Tellér Gyula Született-e „Orbán-rendszer” 2010 és 2014 között? címmel a Nagyvilág márciusi számában megjelent tanulmánya inspirálta legfőképpen Orbán Viktor nagy politikai botrányt kavaró tusnádfürdői beszédét. A miniszterelnöknek állítólag annyira tetszett főideológusának írása, hogy kiadta az ukázt: kormánya minisztereinek is el kell olvasniuk a dolgozatot – tudta meg a Népszabadság.
Tellér Gyula márciusi dolgozatának első része a 2009-ben publikált Rendszer-e a rendszerváltás rendszere? című esszéjének néhány fő állítása, második nagy fejezete az „Orbán-rendszerről” szól, míg a harmadik rész a konklúziók leírása.
Tellér Gyula szerint az új orbáni rendszer „elkezdett születni”, de az Orbán-féle rendszerépítéssel szemben összeszövetkezett a posztszocialista belső ellenzék és a frankfurtista-posztmarxista EU-bürokrácia
Egy kevéssé ismert, de Orbán Viktor szűk környezetéhez közeli jobboldali véleményformáló munkatársunknak azt mondta: a miniszterelnök nagyra becsüli Tellér Gyulát, aki a kormánypolitika társadalomelméleti hátterét tanulmányozza, és számos alkalommal elkísérte külföldre, Bukarestbe, Libanonba, Jordániába is a miniszterelnököt. Párizsba és Bécsbe viszont saját költségen utazott, hogy beszerezze a számára szükséges „idegen nyelvű irodalmat” is.
A miniszterelnökre Tellér Gyula gondolatai, tézisei vannak a legnagyobb hatással – mondták, s míg a 2006-os választások előtt az akkor még csak Fidesz-elnök Orbán Viktor szűk körben arról beszélt, hogy politikai pályaíve végén olyan szerepet képzel magának, mint amilyen Bethlen István miniszterelnöké volt Horthy Miklós mellett, amikor tízéves miniszterelnökség után a háttérből „befolyásolta” a kormányzót, ma már azt lehet érezni, hogy szíve szerint a Horthy-korszakhoz, illetve ad absurdum a Kádár-korszakhoz hasonló történelmi időszak kötődne a nevéhez a klasszikus konzervatív értékválasztáson alapuló nemzetállam megerősítésével – mondták lapunknak kormányoldalról
Nem csitul a belharc a Fideszben - Simicska Lajos médiabirodalmának zászlóshajója, a Magyar Nemzet ezen a héten az RTL Klub babérjaira tör: nyíltan bírálta Orbán Viktor személyi sajtósát, Havasi Bertalant, ma pedig a fejlesztési miniszter, Seszták Miklós távozását követeli.
Minden olyan eset hírértékű, amikor a kormány szócsöve szembe megy a Fidesszel, sőt néha személyesen Orbán Viktorral. "Pokorni Zoltánra, szakértelmére természetesen szüksége van az ideológiai és szociológiai értelemben véve is széles Szövetségnek. Időben meg kell azonban állítani azt a folyamatot, amelynek eredményeként a Fidesz liberális szárnyához tartozó politikus az egész konzervatív jobboldal irányítását átvegye." - írta a lap egy névtelen, állítólag olvasói levélben a 2006-os választási vereség után. A szöveget akkor mindenki úgy értelmezte: kiadták a kilövési engedélyt az akkori kampány vezetőjére.
Egy kezünkön meg tudjuk számolni, azóta hány alkalommal fordult szembe a lap a kétharmaddal. A legutóbbi két eset - az elmúlt öt évet szemlézve -: a reklámadó és az útépítő cégeket sújtó különadó ötlete volt. Mindkét esetben egyértelmű a Simicska-birodalom érdeksérelme. A reklámadó az RTL Klub kiüldözése mellett a közterületi reklámokra is komoly terhet pakol, emellett a HírTV-nek, a Magyar Nemzetnek és a Lánchíd Rádiónak is fizetnie kell az új sarcot. A várható brüsszeli büntetés miatti, útépítőkre tervezett különadó ötlete pedig komoly problémát jelentett volna a Közgép számára. (A harmadik, konkrétan Orbán Viktor döntésével történő szembefordulás elvi alapokon történhetett - miként a jobbos értelmiség majdnem egészében -, amikor a III./II.-es ügynöki múlttal rendelkező belügyi államtitkár Tasnádi László távozását követelték.)
A lap mai számában vezércikk szólítja fel Seszták Miklós gazdasági minisztert a távozásra. Az előzmény: a kormánytól független médiumok hetek óta cikkeznek a kereszténydemokrata politikus viselt dolgairól. Így egyebek között arról, hogy korábban ügyvédként közreműködött olyan cégek létrehozásában, amelyek tetemes adóhiányt felhalmozva tűntek el, valamint off-shore gyanús üzletekről, amelyekben uniós támogatásból származó tízmilliók vándoroltak Seszták zsebébe.
Most, hogy már mindenki levelezik mindenkivel a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeinek KEHI-vizsgálata ügyében, emellett a támogatásokban részesült civil szervezetek megható miniszterelnöki üzenetet is kaptak, érdemes áttekinteni, hogy melyek is a szerintünk helyes válaszok az ügyben felmerülő kérdésekre. Megpróbáljuk közérthetően összefoglalni a viszonylag összetett jogi helyzetet, amelyben új fejlemény, hogy a vizsgálattal érintett szervezetek után Székely László ombudsman sem talált a vizsgálatot megalapozó szabályt a jogrendszerben.
Kinek mi köze van hozzá, hogy mire költik a norvégok a pénzüket?
Nem gondoljuk, hogy minden külföldi állam vagy állami szerv által nyújtott támogatás közpénznek számítana a magyar jog alapján: például a japán, esetleg azeri állami ösztöndíjat elnyerő egyetemistának bizonyosan nem kell a nyilvánosság előtt elszámolnia ezzel a pénzzel itthon. A közpénz, illetve az ezzel járó nyilvánosság azonban nem állhat meg azoknál a pénzeknél, amelyek átfolynak a magyar költségvetésen. Különösen vicces előzmény, hogy amikor pont ugyanezen az alapon érveltünk amellett, hogy a költségvetésbe befolyt adót a támogatás mértékével csökkentő tao-támogatások közpénznek minősülnek például a támogatott fociakadémiáknál, akkor azt a miniszterelnöki álláspontot ismertük meg az ügyben, hogy csak az gondolkodik így, aki kommunista.
Márpedig itt szerintünk nagyon hasonló a helyzet ahhoz, mint amit a tao-támogatásoknál láttunk. A Norvég Civil Támogatási Alapból elköltött pénz nem fut át a magyar költségvetésen, ennek ellenére közpénz. Nem is uniós közpénz, de ahhoz nagyon hasonló a szerepe, hiszen az NCTA egy olyan finanszírozási rendszer része, amelynek keretében Norvégia, Izland és Liechtenstein hozzájárul a gyengébben fejlett és újabb uniós tagországok felzárkóztatásához. A három nem EU-tag donor állam élvezi a szoros gazdasági együttműködés előnyeit az Európai Gazdasági Térség keretében (amit az EU tagállamai, köztük hazánk nyújt nekik, és ami természetesen komoly, bár pontosan ki nem fejezhető gazdasági értékkel bír számukra), ezért az Európai Bizottsággal kötött megállapodásban általuk vállalt pénzügyi hozzájárulásuk lényegében ugyanazt a funkciót tölti be, mint amit a Strukturális Alapokból (azaz „uniós pénzből”) történő kifizetések.
Megint tévednek a liberális demokraták, akik Orbán tusványos beszédét csak egy beteg elme megnyilvánulásának tekintik. A magyarországi ellenzék – ha ilyenről egyáltalán beszélhetünk olyanok esetében, akik a megélhetésüket a diktátortól kapják -, azért nem képes útját állni a diktatúrának, mert nincs tisztában annak az ideológiának a forrásával, amely ennek a rendszernek az életerejét és a logikáját adja.
Nem is hisznek abban, hogy ilyen ideológia létezik, meggyőződésük szerint Orbán csak rögtönöz, nem kell itt keresni semmiféle logikát. Amíg így gondolják Orbán rendszere élni és virágozni fog. 2003-ban azért tudtam, hogy fasiszta diktatúra lesz Magyarországon, mert a balliberális oldalon elfelejtették saját gyökereiket, nincsenek tisztában az ellenféllel, azt sem tudják, ki az ellenfél, miközben a másik oldal történelmi tapasztalataival, szilárd ideológiájával, sok évszázados receptjeivel készül a liberális demokrácia megdöntésére. Csak idő kérdése volt, mikor darálják le a saját ideológiájukat sem ismerő liberálisokat.
Aki Orbán tusványos beszédére azt mondja, hogy elmebetegség, annak nincs fogalma a történelemről és annak folytonosságáról. Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy a világ akkor kezdődött, amikor ők megszülettek, és ami korábban volt, az elmúlt. A világ tiszta lappal várta az ő megszületését, ezért csak annyi van a világban, amennyit ő lát belőle. Ez a magát értelmiségnek nevező rétegre is igaz.
A mai magyar intelligencia még arra is képtelen, hogy bizonyos szavakból felidézze, kik használták azokat, kik a liberalizmus legnagyobb ellenségei, kikkel szemben jött létre maga a liberalizmus. Ezért észre sem veszik, hogy amikor valaki azt mondja, véget vet a liberális demokráciának, akkor évszázadok szellemi konfliktusai jönnek a felszínre. Elfelejtették már, hogy milyen két nagy eszme áll szemben a történelemben, kik állnak az egyik oldalon, és kik a másikon. Ha ezt tudnák, azt is tudnák, hogy egy ilyen beszédnek mi a vége. Halál és gyilkolás.
*
Annak ellenére nem tudják, hogy orruk előtt állították fel a náci emlékművet, amelyben bronzba öntötte magát az Orbán-rendszer. Az arkangyal a nemzeti „keresztény Magyarország” szimbóluma, amely a nemzetet egy vallással azonosítja.
Meglehetősen rossz példákat választott a miniszterelnök Tusnádfürdőn, amikor a magyar sikerhez keresett mintákat. Az országok egy része egyáltalán nem sikeres, mások pedig legfeljebb olyan módon sikeresek, ahogyan mi soha nem lehetünk azok. Szerencsére.
Meglehetősen rossz példákat választott a miniszterelnök Tusnádfürdőn, amikor a magyar sikerhez keresett mintákat. Az országok egy része egyáltalán nem sikeres, mások pedig legfeljebb olyan módon sikeresek, ahogyan mi soha nem lehetünk azok. Szerencsére.
"A világban versenyfutás van annak az államnak a kitalálásáért, amely leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni. Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések sztárjai pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország - értékelte a magyar siker követendő mintáit Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn.
A felsorolt országoknak valóban közös jellemzője, hogy a világgazdasági átlagnál tartósan gyorsabb növekedést tudnak felmutatni. Kérdés, elegendő-e ez ahhoz, hogy a gazdasági sikeresség kulcsát az ő modelljeikben keressük. A mai ismereteink alapján nemigen. Hívjuk segítségül Dani Rodrikot, a gazdasági fejlődés egyik legelismertebb kutatóját! Egy tavalyi tanulmányában a közgazdász éppen úgy foglalta össze a sikerességről szóló ismereteinket, hogy az könnyen érthetővé teszi, miért nem érdemes Kínát vagy Indiát mintának tekinteni. (A tanulmányt egyébként tavaly a Portfolio is ismertette, itt olvasható.)
Rodrik (alapozva más tudósok munkáira) úgy látja, hogy alapvetően két nagy gazdasági húzóerő létezik. Az első a humántőke és az intézmények fejlődése, fejlesztése. A hosszú távú növekedés végső soron ezen képességek fejlődésének a függvénye, amibe persze beletartozik az oktatástól, egészségügytől a javuló szabályozói teljesítményen át a jobb kormányzásig sokféle dolog. Hálátlan tulajdonsága ezeknek a képességeknek, hogy lassan fejlődnek, illetve fejlesztésük költségei magasak.
Teljesen ismeretlen mélységekbe rángatja a magyarokat a nemzetközi helyzet fokozódása, össze vannak zavarodva, de a lényeget nagyjából lekövetik: Oroszország jó, Izrael rossz, Amerika pedig rendkívül gyanús.
Természetesen nem minden magyar bolondult meg, de éppen elég ahhoz, hogy úgy nézzenek ránk a civilizált népek, mint valami nem túl érdekes, de rendkívül virulens gombára, ami – nicsak! – megeszi a szigetelést a panelházak elemei közül és egyéb furcsaságokra is képes.
Baloldali és jobboldali antiszemiták elemezgetik Izrael felelősségét a palesztin civilek megölésében, elvégre nincs is annál kedvezőbb alkalom az elfojtások feloldására, mint egy izraeli akármilyen háború, amikor a nyílt antiszemitizmus vállalásának veszélye nélkül lehet előítéleteket és baromságokat hangoztatni, mintha két egyenrangú és egyenlő felelősséggel rendelkező fél fehérkesztyűs párbaját látnánk, ahol úriemberek vívnak első vérig.
Ez azért annál sokkal mocskosabb és valóságosabb. Gyerekek halnak meg, mert óvodákkal egy épületben bujkálnak a Hamasz dicső harcosai. Pásztor Albert erre azt mondaná, hogy ezekből az aranyos kis palesztin gyerkőcökből úgyis terroristák lettek volna, ha felnőnek, de szerencsére Pásztor Albert nem nyilatkozik meg a Gáza-övezet kérdésében.
Olyan ez, mint a dél-amerikai foci: ha majd vége lesz a meccsnek, majd összeszámolják a gólokat, de menet közben sokkal fontosabb dolgokra kell figyelni.
A leggyorsabb magyar szobrász viszont nem antiszemita, nem kortárs és nem elvtárs, mint ahogy azt egy interjúban kifejtette, miután az éjszaka leple alatt a helyére csempészték förmedvényét a belvárosban. Ő igazi szolgalélek, olyan szobrot csinál, amilyet a kormány kér tőle, és olyan színvonalon, amire képes. De nem is az a lényeg, hogy időtálló vagy esztétikus legyen, hanem hogy tetsszen Orbán Viktornak, ami kétségtelenül nem a magunkat a mindenséggel mérés esete, de a konkrét szituációban tökéletesen elegendő, elvégre nem az utókor vagy a művészettörténész adja a lóvét, hanem a miniszterelnök.
A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén. Liberális állam helyett nemzeti államot kell szervezni, amely nem egyének halmaza, hanem egy közösség, amelyet fejleszteni és erősíteni kell, mondta a kormányfő, aki szerint ilyen értelemben illiberális állam épül Magyarországon.
Ha nem szeretne lemaradni a kormányfő egyetlen gondolatáról sem, a fidesz.hu-n az egész beszédet elolvashatja.
A kormányfő beszédében éles szavakkal bírálta a magyarországi civil szervezeteket. Azt mondta, hogy nálunk a civil szféra nem egy önszerveződő, önkéntes dolog, hanem "külföldről fizetett politikai aktivisták" csoportja, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni a magyar érdekekkel szemben. Orbán szerint ez a tevékenység nehézségeket okoz az illiberális állam felépítésében.
Orbán Viktor azt is kifejtette, hogy a jövőben bármi megtörténhet, és ez sok lehetőséget is rejt, de olyan veszélyeket is, ami például az Egyesült Államokban történt a minap, hogy Barack Obama elnök ellen a képviselőház republikánus képviselői eljárást indítottak hatáskör túllépés miatt. "Mit gondolnak, meddig maradnék hatalmon, ha ilyet meg lehetne Magyarországon tenni, ha hatáskör túllépés miatt be lehetne minket perelni?" - tette fel a költői kérdést.
Orbán az MKB felvásárlásáról is szót ejtett. Az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot − mondta, és hozzátette, hogy az MKB-t egyébként soha nem is kellett volna eladni külföldieknek.
Orbán rendszere mérföldes léptekkel halad a megsemmisülés felé. Jellemzője, hogy lassan, állhatatosan, ha kell, megfélemlítéssel, ki akarják utálni az országból a nekik nem tetszőket - mondja Bitó László. Az író szerint politikai oldalaktól függetlenül most meg kell akadályozni, hogy a rezsim magával vigye a romlásba az egész országot. Ezért kell összefogni azoknak, akik a szívünkön viselik az ország ügyét. Bitó úgy látja, napjainkban végzetes apátia lett úrrá az embereken, mert kiábrándultak a pártpolitikából. Orbán a jóságos apát játssza, a baloldalon viszont nincs semmi, ami cselekvésre késztetne.
- Együtt, vagy külön október 12-én? Hogyan készüljön a baloldal az önkormányzati választásra? - Én mindig az összefogás híve voltam. Három éve kezdtem erről írni, de mire létrejött az összefogás, már olyan rövid volt az idő a választásig, hogy érdemben semmit sem lehetett tenni.
- Emiatt lett torz az összefogás? - Azért lett torz, mert igazából nem fogtak össze, nem egyeztek meg abban, hogy a miniszterelnök-jelöltet ki kell emelni a kaszting-játékból. A helyi jelöltek ügyében lehet osztozni a pozíciókon. Az egyetlen miniszterelnök esetében nem lehet alkalmazni az egyet nekem egyet neked módszert.
- Lett volna olyan jelölt, aki a győzelem reményében vehette volna fel a versenyt Orbán Viktorral? - Mire megszületett egy részleges megegyezés, a győzelemről már nem lehetett szó, csak arról, hogy megakadályozzák az újabb kétharmadot. Ahhoz még az is jobb lett volna, ha egyáltalán nincs miniszterelnök-jelölt. Mint ahogy 2010-ben is az volt a baj, hogy egy olyan jelölt indult, akiről mindenki tudta, hogy nem lesz befutó. Sokan tehát azt mondhatták, miért menjek el szavazni, ha úgysem lesz a jelöltünkből kormányfő. Százalékosan most sem volt rossz a választási részvétel. Csak az a baj, hogy a másik oldalon sokkal többen nyilvánítottak véleményt, hiszen ott volt kiben hinni. Ha az emberek nem hisznek valamiben, akkor nincsenek motiválva. Én évek óta írom, mondom, hogy nem a Fideszt kell legyőzni, hanem az apátiát, amely egyre nő.
- És ennek mi a módja? - Kell valaki, akiben hinni lehet. A hit mindennél fontosabb. Ez nem vallási kérdés. Ha kimegyek az utcára, hiszek abban, hogy a járdán vagy zöld lámpánál nem üt el autó. Ez a hit ad bátorságot, hogy ki merjek menni az utcára. Nemhiába mondják: hit, remény, szeretet. Ezek hiánya vezet a végzetes apátiához.
A magyar kormány vásárolja meg az MKB Bank Zrt.-t a Bayerische Landesbanktól (BayernLB) - közölte csütörtökön a bajor tartományi bank.
A közlemény szerint a kormány 55 millió eurót fizet a bankért. A BayernLB ugyanakkor elengedi az MKB 270 millió eurós tartozását. Az ügyletet a tervek szerint szeptemberig véglegesítik. Az MKB Bank értékesítése "nagy megkönnyebbülés" - idézték a közleményben Johannes-Jörg Rieglert, a bajor állam többségi tulajdonában lévő bank igazgatótanácsának elnökét. A magyar leányvállalat értékesítése "a múlt egy terhétől" szabadítja meg a társaságot - tette hozzá Markus Söder bajor pénzügyminiszter, aki kiemelte, hogy "kemény, de fair" tárgyalásokat folytattak az MKB Bank sorsáról.
A megállapodással "lezártuk a magyar fejezetet" - mondta Söder.
A BayernLB 1994-ben szerzett tulajdonrészt az MKB Bankban, és a legutóbbi, 2014 februári kimutatás szerint egy részvény híján a bank 100 százalékos tulajdonosa.
Tellér Gyula Született-e „Orbán-rendszer” 2010 és 2014 között? címmel a Nagyvilág márciusi számában megjelent tanulmánya inspirálta legfőképpen Orbán Viktor nagy politikai botrányt kavaró tusnádfürdői beszédét. A miniszterelnöknek állítólag annyira tetszett főideológusának írása, hogy kiadta az ukázt: kormánya minisztereinek is el kell olvasniuk a dolgozatot – tudta meg a Népszabadság.
Nem csitul a belharc a Fideszben - Simicska Lajos médiabirodalmának zászlóshajója, a Magyar Nemzet ezen a héten az RTL Klub babérjaira tör: nyíltan bírálta Orbán Viktor személyi sajtósát, Havasi Bertalant, ma pedig a fejlesztési miniszter, Seszták Miklós távozását követeli.
Most, hogy már mindenki levelezik mindenkivel a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeinek KEHI-vizsgálata ügyében, emellett a támogatásokban részesült civil szervezetek megható miniszterelnöki üzenetet is kaptak, érdemes áttekinteni, hogy melyek is a szerintünk helyes válaszok az ügyben felmerülő kérdésekre. Megpróbáljuk közérthetően összefoglalni a viszonylag összetett jogi helyzetet, amelyben új fejlemény, hogy a vizsgálattal érintett szervezetek után 
Megint tévednek a liberális demokraták, akik Orbán tusványos beszédét csak egy beteg elme megnyilvánulásának tekintik. A magyarországi ellenzék – ha ilyenről egyáltalán beszélhetünk olyanok esetében, akik a megélhetésüket a diktátortól kapják -, azért nem képes útját állni a diktatúrának, mert nincs tisztában annak az ideológiának a forrásával, amely ennek a rendszernek az életerejét és a logikáját adja.
Meglehetősen rossz példákat választott a miniszterelnök Tusnádfürdőn, amikor a magyar sikerhez keresett mintákat. Az országok egy része egyáltalán nem sikeres, mások pedig legfeljebb olyan módon sikeresek, ahogyan mi soha nem lehetünk azok. Szerencsére.
Teljesen ismeretlen mélységekbe rángatja a magyarokat a nemzetközi helyzet fokozódása, össze vannak zavarodva, de a lényeget nagyjából lekövetik: Oroszország jó, Izrael rossz, Amerika pedig rendkívül gyanús.
Orbán rendszere mérföldes léptekkel halad a megsemmisülés felé. Jellemzője, hogy lassan, állhatatosan, ha kell, megfélemlítéssel, ki akarják utálni az országból a nekik nem tetszőket - mondja Bitó László. Az író szerint politikai oldalaktól függetlenül most meg kell akadályozni, hogy a rezsim magával vigye a romlásba az egész országot. Ezért kell összefogni azoknak, akik a szívünkön viselik az ország ügyét. Bitó úgy látja, napjainkban végzetes apátia lett úrrá az embereken, mert kiábrándultak a pártpolitikából. Orbán a jóságos apát játssza, a baloldalon viszont nincs semmi, ami cselekvésre késztetne.
A magyar kormány vásárolja meg az MKB Bank Zrt.-t a Bayerische Landesbanktól (BayernLB) - közölte csütörtökön a bajor tartományi bank.