Hírek
Martin József Péter: nincsenek többé fékek és ellensúlyok
- Részletek
- Készült: 2017. január 12. csütörtök, 10:11
- Találatok: 1731
2016 fekete év volt a magyar sajtószabadság történetében - értékel Martin József Péter. A Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója szerint a gyakorlatban úgy szűkül a nyilvánosság, hogy a kormányhoz hű oligarchák vásárolják fel a médiumokat, így az ellenzéki identitású és/vagy pártatlan lapok egyre nehezebb, sőt ellenségesebb környezetben kénytelenek működni. Mindez nemcsak a sajtószabadságot, hanem Magyarország fejlődését is veszélyezteti, hiszen a nyilvánosság korlátozása kedvez a korrupció terjedésének, ami végső soron a gazdasági teljesítményben is tükröződik, vagy tükröződni fog.
- Korruptabbak vagyunk, mint négy éve?
- Igen, ha azt vesszük, hogy a rendszer, amelyet a Fidesz 2010-ben elkezdett kiépíteni, mostanra megszilárdult. A korrupciós csatornák kiépültek, így ezeken vélhetően ma több közpénz folyik el, mint négy éve. A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe is azt mutatja, hogy folyamatosan romlik Magyarország helyzete. Nem is annyira nominálisan, tehát a pontszámok tekintetében, mint inkább a relatív pozíciót tekintve, hiszen Magyarország már a közép- és kelet-európai országok közül hátulról a harmadik a rangsorban, tehát térségünkben csak Románia és Bulgária korruptabb. Az egyetlen terület, ahol némi javulást látunk, az néhány kis vagy utcai korrupciós forma, például az adataink szerint kevesebben fizetnek kenőpénzt rendőröknek.
- Az utóbbi években az intézményesült korrupció kifejezést szokták használni a hazai helyzet jellemzésére. Eltér a mai korrupció a 2010 előttitől?
- Pontosítok: a TI már 2008-ban, tehát még a baloldali kormányzás idején kimondta, hogy intézményesült a korrupció Magyarországon. Ma pedig azt mondjuk, hogy rendszerszintűvé vált. A korrupció természete 2010 után megváltozott. Hangsúlyozom: a vesztegetések mértéke 2010 előtt is óriási volt. Ugyanakkor a mai helyzet jellemzője, hogy az államot foglyul ejtették bizonyos politikai szereplők, illetve a hozzájuk kötődő oligarchák. Ezáltal a korrupció legalizálttá vált, a részrehajlás mindennapos lett, s olyan közpénzosztó rendszerek épültek fel, amelyeket kifejezetten korrupciós szándékkal hoztak létre. Más megfogalmazásban: míg 2010 előtt a korrupció jobbára diszfunkciója volt a rendszernek, addig mára több tekintetben a rendszer részévé vált.
- Ezt tetten érhettük tavaly is bizonyos jogalkotási szándékokban, illetve megvalósult törvényekben. Mi volt a legsúlyosabb ügy?
- Kettőt említenék; az egyik a letelepedési államkötvények, a másik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügye. Mindkettő jogállami nonszensz. A nyugati világban nincs példa ilyen letelepedési államkötvény-konstrukcióra. Persze több helyen léteznek úgynevezett "golden visa" konstrukciók, amelyekkel kedvezményesen jutnak letelepedési lehetőséghez a vásárlók, de ezek mind arról szólnak, hogy az adott állam végső soron jól jár az eladásukkal, mert a befektetőktől a letelepedésre is jogosító kötvényért cserébe működő tőkéhez jut, netán munkahelyek teremtését is elvárja. Ezzel szemben Magyarországon az állam rosszul jár, s csak a közvetítő cégek, meg azok ismeretlen tulajdonosai gazdagodnak a kötvények értékesítésével. A konstrukció létrehozásának módja és működtetése jó példája a rendszerszintű korrupciónak.
Hasonlóképpen a jegybanki alapítványok ügye. A TI számos közérdekű adatigénylési pert nyert az utóbbi időben, ezek egy része éppen a jegybanki alapítványok költését firtatta.
Emlékeztetnék: intézményi nonszenszről van szó, hiszen az MNB-nek nem feladata mindaz, amire hivatkozva létrehozták ezeket az alapítványokat. Ha ugyanis a gazdasági oktatást meg kell újítani - ez volt, ugye, a fedőtörténet -, azt a kormánynak kell megtennie, a jegybanknak ehhez semmi köze. Nem tudunk a fejlett világból példát mondani arra, hogy egy központi bank alapítványokat hoz létre a saját céljai érdekében, ráadásul ilyen nagy vagyont juttat azoknak, hiszen itt csaknem egymilliárd dollárról van szó. Ezt törvényesen lehetett volna az államadósság csökkentésére költeni, tartalékba tenni, vagy megannyi más módon felhasználni. Ezzel szemben az MNB szinte úgy sáfárkodott ezzel a pénzzel, mintha a sajátja lett volna. A nyilvánosságra került adatok alapján annyi megállapítható, hogy ebből az összegből legalább 5-700 millió forint volt a nettó korrupciós járadék. A 260 milliárd forint kétharmada államkötvények vásárlására ment, ami szintén aggályos a monetáris finanszírozás tilalma miatt, amint arra az Európai Központi Bank többször is rámutatott. A fennmaradó harmadot költötte saját céljaira a jegybank, részben ingatlanvásárlásra, vagy a különböző haveri cégek finanszírozására.
- A két példa jellemzője, hogy mindkettőben igyekeztek a közérdekű adatokat eltitkolni, illetve hogy egyikben sincs következmény, azaz érdemi büntetőeljárás. Tekinthetjük ezeket a jellemzőket a rendszerszintű korrupció velejáróinak?
- Igen. Magyarországon 2010 óta az állami szervek ellenőrző funkciója csökkent, több esetben megszűnt. Pedig részben az lenne a feladatuk, hogy kontrollálják a kormány munkáját. Itthon viszont éppen ellenkezőleg, jobbára a kormány meghosszabbított karjaként működnek. Egy fontos kivétel van: az eljáró bíróságok ítélkezése továbbra is függetlennek tekinthető. Az ítéletek ismeretében kijelenthetjük, nincsenek arra utaló jelek, hogy a bíróságok szisztematikusan torzítanának a kormányközeli szereplők javára. De az összes többi állami intézmény valamilyen mértékben foglya a központi kormányzati akaratnak. Ez pedig messzire viszi a magyar rendszert a liberális demokráciáktól, hiszen akármilyen színezetű kormánytöbbségek is vannak a megállapodott demokráciákban, a kontrollintézmények mindenhol működnek. Magyarországon nincsenek többé fékek és ellensúlyok. Ez a séma egyértelműen 2010 után alakult ki, előtte - bár döcögősen és alappal kritizálhatóan, de - léteztek ellenőrző mechanizmusok.
- Kiemelte az igazságügyet, mint még mindig független hatalmi ágat. Igen ám, de van nekünk egy igencsak sajátosan működő magyar ügyészségünk is.
- Nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy a bíróságokat, mindenekelőtt az egyes ügyekben eljáró bírókat - s nem az egész igazságszolgáltatást - tekinthetjük függetlennek. Az Alkotmánybíróságról sajnos nem tudom azt mondani, hogy független lenne, bár az is igaz, hogy még tavaly is voltak olyan döntései, amelyekben szembement a kormány akaratával. Az ügyészség végképp nem független. Sőt: ha van Achilles-sarka a magyar igazságszolgáltatásnak, az az ügyészség, amely úgy tűnik, egyes nagy, politikai relevanciával is bíró korrupciós ügyek esetében szándékosan elhanyagolja a bűnüldözési kötelezettségeit. Az MNB alapítványainak több mint kétes közpénzhasználata ügyében példádul nem indult komolyan vehető nyomozás. Van talán ellenpélda is, itt a Quaestor-ügy, de ez a kivétel és nem a szabály.
- Egyfelől legalizálják, illetve állami szintre emelik a korrupciót, másfelől az illegálisnak sincs következménye, hiszen nem indulnak büntetőeljárások. Egyetlen eszköz marad tehát a korrupció ellen; a nyilvánosság.
- Pontosan. De azt is látjuk, hogy az információ- és sajtószabadságot is korlátozzák. A nyilvánosság még mindig jelent némi fegyelmezőerőt, amit éppen a jegybanki ügyek mutattak meg. Miközben ugyanis az adatvédelmi ombudsman intézményének megszüntetése óta folyamatosan szűkül a közérdekű adatok megismerhetősége, sőt, jól látható jogalkotói szándék van az elszámoltathatóság további korlátozására, a bíróságoknak is köszönhetően sok esetben sikeres közérdekű adatigénylések folytán még mindig komoly turpisságokra fény derül...
Teljes cikk: http://nepszava.hu/cikk/1117427-martin-jozsef-peter-nincsenek-tobbe-fekek-es-ellensulyok
Németh Szilárd szerint Magyarország azért különös hely, mert itt az ellenzék van tele korrupciós ügyekkel, nem pedig a hatalmon lévő pártok - 444 / 2017.01.12.A Fidesz alalnöke végre kifejtette, milyen logika alapján sorol valakit az álcivilek közé. Ez alapján aki a kormányt támadja, a magyar embereket támadja.
Megszabadulna a civil szervezetektől a Fidesz? / 2017.01.12.Az ATV Start vendége Ligeti Miklós jogi vezető, Transparency International.
Erről a rendről álmodtunk… - klikk!
Orbánék megint Finkelstein kottájából játszanak - klikk!
Megvalósult az orwelli rémálom: Orbán arcmása mosolyog mindenhonnan - klikk!
Kapcsolódó cikkeink:
Látszólag nincs baj: kétarcú az orbáni gazdaságpolitika / Készült: 2017.01.09
Látszólag nincs különösebb baj a magyar gazdasággal, a költségvetés soha nem állt olyan jól, mint most, a GDP bár lassan, de nő, a lakosság elkezdett fogyasztani, megtakarítani, a nemzetközi intézetek felminősítették az országot. Ugyanakkor a kormány alig költ egészségügyre, oktatásra, voluntarista gazdaságpolitikája pedig a külföldi és a hazai befektetőket egyaránt elriasztja. Politikai eszközökkel vagyonbirodalmakat hoznak létre, feudális viszonyok épülnek ki – állítja lapuknak adott interjújában Palócz Éva, a Kopint-Tárki kutatóintézet vezérigazgatója.
Kritizálta a kormányt a korrupcióellenes együttműködés, ezért inkább kilépünk / Készült: 2016.12.06
A keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint Orbán Viktor utasította Szijjártó Pétert, hogy azonnal indítsa el a kilépési folyamatot a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) nevű, átlátható kormányzást célzó nemzetközi programból.
Orbán szesztestvére a libaőrzésben hirtelen mindenhez elkezdett érteni / Készült: 2016.11.19
Messze még április elseje, de szerintem ennél viccesebb hír már addig nem lesz. Már amennyiben képesek vagyunk szívből röhögni a saját kínunkon. Az történt, hogy ötödik szülinapját ünnepli a korrupcióellenes megállapodás. A zsúron jelen volt Pintér Sándor olajozott és száz évre titkosított múltú belügyminiszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke, másodállásban Szájer József felesége, Hajnal Péter, a Kúria tanácselnöke (Darák Péter nem ért rá), Lajtár István, Polt Péter helyettese. Ott volt továbbá Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke és Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Nehezen szabadul a mutyitól a Fidesz / Készült: 2016.10.27
Álságos indokokra hivatkozva vizsgálja a kormány a letelepedésiállamkötvény-üzlet megszüntetésének lehetőségét. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón azt mondta: hazánk a felminősítése után visszatérhet a hagyományos eszközökhöz az ország adósságának finanszírozásában. Azt is hozzátette, hogy ez a Jobbik kezdeményezésétől teljesen független, ezért a november 8-ára tervezett alkotmánymódosításig nem biztos, hogy megszűnik a kötvényprogram. (Mint ismert, a Jobbik a letelepedésikötvény-program leállításához kötötte a támogatását az alaptörvény megváltoztatásához.)