Hírek
Az Orbán-kormány is tudja, hogy valami nem stimmel
- Részletek
- Készült: 2016. július 10. vasárnap, 22:33
- Találatok: 1751
A nem létező betelepítési kvóta elleni népszavazás célja a közvetlen demokrácia eszközeinek kiüresítése – állítja a Political Capital.
A magyar kormány 2010 óta sikeresen megakadályozta, hogy akarata ellenére országos népszavazásra kerüljön sor, a kvótaellenes referendummal pedig az illiberális politika egyik legnagyobb veszélye is megvalósulni látszik: a hatalom a közvetlen demokrácia eszközeinek kiüresítésével reagál – állítja a
napokban publikált, a Friedrich Ebert Alapítvány segítségével készített tanulmányában a Political Capital.
„Ma nem pusztán arról van szó – fogalmaz a dokumentumot jegyző László Róbert választási szakértő –, hogy a közvetlen demokratikus eszközök, így a népszavazás ellentétbe kerülnek a közvetett formákkal, mint például a parlamenttel, hanem a demokratikus intézményrendszer egésze kerül veszélybe.
Teret nyer az a gondolkodás, hogy minden elutasítandó, ami politikai, és ezzel óhatatlanul azok kezébe kerül a hatalom, akik önkényuralomra, a demokratikus kontroll teljes eltörlésére törnek."
A dokumentum szerint a populista vagy inkább illiberális rendszereken belül – a jogállami intézmények elfoglalása után – a népszavazás és más közvetlen demokratikus eszközök, mint a polgári engedetlenség vagy a sztrájk, a hatalommal szembeni érdekérvényesítés során egyre fontosabbá válnak. Illetve válnának, de ezekkel egyre nehezebb élni.
A szerző emlékeztet rá, hogy az alaptörvény visszaállította az 1997 előtti állapotot, amikor egy népszavazás csak akkor lehetett érvényes, ha az arra jogosultak több mint fele részt vett azon. A korábbi szabályozást a kétharmados többséggel rendelkező MSZP–SZDSZ-koalíció azért változtatta meg, mert
tartottak attól, hogy a NATO-csatlakozásról szóló referendum érvénytelen lehet.
Mellesleg az is lett volna, mert a részvételi arány 49,2 százalékos volt. Az érvényességhez elég volt azonban, hogy az összes választásra jogosult legalább negyede azonos módon voksoljon. Ugyanez történt az uniós csatlakozást megelőző népszavazáson is: azon a jogosultak 45,62 százaléka szavazott.
A kettős állampolgárságról szóló 2004-es referendum viszont a „negyedes" szabály ellenére sem volt érvényes. Ezzel szemben a Fidesz 2008-as „szociális" népszavazásakor a részvétel pár tized százalékkal meghaladta az ötven százalékot, tehát a mostani szabályok szerint is érvényes lehetne. Legalábbis elvileg, mert ha a kérdéseket ellenző akkori kormányoldal a távolmaradás mellett kampányol, s néhány tízezer ember távol marad, nincs ötven százalék.
Ezért László Róbert szerint az MSZP és az SZDSZ a saját csapdájába esett, amikor 1997-ben levitte az érvényességi küszöböt. Igaz, ha ezt nem teszik meg, a NATO- és uniós csatlakozásról kezdeményezett referendum elbukik. Most a Fidesz kerülhet a kvótaügyben hasonló helyzetbe – véli a szakértő –,
hiszen ismét magasra tették a lécet, miközben korántsem bizonyos, hogy meglesz az ötven százalékos részvétel.
A tanulmányból kitűnik, hogy a népszavazásra bocsátható tárgyak körét illetően is változtak, szigorodtak a szabályok. Így a választási törvényekről nem lehet referendumot tartani, s tiltott tárgy az alkotmány is – amelyről még a parlament sem kezdeményezhetne népszavazást.
Bizonytalanságot teremtettek ugyanakkor azzal, hogy az új alaptörvény szerint nehezebben értelmezhető, mely esetekben tartható, s mikor nem referendum nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről. A korábbi, precízebb szabályozás mellett László Róbert szerint elképzelhető, hogy a kvótareferendum
meg sem tartható.
A szerző határozott álláspontja egyébként, hogy ezt a kérdést – „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"– a hatályos jogszabályi környezet mellett is el kellett volna utasítania a Nemzeti
Választási Bizottságnak (NVB) és a Kúriának is. A felvetés ugyanis nem egyértelmű, ráadásul nem tartozik a parlament hatáskörébe.
Mellesleg a kormány is tudja, hogy valami nem stimmel – derül ki a tanulmányból –, mert a tavaly szeptemberi bizottsági „kvótahatározat" megtámadva nem azt vitatják az Európai Unió Bírósága előtt, hogy az uniós hatáskör, hanem csupán a döntéshozatal módját kérdőjelezik meg.
László Róbert a dolgozatban jelentős teret szán annak, miként működik a Fidesz népszavazási törvénye a gyakorlatban. Ezzel kapcsolatban utalt rá: a korábban nem ismert párhuzamossági moratórium bevezetése volt az egyik eszköz arra, hogy a kormányoldal számára kellemetlen kezdeményezéseket blokkolják.
Például a vasárnapi boltzár kapcsán összesen húsz indítvány érkezett, és a kétségkívül kamukérdéseket hol magánszemélyek, hol jelentéktelen pártocskák adták be, s miután fürgébbnek bizonyultak, a komoly próbálkozásokat arra hivatkozással verték vissza, hogy már van hasonló ügy.
Miután a Nemzeti Választási Iroda kitalálta, hogy az elsőbbség megállapítása érdekében blokkolóórát szereltetnek fel, jöttek a kopaszok, akik a szocialista Nyakó Istvánnak egyszerűen útját állták. Ez László Róbert szerint súlyos pillanat volt, mert áthághatatlannak tűnő határt léptek át.
A népszavazás jogszabályi környezete eleve úgy lett kialakítva – fogalmaz –, hogy minél nehezebb legyen a kormány számára kellemetlen kérdésről kikérni a választók véleményét. Következetlen döntéseivel ezt segítette az NVB tevékenysége is, a Kúria pedig rendre a kilencven napos határidő majdnem teljes
kihasználásával járult hozzá ahhoz, hogy értelmetlen kérdések állhassák útját a népszavazásnak.
Amikor pedig egy ellenzéki párt, ha rendkívül nehézkesen is, de kitapintotta a rendszer gyengeségeit, és ezt a helyzetet kihasználta volna – mutat rá a dokumentum –, fizikai erődemonstrációval akadályozták meg abban, hogy népszavazást kezdeményezzen. Azon a napon az ököljog győzedelmeskedett a
tanulmány szerint.
A február 23-i események lépéskényszerbe hozták a kormányt: Orbán Viktor már másnap bejelentette, hogy népszavazást kezdeményeznek a migránskvóta ügyében, ami nyilvánvalóan elterelő hadművelet volt. De arról is beszélt, hogy módosítani fogják a népszavazási törvényt, ami meg is történt.
Tehát addig van lehetőség azonos tárgyú kérdés benyújtására, amíg az NVB a másik azonos kérdéssel kapcsolatban nem hitelesítette jogerősen a hozzá beadott kétszázezer aláírást. A boltzár kapcsán viszont a kabinet visszakozott, és nem bízta referendumra az ügyet, hanem inkább törvényt módosított,
amely szerint aki akar, vasárnap kinyithat.
A Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a párhuzamossági moratórium eltörlése sem jó megoldás. Létezik annak kockázata, hogy a választókat esetleg összezavarja, ha azonos tárgykörben több kérdést is támogathatnak – fogalmaznak. Adódhat ugyanakkor olyan helyzet – figyelmeztetnek –, hogy a kormánytöbbség élne azzal a lehetőséggel, hogy egyéni kezdeményezéssel szemben tegyen fel saját kérdést.
Ez azért is aggályos lehet a tanulmány szerint, mert újra és újra felmerül a népszavazási kampány, s annak finanszírozásának problémája. A hiányos szabályozás miatt semmiféle biztosíték nincs arra, hogy az eltérő vélemények egyenlő eséllyel juthassanak el a választókhoz, mert a saját kezdeményezése esetén kormány annyit költhet, amennyit akar, miközben a más véleményt vallók kizárólag saját zsebből folytathatnak kampányt.
Cikk: http://nol.hu/belfold/az-orban-kormany-is-tudja-hogy-valami-nem-stimmel-1623095
A Fideszben megelégelték az ellenzéki támadásokat / 2016.07.11.Újra vizsgálják a hatóságok a titkosszolgálat és a Political Capital szerződéseit. - Arról értesítette a BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya június végén Tényi István feljelentőt, hogy a tavaly december 22-i közérdekű bejelentése nyomán – feljelentéskiegészítést követően – „különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanújával” ismeretlen tettes ellen elrendelt nyomozást áttette a Központi Nyomozó Főügyészségre a Political Capital és a Nemzetbiztonsági Hivatal 2010 előtti szerződéseinek ügyében.
Kapcsolódó cikkeink:
Üzenjük Kövér Lászlónak, Magyarország nem keresztény ország! / Készült: 2016.07.09
És muszlim sem. Magyarország egy világi ország, ahol élnek muszlimok, zsidók, buddhisták, keresztények, ateisták, agnosztikusok, vallástalanok. És ez így van jól, mert ez egy közösség, és egy közösségnek szüksége van minden tisztességes emberre, hogy erősebb legyen. A tisztességet pedig nem az határozza meg, kinek mi a vallása.
Kamunépszavazás nyolcmilliárdból / Készült: 2016.07.07
"Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" Október 2-án erről a kérdésről már biztosan szavazhatnak a magyar állampolgárok, miután Áder János köztársasági elnök a folyamatban lévő jogorvoslati eljárások és súlyos alkotmányossági, illetve nemzetközi jogi aggályok ellenére kiírta a kvótareferendumot. A kérdés alaptörvény-ellenes, nehezen értelmezhető, s valódi jogi relevanciával még akkor sem bírna, ha valamiféle csoda folytán eredményes lenne a referendum - állítja a választási szakértő.