- Részletek
-
Készült: 2015. április 08. szerda, 06:18
-
Találatok: 1785
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.
Hallottak már önök a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programról (HURO)? Ha nem, ne keseredjenek el, nincsenek egyedül, sőt. Van olyan település, ahol bár a HURO-ból megnyert százmilliókból (eurómilliókból) rakták rendbe az utakat, a helyiek mégsem tudtak semmit a programról. Mivel ezek a projektek a híradásokba se nagyon kerültek be, így joggal hihette azt bárki, hogy problémák se voltak körülöttük. Pedig voltak, elég nagyok.
2004-es csatlakozása óta Magyarország összesen 7 ezer milliárd forint (nettó 23 milliárd euró) támogatást kapott az Európai Uniótól. Ez hatalmas összeg, fel lehetne építeni belőle például 1842 darab felcsúti stadiont. Romániával hasonló a helyzet, 2007-es csatlakozása óta az ország sereghajtó, 60 százalék alatti abszorpciós (felhasználási) rátával is összesen mintegy 6 ezer milliárd forint (20 milliárd euró) uniós támogatást hívott le. A pénzt mindkét országban különböző alprogramok keretében osztották szét. Ezeket a kezdetektől kiemelt figyelem kísérte, ami nem meglepő: több milliárd euró cserélt gazdát, csak a magyar Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) 4,3 milliárd euróról (300-as árfolyammal számolva 1300 milliárd forintról) volt szó.
Míg a reflektorfény ezekre a nagy költségvetésű alprogramokra irányult, addig a nyilvánosságtól szinte teljesen elzártan működtek a kisebb büdzséjű uniós programok, így a HURO is, amely egy régebbi uniós program folytatásaként, 2007-ben indult, és hét évig tartott. A programban magyar és román partnerek vehettek részt, a fő cél a határmenti térségek közös fejlesztése volt. A megvalósításra 64,5 milliárd forintot (215 millió eurót) kapott a két ország az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF).
Az Átlátszó a HURO-ból finanszírozott pályázatok közül elsősorban a kivitelezésre és a kommunikációs feladatokra kiírt tendereket vizsgálta meg, korábbi tapasztalataink alapján ugyanis ezek azok a területek, ahol a leggyakrabban fordulnak elő korrupciógyanús esetek.
Több mint 300 közbeszerzést néztünk át, és mintegy 40 állami, önkormányzati szervhez nyújtottunk be közérdekű adatigényléseket. Emellett Magyarországon és Romániában egyaránt háttérbeszélgetéseket folytattunk az érintett megyék politikai-gazdasági életének szereplőivel, és a programot belülről ismerő szakemberekkel.
Segítőink, forrásaink kivétel nélkül nevük elhallgatását kérték.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 06. hétfő, 21:01
-
Találatok: 1713
A kormány oktatáspolitikája rossz, és ha az eddigi irányvonal folytatódik, akkor vészesen lemaradhatunk a világtól – vallja Mérő László, aki diákjai gondolkodása miatt mégis optimista. A matematikus és pszichológus szerint az ellenzéki tüntetések szervezői rosszul gondolkodnak, és a rendszerváltás utáni tévelygésbe még egy Jobbik-kormányzás is beleférhet. A nemrégiben a csodák logikájáról könyvet író gondolkodóval beszélgettünk, aki adott esetben még a fradista ultrákért is kiállna.
hvg.hu: Nemrég legutóbbi könyvéről, A csodák logikájáról tartott előadást, és az egyik következtetése az volt, hogy az unokáink lehetséges problémáit úgysem tudjuk megoldani, ezért sokkal inkább a jelenre kell fókuszálnunk.
Mérő László: Az ember mindig szereti elképzelni, hogy mi lesz tíz, száz vagy ezer év múlva. Azonban azzal nem segítünk a következő generációknak, hogy megpróbáljuk az ő problémáikat megoldani, ugyanis úgysem tudjuk előre, milyen helyzetekkel találja szembe magát az emberiség generációk múlva.
A legtöbbet azzal segítünk, hogy amikor találkozni fognak az adott problémával, akkor minél gazdagabb tudást, azaz minél gazdagabb szemétdombot hagyjunk rájuk. Ezzel segítünk a legtöbbet. A történelemben a válságokból kilábalást mindig ez tette lehetővé. Lehet, hogy egy modell a jelenünkben nem működik, de később még hasznát vehetjük.
hvg.hu: A csodák logikája a kiszámíthatatlan, extrém eseményekkel foglalkozik. Miért épp ennek a témának szentelt egy egész könyvet?
M. L.: A legfőbb indíttatásom Nassim Nicholas Taleb Fekete hattyú című könyve volt, amely egyrészt egy nagyon okos munka, és megérdemelten lett világsiker, másrészt egy elég irritáló írás. Taleb egója hatalmas, a közgazdaság Nobel-díjasait mind sarlatánoknak nevezi, és a könyv matematikai része is elég kusza.
A saját könyv megírására azonban leginkább az sarkallt, hogy alapvető dolgokban nem értettem egyet Talebbel. Ő teljesen elveti az ember eddigi tudományos teljesítményét, és azt mondja, dobjuk ki Átlagisztán – ő a sokkal pejoratívabb Középszerisztánt használja – tudományát, azaz szinte mindent az elmúlt évszázadokból, mert a világ már Extremisztán, azaz számunkra még ismeretlen elvek alapján működik.
Én ezzel szemben azt mondom, hogy Átlagisztán tudománya egyáltalán nem ócskaság. Igaz ugyan, hogy nem érvényes mindenre – a gazdaságban tapasztalható folyamatokra például már rég nem –, de attól még bizonyos helyzetekben működőképes.
De nem ellenkönyvnek szántam A csodák logikáját. Számomra a könyv legérdekesebb kérdése az volt, hogy mitől tudunk évezredek óta menetrendszerűen érkező válságokból kilábalni.
hvg.hu: Rendszeresen publikál közéleti témákban is. Oktatási ügyekben mindig markáns véleményt fogalmaz meg, mi a véleménye a kormány felsőoktatási tervéről, néhány szak megszüntetéséről?
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 06. hétfő, 07:08
-
Találatok: 1783
Nézem a videót az Indexen. Nézem és keserű lesz a számban a falat. Az ünnepi ebéd nem olyan, mint máskor.
Nézem a pergő képkockákat és tudom.
Tudom. Van, aki maga tehet róla. Nem mindenki. A legtöbb ember nem.
Tudom. Sokan éhezni kénytelenek. Tudom, de nem látom napról-napra. Most látom.
Érzem a nyomor szagát. Az éhség sajgását a gyomromban. A szégyent. A megalázottan lehajtott fejekben kavargó gondolatokat.
Tudom. Tegnap talán jobb volt. Talán nem adományból került a márkás cipő a tétován csosszanó lábra. Talán fél éve, két éve még telt rá. Aztán egy kattanás és áll a sorban.
Egy tál ételért. Darab kenyérért.
Annyira kevés kell! Hirtelen észre sem veszed. Fel sem fogod.
Egy reggel nincs munkád. Másnak kell a helyed.
Egy reggel betegen ébredsz.
Egy reggel megsérülsz. Sérült maradsz.
Egy reggel stigma sül a homlokodra. Sisteregve, fájdalmasan. „SZEGÉNY”.
Onnantól kezdve minden nap látják rajtad. Mindenki. Érzik a szagát. Hallják a döndülését a mellkasodban.
Talán még van lakásod. Talán kinyögöd a rezsit. Kapaszkodsz abba, amit még a magadénak tudhatsz.
De, ha híre megy, te is beállsz a végtelen sorba. A napi szelet kenyér… te nem éhezel… csak sok vizet kell rá inni.
De egy tál meleg étel… más. Az ízét sem érzed. Mindegy, hogy paprikás krumpli, vagy töltött káposzta. Meleg.
Állsz a sorban. Ha szerencséd van, egyedül. Mert a sorban az a szerencsés, aki nem fogja egy gyermek kezét.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 05. vasárnap, 07:10
-
Találatok: 1580
A nagy büdös semmit hirdető büdös senkik lövik egymást vaktölténnyel a honi lövészárkokból. Figurák, akiknek semmilyen értékrendjük nincs.
Kedves Böcskei Balázs!
„Az MTVA bloggere voltam” című írásodban azon keseregsz a Népszabadság hasábjain, hogy mennyire nincs párbeszéd Magyarországon egymással szemben álló politikai erők, nevezetesen – szerinted – a jobboldal és a baloldal között. Szomorúan konstatálod, hogy a két tábor, az egymás véleményét nem osztó emberek nem képesek kimászni a lövészárkaikból. Írod ezeket politológusként. Vagyis a politika, a társadalmi mozgások, az elvek és eszmék, az érdekek és azok megjelenési formáinak ismerőjeként, Magyarországon élő magyar emberként. Pont abból a pozícióból – gondolom én –, mint amiből magam is írom ezt a levelet neked.
Ahogy kiveszem a soraidból nem vagy Orbán Viktor, Lázár János vagy Szabó László Zsolt és az általuk képviselt „értékek” kritikátlan híve. Éppen ellenkezőleg. Ezért fájnak is a megbélyegző vélemények, amiket azért kaptál, mert a hatalom zsoldjába szegődtél, az MTVA bloggere lettél. Én baloldali liberális embernek vallom magam, és igyekszem az elveim szerint élni, cselekedni, ahogy a rokonod is kérte tőled, ezért megpróbállak megérteni. Nem erkölcsileg, mert az a te ügyed, azt neked kell saját magaddal rendezned, és úgy veszem ki, hogy van hajlandóságod erre, továbbá nagy valószínűséggel jó irányba fordultál, amikor otthagytad a bérbloggerséget. Tehát nem erről akarom elmondani a véleményemet.
Arról szeretnék veled vitatkozni, hogy vajon Magyarországon a baloldal és a jobboldal áll-e egymással szemben. Hogy itt Mesterházyk és Tóbiások, Gyurcsányok és Bajnaik képviselik-e a baloldali értékeket az állítólag jobboldali értékeket megtestesítő Orbánokkal, Lázárokkal, Kövér Lászlókkal és társaikkal szemben. Mert szerintem nem. És ha Orbánnak semmi köze a jobboldali, konzervatív eszmékhez, ahogyan az MSZP-nek és a DK-nak sem sok a baloldali gondolatokhoz, akkor rá kell döbbennünk, hogy az egyik, vagy a másik táborba állva, nem képviseljük sem a baloldalt sem az igazi jobboldalt. Ha az MSZP szintjéről bíráljuk a Fideszt és fordítva, akkor nem csinálunk az ég világon semmi értelmeset és racionálisat, még kevésbé olyan valamit, ami az ország tényleges érdekeit szolgálná – ahogy ma mondani szokás –, fenntartható módon.
A nagy büdös semmit hirdető nagy büdös senkik állnak jelenleg egymással szemben nálunk. Azokból, a te képzeletedben létező lövészárkokból olyan figurák lövik egymást (mindez idáig jórészt vaktölténnyel), akiknek semmi közük semmilyen egzaktan megfogalmazható politikai értékrendhez, sem baloldalihoz, sem polgári jobboldalihoz. És itt ne vigasztaljon senkit, hogy ezzel a fenoménnel, magyarul az általános értékválsággal nem csak nálunk lehet szembetalálkozni az utcán, mert az egész világon lehet. Még ott is, ahol az álkonzervatív és álbaloldali politikai bohócok nem lövészárkokban, hanem demokratikusnak látszó, működni tűnő politikai intézményekben csépelik a szót és hárítják a problémákat az uralkodó osztály érdekében és a saját anyagi javaik gyarapítását szem előtt tartva, a társadalmi- és osztálybéke, a kapitalista társadalmi rendszer védelmében, mivel nem ismernek és elképzelni sem tudnak a piacgazdaságnak nevezett kapitalizmusnál jobb szisztémát.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 04. szombat, 22:51
-
Találatok: 1707
Tavaly őszre kiderült, nincs több pénz, így Orbánnak újabb lehetőségek után kellett néznie. Ezért is kezdett neki oligarchái kifosztásának - mondja Lengyel László. A Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint Orbán súlyos hibája, hogy 2014 óta életformát kezdett diktálni: meg akarja határozni hogy az emberek hogyan éljenek. Nem hiszi, hogy lesz győztese az Orbán-Simicska küzdelemnek, de szerinte igazi vesztenivalója a kormányfőnek van.
- Több interjúban, cikkben nevezte Orbán Viktort tigrisnek, a dzsungel könyörtelen urának. Mintha megöregedett volna Sir Kán. A dzsungel ura már nem a régi?
- Éppen ereje teljében, mindenre képesnek érzi magát. Ez a veszte. Ha már a meséknél tartunk, Orbán személyes tragédiája - ami nekünk nem biztos, hogy az -, hogy 2010 és 2014 között szinte kiirtotta a dzsungel állatait, elsősorban az ellenfeleit. Rajta kívül nem volt még egy ragadozó, aki ki merte volna dugni az orrát barlangjából. Mindenki rettegett, hogy Sir Kán jön és végez vele. Féltek tőle a sajátjai, a hívei is. Joggal vághatta az övéi szemébe: el tudtátok ti képzelni, hogy miután 2006-ban azt mondtátok nekem, tűnjek el a politikai színtérről, mert végem van, ezek után kétszer egymás után kétharmaddal győzni fogok? Én vagyok a rendszerváltás után a leghosszabb ideig miniszterelnök. Miről beszéltek, fiúk? Azt gondolja magában: én vagyok az egyetlen, aki fiatal maradtam, aki a világ ura lettem. A régi kollégistatársakról, a Fidesz-alapítókról pedig azt, hogy ti öregek vagytok, gyengék vagytok és mint megunt feleségeket hajítja ki őket.
- Ez állhat a mára legendássá vált Orbán-Simicska háború mögött?
- Tavaly őszre kiderült, nincs több pénz. Az EU-pénzeket lehívta. A multinacionálisokat nem fosztogathatja korlát nélkül. Az orosz hitel nincs, vagy csak évek múlva érkezik, ha érkezik, kínai pénz sincs: a keleti szél valójában visszafelé fúj. Újabb pénzszerzési lehetőségek után kellett néznie. Ezért is kezdett neki oligarchái kifosztásának. De azok a szereplők, akikről úgy gondolta, hogy a kezében vannak, a vártnál sokkal erősebbnek bizonyultak. Nem rémültek meg tőle. Márpedig ez a rendszer alapjában a rémületre épült. Ez a mindent felfaló, rohamra kész rendszer már nem az ő természetéből fakadóan működik, hanem a szerkezete olyan, hogy mindenáron zsákmányt kell szerezni. A zsákmányszerző rendszer nem hibákat követ el, hanem maga a rendszer a hiba. Tragikomikus, hogy épp a sümegi „békemenetelésen” Bayer Zsolt mondta ki, hogy „unortodox gazdaságpolitika, illiberális demokrácia az a van, amely József Attila-i módon széthull darabokra”. Ez igaz: a rendszer most széthull darabokra. Ezt jól látja Bayer Zsolt. Na de mégiscsak furcsa, hogy a rendszer fő írója mondja ezt! Méghozzá a saját tábora előtt! Milyen lehet ott belül a hangulat?
- Évek óta azt hallani: megroppant a rendszer. Megroppant?
- A rendszer 2012-ben szerintem is megroppant. Az, hogy az ellenzék ezzel képtelen volt élni, az nem a rendszer hihetetlen erejét mutatja, hanem az ellenzék hihetetlen gyengeségét. A helyzet azóta sem változott. A közvélemény-kutatások is azt igazolják, ma már a választók többsége úgy gondolja, hogy ezzel a rendszerrel baj van, de továbbra sem látni azt a demokratikus ellenzéket, amely valóra válhatná az emberek reményeit. Az ezredforduló óta egyre rosszabbul működő baloldali kormányzatok, majd az ellenzék olyan állapotba került, amiből még mindig nem tápászkodott fel.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 02. csütörtök, 16:19
-
Találatok: 1910
Volt példa arra, hogy NAV Kiemelt Ügyek Igazgatóságán 40 milliárd forint adóhiányt – bírságokkal együtt 64 milliárd forint megállapítást – tartalmazó ellenőrzést nulláztak le 2011 elején, vagyis az eljárást leállították. Erről a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜIG) volt igazgatója, Hegedűs-Deme Zsolt számolt be azon a sajtóperen, amelyet Dávida Marianna, a NAV ellenőrzési főosztályvezetője indított lapunk ellen.
A tárgyaláson Hegedűs-Deme Zsolt – aki még jelenleg is a NAV-nál dolgozik, de már nem igazgatóként – arról beszélt, hogy a szóban forgó vizsgálatot még Szikora János elnöksége alatt, vagyis a kormányváltás előtt kezdték meg a revizorok egy amerikai tulajdonú vállalatnál. Az adatgyűjtés és vizsgálat 1,5-2 éve folyt, mire összeállt a jegyzőkönyv, ám akkorra már az új NAV-vezetés figyelte az eseményeket: 2010. október elsejétől álltak fel a főigazgatóságok a megyei igazgatóságok felett, s a Központosított Ellenőrzések Igazgatóságát is felváltotta a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, amely a Kiemelt Adóalanyok Főigazgatósága alá került a szervezetben.
Link: https://vimeo.com/123920411
Hegedűs-Deme Zsolt közlése szerint a korábban az APEH Központi Hivatalának támogatását élvező ellenőrzést végző revizort arra utasították a felettesei – többek között az igazgató feje felett is átnyúlva –, hogy a vizsgálati jegyzőkönyv ne tartalmazzon se megállapítást, se bírságot. Első körben még megmaradtak volna a 40 milliárdhoz képest filléres tételek, milliós számviteli hibák, ám egy nappal később már ezeket is vissza kellett venni. A vizsgálatot végző revizor az eset közben nyugdíjazását kérte, majd a jegyzőkönyv kiadását követő napon nyugdíjba is ment.
Az esetről nemcsak a NAV, hanem az USA hatósága is (IRS) tudott, információcsere is történt az ügyben. Ám nyilvánvaló, hogy megállapítás híján semmit sem lehetett tenni. A NAV persze így a magyar nyomozó hatóságoknak sem tudta átadni a nyomozáshoz szükséges dokumentációkat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 01. szerda, 21:40
-
Találatok: 1868
Jönni hozzánk magyarok jóféle miniszterelnök. Hozta magával sok család telibe repülőgép. Kazah nép lenni neki nagyon hálás, nyomta is mindenki csókot az arcába telibe. Vannak is magyarok legalább 100 emberek, mind rokon és vigyorog, mint kecske amikor eszi tele magát kerekre.
Fogta a rózsáit és megint teszi az arcával, mint kecske. Kazah nép is vissza, tartott csókolgatás sokáig. Lelkesen fogadni őt Nurszultan Nazarbajev népünk bölcs nagyatyja és Karim Maszimov népünk bölcs atyja.
Orbán Viktor kimondta, hogy Kazahsztán lenni bár nem Unió, de azért az még jobb neki. Itt sokkal jobban is érzi magával, meg a sok rokonnal. Csupa mosoly mindenki. Orbán kifejezte háláját Nazarbajev bölcs vezérnek, hogy megtartott a halálbüntetést, mivel ez hasznos. Nem sokat kell neki bajlódni ellenzék.
Nálunk Kazahsztánban az is jó, hogy többi pártot is vezeti rokon. Ott van nekünk AIST és ASAR párt, amiket alapított bölcs Nazarbajev bölcs lánya. Ő olyan jóféle. Az ellenzék politikus nálunk van számos, pontosan egy darab. Csak azért nem kell agyonlőni mert van nagyon ritka.
Orbán Viktor mondta érzi magát úgy Asztana, mint otthon nyolcvanas években. Nevettek sokat, meséltek egymásnak katonatörténeteket. Orbán mondta egyszer ő viccelni Szovjet Hadsereg. Bölcs Nazarbajev erre mondta, persze tavarisi konyec. De azt is még megmondta, hogy, ha akartak volna maradtak volna még. Viccesen mondta akkor most nem lenne semmi mosolygás, mert a miniszterelnök lett volna ügyesen agyonlőve, mint eb. Nagyon nevettek. Vicces lett volna, azt se tudta volna, hogy lehetett volna valaha miniszterelnök, mert agyonlőve azt már nem lehet csinálni.
Volt ott egy vicces testvére, aki hasonlít egy kicsit festőecset pamacs. Mondták valami kintügyi miniszter. Nem nagyon beszélte sokat, csak nézte bölcs Orbánt, hogy mit csinál. Ha Orbán mosolygott tette ő is ugyanezt a szájával.
Volt ott valami Hentes vagy Lőrinc, neki mondja lenni sok pénze. Így van ez nálunk is. Akinek bölcs Nazarbajev ezt mondja barát, lenni meggazdagodott. Ha nem, akkor marad szegény, olyan teljesféle.
Nazbarjev megmutatta neki hős népünk fővárosát, Asztana. Bölcs Nazarbajev mondta, lenni ez itt mind az övé. Magyar miniszterelnök oda volt teljesen csodálkozva, mondja visszafelé, szeretné ő is, ha lenne Magyarország fővárosa Felcsút, mert az lenni teljesen az övé, meg jó barátoké. Bölcs Nazarbajev mondta neki, hogy gratulál. Mondta még, hogy Putyin elnök is mondott nagyon szépeket. Magyar miniszterelnök lenni a legjobb tanítvány. Orbán gyönyörűségtől kicsattant.
Orbán találkozni kisebbik bölcs Karim Maszimovval. Orbán mondta kazahok és magyarok vannak közeli rokonok. Bölcs Maszimov ölelte meg és szájon csókolta, mutatta mennyire szereti. Orbán viccesen megjegyezte, hogy Európai Unióban vannak sokkal barátságtalanabbak, pedig kazah nép zászlaja kicsit hasonlít is Uniósra, csak kazahon van nappal, unióson meg éjszaka. Tetszett neki madár is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 01. szerda, 07:13
-
Találatok: 1741
Hogy látják a vállalkozások a korrupciós helyzetet 2015 márciusában Magyarországon
Szinte naponta ad hírt a média különböző korrupciógyanús esetekről, egyes politikusok gyors meggazdagodásáról, a törvények bizonyos cégek érdekeinek megfelelő átalakításáról, cégek, hagyományos piacaikról való kiszorításáról (étkezési jegy, szerencsejáték, közbeszerzésben érdekelt cégek, dohány-kiskereskedelem, de legutóbb már a kéményseprés is sorra került, hogy a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról ne is beszéljünk). Mindezek alapján kérdés, hogy ez tartós, a gazdaság széles rétegeit érintő folyamat-e, vagy csak marginális érdekek felnagyításáról van szó.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2015 márciusában felmérte, hogy a hazai cégek az elmúlt két évet hogy látják ebből a szempontból. (A GKI korábban már bemutatta, hogy a vállalkozások 2010-hez képest 2013 júniusáig erőteljes korrupciónövekedést érzékeltek). Az adatok alapján úgy látszik, hogy a helyzet azóta csak rosszabbodott!
A kérdésre válaszoló 898 vállalkozás 34%-a szerint (saját tapasztalataik alapján) az állami intézményeknél, 30%-uk szerint az önkormányzatoknál nőtt a korrupció szintje. 55-59%-uk szerint a korábbi, igen kedvezőtlen helyzet már nem romlott tovább, míg 11-12%-uk javulást érzékelt. Ha a válaszokat egy -100, +100 közötti skálára alakítjuk (ahol a 0 érték a változatlanságot jelenti), akkor azt láthatjuk, hogy míg a vállalatközi kapcsolatokban gyakorlatilag nem történt változás a korrupció szintjében az elmúlt két évben, addig az állami-önkormányzati intézmények esetében jelentősen romlott a helyzet.
Átlag feletti mértékben érzékelték a korrupció növekedését az állami és az önkormányzati intézmények esetében a nagyvállalatok, míg a közepes (151-250 fős) cégek csak az állami intézményrendszert tartják átlag feletti mértékben korruptabbnak. Meglepő módon a kormány által különösen kedvelt ipari cégek a leginkább kritikusak ágazati szempontból, hiszen átlag feletti mértékben érzékelték a megvesztegetés iránti igényt mind az állami, mind az önkormányzati szférában (ennek oka az lehet, hogy tevékenységük végzéséhez sokkal több engedély kell, mint más ágazatokban, így több hivatali ügyük van).
A vállalkozások szerint két év alatt az átlagnál erőteljesebben fertőződtek meg az észak-magyarországi valamint a közép-dunántúli állami és önkormányzati intézmények, de ez nem jelenti azt, hogy a többi régióban javuló helyzetről számoltak volna be.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. március 31. kedd, 02:41
-
Találatok: 2904
A Quaestor-csoport ingatlanait kezelő cégnél Tarsoly Csaba feleségét Orgován Béla váltotta fel az ügyvezetői poszton, de az egykori közmunkás ma is vezérigazgató a Questor anyacégénél. Kiderült, az előzetes letartóztatásba helyezett Tarsoly diplomata útlevelét alig két napja vonta vissza Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a miniszterelnök februári - az eddig közöltnél korábbi - utasítására vette ki a közpénzeket a cégből. Orbán Viktor csütörtökre tájékoztatást ígért arról, milyen állami pénzek lehetnek még a Quaestornál és más brókercégeknél. Polt Péter az emberi jogokkal magyarázta, hogy nem hallgatták ki korábban a Quaestor-vezért. A szappanopera-szerű történet szálai összeérnek: Orbánhoz, illetve a Fideszhez vezetnek.
A Quaestor Invest Kft. ügyvezetői székében Tarsolyné Rónaszéki Erikát is Orgován Béla követte, a változás március 9-től hatályos, amit a cégbíróság március 24-én jegyzett be - derül ki az online Cégközlönyből. A vállalat többségi tulajdonosa a cégcsoport központi vállalkozása, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt., kisebbségi tulajdonosa a vasárnap előzetes letartóztatásba helyezett Tarsoly Csaba.
A jelenleg NAV-végrehajtás alatt álló Quaestor Zrt. éléről már márciusban távozott Tarsoly és feleség, illetve az apja, Tarsoly Vince. A hvg.hu írt arról, hogy a március 16-án tartott közgyűlési jegyzőkönyv szerint megszűnt az igazgatóság, és Tarsolyék helyett a zrt. vezérigazgatója Orgován Béla lett. A tápiósági férfiről másnap kiderült, hogy nem tipikus vezérigazgató: büntetett előéletű, alacsony képzettségű ember, aki korábban részt vett a közmunkaprogramban is. A Quaestor-csoport fő tulajdonosaként Tarsoly pár nappal később az MTI-nek azt írta, hibát követett el, amikor a reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő kinevezését. Ezért úgy döntött, hogy vezető tisztségeit visszaveszi, hogy ne merülhessen fel a gyanú bármilyen kár okozására. Ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívásáról - írta az MTI, csakhogy ez nem történt meg, ugyanis háromnapos eljárás után vasárnap Tarsolyt előzetes letartóztatásba helyezte a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Tarsoly március 9-én jelentette be, hogy "a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett". A csődeljárás kezdeményezése azonban a mai napig nem jelent meg a Cégközlönyben, vagyis hivatalosan az eljárás nem indult el. A felügyeleti szervként eljáró, Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) március 10-én felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek tevékenységét felfüggesztette. Kiderült az is: válaszolt a miniszterelnök a Quaestor-vezér március 9-ei, neki írott levelére. A Népszabadság kérdésére Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető azt mondta, Orbán Viktor "dodonai kétmondatos" választ írt, de hogy mit, azt nem árulta el. Tarsoly a brókercég problémáiról tájékoztatta a miniszterelnököt - Giró-Szász András legalábbis ezt mondta az ATV-ben vasárnap este, ahol meg is mutatta az Orbánnak címzett levelet, de részletes ismertetéséhez nem járult hozzá. Visszautasította a bennfentes információkról szóló állításokat is.
Bővebben ...
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.