Hírek
Vesztésre áll a kormány - a szaktárca hallgat
- Részletek
- Készült: 2017. október 30. hétfő, 01:10
- Találatok: 1512
Évek óta alig közeledett a magyar gazdaság ahhoz az ambiciózus célhoz, amelyet a kormány az iparosítással kapcsolatban megfogalmazott. A célszám egyre elérhetetlenebb, mint ahogy az is, hogy elfoglaljuk a „minket megillető helyet” az Európai Unióban.
Az Orbán-kormány tagjai az elmúlt években előszeretettel "dobálóztak" az újraiparosítás szóval, amelyre volt is lehetőségük, hiszen valóban számtalan új üzemátadón, gyáravatáson vehettek részt mind ebben, mind pedig az előző kormányzati ciklusban.
Az iparosítás azonban nem csupán azt jelenti, hogy minél több összeszerelő üzem települjön Magyarországra, hanem azt, hogy az ipar minél nagyobb szeletét adja a nemzeti összterméknek. Ehhez pedig magas hozzáadott értékű beruházások kellenek, azonban az ipar szerkezete - legalábbis az elmúlt években - nem ebbe az irányba mozdult el.
Az MNB a 2015 márciusi inflációs jelentésében meg is állapította, hogy nagyon szétnyílt az olló az ipar kibocsátása és a hozzáadott értékének alakulása között. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy az egyre dominánsabbá váló autóipar hozzáadott értéke a feldogozóipar átlagánál alacsonyabb. Emellett a kőolaj-feldolgozás hozzáadott értéke is csökkent.
A KSH definíciója szerint a kibocsátás az értékesítés nettó árbevétele korrigálva a saját termelésű készletek állományváltozásával, míg a hozzáadott érték a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás (termékek és szolgáltatások előállításához felhasznált inputok értéke) különbsége.
A kabinetet ugyanakkor ez a tény sem korábban, sem pedig később nem korlátozta abban, hogy igen ambiciózus célokat fogalmazzon az iparosítással kapcsolatban.
Orbán Viktor miniszterelnök például 2013 novemberében azt állította, hogy
"Magyarország a 3-4. helyen áll az európai uniós tagállamok sorában az iparnak a GDP-hez való hozzájárulási arányát tekintve."
Az Eurostat adatai szerint 2012-ben és 2013-ban is a 10. helyen álltunk. Persze módszertani eltérések lehetnek a számításban, de ekkora különbséget nem magyarázna.
Még 2014 márciusában a kormányfő egy gyáravatáson már azt mondta, hogy
"a következő négy évben azt szeretnénk elérni, hogy Európa legiparosodottabb országa legyünk, ehhez a jelenlegi 23 százalékról 25-26-ra kell növelni az ipari termelés hozzájárulását a nemzeti össztermékhez."
Ez azt jelenti, hogy a miniszterelnök 2018 elejére 25-26 százalékos arányt vizionált. A KSH adatai szerint 2016-ban az ipar aránya a GDP-hez viszonyítva 22,8 százalék volt, míg 2017-ben az első félévben 23,7 - igaz, az év első felében általában magasabb ez a szám.
Bár azóta a KSH felülvizsgálta az utóbbi évek GDP-adatait és az adatsorban csak a feldolgozóipar hozzáadott értékét közlik, de ez alapján nagy eltérésekre nem kell számítani.
Visszatérve az ígéretekre, 2016 elején született meg az Irinyi-terv, Magyarország újraiparosítási stratégiája, amelynek 2016 márciusi bemutatóján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy
"a stratégia egyik célja, hogy az ipar aránya a GDP-ben a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig."
Magában a tervben szintén van egy nagyon erős célkitűzés, amely így szól:
"deklarált célunk, hogy néhány éven belül Magyarország legyen az az EU-tagállam, ahol a bruttó nemzeti összterméken belül a legnagyobb szeletet az ipari termelés adja."
A 2016-os 22,8 százalékos arány visszaesést jelent a 2015-ös 23,3 százalékhoz képest. Ennek oka, hogy míg az ipar hozzáadott értéke stagnált, maga a GDP folyó áron emelkedett. Az elmozdulás mértékét jól szemlélteti, hogy 2006-ban és 2007-ben 22,5 százalék volt az arány, 2010-ben pedig 21,9 százalék.
Forrás: KSH, Napi.hu-gyűjtés
Az Eurostat adatai szerint - vélhetően módszertani különbségek miatt - 2016-ban 22,6 százalék volt az iparosodottság mérőszáma itthon. Előttünk a románok állnak 23 százalékkal, de Németország, Szlovénia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Írország is előttünk van.
Írország elsőbbsége megkérdőjelezhetetlen az EU-ban, 2015-ben az ipar hozzáadott értéke csaknem 14 százalékponttal emelkedett - többek között mert olyan nagy cégek, mint az Apple, ott találták meg számításaikat.
Így Magyarországnak 6,4 százalékpontos növekedésre lenne szüksége ahhoz is, hogy a jelenleg 28,9 százalékkal a második helyen álló cseheket megelőzze.
Lapunk három hete két kérdést tett fel a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM):
- Miért nincs nyoma a magasabb hozzáadott-értékű ipari beruházások hazai megjelenésének?
- Módosítják-e a 2020-as tervszámokat?
Választ azóta sem kaptunk. Az NGM-et ebben a témában már tavaly is kerestünk, akkor bő fél évvel az Irinyi-terv bemutatása után még azt írták, hogy az ipari termelés súlyának emelkedése nem elegendő, de a magas hozzáadott értékű beruházások változtathatnak a helyzeten. Akkor már kerülték a célszámok közlését, csak annyit írtak, hogy folyamatosan nyomon követik a stratégia megvalósulását.
Kihasználatlan kapacitásokEgy, a G7 által kiszúrt 2016 végi NGM-es tájékoztató szerint 2015-ben 225 ipari park közül 32-nél meg kellett vonni az ipari park címet, részben azért, mert felszámolták a fenntartóját, részben pedig azért, mert "gyakorlatilag semmiféle értelmezhető gazdasági tevékenységet nem végzett". Utóbbiakban mindössze 1-2 betelepített vállalkozást és néhány tucat alkalmazottat lehetett csak találni (miközben egy ipari parknak legalább 10 vállalkozást és 350 fős foglalkoztatást kell felmutatnia). Ezeken kívül további 42 esetben kellett figyelmeztető levelet küldeni olyan ipari parkoknak, amelyek nem tettek eleget jogszabályi kötelezettségeiknek - ismertette a portál.
Lehet még esélyünk?
Nem csak a munkaerőhiány dolgozik a kormány céljai ellen, hanem az is, hogy romlik az ország termelékenysége. Miközben, az egy munkaóra alatt megtermelt GDP-t tükröző termelékenység 2013-ban, az USA-ban mért arány 52,4 százalékát tette ki Magyarországon, addig 2016-ban már csak a 48,8 százalékát. Eközben például Csehország elhúzott előttünk: termelékenységük 2013-ban az USA-béli 54,3 százalékát, 2016-ban pedig már az 57,1 százalékát érte el - írtuk meg korábban.
A napokban pedig már az MNB is figyelmeztette a kormányt versenyképességi jelentésében, hogy a termelékenység javításához vállalkozásbarát üzleti és szabályozói környezet kialakítására lenne szükség. Egyebek között tovább kellene mérsékelni a bérekre rakodó közterheket - főként az szja-t lenne indokolt csökkenteni.
A jegybank szakértői szerint például az oktatásban is komoly hiányosságok vannak: elsősorban az általános iskola és a felsőoktatás szintjén kellene növelni az állami kiadásokat. Az oktatásnak verseny- és piacképes tudást kellene átadnia, s főként a reál területeken végzett szakemberek számát lenne fontos növelni.
A kormány iparosítási célszámait csak abban esetben érheti el az ország, ha bejönnek az MNB kalkulációi. A jegybank 2016 szeptemberi inflációs jelentésében azzal számolt, hogy a Mercedes kapacitásbővítő beruházásainak hatását 2017-2020 között érezheti meg igazán a magyar gazdaság. Optimizmusra ad okot az is, hogy a járműipar egésze a magasabb hozzáadott értékű technológiák felé mozdult el.
A kérdés, hogy ez mire lesz elég, miközben a GDP egésze is emelkedik, vagyis az ipar hozzáadott értékének magasan az átlag felett kellene teljesíteni. Így tehát már elvesztettünk legalább 4 évet, most van közel ugyan ennyi a "szépítésre".
www.napi.hu
Elmúlt nyolc év - Magyarország lemarad / 2017.10.30.Magyarország gazdasági fejlődését vizsgálta meg a GKI Zrt. négy kormányzati cikluson keresztül, összevetve a V4 országokkal, Romániával és Ausztriával. Az összkép szomorú. - A növekedési lemaradás nagy része 2005-2008 között keletkezett, de a rés azóta is növekszik, a relatív lecsúszás folytatódik. A "kétszer 8 év" növekedési szempontból egyik részében sem sikertörténet. Felzárkózás a régió országaihoz egyik nyolc évben sem sikerült. Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el a regionális "növekedési ranglistán", Ausztriát megelőzve, de a többiektől jelentősen elmaradva. Ausztriát tekintve, amely Európa egyik legfejlettebb gazdasága, ez nem meglepő.
Orbán megint rákezdte:
magyaridok.hu
Orbán Viktor: mérföldkőhöz ért az ország újraiparosítása / 2017.10.30.Magyarország újraiparosítása mérföldkőhöz érkezett a Kall Ingredients Kft. tiszapüspöki izocukorüzemével – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen, a gyár avatóján. A mintegy 45 milliárd forintból megvalósuló üzem létrejöttét, mint nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást a kormány 9,2 milliárd forinttal támogatta.
444.hu
Orbán Viktor emelkedett hangulatban avatta fel Mészáros Lőrincék izocukorüzemét / 2017.10.30."Ha baj van, akkor mindig csak magunkra számíthatunk" - jegyezte meg találóan a miniszterelnök. - A miniszterelnök beszédében azt is megköszönte a Kall Kft.-nek, hogy "egy ilyen remek eseménnyel ünnepelhetjük az uniós cukorkvóta kimúlását". "Reméljük, másfajta kvóták is hamarosan követik a példáját" - tette hozzá sejtelmesen.
hvg.hu
Az uniós pénzek húzzák a gazdaságot / 2017.10.30.Az uniós átlagnál nagyobb a növekedés üteme, de a régióban ez alacsonynak számít. Itt a GKI jelentése a magyar gazdaságról. - A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák, és 2018 közepéig nem várható érdemi változás. A gazdasági növekedés az európai uniós támogatások felfutásának, illetve azok költségvetési megelőlegezésének, valamint a választások előtti élénkítő politikának köszönhetően 3,8 százalékos üteme érdemben meghaladja az unió átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel. A növekedés beruházás-vezérelt, de gyors a fogyasztás emelkedése is - emelték ki.
Kapcsolódó cikkeink:
Dehogy kaptok még több időt. Takarodjatok a fenébe! / Készült: 2017.10.07
Kövér László, az ország bajsza egy Magyar Hírlapnak adott interjújában kiemelte, a Fidesznek több időre van szüksége ahhoz, hogy rendbe tegye az országot. Ugyanis szerinte 8 év nem volt erre elegendő.
Hiába kergeti őket Orbán, az osztrákok elfutnak előlünk / Készült: 2017.09.21
Most Orbán Viktor dobta be, hogy 2030-ra lehagyjuk Ausztriát. Mi pedig utánaszámoltunk, hogy ehhez milyen meredek fejlődési utat kellene bejárnunk.
Ennyit a dübörgő gazdaságról: előttünk a szlovákok, zárkóznak a románok / Készült: 2017.07.06
Amíg mi csak sóvárogtunk Ausztria után, a szlovákok léptek is abba az irányba, újabban pedig már a románok is elkezdtek felzárkózni ránk.
Róna Péter: Magyarország zsákutcában vergődik / Készült: 2017.05.22
Magyarország esélye arra, hogy felzárkózzon Nyugat-Európához, immár elveszett, hazánk történelmileg továbbra is abban a zsákutcában vergődik, amibe legkésőbb az első világháború után belekerült – a borúlátó, vitára ingerlő kijelentés Róna Péter közgazdász részéről hangzott el a péntek esti, szokásos Magyar Nemzet Szalonon.