Hírek

Anthony B. Atkinson: Egyenlőtlenség – Mit tehetünk ellene?

anthony-b-aAz egyenlőtlenség a jelenkor egyik legégetőbb társadalmi problémája. Sokat beszélünk róla, ám arról viszonylag kevesebbet, hogy mit tehetnénk ellene. A neves közgazdász, Anthony B. Atkinson már régóta az egyenlőtlenségek egyik vezető kutatója, mindent megtett azért, hogy megértsük az egyenlőtlenség fogalmát; miért fontos, hogyan változott az idők folyamán és mit tehetünk, hogy befolyásoljuk jövőbeli alakulását.

Sir Anthony Barnes Atkinson (1949–2017), brit közgazdász; több mint negyven évig tanított a világ legkiválóbb egyetemein, több mint negyven könyvet írt és szerkesztett. Számos angol és nemzetközi egyesület elnöke, vezetője, kormányzati tanácsadó testületek tagja vagy elnöke volt. Angliában lovaggá ütötték, ami csak egy a számtalan kitüntetése közül, mint amilyen a francia becsületrend is.
 
Hatása szinte felmérhetetlen. Ő alapozta meg tudományosan a mára világméretűvé táguló egyenlőtlenség- és szegénységkutatást, szinte a semmiből hozva létre egy új szakterületet. A közgazdaságtan társadalomtudományi összefüggésekbe ágyazott erkölcsi töltésű gondolatrendszer volt számára. Ezért nem állt meg a diagnózisoknál, hanem mindig a társadalmi igazságosság megoldásához közelebb vivő megoldási lehetőségeket kereste a public economics, a gazdasági közpolitika eszközeinek segítségével.
 
Minden erőfeszítését visszaigazolja a jelen: ma tényleg az egyenlőtlenség, a szegénység, a létbiztonság, a kirekesztés váltak életünk meghatározó tényezőivé és egyben lokális és globális feszültségek, potenciális tragédiák alapjává.

Most elméleti és gyakorlati ismereteinek teljes arzenálját latba veti, hogy megoldást kínáljon erre a szerteágazó problémakörre. Szakpolitikai intézkedések egész sorát ismerteti, mert nem elég új adókat kivetni a gazdagokra, hogy a meglévő programokat finanszírozhassuk, friss és új ötletekre is szükség van. Atkinson öt területen tesz javaslatot új és ambiciózus szakpolitikai programokra. Ezek: a technológia, a foglalkoztatás, a társadalombiztosítás, az osztozás a tőkében és az adózás. Javaslatait megvédi a hagyományos ellenvetésekkel és kifogásokkal szemben, amelyek tétlenkedésre kárhoztatnak.
 
Atkinson könyve nem egyszerűen programot ad a változások végrehajtásához, valójában azt a reményt és tudással alátámasztott optimizmust sugározza, hogy van mód politikai cselekvésre.
 
„E könyv megírásával választ akartam adni a következő kérdésre: mi a teendő, ha csökkenteni akarjuk az egyenlőtlenségeket? Csökkentsük az egyenlőtlenséget a gazdasági kimenetek terén, növeljük az egyenlőséget az esélyek terén, amelyet a modern demokratikus társadalom fontos jellemzőjének tartunk. Velem együtt sokan vannak, akik úgy vélik, hogy a gazdasági egyenlőtlenségek jelenlegi szintje erkölcsi alapon összeegyeztethetetlen a jó társadalom fogalmával…  A célom az útirány, nem a végcél definiálása. Nem törekszem arra, hogy leírjam, milyen a társadalom végső soron kívánatos állapota; ez a könyv nem akar utópiákkal foglalkozni. Inkább az irányt jelöli ki azok számára, akik szeretnék elérni, hogy az egyenlőtlenségek csökkenjenek.”  - Anthony B. Atkinson
 
Fordította: Felcsuti Péter
Szerkesztette: Hitseker Mária
 
A kiadás alapja: Anthony B. Atkinson: Inequality. What Can We Done? Cambridge, Massachusetts–London: Harvard University Press, 2015
 
 

Mire számítson az olvasó?

Ez a könyv gondolataim összegzése nem csupán az egyenlőtlenségek okairól és kezeléséről, de arról is, hogy milyen állapotban van a kortárs közgazdasági gondolkodás. Az angol Stella Gibbons Cold Comfort Farm című regényében, amely 1932-ben jelent meg, a szerző (bizonyos iróniát nem nélkülözve) a „magvasabb bekezdéseket” csillaggal jelölte meg, hogy a bizonytalan olvasó eldönthesse, „a mondat Irodalom, vagy… csak puszta locsogás.”4/ Megfordult a fejemben, hogy átveszem az írónő módszerét és megjelölöm azokat a részeket, ahol eltérek a hagyományos felfogástól, hogy a „locsogás” miatt aggódó olvasót figyelmeztessem. Végül azonban lemondtam a csillagok használatáról, de jelzem, amikor eltérek a közgazdaságtan fő áramától.
 
Hangsúlyozni szeretném, nem állítom, hogy az általam alkalmazott megközelítések szükségképpen magasabb rendűek lennének, de azt igen, hogy a közgazdaságtant nem csak egyféle módon lehet művelni. Az angliai Cambridge-ben és a Massachusetts állambeli Cambridge-ben megtanultam, hogy gazdasági változások vagy szakpolitikák kapcsán fel kell tenni a kérdést, hogy ki nyer, és ki veszít. Ez a kérdés manapság gyakran hiányzik a médiákban és szakpolitikai körökben zajló vitákból. Számos közgazdasági modell adottnak veszi a homogén tulajdonságokkal rendelkező és hatékony döntéseket hozó piaci szereplők reprezentativitását (representative agent), és ennek során nem foglalkoznak az elosztási kérdésekkel és azzal, hogy megvizsgálják, mennyire igazságosak az így létrejövő kimenetek. Szerintem teret kell biztosítani az ilyen vizsgálódások számára. Nincs egyetlen Közgazdaságtan.
 
A könyv az átlagos olvasó számára íródott, aki érdeklődik a gazdasági és politikai kérdések iránt. A technikai jellegű részletek főleg a Jegyzetekbe kerültek, és beiktattam egy Glosszáriumot is a könyvben alkalmazott legfontosabb kifejezések magyarázatára. Kis számban szerepelnek grafikonok és táblázatok. Az ábrák forrását illetően a könyv végén elhelyezett Az ábrák forrásai című összeállítás ad tájékoztatást. Szem előtt tartottam Stephen Hawking mondását, amely szerint „minden képlettel az olvasók száma a felére csökken”. A könyvben nincsenek képletek, így remélem, hogy az olvasók kitartanak a végéig.
 

M E G H Í V Ó

Az MTA Könyvtár és Információs Központ és a Kossuth Kiadó tisztelettel meghívja Anthony B. Atkinson: EGYENLŐTLENSÉG – Mit tehetünk ellene? című könyvének konferenciával és panelbeszélgetéssel egybekötött bemutatójára november 23., csütörtök 9.00 órai kezdéssel, az MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciatermébe (1051 Budapest, Arany János utca 1.).
 
Előadások a megszólalások sorrendjében
 
Felcsuti Péter, bankszakember, a könyv fordítója, Ferge Zsuzsa, szociálpolitikus, az MTA rendes tagja, Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója, Molnár György, a Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa, Misetics Bálint, szociálpolitikus és Scharle Ágota, közgazdász, a Budapest Intézet vezető kutatója.
 
A panelbeszélgetés moderátora: Felcsuti Péter
Részvevők: Ferge Zsuzsa, Misetics Bálint, Molnár György, Scharle Ágota, Tóth István György
A vendégeket Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója köszönti
Moderátor: László Ágnes, a Kossuth Kiadó kommunikációs vezetője
 
A PROGRAM
 
Regisztráció 8.30-tól
Első rész: 9.00 – 10.15
Kávészünet: 10.20 – 10.35
Második rész: 10.40 – 12.15
 
Szeretettel várják az érdeklődőket!
 
Kérjük, itt jelezze részvételi szándékát.
 
A kötet a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.
 
 

168ora.hu
Pusztapopulizmus – Elszomorító német könyv a Fidesz Magyarországáról / 2017.11.18.
Stephan Ozsváth, a német közszolgálati rádió munkatársa Pusztapopulizmus címmel írt igen alapos, évek beható munkáján nyugvó könyvet a Fidesz-Magyarország történetéről. Tanulságos és elszomorító olvasmány. Az országot és a magyar nyelvet kiválóan ismerő, de kívülálló szemtanú a magyar újpopulizmus hétéves diadalútját megdöbbentőnek és elítélendőnek tartja. Azt látja viszont, hogy a kiutat, az ellenzék esetleges választási sikerét elzárja a törvényhozás és a rendszer mesterien működő agymosó apparátusa. Nemkülönben a tehetetlen ellenzék.

 

Kapcsolódó cikkeink:

00519934Szegénység - Változnak a mutatók, marad a nyomor / Készült: 2017.10.18
Magyarországon tavaly 2 millió 540 ezer ember, köztük gyermekek százezrei éltek nyomorogva. - Egyre kevesebb a nyomorgók aránya Magyarországon, de még így is kétszer annyi, mint Csehországban. Januártól változik a számítás módszere.

ov_ibargyuSötét kép a magyar társadalomról - sokaknak megéri, ha mások nyomorognak / Készült: 2017.05.30
Magyarország távolodik az európai szociális modelltől. A strukturális egyenlőtlenségek stabilizálódtak, a magyar társadalomban túl sok réteg érdeke a szegénység fenntartása, a szegénység csökkentésének az egyik legnagyobb akadálya a nem-szegények haszna a szegénységből. Ez a rendszer nagyon stabil, bár kistelepülési példa azt mutatja, hogy a sikeresség mellett ebben - az uniós és állami - fejlesztési források is jelentős szerepet játszanak.

14326718_14mAz Európai Bizottság szerint a magyar gazdaság nem demokratikus, nem környezetbarát, nem igazságos / Készült: 2017.03.11
Nemrég vált elérhetővé az Európai Bizottság által Magyarországról kiadott 2017-es országjelentés. A jelentés a Bizottság hivatalos álláspontját tükrözi, egyfajta osztályzat a tagországok számára. Az értékelés nem a Bizottság elvárásairól szól, hanem arról, hogy azok hol tartanak a közösen megfogalmazott, az Európai Tanács, (állam- és kormányfők), és az Európai Parlament által elfogadott célokhoz képest. A célokat az Európai Unió „Európa 2020” elnevezésű, 10 évre szóló foglalkoztatási és növekedési stratégiája tartalmazza.