- Részletek
-
Készült: 2017. szeptember 19. kedd, 23:54
-
Találatok: 1767
Ami azt illeti, a magyar ellenzék - beleértve a civileket is - remekül van. Ami életérzését illeti, leginkább úgy érzi magát, mint kutya a kútban, de már kapálózni is csak alig-alig szokott, apatikusan várja a választásokat, mint vágómarha a taglót - jöjjön, aminek jönnie kell. Ez persze nem akadályozza meg egyik szerveztet vagy személyt sem abban, hogy jó nagyokat rúgjon a másikba, de hát ez is régi magyar sajátosság.
Mohács előtt, sőt utána is leginkább egymással voltunk elfoglalva, jóllehet volt vagy tizenöt év Buda elfoglalása előtt, amikor igazán lehetett volna tenni is valamit, azon kívül is, hogy mindenki a maga gesztenyéjét próbálta kikaparni a parázsból.
Ma sincs másként, legfeljebb annyiban, hogy az elpofátlanodott diktátorocska profi módon hülyíti a népet, olyannyira, hogy a felcsúti vicinálison utazó bambapofájú honfitársunk nem a szégyentelen lopáson van felháborodva, hanem az ellenzék asszonyainak migránsok általi megpocsékolását vizionálja.
A hülye - nem tudja, hogy a nemi erőszaktevőknek fontosabb, hogy áldozatuk bögyös legyen, mint hogy azzal foglalkozzanak, hogy áldozatuk erőszaktevés közben virágénekeket énekel, vagy az Internacionálét.
A deviáns magatartás leginkább rendkívüli élethelyzetekben fordul elő. a menekülés pedig rendkívüli élethelyzet, ami persze nem menti az erőszaktevőket, akik láthatólag legalább annyian vannak, mint brit tudósok a médiában.
Merhogy ha a migráns utánafüttyent a szépasszonynak, akkor azt már nemi erőszakként kezeli az ebben érdekelt média - lásd a szilveszteri eseményeket, melyek során a veszélyre izguló nők lelkesen odatartották kívántos popsijukat, hátha belecsíp valamelyik kanos arab gyerek.
Ha megtörtént az atrocitás, akkor azonnal nemi erőszakról szólt a nóta, de valóságos erőszak semmivel sem történt több, mint egyéb szilvesztereken.
Nálunk meg egyáltalán nem okoztak semmi problémát a migránsok, messziről jött ember pedig azt mond, amit akar.
A Soros-terv elérte a célját, felesleges volt a chemtrail permetezése, Orbán hatékonyabb volt, és akkor még kedvenc kerítéséről nem is beszéltünk.
Az ellenzék meg hagyja az orbáni baromságokat zavartalanul hirdetni, sőt, még alá is játszik az idiótizmusnak, a milliárdnyi bevándorlóról szóló történeteknek, a félelemkeltésnek, ahelyett, hogy azon dolgozna, hogy korrekt és valós magyarázatokat adna napjaink kihívásaira.
Ez persze némi felkészülést igényel, emellett szervezőmunkát is, hiszen ahhoz, hogy szembeforduljunk a hazugságokkal, leginkább média kellene, meg olyan PR szakemberek, akik képesek megfogalmazni azokat az üzeneteket, melyek eljutnak a legegyszerűbb emberekig is.
De média nincs, hát akkor más módszerekkel kellene élni, de leginkább szervezetekkel rendelkezni minden településen, településrészen, merthogy a személyes propagandánál még ma sem találtak ki jobbat.
Ha emellett tudatosítjuk, hogy Orbán hazudozik, akkor fel lehet venni a harcot vele, de ha helyette Gyurcsányt szapuljuk, akkor eleve halott az ügy.
Márpedig a mai ellenzék számára a nyolc évvel ezelőtt lemondott miniszterelnök a központi kérdés, ami egyrészt érthető, hiszen a politika szereplői számára ő az abszolút viszonyítási pont, hozzá mérik magukat és többnyire könnyűnek találtatnak.
Pedig hát Gyurcsány sem maga a tökély - és akkor el lehet képzelni, hogy a többiek milyenek.
És hát lássuk be, ma már nem annyira fontos a személye sem, hiszen hatalma nincs, pártja sem egy tömegpárt, és mégis.
Hogy Orbán fél tőle, az természetes, egyébként is paranoiás, emellett ő aztán pontosan tudja, hogy mennyi van a rovásán.
De ez a helyzet - még ha azokat a politikusokat leszámítjuk is, akik Orbán megbízásából, vagy Orbán pénzéért politizálnak, akkor is elborzasztó,
Talán itt van a magyarázat az ellenzék kudarcaira.
A politikus legfőbb jellemzője lényeglátása kellene, hogy legyen.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. szeptember 18. hétfő, 22:22
-
Találatok: 1843
11 éve, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. Pontosabban a beszédnek egy gondosan megszerkesztett, megvágott részlete. Orbán őszödi beszéde eddig még nem került nyilvánosságra, de most közzé tesszük.
Drága hülyéim, magyarok!
Most mit vagytok úgy oda? Miért bámultok rám, mint borjú az újkapura? Buta, kifejezéstelen tekintettel. Úgy tesztek, mintha nem tudtátok volna, hogy mi lesz. Mitől vagytok kiakadva? Miért mondjátok, hogy nem tudtátok?
Munkát vállaltatok egy kuplerájban és nem sejtettétek, hogy mi lesz a dolgotok?
Lehetett tudni, nem rejtettem véka alá soha.
Na jó, nem mindig mondtam meg nyíltan, hogy mire készülök. Nem akartam szájbarágós lenni, gondoltam, hagyok nektek egy kis intellektuális kihívást. Azt hittem, hogy negyven év egypártrendszer után képesek vagytok megfejteni a kódolt üzeneteket. Tudtok a sorok között olvasni, ismeritek a szavak valódi jelentését, és a testbeszéd értelmezése sem idegen tőletek.
Tudtátok, hogy mi vár rátok.
Néhány évvel ezelőtt jobb társaságban kiröhögték, aki azt mondta, hogy visszahozom nektek Horthyt. Államosítok mindent, látástól vakolásig, és csak kevesek kiváltsága lesz a tájékozódás.
Hogy a papok befészkelik magukat az iskolákba, a családokba, a hálószobákba.
Kinek a pap, kinek a paplan.
Stadion és kisvasút lesz oktatás és egészségügy helyett.
Kiröhögtétek, aki ezt mondta, hülyének hittétek.
Legalább magatoknak ne hazudjatok, aranycsibéim! Ti tényleg nem tudtátok, hogy lebontom a jogállamot, és sóval hintem be a helyét? Nem kellett professzornak lenni hozzá, hogy valaki megértse, filozófusnak sem.
Ha lett volna hozzá fületek és szemetek, már régen tudnátok, hogy mi a dörgés. Akkor például, amikor azt mondtam, hogy oszt jó napot.
Hogy a haza nem lehet ellenzékben.
Hogy egy a tábor, egy a zászló.
Adtam már jeleket korábban is. Füstjeleket, ha úgy tetszik. Jó húsz évvel ezelőtt, amikor egy Fidesz-közeli kolléga egyetlen nap leforgása alatt tucatnyi köztartozásos céget vásárolt Kaya Ibrahim és Joszip Tot urak lopott útlevelével. Lehetett volna gyanakodni. És amikor rákérdeztetek, az volt rá a válasz, hogy mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni.
Amiben amúgy van igazság. Más kérdés, hogy az is alkotmányos jog-e, hogy mindenkit hülyének nézünk.
Legyetek erősek, aranycsibéim: alkotmányos jog ez is.
Majd meglátjátok, mi lesz még itt. Rá sem ismertek a saját országotokra, azt hiszitek majd, hogy idegenben vagytok. A mesés keleten, teszem azt.
Trafikmutyi, földbérletek? Quaestor-botrány? Ti tényleg nem tudtátok?
Migráncsokkal riogatlak, Sorossal rémisztgetlek benneteket, hogy hozzám szaladjatok védelemért.
Azt viszont megígérem, hogy nem Soros nevet a végén, és nem leszünk gyarmat. Üzenjetek Brüsszelnek, hogy nincs rá szükség, mert a magatok foglyai vagytok.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. szeptember 17. vasárnap, 19:52
-
Találatok: 4016
Hogyan gyarmatosította a nyugati tőke Kelet-Közép-Európát? Nem egy mélymagyar hírportál, hanem a Bloomberg publicistája adta ezt a címet írásának. Szerinte a régióban hatalomra került nacionalista politikusok már elkéstek: nincs esélyük országuk függetlenségének helyreállítására.
Hamarosan újabb kelet-közép-európai ország kerülhet populista kormány irányítása alá, miután Csehországban az októberi választások előtt a közvélemény-kutatások szerint óriási fölénnyel vezeti a népszerűségi listákat az ANO, a nacionalista, dúsgazdag Adrej Babis üzletember pártja.


Ezzel a közép-európai ország csatlakozik Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Szlovákiához, amelyek élén populista politikai erők állnak. Így aztán egy valami állhat csak útjába a régió radikalizálódásának: a nyugat-európai tőke -
kezdi cikkét Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó publicistája.
Külföldi kézben lévő országok
A nyugati befektetések olyan fontos szerepet játszanak ezeknek az országoknak a gazdaságában, hogy a nacionalista politikusok a gyarmatosító vadkapitalizmus áldozatainak állíthatják be társadalmaikat szemben az EU hivatalos ideológiájával, amely szerint az unió egyenrangú államok grandiózus gazdasági-politikai integrációja.
Bershidsky idézi Filip Novokmet, Thomas Piketty és Gabriel Zucman megjegyzését, miszerint a régió nemzetei "külföldi kézben lévő országok". Miután a külföldi befektetők meghatározott uniós tagállamokból, elsősorban Németországból érkeznek, a helyzet kezd hasonlítani ahhoz, ami a nagy országokat jellemzi: a prosperáló centrum kezében vannak a periférián lévő térségek.
A szerzőhármas szerint ez eltorzítja az egyenlőtlenségi mutatókat is. Az ezekben az országokban keletkező jövedelem és vagyon jelentős részét külföldiek tartják a kezükben, ami nem jelenik meg a nemzeti statisztikában, így a valóságosnál kisebbnek látszanak a belső társadalmi különbségek.

Bővebben ...