- Részletek
-
Készült: 2016. január 26. kedd, 13:41
-
Találatok: 1669
Akár 10 millió forintos végkielégítést is kaphatnak azok a köztisztviselők, akik távoznak a megszűnő kormányzati háttérintézményektől – derült ki a Népszabadság birtokába került dokumentumból. Még azok is kaphatnak 600 ezret, akiknek nem járna végkielégítés, a feltétel csak az, hogy hat évig elkerüljék az állami és az önkormányzati szférát. Néhány éve a Fidesz még „pofátlan" végkielégítésnek nevezte a többmilliós lelépési díjakat. Az MSZP szerint a Fidesz bürokráciacsökkentés helyett valójában "pártállamot" épít, az Együtt szerint pedig nincs logika a háttérintézmények átszervezésében. Összegyűjtöttük, hogy az ellenzéki pártok miért ellenzik az átszabást.
Megírtuk: Lázár János kancelláriaminiszter jelentette be múlt csütörtökön, hogy 72-73 állami szerv, háttérintézmény, kutatóintézet került „célkeresztbe" a bürokráciacsökkentés jegyében. A háttérintézmények felülvizsgálatát karácsony előtt rendelte el a kormány, a lista összeállítását Orbán Viktor Lázárnak adta feladatul. A Miniszterelnökségnek április 15-ig kell javaslatokat tennie az átalakításokra. Az érintett háttérintézményeknél 50 ezren dolgoznak. Azt Lázár sem cáfolta, hogy lesznek, akiktől megválnak, a köztisztviselők körülbelül húsz százalékától biztosan.
A kormány az angol közigazgatás átszabásának modelljét tekinti példának, a cél az, hogy a távozó közszolgák ne létesítsenek közszolgálati jogviszonyt, illetve ne vállaljanak ismét munkát központi vagy önkormányzati szervnél, kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, köztestületnél. A Miniszterelnökség javaslata szerint a tiltás nem vonatkozna az eseti megbízással vállalt tudományos, oktatói vagy művészeti tevékenységre.
A tízmilliós összeg a szolgálati idő által kiszámított végkielégítés 400 százaléka – rögzítik az előterjesztésben. A távozó közigazgatási tisztviselők impozáns végkielégítésének terve azért is pikáns, mert 2010-ben a választási győzelme után hivatalba lépő Orbán-kormány kész volt felborítani az alkotmányos rendszert, és a nemzetközi felháborodás és botrány árán is korlátozni az Alkotmánybíróság jogosítványait azért, hogy visszamenőleges hatállyal eltörölhesse a kétmillió fölötti „pofátlan" végkielégítések rendszerét.
A kormányzati javaslat azt is előírja, hogy Lázár Jánosnak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közösen kell majd kidolgoznia a Karrier Híd- programot, amelynek elindítását 2017. január elsejére tervezi. A program fő pillére lesz, hogy adó- és járulékkedvezményt biztosítson azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a közfoglalkoztatásból kilépetteket alkalmazzák. A hiányszakmákra vonatkozó átképzési program lesz a másik pillér, a harmadik pedig, hogy kedvezményes hitellel támogatják a tulajdonossá válást a közszférát elhagyók esetében.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 24. vasárnap, 21:44
-
Találatok: 1725
Fennáll a gyanú, hogy a magyar ellenőrök megcsapolták a közbeszerzések szabályosságának kontrolljára adott uniós pénzeket – állítja az Európai Csalás Elleni Hivatal.
Polt Péter legfőbb ügyész tud, Tállai András nemzetgazdasági államtitkár viszont nem tud arról a nyomozásról, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának központi nyomozó főosztálya folytat. Ez azért is különös, mert a NAV Tállai fennhatósága tartozik, ráadásul az ügy sem éppen hétköznapi. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata alapján korrupciós gyanú merült fel, éspedig a magyar pénzosztó apparátus csúcsaira vezető szálakkal. E szerint még a Brüsszel által a közbeszerzések ellenőrzésére adott pénzeket is megcsapolták. Az uniós forrásokat menedzselő csúcsszervnek, az egykori Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek dolgozó tanácsadó konzorcium alvállalkozói körében az OLAF fiktív számlákra, készpénzes kifizetésekre bukkant.
A legfőbb ügyész és az államtitkár tudásbéli különbsége a két potentát hivatalos válaszából derült ki, amelyet Jávor Benedek írásos kérdésére adtak. Az európai parlamenti képviselő azt firtatta, hogy az OLAF megkeresésére mozgásba lendültek-e a magyar hatóságok, nyomoznak-e az NFÜ és a 2013 Quality Control konzorcium közötti szerződés ügyében. A fejlesztési ügynökség egyik, éppen a közbeszerzések szabályossága felett őrködő főosztályának 960 millió forintos tanácsadói szerződéséről van szó, amelyet később még meg is toldottak. A megállapodással a főosztály külső segítséget vett igénybe, lényegében az ellenőrző kapacitását bővítette, hogy hatékonyabban szűrhesse ki a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat. Ez egybeesik az unió elvárásával, és Brüsszel a szakértői segítség költségének 85 százalékát finanszírozta is.
Csakhogy vette a fáradságot az OLAF, és helyszíni vizsgálatot végzett. Ennek során felmerült a gyanú, hogy a brüsszeli pénz egy része nem a közbeszerzések ellenőrzésére ment el. Sőt olyan súlyosnak találta a szabálytalanságokat, hogy a négyéves kutakodását záró jelentésében „százszázalékos korrekciót” javasolt, ami a teljes támogatási összeg, csaknem 2,4 milliárd forint visszafizetését jelenti. Az OLAF ugyanis három szerződést vizsgált meg, a már említett 960 milliós mellett a konzorciummal 2013 júliusában kötött újabb, 256 milliós, illetve az NFÜ, valamint a CEU Tender Kft.–Nagy és Pál Ügyvédi Iroda duóval kötött hasonló, több mint egymilliárdos ügyletét is. Az utóbbiakat az OLAF szabálytalannak ítélte, konkrét megállapításokat azonban ezek ügyében nem tett.
Az OLAF maga nem járhat el a tagországokban, csupán tájékoztatja az illetékes hatóságokat, és azok dönthetik el, hogy elrendelnek-e nyomozást, vagy sem. A szerződések kapcsán előadott brüsszeli gyanú ezúttal felkeltette a magyar hatóságok érdeklődését.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 23. szombat, 22:18
-
Találatok: 1765
Az ég kék, a fű zöld, a köztévé kormánypárti. Abban nincs semmi újdonság, hogy a közmédia látványosan dobja magát hanyatt Magyarországon a kormánypártok előtt. Mindig is így volt. Vannak aztán ennek látványosabb időszakai, mint például a mostani.
Az egy dolog, hogy az MTVA-nak köszönhetően már a helyettes államtitkárokat is úgy ismerjük, mintha csak valamelyik családtagunk lenne, szinte szólnánk, hogy inkább azt a nyakkendőt vegye fel, amelyik tegnap volt rajta, és úgy fésülje a haját, ahogy a múlt héten, mert az jobban állt.
Csakhogy van egy szabály, ami valahogy túlélte a média fideszes átalakítását. Ez az úgynevezett francia modell, aminek a lényege, hogy a hírműsorokban megszólaltatott politikusok egyharmada kötődjön a kormányhoz, egyharmada a kormánypártokhoz (az így összesen kétharmad) és egyharmad jusson az ellenzéknek.
Jó, elég nevetséges patikamérlegen összeállítani egy hírműsort, a szándék mégis érthető: az állami pénzekből működtetett közmédia ne csak a gazdái orra alá dugja a mikrofont.
Ráadásul bármennyire komikus a kétharmad-egyharmad számonkérése, pont ez az a szabály, amire 2011-ben – tehát nem a Gyurcsánybajnai-kormány alatt, hanem már utána, a Nemzeti Együttműködési Rendszerében – az MTVA úgy hivatkozott, hogy:
„Az MTV Híradója - a francia modell szerint - »egyharmad kormány« (adminisztráció), »egyharmad kormánypártok«, »egyharmad ellenzéki pártok« arányban külön rögzíti az említéseket és a személyes megszólalásokat, és a vizsgált időben is betartották ezt az arányt.”
Erre mi történik?
A médiatanács – amelyik nem vádolható ellenzéki elhajlással, hiszen kizárólag a kormánypártok által állított és megszavazott jelöltekből áll – rajtakapta az MTVA-t, hogy egyáltalán nem tartja be azt a bizonyos kétharmad-egyharmados francia modellt.
Nem mérnek sok mindent, tartalmi elemzésbe pláne nem mennek bele, így az alákérdezésekről, csúsztatásokról most tényleg ne legyen szó. Van viszont egy fontos mutató. Ez pedig az, hogy mennyi lehetőséget kapnak a politikusok arra, hogy ne csak idézzék őket, hanem saját szavaikkal mondhassák el, amit el akarnak mondani a nézőknek/hallgatóknak/szavazóknak.
És ebben a mérésben csúnyán elbukott a köztévé. Ráadásul nem egyszer esett át a kormánypárti ló túlsó oldalára a közmédia.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 22. péntek, 10:13
-
Találatok: 1703
Illetve arról, hogyan értékelte a Fidesz frakcióvezetője az oktatásban bekövetkezett és eljövendő reformokat. Elöljáróban legyen elég annyi: amit Kósa eddig elért sikernek tart, az kézzel fogható kudarc, és amit ő kudarcként él meg, annak a felszámolása tragikus következményekkel járhat.
Három fő lépésből kettő már megvalósult az oktatási rendszer átalakításában, mondta Kósa. És íme, amire büszkék:
Az első lépés a fenntartóváltás volt, amikor az önkormányzatoktól az államhoz került az iskolák többsége. Sok szót erre nem érdemes vesztegetni, a nevezett fenntartó, vagyis a Klik adósságokban úszik, késve küldi a bért a pedagógusoknak, cserébe irracionális elvárásokkal terhelik őket egy megfélemlítő közegben. Soha talán ilyen rossz fenntartója oktatási intézményeknek nem volt.
Második lépésnek az életpálya modell felépítését nevezte Kósa, aki szerint „soha nem látott módon nő a tanárok bére”.
Ez nettó hazugság. Vagy legalábbis cinizmus: soha nem láttunk még olyat, hogy míg a minimálbér évről évre nő, a pedagógusoknak ennél jóval lassabban adagolják az emelést (teljesen függetlenül az infláció mértékétől is), a túlórabérről és egyéb juttatásokról már nem is beszélve – azok ugyanis nincsenek, cserébe az eddiginél is többet kell dolgozniuk. Bérük ráadásul függ a minősítési rendszertől is – aki nemet mond a megalázó procedúrára, az elfelejtheti a béremelést.
És Kósa nem állt meg itt, felvillantotta a szörnyű jövőt is:
„Újragondoljuk azt a dogmát, ami arról szól, hogy csak az integrált oktatási modell lehet az, ami Magyarországon megvalósul, miközben azt mutatják a felmérések, hogy ez kudarc.”
A kijelentéssel több óriási probléma is van. Az első és talán legfájdalmasabb: az elmúlt 25 évben nem az integráció, hanem a szegregáció irányába lendült ki a mérleg. A rendszerváltás után meredeken nőtt azon közoktatási intézmények száma, ahol a roma tanulók aránya kirívó volt. Vagyis elindult egy folyamat, amely a problémás tanulókat (és itt ne csak a roma gyerekekre gondoljunk, hanem általában a legszegényebbekre, és azokra, akik valamilyen tanulási- vagy magatartásproblémákkal küzdenek) elkülönítette. Az okok összetettek: egyrészt a pedagógusok számára sem volt adott minden feltétel az ilyen gyerekek megfelelő oktatására, nevelésére, emellett viszont a társadalom maga se volt toleráns a problémásnak minősített gyerekekkel szemben.
Pedig a szegregáció negatív következményeire érdemes odafigyelni: azzal ugyanis, hogy a jelenség egyre nagyobb teret követelt magának, több generációnyi gyerek boldogulását tette lehetetlenné.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 21. csütörtök, 03:49
-
Találatok: 1721
Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére? - A Kúria a kérdés hitelesítését megtagadta.
Már biztosan nem lesz népszavazás a 2024-es budapesti olimpiáról, ezt ma hirdette ki jogerősen a Kúria a népszavazást ellenző kormánypárti politikusok legnagyobb örömére.
Az indoklás szerint a feltenni tervezett kérdés
"azt sugallja, hogy a választópolgárok a pályázat beadásáról véleményt nyilváníthatnak",
holott azt már benyújtják, mire a szavazást le lehet vezényelni.
Igen, tényleg azt mondják, hogy
nem szabad azt sugallni a választópolgároknak, hogy véleményt nyilváníthatnak.
Azon túl, hogy ez milyen félelmetes üzenet az igazságszolgáltatás csúcsáról, az érveléssel több probléma is van.
Az olimpiai pályázati folyamat három lépcsős. Az első pályázati csomag beadási határideje ~3 hét múlva esedékes, ez előtt már tényleg nem lehet elintézni egy népszavazást. Ehhez képest a második pályázati csomagnak idén októberben, a harmadiknak 2017. februárjában kell elkészülnie. Addig azért beleférne egy népszavazás. (A 2008-as vizitdíjas referendum kérdéseit például 2007. október végén adta be az olimpiai népszavazást ma ellenző Tarlós István, a voksolás ~5 hónappal később, 2008. március 9-én volt.)
Az olimpiai pályázati folyamatból bármikor vissza lehet lépni, ilyesmire már egy csomó példa volt.
Az lehet érv, hogy sok pénzt költöttünk a pályázat első lépcsőjére, és azt ne hagyjuk veszni, de ez olyasmi, amit egy népszavazási kampányban az emberek meggyőzésére lehet felhasználni. Semmiképpen sem látszik olyan objektív jogi körülménynek, ami alapján egy bíróságnak kellene lesöpörnie egy népszavazást.
Egyébként ha nem lehet népszavazást rendezni az olimpiáról, miután a pályázati folyamat elkezdődött, akkor logikusan csak előtte lehet. Amikor még bizonytalan, hogy egyáltalán akar-e Magyarország vagy Budapest olimpiát rendezni, tehát amikor nincs miről dönteni. Ezen az alapon ma be lehetne nyújtani népszavazási kezdeményezést a következő 100 év olimpiái ellen, hátha valamelyiket meg akarná rendezni a főváros.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 20. szerda, 08:04
-
Találatok: 1614
Orbán Viktor kihasználja az etnikai és vallási nacionalizmust, az elzárkózást annak érdekében, hogy állandósítsa hatalmát – ezt állította Soros György egy német lapnak adott interjújában. Az üzletember szerint a magyar miniszterelnök Horthy Magyarországát állítaná vissza, és belülről támadja az EU alapértékeit – csakúgy, mint Putyin kívülről.
Terjedelmes interjút adott Soros György a Wirtschaftswoche című német magazinnak, a szöveg magyar változata a Figyelő Online-on olvasható. A magyar származású amerikai üzletember az interjúban elsősorban Angela Merkel politikájáról, a migrációs válságról és az Európai Unió szerepéről beszél.
A korábbi nyilatkozataihoz képest meglepő, hogy mennyire dicséri most a német kancellárt. Soros szerint például Merkel jól látta előre, hogy a migrációs válság szétrombolhatja az Európai Uniót, és jó politikát folytat.
A magyar olvasóknak azonban a legérdekesebb állítások, amelyeket Magyarországról, a magyar kormányról, illetve konkrétan Orbán Viktorról tesz Soros György. Az üzletembert az elmúlt hónapokban hevesen támadták a magyar kormánypárti politikusok, így nem meglepő, hogy Soros elég keményen visszaszól Orbánéknak.
Orbán kihasználja a nacionalizmust
Soros azzal kezdi, hogy szerinte miért övezi nagyfokú ellenszenv, bizalmatlanság a menekülteket Európa keleti részén.
– Azért, mert a világnak ezen a részén a nyitott társadalom nem rendelkezik erős gyökerekkel. Orbán Viktor magyar miniszterelnök az általa vallott magyar és keresztény identitás alapelveit helyezi előtérbe. A nemzeti identitás vallással való ötvözése rövid távon hatásos keveréknek tűnik.
Orbán ebben nincs egyedül. A most hatalomra jutott lengyel kormánypárt vezetője, Jarosław Kaczyński hasonló irányvonalat követ. Nem olyan intelligens, mint Orbán, azonban ravasz politikus, aki a migráció kérdését kampányának központi elemévé tette.
Soros összehasonlítja a magyar és a lengyel politikai helyzetet is, és sok azonosságot fedez fel benne.
– Bár Kaczyński és Orbán igen különböző emberek, az általuk áhított rezsimek nagyon hasonlítanak egymáshoz.
– Arra törekszenek, hogy kihasználják az etnikai és vallási nacionalizmust, az elzárkózást annak érdekében, hogy állandósítsák hatalmukat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 18. hétfő, 15:30
-
Találatok: 1547
Igen, itt diktatúra van. Ahol az alkotmánybíróságot a kormány irányítja, a médiát a kormány eteti, a legfőbb ügyészt, a bírói kar egy részét a kormány mozgatja, ha minden önállóságot bedarálnak, mindent központosítanak, az utolsó falusi iskolától a legnagyobb egyetemig mindenhol pártkatonák vannak, a sportszövetségek vezetésétől a különféle művészeti ágak irányításáig mindenhol a kormány emberei vannak, ha félteni kell az állásunkat azért, mert ki merjük mondani a véleményünket, akkor ott diktatúra van.
Olvasom Gajdics Ottó cikkét a Magyar Időkben. Szellemesnek, ironikusnak szánhatta a szerző, de nem az. Nem ironikus, hanem végtelenül, rémületesen cinikus. Ijesztő. Mint minden, ami ebben az országban történik jó ideje.
A kormány legújabb, a demokrácia és a szabadságjogok utolsó morzsáját is felszámoló lépéséről van szó: a terrorveszélyre hivatkozva bevezethető, minden kontroll nélküli szükségállapot alaptörvénybe történő beemeléséről. Arról, hogy gyakorlatilag egyetlen ember, a miniszterelnök engedély és ellenőrzés nélkül kihirdetheti és bármeddig életben tarthatja a mindannyiunk alapvető jogait korlátozó állapotot.
Gajdics Ottó ezért ágál és szellemkedik. Védi a védhetetlent egy olyan lapban, amely lapot a közpénzekkel ellenőrizetlenül kitömött Századvég birtokol. Tehát amely lapot a kormány pénzel. Vagy a Fidesz. Teljesen mindegy.
Magyarországra nem a terrorveszély a jellemző. Soha nem is volt, nem is lesz. Nem vagyunk fontos ország a terroristák számára, más számára sem. Csak a magunk számára vagyunk fontosak. Egy hét alatt több áldozata van a közlekedési baleseteknek, mint ahányan terrortámadásnak esnek áldozatul száz év alatt. Többen halnak meg egy év alatt azért, mert nem jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz, mert nincs pénz kiváltani a gyógyszereket, mint ahányan valaha is terrortámadásban meghalnak ebben az országban. A szegénység, a nyomor, az alultápláltság, a reménytelenség nagyobb pusztítást végez, mint a terroristák. Semmi nincs, ami indokolná az új intézkedést.
“Mert ha hazánkban tombol a diktatúra, ugyan mi szüksége van alkotmánymódosításra Orbán Viktornak ahhoz, hogy terrorveszélyre hivatkozva betiltson ellenzéki médiatermékeket, megszüntessen jogvédő civil szervezeteket, továbbá betörhessen magánlakásokba, és elhalaszthassa a választásokat, mint ahogy azt a Gréczy Zsolt nevezetű Gyurcsány-klón vizionálja?” (Gajdics Ottó)
Gajdics Ottónak üzenem: nem az alkotmányt akarja módosítani a kormány. Alkotmány már régen nincs. Formálisan sem. Az általuk összebuherált, mindenben a kormány céljait szolgáló alaptörvényt akarják módosítani. Ezt illene tudnia egy Századvég-fizette alkalmazottnak.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 17. vasárnap, 23:04
-
Találatok: 1599
Nagyon akarta az Endi azt a tévét, mert már nagyon kellett neki. Maholnap betölti a sokadik életévét, és még soha sem volt saját tévéje.
Férfiemberrel gyakorta előfordul, hogy nagyot álmodik. Akkorát, amekkorát ébren sosem merne. Van, aki menő futballista volt mielőtt felébredt, mások méregdrága sportkocsi volánjánál ültek, vagy nagymellű bombázót öleltek mocskosan és keményen.
Aztán mindnek beleért a keze a bilibe.
Endinek tévé kellett. Ő maga mondta, amikor bejelentette, hogy megvette az egykori Csigatévét.
Csak hát nem volt az Endinek elég pénze. Volt neki sok a kaszinókból, de az sem volt elég. Túl sokat kértek azok a csúnya emberek, akiké az Endi által kinézett tévé volt.
Ezért kellett a kölcsön. Sok milliárd jó magyar forint.
Na, de gond egy szál se, kapott az Endi pénzt az Eximbanktól. Ezt a bankot azért hozták létre az adófizetők pénzéből, hogy a magyar exportot és importot támogassa. Az Endi által megálmodott tévé se nem import, se nem export, ő maga meg még annyira sem az. De azután mégis kapott tőlük néhány milliárdot. Biztosan mindenki kap, aki kér, elég annyit mondani, hogy veszteséges tévét szeretnék vásárolni. Vagy bármi mást.
De ekkor még mindig nem volt elég az Endi pénze, veszni látszott a nagy álom. Hüpp. Mi lesz, ha nem lesz tévé? Hüpp megint.
Ám, mint tudjuk, ahol a legnagyobb a szükség, ott közel a segítség. Endire rátalált az OTP. Vagy fordítva, nem tudjuk. Nem voltunk ott a rátalálásnál, csak a tényt vagyunk képesek rögzíteni.
Az OTP is adott neki néhány milliárdot, mert jó befektetésnek látta, amikor az Endi mondta neki, hogy a tévé veszteséges. Pedig, nem is kellett volna mondani, tudta ezt magától is az OTP.
Mindenki tudta, mégis adtak.
Mert azt is tudták, hogy majd az Endi nyereségessé varázsolja a tévét. Hogyan? Legyen az ő titka. Meg azoké, akiknek vannak erről sejtéseik. Vagy, teszem azt, tudomásuk.
Nekünk csak gyanúnk van, alapos. Arra tippelünk, hogy bár az Endi nem varázsló, de azért, mint sokan mások a magyar közéletben, ő is tud néhány trükköt. Nem nagy cselek ezek, inkább amolyan földszintes magyar ügyeskedések, de nálunk elmegy ez is. Ennél kifinomultabb, rafináltabb megoldásokra a magyar ugaron nincs szükség, a pengés foci a mi talajunkon meghalna a szépségben.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. január 17. vasárnap, 01:47
-
Találatok: 1804
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kormány százéves kisgazdaprogramot valósít meg az állami földek eladásával. Lapunk összeállítást készített a legismertebb új földesurakról.
Győrffy Balázs, az Agrárkamara elnöke, fideszes parlamenti képviselő, a földeladási program ötletgazdája. Győrffy vásárlásairól földrajzi értelemben csak az tudható, hogy Veszprém megyében történtek, kiderült ugyanakkor, hogy bankkölcsönből vásárolt – minden bizonnyal abból a kedvezményes állami hitelből, amely szintén az általa jegyzett program részeként segíti a földvásárlásokat. Ráadásul a politikus menet közben beterjesztett egy módosítást is, amelynek révén az új tulajdonosok felemelhetik a bérleti díjat a földjeiken – történetesen Győrffy Balázs is olyan földekre licitált, amelyek a legalacsonyabb, aranykoronánként 580 forintos díjért lettek bérbe adva,
vagyis igen előnyösen érinti őt a saját maga által kezdeményezett törvény.
L. Simon Lászlónak, a Miniszterelnökség államtitkárának a felesége közel 300 millió forintért vásárolt be a Velencei-tó északi és déli partján. Nemhogy a teljes vételárra, de (a kedvezményes állami kölcsönhöz szükséges) 60 milliós önrészre, illetve a hitel törlesztésére sem nyújtanak fedezetet a házaspár nyilvánosan megismerhető jövedelmei és megtakarításai.
L. Simon főnöke, a földeladásokat minden korábbinál átláthatóbbnak és tisztességesebbnek nevező Lázár János Hódmezővásáhely mellett vásárolt meg négy hektárt 8,2 millióért, de az édesapjához és a nagybátyjához is került állami föld (előbbihez 14 , utóbbihoz 111 hektár).
A szintén a Fidesz-frakcióban ülő Farkas Sándor felesége 46 hektárnyi területet vehet meg 49 millió forintért Csongrád megyében.
A miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a családja Fejér megyében, Mány térségében vált nagybirtokossá, kihasználva a 300 hektárnyi elvi birtokkorlát adta lehetőségeket.
Bővebben ...
