- Részletek
-
Készült: 2017. november 28. kedd, 22:36
-
Találatok: 1898
Kicsit elsiklottunk a fölött a “párbeszéd” fölött, amely tegnap Z. Kárpát Dániel jobbikos politikus és Orbán Viktor miniszterelnök között zajlott le az Országgyűlésben. Z. Kárpát a devizahitelesek megsegítése érdekében sürgetett egyfajta szakmai konszenzust, amely a pártok felett talál megoldást a problémára.
A jobbikos politikus azt is kiemelte, hogy jelenleg van hazánkban mintegy 140 ezer ember, “akiken nem tudtak, vagy nem akartak segíteni”, és 90 napot meghaladó tartozásuk miatt könnyen kilakoltathatják őket. Z. Kárpát ezzel kapcsolatban azt kérdezte:
“mit üzen a kormányfő ezeknek az embereknek?“
Orbán válaszában először természetesen elsorolta mindazokat a kormányzati intézkedéseket, amelyeket a Fidesz-KDNP foganatosított az elmúlt években: végtörlesztés, árfolyamgát, bankok elszámoltatása, forintosítás, áron aluli árverések tilalma, kilakoltatási moratórium kiterjesztése.
A miniszterelnök arra azonban nem tért ki, hogy például a kilakoltatási moratóriumot csak ebben az évben, vagyis hát az elmúlt hetekben hosszabbították meg, méghozzá érdekes módon úgy, hogy 2018-ban pont a választások utánig még kitartanak – ami nyilván jól mutat majd a statisztikákban, és bár a helyzetet nem oldja meg, de legalább elfedi…
Aztán Orbán áttévedt egy másik dimenzióba:
“Magyarország olyan ország, amire a legkevésbé jellemző az európai kultúrkörben, hogy az embereket ki lehet tenni az otthonaikból.”
Ami persze nagyon jól hangzik, de valójában semmi értelme nincsen.
Az európai országok (kultúrkörök?) lakáspolitikáit egymással összehasonlítani nem igazán lehet, hiszen mindenhol más rendszer működik, más a szociális segélyezés, nem mindegy, hogy hol mennyi állami lakás van, ezek hogyan aránylanak a lakáspiac egészéhez, hogy oszlanak meg a rászorulók között, és így tovább.
Annak már lenne persze értelme, ha Orbán Viktor azt elemezgetné, hogy Magyarországon hogyan alakul a szociális lakhatás ügye, vagy úgy általában véve a kilakoltatások száma. És hogy minderre a Fidesz-KDNP által feljebb felsorolt intézkedéseknek milyen hatásai voltak.
Hogy a miniszterelnök ezt nem tette meg, és inkább nemzetközileg értelmezhetetlen összehasonlítása bonyolódott, az nem véletlen.
A devizahitelesek megsegítésére kitalált kormányzati intézkedések ellenére ugyanis azt látjuk, hogy Magyarországon a lakhatási szegénység ma tömegeket érint, miközben a szociális védőháló lyukas, és az embereket úgy fenyegeti a kilakoltatás réme, hogy esélyük sincs arra, hogy kimásszanak az adósságaikból. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 28. kedd, 01:47
-
Találatok: 2018
Azt még megértettem, hogy a gazdagok azért gazdagok, mert elveszik a szegényektől mindazt, ami az ő gazdagodásukhoz kell. Jó, nincsenek egyszerű helyzetben ők sem, mert az illemtudás akadályozza, hogy bunkósbottal raboljanak, ezért mindenféle bonyolult tánclépéseket kell tenniük, például építeni egy stadiont, melynek költségeiből vidáman ki lehet csippenteni a saját részüket, és még csak a nép egyszerű gyermekét sem ingerlik - sőt.
Egyszerű Józsi adományként fogja fel, amit neki és hatszáz társának adott a Nemzeti Erőlködés Rendszere, mert igenis, megérdemli, hogy kényelmesen nézhesse a huszonkét botlábú szenvedését a negyvenezres stadionban, hiszen így akár hatvanhat ülésen is elterpeszkedhet.
Aki nem ismerné a dolog mechanizmusát, azt most kisegíteném.
Minden szabályos, a stadionravalót azok a cégek dobják össze, amelyek szeretnének részt venni a stadion építésében, meg azok, melyek résztvesznek a fejlett NER önzetlen építésében.
Ezt a pénzt a kóbor apácák megtévesztése okán TAO sporttámogatásnak hívják, ez az adónkból ellopott pénz leánykori neve.
Normálisabb helyeken ilyen nincs, mert ott, ha az állam támogatni kíván valamilyen célt, akkor beszedi az adót és abból támogatást ad - megvan ennek a maga rendje.
Itt viszont azt, amit adóba kellene befizetni, közvetlenül annak utalják, aki a magasztos célt megjelöli - persze, csak ha szeretjük és nertársunk.
A 2011-ben bevezetett tao-rendszernek az a lényege, hogy a nyereséges vállalkozások társasági adójuk egy részét sportcélokra ajánlhatják fel.
A pénzre az utánpótlásneveléssel foglalkozó foci-, kézilabda-, kosárlabda- és vízilabdaklubok és alapítványok pályázhatnak, hogy plusz bevételhez juthassanak, és a gyerekek jobb körülmények között sportolhassanak.
Nomármost olyan sportklub nincs, melynek ne lennének serdülő és ifjúsági csapatai, ezért aztán mindenki pályázhat, aztán a létesítményben majd az fog sportolni, akit a vezetőség arra érdemesnek ítél.
De a gond nem csak ez, hanem legfőképpen az, hogy amiből felépítik a negyvenkettedik stadiont, annak a pénznek lehetne esetleg jobb helye is, de nem lesz, mert abból a lóvéból stadion vagy kézilabda-akadémia lesz, amely persze Csodaországban menet közben átlényegülhet akár wellness-szállóvá is.
A létesítmény felépítésére kiírt pályázaton természetesen az fog nyerni, akit a rendszer erre érdemesnek tart, és ki lenne érdemesebb, mint azok, akik a rendszert megteremtették.
A pályázati elbírálásnak megvannak a maga jól bejáratott technikái, vagy úgy írják ki a pályázatot, hogy csak a jövendőbeli nyertes győzhessen (pl, a nyertes építőipari cégnek legyen manikűr - pedikűr - walkűr részlege), és láss csodát, a Hentes és Mészáros Kft éppen ilyen.
Esetleg az árajánlatnál legyen három ajánlat - a cég+haver+csókos - és a legalacsonyabb ajánlat valamilyen csodás módon a cégé lesz.
Ha mégis tesz valaki jobb ajánlatot azt azonnal kizárják a pályázatból, mint csalót, bűnözőt, migráncs herebimbót, felelőtlen álmodozót és kiszáll hozzá a NAV.
A nyertes alvállakozókkal dolgozik, azok csalnak vadul és zsebből osztanak vissza a nyertesnek, cserébe a nyertes ráolvasással védi őketa rontástól és a NAV-tól.
A nyertes természetesen emellett még nyereséges is, merthogy a valóságos árnál lényegesen drágábban dolgozik, úgyhogy jut pént osztalékra is - a TAO sporttámogatás mellett.
Te meg csodálkozva nézel, miért is mehetsz ultrahangra jövő november 18.-án, ha lesz még addigra olyan orvos, aki nem úgy olvassa a képeket, mint humoralista a szabásmintát.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 26. vasárnap, 23:54
-
Találatok: 1866
Miközben a legfrissebb Eurobarometer felmérései azt mutatják, hogy a magyarok körében is igény lenne erősebb szociális védelemre és a szolidaritásra a magyar kormány - bár megszavazta - úgy tűnik, mégis az ezt lehetővé tévő szociális jogok európai pillére elleni küzdelmet választja és továbbra is aggasztja Brüsszel "lopakodó hatáskörelvonása". Az meg már csak hab a tortán, hogy a magyarok többsége egészségügyi és társadalombiztosítási kérdésekben szívesen látna több EU-szintű döntést, sőt, jelentős többség pedig még a szociális jóléti rendszerek harmonizációját is támogatná.
A szociális jogok európai pillérét 2017. november 17-én Göteborgban hirdették ki, a
dokumentumot Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke és Juri Ratas észt miniszterelnök írta alá, amelyet a napokban elindított európai szemeszter is átültet a gyakorlatba. Ezzel - legalábbis ahogy Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos fogalmazott az európai szemeszter bemutatásakor - elindítja a jobb munka- és életkörülmények felé irányuló, a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli megújított konvergenciafolyamatot.
A szociális jogok európai pillérét 2017. november 17-én Göteborgban hirdették ki, a dokumentumot Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke és Juri Ratas észt miniszterelnök írta alá, amelyet a napokban elindított európai szemeszter is átültet a gyakorlatba. Ezzel - legalábbis ahogy Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos fogalmazott az európai szemeszter bemutatásakor - elindítja a jobb munka- és életkörülmények felé irányuló, a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli megújított konvergenciafolyamatot.


A pillérben szereplő 20 alapelvet három csoportra osztották:
- Egyenlő lehetőségek és hozzáférés a munkaerőpiachoz (például oktatás, tréning, élethosszig tartó tanulás, nemek közötti egyenlőség, a foglalkoztatás aktív támogatása);
- tisztességes munkakörülmények (például minimálbér, szociális párbeszéd és a munkavállalók bevonása, munka-magánélet közötti egyensúly, egészséges, biztonságos munkakörnyezet és adatvédelem);
- szociális védelem és befogadás (például gyermekgondozás, gyerekek támogatása, munkanélküli juttatás, minimum jövedelem, időskori jövedelem és nyugdíj, egészségügyi ellátás, hosszútávú gondozás, lakhatási segítség a hontalanoknak, a fogyatékkal élők bevonása, a létfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés).
Bővebben ...