Magyar Péter mai sajtótájékoztatóján beszélt az ügyészségen történt kihallgatásáról. Elmondta, egy órán át tartott a kihallgatása, amelyen rövid, érdemi vallomást tett, panasszal nem élt a gyanúsítás ellen. A kormányfő szerint az ügyészségnek több lehetősége is van: a vádhalasztás, az eljárás megszüntetése, illetve vádemelés, vagy szabálysértéssé minősíti át az ügyet. Magyar Péter azt mondta, arra számít, hogy megszüntetik az eljárást ellene. Kitért arra, hogy nagyon vastag akta készült az ügyéről, amelynek a fedőlapjára az volt írva, hogy rongálás. "Ott voltak a fényképek az áradó Dunába ugrasztott búvárokról is" - mondta, megjegyezve, az ügyészség által felkért szakértő a videófelvételeket megnézve azt állapította meg: semmilyen Dunába dobó mozdulatot nem lát.  Magyar Péter kitért arra is, hogy a sértett jogi képviselője Rogán Antal és Gulyás Gergely közös ügyvédje. Elmondta, a 2024 júniusában indult ügy minősítése 2024 szeptemberében változott, amikor Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) akkori vezetője a mentelmi joga felfüggesztését mindenféle indoklás nélkül lopás miatt kérte az Európai Parlamenttől. Szólt arról is, hogy a sértett "megbukott a poligráfos vizsgálaton". Elmondta: a búvárok által kiemelt telefonról a szakértő azt mondta, sérülésmentes, mégis rongálás miatt indult ügy. Ő 18 tanú szerint sem volt agresszív, de a sértett igen - tette hozzá.

 

Bárándy Péter az ügy kapcsán azt mondta, a lopás minősítését szakmailag helytelennek tartja, mert szerinte nem volt szó a telefon eltulajdonításának szándékáról. Értelmezése szerint Magyar Péter indulati cselekményt követett el, amikor a felvételkészítés befejezésére irányuló felszólítása után elvette a készüléket a felvételt készítő embertől, majd a Dunába dobta vagy ejtette.

 

„Azt jelezte, hogy az ügyészség nem elfogulatlanul üldözi a bűnt” – mondta a volt igazságügyi miniszter annak kapcsán, hogy a tényállást rongálásról lopásra változtatták. Hozzátette: politikailag és erkölcsileg is súlyosabb, ha valakit tolvajnak minősítenek, miközben szerinte az eltulajdonítási szándék nem merülhetett fel. Úgy vélte, az azóta lemondott eljáró főügyész Fürcht Pál politikai szempontokat követhetett, amikor a büntetőjogi minősítést megváltoztatta.

 

 

Arról, hogy vastag akták raktak le a miniszterelnök elé, Bárándy azt mondta, önmagában nem lehet megítélni az iratanyag terjedelmét, hiszen több tanút is kihallgathattak, és a telefon megtalálásának körülményeit is vizsgálhatták. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az ügyben a nyomozás gazdaságosságára vonatkozó szempontok háttérbe szorulhattak.

 

„Mivel az akkori ellenzék vezetőjére vonatkozott, ilyenkor, ahogy szokták mondani, semmi sem drága” – fogalmazott. Szerinte már önmagában az is jelzi az eljárás rendkívüliségét, hogy búvárokat vetettek be a Dunába ejtett telefon felkutatására.

 

A poligráfos vizsgálattal kapcsolatban Bárándy azt mondta, nem ismeri azokat a körülményeket, amelyek alapján a hatóság kérte a felvételt készítő személy vizsgálatát, ezért nem tudja megítélni annak indokoltságát. A műsorvezető felvetésére, hogy az ügy abszurdba hajlik, egyetértően reagált.

 

 

A beszélgetés másik fő témája Magyar Péter felszólítása volt, amelyben a miniszterelnök ismét lemondásra szólította fel több állami intézmény vezetőjét. Az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal elnöke mellett a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetőinek helyzete is szóba került. Bárándy Péter két külön kérdésként kezelte a bírósági vezetők és a számvevőszék elnökének ügyét. Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria vezetőjének visszahívására az alkotmánymódosítás már megteremtette a lehetőséget azzal, hogy felhatalmazta a bírákat a vezetők visszahívásának kezdeményezésére. A részletes törvényi szabályozás azonban a volt igazságügyi miniszter tudomása szerint még nem született meg.

 

Az Állami Számvevőszék elnökére ez a szabályozás nem vonatkozik: őt tizenkét évre választották meg, és elmozdításához kétharmados parlamenti többség kell. Ha nem mond le önként, a leváltásához valóban szükség lehet az alaptörvény módosítására – mondta Bárándy. A volt igazságügyi miniszter szerint azonban, ha igazak azok az állítások, amelyek szerint a magyar hatóságok nem léptek fel megfelelően a közbeszerzési szabálytalanságokkal szemben, az önmagában is megalapozhatja az érintett intézményvezetők távozását.

 

„Ha ez így történt, akkor ennek a két hivatalnak a vezetője nem teljesítette a kötelezettségét” – fogalmazott az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjéről. Hozzátette: ha súlyos összeférhetetlenség merült fel egy közbeszerzési eljárásban, és erre az Európai Számvevőszék is felhívta a figyelmet, akkor a magyar hivatalok vezetőinek tudniuk kellett a lehetséges anyagi következményekről.

 

 

Bárándy a közbeszerzési szabálytalanságok lehetséges következményeiről is beszélt. Ha bebizonyosodik, hogy a V-Híd vagy a Mészáros-csoport valamely vállalata megszegte a közbeszerzési szabályokat, az bizonyos eljárásokból való kizárásukhoz vezethet. Ez szerinte arra a kérdésre is választ adhat, hogy ki építi majd a jövőben az utakat és a hidakat, ha a nagy infrastruktúra-fejlesztésekben eddig meghatározó vállalatok nem vehetnek részt a közbeszerzéseken. Bárándy szerint a tulajdonosváltás önmagában nem feltétlenül oldja meg a problémát. A kérdés az, hogy a vállalat a változások után is ugyanannak a gazdasági szereplőnek minősül-e. A római jogból ismert hajóparadoxonhoz hasonlította a helyzetet: ha a hajó alkatrészeit egyenként kicserélik, meddig tekinthető még ugyanannak a hajónak? A volt igazságügyi miniszter szerint a kizárás megkerülésére akkor nyílhat lehetőség, ha a cég azonossága ténylegesen megszűnik. Ehhez azonban nem elegendő csupán a tulajdonos személyének megváltozása.

 

Megbeszéljük...- Bárándy Péter

 

Cikk: https://www.klubradio.hu/adasok/barandy-politikai-okai-lehettek...

 

youtube / videó