- Részletek
-
Készült: 2018. február 27. kedd, 19:27
-
Találatok: 1903
„Magyarország ma tele van halmozódó feszültséggel, de ez nem az idén április 8-án fog robbanni. Hogy mikor, nem tudni, szerintem 2-3 éven belül” – állítja Csaba László, egyetemi tanár, akadémikus. Orbán egykori tanácsadója a Független Hírügynökségnek levezette, hogy nálunk miért nem alakulhat ki putyini rendszer. „Az, hogy a Fidesznek ilyen agresszív a kampánya, az, hogy azt sulykolják, hogy sorsdöntő a mostani választás – nos, ez nem más, mint, hogy tudatában vannak saját gyengeségüknek” – véli.
Már nincs mit elosztani, nincs mit ígérni – tisztára a nyolcvanas évek köszönnek vissza, amikor ideológiailag kiürült a rendszer, szervezetileg nem működött már normálisan, az elnyomó szervek nem működtek, az önkényuralom kultusza pedig hiányzik. Pedig 2010-ben adódott egy esélye Orbánnak, de ő egy tál lencséért eladta. Hogy miért? Csaba László szerint minden lépésre, fordulatra van egyenkénti magyarázat, de az egész folyamatra nincs.
Sokan mondják, hogy csak magunkat hibáztathatjuk amiatt, hogy ott tart az ország, ahol. Ön is egyike azoknak az értelmiségi szakembereknek, akik egy ideig Orbán-pártiak voltak, de csalódniuk kellett.
Nincs kire mutogatni amiatt, hogy itt tartunk. Nincs mentség, mert 2005 és 2010 között világossá vált, hogy Gyurcsány Ferenc egy hamiskártyás, hiteltelen, okos, de hiányzik minden más, a kormányzáshoz szükséges képessége, ahogy Széchenyi mondta anno: „sok a politicus, de kevés a státusférfiú”. De azért az akkori Fidesz messze nem a mai Fidesz volt – akkor egy olyan nagykoalíció-jellegű kormányzásban hittek, amilyet Németországban a CDU-CSU folytatott, s sokan dolgoztunk is ennek előkészítésében. Az még egy nagyon más társaság volt – csak néhány név az akkori Széll Kálmán Körben és a Baross Körben folyó műhelymunkában aktívak, az azok köré szerveződött fideszesek közül: Csák János, Martonyi János, Járai Zsigmond, Navracsics Tibor. Az ő elveik, elképzeléseik nem mutattak a NER, s még kevésbé a 3. Orbán-kormány gyakorlata irányában. Hogy csak egy példát említsek: Csák János szerint nincs olyan konzervatív párt, amelynek nincsenek vállalkozói kapcsolatai, ugyanis ha nincsenek, akkor az már nem is konzervatív párt. Akkor még Matolcsy személyiségjegyében sem a központi hatalom építése volt a meghatározó.
Abban az időben elképzelhetetlen lett volna, hogy eljön egy olyan idő, amikor ha valaki elindul a Fidesz ellenében képviselő-jelöltnek, akkor elveszíti az állását. Még csak azt sem mondanám, hogy ismét eljött az idő, mert ilyen korábban már régóta nem volt
– ha valaki nem tetszett, legfeljebb nem léptették elő, nem kapott meg egy ösztöndíjat, de az állását nem veszítette el. De 2006 tájékán sem mutatott semmi ilyen irányba. Hogy mást ne mondjak, akkor még Lámfalussy Sándornak nagy befolyása volt a Fideszre, személyesen Orbán Viktorra – ez azonban olyan 2012 táján teljesen megszűnt.
Miben látja a legnagyobb különbséget az akkor Orbán-féle és a mai Orbán-féle Fidesz között?
A legellentmondásosabb az, hogy akkor egyértelmű volt például a kiállás a kisebb állam, az euró mielőbbi bevezetése, a Washington és Brüsszel irányában folytatott politika, a szomszédokkal való jó kapcsolat kialakítása mellett, s különösen nem volt kérdés az, hogy az országot az euro-atlanti együttműködés keretében kell előre vinni. De megfogható jelei is voltak annak, hogy ezt komolyan is gondolják: például Járai azzal kezdte pénzügyminiszterségét 1998-ban, hogy 600 főre csökkentette a minisztérium állományát – ma 2600-an vannak. De említhetném az MNB-t is – a 2001-ben jegybank-elnökké kinevezett Járai alatt 400-ra mérséklődött a létszám, ma, Matolcsy alatt már kétezer körüli. És akkor még nem beszéltem a minőségről:
mindkét egyetemen ahol tanítok, rendszeresen találkozom olyanokkal, akik már a közigazgatásban, a kormányban dolgoznak. Hogy mást ne mondjak: nagyon kilógnak – s nem pozitív értelemben – a hallgatók közül. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. február 26. hétfő, 16:54
-
Találatok: 1877
„Elmúltnyolcév” – a magyar politikában sokat emlegetett fogalom immár mást jelent, a második ciklusát most lezáró Orbán-kormány tevékenységére is használható. A Ténygyár és a ZRI Závecz Reaserch személyes megkérdezéssel végzett kutatása egyebek közt arra kereste a választ, mit gondolnak a magyarok erről a második „elmúltnyolcévról”. Kik vannak többen, a vesztesek vagy a nyertesek?
A magyarok többsége 2014 és 2018 között nem érzékelt változást az élethelyzetében, valamivel többen vannak, akik vesztesnek érzik magukat, mint akik nyertesnek.
Ha ezt az adatot a korábbi kormányzati ciklusokat lezáró felmérésekkel vetjük össze, avagy a szokásos magyar panaszkultúrából fakadó várakozásokból indulunk ki, akkor értelmezhetjük úgy is, mint ami inkább a kormánynak kedvez – legalábbis elsöprő kormányváltó hangulatot nem jelez. Különösen igaz ez, ha a következő négy évre vonatkozó várakozásokat vizsgáljuk: érdemben többen vannak, akik a helyzetük javulását várják 2018 és 2022 között, mint akik romlásra számítanak. Elképzelhető persze, hogy a megnövekedett optimizmust azok reményei is erősítik, akik áprilisi kormányváltást szeretnének. Ide kívánkozik ugyanakkor: tíz éve, az akkori kormányzati ciklus utolsó időszakában még 55 százalék várta saját háztartása anyagi helyzetének romlását.
Sokkal kevésbé lehet büszke a kormány arra az eredményre, amikor a kutatók konkrétan az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek hatásaira kérdeztek rá. Érdemben többen vannak, akik úgy érzik, a kormányzás nekik veszteséget okozott, nyertesnek csak 23 százaléknyian gondolják magukat.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. február 25. vasárnap, 23:10
-
Találatok: 1815
A Fideszre szavazókhoz szeretnék szólni. Aki most nem lapozott rögtön tovább, attól azt kérem, a továbbiakban is tartson ki! Ígérem, amennyire habitusom és a szituáció engedi, pártatlan leszek a véleményformálásban.
Tudom, hogy a tájékozottabb jobboldali szavazók között nagyjából 2 olyan érv járja, amely miatt a Fideszre szavaztok. A nincs más/jobb alternatíva az egyik ezek közül. Ez a nehezebbik téma, ezt később tárgyaljuk.
Elmúlt 8 év. Vagyis fideszes szabad fordításban: mindenről a Gyurcsány tehet. Nem fogom védeni Gyurcsány Ferencet. Nem látok bele olyan mélyen az elmúlt 16 év gazdaságpolitikájába, hogy véleményt tudjak formálni arról, miszerint Gyurcsány vagy az MSZP szakpolitikusai mennyire szúrták el a 2002-2010 közötti időszakot. Az olvasók többsége ugyanebben a helyzetben van, vagyis még ha ért is hozzá, nem elég bennfentes ahhoz, hogy ismerje a miérteket.
Tudod mit?! Nem is fogom bekezdéseken keresztül boncolgatni a témát. Az elmúlt 8 évben a Fidesz volt hatalmon. Minden esélyük megvolt rá, hogy rendbetegyék a dolgokat a 2/3-os „felhatalmazás” birtokában. Aki szerint még mindig a 2002-2010 közötti időszak a felelős – kizárólag – a rossz dolgokért, annak javaslom, hogy menjen vissza még 4 évet az időben. Mert ha visszamehetünk 16 évet, akkor visszamehetünk 20-at is! A 2008-as válság pedig jó eséllyel minden kormányt földhöz vágott volna. Ez a téma ennyi, több szót nem érdemel. Legfeljebb annyit, hogy kíváncsi vagyok, hogyan tolják majd le a torkodon a vizitdíjat, ami többe fog kerülni, mint 300Ft, és persze nem is így fogják hívni. Mindezt azért, hogy valahogy még működjön az egészségügy, néhány napig, hétig.
Nincs más alternatíva?! 1998-ban a Fideszre szavaztam, aztán 2002-ben már azt is tudtam, hogy soha többé, mert addigra megértettem, mit értenek az ún. ’Fiatal Demokraták’ a politizáláson. Talán még emlékszel az Ezüsthajóra, az Orbán-bányákra és a székház eladási ügyre. Igen, ezt értik a politikán: miénk a vár, tiéd a lekvár. Persze, népszerű dolog Simicskát hibáztatni mindezekért. Csak éppen Simicska önállóan nem hozhatott ilyen horderejű döntéseket. Ezekre Orbán adta az utasítást, felhatalmazást.
Mostanra az a helyzet, hogy kormányzás helyett Orbán kizárólag azzal foglalkozik, hogyan igazgassa a maga köré gyűjtött rablóbandát, illetve hogyan illegesse magát külföldi hatalmasságok előtt. Semmi más nem érdekli, de nyugodtan kérd meg rá, hogy tegyen magára egy hazugságvizsgálót, vagy ad hoc végeztessen el egy vérvizsgálatot gyógyszerekre. Tudod, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Még egy nyilvános vitára sem hajlandó. Miért? Az én olvasatomban azért, mert nincs az a gyógyszer-mennyiség, amivel annyira helyre lehetne billenteni, hogy egy ilyen szituációban is megállja a helyét. Félő, hogy levetné a politikusi maszkot (ami már így is mállik az arcáról) és alatta csak a 40 rablót látnánk. Tudom, hogy te magad sem hiszel abban, hogy Mészáros csak egy későn érő aranyember. Tudom, hogy ha belegondolsz, akkor bosszant, hogy csupán attól lett felmérhetetlenül gazdag, mert ismeri Orbánt és elég buta, lojális. Ráadásul nincs egyedül. Ugye, jó helyen tapogatózom?
Most jön a kevésbé tényszerű rész, ami viszont minden magyar állampolgárhoz szól. Tudod milyen a Fidesz? Mint a rosszfiú, aki pofonvágja a másikat a zsebpénzért, aztán ad neki zsepit, hogy letörölje a vért a szája széléről, nehogy nyoma maradjon a pofonnak. És tudod te mit látsz ebből? Azt, ahogy a zsepit adja. Mit gondolsz? Hogy egy szent, aki törődik a másikkal. De ez csak manipuláció. Ha nem érted pontosan hogyan működik, legalább a wikis szócikket olvasd el. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy hogyha én lennék Orbán, te már nem csak templomban, de otthon a házioltárnál is hozzám, nem pedig értem imádkoznál! Külön adót fizetnél azért, hogy én legyek továbbra is a miniszterelnök, minden elsőszülött fiú a testőrségemet gyarapítaná, stb.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. február 24. szombat, 17:26
-
Találatok: 1750
Időről időre felmerül a kérdés, hogy egyáltalán demokrácia-e az illiberális demokrácia, vagy már autokráciában élünk, amely önálló politikai-kormányzati formának tekinthető. Ezzel párhuzamosan rendre felvetődik az is: jogállam-e még Magyarország, ahol számos olyan törvényt hoztak, amely ellentmond az európai jogfejlődésnek, sőt alapelveikben még egymásnak is. Erről kérdeztük Bárándy Pétert, a Medgyessy-kormány igazságügyi miniszterét.
– Magyarország még jogállam?
– Ha tömören kell felelnem a kérdésre, akkor azt mondanám: már nem. A dolgok azonban nem feketék-fehérek. Például az is egy folyamat, ahogy egyes nyugtalanító tünetek betegséggé állnak össze, épp így a társadalom immunrendszere is fokozatosan pusztul le. Tény, nálunk nagyon súlyos betegségtüneteket mutat a jogállamiság.
– Talán nem véletlen, hogy éppen a beteg demokráciák megnevezést használta az a kelet-közép-európai illiberális rendszerekről szóló tanulmány, amelyet a közelmúltban civil szervezetek jelentettek meg Brüsszelben.
– Alighanem megalapozott ez a szóhasználat. A jogrendszer működésében erről tanúskodik a jogalkotás mikéntje, a megalkotott jogszabályok minősége, de akkor is ide jutunk, ha azt nézzük, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét miként próbálja maga alá gyűrni a hatalom. Ugyanannak a szindrómának egyik tünete az is, ahogy az úgynevezett független intézmények működnek, ahogyan vezetőiket befolyásolja a kormányzat, és rajtuk keresztül rövid pórázon tartja ezeket a szervezeteket. A jogállamiság sérelmét jelenti az is, ahogyan a gazdaságot jogszerűnek csak felületes szemlélő által értékelhető módszerekkel manipulálják, például pályázatnak nevezett, de valójában eleve névre szóló megbízásokkal. Tehát a kérdésre az a pontosabb válaszom, hogy bár az ország működése még felmutat egyes, a joguralomra jellemző ismertetőjegyeket – például a bíráskodásban –, de ez már nem jogállam. Jogállamban ugyanis nem fordulhatna elő, hogy a bírósági döntéseket megelőző ügyészségi eljárásokon időnként nyilvánvaló politikai befolyás ismerhető fel.

– Tehát joggal is lehet jogsértést elkövetni?
– Persze, ahogy a bűnügyi tudósításokban gyakran említenek fegyvernek látszó tárgyakat, úgy törvénynek látszó szövegekkel is el lehet követni jogsértéseket, ha azok tartalmukat tekintve nem alkotmányosak, vagy létrejöttük már eleve nem felel meg az alkotmányos előírásoknak.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. február 23. péntek, 21:47
-
Találatok: 1765
A kormány ugyan a szakképzést erősítené a gimnáziumok rovására, a családok épp ellenkező vágányon vannak: 2017-ben először történt meg, hogy gimnáziumba jelentkeztek a legtöbben, a szakiskolákban meg lassan kiürülnek az osztályok. A 16 éves tankötelezettség óta brutálisan sok a lemorzsolódó, alapvetően ma is az határozza meg a sikert, hogy ki milyen családba születik. Friss számok a magyar közoktatás állapotáról.
A béremelések ellenére továbbra is alulfinanszírozott oktatási rendszer és alulfizetett tanárok, ennek megfelelően egyre kevesebb pályakezdő és elöregedett tanári kar, és a romló összteljesítmény mögött nemzetközileg is kirívó mértékű egyenlőtlenség jellemzi a magyar közoktatást a legfrissebb hivatalos számok szerint. Az adatok a frissen megjelent „A közoktatás indikátorrendszere 2017” kiadványból származnak.
Magolni jól tud a magyar gyerek / 2017.02.23.
A magyar iskolarendszer memorizálásra és gyorsan felejthető formulákra idomít, a tudás felhasználására és kreativitásra nem. A pocsék PISA hátterét nyomozza az MTA. - „Nagyon sok mindent jól be tudunk gyakoroltatni az iskolában, amit aztán sehol máshol nem tudnak használni." A magyar iskolarendszer bajairól szóló tételmondat a Magyar Tudományos Akadémián hangzott el.
A kutatók (az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetét képviselő Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel és Varga Júlia) 2015-ben dolgozták ki ezt az indikátorrendszert, hogy a viták mögött legyen egy olyan egzakt háttér, rendszeresen frissülő adatokkal, amely „alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról, illetve trendjeiről”.
A közoktatás globálisan is egyre inkább a sztenderdizált mérések irányába megy – látható ez például a gyerekek kompetenciáit mérő PISA iránti óriási figyelemből is. A legutóbbi,
minden korábbinál rosszabb magyar PISA-eredményekre
az MTA mellett magyar oktatáspolitikának is reagálnia kellett, de a gyakorlati eredményeket még nem lehet látni. Kommunikációs szinten Palkovics László államtitkársága nagyjából három dolgot tett:
- A PISA katasztrofális eredményeit más adatokra mutogatva relativizálták: olyan tesztekre hívták fel a figyelmet, amelyeken a magyar gyerekek vagy jobban teljesítettek, vagy magukhoz képest nem romlottak (TIMMS, Országos Kompetenciamérés).
- Azt hangsúlyozták, hogy a pocsék PISA-ról nem a 2010 utáni oktatáspolitika tehet, „annak az eredményei lassan érnek be”.
- Ezzel együtt megígérték egy új Nemzeti Alaptanterv kidolgozását, a munka koordinálásával egy miniszteri biztost, Csépe Valériát bízták meg.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. február 22. csütörtök, 00:29
-
Találatok: 2069
Jobban dívik a korrupció Magyarországon, mint egy évvel korábban – mutatja a Transparency International legújabb jelentése.
A Transparency International közzétette a friss korrupcióérzékelési listáját, az eredmény magyar szemszögből lesújtó. A legfőbb megállapítások:
- Magyarország az EU második legkorruptabb országa, és a saját korábbi helyzetünkhöz képest is rosszabbul állunk.
- A törvények megsértése mellett sokszor már a törvények átírásakor jelentkezik a korrupció, de még így sem mindig sikerül betartani a saját képre alkotott szabályokat.
- A közbeszerzések közel fele vagy hirdetmény nélküli, vagy egy induló van csak.
- A közbeszerzésekből a kormányközeli oligarchák mesésen gazdagodnak.
- A tao-támogatások jelentik az új hűbéri rendszer egyik igazodási pontját, több tízmilliárd forint közpénz folyt el a politikailag jól fekvő klubokhoz és sportágakhoz.
- Akik kidolgozták a letelepedési államkötvények rendszerét, azokat hűtlen kezelésért felelősségre lehetne vonni.
Magyarország 2017-ben 45 pontot ért el a Transparency International globális korrupcióérzékelési listáján, ez 3 pontos romlás az előző évi, 2016-os adathoz képest. Ez kilenc helyes zuhanást jelent, jelenleg a 66. a rangsorban, ezzel világviszonylatban még mindig a közepesen korrupt országok közé tartozik.
Míg az Európai Unió tagállamai közül 2016-ban még Bulgáriában, Görögországban és Olaszországban is rosszabb volt a helyzet a magyarnál – azaz a lehetséges 100 pontból kevesebbet szereztek, mint Magyarország –, addig a tavalyi adatok szerint már csak Bulgáriát sikerült megelőzni. A jelentés súlyosan fogalmaz: Magyarországon
"a korrupció immár nemcsak a szabályok ellenében valósul meg, hanem a szabályok átírásával is."

Globális összehasonlításban Magyarország korrupciós fertőzöttsége Szenegállal van azonos szinten, teljesítménye valamivel rosszabb, mint Malajziáé és Montenegróé, és valamivel jobb, mint Ománé, Jamaicáé vagy Fehéroroszországé.
Az élbolyban nincs nagy változás, a világ legkevésbé korrupt országa Új-Zéland, Európáé pedig Dánia, Finnország, Norvégia és Svájc.
A jelentés azt is kiemeli: a régiónkban az elmúlt hat évben Magyarország korrupció elleni teljesítményének a megítélése zuhant a legnagyobbat. Ez pedig azért is különösen nagy baj, mert az EU-ban erős az összefüggés az egy főre jutó GDP és a korrupciós kitettség között. Ami a magyar példát illeti: a Transparency International a Világbank felmérésével hasonlította össze a sajátját, és arra jutott: a jogálamiság eeróziója összefügg a beruházások csökkenésével.

Bővebben ...