Hírek
Ez lenne a tuti forgatókönyv Orbán fülön csípésére?
- Részletek
- Készült: 2017. július 27. csütörtök, 18:32
- Találatok: 1459
Egy ismert amerikai Magyarország-szakértő már majdnem egy évvel ezelőtt arról írt, hogy az Európai Unió bolondot csinál magából, ha nem indítja el egyszerre az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárást Magyarország és Lengyelország ellen.
Az Európai Bizottság szerdán elküldte konkrét javaslatait a lengyel kormánynak az igazságügyi reformmal kapcsolatban, amely a testület szerint jelenlegi formájában súlyosan veszélyezteti a jogállamiságot Lengyelországban. Ha Varsó figyelmen kívül hagyva ezt tovább halad a jelenlegi úton, akkor az uniós alapszerződés a 7. cikkelye szerinti eljárást indíthatnak ellene - derült ki Frans Timmermans első alelnök bejelentéséből, amelynek kapcsán a politico.eu hírportál felidézett egy korábbi javaslatot.
A 7. cikkelyt akkor alkalmazhatják az EU-tagállamok egyikükkel szemben, ha úgy látják, hogy annak kormánya megsérti az európai alapértékeket, felszámolja a demokratikus intézmények függetlenségét, megsérti a jog uralmának szabályát, uram-bátyám viszonyokat alakít ki a politikai vezetésben. E szabály egyebek mellett megfosztja uniós szavazati jogától az érintett állam vezetőjét. Életbe léptetéséhez az Európai Tanács, azaz a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő döntéshozó testület egyhangú szavazatára van szükség.
Látják a történet végét
Az Európai Bizottság már korábban, tavaly ősszel is adott egy olyan határidőt a lengyel kormánynak, amelynek elmulasztás a 7-es cikkely szerinti eljárás megindításával fenyegette Lengyelországot - írta korábbi cikkében Tim Lane Scheppele amerikai jogász professzor, a magyar viszonyok jó ismerője.
Brüsszel akkor az alkotmánybíróság függetlenségének felszámolását kifogásolta, és a szakértő szerint nem volt véletlen, hogy Varsó nem sok hajlandóságot mutatott az európai kérések teljesítésére. Világos miről volt szó: látták a játszma végét. A lengyel vezetés tudta, hogy akkor sem lehet vele szemben érvényesíteni a 7-es cikkelyt, ha ebben széles körű egyetértésre jutnának egymással az uniós tagországok.
Van ugyanis egy ország, Magyarország, amelynek harcias miniszterelnöke többször kijelentette, hogy nem fogja adni szavazatát az egyhangú döntést igénylő lépéshez. Miért vonná vissza vitatott döntéseit a lengyel vezetés, ha gyakorlatilag nem kell tartania annak következményétől? - tette fel a költői kérdést Scheppele. 
Megtörni a véd- és dacszövetséget
Emiatt az Európai Bizottság kénytelen visszakozni, azaz halogatni a 7-es cikkely élesítésének kezdeményezését, ami nevetségessé teszi az EU-t és csapást mér a jog uralmának érvényesülésére. Van azonban megoldás erre a gondra - véli az amerikai jogász professzor. Brüsszelnek egyszerre kellene kezdeményeznie a kritikus jogi folyamatot Lengyelország és Magyarország ellen.
Így kormányfőik nem tudnák véd- és dacszövetséget kötve megvétózni a másik országgal szemben indított eljárást. (Képünkön Orbán Viktor Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel látható - a szerk.) Scheppele úgy véli, hogy Magyarország régen rászolgált arra, hogy érvénybe léptessék vele szemen a 7-es cikkelyt. Ezt véleményét az Orbán-kormány és az EU közti hat és fél éve tartó jogi csetepaté részleteinek felidézésével támasztja alá.
Hogyan működne?
Adódik a kérdés: milyen jogi érvelés alapján lehetne egy kalap alá venni a két országot? Scheppele érvelése szerint a kiindulópont az, hogy létezik a 7-es cikkely alkalmazásának egy első szakasza, amelyben figyelmeztetik az érintett tagállamot, hogy a szabály élesítésének veszélye fenyegeti. Ezt a szakaszt az Európai Tanács négyötödös, illetve ezzel egyidejűleg az Európai Parlament kétharmados többségével lehet elindítani.
Ha ez a figyelmeztető szakasz egyszerre válna élessé Lengyelország és Magyarország esetén az sajátos helyzetet teremtene. Ennek érzékeltetésére gondoljunk bele, mit is jelent az szabály, miszerint a 7-es cikkelyt az Európai Tanács egyhangú szavazásával lehet életbe léptetni. Nyilvánvaló - bár ez nincs a szabályban leírva -, hogy ez úgy értendő, hogy az érintett ország vezetőjének kivételével kell összejönnie a konszenzusnak. Ha ugyanis ez nem így lenne, akkor a vétkes ország vezetője megvétózhatná a saját országa elleni eljárást.
Scheppele szerint ugyanígy értelemszerűnek kellene venni azt is, hogy a 7-es cikkely érvényesítéséről nem szavazhatnak azoknak az országoknak a vezetői, amelyekkel szemben a tanács és a parlamenti kilátásba helyezte ennek alkalmazását.
Ha ezt nem így fogjuk fel, akkor utat nyitunk az előtt, hogy ezeknek az országoknak a vezetői összefogva - az egyhangú döntés kínálta formális lehetőséget kihasználva - kölcsönösen megakadályozzák a cikkely élesítését a másik országával szemben. A jogász professzor szerint ezzel nevetségessé tehetik az egész eljárást.
Lehet, hogy már késő
Scheppele szerint az EU azzal, hogy Magyarország esetén ügyetlenül kezelte a demokrácia felszámolását, azaz hagyta, hogy egyik tagországa elinduljon ezen a lejtőn, elszalasztotta a lehetőséget, hogy határozottan lefogja a lengyel kormány kezét (is). Ha Lengyelországot szankcionálná, akkor a magyar kormányfő vétóz, és vice versa.
A jog uralmának védelmében az európai intézményeknek meg kell előzniük ennek - a jog betűje szerint működőképes, ám annak szellemével ellentétes - a véd- és dacszövetségnek a létrejöttét.
Az uniós szankciók működésképtelenek lesznek a varsói kormánnyal szemben, ha az EU nem lép fel határozottan a budapesti vezetés intézkedései ellen is. Az utóbbiakat egyébként a lengyel döntéshozók nyíltan követendő modellnek tekintik. A szakértő szerint ezt csak úgy lehet kivédeni, hogy egyszerre indítják el a 7-es cikkely szerinti eljárást a két országgal szemben.
Kapcsolódó cikkeink:
Így tudnák sarokba szorítani Orbánékat - javaslat érkezett Berlinből / Készült: 2017.04.05
Bár a magyar kormány mostani támadása a Közép-európai Egyetem (CEU) ellen sokkolónak tűnhet, azok számára, akik közelebbről követik az magyar alkotmányos fejleményeket, nem lehet meglepetés, miután az Orbán-kormány a 2010-es megválasztása óta folyamatosan erodálta a magyar független intézményeket - írja Mark Dawson az európai jog és kormányzás professzora a berlini Jacque Delors Institut blogján, aki bejegyzésében azt magyarázza el, mit tehet az EU az alapvető jogok magyarországi megsértése ellen.