Hírek
Meleg, de nem (?) tragikus
- Részletek
- Készült: 2026. augusztus 01. szombat, 00:00
- Találatok: 158
A szakmai legendárium szerint a paksi hűtővízproblémát – mint annyi mindent még – közvetve Angela Merkelnek köszönhetjük: ő ígértette meg Orbán Viktorral, hogy ha a német autógyárak Magyarországra hozzák a termelésük egy részét, akkor kapnak hozzá olcsó áramot Paksról. Hogy ez az áram hosszú távon mennyire olcsó, arra lentebb még visszatérünk – nézzünk rá előbb az ellátásbiztonsági szempontra.
Az atomerőmű azért jó – azok szerint, akik szerint jó –, mert hosszú távon kiszámítható energiaellátást biztosít, és (szemben például a legnagyobb volumenben használt megújulókkal) nem függ az időjárástól. A magyarországi és általában az európai tapasztalatok ugyanakkor mintha ellentmondanának ennek az eleve inkább a nukleáris ipar által terjesztett állításnak.
Paks 1 például – egyelőre „csak” a nyári fél évben – inkább a kiszámíthatatlanság szimbóluma lett az utóbbi években, kifejezetten időjárási, illetve klimatikus okokból. 
A probléma kettős: amikor a Dunában alacsony a vízszint, mint mostanában nyaranta, nehéz elegendő vizet kiemelni a folyóból a reaktorok hűtéséhez, a felmelegedett hűtővizet pedig nem lehet visszaengedni, mert megfőzné a természetes élővilágot. (Utóbbihoz egy gyakran idézett adalék: a tápláléklánc alapját adó vízi szervezetek felső hőtűrő határa 28 Celsius-fok körül van – ehhez képest jelenleg a Paksnál engedélyezett felmelegítési határérték alapesetben 30 fok, de időnként a túllépését is engedélyezik áramellátási megfontolásokból, és még így is sokszor le kell tekerni, ha jön a kánikula.)
A felismerés, hogy a hűtővízzel gond lesz, nem mai keletű, és nem is csak a meglévő atomerőművet érinti. Már a végül soha ki nem írt paksi beruházási tender előkészítését célzó Teller–Lévai-projektekben felmerült, hogy a klímaváltozás nyomán egyre gyakoribbá váló nyári kis vizes-hőhullámos periódusok miatt a hűtést inkább más módon, hűtőtornyokkal lenne célszerű megoldani. És volt még egy ok, ami miatt ezt gondolták: a bősi vízlépcső messzire nyúló hatásaként egyre kevesebb hordalék érkezik az alsó folyószakaszra, folyamatosan mélyül a meder, vagyis egyre magasabb relatív vízállásoknál fordul elő, hogy gravitációs úton nem lehet a hűtővizet kiemelni belőle.
Vannak időszakok, amikor – apró, de a lényeget nem torzító túlzással – az ország összes szivattyúja Pakson dolgozik, hogy a ma működő 2000 megawattnyi beépített energiatermelő kapacitás hűtése legalább rézben megoldható legyen.
Paks 2, ha egyszer megépülne, ehhez a kapacitásmennyiséghez még 2400 megawattot adna hozzá, ami a laikusokban is felveti a kérdést: ha a Duna nyári vízhozama újabban már 2000 megawattnyi reaktort sem képes biztonságosan hűteni (mint mondjuk 2026 júliusának végén, amikor ráadásul a komolyabb hőhullám még el sem kezdődött), mi lesz majd, ha összesen 4400 megawattnyi reaktorkapacitás együttes hűtésével kellene megbirkózni?
Amúgy egyetlen hűtőtorony megépítése a 2000-es évek árszintjén 4-500 milliárd forintba kerülne (jelenleg inkább a duplájába), és legalább kettőre lenne szükség belőlük. Ez tehát korántsem csupán technológiai kérdés: alapvetően befolyásolja például Paks 2 megtérülését – ugyanúgy, mint hogy vissza kell-e terhelni a reaktorokat a nyári periódusban, csökkentve a teljesítményt, ahogyan mostanában tapasztaljuk. A tíz éve az Európai Bizottságnak benyújtott megtérülési számításokban – amelyekkel az Orbán-kormány azt igyekezett alátámasztani, hogy a paksi bővítést piaci alapon is megéri megcsinálni – 96 százalékos rendelkezésre állás szerepelt: ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Paks 2 az évi rendes karbantartást leszámítva egész évben folyamatosan pörög, amit ma Paks 1 egymagában sem tud megtenni a hűtővíz-anomáliák miatt.
Amikor azt halljuk, hogy a nukleáris energia kiszámítható, biztonságos és még olcsó is, mindenképpen jusson eszünkbe: ebből a három paraméterből a 21. század második negyedébe lépve Magyarországon egyszerre legfeljebb kettő teljesülhet – de annyi is csak a legjobb esetben.
nepszava.hu
Magyarország nem marad áram nélkül a teljes paksi leállással, de a pótlás elég nehéz lesz / 2026.07.30.Túl alacsony a Duna vízszintje, így valamikor a következő 24-72 órában teljesen leállítják a Paksi Atomerőművet. Ilyenkor hiányoznak igazán azok a szélerőművek, amelyeknek az építését az Orbán-kormány gyakorlatilag betiltotta. - Jelenleg – a 2025-ös éves átlagos adatok alapján – a Paksi Atomerőmű a Magyarországon megtermelt villamos energia mintegy 49 százalékát biztosítja. Fontos ugyanakkor megkülönböztetni a hazai termelést a teljes fogyasztástól: Magyarország jelentős mennyiségű villamos energiát importál – emiatt a teljes magyar villamosenergia-felhasználásnak Paks nem a felét, hanem nagyjából a 30–35 százalékát fedezi …
youtube / videó
ÉLŐ: Magyar Péterrel az atomerőmű leállásáról / 2026.07.31. - Nagy valószínűség szerint hétfőn leáll a paksi atomerőmű termelése. Ezzel a hazai áramtermelés mintegy 40 százalék esik ki. Magyar Péter miniszterelnök a helyszínen tart sajtótájékoztatót.
youtube / videó
FRISS BEJELENTÉSEK - Magyar Péter szerinte a Fidesz riogat / 2026.07.31.