Hírek

Annyira sok pénzt loptak el a Nemzeti Bank alapítványaitól, hogy a belügyminiszternek egy betört ablakot kell vizsgálnia Körmenden

libanyak_kuszaszemHetek óta csak a jegybanki alapítványok hihetetlen lopásairól lehet hallani. Annyira rossz a helyzet, hogy a Fidesznek ki kell tiltania a magyar sajtó egy részét a Parlamentből, hogy a politikusaik elkerülhessék az ezzel kapcsolatos kérdéseket.

Ebből a szempontból nem jöhetett volna jobbkor bármilyen migrációval kapcsolatos fenyegető hír. A körmendi kézis lányok zaklatásának sztorijába bele is kapaszkodott a kormány, és hiába cáfolta azt a rendőrség néhány órán belül, úgy néz ki, hogy működött a dolog.

Tegnap este a Nagykörúti polgári esték rendezvényén már úgy beszéltek Kubatov Gábor Fidesz alelnök előadásának hallgatói Körmendről, mintha ott a szilveszterkor Kölnben történtekhez hasonló dolgok mennének.

Az ATV első tudósítása és azóta született cikkeik konzekvensen középiskolás lányokat zaklató agresszív migránsokat láttatnak.

Pedig a helyi rendőrkapitány és a polgármester is cáfolta, hogy bármi erőszakos, vagy egyáltalán bármi-bármi történt volna.

Tiborcz János dandártábornok szerint

az ablak betörésének egyáltalán nem volt szemtanúja, a sportcsarnokba senki sem ment be, az iskola tiszthelyettese csak utólag vette észre, hogy betört az üveg, a hatóságok pedig semmilyen agresszív magatartást sem tapasztaltak.

(Ezt a közleményt egyébként tegnap óta valamiért eltüntették a rendőrség honlapjáról.)

A polgármester, Bebes István arról beszélt, hogy rémhírkeltés folyik.

Az ATV eredeti hírének forrásáról azóta kiderült, hogy a helyszínen sem volt, amikor betört az ablak. A Nyugat.hu arról is ír, hogy az ATV-ben befolyásos Hit Gyülekezetéhez köthető emberek kezdték el terjeszteni a sztorit.

A történet annyira zavaros, hogy a kormányzati hangosbemondóként funkcionáló Magyar Időkben is

"Valami nem stimmel a körmendi támadással kapcsolatban"

címmel jelent meg írás.

Bővebben ...

Amivel nem dicsekednek Orbánék

ovi_somoly1A kormányzati siker-propaganda nem beszél arról, hogy a GDP-növekedés ütemében egyre hátrébb kerülünk az EU-ban és főleg a térségünk országai között. A lecsúszásunk még látványosabb az egy főre jutó nettó jövedelmek esetében.

Hol vannak már a régi szép idők, amikor a Fidesz-kormány és maga Orbán Viktor is azzal dicsekedett, hogy mi vagyunk az EU húzóereje, az élen járunk a növekedési tempóban, és 15 éven belül utolérjük a fejlettebb országok átlagát az egy főre eső nemzeti össztermékben? Mindez a 2014-es, 3,7 százalékos gazdasági bővülés kapcsán hangzott el, egy valóban jó eredmény elég volt ahhoz, hogy Orbánék merjenek nagyot álmodni.

Pedig indokolt lett volna a visszafogottság, mert a hozzáértők már akkor jelezték, hogy egyszeri kiugrásról van szó, ami főként az uniós pénzek hirtelen felgyorsított beáramlásán, valamint az arra támaszkodó, a választások köré időzített állami beruházásokon alapul. Előtte, 2010-13 között az átlagos éves növekedés egy százalék alatt volt, jóval alacsonyabb, mint a régiónk átlaga, és látható volt, hogy a fejlesztési források kifutásával 2014 után visszaesik a tempó.

Ez be is következett, és azóta rosszabb a trend nálunk, mint az unióban: ott az összesített növekedési ütem némileg gyorsul, nálunk viszont lassul, ha pedig a V4 országaihoz és Romániához, azaz közvetlen versenytársainkhoz hasonlítjuk magunkat, még gyengébb a teljesítményünk. Ez nem tartja vissza a Fideszt abban, hogy sok milliárdba kerülő kampányokkal sulykolja, hogy jobban teljesítünk, sőt a kormány tagjai még néhány hónappal ezelőtt is a nyugati országokénál 2-4 százalékkal gyorsabb növekedést ígértek az elkövetkező évekre, amivel belátható időn belül behozhatjuk őket.

Ehhez képest vérszegény ígéret Varga Mihály keddi kijelentése, miszerint jövőre esélyünk van arra, hogy az uniós átlag felett növekedjünk. Ez ugyan reális elvárás, minden elemző műhely az EB-től az IMF-en át a hazai független szakértőkig biztosra veszi, a kérdés viszont az, mennyivel és kikhez képest fejlődhetünk gyorsabban, és az mire elég. Tavaly már 3 százalék alá csúszott a bővülési tempónk, erre az évre 2,3-2,5 százalékot prognosztizálnak, ami az első negyedév adatai és a várható trendek alapján reálisnak tűnik.

Eközben az EU átlaga mindkét évben 1,7-1,8 százalék körüli, az eurózónában egy-két tizeddel alacsonyabb. A számunkra közelibb mércét jelentő V4 és balti országok, valamint Románia viszont a mienkénél jobb teljesítményt mutat.168ora_logo

Bővebben ...

Ha Matolcsyék tampont vettek volna norvég pénzen, már börtönben ülnének

mathuba2Emlékszünk még, amikor Lázár János és államtitkára, Csepreghy Nándor azt próbálta bizonyítani, hogy a norvég adófizetők pénze, amit magyar civil szervezeteken keresztül osztanak más magyar civil szervezeteknek, az magyar állami közpénz? Vagy arra, hogy a KEHI és a NAV ellenőrizte a norvégos civil szervezeteket? Hogy olyan hibákat találtak, mint az, hogy egy szerhasználókkal foglakozó civil szervezet tampont mert venni a női ügyfeleinek?

És akkor itt van Matolcsy, akinek a közpénz-költését a teljes parlament próbálta kivonni a közpénzekre vonatkozó szabályok hatálya alól, és akire igazak azok az állítások, amiket a norvégok által támogatott civil szervezeteknél sosem tudtak bizonyítani, mert nem voltak igazak. Matolcsy családtagjainak és barátainak osztotta a milliárdokat, szőnyegvásárlásra költött 160 milliót és nála mégsem járt sem a KEHI, sem a NAV, sem a rendőrség.

Nem láthattunk olyan jeleneteket, mint az Ökotársnál, hogy készenléti rendőrök szállják meg az irodát, és a tüntetők szeme láttára viszik el a szervezet vezetőjét. Nem foglaltak le laptopokat, hogy egy év múlva adják vissza. Nem mondtak olyanokat az ellenőrzésekkor, hogy a 2000 forintos óradíjat gyanúsnak tartják, mert a civil szférában kevesebbet szoktak adni, és nem kérték be egy 2 éves munka után minden telefonbeszélgetés időpontját és hosszát.

Nyilvánvaló a kettős mérce, ami a kormány által ellenségnek kijelölt csoportok ellenőrzése - vagyis ne kerteljünk, politikai támadása - és a saját korrupciós ügyeik megítélése között létezik. És ezt a kettős mércét csak erősíti az olyan kormánypárti védekezés, miszerint a jegybank független, így a kormány nem szólhat bele a pénzköltésekbe, nem tehet feljelentést. Mintha a Simor által vezetett jegybank működésébe nem próbáltak volna beleszólni, és nem jelentették volna föl a gyanús pénzmozgások után, és mintha az államtól, az állami pénzektől tényleg és teljes egészében független civil szervezetek ellen nem folytattak volna két éves hajszát.

Ha az a pénzköltési, közpénz-költési módszer, amit Matolcsy alapítványai bemutattak, egy, a kormány által megtámadott civil szervezetnél történt volna, akkor Matolcsy már előzetesben ülne. De nem náluk történt.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, mit jelent valójában ez a párhuzam. Matolcsy pénzköltései mind a kurzusépítés részei, pénzpumpálás a Fidesz oligarcháinak és a politikai hatalom megtartásának eszközei. Eközben a norvég civilek megtámadása a társadalom megfojtásának kísérlete volt, az aktív állampolgárok (legyenek bár aktívak akár oktatókirándulások vagy környezetismereti képzések szervezésében) megfélemlítésének, bármilyen apró civil szerveződés elfojtásának kísérlete. A társadalom megfosztásának kísérlete a hatalom birtoklásának legkisebb lehetőségétől.

Lássuk pontosan, hogy itt nem csupán korrupcióval állunk szemben! Hanem az ország elrablásával, a Fidesz hatalmának bebetonozásával. Ezért is érdemes kétszer meghallgatni Kovács Zoltán válaszát Kálmán Olgának, aki azt vetette fel, hogy ezt a lopássorozatot megpróbálták eltitkolni.

Bővebben ...

MNB-botrány: Csúszik az alapítványok vizsgálata

mhubaMég várat magára a jegybank alapítványainak felügyelőbizottsági vizsgálata, miután az ezzel megbízott fideszes delegált a botrányos új fejleményeket is górcső alá akarja venni.

További időt és pénzt kért Madarász László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hatfős felügyelőbizottságának (fb) fideszes delegáltja ahhoz, hogy befejezze a jegybank fél tucat Pallas Athéné-alapítványa létrehozatalának körülményeire, jogszerűségére vonatkozó vizsgálatát. Utóbbival Madarászt még tavaly szeptemberben bízta meg a testület, ám a Világgazdaság értesülései szerint még legalább egy hónapig nem készül el a jelentéssel, így az a következő, május 20-i fb-ülésen még biztosan nem kerül terítékre.

A halasztást a múlt pénteki fb-ülésen Madarász az utóbbi napokban nyilvánosságra került, új információkkal indokolta. Miután ugyanis március végén előbb a Kúria, majd az Alkotmánybíróság kimondta, az MNB által az alapítványoknak juttatott vagyon közpénz, így azok elköltéséről kötelesek beszámolni, április 22-én nyilvánosságra hozták az 5 millió forintot meghaladó értékű szerződéseiket. Köztük például azt, hogy a Matolcsy György jegybankelnök kuratóriumi elnöksége alatt álló, 60 milliárd forintos vagyonú Pallas Athéné Domus Animae 600 millió forinttal támogatta a Matolcsy unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető New Wave Media Kft.-t, ami a Vs.hu és – tavaly decembertől – az Origo kiadója.
Az ugyancsak tavaly szeptemberben elindult másik két vizsgálat már lezárult. Az fb öt igen és egy nem szavazat mellett elfogadta a KDNP-s tagja, Szényei Gábor András által elkészített jelentést, ami jogszerűnek találta azt, hogy az MNB eddig 75 milliárd forintot elköltött a 2018 végéig 100 millió eurós keretösszegű műkincsvásárlási Értékprogram keretében.
Ezzel szemben a jobbikos delegált Nyikos Lászlónak a jegybank hat ingatlanvásárlásáról készült jelentése csak egy igen szavazatot kapott, valamint egy nemet, míg négyen tartózkodtak. A dokumentumot pedig titkosították, miután leszavazták Nyikos azon javaslatát is, hogy a jelentés kerüljön fel a jegybank honlapjára.

Az volt a legnagyobb probléma a jelentéssel – közölte a szavazásnál tartózkodó Papcsák Ferenc, az fb fideszes elnöke a napi.hu-val –, hogy nem adott választ arra, az MNB igazgatósága – mint jogi személy – jogszerűen vásárolta-e meg a szóban forgó ingatlanokat. Emellett az fb-elnök szerint az sem derült ki a dokumentumból, hogy e tárgyban milyen a nemzetközi gyakorlat – e kritikát Papcsák szerint Nyikos a korábbi ülésen már elfogadta, mégsem végzett nagyobb merítést. Továbbá nem vizsgálta meg az MNB ingatlanstratégiáját visszamenőlegesen, és nem járta körbe alaposan a hasznosítás kérdését sem.

Ezzel szemben Nyikos a Világgazdaságnak azt mondta, igenis megállapította, hogy az MNB ingatlanvásárlásai jogszerűek voltak, emellett azonban felrótta az igazgatóságnak, hogy nem mérlegelte, hosszú távon van-e értelme mondjuk egy kastély – a tiszaroffi – megvételének. Mint fogalmazott, nem volt meg a kétely a jegybanki döntéshozókban, vajon szabályosak voltak-e az ingatlanvásárlások.

Bővebben ...

Felcsút: a legjobb kieső

megint_jakoNem szeretem az összeesküvés-elméleteket. Náluk jobban csak az összeesküvéseket utálom.

Nemrégiben Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Polt Péter legfőbb ügyésszel ebédelt.

De nem erről szeretnék beszélni. Még csak nem is arról, hogy Polt felesége a Matolcsy vezette jegybankban igazgató, és ebben a minőségében havonta 5 millió forintot keres. Ráadásul még más minősége is van neki, a Matolcsy-féle alapítványokban is szerepet játszik: az egyik alapítvány felügyelő-bizottságának az elnöke, míg másik kettőben tag.

Nem mondom, hogy emiatt most gyanakodnunk kellene, és mindenféle összefonódásokről beszélni. Nyilván ők is a fociról beszélgettek, mint mifelénk mostanában majdnem mindenki.

Én sem Poltról és Matolcsyról beszélek, hanem arról, hogy Mészáros Lőrinc, a Nemzet Gázszerelője a napokban a Four Seasons Hotelben Bitay Márton Örssel kávézott. Bitay Márton Örs jelenlegi foglalkozását tekintve államtitkár, a földügyek tartoznak hozzá. Ennek ellenére, elmondása szerint nem földügyekről beszélgettek a Nemzet Gázszerelőjével (aki a Nemzet Legnagyobb Földvásárlója is egyben), hanem fociról.

Hiszi a piszi, mondaná erre a magyar ember. Ezek szerint én piszi vagyok, mert én elhiszem. Pontosabban, egészen tegnapig elhittem, ám azóta az Átlátszó megszellőztette, hogy e közös kávézás után néhány órával a májusra meghirdetett földárverések közül három hirdetményét visszavonták. Közöttük egy olyan földterület árverését is, amelyet Mészáros Lőrinc családja bérel, és amelyet nyilván ők akartak megvásárolni. Azonban kiderült, hogy szar van a palacsintában: Mészáros Lőrinc és családtagjai ugyanis már annyi földet vásároltak, hogy kimerítették a jogi lehetőségeket, és több földet nem vehetnek. Lehetne persze törvényt módosítani, egyéni képviselői indítványként éjjel 1-kor benyújtani, másnap hajnali 6-kor pedig megszavaztatni az országgyűléssel, ám ez most valamiért nem jutott a máskor oly találékony urak eszébe.

Maradt tehát az árverések visszavonása, hogy a Nemzet Gázszerelője és családja továbbra is vidáman gazdálkodhasson az általuk bérelt földeken, és még ennél is vidámabban felmarkolhassa a földek után járó nagyon sokmilliós támogatást.

De nem erről akarok beszélni, hanem a fociról. Arról, hogy véget ért a bajnokság, és mindenki arra számított, hogy a miniszterelnök csapata, a felcsúti Puskás Akadémia nem fog kiesni az első osztályból.

Bővebben ...

Csörgősipkás futóbolondok amíg a szem ellát

lentNERAkkor folytassuk a gyógypedezést, mondaná kedves kollégám, mert úgy tűnik, nem mostanában kellene leszállni erről a hálás témáról, ami a Matolcsy-féle jegybankot övezi. Azt bizonyára tudja már mindenki, hogy a Magyar Nemzeti Bank és annak alapítványai, amelyeknek persze hogy semmi közük egymáshoz, Matolcsyhoz pláne, a kormánytól meg végképp függetlenek - minden más egyéb életbevágó költésük mellett - olyan áron vásároltak szőnyeget, mint keményen dolgozó kisember lakást szokott. Mármint az, aki egyáltalán.

Mivel nekem ez eddig nem volt meg információként a fejemben, tegyük ide a többi mellé. Lássuk be, nem lenne sem életszerű, sem méltó, ha Matolcsy és csőcseléke valami kínai padlószőnyegen koptatná a cipője talpát, amikor verseny nélkül meg lehet támogatni a GKI (úgy mint Gazdaságkutató Intézet) alelnöke feleségének cégét, amely Magyarországon egyedülálló, kézi csomózású szőnyegeket állít elő.

Ami a 280 ezer forint/négyzetméter áron, összesen 165 millió értékben (szánalmas, nevetséges kis összeg ez, ne is hasogassuk fölötte a szőrszálat) felvásárolt szőnyegeken túl azonban igencsak le tudja teríteni az ember józan eszét, az akkor van, amikor azzal szembesül, kik futkároznak eme gyönyörű testbe gyúrt legalább három darab pénzügyi zseni körül.

A korszakalkotó interjúk korát éljük, Kovács Zoltán kormányszóvivőt (nem tudom, lemondott-e már, vagy lemondatták-e már) persze lehetetlen túlszárnyalni, de az egyik Matolcsy alapítványban kuratóriumi tagként jegyzett, MIÉP-es és FgKP-s múltra visszatekintő, Lentner Csaba névre hallgató közgazdász bebizonyította: a helyzet még annál is súlyosabb, mint gondoltuk.

A Hír tévében nyújtott performanszát minden erős idegzetű olvasónknak kötelezően ajánlom megnézésre, a kevésbé kalandvágyóknak összefoglalom a lényeget:

  • Az Alkotmánybíróság közpénz-nem közpénz tárgykörben hozott ítéletével hátba döfte Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bankot és a magyar kormány gazdaságpolitikáját (eddig az volt, hogy az MNB kurvára független a kormánytól, lázári nyelven szólva: betonfal választja el őket egymástól);
  • Az Alkotmánybíróság hibásan indokolt, hibás jogkövetkezményt eredményező döntése miatt van a jelenlegi botrány: nem az a baj, hogy úgy költekeznek, mintha nem lenne holnap, hanem az, hogy kiderült;

Bővebben ...

A magyarok fele hagyná el Magyarországot – Megdőlt az elvándorlási rekord is

ha_josszSoha nem hagyták még el annyian Magyarországot, mint a tavalyi évben. A hivatalos elvándorlók száma 33 ezer körül van, ami olyan, mintha egy megyeszékhelyünk, például Salgótarján teljesen kiürült volna. A statisztikák ráadásul csak azokat mérik, akik jelezték kiköltözési szándékukat, így a valós szám akár ennek többszöröse is lehet.

A kivándorlás tehát ahelyett hogy stabilizálódna, minden évben egyre nagyobb méreteket ölt, ráadásul egyre nő az országot tartósan elhagyni szándékozók köre is: a Randstad kutatása szerint a magyarok fele hagyná el az országot, ha találna jó állást külföldön. A fiatalok és a képzettek külföldi munkavállalási hajlandósága pedig még ennél is magasabb. A 34 év alatti férfiaknak 79 százaléka gondolkodás nélkül menne külföldre, ha felkínálnának neki egy jó lehetőséget.

Márpedig lehetőség egyre több van: nyugaton már nem csupán az informatikusokat, az orvosokat és a gépészmérnököket vadásszák, kezd nőni a kereslet a nem kimondottan hiányszakmák után is. Mennek a pincérek, az ápolók, a fogorvosi asszisztensek és a betanított munkások is, hiszen a fizetések közti különbség éves szinten akár tízmilliós nagyságrendű is lehet. Nálunk pedig marad a nyugati szemmel nézve éhbérért dolgozók egyre zsugorodó tábora, na meg az egyre növekvő munkaerőhiány.

Bővebben ...

"Akkor fegyvergyárat, bordélyt is vehet a jegybank?"

mat_allOlyan centrális hatalma van a Matolcsy György által vezetett jegybank igazgatóságnak, hogy "fölötte már csak az Isten van" - ezt a megállapítást tette az ingatlanvásárlásokról jelentést készítő Nyikos László, aki szerint az MNB-torvény nem is ad lehetőséget sokmilliárdos villák, épületek vásárlására.

"Nagyon ügyes, szellemileg nagyon magas szinten végiggondolt akció volt. De az ember erkölcsi érzéke tiltakozik az ilyen üzletek ellen" - ez a véleménye Nyikos Lászlónak, a Magyar Nemzeti Bank Jobbik által delegált felügyelőbizottsági tagjának az Eiffel Palace 2014-es megvásárlásáról. Nyikos László készített jelentést a jegybanki ingatlan-vásárlásokról, melyet az MNB felügyelőbizottsága pénteken tárgyal. Szintén ma lesz napirenden a műkincs- és zongoravásárlásokról szóló jelentés is, melyet Szényi Gábor (KDNP) jegyez.

A Népszabadságnak nyilatkozva Nyikos László csütörtökön méltatlannak és visszásnak nevezte, hogy offshore hátterű cégtől vásárolt 17 milliárdos ingatlant a nemzeti bank (a cég egyik tulajdonosa larnacai bejegyzésű, a másikat pedig a Kis-Antillákon alapították). A volt számvevőszéki alelnök azt mondta, a vizsgálatával és a jelentéssel odáig jutott, hogy az épületet eladó Eiffel Palace Kft. 20 százalék fölötti tiszta haszonra tett szert - ez 3 milliárd forint. Azt is különösnek nevezte, hogy 2014-ben az Eiffel Palace Kft.-nek egyetlen bevétele volt, az, ami a nemzeti banktól származott, ez volt az egyetlen forrása.

"Az általam megkérdezett üzletemberek szerint ilyen arányú osztalék projekt-cégek esetében sincs"

- konstatálta, hozzátéve: azt nem lehet tudni, hogy mi volt a rekord osztalék útja, kiknél landolt, pedig ez lenne az érdekes.

Munkatársunk kérdésére, hogy az elkészített jelentésében megfogalmazza-e bűncselekmény gyanúját, Nyikos László úgy válaszolt: meggyőződése, hogy túl drágán vette meg az MNB a belvárosi irodaházat (ráadásul euróért és lakottan), de jogilag nem támadható, szabályos volt az ügylet minden részlete,

"a történetben mégis sok a képtelenség".

- Apró kis szépségpötty, hogy a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda bonyolította a jogi procedúrát - tette hozzá Trócsányi László igazságügyi miniszterre utalva. Arra, hogy a jelentés készítése során kiderült-e a számára, mi indokolhatta a jegybanki vételt, nevetett, és azt mondta: a társadalmi felelősség-vállalási stratégia, a népboldogító narratíva.

"De könyörgöm, ez is képtelenség!"

A jegybanki ingatlanvételek - megállapítása szerint - formálisan szabályosak voltak ugyan, de jogilag nem történhettek volna meg. Hiszen a jegybanktörvény nem mond semmit a hatalmas, milliárdos forrásokat mozgató úgynevezett társadalmi felelősség-vállalási stratégiáról, ilyesmire utalás sincs a törvényben.

Bővebben ...

Lebukott a baloldal, tehát beszéljünk a fideszes mutyikról

ketjobaratCsapás csapás hátán éri a baloldalt. Most éppen a kormánypárt megunta Botka László folyamatos gyalázását, leginkább nyilván azért, mert senkit nem érdekelt. Természetesen a Fidesz és a KDNP jeles szóvivőit, vagy éppen ügyeletes megmondóembereit leszámítva.

Pukliügyileg is jobban lekötötte a pedagógus nagypapájának ügye a kormányszócső médiát, mint bárki mást. Mivel ezek nagyjából egymást olvasgatják, ebből sem lett világszenzáció.

Juhász Pétert sem akarják széttépni a tömegek, pedig milyen szép is lenne, ha a fél ország masírozna az albérlete előtt, MIBŰ? táblákat lengetve.

Ne de majd most! Most aztán megbukott Medgyessy, meg a fővárosi vezetők, meg mindenki. Ezt onnan lehet tudni, hogy naponta mintegy nyolc darab sajtótájékoztatót hallgathatunk, nézhetünk. Most a délutáni ügyeletes Kocsis Máté, Józsefváros híresen tisztakezű, a korrupciónak még a látszatát is messzire kerülő polgármestere kiáltotta világgá a bánatát, hogy a szocik loptak!

Ezt általában úgy hívják, hogy terelés. Vagy a közbeszéd tematizálása, ha úgy jobban tetszik. Jó lenne, ha a sajtó ezzel lenne tele, a weboldalak erről szólnának, az emberek erről beszélnének a kocsmában. Mert az átlaghülyemagyar egy perc alatt elfelejt minden mást, egyszerre kizárólag egy ügyre tud figyelni. Márpedig azt az egy ügyet a Fidesz-KDNP óhajtja bedobni a ketrecébe.

Én pedig azt mondom, hogy hajrá! Nyomozzák ki, mi a helyzet a pénzekkel, ha korrupcó, vagy egyéb bűncselekmény bizonyítható, akkor bíróság, börtön. Addig viszont beszéljünk sokkal fontosabb dolgokról, ha nem gond. Ha gond, akkor is.

Beszéljünk például Farkas Flóriánról és az ORÖ eltűnt pénzeiről.

Beszéljünk Szijjártó Péter sokadik, százmilliós villájáról.

L. Simon László barackmagos bulijáról, a felesége földvásárlásairól.

Habony Árpád hivatalos pozíciójáról, a miniszterelnök körüli sertepertéléséről, az ő megfizethetetlen tanácsairól, kapcsolatáról Orbán Viktorral, Andy Vajnával, közös üzleteikről. Aztán csacsogjunk egy kicsi Habony Árpád esküvőjéről.

Ha már, akkor beszéljünk Andy Vajnáról is, aki parókakészítőből milliárdos kaszinótulajdonos, a magyar filmgyártás atyamestere és a TV2 gazdája lett. Beszéljünk arról, mennyivel kevesebb pénz folyik be a költségvetésbe, amióta mindannyiunk Andyja becsszóra-adóbevallással dologzik, plusz adóvisszatérítést kap. Meg arról, hogy az új televíziója mennyibe kerül nekünk összességében.

Beszéljünk továbbá Matolcsy György döbbenetes közpénzkezelési elgondolásairól, valamint a milliárdos közvagyon körül nyüzsgő rokonokról, barátokról is ejtsünk pár szót. A legfőbb ügyész kedves feleségéről, Matolcsynéról, a Matolcsy unokatesóról, boldog-boldogtalanról, akik közül mindenki kötődik valamilyen rokoni-baráti szálon a vezető politikusokhoz.

Bővebben ...