- Részletek
-
Készült: 2016. március 13. vasárnap, 17:38
-
Találatok: 2034
Nemzeti dal
Nemzetivé lett a trafik,
nemzeti a mutyi,
háromszor veri el kendet
a nemzeti Matyi.
Nemzeti a korrupció,
a halál, és a temetés,
vasárnapi zárva tartás,
a koplalás, az evés.
Nemzeti az alaptörvény,
nemzeti az asztal,
s a külföldre távozó,
kit senki sem marasztal.
Nemzetire sül a zsömle,
a kalács, a kenyér,
a nemzeti hálapénz
a zsebedbe belefér.
Nemzeti a tündérmese,
nemzeti a rezsim,
nemzetivé csökkentették
a nemzeti rezsim.
Nemzeti az átverésünk,
és a parasztvakítás,
nemzeti a csendestárs,
a stróman, és a sikítás.
Nemzeti a pedagógus,
a közmunkás, a halász,
agronómus, filozófus,
a kondás, s a kanász.
Mi érleltük a gyümölcsöt,
mégis más szedi le,
a nemzeti együttműkö-
dés romlott rendszere.
Nemzeti az országalma,
a korona, s a jogar,
s a csend, mely után jön majd
a nemzeti magyar vihar.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. március 13. vasárnap, 01:56
-
Találatok: 1933
Gyakran gondolkodom azon, hogy lehet-e még javítani a magyarországi helyzeten, vissza lehet-e építeni a lerombolt, szétbarmolt demokráciát, van-e remény arra, hogy egy mindenki számára élhető országot hozzunk létre.
Sokan látjuk a bajokat, szólunk és teszünk ellene lehetőségeink és képességeink szerint, de ez önmagában az okokat nem szüntetheti meg, bár végtelenül fontos minden apró változás.
Mostanra valamiféle válaszút felé közeledünk. Érzi ezt mindenki. Az is, aki akarja a változást és az is, aki nem. Azt hiszem, erre nem készült fel a hatalom, hogy egy kockás ing letörli az ócska tábláról az eddigi szabályokat, egy darabka kréta pedig újakat ír. A kormány – ha belebukik – a tulajdon hazugságába bukik bele. Addig harsogták a kétharmadot, ameddig talán maguk is elhitték. Pedig az erősen manipulált választási szabályok, a szabadon értelmezett számrendszer nem a valóságot, csak a parlamenti helyeket szabta át. A kétharmados többség kizárólag a kormányzati kommunikáció szintjén létezett, a valóságban sohasem. 4 millió ember nem akarta sem a jelenlegi kormányt, sem valamelyik parlamenti, vagy parlamenten kívüli pártot, hanem csak normális életet szeretett volna. Őket figyelmen kívül hagyta mindenki, most pedig azzal kell szembesülni, hogy léteznek.
Talán így kellett történnie, az oktatási rendszerből kellett kiindulnia a változtatni akarás viharának. Túl sokan érintettek közvetlenül, vagy közvetett módon és az emberek elsöprő többségének elfogadhatatlan az, ahogy most működik az oktatási rendszer. Azért, mert rossz. Ezt nem hajlandó tudomásul venni a kormány. Számukra ez a hatalomról szól és nem veszik észre, hogy mindenki más számára a jelenről és a jövőről, a gyerekeinkről, unokáinkról szól. Ezért nem hatékony sem a permanens hazudozás, sem a személyre szabott sárdobálás, sem az átlátszó ígérgetések.
Azt gondolom, a kormány el fog menni a falig. Folytatja a hazugságokat, mert képtelen a korrekcióra. A társadalom is el fog menni a falig, mert nincs veszítenivalója. Hogy a fal hol lesz és mit fog jelenteni, az ma még nem világos.
Biztos vagyok abban, hogy nem csak én töprengek azon, hogy mi lesz, ha csak a kormány megbuktatása hozhat változást. Hiszen nincs kormányzóképes erő. Legalábbis olyan párt, vagy olyan koalíció nem látszik, amelyik mellé képes, vagy hajlandó lenne odaállni az a többség, amelyik az oktatás reformja mellé most odaállt. Nincs olyan magas támogatottsága sem külön, sem összességében egyetlen pártnak, pártcsoportnak sem és talán éppen ez adja a jelenlegi kormány elbizakodottságát.
Nem vagyok politkai elemző, tehát lehet, hogy butaságokat beszélek. Igaz, ez előfordulhatna akkor is, ha politikai elemző lennék. Azt gondolom, hogy van ebben az országban annyi becsületes, jó szakember, ahány egy normális kormány megalakításához szükséges. Vannak hozzáértő jogászok, akik képesek kidolgozni egy esetlegesen elkerülhetetlenné váló kormányváltás jogi és technikai hátterét.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. március 12. szombat, 06:07
-
Találatok: 2582
A Demokrata főszerkesztője, főbékemenetelő "Kiemelkedő színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést" vehetett át Balog Zoltán minisztertől március 15-e alkalmából.
Bencsik igazán megérdemelte, pláne most. Legutóbb például annak örült, hogy kigyúrt kopasz férfiak gáncsoltak el egy népszavazási kezdeményezést. Ez egyel azután volt, hogy a pedagógus szakszervezetis Gallónéról azt írta, hogy az ÁVH-s Péter Gábor lánya. Aztán kénytelen volt bocsánatot kérni tőle. De azt például nem tudni, hogy mi van a nagy európai Békemenet tervével, talán a lovagkereszt ad lendületet Bencsik ötletének, aki menekültügyi szakértőnek sem utolsó.
De nemcsak Bencsik lett lovagkereszt tulajdonos Balog Zoltán jóvoltából, hanem például Tóth Gy. László, kormányközeli politológus is. Számos munkájára hívhatnánk fel a figyelmet, mégis a legerősebb az volt mostanában, amikor kiváló cikkben állította szembe az intellektuálisan és morálisan szilárd, kifogástalanul öltözködő, személygépjárművel közlekedő úriembert és a fűszívó, szakadt, kommunista hippi biciklistát. A holokuaszt-megemlékezésekből viszont már nagyon elege van.
Szintén lovagkeresztet kapott Nagy Feró, de ez már tényleg teljesen más kategória.
Az ünnepségen Balog Zoltán a kitüntetettekhez szólva elmondta: "Munkájukkal nemcsak önmaguk szűk körében nyitnak távlatokat és építik fel azokat, hanem egy seregnyi polgártársunknak, köztük egy seregnyi fiatalnak is." A kitüntetettek hitet, tudást, bizalmat adnak, akadályokat hárítanak el, óvják a kultúrát, gazdagítják a tudományt, közösséget építenek, emberi kapcsolatok létrejöttében segédkeznek, kérdések és válaszok megszületésében szorgoskodnak. Mindaz, amit tesznek, egyszerre építi az egyéneket, a közösségeket és rajtuk keresztül az egész nemzetet - hangsúlyozta a tárca vezetője.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. március 11. péntek, 00:35
-
Találatok: 2146
Az emberek több mint háromnegyede egyetért a tiltakozó pedagógusok céljaival, és majdnem kétharmaduk még a tanársztrájkot is elfogadható eszköznek tartja – ezek a HVG számára készült Medián-felmérés legfontosabb eredményei.
A megkérdezettek túlnyomó többsége (91 százalék) hallott a pedagógusok és diákok körében indult tiltakozáshullámról, ám annak céljaival már nem voltak egyöntetűen tisztában.
Amikor ugyanis a Medián arról kérdezte a tiltakozásról értesülteket, hogy tudomásuk szerint mit is szeretnének elérni a tanárok, a legtöbbek által említett cél valójában nem is szerepelt a tényleges követelések között, a kormány kommunikációjában viszont annál inkább. A pedagógusok béremelését a válaszadók 53 százaléka említette, ráadásul közülük minden másodiknak (az összes válaszadó 29 százalékának) ez jutott elsőként eszébe.
A kormánypropaganda hatása kimondottan szembetűnő a fideszes szavazók körében: 39 százalékuknak elsőként a béremelés jutott eszébe, összesen pedig 64 százalékuk említette. Ugyanakkor a tanárok valós törekvései közül is elérte néhány a lakosság ingerküszöbét.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. március 09. szerda, 17:37
-
Találatok: 2261
Elönti a szar a tarnazsadányi iskolát.
2014-2015 telén 133-an fagytak meg. Az eddigi enyhe télben január 20-ig már 97 ember hűlt ki. Ebből 44 ember a saját fűtetlen lakásában fagyott meg.
Egy 57 éves, amputált lábú férfi azért nem kapja meg januári rokkantnyugdíját, mert rossz helyre küldtek ki egy határozatot. Amikor megkérdezte, hogy miből fizesse az albérletét, a hivatalban azt tanácsolták neki, hogy kérjen kölcsön. Egy súlyos cukorbeteg férfi, akinek évekkel ezelőtt mindkét lábát combközépen amputálták, korábban 100 százalékos rokkantként 50 ezer forintot kapott. A új törvényben ez a kategória már nem szerepel, a felülvizsgálaton 74 százalékosra csökkentették rokkantsága mértékét, és elvettek tőle hatezer forintot. Egy félkezű férfi már négy hónapja vár arra, hogy eldöntsék, járt-e neki fogyatékossági támogatás.
2015 márciustól megszűnt a méltányossági ápolási díj. Aki ezek után otthon ápolja valamelyik családtagját, egy fillér támogatást sem kap. Ráadásul az ápolással töltött évek nem számítanak majd bele a szolgálati időbe a nyugdíj meghatározásánál, és még a saját egészségbiztosítását is fizetnie kell.
A magyar kórházakban olyan rossz higiéniás körülmények vannak, hogy sokkal könnyebben halhat meg valaki kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben – állítja az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport. A kórházigazgatók a spórolás érdekében visszamondják a takarító cégekkel kötött szerződéseket, de előfordult olyan is, hogy a sterilizáló napokig nem működött.
Egy hatósági vizsgálat szerint Magyarországon nincs olyan kórház, amely megfelelne a gyógyítás minimális szakmai feltételeinek. Az ÁNTSZ ugyan vizsgálta a kórházakat, de a vizsgálat eredményeit nem hozta nyilvánosságra. Amit mégis meg lehetett tudni, az az, hogy a fekvőbeteg-ellátó osztályok kétharmada nem felel meg a minimális feltételeknek sem. Száz vizsgált kórház közül huszonkettőben nincs megfelelő kézmosási, fertőtlenítési lehetőség az orvosoknak, vagy hiányoznak az ellátáshoz szükséges megfelelő eszközök. A kórházak több mint 70 százalékában nincs kellő számú szakorvos, illetve szakdolgozó.
Az Orbán-kormány egyik első rendelkezése a pálinkatörvény volt. Államilag ösztönzik a legártalmasabb alkohol fogyasztását. Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt az alkohol- és kábítószer-mérgezések száma. Öt éve tizenhétezer esetről tettek bejelentést a kórházak, tavaly huszonnégyezernél is többről.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. március 09. szerda, 05:42
-
Találatok: 2412
Ha Áder János aláírja az MNB-törvény módosítását, az szégyenfolt marad a Fidesz lelkén – mondták az atv.hu-nak kormánypárti képviselők, akik abban bíznak, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz fordul. Ez a forgatókönyv szerintük annyival jobb, mint az országgyűlésnek való közvetlen visszaküldés, hogy legalább az alkotmányosság irányába determinálja az új szöveg véglegesítőit.
Kövér László annak ellenére írta alá a minap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak gazdálkodását kvázi titkosító törvénymódosítást, hogy személyes véleménye szerint az azok által kezelt összegek közpénznek minősülnek.
Bánki Erik fideszes képviselő indítványa 250 milliárd forint nem transzparens felhasználásáról szól. Információink szerint többen úgy vélik, hogy a parlament gazdasági bizottsága fideszes elnökének gyakorlatilag csak a nevét kellett adnia a javaslathoz.
Bánki Erik az ATV Start című műsorában elismerte, hogy a jogszabály megváltoztatását Matolcsy György kérte a kormánytól, és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman jogi állásfoglalásával szemben a politikai akaratot juttatták érvényre.
Érveik hallatán – az MNB alapítványaihoz juttatott pénz „elveszíti közpénz jellegét” – azonban még a nem jogász végzettségű képviselők egy része is szemlesütve nyomott gombot a módosításra.
Surányi György az MNB korábbi elnöke az ATV Szabad szemmel című műsorában azt mondta, hogy az árfolyamgátból származó több száz milliárd forintos nyereséget Matolcsynak a devizahitelesek megsegítésére kellett volna fordítania, és nem műtárgy- és ingatlanvásárlásra. A hazai GDP egy százalékát kitevő összeg ilyen célokra fordítása Surányi szerint nagyságrendjét tekintve példátlan a külföldi jegybankok gyakorlatában.
Bárcsak Áder visszadobná
Több kormánypárti frakciótaggal is beszélve egyértelmű, hogy
a képviselőcsoport egy részének azért leesett, mennyire „kilóg a lóláb”. Ők nem is rejtik véka alá, abbéli reményüket, hogy Áder Jánoson fennakad a módosítás.
Azért örülnének azonban inkább annak, ha az államfő az Alkotmánybírósághoz postázná a küldeményt, mert az egyértelműbb helyzetet teremtene, hiszen egy ítélt dolog már determinálja a jogalkotást. Míg ha csak a T. Ház kapja meg újra a lehetőséget, abban benne van a dacból újrázás kockázata.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. március 06. vasárnap, 19:40
-
Találatok: 2082
Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta hangsúlyozza: növelni kell az állam szerepét a nemzetstratégiai ágazatokban. Annak jártunk utána, kulcsterületeken, így az energiaszektorban és az állami földterületeknél milyen következményekkel jártak a vételek és az eladások. Az eredmény lesújtó.
Az elmúlt hat évben a Fidesz betartotta az energiaiparral kapcsolatos választási ígéreteit: Orbán Viktorék, amit csak lehetett, megvettek. Ugyanakkor
egybehangzó szakmai értékelések szerint az állam energetikai felvásárlásai üzleti szempontból totális bukást jelentenek.
Ha az eseményeket a magyar adófizetők szempontjából nézzük, így összegezhetünk: ha a kormány mostanáig várt volna a felvásárlásokkal, az adófizetők több százmilliárd forintját takaríthatta volna meg. Egyes esetekben ez a részvényárfolyam-grafikonról különösebb vita nélkül leolvasható. Más esetekben az állam érvei árnyalják a képet, ám a tények – minden körülményt figyelembe véve is – kijózanítóak.
2010-nek még úgy indultunk neki, hogy – a Főgáz kivételével – a hazai energiaszolgáltatók külföldi irányítás alatt állnak, az MVM állami cég, a Mol pedig, ugye, a tőzsdén forog. A tulajdoni felállás nagyjából most is ugyanez. Ugyanakkor nem állítható, hogy az Orbán-kabinet ne igyekezett volna folyamatosan bővíteni energiaipari befolyását.
A kormány első nagyobb felvásárlási ügyletére 2011-ben került sor, amikor megvették a Mol 21 százalékát a cégvezetéssel rossz viszonyban lévő, titokzatos orosz Szurgutnyeftyegaztól. A csomagért félezermilliárd adóforintot fizettek ki. Ezzel az állítólag Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló energiacég lényegében százszázalékos hasznot zsebelhetett be.
Noha az ügyletet Orbán a nemzeti energiapolitika megvalósítása irányába tett alapvető lépésnek nevezte, ezt a tények kevéssé igazolják.
Negyedrésznyi tulajdonosként a magyar államnak lényegében semminemű beleszólása sincs a Mol életébe.
Ahogy azt már az ügylet megkötésekor sokan megfogalmazták: emiatt nem lesz olcsóbb a benzin. A kormány és a Mol szoros viszonyát nem ez, hanem sokkal inkább a hagyományok, illetve Orbán Viktor és Hernádi Zsolt Mol-vezér személyes kapcsolata garantálja.
A kivásárlás tényleges okára azóta se derült fény. A valósághoz talán az a magyarázat állhat a legközelebb, hogy a Mol könyveitől meglehetős nyers módszerekkel távol tartott Szurgutnyeftyegaz tényleg a magyar–orosz kapcsolatok felvirágoztatásának egyik legkomolyabb akadályát képezte. Orbán szerint tehát erre megérte rááldozni 500 milliárd forintot. Azóta a részvényárfolyam közel a felére olvadt. Mostani árszinten a veszteség közel kétszázmilliárd forint. Ezt aligha ellensúlyozza az államra eső évi körülbelül tízmilliárdnyi osztalék. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. március 05. szombat, 08:59
-
Találatok: 4268
Úgy néz ki, megvan Orbán Viktor egyesek által nemlétezőnek tartott kuvasza, Nárcisz, csak éppen nem ott, ahol eddig gondolták volna.
Általános meglepetést és némi zavarodottságot keltett, amikor Orbán miniszterelnök Faceboookján február 24.-én megjelent egy fotó róla, amint éppen megölel egy kuvaszt, azzal a szöveggel, hogy
„Nárcisz és én is egyetértünk az állatvédők céljaival”.
Orbán arra a négy nappal korábban, a Kossuth téren tartott többezres tüntetésre utalt, ahol állatvédők követelték az állatkínzás szigorúbb büntetését. Ugyanezen a napon, vagyis február 24.-én cikk jelent meg a témáról a Blikkben a kutyáról, "Kertjükben verték félholtra Orbán Viktor kutyáját" címmel. Ebből az írásból értesülhetett arról a meglepett közvélemény, hogy
- Orbán Viktoréknak van kutyájuk;
- már hat éve;
- ezt a kutyát valakik egyszer majdnem agyonverték Orbán felcsúti kertjében, olyan brutálisan, hogy majdnem belepusztult és elvesztette az egyik szemét.
Mindez azért okozott általános meghökkenést, mert Orbán Viktor kutyájáról korábban senki sem tudott. Sőt, igazából fel sem merült, hogy lenne neki, hiszen négy évvel ezelőtt ő maga nyilatkozta a Borsnak, hogy:
„Lovat vagy kutyát szívesen tartanék. Az állat azonban majdnem olyan, mintha családtag lenne, ezért csak akkor tarts, ha tudsz vele törődni! Erre manapság a munkám mellett sajnos semmi esélyem.”
Azt is hamar kiderítette a sajtó, hogy Orbán Viktor Facebookján – ahol soha nem szokott cukiságziccereket kihagyni és a családi képek posztolásától sem tartózkodik – az elmúlt években nem szerepelt a kuvasz. Sőt egyik gyereke sem posztolt ilyesmit, miközben Orbán Ráhel tacskójáról jelent meg kép.
Ekkor úgy nézett ki, hogy az állat talán nem is létezik, bár azt a kétkedők sem értették, hogy miért hantálna ilyesmiről valaki, még ha politikus is az illető.
A zavart, ha lehet, tovább fokozta, amikor az Index kiderítette, hogy létezni mégiscsak biztosan létezik a kuvasz, akit 2010. júniusában vettek fel a Budai Kisállatklinikára, négyhónaposan, súlyos sérülésekkel, törött lábbal. Az állat gazdájaként Orbán fiát, Gáspárt jegyezték be.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. március 03. csütörtök, 22:54
-
Találatok: 2151
Orbán Viktor szerint az nem életszerű, hogy Pilz Olivér miskolci tanár egy reggel felkel és arra ébred, hogy bajok vannak az oktatással.
Az viszont életszerű, legalábbis a kormány szerint, hogy a Szépművészeti Múzeum 420 ezer forintot kér azért, hogy elárulja, kiknek kölcsönöztek ki értékes festményeket az elmúlt években. Életszerű ugyanis, hogy vannak, akik úgy gondolják, hogy a Szépművészeti Múzeum Baán László főigazgatóé, a kormányé, a Fideszé. Orbán Viktoré és Habony Árpádé.
Életszerű továbbá, hogy 8 millió forintot fizettek egy, a kazah juhtenyésztésről szóló szövegért, mely szöveg felét, mint utóbb kiderült, egy magyar professzor tanulmányából lopták. Életszerű, hogy a pénzt gond nélkül kifizették, és az is életszerű, hogy eddig semmilyen eljárás nem indult az ügyben.
Életszerű, hogy Mészáros Lőrincé lett a herceghalmi kísérleti gazdaság, hogy újabb milliárdok mehetnek el stadionokra. Életszerű, hogy Orbán Ráhel lehet a magyar turizmus irányítója, Áder János testvére a Klik vezetője, a legfőbb ügyész felesége pedig havonta ötmillió forintot keres a jegybankban. Életszerű továbbá, hogy Matolcsy jegybankelnök fizetése havi 5 millió forint fölé emelkedhet, és egy parlamenti döntés nyomán mintegy 200 milliárd forintnyi közpénzt tüntetnek el a lakosság látóköréből. Életszerű, hogy a hatalom fura urai úgy gondolják, hogy nekünk, többi magyaroknak, akik nem tartozunk a Fidesz holdudvarához és a miniszterelnök csókosai közé, nincs közünk ahhoz, hogy mire költik a pénzünket.
Életszerű, hogy a kormány 3 milliárd forintot költ a tervezett népszavazási kérdésének propagálására, s ugyanígy életszerű az is, hogy kigyúrt kopaszok megakadályozzák egy, a kormánynak nem tetsző népszavazási kérdés beadását. Életszerű, hogy ezek a kopasz honfitársaink, akik között börtönviseltek is vannak, minden jel szerint szoros kapcsolatban állnak Kubatov Gáborral. Életszerű, hogy Kubatov Gábor - akinek listája van arról, hogy kik kedvelik a Fideszt, és kik azok, akik nem szeretik Orbán pártját -, a Fidesz alelnöke és az FTC elnöke.
Életszerű, hogy a miniszterelnök az évértékelőében valótlanságokat állít, és a megjelent előkelőségek ezeket a valótlanságokat nem kifütyülik, hanem megtapsolják.
Bővebben ...
