Hírek
Puszták népe
- Részletek
- Készült: 2026. augusztus 06. csütörtök, 00:40
- Találatok: 261
Tényleg sorsfordító év lett az idei. Nem azért, amiért a legtöbben gondolják: messze nem lebecsülve az áprilisi választás jelentőségét, a valóságban nagyságrendekkel komolyabb változás indult el az országban. Olyan változás, aminek a súlyát, jelentőségét és következményeit ma még felbecsülni is szinte lehetetlen.
Röviden és nagyon leegyszerűsítve: ezer évvel ezelőtt az akkori magyarság az eurázsiai sztyeppékről vándorolt a jóval enyhébb éghajlatú Kárpát-medencébe. Mára, 2026 nyarára lett világos, mindenki számára látható, nyilvánvaló, hogy a puszta immáron utánunk jött. A Kárpát-medence jelentős része, az Alföld nagyja a sztyeppeövezetbe tartozik, ahol nincs vagy alig van ősz, tavasz, van egy nedvesebb-hidegebb évszak és van egy aszályos, forró évszak.
Hosszú ideje sejthető volt, hogy ez lesz, ám az előző, öngyilkos, klímatagadó önbecsapásra berendezkedett kormányzat sok egyéb más mellett erről a valóságról sem akart tudomást venni. 
A sokévnyi hazudozás után a valóság, mint a hőkupola forró levegője, brutális erővel ömlik a nyakunkba: az orrunk előtt tűnik el a második legnagyobb tavunk, a Duna szintje rekordalacsony, patakok százai tűntek el, egyszerre fenyeget a vízhiány, az energiaválság és az aszály miatt kimaradó termésből fakadó élelmiszerársokk.
És ezek még csak az első, közvetlen hatások.
Az igazán hosszú távú következmények évtizedes távlatban fognak láthatóvá válni. Egy ezerévnyi, mérsékelt égövi lét után most egy új korszak kezdődik a magyarság történetében.
Az elkövetkező évtizedek immáron fő kérdése, tétje az lesz, hogy a magyarság a kiharcolt, megkapott, megtanult, kivívott európai létformáját hozzá tudja-e majd igazítani a pusztítóan száraz, kegyetlen pusztai létkörülményeihez? Tud-e találékonysággal, furfanggal, összefogással – régiesen: kalákával – javítani az életén vagy tehetetlenül hullik bele egy az új, szigorúbb környezeti viszonyok diktálta politikai rendszerbe, ami prognosztizálhatóan sok minden lehet, csak nem igazán európai demokrácia.
2026 annak a furaságnak az éve lesz, amikor sokak számára nyilvánvalóvá válhat, hogy a demokrácia nem csak fékekről és egyensúlyokról, alkotmányos elvekről szól.
Hosszú távon a Kárpát-medencei demokrácia azon fog múlni, hogy sikerül-e alkalmazkodnia a magyarságnak az új, szigorúbb körülményekhez.
Az egyénhez fűződő alkotmányos jogok érvényesülése mellett ugyanúgy „demokráciatényező” lesz, hogy sikerül-e tározókban, újranedvesített alföldi réteken tél végén annyi vizet megmenteni az aszályos évszakra, amennyit csak lehet, és ezáltal enyhíteni az aszály pusztítását. Az így-úgy, de leginkább EU-s pénzből agyondotált, járadékvadászattá züllesztett magyar mezőgazdaságnak teljes hátraarcot kell produkálnia: elengedni azt, ami nem fenntartható, és megtanulni együtt élni a forrósággal úgy, hogy közben versenyképes is maradjon.
Megint csak nem túlzás: 2026 nyara mutatta meg, hogy a Magyar-kormánynak 200 évnyi tudatlan, illetve az utóbbi 16 év tudatos klímarombolását kell megfordítania, ami iszonyatos erőfeszítéseket fog megkívánni mind az államtól, mind az egyéntől.
A demokráciánk nem alkotmányon fog múlni, hanem azon, hogy a magyarok között elterjed-e az esővízgyűjtés, a csepegtetős öntözés; a cementalapú építkezéssel szemben a magyarság visszatalál-e a régen elhagyott, ám olcsó és forróságban klimatikailag ezerszer jobb vályogépítészethez; sikerül-e úrrá lenni a forróságban még sokkal brutálisabban taroló alkoholizmuson és ezzel az egészségügyi rendszer túlterhelésén.
Ez csak néhány futó gondolat; annak listája, hogy az elkövetkező forradalmi évtizedekben mennyi mindenben kell majd alkalmazkodnia a magyarságnak az új éghajlathoz, természetesen ennél sokkal-sokkal hosszabb. Ahogy az aszály következményei is úgyszólván beláthatatlanok, felfoghatatlanok lesznek, olyan horderejűek, mint a magyarság életét századokra megváltoztató és meghatározó tatárjárás volt annak idején.
Az aszály az új tatárjárás, aki eddig háborúval riogatott, nemcsak egyszerűen hazudott, hanem tudatosan kárt okozott a hazájának, mivel elterelte a figyelmet a magyarság küszöbön álló igazi élet-halál harcáról.
youtube / videó
Mártha Imre Paks vezetéséről: „Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” / 2026.08.05. - Nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű víz a Dunában Paksnál, ezért azonnal át kell tervezni a Paks 2 terveket. Ezt még 2018-ban írta Mártha Imre az akkori paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszternek. Akkor az egykori MVM vezér azt jósolta, hogy 10-15 éven belül a megújuló villamosenergia-termelés több szezonban és napszakban ki fogja szorítani a rendszerből Paks 2-t. - Az Egyenes Beszéd vendége Mártha Imre, vezérigazgató, Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.
youtube / videó
Nincs válság, de válságkormányzásra szükség lenne | Bokros Lajos / 2026.08.05. - Bokros Lajos, a CEU közgazdász professzora, egykori pénzügyminiszter lelkesen üdvözli a jogállam helyreállítását, ugyanakkor sajnálja, hogy a feltétlenül szükséges gazdasági lépéseknek egyelőre semmi jele. Pedig ezeket a reformintézkedéseket most kellene meghozni, a kormányzás legelső szakaszában, amikor a társadalom ezt még megértően elfogadja, emlékezve az elmúlt 16 évre. Szerinte politikai kockázat a mai környezetben nincs, csak akkor lenne, ha a döntéseket sokáig halogatják. Márpedig nincs miért, mert a nagy többség a bekövetkező eredményekkel jobban járna.
youtube / videó
Ősszel lesz még egy választás? – László Csaba a Dellában | 24.hu / 2026.08.05. - A korábbi pénzügyminiszter szerint Ruff Bálint a Tisza-kormány erős embere. Vendégünk arról is beszélt, mi a hiba a kormányzat kiépítésével, valamint arról, hogy a klímaváltozás felperzselheti az euróbevezetési terveket.
Kapcsolódó cikkeink:
"Engedelmesség tartotta vissza az energetikai fejlesztéseket" / Készült: 2026.08.03
A jelenlegi energiaválság kialakulásához jelentősen hozzájárult, hogy az elmúlt másfél évtizedben számos szükséges beruházás elmaradt – véli Miklós László, mérnök-közgazdász, energetikai szakértő, az MVM felügyelő-bizottságának volt elnöke. Példaként említi a Mátrai Erőművet, a tervezett gázerőműveket, a Paks II. beruházás késlekedését, valamint a paksi erőmű alacsony vízállás esetére szükséges fejlesztéseinek hiányát.
Most kell megmutatnia Magyar Péternek, hogy mire képes – Hardy Mihály jegyzete / Készült: 2026.08.01
Veszélyhelyzet van az országban és politikai értelemben véget értek az új kormány és a támogatói közötti mézeshetek. Most válságot kell kezelni, nem elég néhány csípős megjegyzéssel elküldeni a parlamenti vitában még melegebb éghajlatra a volt kormánypárt romjain vegetáló új ellenzéket.