Hírek

Totális bukás lett a beváltott ígéretből

Részletek: Készült: 2016. március 06. vasárnap, 19:40
Print; Találatok: 1926

ovi_megkapar Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta hangsúlyozza: növelni kell az állam szerepét a nemzetstratégiai ágazatokban. Annak jártunk utána, kulcsterületeken, így az energiaszektorban és az állami földterületeknél milyen következményekkel jártak a vételek és az eladások. Az eredmény lesújtó.

Az elmúlt hat évben a Fidesz betartotta az energiaiparral kapcsolatos választási ígéreteit: Orbán Viktorék, amit csak lehetett, megvettek. Ugyanakkor

egybehangzó szakmai értékelések szerint az állam energetikai felvásárlásai üzleti szempontból totális bukást jelentenek.

Ha az eseményeket a magyar adófizetők szempontjából nézzük, így összegezhetünk: ha a kormány mostanáig várt volna a felvásárlásokkal, az adófizetők több százmilliárd forintját takaríthatta volna meg. Egyes esetekben ez a részvényárfolyam-grafikonról különösebb vita nélkül leolvasható. Más esetekben az állam érvei árnyalják a képet, ám a tények – minden körülményt figyelembe véve is – kijózanítóak.

2010-nek még úgy indultunk neki, hogy – a Főgáz kivételével – a hazai energiaszolgáltatók külföldi irányítás alatt állnak, az MVM állami cég, a Mol pedig, ugye, a tőzsdén forog. A tulajdoni felállás nagyjából most is ugyanez. Ugyanakkor nem állítható, hogy az Orbán-kabinet ne igyekezett volna folyamatosan bővíteni energiaipari befolyását.

A kormány első nagyobb felvásárlási ügyletére 2011-ben került sor, amikor megvették a Mol 21 százalékát a cégvezetéssel rossz viszonyban lévő, titokzatos orosz Szurgutnyeftyegaztól. A csomagért félezermilliárd adóforintot fizettek ki. Ezzel az állítólag Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló energiacég lényegében százszázalékos hasznot zsebelhetett be.

Noha az ügyletet Orbán a nemzeti energiapolitika megvalósítása irányába tett alapvető lépésnek nevezte, ezt a tények kevéssé igazolják.

Negyedrésznyi tulajdonosként a magyar államnak lényegében semminemű beleszólása sincs a Mol életébe.

Ahogy azt már az ügylet megkötésekor sokan megfogalmazták: emiatt nem lesz olcsóbb a benzin. A kormány és a Mol szoros viszonyát nem ez, hanem sokkal inkább a hagyományok, illetve Orbán Viktor és Hernádi Zsolt Mol-vezér személyes kapcsolata garantálja.

A kivásárlás tényleges okára azóta se derült fény. A valósághoz talán az a magyarázat állhat a legközelebb, hogy a Mol könyveitől meglehetős nyers módszerekkel távol tartott Szurgutnyeftyegaz tényleg a magyar–orosz kapcsolatok felvirágoztatásának egyik legkomolyabb akadályát képezte. Orbán szerint tehát erre megérte rááldozni 500 milliárd forintot. Azóta a részvényárfolyam közel a felére olvadt. Mostani árszinten a veszteség közel kétszázmilliárd forint. Ezt aligha ellensúlyozza az államra eső évi körülbelül tízmilliárdnyi osztalék.

A második bevásárlás már értelmezhetőbb: az állami MVM Magyar Villamos Művek-csoporttal három éve közel háromszázmilliárdért megvetették a hazai gáztárolórendszert, illetve az orosz gáz behozataláért felelős nagykereskedőt a német E.ON-tól. Ehhez az állam csak 71 milliárdot adott, a többit az MVM-nek saját forrásból kellett kigazdálkodnia. Azóta a nyugati tőzsdék felé kiépített gázvezetékek,

az ottanihoz képest elszálló orosz gázárak és az igények zuhanása kétségessé tette a befektetés értelmét.

Ráadásul a kiszivárgott vagyonértékelések tanúsága szerint az Orbán-kabinet bőkezűen tömte ki az E.ON-t.

A társaságok eredményessége ugyanakkor kiegyensúlyozott, valószínűleg többek között annak betudhatóan, hogy az MVM csökkenő gázbeszerzési árai ellenére továbbra sem adja olcsóbban tovább a gázt. Az MVM-költségvetés feszültségeire jellemző, hogy számaikat egy ideig még a mindenható közműhivatalnak se mutatták be. Ugyanakkor az erőltetett gázpiaci lépések megálltak a tárolók és a nagykereskedő felvásárlásánál. Háttérharcok tárgya az is, hogy az MVM mennyi terhet vállaljon Orbán soros rezsicsökkentési terveiből. Így, bár az MVM 2012-ben rekordnyereséggel örvendeztette az államot, azóta a haszon folyamatosan csökken.

A következő nagy beruházás a Főgázt érintette. Pedig a Főgáz többségi tulajdona mindig is a fővárosé volt. Igaz, a vállalatnál – állítólagos titkos megállapodások révén – lényegében a kisebbséget birtokló német RWE volt az úr. Az RWE-t 2013 végén még az MVM vásárolta ki 41 milliárdos állami juttatásból. Ezt az összeget szakértők megint csak legalábbis nagyvonalúnak ítélték. Némely áttételekkel és összesen közel százmilliárd adóforint ráköltésével végül a Főgáz egésze a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez tartozó állami Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) kötött ki. Az MFB elsőként 2013-ban vállalt energetikai szerepet, amikor versenyhivatali aggályok miatt nem az MVM, hanem az állami bank vette meg a Moltól az algyői biztonsági-kereskedelmi gáztároló többségét. A szakértők által több tízmilliárdra tett vételár pontos mértékét az állam azóta is titkolja.

Orbán kudarcos energiaügyi lépéseinek kiemelkedő példája a magyar–szlovák gázvezeték, amit a Mol korábban üzletileg értelmetlennek ítélt. Ám a nemzetstratégiára hivatkozva Orbán mégis építésre utasította az MVM-et. Azóta az EU versenyaggályai miatt az üzemeltetés a Belügyminisztériumhoz került. A negyvenmilliárdos beruházást a kormány döntése alapján a gázfogyasztókra terhelték, amennyiben a hiteleket a gázszámlába épített, kötelezően megfizetendő tételből állják. A választási kampányban Orbán a félkész vezetéket annak rendje s módja szerint át is adta.

A cső azonban a tavalyi tényleges üzembe helyezése óta üresen kong, mert nincs rá piaci igény,

ellenben a kormány a napi működésre további négymilliárd forintot juttatott a cégnek. Az üzem fenntartása jelenleg havi több mint háromszázmillió forintba kerül.

Mindennek tetejébe jött az új terv, amelynek jegyében tavaly év elején megalapították a hangzatos nevű ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatót, majd azonmód megbízták a Főgáz irányításával. A Főgáz amúgy szabályerősítő kivételnek tűnik, amennyiben legalább nem viszi az állam pénzét, hiszen évente nyereséget termel. Igaz, ez jelenlegi szintjén vagy száz év alatt termelné ki a vételárat. Ráadásul az állam rögzítette, hogy a hasznot nem veszi ki a cégből. Vagyis Orbánék erre sem befektetésként, hanem nemzetstratégiai lépésként tekintenek.

Az adókkal és rezsicsökkentéssel négy év alatt kiszárított gázszolgáltatók tavaly év elején szinte egyszerre tették közzé, hogy így lakossági fogyasztóik ellátása reménytelenül veszteséges. Így a tevékenységet visszaadnák az államnak. Az ellátást a Főgáz vállalta át. Így ez év végével már minden háztartásnak az állam adja a gázt...

Teljes cikk: http://nol.hu/gazdasag/koltesre-volt-energiajuk-1604833