- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 02. kedd, 20:36
-
Találatok: 1477
Négy év alatt 290 ezer fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma. A növekedés mértéke meghökkentő, ugyanis nem csak a tanárok, orvosok lettek két évtized után újra közalkalmazottak, hanem sok minisztériumban is nőtt a létszám.
A költségvetési intézményeknél tavaly átlagosan 573,6 ezeren dolgoztak, miközben a kormányváltás előtti utolsó évben, 2009-ben a központi közigazgatásban alkalmazottak létszáma 282,7 ezer fő volt - többek között ez derül ki a parlamentnek a napokban benyújtott 2013-as költségvetés elszámolásából, illetve a korábbi évek zárszámadásainak összevetésből. Az elmúlt négy évben a Orbán-kormány viszonya a közigazgatáshoz teljességében megváltozott: míg baloldali elődei konzervatív-liberális gazdaságpolitikát követtek ezen a téren, vagyis inkább az adminisztráció egyszerűsítésre, a kisebb/olcsóbb államra helyzeték a hangsúlyt, addig a 2010 után megalakult Orbán-kormány az erős állam mellett tette le a voksát. Ez a retorikai irányváltás meglátszik a közigazgatásban dolgozók felduzzadásban is, amely tetemes volt, miközben minőségi változáson is átment a közigazgatás.
Az elmúlt négy évben teljesen átrajzolódott a közigazgatás képe, hiszen a komplett egészségügyi és oktatási szféra az önkormányzatoktól a költségvetéshez, azaz a kormányhoz került, illetve megalakultak a kormányablakok is. 2013-ban zajlott le az egészségügy és az oktatás kvázi "államosítása": megalakult a Klebelsberg Intézményfenntartó, amely az önkormányzati közoktatás túlnyomó többségét átvette és hasonló folyamat zajlott le az egészségügyben is - így nőhetett például 252,9 ezer fővel az Emberi Erőforrás Minisztérium által foglalkoztatottak száma négy év alatt.
Ezekkel a lépésekkel nem nőtt az állam súlya a munkaerőpiacon, hisz az önkormányzatoknál dolgozó tanárok ugyanúgy közalkalmazottak voltak, mint most amikor a munkáltatójuk a Klebelsberg Intézményfenntartó. (Ezektől az intézkedésektől, átszervezésektől függetlenül nőtt az állam súlya a foglalkoztatásban - de ez a közfoglakoztatás következménye.)
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 02. kedd, 10:33
-
Találatok: 1640
Az egész sajtót bejárta Matolcsy Györgynek a vs.hu internetes portálnak adott interjújában olvasható kijelentése: „Jó hírem van: ez nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetnie! A jegybank saját, jegybanki pénzét költi” A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt a széles körű felháborodást igyekezett ezáltal csillapítani, amely a 200 milliárd forintos jegybanki oktatási alapítványi vagyonfeltöltések és az indokolatlan ingatlan- és hangszervásárlások nyomán keletkeztek. Matolcsy György biztosította a közvéleményt, hogy ezzel az MNB-re bízott pénzek osztogatása még nem ért véget.
Az egész sajtót bejárta Matolcsy Györgynek a vs.hu internetes portálnak adott interjújában olvasható kijelentése: „Jó hírem van: ez nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetnie! A jegybank saját, jegybanki pénzét költi” A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt a széles körű felháborodást igyekezett ezáltal csillapítani, amely a 200 milliárd forintos jegybanki oktatási alapítványi vagyonfeltöltések és az indokolatlan ingatlan- és hangszervásárlások nyomán keletkeztek. Matolcsy György biztosította a közvéleményt, hogy ezzel az MNB-re bízott pénzek osztogatása még nem ért véget.
hirdetés
A közgazdaságtan tankönyvei szerint - ezek azok, amelyeket Matolcsy György saját bevallása szerint nem forgat, mert túlságosan ortodoxok - a közpénz olyan javak összessége, amelyet az állampolgárok közvetlenül, vagy közvetve (szervezeteken keresztül) bocsátanak közösségük rendelkezésére, és amelynek kezeléséről, költéséről, ellenőrzéséről az állam gondoskodik. Eszerint, ha szigorúan vesszük, az MNB valóban nem közpénzeket herdál el akkor, amikor - Korózs Lajos szocialista politikus megfogalmazása szerint - olyan Pallas Athéné iskolarendszert hozott létre, amely "arra oktat, hogy miképpen kell a közpénzeket ellopni." Ugyanis csak az államnak áll jogában a közpénzeket kezelni, márpedig az MNB nem az állam, sőt működését, legalábbis a jogállamokban, a kormánytól független intézményként végzi.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. szeptember 01. hétfő, 05:47
-
Találatok: 1369
200 milliárdot kap Szeged a következő években. Persze, csak akkor jár a pénz, ha a város jól viselkedik. Akkor, ha a szegediek tudják a dolgukat, vagyis, a Fidesz-KDNP jelöltjére szavaznak az októberi választáson. Kothencz János polgármesterjelölt ígérte mindezt kampánynyitóján a szegedieknek, Kövér Lászlóval súlyosbítva az elmondottakat.
Amit ők megígérnek, az meg van ígérve.
Zene füleinknek. Mert tegyük a szívünkre a kezünket: melyikünk ne szeretné, ha szűkebb pátriájára 200 milliárd forint hullana az égből?
Ráadásul úgy, hogy semmit sem kell tenni érte. Kothencz János ugyanis nem kért semmit a szegediektől. Pontosabban, semmi olyat, amit azok ne tudnának teljesíteni. Nem várja el, hogy az ő kaszinóit látogassák, mert ilyenek nincsenek neki. Cigarettát sem kell tőle vásárolni, sem pedig húst, kenyeret, dolomitot. Nem kívánja azt, hogy szeressék, és a város legszebb lányait, asszonyait sem kéri cserébe.
Neki az is elég, ha októberben rá és a Fideszre szavaznak.
Akkor lesz kolbászból a kerítés, akkor – és ez most tényleg nem Kövér László egykori köteles elszólásáról jut eszünkbe - jut majd méz a madzagra
De leginkább 200 milliárd forint lesz, ami, szemben a mostani városvezetés 32 milliárdos ígéretével, valóban szép összeg.
Néztük a leggazdagabb magyarok listáját, kerestük rajta Kothencz János és Kövér László nevét, de egyikükét sem találtuk az első százban. Pedig 200 milliárdos vagyonnal már ott lehetne lenni az élbolyban.
Jobb híján azt kell gondolnunk, hogy az a kétszázmilliárd, amelyet a Fidesz győzelme esetén ígértek a szegedieknek, nem Kothencz és Kövér urak pénze. Úgy kezelik, mintha az övék volna, pedig nem az övék.
/ fsp
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 31. vasárnap, 07:03
-
Találatok: 1524
Az Átlátszó birtokába került és most közreadjuk azt a kormányzati háttéranyagot, amely az RTL Klub televízió műsorait vette nagyító alá. A több hónapos megfigyelést összefoglaló tanulmány két részből áll: az elsőben az RTL Klub hírműsorait vizsgálták és hasonlították össze a TV2 hírműsoraival statisztikai alapon, a másodikban konkrét műsorokat elemeztek.
A HVG írt arról elsőként, hogy a Miniszterelnökségen működő Kormányzati Információs Központ hosszas vizsgálat után készített egy elemzést, amely megállapította, hogy „a kormányzati hírek médiaképe kedvezőtlenül alakult a vizsgált időszakban az RTL Klub műsoraiban”. A jelentés most az Átlátszó birtokába került, és közzétesszük.
Az elemzés alapjául szolgáló vizsgálat 2012. szeptember 1. és 2013. május 31. között készült. A 17 oldalas dokumentum tartalmaz mindent, aminek eddig csak sejtettük a létezését: százalékok, táblázatok, grafikonok és kördiagramok arról, hogy az RTL milyen negatívan tünteti fel a kormányt hírműsoraiban.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 30. szombat, 14:46
-
Találatok: 1441
Tilo Schabert, az UNESCO volt főtitkára a kormányközeli Századvég Alapítvány agytrösztjeinek kedvenc politológusa. Leghíresebb munkáját sikerült megszerezni és elolvasni, és tényleg igaz a politológuspletyka: az Orbán-rendszert mintha a 25 évvel ezelőtt megjelent, egy amerikai liberális politikusról írt Boston Politicsból építették volna fel.
Tilo Schabert, egy ma már igen idős német politológus még a nyolcvanas évek végén írt egy könyvet, amit egy bizonyos Kevin White ihletett. Ő 1968 és 1984 között Boston demokrata párti polgármestere volt, és Chicago két Daley-jéhez hasonlóan ő sem elsősorban emberi jogi elkötelezettségéről vagy szociális érzékenységéről lett híres, hanem arról a következetes és kíméletlen hatalmi politikáról, mellyel ciklusokon át elmozdíthatatlan pozícióba betonozta be magát. Schabertet az nyűgözte le Kevin White 16 évében, négy cikluson keresztül tartó uralmában, hogy a keleti parti nagyvárosban egy olyan gigantikus rendszert hozott létre, melynek egyetlen szervezőelve volt: a hatalom.
Márpedig az UNESCO humántudományos igazgatójaként is tevékenykedő Schabertet mindig is az izgatta, hogyan tudta demokratikus környezetben felhalmozni, áramoltatni és újratermelni a politikai hatalmat egy Mitterrand, Roosevelt, Adenauer vagy White; és az is lenyűgözte, hogyan adják át magukat a politikusok a hatalom logikájának:
Mindent a hatalom szempontjából értékelni: minden eseményt, minden tranzakciót, minden tényt és minden eszmét, minden embert és minden csoportot.
1. Rend helyett konfliktus
Szakértők a Boston Politics-et tartják Schabert legátfogóbb munkájának, mely tulajdonképpen Kevin White hatalmi rendszerének jegyzőkönyvi szintekbe belemenő elemzésének és Schabert saját hatalomelméletének az ötvözete. De a Boston Politics számunkra azért igazán érdekes, mert olyan, mintha ez lenne az a kézikönyv, amiből Orbán Viktor felépítette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 29. péntek, 22:42
-
Találatok: 1723
A vs.hu-nak adott exkluzív (!) interjút a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Téma akadt bőven, a jegybank az utóbbi időben hihetetlen mértékű költekezésbe kezdett. A kastély- és irodaház-vásárlás egy dolog, de most kiderült, hogy soha nem látott mennyiségű pénzt akarnak éppen oktatási alapítványokra költeni.
Na de honnan van minderre pénzük?
„Jó hírem van: ez nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetnie! A jegybank saját, jegybanki pénzét költi – amire pénzteremtéssel és a kéthetes betét révén hitelből jön a fedezet –, de csak addig, amíg nyereséges, tehát a jegybank emiatt nem lehet veszteséges.”
- kezdi a volt gazdasági miniszter, aki szerint jegybanki pénzt és nyereséget a kamatcsökkentés termelte ki. És mindez nem közpénz. Aha.
Más lett volna a helyzet, mondja a jegybankelnök, ha veszteséges lett volna az MNB, ez 2013-ban a GDP 0,7 százalékát jelentő többletkiadást okozott volna a költségvetésnek. Tehát most valahogyan keletkezett a tavalyi GDP 0,7 százalékának megfelelő pénz, ami nem a közé.
De ehelyett a kamatcsökkentési ciklus és a devizatartalék átértékelődéséből származó konverziós árfolyamnyereség miatt 280 milliárd forintot takarítottak meg. Ezt élik most fel.
És hogy miért van szükség ennyi pénzt ölni ezekbe az alapítványokba? Hát mert meg kell haladni a neoliberalizmus tanait!
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 29. péntek, 14:48
-
Találatok: 1446
Hatalmas a forgalom manapság a Rubicon folyócska két partja között. Tért ölelő léptekkel igyekszik át rajta a magát magyarnak nevező kormány, az önmagukat demokratikusnak és baloldaliaknak nevező ellenzéki pártok, no meg Legújabb Régi Jóbarátunk, Vologya cár is. Mi meg csak pislogunk, s szaporán igyekezzük visszanyelni a szájunkba tóduló gyomortartalmat.
Alig több, mint hat héttel a választásoknak hazudott önkormányzati bohózat előtt a települési és kerületi stallumokban megkapaszkodni akaró, azok bázisán magát újjáépíteni szándékozó Baloldal még mindig önmagával van elfoglalva. Pedig a hirdetettek szerint itten az a tét, hogy a kisebb-nagyobb győzelmekkel egyfajta hatalmi ellenpólust képezvén, legkésőbb 2018-ban kimenteni az országot az orbáni Maffiapártállam karmai közül.
Ámde ehhöz némi kampányolásra is szükség lenne, melynek két, de egymással összefonódó célja lehetne csak: folyamatosan (napi negyvennyolc órában!) leleplezni a habonyista propagandagépezet hazugságait, nyilvánvalóvá tenni a Fasiszta Állam valódi céljait, illetve egy vállalható/választható alternatívát nyújtani a nyomorgó, mindenben és mindenkiben csalódott Zembereknek.
Nem akarom ismét felemlegetni, hogy álláspontom szerint az utóbbit legegyszerűbben úgy lehetett volna elérni, ha a T. Ellenzék azzal bizonyítja a demokratikus, alkotmányos, jogállami köztársaság, a nyugatos, liberális állam iránti elkötelezettségét, hogy simán bojkottálja az önkormányzati (legelső sorban a budapesti!) választásokat. Hivatkozván (és be is mutatván!) a legalizált csalásokra, a választói akaratot korlátlanul eltorzító “szabályokra”, majd ujjal mutogatva az ezeket kiötlőkre (kormány és Kétharmad), meg az azokat szentesítő Kesztyűbábokra (tákolmánybírák).
Ámde ez a “vonat” már elment (igaz, még most is fel lehetne rá szállni, hiszen ölég lenne hozzá egyetlen nyilatkozat!), az Ellenzék meg sajnos hagyta magát áttuszkolni az Orbán által neki odacsatornázott Rubiconon. Így osztán marad(na) a fentebb ismertetett módszerekkel való kampányolás, amihez pedig még csak különösebb szellemi erőfeszítésre sem lenne szükség (csak fizikai – szó szerint – állóképességre). Hiszen ehhöz az “anyagot” oly’ bőséggel szállítja az önmagával manapság belháborút is vívó (lásd ittés itt!), biberachi elveken alapuló kül- és belpolitikát követő, elképesztően urizáló kormány(párt), hogy csupán győzni kéne a röpködő “magaslabdák” lecsapkodását. … No meg akarni is!
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 28. csütörtök, 15:58
-
Találatok: 1443
Augusztus 15. óta munkacsoport dolgozik a nonprofit közszolgáltatási rendszer előkészítésén: a villamosenergia-, a földgáz- és a távhő-közszolgáltatásokat szervezné egy társaságcsoportba a kormány. A munkacsoportot Lázár János vezeti, és részt vesz benne az igazságügyi miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter.
A villamosenergia-, a földgáz- és a távhő-közszolgáltatásokat egy társaságcsoportba akarja szervezni a kormány a holding alapú közszolgáltatási rendszer részeként – az erről szóló kormányhatározat a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg. A kabinet egy augusztus 15-én megjelent határozattal már munkacsoportot hozott létre a nonprofit közszolgáltatási rendszer előkészítésére.
Ennek a munkacsoportnak – a mostani közlönyben olvasható határozat értelmében – úgy kell előkészítenie a jogszabálytervezeteket, hogy a villamosenergia-, a földgáz- és a távhő-közszolgáltatásokat egy társaságcsoportba szervezzék. Emellett úgy kell kidolgozni a javaslatokat a munkacsoportnak, hogy az egységes közműszolgáltató társaságcsoport, valamint a központi adatfeldolgozó társaság feletti tulajdonosi jogokat és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos általános szabályozási jogkört a Miniszterelnökséget vezető miniszter lássa el, a nemzeti fejlesztési miniszter pedig gondoskodjon az energiaellátás biztonságáról, lássa el az árszabályozási feladatokat, továbbá a közszolgáltatások megrendelésével kapcsolatos feladatokat.
A munkacsoportot létrehozó, augusztus 15-én megjelent határozat szerint a kormány a közszolgáltatási rendszer átalakítása érdekében egyetért egy olyan állami tulajdonú holding létrehozásával, amely nonprofit alapon, a szolidaritás elvét figyelembe véve, kis ráfordítással, fenntarthatóan működik. Az új közszolgáltatási rendszer előkészítésére, a szabályozási, gazdasági megalapozó feladatok elvégzésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével, az igazságügyi miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter részvételével munkacsoport alakítását írta elő a határozat. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét pedig felkérték, hogy segítse a munkacsoportot.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 27. szerda, 15:34
-
Találatok: 1425
Évtizedes szálakat szakított szét Orbán Viktor, amikor nekiment legrégebbi szövetségesének, Simicska Lajosnak. Értesüléseink szerint a milliárdos vállalkozót elsősorban az zavarja, hogy vissza kellene vonulnia abból a pozícióból, amit még 1993-ban foglalt el, és fel kell adnia azt az építkezést, amit két évtizede folytat. A miniszterelnök – akit szövetségesei is győzködnek, hogy szorítsa vissza egykori kollégiumi szobatársát – úgy látja, Simicska túl nagyra nőtt, és „árnyékot vet” a többi „nemzeti tőkésre”, akiknek viszont az új gazdaságpolitikában főszerepet szán. Fideszes és kormányzati forrásokkal beszélgettünk a kormányalakítás óta folyó háborúról.
Háború a legrégebbi szövetségesek, Orbán és Simicska között, konfliktusok Kövér Lászlóval, feszültség Lázár és Rogán között, egy miniszter távozását sürgető nyílt levél, kormányzati bakik, kirúgások a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél – a harmadik Orbán-kormány júniusi megalakulása óta olyan folyamatok zajlanak a Fideszben és a Fidesz hátországában, melyek a párt 2002 után lezajlott központosítása óta szinte elképzelhetetlenek voltak.
A hvg.hu több vezető fideszes politikussal, kormányzati tanácsadóval, a döntéshozatalra rálátó háttéremberrel beszélgetve megpróbálta kibogozni a szálakat. Az elemzés elkészítéséhez több interjút is felvettünk, beszélgetőpartnereink viszont – elsősorban a pártfegyelemre hivatkozva – kérték, ne szerepeljenek névvel a cikkben, illetve lehetőleg a betöltött funkciójukat se nevezzük meg.
Forrásaink szerint a nyilvánosságra került konfliktusoknak számos eredője van, de egy dolog közös bennük: nincsenek ellentétben a miniszterelnök-pártelnök szándékaival, a vitákat sokszor ő maga gerjeszti, mert úgy gondolja, a 2014-es év a Fidesz életében is az új időszámítás kezdete, és ehhez mindenkinek igazodnia kell.
Bővebben ...
