Hírek

Közpénzből híznak a Fidesz-közeli üzleti körök - Íme, a legújabb mutyilista

Részletek

Készült: 2015. október 28. szerda, 23:03

Találatok: 2166

Kis országunk mára az Unió egyik legkorruptabb tagja lett. No nem mintha nem lett volna tele a szekrény korrupciós botrányokkal 2010 előtt, sőt. A helyzet azóta annyiban lett rosszabb, hogy a korrupció mára nem a rendszer tökéletlenségének velejárója, mára maga a rendszer lett a nemzetállam kifosztásának eszköze. Szűk érdekcsoportoknak kedvező törvényalkotás (lexek), a piacok bekerítése és államosítás utáni újraosztása (trafikok, szerencsejáték-piac), valamint az állami cégek profitjának kiszivattyúzása (Szerencsejáték Zrt., MET-ügy) jellemzi ezt.

Az egyre növekvő gazdasági hátországnak azonban egyre több erőforrásra van szüksége, amit úgy tűnik, a csúcsra járatott pénzszivattyúkkal sem tudnak fedezni. Mi másért lenne szükség újabb és újabb piacok letarolására és gyanús közbeszerzésekre az átlátható finanszírozású, valóban az ország javát szolgáló fejlesztések helyett?

Gyanús ügyből pedig van bőven. Íme, a ropogós mutyik:

Állami mobilhálózat-mutyi

Köze van hozzá az államnak, drágán és átláthatatlanul valósul meg, és sokszor még közbeszerzést sem írnak ki rá, mi az?

Újabb mutyi. A menekültválság árnyékában nyélbe ütött állami telekomhálózat-fejlesztés projektről alig volt szó, pedig óriási mennyiségű közpénzről, 12,8 milliárd forint elköltéséról van szó - persze mindezt közbeszerzés nélkül.

Az állami MVM birtokában lévő MVM Net Zrt. ugyanis úgy értelmezi a törvényt, hogy az nem vonatkozik rá. A vállalat a kínai Huawei teekomcéggel kötött szerződést a kormányzati mobilhálózat kiépítéséhez (nem, ezen telefonálni nem fogunk, csak kisebb adatcsomagok továbbítására alkalmas az a frekvencia), őket pályázat útján választották ki. Az ügyben két dolog gyanús. Egyrészt kérdéses, miért egy olyan kínai céggel szerződik az állami cég, amelyet már több európai országból kitiltottak a kormányzati hálózatépítések piacáról, mert erős a gyanú, hogy a cég segítségével a kínai kormány képes államtitkok megszerzésére. Ez persze nem bizonyított tény, de mégis érdekes, hogy amikor az EU éppen kitiltaná a gyártót, a magyar kormány vele építtet kormányzati telekom infrastruktúrát.

Másrészt, az is gyanús, hogy a Huawei előnye a konkurenciához képest mindenütt az, hogy jóval olcsóbban dolgoznak, mint mások. Mégis, a magyar fejlesztés elég drágán valósul meg. Ennek megfejtése, és egyben a mutyi forrása az, hogy a kínai gyártó valójában csak az összeg negyedét-ötödét kapja, a többi pénz pályázat nélkül az állami Antenna Hungáriánál landol, ők építik ugyanis ki a hálózatot, a piaci ár háromszorosáért. A Huawei csak a gépeket adja. Persze az ügyhöz nyilván semmilyen formán nem kapcsolódik, hogy az MVM Net igazgatósági elnöke ugyanaz, aki az Antenna Hungária távközlési üzletágának igazgatója.

Bővebben ...

Figyelmeztették Magyarországot a multik

Részletek

Készült: 2015. október 27. kedd, 22:47

Találatok: 2606

Átláthatatlan kormányzati döntések, kiszámíthatatlan pártpolitikai jogalkotás, jogalkalmazás, aggasztó mértékű korrupció – ezek a magyar gazdaság és társadalom problémai, a külföldi cégeket tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács éves jelentése szerint, amely hangsúlyozottan apolitikus kívánt maradni. Ezzel együtt az üzleti szféra számára a legnagyobb kockázatot a kormány kiszámíthatatlan intézkedései jelentik.

Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) a napokban hozta nyilvánosságra éves elemzését a magyar gazdaság helyzetéről, illetve az ajánlásait a magyar kormány számára. Az egyesület az idehaza megtelepedett nemzetközi cégeket tömöríti és rendszeresen publikálják jelentésüket. Az idei anyag, amely hangsúlyozottan semleges kíván maradni (párt)politikai szempontból, diplomatikus formában súlyos évek, sokszor évtizedek óta visszatérő bírálatokat, javaslatokat fogalmaz meg.

Udvariassági alapon a jelentés azzal indul, hogy a nemzetközi összehasonlításul szolgáló makroadatok alapján (GDP, infláció, foglalkoztatottság) a magyar gazdaság kétségtelen fejlődést mutat. Ennyi a dicséret, majd következnek a javaslatok 15 oldalon keresztül.

Rögtön első helyen kerül elő a kiszámíthatóság - pontosabban annak hiánya. Ide sorolják a jogi környezet stabilitását, annak követelményét, hogy a jogalkotás, a jogalkalmazás függetlenné, politikai irányoktól mentessé váljon. A különadók rövidtávon jelentős költségvetési többletbevételeket generálnak, a rezsicsökkentés élénkítheti a fogyasztást - ám mindezek nem fenntartható intézkedések.

Aggasztó a korrupció

Az átláthatóság szintén kulcskérdés - szögezi le a jelentés. Aláhúzták: ha az egész országot érintő, hosszútávra szóló döntések születnek, akkor annak részletei is legyenek nyilvánosak és legyen egyértelmű a stratégiai irány is. Az átláthatóság fontos eszköze lenne a korrupció megfékezésének.

"A korrupció mértéke Magyarországon évek óta aggodalomra ad okot. A kormányzati lépések, amelyek a korrupció csökkentést célozzák üdvözlendőek, de mesze nem elégségesek".

Bővebben ...

Nagy nyertese lehet a földosztásnak Mészáros Lőrinc

Részletek

Készült: 2015. október 26. hétfő, 18:39

Találatok: 4034

Végleg megszerezheti Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa azokat az állami földeket, amelyeket eddig csak haszonbérbe kapott meg. Meghirdették ugyanis azokat a Felcsút környéki földeket, amelyeket jelenleg a családi cége, a Búzakalász 66 Kft., illetve felesége, Mészáros Beatrix és testvére, Mészáros János bérelhetnek.

Orbán korábbi szövetségesével, Simicska Lajos milliárdossal ellentétben Mészárosék lehetnek a kormány földértékesítési programjának nyertesei - írja a Blikk. A kormányfővel összevesző Simicska Lajos ugyanis örülhet, ha száz hektárt megment a tízezer hektárt meghaladó földjeiből, amelyeket az érdekeltségébe tartozó cégek révén birtokolt. Földet csak a helyi földművesek vehetnek, Simicska pedig Mészárosékkal ellentétben nem az.

A Blikk összegzése szerint az állam összesen mintegy

640 hektárnyi olyan területet értékesítene Fejér megyében, amelyet jelenleg Mészáros Lőrincék használnak.

Ebből több mint 240 hektárra elővásárlási joguk is lesz, vagyis hiába licitálna bárki rájuk, csak Mészárosékon múlik, hogy elvihetik-e előlük a földet. De a többi birtokon sem igen rúgnak labdába a helyi gazdák, mivel százmilliókkal kell rendelkeznie annak, aki meg akarja szorongatni a felcsúti polgármestert.

A kikiáltási ár összesen 931 millió forint lesz, amelyet nem lesz gond előteremtenie a hirtelen meggazdagodott egykori gázszerelőnek. A tavalyi vagyonnyilatkozata szerint ugyanis több mint 1 milliárd forint osztalékot vett fel a Mészáros és Mészáros Kft.-ből, takarékbetétben pedig 680 millió forintja pihent. Egyébként két éve bekerült a száz leggazdagabb magyar közé, vagyonát a napi.hu 8,6 milliárd forintra becsülte. Természetesen kerestük Mészáros Lőrincet, ám többszöri hívásunkra sem vette fel telefonját.

Bővebben ...

Abban a hatodik koporsóban már a ti kezetek is benne van, ugye, Orbán Viktor?

Részletek

Készült: 2015. október 25. vasárnap, 19:34

Találatok: 2585

Olvasom, hogy pénteken, október 23-án nemzeti ünnep volt Magyarországon, és ez alkalomból a haza elsőszámú embereinek különböző okoknál fogva nem fért bele, hogy a nemzet színe előtt bizonyítsák, mennyire fontos esemény ez a hazafias oldal életében. Se nagygyűlés, se egy tüzes szónoklat, de még egy közösségi oldalra feltölthető szívélyes üdvözlet sem hasított bele hamu alatt alig parázsló nemzeti érzéseink közönyébe.

Félreértés ne essék: nem hiányoztak a dakota közmondások, a nyelvcsapkodások, az idegrángásos felsőbbrendűség megnyilatkozásai. Több mint elkeserítő viszont, hogy miközben Orbán Viktor megmagyarázhatatlanul eltűnt a Madrid és Brüsszel közötti vákuumban, miközben Áder János államfő Németországban győzködte a hallgatóságot a miniszterelnök úr kijelentéseivel homlokegyenest ellenkező magyar igazságról, miközben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az afrikai vadállomány szemrevételezésével képviselte a magyar érdeket és – minő ismerős fájdalom – az ellenzék is teljesen feladta, hogy nagyívű rendezvényt szervezzen, tudomásul vehetjük: egyedül a Jobbik volt képes érdemi közönséget vonzó megemlékezést tartani október 23-án.

Mondanám, hogy egy ország normalitásának fokmérője lehet, hogy nemzeti ünnepein nem nagygyűlésezik, nem kampányol, hanem egyszerűen méltósággal emlékezik. Mondanám, hogy vannak olyan szegletei a világnak, ahol a nemzeti ünnepnapokon foltokban sem találni politikust az utcán, és tök jó, hogy az emberek önként, spontán módon, mindenféle központi szervezés és utasítás hiányában is leteszik azt a szál virágot és fejet hajtanak. Mondanám, ha lenne értelme, de nincs. Nem a teljes normalitás paradicsomi állapota miatt történhetett meg idén, hogy nem voltak nagyrendezvények (járulékos haszon, hogy legalább mindenki nyugodtan kiporszívózhatott, és megfőzhette a húslevest a hosszú hétvégére).

Van valami forradalminak egyáltalán nem nevezhető bűze annak, hogy 59 év távlatából Orbán ilyen módon foshatta telibe azt az ’56-os forradalmat, amelyben teljesen objektív okokból ugyan személyesen nem vett részt, de amely mégiscsak naggyá tette őt. Nem, egyáltalán nem hiányzott a nagygyűlés, sem az öntömjénező szónoklat. Egyáltalán nem baj, ellenben sokatmondó tény, hogy Orbán Viktor számára 2015-ben már szimbolikus jelentősége sincs október 23-ának. Pontosabban idén sincs tétje. Miként nem volt 98-ban, 99-ben, 2000-ben, 2001-ben és így tovább (ITT egy jó összefoglaló), amikor szintén sem látta értelmét megmarkolni a mikrofont. Azzal a hévvel, amellyel ’56-ra emlékezve, 1989. június 16-án megmarkolta.

Bibói értelemben „a forradalom ünnepelhetetlen, mert az ünnep maga a forradalom”, és e tekintetben nyilvánvaló: ellenzékben Orbán mindig megtalálta a módját annak, hogy forradalmi ünnepi hangulatot teremtsen. Mára, amikor az általa megálmodott és felépített rendszer tetejéről tekint lefelé, amelynek lényegét az emberek vérének szürke hétköznapokban mérhető forralása képezi, amely vélt vagy valós ellenségek elleni forradalomra sarkall hétfőtől vasárnapig, igen nehézzé vált ünnepelni. Ezért Orbán Viktor úgy döntött, Európa megmentésére hivatkozva inkább Európában ünnepel, egy uniós szállodai fotelból vagy egy svájci kávézóból.

Bővebben ...

Transparency: átláthatatlanul ömlik a közpénz Felcsútra

Részletek

Készült: 2015. október 23. péntek, 02:15

Találatok: 2276

Óriásstadionok kisvárosokban, követhetetlenül ömlő pénzek, uram-bátyám viszonyok az állam és a sportszövetségek között – a korrupciós gyakorlatokat vizsgáló Transparency International most lezáruló vizsgálata több mint vészjósló következtetéseket tartalmaz. Az egész rendszer abszolút nyertese egy Felcsút nevű település és sportegyesülete.

Összegezte kutatásait a Transparency International nemzetközi korrupciókutató intézet – a csapatsportok támogatására kialakított társaságiadó-kedvezmény (TAO) rendszerét vették górcső alá. Nem szép látvány tárult a szemük elé: az átláthatóság teljes hiánya, összefonódások, irracionális fejlesztések, közpénz pocsékolása. És egyenlőbb az egyenlőek között: az egyik futballcsapatnak valahogy a 200 milliárd forintnyi közpénzből jóval több esett le, mint a többieknek. Na, vajon melyiknek.

A látványcsapatsportoknak ((labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda és a jégkorong) a kormány úgy is juttat támogatást 2011 óta, hogy a nagyvállalatok a befizetendő társasági adójukból leírhatják, ha sportszövetségeket támogatnak. Azaz adóforintokat csoportosít át – ennek ellenére a kormány makacsul tagadja, hogy a TAO közpénz lenne – céges magánadományoknak tekinti őket. „Ezért sem a vállalatoknak, sem a sportkluboknak nem kell részletesen elszámolniuk a támogatásokkal” – mutat rá az eljárás problémájára a jelentés.

200 milliárd forintot sikerült így átcsoportosítani a sportágakhoz, ebből a legnagyobb rész – ki hinné – a labdarúgásnak jutott. A magyar foci 75 milliárdot hasított ki a TAO-ból, összesen 1100 klub részesült a pénzből, de közel sem egyenlő mértékben – tizenhárom csapat kiemelten sokat, 21 millárd forintot kapott. De közülük is kiemelkedik egy rátermett klub, amely négy év alatt 9,2 milliárdot kapott, a felcsúti Puskás Akadémia.

A jelentés szerzője, Mucsi Gyula szerint a kormány úgy alakította sportágtámogatási rendszert, hogy átláthatatlan legyen, és kedvezzen az összefonódásoknak. Az adótámogatásra aspiráló sportkluboknak sportfejlesztési programot kell kidolgozniuk, amit jóvá kell hagynia a sportági szakszövetségnek. A sportszövetség dönti el, melyik csapat kaphat az állami adóbevételt csökkentő céges pénzt és mekkora összegben, csakhogy ez a döntési folyamat teljesen zárt és átláthatatlan.

A sportszövetségek élén – ez hagyomány amúgy a magyar sportéletben – a végrehajtó hatalomnak ismerős, baráti emberek állnak szinte mindig: fideszes polgármester áll a kézilabda- (Kocsis Máté) és a kosárlabdaszövetség (Szalay Ferenc) élén is, az MLSZ-t pedig Csányi Sándor vezeti (őt mondjuk nem a kormánnyal kialakított feltétlen jó viszonyáról ismerünk – a szerk.)
A sporttörvény idén januárban életbe léptetett módosításával kimondták, hogy a sportszervezeteknek elegendő „összesített adattartalom szolgáltatásával” tájékoztatást adni a támogatásokról. Ennek következtében nem lehet kideríteni, hogy melyik cég pontosan melyik sportegyesületnek, milyen összegű támogatást adott – emeli ki a Transparency.

Bővebben ...

Ez lesz az igazi földmutyi

Részletek

Készült: 2015. október 22. csütörtök, 01:30

Találatok: 2228

Csányi megkerülhetetlenné vált az agráriumban - Még az AB döntését is kijátsza az állami termőföldek eladásánál az Orbán-kormány. A folytatást maga a miniszterelnök jelölte ki azzal, hogy máris az alacsony bérleti díjak miatti perek sokaságáról beszél.

Az utóbbi öt évben már megszokhattuk, hogy a fideszes propaganda gépezet szerint minimum hazáruló bitang, a függetlenségünk eltiprására és kiszipolyozásunkra törekvő külföldi erők – gonosz multik, Brüsszel, USA stb., stb. – ügynöke az, aki bírálni meri a kormány sajátos lépéseit. Nincs ez másként az állami termőföldvagyon kiárusítása kapcsán sem, ahol a Fidesz a Rákosi-éra retorikáját idéző stílusban megy neki az elkótyavetyélést ellenzőknek. Nemes egyszerűséggel azt állítja a közlemény, hogy a bírálók „külföldi spekulánsok kezére” akarják játszani a magyar földet.

Sokadszorra is megdöbbentő, mennyire hülyének nézik Orbánék az embereket. A hangnem bicskanyitogató és primitív, az állítás pedig a legelemibb logikát is nélkülözi: hogy a bánatban akarná spekulánsoknak adni a földet az, aki eleve ellenzi az eladást? Fel sem merülhetne bármilyen gyanús szándék, ha az érintett 380 ezer hektár állami tulajdonban maradna, ahogy azt a de facto ismét hazaárulónak minősített ellenzék követeli.

Az már más kérdés, hogy az állam jó gazda-e, mert ha máshonnan nem, hát Lázártól tudjuk, hogy a politikai hátterű menedzsment szétlopja a vagyont. A megoldás a Fidesz szerint az, hogy inkább el kell adni az egészet, lehetőleg olyanoknak, akikben bízhatnak. Hogy ez olajozottan és jogszerűen történhessen, megfelelő törvényi környezetet és szabályokat kell teremteni, és kellőképpem megszervezni az árveréseket.

Hírek szerint már kész listák vannak arról, kik lesznek az új birtokosok. A legutóbb haszonbérletet szerzők eleve előnyben lesznek, nem csupán az elővásárlási jog, hanem a mindössze tíz százalékos önrész kötelezettség miatt. A többire igen kedvezményes állami hitelt kaphatnak, melynek a felső határa 300 millió forint. Ez már önmagában elgondolkodtató a kormány tényleges szándékát illetően. A hivatalos szöveg szerint a helyi gazdákat akarják földhöz juttatni, közöttük viszont nem sokan lehetnek, akik ekkora anyagi terhet tudnának vállalni olyan földekre, amelyeket még sokáig mások művelhetnek.

Mivel a 380 ezer hektár eladásából a kormány 300 milliárd forint bevételt remél, a hektáronkénti várható átlagár 800 ezer körül lehet. Ez rendkívül alacsony még a szomszédos, egyébként zömmel rosszabb minőségű szlovák termőföldekhez képest is, azaz a vevők jutányos áron válhatnak birtokossá. A számokból egyértelműen következik, hogy a kölcsön felső határáig azok mehetnek el, akik legalább 300 hektárt szereznek meg, ami sokszorosan meghaladja egy átlagos családi gazdaság méretét. Ugyanaz várható tehát, mint a földbérleti mutyiknál: elsősorban a kiválasztott helyi potentátok, valamint a strómanokon keresztül fellépő vállakozók járnak jól, a földek legnagyobb hányada hozzájuk kerül. A 300 hektáros határt sem kell komolyan venni, lásd Ángyán adatait a földmutyiról, ahol egy-egy család a tagjai révén annak többszörösét is simán megkapta.

Bővebben ...

Seres: Pimasz úr tévét vesz

Részletek

Készült: 2015. október 19. hétfő, 23:43

Találatok: 1971

Andy Vajna a tulajdonlás más minőségét jelenti. Az arcátlanságot. Azt a minőséget, amelyet Rogán Antal propagandaminiszter, Habony Árpád közúti rizikó, és Mészáros Lőrinc gázszerelő jelent.

"Pártállásra vagy kapcsolatokra hivatkozva sem előnyt nem élvezhet, sem hátrányt nem szenvedhet senki." (Orbán Viktor)

Az előző rész tartalmából: Zsolt és Yvonne nagyon meglepődnek, mert valaki meg akarja venni a tévéjüket, holott az eredetileg nem is volt eladó. Viktor a kezét dörzsöli örömében, ezt csak akkor hagyja abba, amikor meglátja, hogy valamiért Lajos is a kezét dörzsöli. Ismeretlen férfi lép a Tények stúdiójába, és határozott hangon közli a stábbal, kikkel nem foglalkozhatnak a következő években. Tóni boldog. Árpi is, ezért új táskát vesz, Lajos opciós jogot, Andy pedig egy kisebb gyémántboltot a feleségének, mert egy magyar élet csak annak jár, aki megdolgozik érte. Lajos mindenkit megijeszt a hangos röhögésével: kiderül, hogy övé az egész kóceráj. Andy a fejét vakargatja, Tóni lakása több négyzetméterrel összemegy. Az ügyvédi irodák fellendülnek. Magyarország jobban teljesít.

Kereskedelmi tévét az emberek három okból vesznek: vagy (Nyugaton) a nagy lóvé esélyét látják benne, vagy (kicsit keletebbre) saját üzleti, ill. politikai ambíciójukat akarják vele előmozdítani, vagy (még keletebbre, valamint nálunk) a Főnök szól oda valakinek, hogy kéne már nekünk egy nagy kertévé, úgyhogy lépni kell. Andy, a kormányközeli médiamogul és Lajos, az egy éve kormányellenes médiamogul abban az egyben mindenképp egy platformon vannak, hogy ténykedésük véletlenül sem volt függetleníthető a politika, ezen belül is a kormánypárt mozgásától. Innentől azonban a kormányellenes mogulnak csak annyi a jelentősége, ill. funkciója, hogy a kormánypárti mogul érvényesülésének a jogi-technikai akadályát képezze.

"Magyarországon a nagy, kereskedelmi tévék közül egyik sem magyar, mindegyik külföldi. Ezért olyan magyar, nemzeti szempontokat, amiket otthon igen, itt nem érvényesítenek. Ez sem lesz mindig így" – jósolta igen nagy tehetséggel Orbán Viktor 2013 nyarán. Akárki vette is meg végül a TV2-t, akármi derül is ki majd az elmúlt néhány nap felfokozódott eseményeiről, történetünk szempontjából egyetlen aspektus fontos: az, hogy mindez nem függetleníthető a kormányzat céljaitól, pénzétől, a mi közpénzünktől tehát. Márpedig abból a két mogul közül az egyik már nem kap, sőt.

Ezért aztán ezen a ponton köszönjünk is el Simicska Lajostól, illetve emberétől, Fonyó Károlytól, annak a cégnek (TV2 Media Group Holdings) a feltételezhető új tulajától, amelyik az Andy Vajna által megvett másik céget (TV2 Media Csoport Kft.) tulajdonolja. Hogy pontosan ki került birtokon belülre és mennyiért, az a következő hetekben elválik, de a helyzet az, hogy Simicska Lajos most éppen csak egy privát médiabefektető a potenciálisan sok közül. Cégbirodalmát látványosan, állami közreműködéssel is rohasztják, ahogyan nem is olyan rég még látványosan, állami közreműködéssel, a mi adóforintjainkból is virágoztatták fel.

Bővebben ...

ORBÁNIA JOBBAN TELJESÍT SZEGÉNYSÉGBŐL ÉS ELHALLGATÁSBÓL

Részletek

Készült: 2015. október 18. vasárnap, 22:40

Találatok: 2117

Tegnap ismét hosszú sorban álltak a NER keményen éhező kisemberei egy tál meleg ételért a Blahán. A közmédia és a Centrális erőtér hírügynöksége "természetesen" nem számolt be erről a jelentéktelen eseményről...

Mint azt már többször is megírtuk (persze hiába, ez még mindig nem része a köztudatnak), Magyarországon egyre több a szegény, éhező ember. És hiába fröcsögi a kormánypropaganda, hogy erről az elmúlt öt év előtti elmúltnyolcév tehet, a valóság az, hogy a világgazdasági válság időszakához képest is nőtt a nyomorban élők száma, a gyermekszegénység ráadásul 5 év alatt a kétszeresére. Négymillió magyar állampolgár tengődik a létminimum alatt, s ezen az sem segít, hogy a KSH megszüntette az ezzel kapcsolatos statisztikák készítését és közlését. Ma már nem csak a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közmunkások nyomorognak, hanem olyan családok tagjai is, ahol legalább az egyik felnőttnek “rendes” munkája van. Több mint egymillió adófizető állampolgár nettó jövedelme nem éri el a hivatalos létminimumot – és ugye még a családjukat is el kellene tartaniuk.

Ennek ismeretében nem kell csodálkozni azon, hogy véget nem érő, tömött sorok kígyóztak a Blaha környékén, ahol az Élelmezés és a Szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából különböző egyházak osztottak egy tál meleg ételt és egy tartós élelmiszercsomagot a rászorulóknak. Ez persze nem megoldás, még ha pár ezren legalább egyszer jól is lakhattak. Valójában arra lenne szükség, hogy az ország tényleg jobban teljesítsen, mert a valóság az, hogy leszakad, még a pár évtizede lesajnált lengyelekhez képest is.

A kormányzati kommunikációtól, a folyamatos hazudozástól, a kínos tények módszeres elhallgatásától, az mti szelektív hírközlésétől pedig gyakran úgy érzem magam, mintha 1984-be csöppenten volna. Nem, nem a Kádár-rendszerbe, hanem Orwell negatív utópiájába. Propaganda minisztérium már van, no és persze tömeges éhezés is.

Bővebben ...

Mellár: szinte mindent elölről kellene kezdeni

Részletek

Készült: 2015. október 17. szombat, 15:01

Találatok: 1843

Ha a kormány azt akarja, hogy kevésbé függjünk a külföldi tőkétől, versenyképesebb legyen a hazai ipar, akkor Mellár Tamás szerint szinte mindent elölről kell kezdeni. A Pécsi Tudományegyetem tanára úgy véli, ehhez az általános iskolától az egyetemekig meg kellene reformálni az oktatást. Állítja, ma a gazdasági siker nem a teljesítménytől, hanem a politikai kapcsolatrendszerben elfoglalt helytől függ, ám a gazdasági és államigazgatási kontraszelekció semmi jóra nem vezet. Mellár szerint a magyar gazdaságban nincsen 3 százalékos fenntartható növekedési pálya, ez hosszú távon 1 százalék körül van.

- A napokban az Euromoney gazdasági szaklap bankárok és elemzők szavazatai alapján Varga Mihály gazdasági minisztert választotta Közép-Kelet-Európa legjobb pénzügyminiszterének. A kérdés, hogy milyen lehetett akkor a többi jelölt, vagy valóban megalapozott az elismerés?

- Mindenképpen jó hír, ha a magyar gazdasági vezetők ilyen elismerést kapnak, hiszen ez fontos az ország megítélése szempontjából. Ez a pozitív hír ránk is fér, mert a bizalmatlanság elég erős a magyar gazdaságpolitikával szemben. Ezt bizonyítja sajnos egyebek mellett az is, hogy a nem állami, magán- és önkormányzati beruházások jelentős mértékben csökkentek az elmúlt években. Ha ez a befektetői bizalom visszatér, azt csak üdvözölni lehet. Az pedig tény, hogy a hazai gazdasági növekedés az elmúlt időszakban 3 százalék fölött volt. Ezzel csak az a gond, hogy nem hosszú távon is fenntartható alapokon nyugszik; átmeneti növekedést láthattunk. Rendkívüli tényezőknek köszönhető a bővülés.

- Mik ezek a rendkívüli tényezők?

- Az egyik fontos eleme a magyar növekedésnek, hogy az elmúlt három évben a GDP 5-5 százalékát kitevő uniós pénzek érkeztek, vagyis évi átlagosan 1400-1500 milliárd forint értékű euró. Ez az 5 százalékos aggregált keresletbővülés generálta a 3 százalékos, vagy kicsivel afölötti gazdasági növekedést. Igaz, a korábbi évek nagyjából 1 százalékos növekedéséhez, sőt, a 2012-es csökkenéséhez képest volt ez kiugró eredmény.

- Szerencséje volt a kormánynak a devizahitelek forintosításának időzítésével, vagy tudatosan jókor lépett?

- Azt nem tudom, hogy voltak-e füleseik a svájci jegybank tervezett lépéséről, inkább úgy vélem: a kormánynak szerencséje volt. Az érem másik oldala pedig az, hogy ha a devizahitelek forintosításának ez a kormányzati szándéka megvolt, miért kellett éveket várni rá. A második Orbán-kormány azt ígérte, egyik első intézkedése lesz a devizahitelek forintosítása. Ezt akkor még 180-200 forinton megtehette volna és nem 284 forintos árfolyamon, ahogy végül történt. Ráadásul nem dőlt volna be annyi hitel. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az ősbűnt nem ez a kormány követte el, hanem az elődei, amikor tömegesen engedték a devizahitelezést. Már akkor is tudni lehetett, hogy ennek a konstrukciónak jelentős kockázatai vannak.

Bővebben ...