- Részletek
-
Készült: 2015. szeptember 04. péntek, 06:26
-
Találatok: 2023
Olvasom, hogy a csütörtöki Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain Orbán Viktor jól elmagyarázza Európának, hogy Magyarországot lerohanták. És akit lerohantak, az senkit nem tud befogadni. Úgy értem, mármint úgy érti: SENKIT. Azt meséli ez a Magyar Időkben rekedt keresztény harcos, hogy robbanás fenyegeti Európát, és minő fájdalom, a magyarokon és spanyolokon kívül senki nem akarja megvédeni az öreg kontinenst.
Az európai kultúra egyébként is alkalmatlan arra, hogy megvédje az európai keresztény értékrendet. Majd finom célozgatás Merkel asszonyra és a többi elvetemült nyugatira: az Európai Unió „elhibázott bevándorlás politikát” folytat, és „felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt”.
Honnan is kezdjek magamhoz térni azon túl, hogy tényszerűen ilyet senki nem mondott, üzent a bevándorlóknak, még Angela Merkel sem? Van abban megint valami vérlázítóan abszurd, ahogy Európa erőskezű, mindenkinek példát statuáló, felelős és hozzáértő vezetője a Keleti pályaudvaron napok óta uralkodó áldatlan helyzet ismeretében, a gyors és határozott intézkedések helyett egy külföldi lapban siránkozik, és tolja távol magától a felelősséget. A keresztény értékrendre hivatkozva, természetesen, és már megint. Valószínűleg azért teszi, mert újfent Gyurcsány kottája jött be: azért „támadtak le” kizárólag minket ilyen brutális módon a bevándorlók, hogy Feri befogadhasson párat, nem? De.
Tudod, Viktor, nem kell ahhoz a családoddal, a zöldhatáron, pengés kerítésen keresztül egy váltás ruhával, szó szerint menekülnöd, hogy (keresztény értékrend ide vagy oda) a számító politikuson túl, benned valahol mélyen szunnyadó, valamikori emberség azt mondassa: ilyenkor bizony segíteni kell. A törvények betartásával, az emberség jegyében. Amiről te beszélsz, az megint egy ocsmány csúsztatás, egy félresikerült beismerő vallomás. Mert aki nemzeti konzultációval, uszító óriásplakátokkal, pengés kerítéssel és folyamatos gyűlölködéssel felvértezve sem tudja megvédeni a hont (pedig mindent erre tett fel, és ennek rendelt alá) az bizony hazudott. Arról nagyon rövid idő alatt kiderült, bármennyire is szeretne Dobó István vagy Zrínyi Miklós lenni, tulajdonképpen csak egy elfuserált felcsúti Jézuskrisztus, aki megint küzd, vagdalkozik, mint malac a jégen.
Egy olyan ember, akinek politikai pályafutását a köpönyegforgatás, az arcpirító lopás, és az emberek tudatos egymás ellen fordítása határozza meg egy jó ideje, az ne vegye szájára a keresztény értékrendet! Figyeltem, Viktor, és nem arra, amit mondasz, hanem arra, amit csinálsz.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 31. hétfő, 05:49
-
Találatok: 1877
A hír: 5 (azaz öt) nap társadalmi vita, vagy annak csúfolt türelmi idő, és minden bizonnyal megszületik az a jogszabály, amely egy olyan központi adatbázis létrehozásáról rendelkezik, ahol minden egyes magyar állampolgár arcképét tárolják majd. Ehhez csak az nem fér hozzá, aki nem akar: azaz minden kormányzati szerv igen, amelynek akármilyen kis rendészeti jogosítványa van. Szaros 4 milliárdból hozzák létre 2016 januárjától, és egy vadiúj, mindentől független, 50 fős titkosszolgálat gondozza.
Arról, hogy mi a helyzet a lehallgatásokkal, hogy mi minden indokolja és kik férhetnek hozzá, az arcképen kívül más természetes azonosítót - nevet, lakcímet - állítólag nem, csak egy kapcsolati kódot tároló adatbázishoz, akinek van türelme, bővebben ITT talál tanulmányozható részleteket. Először az jutott eszembe, ez tulajdonképpen igazán jó hír: ha ennyire fosnak a fiúk, akkor minden rendben van. Arra gondoltam, hogy ha a Pintér-Orbán vonalon oda-vissza irányban olyan elviselhetetlen paranoia marcangolja szét a rendszert, hogy kénytelenek voltak erre vetemedni, akkor a Nagy Testvér vízre eresztése csak egy ünneplésre okot adó pillanat. Csakhogy.
A Belügyminisztérium szerint az ismeretlen bűnelkövetők azonosítása olyan társadalmi érdek, amely kellő mértékben legitimálja, hogy mind a 10-10,5 millió magyar állampolgárról - gondoljunk a határon túli új állampolgárokra is - egységes kereshető adatbázissal rendelkezzen állam
Mielőtt jól fésült, mindenáron Orbán-fanatikusok kioktatnának arról, hogy balliberális rettegőként ne féljek, ha nem vagyok hibás, tisztázzuk: még egy olyan országban is, ahol lassan az lesz a büntetendő, ha valaki nem hajlandó divatból hazudni, lopni, csalni, nos, még egy ilyen országban is végigfut az ember hátán a hideg ettől a teljes körű arckép-nyilvántartási és profilozási mizériától. Merthogy, íme, egy hiányos, de nyugtalanítóan sokatmondó felsorolás: arcképfelismerés, biometrikus igazolvány, rendszámkövetés, kamera, térfigyelő kamera, profilozás, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelése, amelynek értelmében immár fegyvertelen embereket is ki lehet lőni. Még mindig nem értjük, hogy ez már nem egyszerűen egy pitiáner balkáni bűnszervezet illiberálisnak kinevezett ámokfutása? Még mindig nem fogjuk föl, hogy már nem sokáig dőlhetünk hátra, olcsó sört böfögve, hogy ugyan már, milyen diktatúra? Egy olyan országban, ahol a Magyar Nemzeti Bank tudja, hogy hol, és milyen hitele van XY újságírónak, nyilvánosságra hozza azt, és az egész sztorinak semmilyen következménye nincs, ott biztosan megnyugtató nemhír az, hogy új titkosszolgálat épül?
Mielőtt jól fésült díszmagyarok elmesélnék, hogy teljesen rendben van, hogy különböző rendészeti szervek közös erővel, közös sikerek reményében építgetik a profilomat, a családtagjaim profilját, a kedvükért leszögezném: tisztában vagyok vele, hogy e leendő titkosszolgálatnak különböző minőségű elődei már léteztek (az elmúlt nyolc évben is, természetesen: pl. Elektronikus Kormányzat Központ) amelyeket minden kormányzati szerv titokban használt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 30. vasárnap, 00:33
-
Találatok: 2909
Kedvezményesen nem adunk senkinek semmit! Nem lesz mutyi - mondta a Népszabadságnak Fazekas Sándor a 380 ezer hektár állami föld eladásáról. A földművelésügyi miniszter szerint a gázszerelő Mészáros Lőrinc, aki további földekhez juthat, földműves, „mert benne van a földművesek jegyzékében”.
– Azzal, hogy kiszorították a földpiacról a Simicska-érdekeltségeket, most megnyílik a földszerzési lehetőség más oligarchák előtt az állami földek megvásárlásáról szóló programmal? A „Simicska-örökösöké", a Mészáros Lőrinceké lesz több százezer hektár magyar föld?
- Kellek én olyan cikkhez, amelyikben a Mészáros Lőrincre vonatkozó kérdés a körítés, és ahol a tények pontos ismerete nélkül a Népszabadság bulvár-interjút akar megjelentetni?
– Nem ez az a nagy keret, amelyben a 380 ezer hektár értékesítését valójában meghirdették, miután a Simicska-érdekeltséghez tartozó cégek 1440 hektárra érvényes béreleti szerződését nem hosszabbította meg az állam?
– A kormány feltett szándéka a családi gazdaságok és a magyar földművesek erősítése, hogy a saját földjüket tudják művelni. Ebben a szellemben alkottuk meg a földtörvényt is, ami biztosítja, hogy a helyben lakó magyar gazdák legyenek a földhaszonbérlők. És amennyiben földvásárlási lehetőség van, ők azok, akik földet tudnak venni. De válaszolva az önök kérdésére, nézzük meg, ki tud majd földet venni? Aki földműves. A statisztikák szerint 102 ezer 189 gazda, aki helyben lakó, az tud venni közülük, akinek még nincs 300 hektár földje. Akinek már megvan, az nem tud venni, mert elérte a tulajdoni maximumot. Tehát „nagybirtokosok" és cégek nem tudnak plusz földet venni.
– A haszonbérlőnek lesz elővásárlási joga?
– A törvény megszabja, kinek van elővásárlási joga. A haszonbérlőnek is van, ha már három éve használja a területet, és a nyilvános árverésen kialakult árat megadja.
– Akkor mi az akadálya, hogy - mint korábban a cégein keresztül -, Mészáros Lőrinc, akinek már most több mint 3000 hektár bérelt földje van, a későbbiekben a családtagjain keresztül vagy bárki más a beosztottjain keresztül vásárolhasson földeket?
- Látszik, hogy önök fővárosiak.
Azt én nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy valaki beosztottaknak vagy távoli rokonoknak vásároljon. Mi van, ha közbeszól például az öröklés? Ez életszerűtlen, hogy valaki másnak veszünk földet.
– Csákvár, Kajászó... De a szintén felcsúti Flier Jánosék az állami földbérleti pályázatokon szinte mindent megszereztek, összesen 319, 3 hektár földhöz jutottak. Flier Nikolett is földhöz jutott, aki akkor épp a tárca munkatársa volt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 28. péntek, 17:08
-
Találatok: 2011
A magyar közmunkaprogramról még mindig rengeteg vita van. A témával foglalkozó kutatók szerint a program egyáltalán nem hatékony, nagyon drága, ráadásul sokakat függőségbe taszít. A kormány szerint viszont nagyszerű eszköz, amivel rengeteg embert terelnek vissza a munkaerőpiacra.
Azt, hogy melyik félnek van igaza, csak sejteni lehet, mivel a hazai foglalkoztatáspolitikai rendszer működéséről az utolsó, igazán átfogó vizsgálat még az EU-csatlakozás feltételeként készült, 1997-ben. Azóta kisebb kutatások vannak, de átfogó vizsgálat, illetve folyamatos adatgyűjtés nincs.
Viszont a világban számos helyen nyomon követik a hasonló programokat. Mindegyik programnak ugyanaz a célja: hogy a szociális segélyezés helyett vagy mellett visszavezesse az aktív munkaerőpiacra az onnan kiszorultakat. Ezeknek a programoknak rengeteg válfaja van, és csak egyike a közmunka. A képzési programoktól kezdve a tanácsadáson át a munkaközvetítéséig, a szankcionáló programokig és az olyan intézkedésekig, amelyek a foglalkoztatási költségeket csökkentik (például utazási hozzájárulás formájában).
Annak ellenére, hogy ezeknek az eszközöknek a többségét már legalább ötven éve alkalmazzák világszerte, csak az utóbbi pár évtizedben kezdtek el igazán sokasodni a kutatások. Pedig ezek végre egyértelmű tényekkel mutatják meg, hogy milyen módszerekhez érdemes nyúlni.
Három közgazdász, David Card a Berkeleyről, Jochen Kluve a Humboldt Egyetemről és Andrea Weber a Mannheim Egyetemről összeszedte a világon elérhető összes kutatási adatot az aktív munkaerő-piaci eszközök hatékonyságáról, és egyetlen metatalmányba összefésülték őket:
megnézték, milyen módszerek bizonyultak hatékonynak és mik kevésbé.
Komoly módszertani akadályok nehezítették a sok kutatás összevetését, hiszen ezek az anyagok más-más módszerekkel, eszközökkel készültek, de miután megszűrték az elérhető irodalmat aszerint, hogy mi az, ami tényleg összevethető egymással, még mindig 207 kutatást találtak, és ezekből összesen 857 féle hatást lehetett kiolvasni.
A három közgazdászt elsősorban a hatékonyság érdekelte: hogy a különféle programok után milyen arányban találtak munkát a programban résztvevők. Megnézték azt is, hogy az érintettek sorsa hogyan alakul, tehát vizsgálták az egyes eszközök rövid-, közép- és hosszútávú hatásait is. Fontos megjegyezni, hogy kutatásukban a jelenleg is futó magyar közmunkaprogramot nem említik. Ez nem is annyira meglepő, mivel viszonylag új rendszerről van szó, amelynek rendes, nemzetközi szakirodalomban is elérhető elemzése még nem készült el. De általános megállapításaik elég könnyen összevethetők a hazai modell jellemzőivel.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 26. szerda, 02:11
-
Találatok: 1909
Ma estére a miniszterelnök összehívta a Nemzetbiztonsági Kabinet ülését. A döntés célja az volt, hogy az alattvalók tudomást szerezzenek arról, hogy ilyen magasztos grémium is védi az érdekeiket - tiszta Amerika - mert az hamar kiderült, hogy a kerítés önmagában kevés, mint Kocsis Máté nőverő haverjában az angolszász önuralom.
Tervek szerint magyarembert a pengés NATO drót, a négyméteres kerítés, többezer határvadász, esetlegesen a Honvédség (mind a tizenkettő...), még esetlegesebben a NATO katonái fogják védeni ezektől a terrorista járványgócoktól.
Ezekből ezidáig csak a szerb határon húzták ki a pengés drótot, melyet szerencsétlen készenléti rendőrökkel próbálnak védeni - sikertelenül.
A Nemzetbiztonsági Kabinet ülését pedig azért hívták össze, mert nagyobb menekülthullám várható: hat-hétezer migráns fog belépni a határon.
Ez a létszám nem kicsi, de nem is kezelhetetlen, ellenben jól rávilágít szeretett kormányunk ostobaságára.
A menekültek száma Macedóniában szaporodott fel, a görög szigeteken étlen-szomjan tartott migránsokat a macedon hatóságok megkísérelték feltartóztatni, ütötték őket, könnygázt vetettek be ellenük - hiába.
Az elkeseredett tömeg elsöpörte a hatóságokat, így beléptek Szerbiába, ahonnan mennének tovább, Magyarországom keresztül Nyugat.-Európába.
Namármost ha egyszer ezeknek az embereknek valaki elmondja, hogy ha a határátkelőkön lépnek be, akkor nyugodtabb lesz az utuk, mintha a mezőkön szaladgálnak, akkor ott fognak belépni.
Ha nem mondja el ezt senki nekik, akkor bejönnek majd Románia felől, bejönnek Horvátország vagy Szlovénia felől, a kukoricaföldeken át.
Aki idáig elvergődött, az már nem adja fel.
A baj leginkább az, hogy semmiféle elképzelés nincs a helyzet normális kezelésére, a magyar kormány meg kiváltképpen arra az emberre hasonlít, aki a csőtörésből kiáradó vízet a csőre szorított ujjaival akarja megfékezni.
Közben meg a másik kezével döngeti a mellét, hogy mennyire sikeres, holott az egész tevékenysége egy csődtömeg.
A legfrissebb attrakciójuk, hogy a MTVA megtiltotta, hogy a kisgyerekekről felvételt sugározzon a Királyi Televízió, mondván, a gyermekek személyiségi jogai miatt hozzák az intézkedést.
Lószart Mama, hogy a klasszikus szófordulatot használjam, azért nem lehet gyereket mutatni, mert a lakosságban az anyja szoknyáját szorongató és mellette menetelő kisgyerek szolidaritást váltana ki, ez pedig nem kívánatos, mert a kormányzati szándék szerint ezeket az embereket gyűlölni kell és félni tőlük.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 25. kedd, 00:05
-
Találatok: 2006
Minden rosszban van valami hasznosítható. Az, hogy öt éve a Fidesz-KDNP fedőnevű, jobboldalinak mondott kormány intézi Magyarország dolgait, nagyon sok tanulsággal jár azok számára, akik nem vették a nyúlcipőt, és nem futottak egészen Bécsig, Münchenig, Párizsig vagy Londonig. Becsüljük meg azt a tapasztalatot, amit itthon lehet szerezni, ugyanis, ha kitartóan gyűjtjük az információkat a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről, és persze van elég erőnk és időnk arra, hogy ezeket a tényeket elemezzük, nagyon sok ismeretet szerzünk arról a társadalomról, melyben élünk. Íme, a legfontosabb tapasztalatok, melyek nélkül szegényebbek lenne az életünk, ha a NER nem kapott volna kétszer is kétharmados többséget a keményen dolgozó magyaroktól.
1. Mindig van lejjebb. Ki emlékszik már a második Orbán-kormány első lépéseire? Kósa Lajos Rogán Antallal karöltve a göröghöz hasonlította hazánk gazdasági állapotát, amivel rendesen tönkrevágták a forintot, kilátástalan helyzetbe sodorva sok tízezer devizahitelest. Aztán az iskolákban bevezették a Trianonra emlékező napot, hogy igazán jobboldalinak tűnjön a kormány, majd bevezették a NER fogalmát, amit azóta sem értünk, ugyanakkor minden közintézményben ki kellett akasztani a falra a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát (NENYI), amit szintén értetlenül szemléltünk, ha véletlenül megpillantottuk a munkaügyi központ falán. No, akkor mondtuk először, hogy nincs lejjebb. Ezek csak az első hónapok voltak, és azóta szinte minden hónapban elismételjük, hogy mindig van rosszabb. Most például már ott tartunk, hogy a kormány plakátkampánnyal igyekszik elhitetni velünk, hogy kormányoz, és ennek a tevékenységnek van is valami foganatja. Szóval, örök tanulság: A mélypont annyira lent van, hogy soha nem látjuk a gödör alját.
2. Szolidaritás csak nyomokban. Öt év alatt bebizonyosodott, hogy a magyar társadalmat igen sikeresen lehet atomizálni, és egy fél évtized sem volt elegendő ahhoz, hogy a különböző társadalmi csoportok, szakmai szervezetek, etnikai kisebbségek rádöbbenjenek: nem úszhatják meg a hatalom arroganciáját azzal, hogy tétlenül nézik mások ellehetetlenítését. Máig él a magyar társadalom közösségeiben az a tévhit, hogy alá lehet merülni, ki lehet bekkelni nehéz időszakokat, és csupán az jelent megoldást, ha nem vállalunk közösséget azokkal, akikre rászáll a hatalom. Ékes példái ennek a rendvédelmi dolgozók, akiket pellengérre állított a kormány, mielőtt elvette tőlük a kedvezményes nyugdíj lehetőségét, vagy vegyük a munkanélküli segély idejének radikális lecsökkentését, illetve az erre az időszakra járó juttatás megnyirbálását. De tétlenül nézte a magyar társadalom többsége a diákmegmozdulásokat is, mintha semmi közük nem lenne ahhoz, hogy sunyi módon fizetőssé tette a felsőoktatás jelentős hányadát az a párt, melyik ellenzékben népszavazással akadályozta meg ennél jóval szerényebb tandíj bevezetését.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 23. vasárnap, 23:01
-
Találatok: 2175
Hogyan szerezzünk bankot a semmiből? Miként vonjunk be közpénzmilliárdokat a machinációinkba? Elképesztő gazdasági trükkök sorát vetették be e célból a Töröcskei István jobboldali pénzember által fiktív tőkeemeléssel életben tartott Széchenyi Banknál – derül ki a HVG által megismert, több mint százoldalas MNB-jelentésből, illetve a Széchenyi észrevételeit tartalmazó dokumentumból. A szabálytalanságok azt követően sem szűntek meg, hogy az állam kisebbségi tulajdonos lett a bankban.
Új fogalommal bővült a magyar banktörténet az utóbbi években: az aktív (hitelezési) és a passzív (betéti) ügyletek mellett a jelek szerint a fiktív tranzakciók is pénzügyi rutinná váltak. Az év elején bebukott Buda-Cash, Hungária és Quaestor nem létező értékpapírokkal üzletelt, a tavaly december óta végelszámolás alatt álló Széchenyi Kereskedelmi Bankban pedig fiktívnek tekinthető módon, magától a Széchenyitől származó hitelből emelt tőkét a többségi tulajdonos, Töröcskei István és felesége közös vállalkozása, a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. Majd e hitelt a magának, több áttételen keresztül, ugyancsak a Széchenyi által nyújtott újabb hitelekből rendezte. Mindezt csak tetézte, hogy a kormány jó ideig szemet hunyt a zűrös ügyek felett.
Ezek a fő vádjai a Magyar Nemzeti Bank több mint százoldalas – a HVG által megismert – vizsgálati jelentésének. Erre alapozva tett feljelentést az MNB idén tavasszal, bűncselekmény gyanújával, ismeretlen tettesek ellen. Az eset annyiban súlyosabb egy teljes egészében magánbank által elkövetett csalásnál, hogy a szabálytalanságok nemcsak az ügyfelek, hanem az adófizetők pénzét is érintették, hiszen a Széchenyi 49 százalékát 2013 közepétől a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) birtokolja. Ám az MNB felelőssége is felvethető, mivel annak ellenére hagyta működni tavaly decemberig a bankot, hogy a 2013 októberétől már a jegybank részeként működő felügyelet éveken keresztül érzékelte a problémákat, s állapított meg súlyos szabálytalanságokat.
A Széchenyi Bank dicstelen története nem sokkal a Fidesz kormányra kerülése előtt, 2010 tavaszán kezdődött. Akkor vette meg a párt holdudvarához (közelebbről Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz) köthető Töröcskei kétmilliárd forint hitelből a két évvel korábban alapított SPE Bank Zrt.-t egy kajmán-szigeteki offshore tulajdonostól. A mindössze egyetlen napra Pannonra, majd két és fél hónapra Helikonra átkeresztelt pénzintézet 2010 júniusában vette fel Széchenyi István nevét.
A bank ügyeit ismerők szerint Töröcskei mindig is „leleményesen” alakította az ügyleteket. Szabálytalanságokat, hiányosságokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete már a 2011. júliusi átfogó vizsgálata során feltárt, ennél kirívóbb vétség volt azonban az, amire az MNB jelentése szerint a Széchenyi 2012 eleji tőkeemelésekor került sor.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 23. vasárnap, 06:45
-
Találatok: 2124
„Ma még senki nem meri kimondani, hogy a bevándorlás nem kulturális és civilizációs, hanem etnikai probléma. Ugyanis különböző nyelvű népek, az európaiaktól eltérő bőrszínű emberek érkeznek milliószámra Európába. Nagyon fontos, hogy nemcsak a kultúrájuk más, hanem az ösztönrendszerük, biológiai, genetikai adottságaik is.”
Eltelt már egy államalapítás is, mióta a fenti gondolat a magyar közvélemény egynél több bites részének kedélyeit borzolgatja. Mint tudjuk, vagy nem, Boross Péter ex-miniszterelnök a Magyar Hírlapnak beszélt ilyen terminológiai csomagolásban a bevándorlásról. Egyszerű lenne azt mondani, hogy bizony 80 év után már érdemes az időskori demenciát felmentő körülményként figyelembe venni, amikor egykori miniszterelnökök antropológussá, sejtbiológussá, genetikussá avanzsált orákulumok szolgálatos megmondásainak jelentőséget tulajdonítunk. Vagy sem. De nyilván nem erről van szó.
Engem egyébként nem zavarna, hogy az egykori segédmunkás, képügynök (?), protekcióval vendéglátó-ipari ellenőrré előléptetett csapos, élete adott pillanatában úgy dönt: beáll segget nyalni egy olyan ember mögé-mellé, aki korábban kinyírta azt a pártot (MDF), amelyben szépreményű pincérünk politikai értelemben karriert csinált. Az viszont a fenti sorokat olvasva, határozottan zavar, hogy egy ilyen (pont egy ilyen!) ember félti a keresztény-fehér Európát (amelyet egyébként szívből gyűlöl) és Magyarországot a fél-ázsiai (állítólag mi is közéjük tartozunk) és afrikai hordáktól, aki nyilatkozatával telibef*ssa azt az európai kultúrát, amelynek - szintén állítólag - mi is részei vagyunk.
Milyen ember? Egy olyan ember, aki más országok valódi problémáit Magyarország sarkalatos problémájaként állítja be (továbbra sem állítom, hogy a menekültkérdés nem létező kategória), aki a demokráciát, az emberi jogokat amerikai, azaz idegen, káros vallásnak tartja, és aki az egyébként nyilvánvaló kulturális és szociális különbségek mögött ösztönszintű, biológiailag-genetikailag magyarázható különbségeket lát. A nettó fajelméletet kimerítő célzott megnyilatkozásnak persze most is amolyan sírva vigadós, magyar zamata van: az álnemzeti félédes mázra hivatkozva Boross Péter konzervatív úriembernek képzeli magát és – mivel számára a böffentésnek tétje nincs – gátlástalanul nyomja a hülyeséget.
Konkrétan azt mantrázza, ami pillanatnyilag a legveszélyesebb az egyébként is puskaporos hordót idéző menekültkérdés vonatkozásában: ha kitartó munkával sem találsz hibát embertársadban (persze találsz, de soha nem lehet eleget), akkor se csüggedj! Még mindig megvizsgálhatod a bőrszínét, ha az sem jön be, akkor a haja vagy a szeme, tenyere, talpa, netán fanszőrzete színét. Valamelyik biztosan különbözni fog a tiedtől.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. augusztus 20. csütörtök, 05:46
-
Találatok: 4646
A „legmagasabb piaci áron” adná el a kormány az állami földeket – miután körültekintő intézkedésekkel saját maga szorította le az érintett földterületek árát a minimumra. A legújabb földreform ötletét az ellenzéken kívül a kormánytól független társadalmi szervezetek is elutasítják.
Ahogyan a Napi Gazdaság kormányzati forrásokra hivatkozva megírta, az Orbán-kabinet 400 ezer hektárnyi, állami tulajdonban lévő termőföld kiárusítására készül. A hivatalos indoklás a családi kisgazdaságok földhöz juttatása és megerősítése, a valóságban azonban a konstrukciót nem nekik, hanem az elmúlt évek földpályázatain kedvezményezett helyzetbe került nagygazdáknak találták ki. A tervek szerint a földeket licittel értékesítenék, és a legmagasabb árat ajánló vevő lesz a győztes. Tíz hektár alatt várhatóan nem lesz licit, ott egyszerűsített pályázattal döntenének, ez azonban csak az említett 400 ezer hektár kis töredékét érinti majd. A javaslat a kormány keddi ülésén is szerepelt, a szünetben tartott tájékoztatón újságírói kérdésre az hangzott el, hogy erről a napirendi pontról még nem tárgyaltak.
Az eddig kiszivárgott információkban hangsúlyosan szerepelt, hogy a megvásárolt földeket húsz évig nem lehet majd eladni – ez a gyakorlatban ugyanúgy árleszorító tényezőként működik, mint az, hogy az említett földek döntő többségét az Orbán-kormány az elmúlt években bérbe adta, méghozzá az Ángyán-jelentések és a kiperelt pályázati dokumentációk tanúsága szerint irányított, sokféleképpen manipulált pályázatokon.
A meghirdetett területek kevesebb mint egyharmada került a helyben élő családi gazdálkodókhoz, a nagyobbik hányadot olyan új földesurak vitték el, akik nem is indulhattak volna a pályázatokon, és többségük korábban nem foglalkozott földműveléssel. Így lett nagybirtokos például a kormányfő földije és barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester is. Ráadásul a jelenlegi bérlőknek elővásárlási joguk is lesz – igaz, ez csak abban az esetben érvényesül, ha a bérleti joggal rendelkező kínálja a legtöbbet. Csakhogy egy húszéves bérlettel és eladási tilalommal terhelt földért, aminek ilyenformán a hasznait, többek között az agrártámogatásokat is a bérlő kapja, mások valószínűleg nem is fognak indulni.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a körültekintően kitalált rendszer a politikailag torzított eredményű földpályázatok nyerteseinek kínál soha vissza nem térő olcsó földszerzési lehetőséget, mindenki mást pedig gyakorlatilag kizár a vásárlásból.
A megbundázott földeladás ellen hétfőn a parlament előtt demonstrált az Élőlánc Magyarországért nevű szervezet, Ángyán Józsefék másokkal nem egyeztetett megmozdulását azonban elmosta a Budapestre lecsapó vihar.
Bővebben ...
