Hírek
Trükközéssel szépíti a vasárnapi buktát a kormány
- Részletek
- Készült: 2015. augusztus 17. hétfő, 16:51
- Találatok: 3407
A vendéglátó- és a szálláshelyek bevételi adataival tupírozza fel a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról közölt statisztikákat a kormány. Mivel az online pénztárgépekből nyert adatokról nem tudni, melyik származik egy áruházból és melyik egy szállodában működő kasszából, a vasárnapi boltzár hatásait is könnyebb elfedni.
Csúsztat a kormányzat az online pénztárgépekből nyert információkkal. A rendszerint elsőként a baráti sajtóban közzétett és a hazai kiskereskedelem töretlen bővülését igazolni hivatott forgalmi adatokról kiderült, hogy nemcsak az üzletekben, hanem a vendéglátóhelyeken és a szállásadóknál működő pénztárgépek adatait is tartalmazta. A hivatalos közlésekben ezt a tényt eddig nem említették, pedig a különbség óriási, különösen hogy a vendéglátó- és szálláshelyek vasárnap is nyitva lehetnek.
Sőt ezeken a helyeken éppenséggel a vasárnapnak kiemelt jelentősége van, így a kiskereskedelmi adatokkal való összemosás minden bizonnyal azt eredményezte, hogy az összevont online kasszaadatokban sokkal szebbnek tűnt a szektor helyzete a március közepén hatályba lépett vasárnapi boltzár után is. A KSH becslése szerint júniusban csaknem 90 milliárd forint volt a két kategória együttes bevétele, ez a havi pénztárgépforgalom 10-15 százaléka, vagyis a kiskereskedelmi adatokkal való összeügyeskedése meglehetősen torz képet ad az üzletek helyzetéről.
Esésnek nyoma sincs
Dacára, hogy a kiskereskedelem egyes szereplői szerint (legutóbb a Coop egyik regionális igazgatója beszélt erről) mióta a boltok vasárnap bezárnak, tíz százalékkal esett a forgalmuk, a kormányzati adatsorokban ennek nincs nyoma. Sőt: „az első negyedévi online pénztárgépi adatok azt bizonyítják, hogy nem csökkent a hazai kereskedők forgalma a vasárnapi pihenőnapról szóló jogszabály március 15-i hatályba lépését követően” – számolt be a Napi Gazdaság még áprilisban az online kasszák forgalmának heti átlagaira és az adóhatóságra (NAV) hivatkozva. A cikkben hozzátették: „A korábbi várakozásoknak megfelelően az üzletek vasárnapi zárva tartásának gazdasági hatásai minimálisnak tekinthetők, a forgalom napok közötti átrendeződése a fogyasztói szokások gyors alkalmazkodására utal.” A NAV ezzel kapcsolatos elemzését ismertető cikk egy szóval sem utal arra, hogy nemcsak a kiskereskedelmi adatokat tartalmazták az online pénztárgépekből származó információk.
A KSH-nál tudták
Egy hete Szatmáry Kristóf, a területért felelős miniszteri biztos – ismét csak a Napi Gazdaságnak – az online kasszák adataira hivatkozva azt állította, hogy jelentősen nőtt a fogyasztás Magyarországon.
A cikkben mindössze egy félmondat utalt rá, hogy az online pénztárgépek adatai tartalmazzák az éves szinten ezermilliárd forint körüli vendéglátó- és szálláshelyforgalmat is. Ám az már Szatmáry nyilatkozatából sem derült ki, hogy mennyi a NAV-hoz bekötött mintegy 160 ezer kiskereskedelmi kasszának a forgalma, és mekkora a vendéglátóhelyeken és a szállásokon otthagyott összeg.
Az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre egyelőre sem a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, sem a NAV-tól nem kaptunk választ, egyedül a KSH jelezte: tudomásuk szerint az online kasszák adataiban nem választották külön a vendéglátók és szálláshelyadók, valamint a kiskereskedelem pénztárgépeiből beküldött adatokat. Ugyanakkor nem hivatalosan több, a rendszerre rálátó forrásunk is megerősítette, hogy valóban ez a helyzet, hozzátéve: szerintük a NAV nem is képes különválasztani a kiskereskedelmi és a vendéglátóhelyi kasszákat, mivel „a TEÁOR-főtevékenység alapján nem lehet egyértelműen elkülöníteni az egyes vállalkozások profilját”.
Túlbecsülték a piacot
A feltupírozott kasszaadatokból sem feltétlenül következik azonban, hogy annyira rózsás a helyzet, mint a kormány közléseiből és a KSH becsléseiből kitűnik. A Blokkk.com szakportál is felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi években a februárhoz képest átlag ötödével nőtt a piac a húsvétot követő hónapokban. Ezzel szemben az idei online kasszás adatoknál vékonyabb, feleakkora a májusi növekedés februárhoz képest. A másik bizonytalansági tényező, hogy nem tudni, mekkora volt tavalyhoz képest a piac fehéredése annak következtében, hogy a pénztárgépeket bekötötték a NAV-hoz, azaz: mekkora az a korábbi nyugta nélküli forgalom, amely immár megjelenik az adatokban.
A fehéredés mértékére jellemző, hogy korábban a KSH jelentősen, 30 százalék körüli mértékben alábecsülte a dohánypiacot, így amikor a szintén online kasszákra kötött nemzeti trafikok adatait beillesztette a kiskereskedelmi forgalmi adatok közé, a legalizálódott dohányforgalom papíron igen nagy, öt-hat százalékos kiskereskedelmi forgalomnövekedést eredményezett. Nem véletlen, hogy a teljes kiskereskedelmi (illetve vendéglátó- és szálláshelyi) kasszaadatokat a KSH egy darabig még nem illeszti be a rendszerébe, a kiskereskedelmi forgalmat a mintavételes-becsléses módon állapítja meg.
A jelek szerint a dohánypiachoz hasonlóan a KSH a teljes kiskereskedelemnél is alaposan felülbecsülhette a piac méretét. Legalábbis az online kasszák jelenleg elérhető adatai még a vendéglátó-szálláshelyi mutatókkal együtt is lényegesen kisebbek, mint a KSH becslései, s az eltérés csak kismértékben magyarázható azzal, hogy az online kasszarendszerből ellenben hiányzik a webshopok forgalma, igaz, ez egyelőre alig havi 20 milliárd forint.
Cikk: http://nol.hu/gazdasag/trukkozessel-szepiti-a-vasarnapi-buktat-a-kormany-1557709
Kapcsolódó videók - klikk a képre:
