- Részletek
-
Készült: 2015. június 15. hétfő, 06:20
-
Találatok: 2021
Az állami úthálózat felének állapota a használhatatlanságig leromlott, a közlekedésért felelős minisztérium azonban nagyvonalúan ígérget.
Az országgyűlési választások idején megfogalmazott 164 milliárd forintnyi vállalást részben elfelejtve újabbakat dobnak fel. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára márciusban jelentette be, hogy az idén 68 milliárd forintot költenek 580 kilométer közút állapotának javítására.
Az EU Közlekedési Operatív Programjának (Közop) kasszájából 50 milliárd forintot az egy, kettő, illetve három számjeggyel jelölt utakra költenek. A Regionális Operatív Program (ROP) keretétől várt 18 milliárdot a mellékutakra szánják. Mindezt biztosra mondták, noha a kormányhatározat és a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályának (KFF) jóváhagyása a bejelentéskor még hiányzott. Az utóbbi felett miniszterkedő Lázár János csak június elején erősítette meg, hogy a szerinte 70 milliárdos program nyáron tényleg elindulhat.
A miniszteri közlés persze nem garancia az uniós pénzekből finanszírozott útjavításra. Lázár János nyilatkozott már az M4-es autópálya építésének nagyszerűségéről is, így lehet a sztráda Abony és Fegyvernek közötti szakaszának története iskolapéldája a jóváhagyás nélküli kormányzati ígérgetés kockázatainak. Pedig az utakra ideje lenne költeni. Miközben az unió pénzéből új útszakaszok épülnek, a hálózat általános állapota a kelleténél lassabban javul. Tavaly júniusban a 31 ezer kilométeres állami közúthálózat 51,5 százaléka, decemberben 50,9 százaléka kapott egyértelműen rossz minősítést.
Azaz, az autózásra valójában alkalmatlan állami utak együttes hossza a 2014 nyarára összeírt 16 219 kilométerről 16 062 kilométerre mérséklődött. Ez 157 kilométeren jelent javulást, miközben az országgyűlési választások évének tavaszán az NFM 584 kilométeren lebegtette be a tükörsima burkolat ígéretét. A „jó” osztályzatot kapott utak hossza egy év alatt 2662 kilométerről 2971 kilométerre nőtt, ez alig több, mint kilenc százalék. Ez 309 kilométernyi, a teljes hálózat kevesebb, mint egy százalékának megfelelő javulás. Ilyen tempóban ötven–száz év alatt valamennyi magyar utat egyszer fel lehetne újítani. A kívánatos az volna,
ha tizenöt évente újítanák fel az utakat, ám a burkolatok átlagos életkora meghaladja a negyedszázadot is.
A főutakon 17-18 éves, mellékutakon 30 év körüli az aszfalt vagy a beton. A pályaszerkezetek pedig 30–35 évesek. Nem csoda, ha a szaktárca időnként kampányjelleggel közzéteszi, mi mindent javíttat meg az állami közutakon. A tavalyi választások előtt például Völner Pál azt dobta be, hogy 49 milliárd forintnyi uniós pénzből 314 kilométernyi utat hoznak rendbe 2015 végéig. Az államtitkára által ismertetett tervek szerint, 27,1 milliárd forint jutott volna az autópályák javítására. Ennyi pénzből az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályák, illetve az M30-as autóút 180 kilométerén frissítették volna fel a burkolatot.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 14. vasárnap, 00:26
-
Találatok: 2460
Hamarosan elstartol a központi dohányellátó, és a trafikosztáskor taroló, Lázár Jánossal jó kapcsolatokat ápoló Continental-csoport megint jó közel került a zsíros bödönhöz.
A kormány a jelek szerint eltökélt abban, hogy naggyá növeszti a társaságot. Eddig nem látszanak a siker jelei, de a versenytársak már kaptak egy nagy, tartósnak ígérkező különadót, és lecsúsztak a tízmilliárdos üzletnek ígérkező központi dohányellátóról.
A trafikosztáskor taroló Continental-csoport terítő cége, a Tabán Trafik Zrt., valamint a brit BAT Pécsi Dohánygyár Kft. kapja meg a hamarosan elinduló központi dohányellátó üzemeltetését. Lázár János legalábbis már a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón bejelentette, hogy ez a két cég lesz a nyertes.
A novembertől startoló központi dohányellátó a nagykereskedők és a trafikok közé ékelt szereplő lesz, és előbbiek közvetlenül nem utóbbiaknak, hanem csak a dohányellátónak adhatják majd el a termékeiket. Az üzlet mindössze párszáz millió forint bevételt jelenthet az államnak (az első hírek szerint 600 millió forint lesz a koncessziós díj), az üzemeltetőknek viszont milliárdokat hozhat.
Nyerő helyzetben a Continental
A helyzetben külön érdekes, hogy a leendő üzemeltetőket Lázár János jelentette be, ugyanis arról a Continental-csoportról van szó, amelynek - a trafiktörvény megfogalmazásában is részt vevő - tulajdonosi köre köztudottan jó kapcsolatot ápol a Miniszterelnökség első emberével, Hódmezővásárhely korábbi polgármesterével. A Continental a trafiktörvény megszületése idején azzal került be a hírekbe, hogy a törvényjavaslat Brüsszelnek kiküldött változatáról kiderült: az egyik tulajdonos, Sánta János gépén íródott.
Ezt követően a cég munkatársai és hozzátartozóik rendkívül sikeresen szerepeltek a trafikpályázatokon: kimutathatóan legalább ötszáz, a szóbeszéd szerint még ennél is jóval több dohányboltot nyertek el a csoporthoz köthető személyek.
Így a többi dohánygyárhoz képest sokkal kisebb piaci részesedéssel rendelkező Continental-csoport két komoly lehetőséget is kapott terjeszkedésre. Az egyiket a trafiktörvénytől, amely megtiltotta a trafikosoknak, hogy bármilyen módon előnyben részesítsék valamelyik gyártó termékeit. Korábban a legnagyobb részesedéssel rendelkező Philip Morris és a BAT különböző kedvezményekkel el tudta érni, hogy a kisebb gyártók termékei kiszoruljanak a boltok dohánypolcairól, vagy csak minimális helyet kapjanak. A trafiktörvény új szabályával a Continental termékei helyet kaptak a polcokon, az ügyes pályázással pedig a csoporthoz köthető trafikokból is igen sok lett a piacon.
A piacon azonban elég hamar elkezdett terjedni, hogy a trafikrendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a vásárlók továbbra is a nagy dohánygyárak termékeit részesítik előnyben.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 12. péntek, 21:44
-
Találatok: 2004
Óriási blama az Orbán-kormány számára, hogy a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága kimondta: a pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését tiltó magyar jogszabály ellentétes lehet a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével. A magyar állam úgy változtatta meg hirtelen a játékszabályokat, hogy nem adott esélyt az alkalmazkodásra, és kompenzációs rendszert sem alkotott.
Az olyan nemzeti jogszabály, amely csak kaszinókban engedélyezi egyes szerencsejátékok szervezését és az abban való részvételt, a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősül - mondta ki csütörtöki ítéletében az Európai Unió Bírósága. Emlékezetes, hogy Magyarországon egészen 2012. október 9-ig a pénznyerő automatákat - az előírt feltételek betartása mellett - a kaszinóban és játéktermekben is lehetett üzemeltetni. De a második Orbán-kormány már ezt megelőzően is mindent megtett az ebben az üzletágban működő vállalkozók ellehetetlenítésére. Egy évvel korábban, 2011-től kezdve a parlament egyre szigorította a játéktermekre vonatkozó szabályozást, és 2011. november 1-jétől kezdődően a játéktermekben működtetett pénznyerő automaták után gépenként fizetendő játékadót 100 ezerről 500 ezer forintra emelte fel, illetve a tételes sarc mellé bevezetett egyszázalékos mértékű játékadót is. A leggorombább lépés azonban az volt, hogy a magyar Országgyűlés úgy döntött: 2012. október 10-től a pénznyerő automatákat csak játékkaszinókban lehet üzemeltetni. A kormány nemzetbiztonsági kockázatokkal indokolta a lépést, a javaslat fő kezdeményezője Lázár János, jelenlegi kancelláriaminiszter volt. Az új törvény csak három kaszinó megbízható működését engedélyezte, melyre koncessziót kellett szerezni.A játékkaszinó koncessziót, pedig újraosztották, a nyertesek Andy Vajna és a debreceni vállalkozó, Szima Gábor érdekeltségei lettek.
A pórul járt nyerőgép üzemeltetők azonban ezt nem hagyták annyiban, 2012 októberében az Európai Unióhoz fordultak jogorvoslatért. Van egy folyamatban lévő per a Fővárosi Törvényszéken, amelynek szempontjából az Európai Bíróság döntése iránymutatást jelenthet. Az uniós állásfoglalás most már egyértelműnek tűnik, vagyis nem a magyar állam érvelését támasztja alá. Ha az ítélet ennek megfelelő lesz, akkor a felperesek kárát a magyar államnak kell majd kifizetnie. Balatonfüredi Sándor, a témában járatos ügyvéd lapunknak elmondta, hogy tökéletes döntést hozott a luxemburgi bírói fórum. Abban a szellemben jártak el, ahogyan a megelőző napon is állást foglalt az Európai Parlament a jelenlegi kormány demokráciafelfogásával kapcsolatban. A bíró kimondta - idézte fel az ítéletet az ügyvéd, hogy általánosságban nem hozhat egy uniós tagállam parlamentje olyan törvényt, amely sérti a cégtulajdonlás stabilitásának szabályait. Ebből a logikából adódóan a felperes a Berlington Hungary Tanácsadó és Szolgáltató Kft., a Lixus Szerencsejáték Szervező Kft., a Lixus Projekt Szerencsejáték akár 8 milliárd forintos kártérítésben reménykedhet a Fővárosi Törvényszéken, de az eredeti állapot helyreállítása már nem lehetséges.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 09. kedd, 20:31
-
Találatok: 4546
A mutyigőzös tovább robog, jócskán bővült mostanában is a mutyilista. Ki gondolná, hogy a korrupciót állami szintre emelő kormányzati tevékenységnek köszönhetően az Unió egyik legkorruptabb országának mondhatjuk magunkat.
Persze ne áltassuk magunkat, a rendszerváltás óta keresve sem tudnánk olyan kormányt, amely ne lett volna sáros különféle kormányzati mutyikban. Amit a Fidesz 2010 óta csinál, az viszont már más liga: odafigyeléssel létrehozott jogszabályi környezetben játsszák a rokonok és barátok kezére a különböző vagyonokat, koncessziókat, üzleteket. A személyre- és cégekre szabott jogszabályalkotás mára rutinművelet lett. Nézzük hát a legnagyobb mutyikat!
Lezárult a több mint 50 milliárd forintos nagyságrendű gázmutyi, amit pár éve egy miniszteri rendelettel tett lehetővé a kormány: megkerülve a földgázvásárlásra vonatkozó szabályokat a nyugatról olcsón vásárolt földgáz értékesítési jogát a Magyar Villamos Műveken (MVM) keresztül átengedték a MET csoportnak. Ahelyett, hogy a jóval olcsóbban vásárolt földgáz az államot gazdagította volna, a MET nevű, offshore hátterű céggel fölöztették le az olcsó gázból származó profitot. A másik, szintén több tíz millárdos üzlet a letelepedési államkötvény mutyi, ahol az állam, Rogán Antal ötletére, külföldi offshore cégeknek 30 százalékos jutalékot adott azért, hogy letelepedési kötvényt vásároljanak, amelyen amúgy az állam duplán bukott. De ismét jól járt Orbán veje is, aki a közvilágítási üzletágban nyerte sorra - kis segítséggel - az EU-s pályázatokat.
Letelepedési államkötvény-mutyi
A letelepedési államkötvényt még 2012-ben találta ki Rogán Antal. A kötvényt értékesítő cégek közel 30 százalékos haszonkulccsal dolgoznak, miközben egyetlen szerepük, hogy az állam nekik adta a kötvények árusításának jogát - és ezzel a nyereséget is - ahelyett, hogy állami kézben tartaná a profitot.
Működése egyszerű, egy 77,5 millió forintos letelepedési államkötvény megvásárlásával a külföldi állampolgár kap egy magyar tartózkodási engedélyt, amit fél év múlva letelepedési engedélyre cserélnek neki. Miközben a Fidesz a legelesettebbeket gyűlöletkampánnyal sújt, a jómódú gazdasági bevándorlóknak tulajdonképpen pénzért árulja a magyarországi letelepedést. Ez már önmagában furcsa egy magát nemzetinek valló kormánynál, de trükk még csak most jön: az üzletből a hasznot offshore vállalkozásokon keresztül szivattyúztatják el Rogánék. Bár sokszor hivatkoznak a külföldi példákra, az igazság az, hogy ennyire gátlástalanul az Unióban sehol nincs jelen ez az intézmény.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 08. hétfő, 15:40
-
Találatok: 1942
Szervezetfelszámolási hullám söpör végig a Fideszen. A pártközpont elérkezettnek látta az időt, hogy véget vessen a belső háborúknak, de több olyan város is akad, ahol a helyiek önállóságát nézte rossz szemmel a Fidesz vezetése. Találtunk olyan településeket is, ahol nincs is szükség oszlatásra, miután a helyi Fidesz-szervezet magától kimúlt.
Tucatnyi Fidesz-szervezet feloszlatása derült ki péntekig, és értesülésünk szerint közel 30 alapszervezetnél folyik még valamiféle vizsgálat, így a következő hetekben újabb bejelentések várhatóak. Van, ahol a vitákat nem is tárják a nyilvánosság elé, a mátészalkai csoport feloszlatását például nem verték nagydobra, a Fidesz választókerületi elnöke napokkal a döntés után erősítette meg a hvg.hu-nak, hogy már a szervezet újjászervezése folyik.
Rákospalota, Esztergom, Edelény, Ózd, Hajdúdorog, Paks, Szigetvár, Sásd, Szombathely, Abony, Mátészalka: alig másfél hónap alatt ezeken a településeken számolta fel a kormánypárt országos választmánya a helyi szervezetet. Az esetek többségében belső háborúskodás miatt kellett lépnie a Kövér László vezette testületnek, másutt a tavalyi önkormányzati választási buktát „tették helyre”, de volt, ahol súlyos botrány romjait kellett eltakarítani.
Mint arról két hete beszámoltunk, egyébként is nagy az elégedetlenség és a zavar a Fidesz helyi, vidéki szintjein. A pártszervezet lefagyott, a polgármesterek, középkáderek nem jutnak információhoz, a miniszterek, államtitkárok lényegében az őszi önkormányzati választások óta nem látogatják meg őket, a lakossági fórumokon pedig a Fidesz helyi vezetőit bírálja a tagság a kormány hibáiért. Az általános apátiáról végül Orbán is tudomást szerzett, ezért hirdetett konszolidációt május 29-én.
Kakukktojás
Utoljára ilyen felszámolási hullám 2009-2010-ben volt. Akkor összesen 15 szervezet feloszlatásáról számolt be a Magyar Távirati Iroda, most 44 nap alatt már tíz fölött járnak.
Az eddig nyilvánosságra került esetek közül kilencben azért avatkozott közbe a pártközpont, mert a belső viták annyira eldurvultak, hogy a Fidesz még a tavalyi választást is elbukta helyben. Viszont a mátészalkai eset e tekintetben kakukktojás: Hanusi Péter polgármesterjelölt 20 százalékot vert a jobbikos támogatású Katona Péterre, aki mögé még a helyi MSZP is beállt. A Fidesz egyébként is erős a szabolcsi városban: október 12-én mind a 8 egyéni választókerületet megnyerték képviselőjelöltjei.
A helyi közéletet ismerő forrásaink szerint a feszültséget az okozta, hogy a Fidesz elégedetlen volt a várost korábban hosszú évekig irányító Szabó Istvánnal, ezért októberben egy közeli település, Nyírcsahoj volt KDNP-s polgármesterét, Hanusit indították.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 07. vasárnap, 00:54
-
Találatok: 2716
A hatvanas évek végének amerikai Apollo űrprogramjával összemérhető óriási projektet kezdeményeztek tudósok a zöldenergia terjedésének felgyorsítása érdekében. Ahogy az akkori erőfeszítés elvezetett az ember Holdra szállásához, a mostani megelőzheti a klímakatasztrófát.
Hold-ugrást akar elérni a zöldenergia eszközeinek, rendszereinek fejlesztésében az a természettudósokból és közgazdászokból álló csoport, amely az Apollo űrprogramhoz hasonló projektet indítana el e cél elérése érdekében - jelentette a BBC. Az Apollo program az Egyesült Államok válasza volt arra, hogy a Szovjetunió előbb küldött embert a világűrbe. Az amerikaiak összeszedték a legjobb tudósaikat és rendkívüli büdzsét szavaztak meg a cél elérése, az ember Holdra juttatása érdekében.
A tudósok szerint hasonló erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a zöldenergia tíz éven belül sokkal olcsóbbá váljon a fosszilis tüzelőanyagoknál, amelyek elégetése növeli a légkör szén-dioxid-tartalmát, s ezzel a globális felmelegedés legfőbb okozója. A mostani kezdeményezéshez hasonlókra volt példa az elmúlt évtizedekben, ám eddig egyik sem ért el sikert.
Az emberek nem hittek abban, hogy egyik társuk a Holdra léphet, ám ez mégis megtörtént. Ugyanígy sokan nem hisznek abban, hogy megelőzhető a légkör jóvátehetetlen - átlagosan két Celsius-fokos - felmelegedése, ám itt a lehetőség, hogy az emberiség bebizonyítsa, hogy képes elkerülni a klímakatasztrófát - mondta a BBC-nek Lord O'Donnell volt brit kormánytisztviselő, a kezdeményezők egyike.
Global Apollo
A kutatók Global Apollónak keresztelték programjavaslatukat. Mint mondják kapcsolatba léptek a világ vezető államaival, amelyektől azt kérik, hogy adják össze GDP-jük 0,02 százalékát a zöldenergiával kapcsolatos közös kutatásokra és fejlesztésekre. A költségek kiszámolásakor arra hivatkoznak, hogy az utóbbi időben visszaestek a megújuló energiafajtákkal kapcsolatos k+f-re fordított befektetések. Évente mindössze hatmilliárd dollár jut az ágazatba, ami csupán két százaléka a közfinanszírozású kutatásoknak és fejlesztéseknek. A Global Apollo program kezdeményezői évi 23 milliárd dollárt próbálnának összegyűjteni.
További összehasonlításként arra is felhívják a figyelmet, hogy a világ országai évente összesen 101 milliárd dollárt költenek a zöld forrásból származó energia felhasználásának támogatására, miközben 550 milliárd jut a fosszilis tüzelőanyagok ártámogatására. Az utóbbi szerintük teljességgel kontraproduktív. A 0,02 százalékos GDP arányos hozzájárulásból olyan közös projekteket finanszírozhatnának, amelyek például kiküszöbölnék a párhuzamosan folyó fejlesztéseket. A cél, hogy a zöldenergia tíz éven belül legyőzze a fosszilis energiahordozókat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 05. péntek, 23:49
-
Találatok: 1997
Az idén publikálták a második Social Progress Index (Társadalmi Fejlődés Index) kutatás eredményeit, amelyből átfogó képet kaphatunk az általános életfeltételekről és társadalmi lehetőségekről a világ országaiban. Miért érdemes odafigyelni ezekre a mutatókra, és milyen tanulságokat vonhatunk le Magyarország eredményeit illetően?
Mindenekelőtt azt, hogy regionális versenytársaink, Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Lengyelország a társadalmi fejlődés mutató szerint annyival jobban teljesítenek nálunk, hogy tulajdonképpen már nem is velük versenyzünk, hanem elmaradásunkból fakadóan, mi egy rosszabbul teljesítő országokat csoportosító tömbbe kerültünk. A mutatóra azért is érdemes figyelni, mert sokkal reálisabb képet fest az ott élők életkörülményeiről, lehetőségeiről, mint a csupán gazdasági adatokat szem előtt tartó GDP.
A kutatás bizony tartalmaz néhány lesújtó adatot: a visegrádi országok közül 2003 óta csak Magyarországon emelkedett a szegények aránya, a többi ország képes volt gátat szabni a szegénység növekedésének, sőt sikerült mérsékelni a szegények számát. A vásárlóerő tekintetében pedig a visegrádi négyek közül szintúgy az utolsók vagyunk.
| A módszertanról |
|
A Social Progress Index (Társadalmi Fejlődés Index) szakít a hagyományos gazdasági mutatókkal, nem a gazdasági eredményeket vetíti le a társadalom életére, hanem a különböző szociális és környezeti mutatókat veszi alapul.
Ezen kívül nem a kívánt hatások elérésére fordított pénzeket veszi górcső alá, tehát nem a bemenetre fókuszál, hanem az eredményre helyezi a hangsúlyt, és azt vizsgálja, hogy egy adott cél mennyire teljesült a valóságban.
Például nem azt vizsgálja, hogy melyik ország, mennyit költött például egészségügyi ellátórendszerre az adott évben, hanem a társadalom egészségi állapotáról felvett adatokat dolgozza fel – hiszen végül is ez tükrözi a realitást, míg az előbbi inkább az ambíciót.
|
A mérést nem csak fejlődő országokban alkalmazták, hanem a jómódú, magas GDP-vel rendelkezőknél is, ezzel új fénybe helyezve a világ országainak egymáshoz viszonyított állapotát. Ugyanis a felmérésből többek között az a fontos tanulság vonható le, hogy hiába számít egy ország gazdasági szuperhatalomnak, társadalmi szükségletek biztosítása terén nem feltétlenül jár az élen.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 04. csütörtök, 14:03
-
Találatok: 2113
Andy Vajna 2011 óta lát el kormányzati megbízást, a harmadik Orbán-kormány megalakulása után a filmipar fejlesztéséért felel, kormánybiztos. Teszi mindezt úgy, hogy nem esett még át az elviekben kötelező nemzetbiztonsági átvilágításon. Pedig milliárdok mozognak körülötte.
A producert 2011. január 1-jével nevezték ki a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztosnak, az egyéves megbízás lejárta után határozatlan idejűvé változott a pozíciója, a kormany.hu információi szerint „a hazai filmipar és filmkultúra további fejlesztésének és gazdagításának elősegítése, valamint a terület hatékony működtetése érdekében szükséges kormányzati koordináció ellátása érdekében – 2014. július 1. napjától – Andrew G. Vajnát a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztossá nevezte ki.”
Az LMP már régóta követeli a biztos nemzetbiztonsági átvilágítását, a párt szerint offshore cégek és külföldi érdekeltségek hálója áll a kormánybiztos mögött, ami nemzetbiztonsági kockázatot is felvet. Szél Bernadett ezért Orbán Viktorhoz fordult írásbeli kérdésével: amennyiben igaz, hogy Andy Vajna filmipari kormánybiztos nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon, a miniszterelnök azonnal kezdeményezze azt. Ugyanis az ellenzéki ökopártnál korábban is úgy sejtették, az átvilágítás nélkül alkalmazzák őt a kormány mellett.
Már folyamatban
Az LMP társelnöke ezért törvényjavaslatot is benyújtott már, amit Lex Vajna névre keresztelt, amely átláthatóságot teremtene a közhatalom gyakorlásában, törvénnyel tiltaná, hogy „adóelkerülő ügyeskedők”, vagy a kormányzattal szerződésben nem álló, a „közpénzek közelében lebzselő kísértetek” részt vehessenek a döntéshozatalban.
Orbán Viktor nevében helyettese, Semjén Zsolt válaszolt Szél kérdésére. Megírtuk, még csak most világítják át Vajnát, több mint négy évvel első, és közel egy évvel legutóbbi kinevezése után. Semjén szerint:
„Andrew G. Vajna kormánybiztos nemzetbiztonsági átvilágítása folyamatban van.”
Szél a kérdésében korábban a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényre hivatkozott, ez csak 2014 januárja óta sorolja föl tételesen, kiket kell átvilágítani, azonban a kormánybiztosok esetében ez korábban is kötelező volt, 2011-ben egy közigazgatási és igazságügyi minisztériumi rendelet írta elő a legszigorúbb, C típusú átvilágítást a számukra. A Népszabadságnak erről egy forrásuk elmondta, az ellenőrzés nagyjából két hónapot vesz igénybe, szükségességére pedig a kinevezéseket intéző főosztály szokta felhívni a figyelmet, a kezdeményezés azonban miniszteri felelősség. Az átvilágítás hiányában – elviekben – Vajna nem ismerhetett meg minősített adatokat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 03. szerda, 22:28
-
Találatok: 2277
Alig egy hónappal azután, hogy az Orbán Viktor bizalmasának számító Garancsi István megszerezte a betiltott villanyoszlop-hirdetések jogait birtokló Esmát, a parlament gazdasági bizottsága máris elérkezettnek látja az időt a szigorítás feloldására.
A parlament a közlekedési rend megzavarásának indokával három éve tiltotta be a villanyoszlopokra lógatott reklámokat. Már az idő tájt úgy hírlett, hogy az autósok biztonsága iránti aggodalom helyett a tilalom valódi ihletője a kormányfő akkori fő bizalmasa, a hirdetési piacon igen aktív Simicska Lajos, aki így kívánta lenyomni az évente milliárdos profittal kecsegtető, a baloldalinak tartott Bleuer István érdekkörébe tartozó üzletág vételárát. Az azóta eltelt évek során a jogok nem cseréltek gazdát és a tilalom is maradt. Ám ez év áprilisában a Fidesz holdudvarmesteri székéből azóta Simicskát kiütő, a kormányfő legszűkebb köreihez sorolt Garancsi István áttételesen mégis csak kisebbségi részt vásárolt az Esmában, amivel kifizette Bleuert, és ő lett az úr.
A mai magyar belpolitikai viszonyokat ismerők már az adásvételről szóló, elsőként lapunkban megszellőztetett eladási tervek alapján úgy vélték, azok csak akkor nyernek értelmet, ha a vevő tudomással bír a tilalom várható feloldásáról. Vagy, hogy pontosabbak legyünk: a közlekedőket az oszlopreklámoktól óvó kormánypárti aggodalom akár a végtelenségig enyhülhetne, ha Bleuer végre átadná a jogokat Garancsinak. Az adásvétel bejelentése előtt a közlekedésért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) lapunknak még mindent tagadott. Akkori levelükben felhívták a figyelmet, hogy a parlament 2012-ben közlekedésbiztonsági okokból döntött a közúti reklámtáblák számának jelentős csökkentéséről. További változtatást indokló körülmény azóta nem merült fel, ezért ilyet nem terveznek és nem készítenek elő – szögezte le alig több mint egy hónapja a tárca.
Ám a jelek szerint azóta mégiscsak felmerült a változtatást indokló körülmény. Mivel az elmúlt másfél hónap során nem módosultak jelentősen sem a KRESZ, sem az autók, sem a légköri és az útviszonyok, a témát érintő lényeges változásként kizárásos alapon csak az Esma eladása marad. Ennek megfelelően a Fidesz-KDNP most hirtelen mégis inkább feloldaná a mégoly zord tilalmakat. Honanyáink-honatyáink szívét bizonyára a megértés és a szeretet hatotta át, látván az oly gyümölcsöző állam-közeli bizniszeken túl lévő, a Videoton focicsapatot is birtokló Garancsi Istvánt, zsebében egy illegális tevékenységre jogosító papírokkal.
Szokás szerint a módosítást nem egyenesen, hanem trükkösen, a kertek alatt intézik. Az NFM először is szükségesnek talált a közlekedési törvényen néhány életbevágó módosítást eszközölni a belföldiek által használt külföldi gépjárműflották és a vízi létesítmények fejlesztése tárgyában. Az anyagot véleményező, Rogán Antal vezette gazdasági bizottság viszont kedden máris a kormányindítvány mellé biggyesztette az oszlopreklámot ismét szabaddá tévő, diszkrét módosító csomagját. Már-már avantgárd tömörségű indoklásuk szerint a tilalom feloldásra kerül.
Bővebben ...
