Hírek

Paks II. tönkre vágja a Dunát és a hazai villamosenergia-ipart is

ovi_atom1Egészen húzós infók derültek ki a tervezett erőműről – ezért titkolták a dokumentumokat - Léteznek azok a Paks II-ről szóló hatástanulmányok, amelyeknek korábban a létét is letagadta a kormányzat – írja blogján Jávor Benedek. A Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője közzé is tett néhány vonatkozó dokumentumot, amelyeket, mint írja, nem véletlenül próbáltak titokban tartani, ugyanis súlyos megállapításokat tartalmaznak.

Jávor Benedek blogján olyan hatástanulmányokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint a Paks II. projekt környezetvédelmi szempontból súlyosan aggályos, pénzügyileg pedig katasztrofális következményekkel fog járni.

1. Jávor négy dokumentumot hozott nyilvánosságra. Az első anyag egy MVM-es belső feljegyzés, amely Paks II. megvalósíthatósági tanulmányát véleményezi. E szerint a tanulmány elemi hibákat, hiányosságokat tartalmaz és rég idejétmúlt előfeltevésekből indul ki. Nincs megfelelően modellezve az új erőmű rendszerbe illeszthetősége, így nagy valószínűséggel Paks I-et szorítja ki a termelésből, súlyosan veszélyeztetve annak jövedelmezőségét. A költségek durván alulbecsültek (számos járulékos beruházás költségeit nem tartalmazzák), illetve nem foglalkoznak az uniós jognak való megfelelőség kérdésével.

2. A második és harmadik dokumentum a hűtővízellátás lehetőségeiről szóló hatáselemzéseket tartalmaz. Az elemzések szerint Paks II. tervezésekor megismétlik a korábbi hibákat, a várható hőterhelés komoly élővilágvédelmi problémákat vethet fel, emiatt rendszeresen szükség lehet mindkét erőmű visszaterhelésére (részleges leállítására). Ez PaksII. tervezett magas (95%-os) kihasználtságát akadályozza. Az időszakos leállások miatt a pénzügyi megtérülés még annál is rosszabb lesz, amilyennek most látszik.

3. Az utolsó elemzés Paks II. rendszerbe illeszthetőségéről szól. Ez azt támasztja alá, hogy az új blokkok jórészt Paks I-et fogják kiszorítani a termelésből, így súlyos veszteségbe fordítja majd a jelenlegi erőművet. A dokumentum szerint szükségessé válhat egy szivattyús energiatározó létesítése a hatások tompítására, ennek költségei azonban sehol sem jelennek meg a tervekben. Ezeket a hatásokat azonban a megvalósíthatósági tanulmány sehol sem modellezi, így mindaz, amire az új két blokkos erőművet alapozzák, teljesen légből kapott, semmilyen ok nincs, hogy valósnak fogadjuk el.

Jávor Benedek szerint a fenti információk fényében biztosan állíthatjuk, hogy a kormány teljesen hamis adatokra alapozza az új erőmű létesítését, és a hivatalos propagandával szemben a belső szakmai közvélemény is pontosan tudja, hogy Orbánék egy rendkívül kockázatos, pénzügyileg katasztrofális hatású, súlyos környezeti problémákat eredményező projekt mellett köteleződtek el, amely szétfeszítheti és veszélyeztetheti az egész magyar villamosenergia-rendszert.168ora_logo

Bővebben ...

Így szakad le Magyarország - itt az új prognózis

ovi_hantaA piacgazdasággal szembemenő, külfölditőke-ellenes és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt Magyarországról kiáramlik a tőke és a képzettmunkaerő - állapított meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. a legújabb prognózisában.

A magyar gazdaság ugyan a következő években is képes lesz 2 százalékos, az EU-támogatások fellendülő szakaszában ennél kissé gyorsabb növekedésre, ám de ez nemcsak az európai felzárkózáshoz kevés, de nem elegendő a már kialakult gazdasági-társadalmi feszültségek kezelésére sem - fogalmazott Vértes András, a GKI elnöke.

A friss prognózis summája: a magyar gazdaság a korábban vártnál lassabban, de lassul: a GKI a tavalyi 3,6 százalékos GDP-ütem után idén 2,7, majd jövőre 2 százalék körüli növekedésre számít. Így a magyar gazdaság az EU és a régió 2015-2016-ban gyorsuló növekedésével szemben idén és jövőre is lassul. A kutatók szerint fő gond a beruházások várható stagnálása, majd visszaesése a következő években. A kedvezőtlen üzleti klíma miatt pedig a 2015-2017-ben erőteljesen visszaeső uniós pénzbeáramlást nem pótolják sem a külföldi, sem a hazai tőke befektetései. Ez azt jelenti, hogy a csökkenő beruházások lefelé húzzák a gazdaságot .- mondta Vértes.

Az agrárium teljesítménye az előző két évi rekord után 2015-ben valószínűleg nem nő tovább, de az egyelőre kedvező időjárás miatt csak szerény visszaesésre kell számítani. A szolgáltatási GDP 2015-ben a tavalyihoz hasonló, az átlagtól továbbra is jelentősen elmaradó ütemben bővül. A közösségi szolgáltatások nagyjából stagnálnak, de a kereskedelmi-turisztikai ágazat kivételével az üzleti szolgáltatók sem képesek a nemzetgazdasági átlagot meghaladó növekedésre.

Bár a világgazdasági környezet alapvetően kedvező, a világgazdasági és ezen belül az európai dinamikát visszafoghatják a megnövekedett politikai kockázatok; így az orosz-ukrán konfliktus, a közel-keleti és az észak-afrikai geopolitikai feszültség eszkalálódása, Görögország bizonytalan jövője.

Saját döntései igazolását látja a kabinet, holott

Az Orbán-kormány a kedvező 2014-es és 2015 első negyedévi adatokban gazdaságpolitikája igazolását látja, figyelmen kívül hagyva azok átmeneti és más területeken hozott áldozatokkal párosuló jellegét. Holott a sikerek részben az alkalmazott gazdaságpolitika ellenére, s nem eredményeként születtek - vélik a kutatók.

A GKI elemzői úgy látják, hogy Magyarországon a 2010-es kormányváltás óta folyik a piacgazdaságot és a hatalommegosztás intézményrendszerét mindinkább kiiktató modell kiteljesítése a kedvezményezett társadalmi és üzleti csoportok számára történő jövedelemátrendezés végett.

Ennek megfelelően hiányoznak a felzárkózást biztosító tartós növekedés feltételei; így mindenekelőtt a jogbiztonság helyreállítása, az állam közvetlen gazdasági szerepvállalásának csökkentése és kiszámíthatóvá tétele, a növekedést bénító ágazati adók folyamatos leépítése és a nagy állami rendszerek hatékonyságát javító strukturális reformok. Egyedül a bankrendszerrel való kiegyezés érdekében történnek lépések, de ott is ellentmondásosan.

Bővebben ...

Orbán keményen dolgozó multimilliárdos kisember haverja nyerte a Dagály 38,7 milliárdos kivitelezését

buszkesegeinkA Market Építő nyerte a Dagály uszoda 2017-es úszó vébével kapcsolatos kivitelezésekről szóló munkákat, derült ki az európai közbeszerzési értesítőből. A Market Építő többségi részesedését tavaly szeptemberben megszerezte a Garhartt Invest 2014 Zrt., ami Garancsi István tulajdonában áll.

Garancsi, mint a Figyelő azt megírta róla, egy igazán remek ember. (A Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, korábbi biciklis kormánymegbízott, a Videoton, a CD Hungary, a takarékszövetkezeti integrációt megúszó Duna Takarék tulajdonosa, az állammal rendkívül előnyös üzleteket kötő MET résztulajdonosa, a kormány döntéseitől függő építőiparban és a plakátbizniszben is vastagon érdekelt üzletember, a miniszterelnök körül épülő új gazdasági birodalom egyik kulcsfigurája, Orbán Viktor 2009-es hegymászó kötélbarátja. Vagyonát 19 milliárd forintra becsülik.)

Az MNV által kiírt munkára három ajánlat érkezett, a Marketen kívül a Strabag és a Duna Aszfalt érdekeltségi körébe tartozó Magyar Építő próbálkozott.

A közbeszerzés nem volt nyilvános. Az MNV szerint

“előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzéssel”

választották ki a győztest.

Az eredetileg 40 milliárd forintra becsült munkát egy 38,7 milliárd forintos ajánlattal nyerte a Market – ez egyébként áfa nélkül értendő. A munka 23 százalákát alvállalkozóknak adja ki a Market a szerződés szerint.

Az eredményhirdetés május 11-én történt, másnap már meg is kötötték a szerződést.

A Market Építő tavaly 49 milliárd forintra növelte nettó árbevételét az egy évvel korábbi 38,6 milliárdról, tehát nincs sokkal lemaradva a két másik kormánykedvenc, közbeszerzésekkel kitömött építőipari cég, a Közgép és a Duna Aszfalt mögött. Ez a cég építette többek között a Fradi-stadiont is (erre 2013-ban 13,5 milliárdot, aztán még 0,9 milliárdot kaptak az MNV-től), de a józsefvárosi pályaudvar melletti holokauszt-központ építését is ők nyerték meg – ez utóbbit egy nem nyilvános közbeszerzésen.

Bővebben ...

Hogyan indult el Orbán Viktor meghódítani az egész világot

Magyar-nepmesekEgyszer egy szép napon Orbán Viktor, a jótevő, elindult sétálni a felcsúti rengetegbe, hogy megnézze, hogy milyen munkát végez a természet. Örömmel vette észre, hogy mindenki az előírásszerűen tette a dolgát. A fák még egy kicsit gyorsabban is nőttek, mint ahogy azt megparancsolta nekik. Jut majd elsőosztályú fűrészáru templomokra meg mindenféle másra. Ez bizony nagyon derék dolog. – gondolta magában elégedetten.

Bölcsen elgondolkodva sétálgatott, amikor egyszer csak hirtelen mellette termett egy anyóka, hatalmas rőzseköteggel a vállán.

– Azt a jó hétszentségit neki! – köszöntötte a jótevő – Kegyetlenül rám ijesztett, öregapám. Nem tudott volna valami zajt csapni? Például énekelni, fütyörészni, vagy legalább szájharmonikán játszani?

– Legközelebb majd hozok magammal egy rezesbandát, szépöcsém. Ne zavarjon nagy jó uram, hogy nő vagyok, ráadásul teljességgel ártatlan. Hogy úgy mondjam, intakt.– válaszolta az öregasszony – Az évek múltával ennek a jelentősége amúgy egyre kisebb lesz. Egy csomó herceget utasítottam vissza mindenféle hülye indokkal, akiknek ráadásul utána az apám le is üttette a fejét. Tudod piszkosul hisztis egy némber voltam. Szép, de rendkívül ostoba. Mindegy. Gondolom akarsz tőlem valamit, ami persze nem konkrétan én vagyok.

– Ja. Látom éppen rezsit csökkent. Aztán tudja-e, hogy az a rőzseköteg, amit olyan ügyesen egyensúlyoz a vállán, az az én Mészáros egykomám tulajdonát képezi, mint minden itt a királyi erdőben.

– Tudom, fiacskám, de nem nagyon érdekel. A Lőrinc gyereknek már három kívánságát teljesítettem: a gázszerelősséget, a nagybirtokosságot és a büntetlen előéletet. Tudja, ha nagyon ugrál menten izraeli, cigány, homoszexuális, liberális bevándorlóvá változtatom át afrikai ősökkel, és úgy kivágom az országból, hogy a kedves felesége egész nap csókolgathatja, akkor sem fog visszaváltozni megint Döbrögivé.

– Hűha! Ez így megy? Csak úgy lehet kívánni magamnak valamit? Nekem is szabadna, néne?

– Néne?! Ezt meg hol olvastad? Nincs nekem semmiféle őzikém. Na, jól van. Régebben ragaszkodtam volna az öreganyám megszólításhoz, de rájöttem, hogy teljesen felesleges, mivel hasznom nem nagyon származott belőle. Rőzsét meg gondolom, nem nagyon akarsz cipelni?

– Azt nem. Focista vagyok és miniszterelnök, meg persze még pártelnök is. Rőzsét nem cipelek. De ha kell hívok egy autót, persze csak akkor, ha van magánál annyi pénz, amennyi a fuvarra elég.

– Úgy nézek én ki, te szerencsétlen? Rendben. Valójában valami ilyesmire számítottam. Igen, így van. Lehet három kívánságod, de ezt már nagyon unom, ezért essünk túl rajta minél gyorsabban.

– Jó. Szóval az van, hogy én… Hát, szeretném meghódítani a világot. Úgy gondoltam az egészet.

– Azt a … Egy világkörüli utazás osztályon felüli szállodákkal nem lenne elég? Az is pont ugyanolyan, csak sokkal békésebb. De ha úgy akarod, lehetsz űrhajós is.

Bővebben ...

Alig van nálunk szegényebb az EU-ban

ovi_teljA negyedik-ötödik legszegényebb ország vagyunk az unióban, a személyes fogyasztási szintünk alapján az ország Európa szegényebb feléhez, a Balkánhoz tartozik.

Az EU negyedik-ötödik legszegényebb országa Magyarország – írja a Portfolio az Eurostat tegnap kiadott jelentése alapján.

Ugyanis az egy főre jutó magyar GDP a negyedik-ötödik legalacsonyabb az Európai Unióban. Azért a kettős helyezés, mert a lengyeleknek ugyanannyi az egy főre eső GDP-jük, mint nekünk, az EU átlagának 68 százaléka. (A rossz hír a lengyelekkel kapcsolatban az, hogy ők eddig jóval alacsonyabban voltak, majd öles léptekkel utolértek minket, az is megtörténhet, hogy hamarosan elénk kerülnek.)

Nézze ezt a diagramot, csak Bulgária, Románia, Horvátország és Lettország van mögöttünk! Az elmúlt években elhúzott mellettünk Észtország, Szlovákia és Litvánia.

Egy másik mutató alapján ennél is szegényebbek vagyunk. A személyes fogyasztást jelző mutató szerint csak három ország van mögöttünk. A Portfolio szerint ez a mutató feltehetően jobban kifejezi a személyes jólét-érzetet. Itt csak az EU-átlag 62 százalékán állunk.

Bővebben ...

Megvalósul az orbáni rémálom? Mégis lezárják a déli határt

hatarzarÓrákon belül szinte hermetikusan lezárhatónak tartja a Belügyminisztérium az ország déli határait - értesült a Népszava. Lapunk úgy tudja, minden személyi és technikai feltétel adott a határzárra, az illetékesek csak a parancsra várnak, amely akár szerdán megérkezhet. Keddi értesüléseink szerint akár órákon belül, de legkésőbb ezen a héten meg is teszik ezt a lépést, amelyet Orbán Viktor már pénteki rádiós nyilatkozatában jelzett. Szerdán a kormányülésen is ez lesz a téma, meghallgatják Pintér Sándor belügyminisztert, de a parlament is szerdán kezdi tárgyalni az idevágó fideszes javaslatot.

Minden személyi, és technikai feltétel készenlétben áll, hogy Magyarország lezárja déli határait, az illetékesek csak a parancsra várnak – értesült a Népszava. Az elmúlt napokban a rendőrség teljes logisztikájával arra készült fel, hogy bármelyik pillanatban a lehető legszorosabb határzárat léptessék életbe Szerbia irányából. Mint megtudtuk, a kormányfő utasítására hazai és nemzetközi jogi kötelezettségeket is megvizsgált a Belügyminisztérium (BM) ahhoz, hogy külön törvényi felhatalmazás nélkül, a jelenleg hatályos jogrendben milyen eszközökkel, hogyan érhető el a menekültek határátlépésének megakadályozása.

Lapunk úgy tudja, hogy az erők, és a technika előkészített átcsoportosításával órákon belül szinte hermetikusan zárhatónak tartják a legneuralgikusabb területeket. Egy napon belül pedig a teljes érintett határszakaszt szoros ellenőrzése alá vonhatja a BM. Ehhez azonban a legfelső szintről kell érkeznie a végső jóváhagyásnak. Kedd délutáni értesüléseink szerint a várakozások alapján akár órákon belül, de legkésőbb ezen a héten megérkezhet a parancs. Egy forrásunk szerint a művelet fedőneve: Norvégia. A kedden hasonló tartalmú cikket közlő Pesti Srácok megkereste Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki az értesülést nem kívánta kommentálni.

Mint ismert, Orbán Viktor pénteken, szokásos közrádiós beszédében közölte: a kormány szerdán hallgatja meg a belügyminiszter által javasolt megoldásokat és hozza meg döntését a bevándorlással kapcsolatban. Minden lehetőséget végigvesznek, ide értve a teljes fizikai határzár lehetőségét is – tette hozzá a kormányfő, aki jelezte azt is: a szerb és a magyar kabinet július elején tart kormány-csúcstalálkozót, ahol számba veszik a tisztázandó kérdéseket.

Erre reagálva a hétvégén szerb kormányzat több tagja is megszólalt. Nebojsa Stefanovic belügyminiszter szerint nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha az illegális bevándorlás megfékezése érdekében Magyarország lezárná határait, de szerinte Orbán Viktor miniszterelnök nem is konkrét határzárról beszélt. Stefanovic szerint olyan kérdésről van szó, amelyet Szerbia egyedül nem tud megoldani, és mindenképpen együtt kell működnie az Európai Unió más országaival, hiszen a legtöbb illegális bevándorló éppen az EU országaiból - Görögországból és Bulgáriából - érkezik az országba, hogy azon áthaladva ismét az unió területére jusson, vagyis a bevándorlók Szerbiát nem célországnak tekintik, csak átutaznak rajta. Ivica Dacic szerb külügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy a menekültproblémát Szerbia egyedül nem tudja megoldani, azt európai szinten kell rendezni.

Bővebben ...

Kapitulál az Orbán-kormány a rezsiharcban?

rezsicsokkKész feladni a rezsicsökkentést az Orbán-kormány – ez a lényege annak a hivatalos, az uniós energetikai biztosnak küldött kormányzati levélnek, melynek tartalmát a hvg.hu megismerhette. Nem egyszerűen a rezsicsökkentés leállításáról van szó: a leírt, kilátásba helyezett lépések nyomán aligha kerülhető el a gáz és az áram drágulása. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy Orbánék sutba dobják azt az intézkedésüket, amelynek főszerepe volt abban, hogy a 2014-es választásokon újra behúzták a győzelmet.

Lesz mit magyaráznia az Orbán-kormánynak idehaza. Egyelőre a háttérben egyezkedik a kabinet az Európai Unióval energiaügyekben, a hvg.hu által megismert, ezekbe az egyeztetésekbe bepillantást nyújtó levél arról tanúskodik, Orbánék a visszájára fordítanák az emblematikus választási intézkedésüket, a rezsicsökkentést az áram és a gáz esetében.

A lapunk által megismert, május 8-i keltezésű levelet Trócsányi László igazságügyi miniszter küldte az uniós energetikai biztosnak, Miguel Arias Canete-nek.

A levél meglétét az igazságügyi tárca gyakorlatilag elismerte, ám a tartalmáról nem kívánt nyilatkozni (de nem is cáfolta), arra hivatkozva, hogy a „levél egy, a magyar Kormány és az Európai Bizottság között folyamatban lévő, nem nyilvános eljárás része”. Hasonlóan elzárkózó volt az Európai Bizottság is: Canete biztos szóvivője, Anna-Kaisa Itkonen azzal érvelt a hvg.hu-nak, hogy kötelezettségszegési eljárás van Magyarország ellen, de mivel ez még folyik, nem kommentálják. A bizottság ebben az ügyben folyamatos kapcsolatban van a magyar hatóságokkal.

Mindenesetre a hvg.hu iparági forrásai az elmúlt napokban egymás után erősítették meg a levél tartalmára vonatkozó információinkat.

A visszavonulás lépései

Az energiaszámlán két fő tétel szerepel. Az egyik az energiáé (molekulaár vagy elektronár), a másik pedig a „házhoz szállítás” díja. Utóbbiban a legfontosabb tételt a hálózati díj, más néven a rendszerhasználati díj jelenti. Ennek része például az átviteli/szállítási, az elosztási, a gáznál a tározói díj.

A kormány a Brüsszelnek küldött dokumen­tumban ezt a három legfon­tosabb lépést helyezi kilátásba.

1. Átalakítják, háromlépcsőssé teszik a rendszerhasználati díjak (azokon belül átviteli/szállítási és elosztási díj) ármegállapítási rendszerét. (Most az energiahivatal állapítja meg rendeletben a díjakat, bírósági jogorvoslat nincs.)
    Az energiahivatal rendeletet ad ki az elvi szabályokról.
    Az energiahivatal módszertani útmutatót ad ki. Ez lényegében magyarázata lesz az elvi szabályokat tartalmazó rendeletnek, és azt a célt szolgálja, hogy az energiaszolgáltatók az egyedi határozatot ellenőrizhessék.
    Az energiahivatal határozatban állapítja meg a konkrét árat ezen rendszerhasználati díjaknál, és ezt a határozatot bíróságon meg lehet majd támadni, ha az energiaszolgáltató cég vitatja.

Bővebben ...

Az utak pusztulnak, a minisztérium csak ígérget

utiviragAz állami úthálózat felének állapota a használhatatlanságig leromlott, a közlekedésért felelős minisztérium azonban nagyvonalúan ígérget.

Az országgyűlési választások idején megfogalmazott 164 milliárd forintnyi vállalást részben elfelejtve újabbakat dobnak fel. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára márciusban jelentette be, hogy az idén 68 milliárd forintot költenek 580 kilométer közút állapotának javítására.

Az EU Közlekedési Operatív Programjának (Közop) kasszájából 50 milliárd forintot az egy, kettő, illetve három számjeggyel jelölt utakra költenek. A Regionális Operatív Program (ROP) keretétől várt 18 milliárdot a mellékutakra szánják. Mindezt biztosra mondták, noha a kormányhatározat és a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályának (KFF) jóváhagyása a bejelentéskor még hiányzott. Az utóbbi felett miniszterkedő Lázár János csak június elején erősítette meg, hogy a szerinte 70 milliárdos program nyáron tényleg elindulhat.

A miniszteri közlés persze nem garancia az uniós pénzekből finanszírozott útjavításra. Lázár János nyilatkozott már az M4-es autópálya építésének nagyszerűségéről is, így lehet a sztráda Abony és Fegyvernek közötti szakaszának története iskolapéldája a jóváhagyás nélküli kormányzati ígérgetés kockázatainak. Pedig az utakra ideje lenne költeni. Miközben az unió pénzéből új útszakaszok épülnek, a hálózat általános állapota a kelleténél lassabban javul. Tavaly júniusban a 31 ezer kilométeres állami közúthálózat 51,5 százaléka, decemberben 50,9 százaléka kapott egyértelműen rossz minősítést.

Azaz, az autózásra valójában alkalmatlan állami utak együttes hossza a 2014 nyarára összeírt 16 219 kilométerről 16 062 kilométerre mérséklődött. Ez 157 kilométeren jelent javulást, miközben az országgyűlési választások évének tavaszán az NFM 584 kilométeren lebegtette be a tükörsima burkolat ígéretét. A „jó” osztályzatot kapott utak hossza egy év alatt 2662 kilométerről 2971 kilométerre nőtt, ez alig több, mint kilenc százalék. Ez 309 kilométernyi, a teljes hálózat kevesebb, mint egy százalékának megfelelő javulás. Ilyen tempóban ötven–száz év alatt valamennyi magyar utat egyszer fel lehetne újítani. A kívánatos az volna,

ha tizenöt évente újítanák fel az utakat, ám a burkolatok átlagos életkora meghaladja a negyedszázadot is.

A főutakon 17-18 éves, mellékutakon 30 év körüli az aszfalt vagy a beton. A pályaszerkezetek pedig 30–35 évesek. Nem csoda, ha a szaktárca időnként kampányjelleggel közzéteszi, mi mindent javíttat meg az állami közutakon. A tavalyi választások előtt például Völner Pál azt dobta be, hogy 49 milliárd forintnyi uniós pénzből 314 kilométernyi utat hoznak rendbe 2015 végéig. Az államtitkára által ismertetett tervek szerint, 27,1 milliárd forint jutott volna az autópályák javítására. Ennyi pénzből az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályák, illetve az M30-as autóút 180 kilométerén frissítették volna fel a burkolatot.

Bővebben ...

Lázár ismerőse megint a húsosfazék közelébe került

dohanymaffia2Hamarosan elstartol a központi dohányellátó, és a trafikosztáskor taroló, Lázár Jánossal jó kapcsolatokat ápoló Continental-csoport megint jó közel került a zsíros bödönhöz.

A kormány a jelek szerint eltökélt abban, hogy naggyá növeszti a társaságot. Eddig nem látszanak a siker jelei, de a versenytársak már kaptak egy nagy, tartósnak ígérkező különadót, és lecsúsztak a tízmilliárdos üzletnek ígérkező központi dohányellátóról.

A trafikosztáskor taroló Continental-csoport terítő cége, a Tabán Trafik Zrt., valamint a brit BAT Pécsi Dohánygyár Kft. kapja meg a hamarosan elinduló központi dohányellátó üzemeltetését. Lázár János legalábbis már a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón bejelentette, hogy ez a két cég lesz a nyertes.

A novembertől startoló központi dohányellátó a nagykereskedők és a trafikok közé ékelt szereplő lesz, és előbbiek közvetlenül nem utóbbiaknak, hanem csak a dohányellátónak adhatják majd el a termékeiket. Az üzlet mindössze párszáz millió forint bevételt jelenthet az államnak (az első hírek szerint 600 millió forint lesz a koncessziós díj), az üzemeltetőknek viszont milliárdokat hozhat.

Nyerő helyzetben a Continental

A helyzetben külön érdekes, hogy a leendő üzemeltetőket Lázár János jelentette be, ugyanis arról a Continental-csoportról van szó, amelynek - a trafiktörvény megfogalmazásában is részt vevő - tulajdonosi köre köztudottan jó kapcsolatot ápol a Miniszterelnökség első emberével, Hódmezővásárhely korábbi polgármesterével. A Continental a trafiktörvény megszületése idején azzal került be a hírekbe, hogy a törvényjavaslat Brüsszelnek kiküldött változatáról kiderült: az egyik tulajdonos, Sánta János gépén íródott.

Ezt követően a cég munkatársai és hozzátartozóik rendkívül sikeresen szerepeltek a trafikpályázatokon: kimutathatóan legalább ötszáz, a szóbeszéd szerint még ennél is jóval több dohányboltot nyertek el a csoporthoz köthető személyek.

Így a többi dohánygyárhoz képest sokkal kisebb piaci részesedéssel rendelkező Continental-csoport két komoly lehetőséget is kapott terjeszkedésre. Az egyiket a trafiktörvénytől, amely megtiltotta a trafikosoknak, hogy bármilyen módon előnyben részesítsék valamelyik gyártó termékeit. Korábban a legnagyobb részesedéssel rendelkező Philip Morris és a BAT különböző kedvezményekkel el tudta érni, hogy a kisebb gyártók termékei kiszoruljanak a boltok dohánypolcairól, vagy csak minimális helyet kapjanak. A trafiktörvény új szabályával a Continental termékei helyet kaptak a polcokon, az ügyes pályázással pedig a csoporthoz köthető trafikokból is igen sok lett a piacon.

A piacon azonban elég hamar elkezdett terjedni, hogy a trafikrendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a vásárlók továbbra is a nagy dohánygyárak termékeit részesítik előnyben.

Bővebben ...