Hírek
Intézményesítették a lenyúlást az uniós pályázatoknál
- Részletek
- Készült: 2015. november 10. kedd, 00:30
- Találatok: 1920
Központosítva, s ráadásul rendszeresen túlárazzák Magyarországon a uniós fejlesztési forrásból finanszírozott projekteket – ez az elsődleges, s nem túl szívderítő megállapítása a Transparency International (TI) hazai szervezete által készített tanulmányból.
A hétfőn bemutatott dokumentum arra az általános ismeretre mutat rá ezzel kapcsolatban, hogy nagyon sok pénzről van szó. 2007–2013 között 8200 milliárd forint támogatásban részesült az ország, amely révén 63 ezer fejlesztést végeztek el.
A mostani, 2014–2020 közötti periódusban 6000 milliárd forint jön majd. Ez a két időszak együttesen azt eredményezi, hogy Magyarország az említett időszakban az évente megtermelt GDP-jének több mint 3,5 százalékát – vagyis évente átlagosan több mint ezermilliárd forintot – kapja fejlesztési célokra. Beszédes adat, hogy az állami beruházások 95 százaléka uniós pénzekből valósul meg. Az egy főre jutó támogatások rangsorában pedig a második helyen állunk.
– Ezeket az adatokat figyelve nyugodtan kijelenthető, hogy itthon nem lenne növekedés és közberuházás sem ezek nélkül a források nélkül. Ezekhez a pénzekhez felelősség és kötelesség is társul, többi között a megbízhatóság és átláthatóság, Utóbbiakban viszont komoly hiányosságok vannak Magyarországon – mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.
A folyamatokat vizsgálva nem alaptalan az a feltevés, hogy a hazánknak jóváhagyott keretösszeg minél nagyobb arányú kihasználása korrupciót generálhat. A források kezelői a pályázatokra szánt pénzt például rendszeresen felültervezik, az elszámolható költségeket pedig igen bőkezűen kezelik.
Elkeserítőnek mondható a TI azon megállapítása, amely szerint a hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költségeket. Így korántsem meglepő: számos esetben előfordult, hogy a piaci ár ötszöröséért, vagy akár tizenháromszorosáért szereztek be egy árut uniós támogatással a háttérben. Konkrét példát is említett a TI tanulmánya, igaz, intézménynév nélkül. Ez arról szólt, hogy egy magyar egészségügyi központ részben uniós forrásból egy szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára Szlovákiában 262 ezer euró volt.
Az európai pénzeket döntően közbeszerzési eljárás során költik el itthon, amely a legkockázatosabb szakasza a korrupció szempontjából – jelentette ki Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője. Kállay László, a tanulmány szerzője rámutatott, hogy ezen eljárásokban a korrupció során rengeteg költség forgácsolódik el, amely valójában a felhasználható pénzek összegét nagymértékben csökkenti.
Kállay László egy példát is levezetett a pénzek elfolyásáról. Abban az esetben, ha egy projekt során a piaci beszerzési érték 100 egység, míg a támogatás ennek 40 százaléka, a túlárazás pedig 25 százalék, akkor ilyenkor a korrupciós járadék – azaz ami konkrétan korrupcióra megy el – a támogatási összeg 50 százalékát elviszi. Amennyiben a túlárazás 67 százalék, akkor a teljes támogatási összeg a korrupciós költségeket finanszírozza.
A tanulmány szerzője azonban sietett hozzátenni, hogy 25 százalékos túlárazás ma már nem éri el az ingerküszöböt, azaz ha valaki ennyit állít be a projektbe, azzal lényegében már nem is állnak szóba. Ehhez kapcsolódóan hozzátette, hogy a korábbi programok kapcsán készített interjúk alapján az a kép rajzolódik ki, hogy az eddig elvégzett projektek közül nem nagyon volt olyan, ami ne lett volna túlárazva. Azt viszont nem lehet mondani, hogy a túlárazás mértéke az idő előrehaladtával emelkedett. Úgy tűnik, hogy ilyen kontroll mintha lenne a rendszerben – fogalmazott. Arra a kérdésünkre a tanulmány szerzője nem tudott konkrét számot mondani, hogy a 2007–2013 közötti időszakban az említett 8200 milliárd forintból a túlárazás miatt mennyi égett el.
Fontos azt kiemelni, hogy nemcsak az pénzek elosztását, hanem az ellenőrzést is a magyar hatóságok végzik el. Csak ezt követően jönnek az európai szervek, így például a Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Beszédes adat, hogy utóbbi szervhez a magyar hatóságok egyetlenegy visszaélésre utaló esetet sem jelentettek.
– Pedig a rendszer alapja éppen az lenne, hogy a hatóságok együttműködnek, de az adatokból látható, hogy az nem történik meg – mondta a TI ügyvezető igazgatója. Magánszemélyektől ellenben tavaly 28 panasz futott be az OLAF-hoz, amellyel így a negyedik helyen állunk. Mindebből végül 13 vizsgálatot indított meg az uniós szervezet, amellyel viszont a második helyen állunk, bennünket csak Románia előz meg a OLAF elindított vizsgálati listáján, ott 36 eset áttekintésébe kezdett bele a Hivatal.
A TI jelentése megállapítja, hogy a 2014–2020-as költségvetési időszakban erősödik a források fölötti állami kontroll. Ennek az a háttere, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszűnésével 2014-től a forráselosztást irányítását végző hatóságok a minisztériumhoz kerültek, eközben pedig a központi koordinációs feladatokat a Miniszterelnökség látja el. Így bár látszólag decentralizációt hajtottak végre, azonban éppen ellenkezője történt, hiszen minden funkció a közigazgatáson belülre került. A TI arra is felhívta a figyelmet, hogy a korrupció sokkal nagyobb arányú a vissza nem térítendő támogatások esetében, így ebből a szempontból veszélyes, hogy a kormány ebben a ciklusban az ilyen források mennyiségét jelentősen szeretné megnövelni.
|
Mobilalkalmazással a korrupció ellen |
Cikk: http://nol.hu/gazdasag/fajdalmas-ahol-unios-penz-van-ott-korrupcio-is-van-1574025
RÉSZE LETT A RENDSZERNEK: TÚLÁRAZZÁK AZ UNIÓS PROJEKTEKET
Rendszeresen túlárazzák az uniós projekteket, és mindezt központosítva teszik - ez derül ki a Transparency International Magyarország (TI) „Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon” című tanulmányából, amelyet ma mutattak be Budapesten. A jelentés szerint az uniós pénzek elosztása nem elég hatékony.
AZ UNIÓS FORRÁSOK KORRUPCIÓS KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON - TANULMÁNY
Feltöltve: 2015-11-09 (pdf)
Most lopja el a Fidesz a fenntartható rezsicsökkentésre fordítható pénzt
Lázár János, az EU-s pénzek elosztását irányító Miniszterelnökség feje október elején tett és nagy felháborodást kiváltó bejelentése szerint „...európai uniós pénzből lakossági energia-korszerűsítése program nem lesz”. Ezt már elég nehéz beleilleszteni a rezsicsökkentésről szóló propagandába, amelyet a szlogen szerint mindenki érezhet a bőrén.
Lázár Jánosék ötmilliárdos trükkje
„Tűzzel-vassal próbálom irtani a pályázatírókat, közbeszerzési tanácsadókat, projektmenedzsereket” – üzent hadat az uniós pénzek „vérszívóinak” (ahogyan lefestette őket) tavalyi miniszterjelölti meghallgatásán Lázár János. Ehhez képest az általa vezetett Miniszterelnökség most méretes, 5 milliárd forintos tenderen külső segéderőket keres, közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadásra. Az 5 évre szóló pályázat másik érdekesség, hogy a Miniszterelnökség nem várta meg a saját maga által adjusztált új közbeszerzési törvény november elsejei hatályba lépését, még október 29-én feladta a hirdetményt, így a régi szabályok szerint zavarhatja le az eljárást.
Hova tűnt 220 millió forint a Szegedi Vadasparkból? - 2015. nov. 9. - 220 millió forint tűnt el egy játszótér építése kapcsán Szegeden. Két éve ugyanis egy magánvállalkozó uniós támogatás segítségével 265 millió forint értékben épített játszóteret a Szegedi Vadasparkban. A Titán Kft. komoly bérleti díjat is fizetett volna az állatkertnek. Időközben azonban kiderült, hogy a beépített eszközök értéke mindössze 40 millió forint. Ezért a helyi baloldal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Európai Csalás Elleni hivatal is nyomozásba kezdett. További részletek a videóban.
A múlt köde:
- Nyakunkig ér a korrupció
A visszaélés és a korrupció szinte átitatja a hazai üzleti és gazdasági életet – derül ki a EY könyvizsgáló és tanácsadó cég 59 országban, közte Magyarországon is elvégzett felméréséből. (Itthon 52 vállalat vett részt a munkában.) A kutatásban jellemzően cégek felső vezetőit kérdezték, s válaszaik most is lesújtóak voltak. Hatvan százalékuk úgy véli, az országban gyakoriak a visszaélések és a megtévesztések.
- Mi kerül ezen a játszótéren negyedmilliárd forintba?
Egy szegedi szocialista képviselő szerint legfeljebb 40 millióból kijöhetett volna az az interaktív játszótér, amelyet a helyi Vadasparkban húzott fel 185 millió forintos uniós támogatással egy olyan cég, melynek egyik tulajdonosa a Fidesz helyi elnökének személyi titkára, az ügyvezető-tulajdonosa pedig a Botka László szegedi polgármestert bíráló lap szerkesztője. Vahl Rezső, a kft. ügyvezetője szerint a szocialista Ménesi László rosszul számolt, és rágalmazásért feljelentést tesz. - Gigantikus tanteremmutyira gyanakodnak
A pályázati pénzek töredékét költötték tanteremfelújításra, a maradék pénz egy céghálózathoz és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerülhetett – írja az Index. Az üggyel a trafikbotrányt is kirobbantó Hadházy Ákos volt fideszes önkormányzati képviselő foglalkozik. - “Az egész almásláda rohad” – Korrupció a csúcson
Miután Áder János államfő kinevezte a minisztereket, megalakult a harmadik Orbán-kormány. Ebből az alkalomból közöljük Jancsics Dávid korrupciókutató írását a hálózatos rendszerszintű korrupció elmúlt évekbeli kifejlődéséről, és hogy mindez miképp téríti el az állam intézményeit a normális működéstől. Profi szervezés, minimális lebukási esély, árulkodó jelek. - Durván korrupciógyanús tanterem-felújításokról ír a trafikbotrányt is kirobbantó egykori fideszes képviselő
A szekszárdi trafikbotrányt kirobbantó egykori fideszes képviselő, Hadházy Ákos most a város középiskoláiban felújított tantermek körüli anomáliákról kezdett el írni blogján. - Mint írja, 155 millió forintot költött Szekszárd városa egy kémia-fizika tanteremre az I. Béla gimnáziumban. Hadházy szerint ebből 45 millió forint ment el terem kialakítására, a maradék pénzt pedig különféle “elképesztő” címek alatt fizették ki cégeknek. Tanulmányokra 11 millió forint, projektmenedzsmentre pedig például 14 millió forint ment el.