Hírek

2017 legvérlázítóbb fideszes kifogásai, kibúvói és mellébeszélései

Részletek
Készült: 2017. december 27. szerda, 23:38
Találatok: 1823

sorosnemzko4Már-már divat (persze ettől még nem alaptalan) azon búsongani, hogy a politikai kommunikáció és a politikai diskurzus a béka hátsó fertálya alatti mélyrepülésben leledzik, a politikusi megnyilatkozások jobb esetben üresek, rosszabb esetben maximum az érzelmekre próbálnak hatni, a racionális érvelés a hallgatóság köszöntésében merül ki.

Az óév végéhez közeledve összegyűjtöttük 2017-ből azokat a fideszes megnyilatkozásokat, amik szerintünk a legpazarabbul illusztrálják e tétel igazságát.
 

Orbán Viktor: Boldog karácsonyt!

Kezdjük a sort Magyarország első polgárával, a rendszerváltás utáni politika nagy öregjével, Orbán Viktorral. A miniszterelnök meglehetős tömörséggel, bár talán a tárgytól egy csöppet eltérve felelt meg Demeter Márta képviselőnek, amikor Ghaith Pharaonnal kapcsolatos kérdésekkel próbálta megizzasztani a Parlamentben. Orbán Viktor nem izzadt, fölállt, megigazította magát, közölte, hogy “Boldog karácsonyt!”, majd leült.
 

Pócs János: Advent van, tessék egy cserép virág!

A karácsonyi vonalat követte Pócs János fideszes képviselő is, amikor arról kérdezték, megbánta-e, hogy olyan képet osztott meg a Facebookon, amin egy leölt disznó látható, rajta az “Ő VOLT A SOROS” felirattal. A képviselő először megkérdezte a riportertől, “Nem gondolja, hogy advent van?”, majd közölte, hogy karácsonyi rendezvényre készül, a szeretetről fog beszélni, végül ajánlott egy cserép virágot.
 

Orbán Viktor: Nem a kormány hatásköre

Ha már a soros disznónál (Soros-disznónál?) tartunk, térjünk vissza Orbán Viktorhoz, akit szintén megkérdeztek az ügyről. “A disznóvágás ügyei nem tartozik a kormány hatáskörébe” – reagált a miniszterelnök, ami egyrészt jogos, másrészt figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a kormány plakátolta tele az országot azzal, hogy “Soros”.

Bővebben ...

Sikereink: 5500 templomot újított fel a magyar kormány a Kárpát-medencében. És a magyar iskolákkal mi a helyzet?

Részletek
Készült: 2017. december 27. szerda, 00:48
Találatok: 1939

ovi_egyhazSoltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára volt ma a Kossuth rádió 180 perc című műsorának vendége.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az elmúlt években szövetséget kötött az egyházakkal is, és az elmúlt hét és fél évben a közfeladat-ellátásban és karitatív segítségnyújtásban is nagy változások történtek.
 
Soltész szerint a változás a határokon túl is érezhető volt:
a kormány segítségével a Kárpát-medencében 5500 templomot, közösségi épületet tudtak felújítani.
Azt is kiemelte, hogy folyamatosan növekszik az egyházi iskolák, szociális intézmények, gyermekvédelmi intézmények száma, az egyház egyre nagyobb szerepet vállal ezen feladatok ellátásában.
 
Nézzünk kicsit az államtitkár szavai mögé.
 
Az tény, hogy egyes egyházakkal szövetséget kötött a magyar kormány. Másokkal viszont nem: ennek “köszönhető”, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly 176 millió forintos kártérítést ítélt meg azon kisegyházaknak, amelyek működése egy törvénymódosítás eredményeképp ellehetetlenült.
 
Az ítélet már 2014-ben megszületett, a strasbourgi bíróság kimondta, hogy a magyar egyházi törvény (amelyhez negyedszer is módosították az Alaptörvényt) sérti a vallásszabadságot, ráadásul a kisebb egyházaknak – és itt nem kevés, összesen 16 kisegyházról beszélünk! – jóval kevesebb jogot ad, mint a nagyoknak. Vagyis a kormány ugyan kötött szövetséget egyes egyházakkal, de még az Alkotmánybíróság többszöri jelzésére sem tett le arról, hogy akár alkotmányellenes módon is megpróbálja ellehetetleníteni egyes egyházak működését.
 
A módosítgatás így elég sok pénzébe került a magyar adófizetőknek – hiszen az államra kiszabott bírságot természetesen az államkasszából, adóforintokból kell fizetni…
 
Aztán persze fontos az is, amit az államtitkár is hangsúlyozott: a Kárpát-medencében templomok és közösségi épületek felújításában segédkezett a magyar állam. Itt azt is fontos megjegyezni, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartoznak az egyházi kérdések éppúgy, mint például az egészségügy és az oktatás (meg még egy sor másik terület). És bár értjük és fontosnak is tartjuk a Kárpát-medence templomainak és közösségi épületeinek felújítását, de talán joggal merül fel a kérdés: ha erre volt pénz, akkor hogyhogy egyes kórházakban nincs fűtés, az iskolafenntartó KLIK pedig évekig milliárdos adósságállományt görgetett maga előtt, hogy aztán egy érdekes uniós pályázatnak köszönhetően kifizethessék az elmaradásokat (és ez csak két, talán érzékletes példa…). Sem az oktatásra, sem az egészségügyre nem fordít elég pénzt a kormány, ilyenkor pedig óhatatlanul felmerül a kérdés: biztos, hogy minden adóforintot jól költ el a magyar állam?
 
És ha már az oktatásnál tartunk: érdekes, hogy az államtitkár most afféle sikertörténetként igyekszik eladni azt, hogy egyes oktatási intézmények egyházi fenntartásba kerültek. Csakhogy alapból a helyzet az, hogy az önkormányzatok azért adják inkább át az egyházaknak az iskolákat, mert nincs pénz fenntartani őket, vagyis ez nem egy sikersztori, hanem inkább az állami fenntartás kritikája és egyben tragédiája is.

Bővebben ...

Erős Európában erős Magyarország

Részletek
Készült: 2017. december 26. kedd, 02:26
Találatok: 1836

000_ni4xs_f4Mivel senki sem kért fel rá, minden megfelelési kényszer nélkül vázolhatom fel, hogy szerintem milyen külpolitikai programmal kellene jelentkezniük azoknak az erőknek, amelyek 2018-ban le akarják váltani Orbán Viktor kormányát. Képviselőként, uniós tisztviselőként, újságíróként jó két évtizede az európai integrációhoz kötődik a munkám, ezekre a tapasztalatokra épül ez az írásom is.

 
Egy választásra készülő külpolitikai program kétféle hibába eshet. Vagy újsághírekre, rövid életű szenzációkra koncentrál, vagy hosszú távú trendeket próbál megfogalmazni. Pedig azt kellene rögzítenie, hogy a reménybeli kormányváltó erő az elkövetkezendő négy–nyolc évben milyen külpolitikát folytatna, és az miért, illetve mennyiben szolgálná jobban a nemzet érdekeit. Egyetlen példával élve: az angolszász hatalmak Európa-politikájában az izoláció és az aktív jelenlét ciklikusan váltogatja egymást. A következő években az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság befolyása kevésbé fog érvényesülni Európában, amit a magyar külpolitikának figyelembe kell vennie. Ez a trend azonban – ahogy számtalanszor megtörtént – akár középtávon is megfordulhat, és akkor nekünk is készen kell állnunk az újabb iránymódosításra.
 
A magyar külpolitika mozgásterében a következő négy-öt évben három alapvető folyamat érvényesülhet. A kisebb szereplőknek ezekhez a dinamikus mozgásokhoz kell alkalmazkodniuk. A két angolszász hatalom európai befolyása a brexittel, illetve a Trump-elnökséggel felerősödött „hideg polgárháború” miatt jelentősen csökkenhet. Ezzel párhuzamosan a kontinentális Nyugat-Európa integrációja megerősödik, amibe szelektív alapon néhány kelet-közép-európai ország is bekerülhet. Oroszország ismét jelentős európai nagyhatalommá növi ki magát, ellenségként és jó szomszédként egyaránt komoly hatást gyakorolva az európai országokra. Egy felelős magyar külpolitikai koncepciónak e három alapvető trend tudomásulvételére kell épülnie, mindenféle ideológiai elfogultság nélkül. Az Amerikához és Oroszországhoz kötődő dualisztikus rajongást, illetve gyűlöletet mindkét irányban ki kell iktatni a felelős politikai erők kampányából és programjából. Ezeknek lényegében nincs is közük az ellen- vagy rokonszenvek valódi tárgyához, csak a magyar közélet tragikus megosztottságát vetítik ki globális méretekre.
 
Az Európa középtávú jövőjét meghatározó három nagy trend mellett a magyar külpolitika alakításánál figyelembe kell venni legnagyobb XX. századi tragédiánk, Trianon máig ható tanulságait. Trianon lassan száz éve egyedül a területvesztés jelképeként él a magyar köztudatban. Hazánk kétharmadának elvesztése természetesen súlyos nemzeti katasztrófa volt. De legalább ilyen súlyos tragédia az is, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával az egyik vezető európai nagyhatalom társállamából kicsiny és gyenge kelet-európai országgá lettünk. Míg a Monarchia részeként aktív formálója voltunk az európai nagypolitikának, addig Trianon után tárgya, passzív elszenvedője lettünk mások geopolitikai törekvéseinek. Az ország román, német, majd szovjet megszállása és az 1989 utáni egyoldalú amerikai orientáció egyenes következménye volt ennek a kiszolgáltatottságnak. Külön tragédia, hogy a magyar társadalom egy része mindig lelkes támogatója volt az aktuális megszálló hatalomnak, míg egy másik része a következő impériumváltást a velük szembeni bosszúra, enyhébb esetben kirekesztésükre használta fel.
 
A Berlin–Párizs központú mag-Európához csatlakozással Magyarország – népességével, gazdasági súlyával és geopolitikai helyzetével arányosan – ismét része lehet egy nagy európai egységnek. Ha tetszik: birodalomnak.

Bővebben ...

Homokba dugott Fidesz-fejek – a nyomorban élők számára megváltás a halál

Részletek
Készült: 2017. december 24. vasárnap, 23:30
Találatok: 1748

blogaszatA csillogó villogó díszek, a karácsonyi fények, az ünnep hangulata sem feledtetheti, hogy létezik egy másik, egy kilátástalan helyzetben levő, pusztuló Magyarország.

Karácsony, másként

Milliók tengődnek úgy, hogy gyakorlatilag esélyük sincs az emberhez méltó életre, számukra már az is öröm, ha naponta esetleg tudnak kenyeret venni. Az ő álmaik – amennyiben még vannak – földhöz ragadottak. Nem vágynak luxusutazásra, milliós karórákra, helikopterezésre, vagyont érő táskákra, de még talán svájci bankszámlára sem. (Azért sem, mert többségük talán azt sem tudja, hogy ilyen van.) Szeretnének tisztes megélhetést biztosító munkát, fedelet a fejük fölé, és egy szebb holnapot a gyermekeiknek.
 
A vidéki Magyarország, ma a közmunkások világát jelenti. Kiszolgáltatott emberek százezreit, akik meghunyászkodva tűrik, hogy a parancsolóik azt tegyék velük, amit úrinak mondott kedvük éppen diktál. Aki szólni mer, azt páros lábbal billentik bele a mély gödörbe, ahonnan már szinte lehetetlen felkapaszkodni. Ezért tűrik el a megaláztatást, ezért veszik tudomásul, hogy a közmunkások számára – általában – még a legelemibb munkafeltételek is hiányoznak. Többük beszélt arról, hogy az elemi tisztálkodási feltételek sincsenek a számukra biztosítva. Nem tudnak kezet mosni, ha netán kis, vagy ami még rosszabb , nagy dolgukat kellene végezniük, akkor marad a mező, még volt, a kukoricás, vagy a – korábban kitisztított – árokpart. Ha valakinek nagyon sürgős, akkor elmondhatja, hogy nincs szerencséje. A közmunkásokat a mai hatalom nem veszi emberszámba, a közmunkának nevezett rabszolgamunka, statisztikák javítását szolgálja. Így valósul meg országunkban – no, nem a gyönyörű rend, hanem – a teljesnek mondott foglalkoztatás. Talán sántít, de néha úgy érzem, hogy az ókori Rómában is nagyobb becsülete volt a szegényeknek, illetve a rabszolgáknak, mint napjainkban, hazánkban a védtelen embereknek.
 

A gazdagok még gazdagabbak, a szegények, még szegényebbek lettek.

Szinte nincs olyan nap, amikor ne jelenne meg írás, tudósítás arról, milyen méltatlan körülmények között tengődnek felebarátaink, hogyan nő a szegénység, a nyomor. A Fidesz 2010 óta tartó uralkodása alatt óriási jövedelemkülönbségek jöttek létre. A gazdagok még gazdagabbak, a szegények, még szegényebbek lettek. A valamikori középosztályba tartozók közül rengetegen vesztették el egzisztenciájukat, már csak ábrándozhatnak egy szebb világról. Tessék csak megnézni, kik állnak az ingyenes ételosztásokon sorba.
 
Az országot lényegében egy személyben uraló miniszterelnök nem akar tudomást venni arról, ami ma hazánkban van. Kinyilatkoztatásaiban a ragyogó jelenről és a még fényesebb jövőről beszél. Ha hiszi amit mond akkor azért, ha pedig tisztában van azzal, hogy nem a való világról beszél, akkor pedig azért alkalmatlan arra, hogy az ország első embere legyen. Aki képes arra, hogy szemrebbenés nélkül beszéljen Magyarországról, mint a földi mennyországról, az mindenre képes lehet. Vajon meddig lesz Magyarország, a délibábok országa?
 
Vajon szabad e belenyugodni abba, ami van? Vajon tényleg “örök életű” a ma uralkodók hatalma? Hiszem, hogy nem. Mert az nem lehet, hogy mai, szegénysorban élő, hétvégén sokszor otthon éhező gyermekek is szüleik szomorú sorsára jussanak. kurir.hu

Bővebben ...

Orbán Viktor és a Grincs

Részletek
Készült: 2017. december 23. szombat, 23:40
Találatok: 2829

ovi_grincsSok mese szól arról, hogy egy gonosz vagy sértett figura el akarja lopni, tönkre akarja tenni, meg akarja akadályozni a karácsonyt. Elég rémisztő belegondolni, hogy egyszeriben mondjuk egy zöld koboldszerű lény elveszi az ünnepet, véget vet szeretetnek, karácsonyfának, bejglinek, ajándéknak, halászlének, énekeknek, családi tévézésnek, betlehemezésnek, éjféli misének, szaloncukornak, csengettyűnek és csúcsdísznek, mindennek.

 
Még jó, hogy senki sem gondolja komolyan, hogy ilyen tényleg megtörténhet. Ezek csak mesék, amelyek valójában a szeretet erejéről szólnak, és a végén úgyis minden jóra fordul.
 
Talán túl szigorú felnőttnek kell lenni ahhoz is, hogy egy gyereket azzal fenyegessünk, hogy ha nem lesz jó, akkor az idén elmarad a karácsony. Még akkor is túlzásnak látszik ez a szöveg, ha közben tudjuk, hogy persze, hogy lesz karácsony. 
 
Karácsony még 1944-ben is volt, amikor megérkezett a front Budapestre, és 1956-ban is, amikor megint friss sírokkal volt tele az ország.
 
Innen nézve elég nagy baromságnak tűnne, ha egy politikus teljesen komolyan azzal fenyegetné a népét, hogy ha nem rá szavaznak, akkor nem lesz többet karácsony.
 

Pedig most pontosan ez történik Magyarországon.

Grafika: Kiss Bence

Orbán Viktor "Meg kell védenünk a keresztény kultúrát" címmel írt egy cikket, amit egy csomó lap lehozott december 23-án, és az egész arról szól, hogy ha ő nem lenne, akkor az ellenség eltörölné a karácsonyt. (És még a húsvétot is, teszi hozzá.)
 
Rafináltan írta meg az egyszerű üzenetét, amit már egy nagyobb gyerek se hinne el neki, ha nem ilyen komolykodó aggodalommal, sok híres embert idézve fogalmazott volna. De a fő üzenete mégis csak ez az egész írásnak: aki 2018-ban nem a Fideszre szavaz, az arra szavaz, hogy soha többé ne legyen karácsony. Mert ahogy fogalmaz, "vannak, akik" meg akarják tiltani, hogy legyen. Ezúttal nem nevezte meg, hogy kicsoda a Grincs a miniszterelnök fejében, de sejthetjük, már elmondta máskor.
 
Olyan intenzitással sikerült a fenyegetése mögött lévő ijesztgetéseket szajkóznia a kormánynak plakátokon, levelekben, beszédekben és műsorokban az utóbbi három évben, hogy első átolvasásra fel se tűnjön a cikk egyetlen érdemi állításának végtelenül egyszerű butasága. Hiszen naponta elmondták, hogy háborúban állunk, és nemzethalál fenyeget, kapunkon dörömböl az ellenség, el akarják foglalni az országot. Ez a kormány legfőbb propagandája: Grincs létezik, és már majdnem elvette a karácsonyt.
 
Nézzünk ki az ablakon, kukkantsunk a hűtőnkbe, és nyugodjunk meg. Nem vagyunk kisgyerekek, higgyünk a szemünknek. 

Bővebben ...

Legendás magyar filmek kerültek fel ingyen a netre

Részletek
Készült: 2017. december 22. péntek, 22:01
Találatok: 1974

19075563_11mRettenetesen jó karácsonyi meglepetéssel rukkolt elő az idén 60 éves Filmarchívum: december 22-től, azaz péntektől, január 12-ig, szintén egy pénteki napig, hatvan filmet tett szabadon hozzáférhetővé. Olyan magyar filmeket, mint a Megáll az idő, a Szaffi, A tizedes meg a többiek, Az ötödik pecsét vagy az Isten hozta, őrnagy úr!

A válogatásba a felújított klasszikusok mellett ritkán vagy soha nem látható különlegességek is bekerültek. A 60 tételes lista legrégebbi darabja például egy Lumière-összeállítás 1896-ból, és bár ezeket a felvételeket franciák készítették, a budapesti képsorok a magyar filmtörténet kezdeteit jelentik.
 
A válogatásban találunk továbbá dokumentumfilmeket, zenés filmeket, város-  és országimázsfilmeket, valamint amatőr munkákat is, például a Halálos tavasz 1935-ös változatát, amely négy évvel előzte meg a jól ismert Karády-filmet. Vagy megnézhetjük, ahogy Török Ferenc a Valahol Európában című filmről beszél, sőt maga a film is streamelhetővé vált.
 

Ez itt a filmek listája:

Egészestés filmek:

Rövidfilmek:

Bővebben ...

Egy Párt mind fölött

Részletek
Készült: 2017. december 21. csütörtök, 22:31
Találatok: 1702

583a0cc5bc4b<< Domokos László, bújtatott fideszes képviselő, az Állami Számvevőszék elnöke

"Három Gyűrű ragyogjon a tünde-királyok kezén,
Hét a nemes törpök jussa, kiknek háza cifra kő,
Kilencet halandó ember ujján csillantson a fény,
Egyet hordjon a Sötét Úr, szolganyájat terelő,
Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején.
Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen,
Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen,
Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején."
   - J. R. R. Tolkien (Fordította: Göncz Árpád)
 
Hát, ja, néha már az az érzése néhány alávaló semmirekellőnek, hogy itt, mármint hogy Magyarországon sikerült megvalósítani Mordor éjfekete földjét, ami az emberek fejében lévő elképzelések alapján nem is tűnik annyira elérhetetlennek, mert itt van ugye mindjárt ez a kellőképpen lebutított propaganda, amelyet a Párt, azaz ez a mind fölött álló nyomasztó monolit, vagy mi, oly gondosan és rengeteg pénz felhasználásával úgy beléjük passzírozott, hogy oda más, normális gondolatok már nem igazán férnek be, szóval ez a mordori sötétség ott van ezeknek az embereknek a koponyáján belül, amitől aztán igen elégedettek lettek, meg hát nagyon hülyék is, amely két szép tulajdonság gyakran kéz a kézben jár egymással, tessék csak megnézni azt a felsőbbrendű vigyort az arcukon, amikor gyakran őket is ugyanúgy kifosztják, meg hát ők is képesek arra, hogy elszántan belehaljanak egy-egy sikeres kórházi fertőzésbe, mivel ott nem nagyon hivatkozhatnak arra, hogy ők hűséges és elszánt Fidesz szavazók, és ezt rögtön bizonyítani is tudják, nézzék csak át azokat visszaküldött konzultációs íveket, emiatt aztán nem szabadna nyomorúságosan elpusztulniuk, illetve nem pont most, amikor annyira, de annyira jól érzik magukat, biztos csak valami apró tévedés történt, de az élet gyakran igazságtalan, a bacilusoknak meg nincs kellőképpen szilárd pártpreferenciájuk, persze 2010 előtt nyugodtan beletörődtek volna az illetők a sorsukba, mivel akkor amolyan kórságos idők jártak a honban, meg aztán semmi sem volt annyira sikeres és kellemes mint manapság, szóval valami ilyesmit jelent az, ha valaki nagyon hülye, aztán azzal eteti az agyát, hogy holmi politikusok nagyon szeretik őt, emiatt aztán boldogan rájuk szavaz, pedig cserébe csupán azt kapja, hogy másoknak is kellőképpen rossz lesz, ami neki nagyon jó, talán mondtam már valamit az ostobaságról, hát ugye ez van, persze szép dolog a bizalom, de óvatosan kell vele bánni, mivel könnyen megjárhatja az ember, ha túlságosan könnyelművé válik, pont úgy, mint a hajdúbagosi lelkész, akinek volt egy gyönyörűszép leánya, akiben ő teljes mértékben megbízott, úgy érezte teljes joggal, de amikor aztán a leányka nagyjából tizenhat éves lett, az apja úgy gondolta elengedi őt valami flancos bálba, persze előtte elmondta neki, hogy érezze csak jól magát, meg hogy nagyon vigyázzon a férfiakra, legnagyobb szerencsétlenségére azt nem fejtette ki bővebben, miként is kell az ilyesmit csinálni, mivel szemérmetes, finom ember volt, a leányka meg még nagyjából szűz, aki aztán vigyázott is a férfiakra, meg hát jól is érezte magát velük, mondhatni elég sokkal, aminek az lett az eredménye, hogy kilenc hónap múlva egészséges fiúgyermeknek adott életet, köszönhetően a lelkész úr oly nagy bizodalmának, mert hát bizony ilyen rúttá vált a világ, mármint ugye a szüzek szempontjából, végül édesapa az ugyan jó sok is volt, meg aztán igazából egy se, mivel ők csak jól érezték magukat, a lány meg gondosan vigyázott rájuk, nehogy közben valami csúnya bajuk történjen, így persze minden felelősség a jóravaló lelkész urat terhelte, annak anyagi és más következményeivel együtt, lelkileg ez rettenetesen meg is viselte őt, meg annak a nagy bizalomnak is vége lett, ezért aztán értelmes ember soha nem érzi túlságosan jól magát a politikusokkal, meg más efféle szerzetekkel, inkább alaposan odafigyel rájuk, nehogy azok átvágják, mivel ezeknek ez a hivatásuk, ebből élnek, dolgozni meg persze nem nagyon akarnak, szóval az, hogy végül megint lett egy igazi Párt, amiért nagyon oda lehet lenni, és mindent nyugodtan rá lehet bízni, nem túlságosan jó, aminek már látszanak is következményei.

Bővebben ...

Puzsér: A teljes politikai garnitúra közös aljassága, hogy a végletekig lenézi az embereket

Részletek
Készült: 2017. december 20. szerda, 23:43
Találatok: 1756

314292_2953pPuzsér Róbert helyzetjelentése az előttünk álló választásról: marad a Fidesz, maximum annyi érhető el, hogy ne legyen a mindenre feljogosító kétharmad birtokosa. A cáfolatra még van pár hónap, ehhez a pártoknak kell észhez térni, hogy legyen kire szavaznia annak, aki nem a puzsér-jósolta jövőre vágyik.

 

Ellenzéki sikerre 2018-ban nincs reális esély

A publicista a magyarnemzet.hu-n festette fel jelen- és jövőképét Magyarországról. Szerinte tény:
 
Magyarország jobban teljesít. A Fidesz úgy fordul a 2018-as választásokra, hogy a bérek drasztikusan emelkednek, a gazdaság évek óta növekszik, a munkanélküliség jóformán megszűnt.
 
Nehéz elmagyarázni a választópolgároknak, hogy mindez egy nagy európai konjunktúrába illeszkedik.
 
Nehéz elmagyarázni, hogy a bérek a kormány eredeti szándéka ellenére nőnek ilyen mértékben.
 
Nehéz rámutatni, hogy ortodox gazdasági eszközökkel a lengyelek és a csehek jobb számokat produkálnak.
 
Nehéz elmagyarázni, hogy a sok betöltetlen állás döntően a hatszázezer elvándorló magyar állampolgár hiányának a következménye.
 
Az oktatás és az egészségügy elzüllése a magyar társadalom több évtizedes élménye, amilyen sajnálatos, olyan nyilvánvaló, hogy ezen a téren a korábbi magyar kormányok is rendkívül nagy ambíciót mutattak -véli.
 
A regnálóról így ír:
 
Eközben Orbán Viktor kezében ott a migránskártya és a kerítés, ott egy csomó páncélozott harci jármű, ami egy karácsonyi vásáron hatékonyan segít átélni a félelmet és a kormánypropagandát, ezenkívül ott van kétmillió fanatikus nyugdíjas, továbbá korlátlan mennyiségű pénz és gátlástalanság. Az ellenzéki pártok egy része is a zsebében van. A maradéknak nemhogy programja, még identitása sincs. Legfeljebb Paksot, a korrupciót és az uniót tudják szembeállítani Habony Árpád népmeséjével. Vereségre vannak ítélve: végzetesen hiányzik az országból hatszázezer elkeseredett magyar ember lázadó energiája. A leginkább tettre készek már nem itt építik a Nyugatot, hanem odaköltöztek.
 
A fentiek fényében különösen érthetetlen az ellenzéki pártok viselkedése.
 

Nem is akarnak győzni

Ez kifejezetten az a helyzet, amikor az ellenzék nyugodtan megengedhetné magának, hogy igazat mondjon. Az egy százalékra számító Karácsony Gergely nyugodtan felhagyhatna az alapjövedelem és a tizenharmadik havi nyugdíj hazugságainak mantrázásával. Szél Bernadett nyugodtan felhagyhatna kormánya első intézkedéseinek ismertetésével. Vona Gábor nyugodtan felhagyhatna a közelgő választási győzelemnek és Orbán Viktor elszámoltatásának blöffjével. Gyurcsánynak sem olyan kérdésekkel kéne végletekig feszítenie a társadalmi gyűlöletet, mint a határon túli magyarok szavazati joga – aminek a megváltoztatásához még a DK ötvenszázalékos parlamenti részvétele sem volna elég. kurir.hu

Bővebben ...

Az egymillió új munkahely háromnegyede: mit jelent a foglalkoztatás bővülése?

Részletek
Készült: 2017. december 19. kedd, 21:48
Találatok: 1974

notoriusA címben szereplő háromnegyed természetesen 750000 (hétszázötvenezer) új munkahely. Ennyi jött létre a kormány jóvoltából 2010 óta, állítja Pölöskei Gáborné, az NGM helyettes államtitkára. Egészen pontosan azt mondta, hogy „az utóbbi hat évben mintegy 750000-rel nőtt az új munkahelyek száma”.

Nos, ha pusztán a KSH által közölt foglalkoztatottsági adatsort nézzük, akkor a 2010-es 3732,4 millióhoz képest 2016-ban 4351,6 milliót találunk, ami kétségtelenül impozáns 619,2 ezer fős növekedést jelent a foglalkoztatottságban. Ha a legfrissebb KSH foglalkoztatottsági gyorsjelentés adatát vesszük alapul, akkor még szebbek a számok: ez 4445,1 ezer fő foglalkoztatottat jelez, így a különbség már 712,7 ezer fő. Majdnem megvan az a bizonyos 750 ezer. Mintegy.

Kár, hogy a KSH jelentéséből az is kiderül, hogy abból a bizonyos 4445,1 ezerből 105,8 ezren külföldi telephelyen dolgoznak (jellemzően Ausztriába ingáznak), 186,6 ezren pedig közfoglalkoztatottak, ami ugyebár nehezen tekinthető klasszikus munkahelynek, tekintettel a minimálbér alatti bérezésre, valamint a közfoglalkoztatottság időszakos jellegére. Ezeket levonva 4152,7 ezer foglalkoztatott marad, azaz a növekedés csupán 420300 (és nem 750000) a 2010-es bázishoz képest. „Ez is szép teljesítmény!” – mondhatnánk, de mielőtt ezt mondjuk, még pár megjegyzés ide kívánkozik.

Az első megjegyzés, hogy bár elemzői körökben evidens, hogy a bázis kiválasztása erősen befolyásolja a kapott eredményt (differenciát vagy arányt), de talán nem árt erre ismételten felhívni a figyelmet. Ha nem a 2010-es rekord alacsony[1] foglalkoztatottsághoz képest nézzük a változást, hanem mondjuk a 2007-es utolsó békeév adatához képest, akkor a növekedés csupán 250700 (a 2007-es adat 3902,0 ezer fő).

A második megjegyzés, hogy a foglalkoztatottak egy része dolgozik a versenyszférában, másik részét a költségvetési szektor foglalkoztatja (köztisztviselők, közalkalmazottak, stb.). A piaci munkahelyek számának növekedése az általános megítélés szerint örvendetes, ám sokkal kevésbé van egyetértés az állam által foglalkoztatottak számának növekedésének pozitív megítélésében. A foglalkoztatottsági adatok szerint Magyarországon 2010-2016 között 124900 fővel növekedett a költségvetési szektorban foglalkoztatottak száma. Vagyis a 2010-es bázishoz képest létrejött 420300 új munkahely jelentős részét (nagyjából 30%-át) ténylegesen a magyar állam hozta létre. Ennek akár örülhetünk is, de mégsem tudunk, hiszen tudjuk azt, hogy ezen új (állami) munkahelyek egy része olyan intézkedések nyomán jött létre, mint például a KLIK felállítása. A fentiek alapján kijelenthetjük[2], hogy a piaci munkahelyek száma csak kb. 300 ezerrel nőtt a válság óta.

A harmadik megjegyzés, hogy az előbbiekben is használt KSH adatsorból kiderül az is, hogy az alkalmazásban állók száma 276000 fős növekedést mutat 2010 és 2016 között (versenyszféra és állam együtt), míg a foglalkoztatottak számában 619200 fős növekedést látunk azonos időszakot tekintve.

Bővebben ...

További cikkeink...

  1. Lehet-e ennél mélyebbre süllyedni?
  2. Bruck András: Szavazz, ha bírsz!
  3. Jönnek a migránsok
  4. Te még olyan fiatal vagy