Ilyen az, amikor Magyarország miniszterelnöke teljesen elveszíti a kapcsolatot a valósággal
- Részletek
- Készült: 2017. november 28. kedd, 22:36
- Találatok: 1898
Kicsit elsiklottunk a fölött a “párbeszéd” fölött, amely tegnap Z. Kárpát Dániel jobbikos politikus és Orbán Viktor miniszterelnök között zajlott le az Országgyűlésben. Z. Kárpát a devizahitelesek megsegítése érdekében sürgetett egyfajta szakmai konszenzust, amely a pártok felett talál megoldást a problémára.
A jobbikos politikus azt is kiemelte, hogy jelenleg van hazánkban mintegy 140 ezer ember, “akiken nem tudtak, vagy nem akartak segíteni”, és 90 napot meghaladó tartozásuk miatt könnyen kilakoltathatják őket. Z. Kárpát ezzel kapcsolatban azt kérdezte:
“mit üzen a kormányfő ezeknek az embereknek?“
Orbán válaszában először természetesen elsorolta mindazokat a kormányzati intézkedéseket, amelyeket a Fidesz-KDNP foganatosított az elmúlt években: végtörlesztés, árfolyamgát, bankok elszámoltatása, forintosítás, áron aluli árverések tilalma, kilakoltatási moratórium kiterjesztése.
A miniszterelnök arra azonban nem tért ki, hogy például a kilakoltatási moratóriumot csak ebben az évben, vagyis hát az elmúlt hetekben hosszabbították meg, méghozzá érdekes módon úgy, hogy 2018-ban pont a választások utánig még kitartanak – ami nyilván jól mutat majd a statisztikákban, és bár a helyzetet nem oldja meg, de legalább elfedi…
Aztán Orbán áttévedt egy másik dimenzióba:
“Magyarország olyan ország, amire a legkevésbé jellemző az európai kultúrkörben, hogy az embereket ki lehet tenni az otthonaikból.”
Ami persze nagyon jól hangzik, de valójában semmi értelme nincsen.
Az európai országok (kultúrkörök?) lakáspolitikáit egymással összehasonlítani nem igazán lehet, hiszen mindenhol más rendszer működik, más a szociális segélyezés, nem mindegy, hogy hol mennyi állami lakás van, ezek hogyan aránylanak a lakáspiac egészéhez, hogy oszlanak meg a rászorulók között, és így tovább.
Annak már lenne persze értelme, ha Orbán Viktor azt elemezgetné, hogy Magyarországon hogyan alakul a szociális lakhatás ügye, vagy úgy általában véve a kilakoltatások száma. És hogy minderre a Fidesz-KDNP által feljebb felsorolt intézkedéseknek milyen hatásai voltak.
Hogy a miniszterelnök ezt nem tette meg, és inkább nemzetközileg értelmezhetetlen összehasonlítása bonyolódott, az nem véletlen.
A devizahitelesek megsegítésére kitalált kormányzati intézkedések ellenére ugyanis azt látjuk, hogy Magyarországon a lakhatási szegénység ma tömegeket érint, miközben a szociális védőháló lyukas, és az embereket úgy fenyegeti a kilakoltatás réme, hogy esélyük sincs arra, hogy kimásszanak az adósságaikból. 
Azt még megértettem, hogy a gazdagok azért gazdagok, mert elveszik a szegényektől mindazt, ami az ő gazdagodásukhoz kell. Jó, nincsenek egyszerű helyzetben ők sem, mert az illemtudás akadályozza, hogy bunkósbottal raboljanak, ezért mindenféle bonyolult tánclépéseket kell tenniük, például építeni egy stadiont, melynek költségeiből vidáman ki lehet csippenteni a saját részüket, és még csak a nép egyszerű gyermekét sem ingerlik - sőt.
Miközben a legfrissebb Eurobarometer felmérései azt mutatják, hogy a magyarok körében is igény lenne erősebb szociális védelemre és a szolidaritásra a magyar kormány - bár megszavazta - úgy tűnik, mégis az ezt lehetővé tévő szociális jogok európai pillére elleni küzdelmet választja és továbbra is aggasztja Brüsszel "lopakodó hatáskörelvonása". Az meg már csak hab a tortán, hogy a magyarok többsége egészségügyi és társadalombiztosítási kérdésekben szívesen látna több EU-szintű döntést, sőt, jelentős többség pedig még a szociális jóléti rendszerek harmonizációját is támogatná.
A kormány idén kiegészítő nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és egyszeri 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal keresi az időskorú választók kegyét. Közben folyamatosan elmondják, hogy nem csak megőrizték a nyugdíjak értékét, hanem növelni is tudták az elmúlt években. Most egy friss elemzés azt vizsgálta meg, hogy a magyar nyugdíjak növekedése mennyire egyedülálló az Európai Unió keleti felén.
Nyugdíjak és átlagbérek évenkénti alakulása (Forrás: Policy Agenda)
Hadházy Ákos és Szél Bernadett LMP-s képviselők egy hónapos küzdelemmel 
Részlet a hangfelvételen elhangzott beszélgetésből
Az egyik fapados légitársaságnál utaskísérőként dolgozó ismerősöm mondta a minap: nagy tétben merne fogadni, hogy a londoni, az amszterdami, a párizsi, a frankfurti, a zürichi, az oslói, a koppenhágai, meg a római járataikra az idősebb utasok többsége nem azért vesz jegyet, hogy megtakarított nyugdíjából világot látni induljon. Nagypapák, nagymamák utaznak unokanézőbe.
A világgazdasági helyzet adott az euró bevezetéséhez, 10-16 éves csúcson vannak Európában a konjunktúraindexek, jó ideje nem voltak ennyire optimisták a gazdasági vezetők. Ráadásul aki most lép be, az euróövezet reformját is érdemben befolyásolhatja – mondta Vértes András a GKI Gazdaságkutató elnöke csütörtökön a GKI Az euró bejövetele a magyarokhoz című konferenciáján.
Mégis megnő az államadósság, csak később
Hogy mi igaz az ún. nemzeti konzultáció Soros Györggyel kapcsolatos állításaiból, azt legjobban vélhetőleg maga Soros György tudja. Nos, a magyar származású amerikai üzletember most 
A parlamenti közvetítések már nem smakkolnak az illiberális államot építő kormánypárti alakulatnak, így aztán nincs azon semmi csodálkozni való, hogy az RTL sem teheti be a lábát az ország házába, mert Kövér onnan kitiltotta. Sovány az indok, mondhatnám semmitmondó – a mögöttes szándék viszont egyértelmű. Ez a csatorna minden egyes alkalommal esti híradójában felhívja a kormány, vagy holdudvarának „viselt” dolgaira a figyelmet és ez számukra nem kívánatos.
