Hírek

Szombati 7-es - Bölcs, magyar kuvasz*

ovi_kuvaszPolitikai korrektséghez (pc) szoktatott agyam nehezen enged túllendülni a pc szabályán, pedig a magyar miniszterelnök már régen túlhaladottnak minősítette a szemléletét; gyakorolja is naponta. Mégis oly nehezen írom ide, noha társasági körökben – no persze olyanokban, mint az enyém – folyamatosan ezt hallom: micsoda szerencséje van – már megint! – a Fidesznek; éppen jókor jött neki ez a brüsszeli robbantás, akkor, amikor már megint minden recsegett-ropogott körülötte, vagy, ahogy filmrendező barátom fogalmazott: láthatóan fesledezik rajta a kabát.

Nehezen írom le, mert oly morbid a gondolat, és nem attól tartok, amitől amúgy baloldali politikusok, hogy majd mit szól hozzá a Fidesz, hanem mert eleve valami gonoszságot feltételez a politika túloldaláról. Inkorrekt, mondanám, de ezzel azt is állítanám, hogy ilyesmi a mai kormányzó pártoktól nem feltételezhető. Ez viszont oly mértékű naivitásra vallana, ami már hitelvesztéssel járna.

Ne fussunk több kört, induljunk ki abból, ami már úgy is leíródott: Brüsszel jól jött a Fidesznek. Az a kommunikációs folyam, amely lassan másfél éve jellemzi Orbánt és csapatát, az utóbbi időben elapadni látszott, a felszínre hozta a kormány és a párt körül zajló korrupciós jelenségeket, és ezektől immár a miniszterelnök sem maradhatott intakt. Miután eltűntek Magyarországról a menekültek, már verbális szinten sem volt tartható, hogy az országot lerohanták és lerohanhatják a migránsok – terroristák -, az emberek a tényleges helyzettel kezdtek foglalkozni. Azzal, hogy tarthatatlan állapotok uralkodnak az oktatásban, hogy elviselhetetlen az egészségügy állapota és hiába születtek új pr-ötletek – csok, nok, -, hiába lepték el a médiát – kivéve persze a baloldali médiát – a „magyar reformok működnek” hirdetései, ezek nem tudták eltakarni a kormányzás ordító hiányosságait, illetve azokat az összefonódásokat, amelyek néhány ember elképesztő meggazdagodásához vezettek és amelyek középpontjába a legtöbben magát Orbán Viktort vélelmezik. Újkori kormányzásának időszakában még soha nem került ilyen válságos helyzetbe Orbán; egy kuvasz rántotta le őt a földre. Helyenként nagyképű, fölényes, a politikai ellenfelet kioktató és megleckéztető stílusa, mely eddig oly eredményesen működött, hirtelen a semmibe hullott, csak a fejhang és az üres vagdalkozás maradt meg, no meg a kuvasz nyomán támadt kérdőjelek: honnan a vagyon? Hol vannak a strómanok. Először kapott olyan választ a parlamentben, amelyben az ő orrára koppintottak – „Miniszterelnök Úr, itt én kérdezek és Ön válaszol", mondta Vona Gábor – és most kell igazán szembesülnie azzal, hogy nem sérthetetlen. A frakciói, és a verbális verőlegényei ugyan ott állnak mellette és mögötte, a belső hatalma nem ingott meg, de a külső megítélés elbizonytalanodott. Nem abban, hogy egy kemény, diktatórikus hajlamú vezetőnek tartják, hanem abban, hogy tiszta volna a keze. Az a kuvasz, amely egy komplett kastélyrendszert birtokol – stróman: Orbán Győző és Mészáros Lőrinc – túl sokat árul el a miniszterelnökről és ezt immár a szélesebb közvélemény előtt sem lehet elleplezni. Az a kuvasz nagyítja fel mindazt, amelyet már Ferenczi Krisztina írásaiból is világosan láthattunk volna és ami mellett korábban még elmentünk.nepszava

Bővebben ...

Nem nyilvános Nézőpont-kutatás: nagyon kínos eredmények a kormánynak

apa&ivadekFebruárban nem sikerült a kormánynak átvernie a közvéleményen a terrortámadásos alaptörvény-módosítást. A Nézőpont Intézet VIP-jelentése szerint kifejezetten többségben voltak az ellenzői, így nem csoda, hogy csöndben ejtették. Az is kiderült, hogy kétharmad érzi jogosnak a tanárok követeléseit, és hasonló arányban utasítják el a kormány adópolitikájának irányát. A számok sok mindent megmagyarázhatnak az elmúlt hetek történéseiből.

A Nézőpont Intézet februári VIP-jelentése olyan kutatás, amelynek tartalmát a cég nem – vagy csak részben – hozza nyilvánosságra, a közvélemény-kutatás eredményeit csak az intézet megrendelői számára juttatják el.

Az Index birtokába került, februárban készített jelentés több kényes ügyet is érintett. A kimutatások alapján nem véletlen, hogy nem írtak róla, és a kormányoldal sem hivatkozott az adatokra. Februárban a Nézőpont csak a pártpreferencia-kutatását hozta nyilvánosságra, úgy tálalva, hogy az ellenzék nem profitált a pedagógustüntetésekből. Azt már nem tették hozzá, hogy a válaszadók kétharmada szerint jogos a pedagógusok elégedetlensége.

Nem népszerű a terror-alkotmánymódosítás

A VIP-jelentés foglalkozik a Fidesz tervezett alkotmánymódosításával, ennek népszerűségét is megmérte az intézet. Eszerint a megkérdezettek többsége (44 százalék) nem vagy inkább nem értetett egyet az alaptörvény módosításának tervezetével, amely ideiglenesen rendkívüli intézkedések életbe léptetését engedélyezte volna a kormány számára. A támogatók a megkérdezettek 42 százalékát tették ki.

A különbség a tervezettel teljes mértékben egyetértők (17%) és azt teljesen elutasítók (29%) között még nagyobb. Maga a jelentés mondja ki, hogy a magyarok megosztottak az ügyben – ez azonban kissé eufemizáló megfogalmazás.

Ezek után nem meglepő, hogy míg az alaptörvény újabb módosítását a Fidesz az év elején hetekig próbálta átverni a parlamenti pártokon, végül februárban viszonylag csendben elállt tőle. Az ötletet azonban a keddi brüsszeli robbantások után Orbán Viktor miniszterelnök szerdán újra elővette, ám az ellenzék azt – ezek szerint a lakossággal együtt – továbbra sem támogatja.

Kérdés, hogy az újabb terrortámadás hogyan befolyásolja majd a magyar közvéleményt – ám valószínűleg az arról készülő kutatást sem szánják majd a nyilvánosságnak.

Bővebben ...

Tényleg ezek a dilettánsok fognak minket megvédeni?

dilettansokPintér Sándorban egy költő („A biztonság olyan, mint a levegő: amikor van, senkit nem érdekel, amikor elfogyott, mindenki hiányolja”), úgy értem: legalábbis egy harmadosztályú vidéki futballcsapat komplett cserepadja veszett el.

Pintér Sándor ma újra tanúbizonyságot tett arról, hogy nem hiába az ő személyében tisztelhetjük az összes eddigi Orbán-kormány mindenkori belügyminiszterét. Egyszersmind azt is világossá tette, hogy ha Kósa Lajos lenne belügyeink legfőbb minisztere, akkor is pont ugyanolyan belbiztonságban lennénk, mint így.

A Fidesz-kormányok mindenkori miniszterelnöke és mindenkori belügyminisztere a havazással küzdött éppen 2013 márciusában. Akkor az volt a jótanács, hogy át kell ülni egy másik autóba. Hátha terrortámadás esetén is beválik. (Fotó forrása: Index)

Tegnap este nemcsak a főváros, de az ország garantáltan legforgalmasabb csomópontján, a Blaha Lujza téren rabolták ki az OTP Bank ott székelő fiókját a délutáni-esti csúcsforgalomban. Sajtóértesülések szerint az elkövetőnél fegyver vagy ahhoz hasonlító tárgy volt, és mintegy 100-200 ezer forintot vitt el.

Ez rögtön azután történt, hogy Magyarország Kormánya 13 új és kellően sokkoló fényképet töltött fel az Első a magyar emberek biztonsága albumba a Facebookon. Meg főleg miután az operatív törzs színű dzsekijében Orbán utasítást adott arra, hogy a kettes terrorkészültségi fokozat nyomán a forgalmas helyszíneken, a pályaudvarokon, a közlekedési csomópontoknál, a repülőtereken, de még a paksi atomerőműnél is a TEK fegyveresei és páncélozott járművei erőt demonstráló, egyben nyugtalanító üzemmódban vonulgassanak.

Ez eddig csak végtelenül nevetségesnek tűnt, ám miután Pintér ma bejelentette, hogy a terrorra való hivatkozásul a magyar emberek védelmében a kormány feljogosítaná magát arra (többek közt), hogy a magyar emberek bankszámláiban turkáljon, már inkább a gyomrom ökölbeszorulása környékez.

Miután a mai sajtótájékoztatón meglehetősen nehezen és szaggatottan elmesélte (azt esetleg tudja valaki, hogy Pintér miért két L betűvel ejti az elemző/elemzés szavakat?) – nem az írott szöveg felolvasása a legnagyobb erőssége egy belügyminiszternek -, hogy mi minden földi jó vár ránk, ha bevesszük ezt az egész maszlagot, vagy ha két ellenzéki képviselő megbolondul, kérdezni is lehetett a miniszter úrtól.

Az újságírói kérdés úgy hangzott: hogyan történhetett, hogy 2-es fokozatú terrorkészültség mellett kiraboltak egy bankot az ország egyik legforgalmasabb pontján és még nincsenek meg a tettesek? Az olajozottan működő belügyminiszter – aki olajozottsága ellenére nem igazán értette a kérdést – válasza így szólt: ez nem terrorcselekmény, ez közönséges bűncselekmény. Egyébként pedig rablások esetén több mint 60 százalékos a felderítés és tuti biztos, hogy a mostani rablójat is el fogják kapni.

Bővebben ...

Házidolgozati gyurcsányozás

haziTermészetesen nem a csinovnyikok hatását adták fel dolgozati témának. Holott az apparátus talán ki sem nyilvánított szándékainak túllihegése is lehetne szépen megírható dolgozati téma. Mondjuk, szociológiából. Ezzel szemben, a hírek szerint, az NKE a Közpénzügyek és Államháztartástan című tárgy keretében gondolta a gyurcsányozást feladni, mint témát. Kifejtve az „elvesztegetett 8 év (2002-2010) magyar gazdaságának” elvesztegetettségét.

A nemzeti pirospettyes tündérmese-felelős, Matolcsy György tankönyvét felhasználva. Valószínűleg azért, mert az unortodox gazdaságpolitika felkent apostolának munkája az egyetlen, amely alapján a kívánt szemlélet alapján lehet értékelni az említett időszakot. Ha nem is azért, mintha a Gyurcsány-kormány ideje alatt a Duna és a Tisza találkozásánál a tej és a méz keveredésének problematikája jelentette volna a legnagyobb gondot.

Ellentétben a mostani időszakkal. Legalább is akkor, ha valaki a királyi média megannyi szólamát hallja. Illetve nem. Hallani kevés. Hinni kell benne. Lehetőleg vakon, hogy ne lássa az elszegényedett tömegeket. Valamint az esetleg közmunkásként kapott jövedelme, illetve a politikai élmezőny vazallusainak javadalmazása közti nagyságrendekben mérhető különbséget. Miközben a közmunkát ugyancsak a mennybe meneszti a kormányzati kommunikáció. Holott az a kezdetektől nyilvánvaló, hogy a magyar viszonyok közt meghonosított nemzeti, és unortodox workfare egy baromság. Abban az értelemben mindenképpen, hogy a belső kereslet felpörgetésével visszahasson a magyar versenyszférára. Azonban kiválóan alkalmas egy elszegényítési spirál fenntartására. Biztosítva azt, hogy egyre nagyobb tömegek kerüljenek egzisztenciálisan kiszolgáltatott, a mindennapokban nélkülöző állapotban. Biztosítva a nagyságos oligarchák mindennapi szolganépét. Ha itthon maradnak.

Mert nem véletlenül tekinthető az Orbán-kormány a gazdasági exodus kormányának. Még akkor is, ha az NKE tananyagából ez a szempont kimarad. Ellentétben azzal, hogy a közmunkaprogramot, még ha csak lábjegyzetben, de azért kiemeli. Ahogy kiemeli a 2002-2010-es időszakot is. Az a jegyzet, ami talán hivatalosnak tekinthető, de az NKE Közpénzügyi Tanszékének vezetője, Prof. Dr. Lentner Csaba egyetemi tanár által jegyzett, és az egyetem szerveréről letölthető. Míg el nem távolítják. S nem a tanszékvezetőt. Őt kár is lenne, míg Orbán a vezér. Láthatóan lelkes agymosó szakiparos. Aki, az említett időszakot annak kapcsán emlegeti, hogy „Aktív állami gazdaságpolitikai befolyáson keresztül egyidejűleg kellett megteremteni az ország 2002–2010-es években megroppant pénzügyi stabilitását és a gazdasági növekedési pályát”.

Bővebben ...

Az Orbán Viktorra szabott Budai Vár tervrajza van kiállítva Orbán dolgozószobájában?

kicsi_oviA lengyel köztársasági elnök, Andrzej Duda Facebook-oldalára került fel egy fénykép március 19-én, amin Duda Orbán Viktor vendégeként a magyar miniszterelnök dolgozószobájában látható.

Erről van szó:

A fényképen hátul látni egy állványt, rajta egy leginkább tervrajznak látszó lappal. A fényképre egy építészfórum hozzászólói akadtak rá, ők kezdték el alaposabban megnézni, hogy miről lehet szó. És a nagyítások alapján többen arra jutottak, hogy ez bizony a Budai Várról készített alaprajz lehet, melyen pirossal az Orbánék odaköltözése miatt átépítendő területeket jelezték. 

A Nemzeti Hauszmann Tervnek keresztelt program keretében ugyanis Orbán Viktor és a kormány több szereplője is hamarosan a Várba költözik. A legalább 200 milliárd forintos beruházás felelőse L. Simon László, hozzá köthető az a szállóigévé vált kijelentés is a tervről, hogy

Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni

Múlt héten derült ki, hogy a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének három tagja is lemondott, mert kifogásolták, hogy mennyire horthysta szellemben építik újra a Várat. Lázár Jánosnak írt lemondó levelükben többek között ezt írták:

"Egyenesen bűn a várnegyed és a várpalota egész nemzetet szolgáló, sikeres kulturális-tudományos hasznosításával szemben a kulturális és tudományos intézmények kitelepítése, ellehetetlenítése, és az ide nem való kormányzati funkciók tervezett helyükre telepítése.

Bővebben ...

Akárki-ország

ovi_box„Alkudj meg. Csak egyszer. Mit számít az?  Mindent. A megalkuvás olyan, mint a leszaladt szem a nylonharisnyán. A szem fut tovább – és az ember végül leszaladt szemekből áll." (Galgóczi Erzsébet)

A demokrácia beköszöntével azzal a mámorító illúzióval tegeződtünk össze, hogy ezután mindent a teljesítmény, a rátermettség, a pozitív jellemvonások összessége határoz majd meg. Az idilli hangulat hamar elmúlt, de sokáig nem kellett szembesülnünk azzal, hogy az orrunk előtt szériában törik a gerinc, a politikai elit lassacskán egy roncsderbi résztvevője lesz – élen a hatalom birtokosaival.

Pedig nem lett volna nehéz meghúzni egy józan határt kompromisszum és kollaboráció között. Az alkalmazkodni képtelenek összeférhetetlensége nem téveszthető össze az önfeladás jellemtelenségével.

Azt a folyamatot, amelynek részesei vagyunk, már nem foghatjuk idegen rabigára.

Ne panaszkodjunk, hogy fojtogat a politikai klíma, mert levegő után kapkodva rögtön rádöbben az ember az oxigénhiányra, nem vár, s nem hisz abban, hogy ezt csak képzeli. Sokszor már-már úgy érezzük magunkat, mintha egy fundamentalista országba tévedtünk volna.

Hiába áltatjuk magunkat, hogy minden olyan gyorsan történt. Hogy észre sem vettük, mert mielőtt magára talált volna, szétfoszlott a köztársaság, darabjaira hullt a társadalom. Minden viszonylagos, a mai esetre rácáfol a holnapi, hol föllazulnak, hol merevvé válnak eszmék, értékítéletek – nincs a helyesnek és a helytelennek általánossá tehető ismérve.

Képtelenségeket, valótlanságokat magyaráznak hűvös logikával, pislogunk, hogy ez nem lehet igaz, ilyen nincs, miközben van. A hatalom néhány elénk szórt gesztusára, békülékeny, avagy önkritikus mondatára elbódulunk, úgy elemzünk egy-egy beszédet, mint az esztéta Arany vagy Ady verseit, hogy azután az értelmezéseket kinevesse egy következő tett vagy szózat. A folytonos hátrálás akkor sem kötelező, ha nincs erős ellenpólus. A normalitás megkövetelése, az abnormális néven nevezése még nem lázadás, ha annak veszik is. A verbális vegzatúrának azonnal kiteszi magát egy-egy civil szervezet, szigorúan a szakmáját védő aktivista.

Nem véletlen, hogy kézzel-lábbal elhatárolódik bármiféle politikai szerepvállalástól – csakhogy akár akarja, akár nem, beleszorítják, mert csak így lehet ujjal mutogatni rá. De egyre önleleplezőbbek ezek a trükkök. Azt ugyan nehéz megállapítani, hogy milyen hullámokat vernek a kormányzó pártok háza táján a tiltakozások – mindenesetre fölfedezhető a korábban alig tapasztalt kibeszélés, kiszivárogtatás, konkurenciaharc. Ez, ha nem is rendíti meg az egységet, de szokatlan, zavart okoz.

A kormányos mindenekfölött áll, látszólag nem törődik vele, a menekültválságnak köszönhe­tően nemzetközi színtereken hasítja most a habokat, de bármikor összevonhatja a szemöldökét. A segédcsapatok instrukciói és a régi reflexek szerint intézik az ügyeket, túl arcátlanul, túl gőgösen, túl árulkodón, mivel az eredmény eddig őket igazolta.

Bővebben ...

Korrupció és korrupcióvakság

Ovi_alma31A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9 és 11 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a korrupció témájának, és egyes korrupciós, vagy korrupciógyanús ügyek társadalmi megítélését. A megkérdezettek szerint jelenleg a korrupció a hatodik legfontosabb probléma az országban.

Tíz megkérdezettből hat nem tudott érdemben válaszolni arra a kérdésre, hogy ki a legkorruptabb politikus hazánkban, az érdemben válaszolók többsége is inkább pártokhoz, semmint politikusokhoz köti a korrupciót. A korrupcióvakságra magyarázatot ad hogy a megkérdezettek több mint kétharmada úgy látja, hogy túl sok a korrupciós ügy, és már nem lehet rá figyelni, illetve hogy háromnegyed úgy látja, hogy a korrupciónál vannak ma nagyobb problémák, valamint, hogy a válaszadók fele szerint politikai döntésnél nem veheti figyelembe a korrupciót, mert minden politikus korrupt. Mindazonáltal az egyes korrupciós, vagy korrupciógyanús ügyek ismertsége magas, és az érdemben válaszolók 80-90 százaléka korrupciós ügynek is gondolja őket. Minden harmadik válaszadó úgy gondolja, hogy 2010, a Fidesz kormányzása óta több a korrupció, és csupán fele annyian azt, hogy az előző, MSZP által kormányzott nyolc év alatt - ám még többen, tízből négy válaszadó szerint ugyanolyan mértékű a korrupció mindkét időszakban. A megkérdezettek túlnyomó többsége, majdnem fele szerint elsősorban a sajtó feladata hogy felhívja a választók figyelmét a korrupciós ügyekre, majd a sort az ellenzéki pártok, a civil szervezetek, és az EU követi. A megkérdezettek harmada nem tudta érdemben megválaszolni azt a kérdést, hogy melyik párt tud hitelesen küzdeni a korrupció ellen, míg másik egyharmad szerint egyikük sem hiteles. Azonban, azon kevesek, akik szerint párt hiteles tud lenni ebben, elsősorban a Fideszt, a Jobbikot és az LMP-t tartják alkalmasnak.

A megkérdezettek szerint jelenleg a szegénység (43 százalék), a munkanélküliség (30 százalék), az egészségügy (29 százalék), az oktatás (21 százalék), és a menekültek (17 százalék) ügye után a korrupció a hatodik legfontosabb probléma az országban - a válaszadók 13 százaléka sorolta a három legfontosabb probléma közé. Bár más ügyekben markáns eltérések vannak, egyes pártok szavazói, valamint a bizonytalanok is nagyjából hasonlóan látják fontosnak a korrupció ügyét és a hatodik-nyolcadik helyre rangsorolják. Ez azt mutatja, hogy a választók érzékelik a jelenséget, de különböző okoknál fogva nem tartják különösen fontosnak.

/ publicus.hu/blog

Bővebben ...

Orbánék új támadásra készülnek a média ellen

bfidess1A kormánypárt egyszer már megpróbálta kivéreztetni az RTL Klubot, ám reklámadójával visszavonulót kellett fújnia. Információnk szerint elkészült a második csodafegyver, amelyet a kormányközelbe került TV2 kedvéért mihamarabb be is vetne. A háborúban a Class FM és az Index is sérülést szenvedne. Ez is része a tervnek.

Még az idén az Országgyűlés elé kerülhet az a törvénytervezet, amely alapjaiban változtathatja meg a hazai médiaviszonyokat. A Népszabadság több kormányzati és ­piaci forrásból úgy értesült, hogy a reklámadó 2014-es kivetése után a Fidesz vezetősége a tévék, rádiók, nyomtatott lapok, internetes portálok reklámfelületeit értékesítő kereskedőházak működését szabályozná testre szabott törvénnyel. (Ezeket a kereskedőházakat itthon is angol kifejezéssel, sales house-ként emlegetik).

Ha a kormánypárt jogszabályt ír egy piac szabályozására, az rendre a szabad verseny ellen hat, és hatalmi érdekeket érvényesít.

Fideszes forrásaink kérdésünkre nem is tagadták, hogy a mostani javaslat sem céloz mást, ez alkalommal a függetlenségüket őrző médiavállalatokat hozná hátrányos helyzetbe.

Úgy tudjuk, a törvénytervezet megtiltaná, hogy egy médiavállalat tulajdonosa sales house-t is működtessen, azaz sem közvetlenül, sem kapcsolt vállalkozásokon keresztül nem lehetne érdekelt a reklámból származó bevételeket hozó kereskedőházakban.

Kereskedőházi feladat

A kereskedőházak a média, a kiadók érdekeit képviselik a piacon. Mivel csomagban értékesítik a reklámfelületeket és -időt, jó alkupozíciójuk van a hirdetők felé. Azzal pedig, hogy többféle csatornát, rádióadót, újságot, magazint, illetve portálokat képviselnek, több millió nézőt vagy hallgatót tudnak felmutatni. Így elérik, hogy a hirdetők éves reklámbüdzséjük jelentős részét az általuk képviselt médiában helyezzék el. Kereskedőházak nélkül a sajtó kiszolgáltatottabb lenne, hiszen egyenként kellene alkudozniuk a cégekkel.

Követve a fideszes logikát: ahol tiltanak, ott előre kiszemelt vesztesek vannak. A törvény a legtöbb kellemetlenséget nem meglepő módon az RTL-csoportnak okozná: a tévétársaság 1998 óta birtokolja az R-Time nevű sales house-t, amely a médiacég nyolc csatornáját értékesíti csomagban jobb bevételt garantálva minden adója számára. A kereskedőház az RTL-csoport zászlóshajója, tavaly 7 milliárdos forgalom mellett 608 milliós nyereséget ért el. Az R-Time cégcsoporton belüli jelentőségét mutatja, hogy az új vezérigazgató, Vidus Gabriella is ennek éléről került a tévé vezérigazgatói székébe, miután tavaly menesztették Dirk Gerkenst, aki azóta a TV2-höz igazolt.

Az utóbbi években további tíz, nem az RTL tulajdonában álló csatorna bízta meg reklámidejének értékesítésével az R-Time-ot, többek között a hirdetők számára kiemelten fontos fiatalok körében népszerű Comedy Central.

Bővebben ...

Elhallgatott jelentés Magyarországról

orbanistani_otthonA foglalkoztatáspolitika, a szociális és az egészségügyi ellátás területén számtalan kritikát is megfogalmazott az Európai Bizottság idei országjelentése Magyarországgal szemben, ám ezekről nem tájékoztatta a közvéleményt a kormány. Pedig kevesen érzékelik saját bőrükön a költségvetési sikereket, annál többen szenvednek az utóbbi évek megszorító reformjaitól. Összeállításunkban sorra vesszük, mit kifogásoltak az uniós elemzők.

A kormány a megszokott módon kezelte az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozott országjelentését: a számára kedvező értékelésekkel a nemzetgazdasági miniszter végigházalta a médiát, míg a bajokat megjelenítő fejezetekről mély hallgatásba merült. Az oktatás eredménytelenségét ugyan nem lehet elfedni a mostani pedagógus és szülői tiltakozások mellett, de a munkaerő-piaci és szociális fejezet kritikáit, benne a szegénységet és a magyar egészségügy helyzetét elemző lesújtó véleményt már nem tették ki a kirakatba.

Pedig a magyar munkaerő-piaci helyzet általános értékelése még belefér sikerpropagandába, hiszen a szöveg szerint „2014-ben és 2015-ben a stabil gazdasági növekedésre épülve folytatódott a munkaerőpiac talpra állása”. Csakhogy a folytatásban kimondják: bár tavaly majdnem 107 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, nagy részük közmunkás lett vagy kénytelen volt felkerekedni, hogy a kontinens fejlettebb országaiban vállaljon munkát. Azt, hogy hányan vannak a kivándorolt magyarok, senki nem tudja megmondani. A KSH tanulmányai rendre százezer körüli létszámot feltételeznek, mások – köztük Matolcsy György mostani jegybankelnök még gazdasági miniszter korában – akár félmillióra is taksálják ezt a kört. Annyi biztos, hogy a Németországban dolgozó magyarok száma majdnem megháromszorozódott 2010 és 2014 között, Angliában pedig évente 25 ezer magyar kap új társadalombiztosítási azonosító (NI) számot. Viszonylag pontos és éppen ezért ijesztő adatokkal csak olyan szakmák esetében rendelkezünk, amelyekben igazolást kell kérni a külföldi munkavállaláshoz a szakmai szervezetektől. Innen tudjuk, hogy az orvosok elvándorlása nem állt meg, az ápolók és szülésznők migrációja pedig erősödött is az utóbbi hónapokban.

Romák, fiatalok, nők

A kormány sok olyan intézkedést hozott 2010 óta, amelynek hatására javultak a foglalkoztatási statisztikáink, de ezek egyik része embertelen megoldásokat erőltetett a szociálisan vagy egészségükben megrokkantak tömegeire. Másrészt a közmunka révén tornázta magasabbra a foglalkoztatási rátánkat, súlyos milliárdokkal terhelve meg a ténylegesen piaci értékteremést végző adófizetők pénzéből finanszírozott költségvetést. Az idei uniós országjelentés értékeli, hogy a 15-64 év közötti korosztály 64,8 százaléka volt foglalkoztatott a tavalyi harmadik negyedévben, ami közelít a 66,1 százalékos uniós átlaghoz, de jelzi, hogy még mindig nem éri azt el. Az azonban már sem ebben az elemzésben, sem a foglalkoztatási helyzetet bemutató hazai statisztikákban nem szerepel, hogy hányan kerültek már ki mindenféle adatsorból, hányan szorultak ki a munka világából az Orbán-kormányok működési ideje alatt.nepszava

Bővebben ...