Magyarország az elmúlt időszakban az eddigi talán legveszélyesebb energetikai és vízügyi drámájával nézett szembe. Bár a paks-i atomerőmű teljes leállását végül sikerült elkerülni, a kritikus helyzet rávilágított a hazai infrastruktúra és vízgazdálkodás sérülékenységére. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Balogh Judit vendége Szalma Botond hajózási szakértő, a Mahart egykori vezérigazgatója volt, aki rámutatott: a mostani krízist egyszerre három tényező – a vízszint, a vízhozam és a vízhőmérséklet kedvezőtlen alakulása – váltotta ki, a probléma valódi gyökerei azonban évtizedekkel ezelőttre nyúlnak vissza.
Rendszerváltó hisztéria és elszalasztott lehetőségek
Szalma Botond szerint a jelenlegi helyzet alapproblémája 1992-ben kezdődött, amikor az Antall-kormány felmondta a bős-nagymarosi szerződést. „Ezt az egészet interdiszciplinárisan kellene megoldani, a tudományágakat egy asztalhoz ültetve” – hangsúlyozta a szakértő, kiemelve, hogy a kérdést annak idején túlságosan átpolitizálták. A vízlépcsők hiánya miatt a Duna medre rapid módon exkaválja, azaz mélyíti önmagát: a folyó Paksnál évente átlagosan 2,7 centimétert süllyed, ami évszázados léptékkel mérve drasztikus változás.
A szakember rámutatott arra is, hogy míg a környező országok kiaknázták a Duna adta lehetőségeket, Magyarország lemondott a vízkormányzásról. Szlovákia a bősi erőmű megtermelt áramából már az első 15 évben behozta a beruházási költségeket, miközben hazánk jelentős gazdasági és ökológiai hátrányba került. A medersüllyedés és a klímaváltozás miatti csapadékhiány következtében a talajvízszint méterekkel esett vissza, ami óriási károkat okoz a mezőgazdaságnak és a környező ökoszisztémának. „A hajózás itt csak egy melléktermék, az igazi aduász az ivóvíz, amelyért harminc év múlva harcok fognak indulni a világban” – figyelmeztetett Szalma Botond.
Sebtapasz a nyílt lábszártörésre
A paksi atomerőmű hűtési nehézségei kapcsán a szakértő elmondta, hogy a mérnöki és tudományos közösséget kellene bevonni a hosszú távú megoldások kidolgozásába. Bár a lakossági és vállalati önkorlátozás, valamint az átmeneti esőzések átmenetileg megmentették a rendszert az összeomlástól, ez nem jelent végleges megoldást. „Ne örüljünk annak, ami most történt, mert a baj ennél sokkal nagyobb. Ez most csak egy sebtapasz egy nyílt lábszártörésen” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a hűtőtornyok (Heller–Forgó-féle rendszer) vagy a fajszi duzzasztó megépítése olyan alternatívák, amelyeket érdemi számításoknak kell alávetni.
Szalma Botond bírálta az elmúlt évtizedek felelőtlen forrásfelhasználását is. Nézete szerint az országnak lenne tőkéje a stratégiai beruházásokra, ám a pénzt gyakran rossz projektekre – például a megkérdőjelezhető megtérülésű Budapest–Belgrád vasútvonalra vagy a trieszti kikötőfejlesztésre – fordították ahelyett, hogy a hazai vízbiztonságot és energiabiztonságot alapozták volna meg. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai ciklusokon átívelő, évtizedekre szóló tervezés hiánya súlyos árat követel a gazdaságtól: volt olyan aszályos esztendő, amikor csak a kukoricatermés kiesése 140–200 milliárd forintos veszteséget okozott az országnak.
Szakmaiságot a politikai kinyilatkoztatások helyett
A beszélgetés során szó esett a politikai kommunikációról is. A kormányzati szereplők azon állítására reagálva, miszerint az elmúlt 16 év energetikai fejlesztéseinek köszönhető a hálózat működőképessége, Szalma Botond kifejtette: a mérnöki valóság és a politikai propaganda köszönőviszonyban sincs egymással. Példaként hozta fel a háztartási napelemek lakossági visszatáplálási tilalmát, ami pontosan a hálózatfejlesztések elmaradását és a rendszer felkészületlenségét mutatja.
A szakértő zárásként hangsúlyozta: a krízisből való kilábaláshoz és a jövőbeli katasztrófák elkerüléséhez elengedhetetlen a szakmaiság visszaállítása a kormányzásban. Nézete szerint a döntéshozóknak végre félre kell tenniük a dogmákat, és a hidrológusok, vízépítő mérnökök, tájépítészek, közgazdászokvalamint környezetvédők közös tudására kell alapozniuk a nemzeti víz- és energiapolitikát. Szalma Botond szerint ideje felhagyni az úgynevezett „kukurucs-politikával” – vagyis a problémák előli szembehunyással –, mert az éghajlatváltozás és a kiszámíthatatlan vízjárás már a mindennapi életünket és az ország működését veszélyezteti.
youtube / videó
Orbán tudta, mit kellene tenni, mégsem lépte meg - 16 év mulasztása / 2026.08.13. - Centiken múlt, hogy Magyarország még súlyosabb helyzetbe kerüljön a paksi atomerőműnél – de Szalma Botond szerint nagy hiba lenne azt hinni, hogy ezzel megoldódott a probléma. A hajózási szakértő, a Mahart egykori vezérigazgatója a Klikk TV Mélyvíz című műsorában arról beszélt: a Duna alacsony vízállása, a csökkenő vízhozam és a magas vízhőmérséklet olyan figyelmeztetés, amelyet már nem lehet félresöpörni.
Számonkérés után segítség: Folyamatosan hordják a követ és készítik elő a fenékküszöb építését a Dunán Paksnál, hogy megemeljék a vízszintet és biztosítsák az atomerőmű hűtését. A víz alatti építményhez már számos felajánlás is érkezett, olyan cégektől is, akiken a kormányfő számon kérte, miért nem segítik az építkezést. Közben megérkezett a második bárka is, amit már holnap elsüllyeszthetnek, szintén azért, hogy megemeljék a vízszintet. / 2026.08.14.
Mintha a könnyező Szűz Mária érkezett volna meg / Készült: 2026.08.10 A kolléga megadta avgykmaria szót, ezért rá is térnék a tárgyra. Oda, hogy a szerb sajtó jóvoltából kiderült: a hétvégén a szerbiai Guča városában megrendezett rézfúvós fesztiválon bukkant fel a bukott magyar miniszterelnök, és miután a rendezvényen testőrök nélkül, de két férfi társaságában guruló Orbán Viktor pajtásairól Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró írta meg: egyikük a Mol vezérigazgató-helyettese, Világi Oszkár, a másik Taraczky Dániel, a hatvanpusztai birtok főtervezője. A Dnevnik szerb lap által közölt videófelvételen az látható a magyarok 16 év után elkergetett miniszterelnöke jókedvűen koslatott fel-alá és több fesztiválozó polgárral is fotózkodott. A lap a barátaiként hivatkozott az említettekre.
Így múlik el a világ dicsősége – Hardy Mihály jegyzete / Készült: 2026.07.25 Orbán Viktor a jogállam végéről, tiszás önkényről, a kétharmad parlamenti diktatúrájáról delirál – sic transit gloria mundi. Közben Magyarország visszatérítése a normális kerékvágásba zavartalanul folytatódik.
Nem voltak rendben a dolgok, nem sikerült partot érni, a kapitány félnótásnak bizonyult / Készült: 2026.07.20 Nem sok mindent kívántam az életben azzal kapcsolatban, amit mindenáron szeretnék megélni. Az egyik a gyerekem születése volt, a másik, hogy lássam még megbukni az Orbán-rendszert. Hála istennek mindkettő megadatott, az meg már csak koktélcseresznye az örömöm cukormázas, habos tortáján, hogy manapság ilyeneket olvashatok:
Amikor elérkezett a politikai pályafutása talán legfontosabb hete, egyszerűen összetévesztette a lelátót a történelemmel / Készült: 2026.07.14 Magyarországon történelmi események zajlanak. Az Országgyűlés alkotmánymódosítással vet véget Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának, tizenkét évben korlátozza az országgyűlési képviselők mandátumának idejét, hetvenéves felső korhatárt vezet be az alkotmánybíráknál, és megnyitja az utat egy új alkotmány kidolgozása előtt. A parlamenti szavazást a Fidesz bojkottálta, Gulyás Gergely pedig lemondott a párt frakcióvezetéséről. Vagyis nem egyszerű kormányzati hétköznap pereg odahaza: szemünk előtt kezdik lebontani annak a politikai rendszernek az intézményi szerkezetét, amelyet Orbán Viktor tizenhat éven át épített.
Magyarország az elmúlt időszakban az eddigi talán legveszélyesebb energetikai és vízügyi drámájával nézett szembe. Bár a paks-i atomerőmű teljes leállását végül sikerült elkerülni, a kritikus helyzet rávilágított a hazai infrastruktúra és vízgazdálkodás sérülékenységére. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Balogh Judit vendége Szalma Botond hajózási szakértő, a Mahart egykori vezérigazgatója volt, aki rámutatott: a mostani krízist egyszerre három tényező – a vízszint, a vízhozam és a vízhőmérséklet kedvezőtlen alakulása – váltotta ki, a probléma valódi gyökerei azonban évtizedekkel ezelőttre nyúlnak vissza.
Mintha a könnyező Szűz Mária érkezett volna meg / Készült: 2026.08.10
Így múlik el a világ dicsősége – Hardy Mihály jegyzete / Készült: 2026.07.25
Nem voltak rendben a dolgok, nem sikerült partot érni, a kapitány félnótásnak bizonyult / Készült: 2026.07.20
Amikor elérkezett a politikai pályafutása talán legfontosabb hete, egyszerűen összetévesztette a lelátót a történelemmel / Készült: 2026.07.14