- Részletek
-
Készült: 2015. július 27. hétfő, 22:31
-
Találatok: 3624
Kis bűvészünk, aki azt mondta, ne azt figyeljük, amit mond, hanem azt amit csinál, úgy néz ki képes haveri cégek pénzeszsákjává változtatni a Vajdaságot is. Igazán bátran, tabudöntögető formában, pénzt csak haverjaimnak módon. A nemzet nagy vezetője most úgy tűnik, helyi haverok pénzelosztójává züllesztette a szépreményű Vajdaságot, a szomszédos Szerbiában.
A Vajdaság, mely autonóm területe 250 ezer magyarnak a szomszédos Szerbiában, sokáig egyfajta bezzeg sikersztori volt. Itt saját Nemzeti Tanács irányítja a magyar kisebbség életét, széleskörű jogokkal, itt nincs alaptörvény, és Nemzeti Együttműködés Rendszere. Ezért 2014 után kormányunk ide is exportálta azt, ami hazánkban állami szinten megszokottá vált. A demokratikus intézmények kivéreztetését, az egyvezéri akaratot, az állami források haverokhoz történő pofátlan leosztását.
Indokolt volt mindez, hiszen jelentős gazdaság fejlesztési támogatást nyújt a magyar állam a szerbiai Vajdaság vállalkozóinak, amelyet a Vajdasági Magyar Közösségfejlesztési Központ révén pályáztat meg. Így nem meglepő, hogy a 2014 ősze óta inkább az egyszemélyi vezetést, Pásztor István VMSZ elnök (Vajdsági Magyar Szövetség) segítségével már egyre nyilvánvalóbb módon, orbáni bulldózer módjára megvalósítási szakaszba léptették.
A pénz 11,3 milliárd forint, átszámolva 37,8 millió euró, amit nyílt pályázaton kéne a kapitalizmus és az EU szabad piacgazdasági elveit szem előtt tartva megpályáztatni. Ez persze orbanikumi módon úgy valósult meg, hogy eleve a támogatási összeg fillérre kiszámolva egy listán szereplő vállalkozói réteghez vándorol. Ez a haveri lista az, amivé silányította a magyar állam és a VMSZ elnöke Pásztor úrfőméltósága mindazt, ami sok szerbiai magyarnak reményt és gazdasági felemelkedést nyújtott volna. Semmilyen átgondolt gazdasági stratégia, semmi lózung, csak a szűk hatalmi elit helyi csókosai, és az, mennyi pénzt kapnak a magyar adófizetőktől. Egy snassz lista arról, milyen cég mennyi pénzt kap, még mielőtt bármilyen pályázatot kiírtak volna… ez a vajdasági vezetők elképzelése a térség gazdasági szerepvállalásáról, jövőjéről, a magyarságról, hazafiságról, nemzetről…
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. július 27. hétfő, 11:08
-
Találatok: 2452
Bor, pálinka, kolbász, májkrém, dinnye, méz – néhány azok közül az ételek és italok közül, amelyeket politikusok, illetve vállalkozásaik kínálnak a választóknak. Van, aki Michelin-csillagos éttermet is ellát a portékájával, de akad a kínálatban olyan olcsó húskészítmény is, ami az Erzsébet-táborokon keresztül a gyerekétkeztetésbe is bekerül.
Rákellenes, méregtelenítő, tisztítja a májat és javítja a látást, ráadásul ökológiai gazdálkodásból származik – mindezt a sok pozitív tulajdonságot L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár állítja a borai mellé ajánlott barackmagjáról, amelynek minden egyes csomagja ezer forintot kóstál. A bökkenő csak az, hogy effajta minősítéseket szigorúan tilos ráírni az élelmiszerekre; többségük objektíven nem is bizonyítható. Az ökológiai, más néven biogazdálkodásról szóló tanúsítvány is hiányzik a csomagolásról; ráadásul sem L. Simon, sem cége, a Simon és Simon Kft. nem szerepel a nyilvántartott ökológiai gazdálkodók között. Az pedig, hogy esetleg nem permetezi a barackfáit, még nem jogosítja fel, hogy bioélelmiszerként tüntesse fel a portékáját. Mindez arra utal, hogy az államtitkár trükkösen próbálja meglovagolni azt a trendet, hogy Magyarországon is sikk lett a bio – hát még az, ami gyógyulást is ígér.
L. Simon László rákellenesként reklámozott biobarackja, illetve az államtitkár és borásza az agárdi pincészetben. Maghasítás
„Élelmiszernek gyógyhatás nem tulajdonítható, jelölésén gyógyhatásra vonatkozó állítás vagy ilyen tulajdonságra utalás nem tüntethető fel” – közölte kérdésünkre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amely a HVG megkeresését közérdekű bejelentésként kezelve vizsgálatot is indított L. Simon „csodaszere” ügyében. Alighogy megérkezett szerkesztőségünkbe a Nébih erről szóló értesítése, az államtitkár honlapjáról néhány órán belül eltűnt a barackmagreklám. Kicsi az ország, és erősnek tűnik az összefüggés a két eset között, de persze az sem zárható ki, hogy sokan bedőltek a masszívan egészségesnek titulált terméknek, és épp mostanra fogyott el a teljes készlet.
Nem L. Simon az egyetlen politikus, aki szó szerint is eteti a népet. Számos parlamenti képviselő, polgármester vagy államtitkár tulajdonos valamiféle élelmiszergyártó cégben, termeszt zöldséget vagy tart fenn borászatot. Utóbbit L. Simon is műveli: 1999-ben alapította agárdi pincészetét, amely pár éve azzal került be a híradásokba, hogy rabokkal dolgoztatott. Az egyik kereskedelmi lánc reklámújságja szerint a pincészet „nemcsak nedűi terén mondható rendkívülinek, palackjai impresszív külseje is fontos karakterjegye a vállalkozásnak”. Vagyis L. Simon nem kizárólag a barackmagnál ad a külsőségekre.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. július 26. vasárnap, 00:44
-
Találatok: 4054
Az se semmi, amit Tusványoson az „előzenekarok” összemuzsikáltak, de most koncentráljunk a Keresztapára. Tegyük ezt annak ellenére, hogy „előadása” a fölkeltett várakozásoknak nem felelt meg: lényegében korábbi hazugságait ismételte.
A nememberező, pálinkabecsülő és medvefélő Németh Zsolt nyökögő bevezetése és Tőkés „püspök urunk” undorító nemzeti ájtatoskodása után – erről bővebben írjon az, akinek két anyja van, minimum –, tehát méltó előkészítéssel kapta meg a szót a Keresztapa.
Legalább 20 éve annak, hogy a Történelem Ura által kijelölt Nemzetmentő gyakorlatilag kizárólag hazudik. Nézzünk szembe néhány mai hazugságával, halandzsájával.
1. Jó napot kívánok; tisztelettel köszöntöm a szabadegyetemi tábor részvevőit…
Azt a mindenit! Erős kezdés, már ami a hazudozást illeti…
2. Hiába lapoztam végig a politikai filozófia fellelhető szótárait…
Micsi..? Na jó: retorikai fogásnak egy ilyen hazugság elmegy.
3. … nem szabad túlzásba vinni a mégoly brazilos cseleket sem…
4. Ki gondolta volna – rajtunk kívül – hogy 2014 végére Magyarország lesz a második leggyorsabban növekvő ország az egész Európai Unióban.
Na, ez arra példa, amikor a Keresztapa teljesen fölösleges szerénykedésből hazudik: valamennyien tudjuk, hogy e tekintetben nem másodikak, hanem elsők vagyunk. És ez most már, ameddig a Keresztapa van hatalmon, így is marad!
5. A jövő bizonytalansága még arra is ráveheti az embert, hogy elgondolkodjon a jövő, a politikai jövő természetéről…
Na, ez is retorikai célzatú hazugság: a Keresztapa igyekszik környezetéhez, a többi emberhez hasonlónak föltüntetni magát – mintha nem a Történelem Ura választotta volna Őt ki..! Régen túljutott Ő már azon, hogy bármiről is el kelljen gondolkodnia!
6. A mi életünk ilyen jelensége az újkori népvándorlás.
Népvándorlásnak hazudja a kétségbeesett menekülést – előre megfontoltan, aljas – riogató és uszító – szándékkal.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. július 25. szombat, 05:47
-
Találatok: 2543
Végre elkezdődött az NB I-es bajnokság: kevesebb csapattal, és a több néző reményében kevesebb televíziós közvetítéssel immáron az új M4-es sportcsatornán. Az első fordulóban megrendezett MTK-Puskás Akadémia mérkőzés a 159 fős nézőszámával valószínűleg már el is hozta az idény negatív nézőcsúcsát. A Fidesz stadionépítési őrületének köszönthetően egyébként e két labdarúgó klub csak az új arénájukra összesen 8,3 milliárd forintot kaptak, a mostani 12 csapatos NB I-es stadionokra pedig közel 75 milliárdot tettünk félre.
Azt talán nem kell leírni, hogy a stadionokban látható meccsek látványa biztosan nem ér meg 75 milliárdot, de vajon az NB I-es klubok legalább nyereségesen működnek-e? A válasz az, hogy nagyon nem, legalábbis ez derült ki akkor, amikor bemutatták a „Sportgazdasági Nagyítót”, amely tanulmány az NB I-es csapatok gazdasági teljesítményét elemzi. A nol.hu kigyűjtötte a legfőbb adatokat: az NB I-es csapatok az utóbbi öt évben összesen 14 milliárd forintos veszteséget termeltek, csak 2014-ben 3,9 milliárd mínuszt hoztak össze.
De sebaj, mivel a kormány, egészen pontosan az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem rég dobott meg öt klubbot további 2,5 milliárd forinttal. „Meglepő” módon a sportegyesületeknek kiosztott minisztériumi pénzek kétharmadát három fideszes vezetésű klub kapta.
Új sportcsatorna
Az új labdarúgóidény meccseit mostantól csak a közmédia új sportcsatornája, az M4 fogja közvetíteni. Állítólag megfeszített munkával ment a készülődés, hogy elkerüljék az M1 hírcsatorna indításának kínos kudarcát.
Sajnos az ígéretüket nem sikerült betartani: hiába nézte a focidrukker a frissen indult M4 sportcsatorna vasárnapi közvetítését a Haladás-Fradi meccsről, lemaradt a második, a meccset végleg eldöntő Ferencváros-gólról. Adáshiba miatt Sesták 95.percben lőtt találatát nem adta a közmédia. Az MTVA elnézést kért, és megígérte, hogy a későbbiekben láthatják majd a gólt a nézők az M4 Sport csatornán. Szerintük a hiba nem náluk volt.
A csatorna elindítására és (csak!) a féléves fenntartására egyébként a médiaszolgáltatási alap 5,4 milliárd forintot fordított
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. július 23. csütörtök, 22:25
-
Találatok: 1946
A magyar gimnazisták közül arányaiban kevesen készülnek külföldi alapképzésre, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az elmúlt években - állapítja meg az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatása. A tanulmány eredményei emellett arra utalnak, hogy Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek az oktatási rendszeren keresztül újratermelődnek, ugyanis a magyar iskolarendszer nem igazán képes a családi háttér okozta hátrányok kiegyenlítésére, vagyis a társadalmi mobilitás előmozdítására.
A 2013-as Országos kompetenciamérés alapján legjobbnak tekinthető hazai gimnáziumokba csak nagyon csekély arányban jutnak be olyan diákok, akiknek apja alacsony iskolai végzettséggel, vagy alacsony munkaerő-piaci státusszal rendelkezik.
Az eredmények a felsőfokú tanulmányok szintjén is arra utalnak, hogy az oktatási rendszer a meglévő egyenlőtlenségek újratermelésének irányába hat. Ezt jelzi, hogy a leszakadó északi és alföldi régióknak még a legjobb gimnáziumaiból is jelentősen elmarad a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemekre jelentkező aránya a közép-magyarországi régióban tanulókéhoz képest.
A vizsgálat harminc magyar állami gimnázium végzős diákjainak körében zajlott le, kizárólag olyan gimnáziumokban, amelyek régiójukon belül a 2013-as Országos kompetenciamérésen elért eredményük alapján a legjobbak közé tartoznak, az eredmények 770 fő válaszain alapulnak.
A legjobb hazai gimnáziumokba járó diákok jelentős többsége (91%, 702 fő) szeretne továbbtanulni az érettségi után. Az ő félévi tanulmányi átlageredményük átlagosan 4,40, míg a többieké csak 3,78 volt. A felvételizők között a gazdasági, a műszaki, a pedagógia és tanárképzés szakok a legnépszerűbbek, emellett orvostudományi pályára is sokan készülnek.
Idén a megkérdezettek többsége (52%) az első három jelentkezési helyen csak budapesti főiskolára vagy egyetemre jelentkezik, 21%-uk kizárólag vidéki felsőoktatási intézménybe felvételizik, míg 22%-uk fővárosi és vidéki intézménybe is beadja jelentkezését.
Az eredmények azt mutatják, hogy a legjobb hazai gimnáziumok tanulóinak mindössze 5%-a adja be jelentkezését külföldi felsőoktatási intézménybe (is), ők jellemzően jó tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, apjuk felsőfokú végzettségű, vezető beosztásban dolgozik, szellemi foglalkozású, vagy éppen vállalkozó.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. július 22. szerda, 21:17
-
Találatok: 1719
A Magosz után immár a Nemzeti Agrárkamara is jelezte, hogy támogatja a földpályázatok nyerteseinek földtulajdonhoz juttatását. Bár a kormánypárt vezetése jó ötletnek tartja a privatizációt, a földvagyon eladása a Fideszen belül is új törésvonalat hoz létre, ráadásul jogilag is nehezen kivitelezhető.
– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt szeretné, hogy a kormány tegye meg a szükséges lépéseket a gazdák földhöz juttatásáért az állami földvagyonból – nyilatkozta Győrffy Balázs, a szervezet elnöke az elnökségi ülés után az M1 hírcsatornának. Ahogyan lapunkban beszámoltunk róla, néhány hete a parlamentben a Magosz elnöke, Jakab István fideszes frakcióvezető-helyettes is hasonló kezdeményezéssel élt, de a hivatalos kormányálláspont egyelőre nem ismert, és az ügyet a nyilvánosságban elsőként felvető Sallai R. Benedek LMP-s képviselő kérdésére a Fidesz-frakció sem volt hajlandó egyértelmű véleményt mondani a kérdésről.
Dodonai válaszuk szerint „az új földpolitika működik, egyre csökken a nagybirtokok és egyre nő a kisbirtokok aránya, a családi gazdaságok és a fiatal gazdák száma is jelentősen nőtt”.
Az állítás – azon túl, hogy még papíron is nehezen igazolható – elfedi azt a tényt, hogy a Fideszben sem ért mindenki egyet az állami földek eladásával.
Ezzel új híveket már nem lehetne szerezni: mivel a földpályázatok érezhetően növelték a birtokkoncentrációt, a privatizációnak legfeljebb 4-5 ezer nyertese lehetne, a legalább százezer, magát kisemmizve érző potenciális vesztessel szemben. Turi-Kovács Béla már kijelentette, hogy semmiképpen sem fog megszavazni olyan jogszabályt, amely az állami földvagyon eladását segíti, de úgy tudni, az ellenzők közé tartozik például Bencsik János is – emellett több, egyéniben megválasztott vidéki fideszes képviselőhöz érkezett olyan jelzés, hogy légüres térbe kerülnek a választókörzetükben, ha támogatják a földprivatizációt.
Az okokról egy Fejér megyei gazda azt mondta a Népszabadságnak: már a sajátosan irányított földbérleti pályázatok eredményét is nehezen nyelték le, hiszen azzal, hogy a kormány húsz évre olyanoknak adta bérbe a földeket, akiknek semmi közük az adott településekhez és a helyi mezőgazdasághoz,
egy egész generációtól elvette a gazdálkodás lehetőségét.
Ha a bérletet tulajdonra váltják, akkor ez az egy nemzedéknyi korlátozás örök időkre úgy marad: nem csupán egyes falvak, de megyényi térségek mondhatnak le arról, hogy a mezőgazdaság a helyben élők számára jövedelemforrás lehessen, a továbbiakban legfeljebb napszámosként lehet közük a földhöz.
Hogy a földpályázatok nyertesei kedvezményesen megvásárolhassák a bérleményüket, azt jogszabályváltoztatás nélkül nem lehet megoldani.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. július 21. kedd, 21:48
-
Találatok: 1892
Májusban tovább apadt a kiskereskedelemben dolgozók létszáma, noha a csökkenés mértéke jóval kisebb, mint amit áprilisban, a vasárnapi boltbezárás utáni első teljes hónapban tapasztalhattunk. Ugyanakkor, a túlórák száma ismét jelentősen emelkedett: idén májusban 70 ezer túlórával többet húztak le a kiskereskedelemben dolgozók, mint tavaly ugyanekkor. Összességében a kereskedelemben alkalmazottak létszáma február óta 3000 fővel, míg a kiskereskedelem létszáma 2600 fővel esett vissza.
A KSH legfrissebb adatai szerint idén májusban 2600 fővel dolgoztak kevesebben a kiskereskedelmi szektorban, mint februárban (a vasárnapi zárva tartás bevezetését megelőző utolsó teljes hónapban). A legnagyobb csökkenést ugyanakkor áprilishoz képest mérhettük eddig (2400 fő), április és május között a létszám mérsékelt ütemben apadt tovább (200 fővel), és a csökkenés leginkább a nem teljes munkaidős munkavállalók körében volt tapasztalható.
A kereskedelem egészét tekintve május és február között 3000 fővel csökkent a létszám, ám ez esetben is áprilishoz képest volt a legnagyobb a csökkenés (1800 fő), május és április között "csupán" 300 fővel dolgoztak kevesebben a szektorban. Bár a kereskedelem teljes létszáma csökkent, a teljes munkaidős munkavállalók valamivel (150 fő) többen lettek, miközben a részmunkaidős dolgozók jóval kevesebben (500 fő), vagyis a korábban nem teljes munkaidősök egy részét átvehették teljes állásba, míg másik részüket elbocsáthatták.
A túlórák száma májusban ismét szignifikánsan emelkedett a kiskereskedelmi ágazatban, ami különösen a ruházati kiskereskedelemben feltűnő. Májusban 388 ezer túlórát teljesítettek a szektor dolgozói, ami 10 ezerrel több, mint áprilisban, míg 70 ezerrel több, mint tavaly májusban.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. július 20. hétfő, 14:27
-
Találatok: 1854
Halála előtt három nappal készült ez az interjú Ferenczi Krisztinával, aki másfél évtizeden keresztül követte fáradhatatlanul az Orbán-vagyon gyarapodását – többek közt a Népszabadság hasábjain –, és úgy látta, hogy az, ami ebből a történetből kirajzolódik, több erkölcsileg megkérdőjelezhető gazdagodásnál: alattvalói és vazallusi függésre épített, új állammodell. Fontos volt számára, hogy összegezze mindazt, amit erről gondol.
– Bő egy éve már, hogy megjelent a Narancsbőr, a miniszterelnök és környezete vagyonosodását vizsgáló második könyve. Meglepte a kötet fogadtatása?
– Számítottam rá, hogy sikeres lesz, de hogy egy hét alatt 10 ezer példány elmegy belőle, arra semmiképp. Végül összesen 33 ezer könyvet adtak el, ami kiugróan magas a magyar könyvpiacon. Örülök neki, hogy most legalább olyanok kezébe is eljutott, akik korábban nem nagyon érdeklődtek a téma iránt, alig hallottak róla, vagy alig vették tudomásul. A visszajelzésekből lehet tudni, hogy azért ezt a könyvet a „másik oldalon” is várták.
Azt, hogy ez a vagyonosodás, úgymond, nemcsak gazdaság, hanem hatalomtechnika, a hatalom és a pénz folytonos átfordulása egymásba, szóval
nem szimplán valami erkölcsileg megkérdőjelezhető politikusi viselkedés, hanem lényegében állammodell, nagyon kevesen és nagyon későn vettük észre.
Orbán Viktor személyes vagyonosodását sokáig még a sajtómunkások is huszadrangú kérdésként kezelték, és engem tapintatosan hülyének néztek, pedig ez az első számú probléma. Nagyon-nagyon régi célról és alaposan átgondolt stratégiáról van szó, amelynek a kiviteli tervei jórészt alighanem még Simicska Lajos briliáns agyában születhettek meg a kezdet kezdetén. Ez vált érezhetővé végre, talán már nemcsak nekünk, újságíróknak, hanem a közvélemény egy részének is.
Azoknak, akik utánam jönnek, elsősorban azt kéne tovább vizsgálniuk, hogyan született meg az Orbán-közeli kör, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és a többiek vagyona. Ha megyünk is kifelé a jogállamból, azért minden közpénzes tranzakciónak nyoma kell maradjon, és ez alighanem ezután is így lesz. Annak a megértése a legsürgetőbb, hogy kik ők valójában, és mi a szerepük az Orbán-rendszerben, a pénz, a vagyon és a hatalom körforgásában. Ha ez egyszer feketén-fehéren világossá válik, az bizonyosan döntő lélektani pillanat lesz.
Magyarország miniszterelnökét minden bizonnyal még nagyon sokáig Orbán Viktornak fogják hívni, de akárhogy is, egyszer az aprócska mozaikokból – hála azoknak, akik folytatják a munkámat – összeáll majd a kép,
napvilágra kerül az igazság. Megmutatkozik ennek a hatalomnak a valódi természete Tokajtól Felcsútig, Orbán Győzőtől Tiborcz Istvánig, és én egyszerre kívánom ezt a pillanatot Magyarországnak, és féltem is tőle.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. július 17. péntek, 22:43
-
Találatok: 4021
Jó lenne, ha Orbán Viktor, Balog Zoltán, Zombor Gábor és minden egyes politikából és a mi pénzünkből élő képviselő egyszer szembesülne azzal, hogy mit csinál. Ugyanis itt halálos ítéletek születnek és végre is hajtatnak. Nem egy, nem kettő. Sok.
Csak tények.
Erzsébet 57 éves. Ezernyi baja van, amit felsorolni képtelenség, de úgy összességében elmondom.
Ízületi gyulladása van. Mindenhol. Járni két könyökmankóval és egy térdortrézissel képes, de még úgy is sántít. A csípőízülete, térde, bokája, válla, könyöke, csuklója és ujjai deformálódtak, mozgásuk korlátozott és fájdalmas. Ezen felül gerincferdülése van, nagyon komoly csontritkulása, 10 dioptriás szemüvege és hallókészüléke.
Az állapota nem alkoholizmus, nem kicsapongó élet következménye, hanem öröklött eredetű, nem gyógyítható és folyamatosan romlik. 1989-ben 67%-os rokkantságot állapítottak meg nála. 2010-ben a felülvizsgálaton örvendetesen gyógyulásnak indult, mert 40%-os egészségkárosodást talált a felülvizsgáló orvos. Erzsébet fellebbezett. 2013-ban a komplex felülvizsgálat 45%-os rokkantságot állapított meg és “B2″ kategóriába sorolta. Ekkor a rokkantellátása havi 48.400 forint volt, amit jó kormányunk 2015. január 1.-től ezer forinttal meg is toldott. Egészen 2015. februárig járt ez a hihetetlen összeg, mert akkor ez az ellátás megszűnt. Emeléssel együtt.
Itt most Erzsébet leveléből idézek, semmit nem változtatok az eredeti szövegen:
“Az önkormányzattól megkaptam a határozatot amelyben 2015. február 28-al a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megszüntetik, és aktív korúak ellátására való jogosultságot állapítanak meg. Ehhez berendeltek egy adott időpontra kb. 50 embert, és elmondták, hogy aki nem írja alá a munkaügyi kirendeltséggel való együttműködést, az nem kap semmit. Persze aláírtam, mint mindenki, később a kirendeltségen az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételem, ami már közokirat hamisítás és csalás, mivel büntetőjogi felelősségem tudatában írtam alá, hogy “A munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezem.” Náluk ugyanúgy ott volt a felülvizsgálati papírom, amin szerepel, hogy munkaképtelen, nem rehabilitálható rokkant vagyok. Mikor kissé felemelt hangon mondtam az ügyintézőnek, hogy akkor küldjön el közmunkára, mondta, hogy nem lehet, mert alkalmatlan vagyok. Ott a pont náluk, ez a 22-es csapdája, amit a mi kormányunk olyan jól kieszelt, hogy kell megszabadulni a kolonctól. Így most álláskereső vagyok, és hamarosan hajléktalan, mert a 22.800-ból nem tudom a 30 ezer Ft rezsit fizetni, meg enni és élni.”
Van ám folytatása is az ügynek! Javasoltam Erzsébetnek, hogy adjon be kérelmet “Fogyatékossági támogatás” igénylésére, mert megélni nem tud, két mankóval vonszolja magát, fizikai munkát végezni nem tud, más munkát nem kap. Számomra nyilvánvaló volt, hogy két mankóval, térdrögzítővel, gerincferdüléssel, súlyos csontritkulással és ízületi gyulladásokkal eléggé fogyatékos havi 15 000 (TIZENÖTEZER) forint támogatáshoz.
Bővebben ...
