Hont: Gengsztertempó

Részletek

Készült: 2016. február 24. szerda, 06:28

Találatok: 2154

Attól ez még demokrácia… Ugyebár.

Erdösi Lászlóné tájékozott, politikailag aktív választópolgár. Erdösi Lászlóné pontosan nyilvántartja, hogy a Kúria mikor és milyen ügyben hoz ítéletet. Erdösi Lászlóné jól ismeri a vonatkozó jogszabályokat, tudja, hogy beadványával melyik szervhez melyik időpontban kell fordulnia. Erdösi Lászlóné ügyel a határidőkre, kész arra, hogy indítványával mindenki mást megelőzzön, mert Erdösi Lászlóné – korát meghazudtolóan – fürge is. Erdösi Lászlónénak – hogy, hogy nem – akad néhány tagbaszakadt ismerőse, akik ilyenkor elkísérik. Erdösi Lászlóné két lábon járó ruhásszekrény barátai pedig mindig rá is érnek, ha Erdösi Lászlóné gyakorolni kívánja politikai jogait, mert ők is közéletileg érzékeny, öntudatos választópolgárok.

És akkor most hagyjuk a bohóckodást.

Az van, amit látunk. A kormány érdekében, erőszakkal való fenyegetéssel megakadályozták az egyik ellenzéki párt képviselőit, hogy a törvényben lefektetett módon választóik és reménybeli választóik érdekében eljárjanak. Végső soron pedig puszta erővel megakadályozták a népet, hogy egy törvény által teremtett lehetőséggel éljen, azaz véleményt nyilváníthasson. Ha a demokratikus procedúrákat az erőszak helyettesíti, akkor félő, hogy a nép is azt gondolhatja, ez a járható út. Erőszakos föllépésre azonban nem buzdítanék. Annak amúgy sincs jó vége soha, függetlenül attól, hogy az erő amúgy sem a kockás inges pedagógusok vagy a fekete ruhás nővérek oldalán áll, hanem állampénzen fölhízlalt, félkatonai egységekbe és őrzővédő cégekbe tömörült verőlegényeknél. Kiművelt emberfők.

Azonban néhány dolgot lehet tenni. A mai sajnálatos eseményeknek létezik egypár címzettje.

Először is a jogászok. A jog normatív és semleges; mindenkinek hozzá kell tudnia igazítani magatartását, és mindenkire ugyanúgy vonatkozik. Amikor a hatalom ezt a normativitást és semlegességet kezdi ki, akkor nem egyszerűen túlterjeszkedik, hanem a jog alapjait ássa alá, az állam joghoz kötött működését szünteti meg. Márpedig az első pillanatban, 2010 őszén ez történt. A tisztességes jogászoknak az első visszamenőleges hatályú törvény kihirdetésekor, vagy akkor, amikor több százezer embert zsarolt meg a kormány az alkotmányban lefektetett diszkriminációtilalom megsértésével, hogy nem kapnak nyugdíjat, ha nem mondanak le önként megtakarításaikról, szóval ekkor ki kellett volna közösíteniük minden szaktársukat, aki ebben részt vett. A Nemzeti Választási Irodánál sem kötelező dolgozni, és a legcsekélyebb mértékben sem érdekel, hogy az NVI keze meg van kötve. Az intézmény működése önmagában a jogállam megcsúfolása, annak demonstrálása, hogy a hatalom oldalán és a hatalommal szemben állók nem ugyanolyan jogosítvánnyal rendelkeznek. A különböző hivatalokban és jogi fórumokon ücsörgők nem jogi keretek között igyekeznek tartani a rezsimet, hanem a jogiság látszatát kölcsönzik egy erőalapú hatalomgyakorlásnak. Frank Ignác és Somló Bódog elkorcsosult utódai egyet tehetnek: mélységesen szégyellik magukat. Én is szégyellem.

Bővebben ...

Ami már átcsap a fejük fölött - Interjú Kis János filozófussal

Részletek

Készült: 2016. február 21. vasárnap, 23:13

Találatok: 1868

Ami Orbán számára siker, az a demokratikus Európa számára kudarc. - A miniszterelnök azzal is kockáztatna, ha elfogadná a pedagógusok követeléseit, de azzal is, ha nem. - Az Alaptörvény módosításának éppen az lenne a célja, hogy a kormány rendkívüli eszközök bevetésével lehessen úrrá a társadalmi elégedetlenségen. - Interjú Kis János filozófussal.

– Új könyvének őszi bemutatóján ön a menekültekkel kapcsolatos orbáni politikát bírálta. Azóta sok minden változott. Az Orbán-féle álláspontot korábban elutasító európai kormányok mintha maguk is orbanizálódnának. Van ebben a fordulatban jelentősége annak, hogy a menekülők tömege azóta millióssá duzzadt?

– A menedékhez való jog a menekültet mint egyént illeti meg. Mindegy, hogy egyedül menekül-e,vagy egymillió másik emberrel együtt. Azok az államok, melyek képesek menekültek befogadására, kötelesek együttműködni annak érdekében, hogy minden menekülő biztonságos körülmények közé jusson. Nagyon messze vagyunk attól, hogy Európa elérte volna befogadóképességének határait. A 78 milliós Törökországban kétmillió menekült tartózkodik. A 6 és fél milliós Jordániában másfél millió. Európa népessége 500 millió, gazdasága jóval fejlettebb, mint Törökországé vagy Jordániáé. Az európai választók tűrőképessége azonban jóval kisebb a kontinens tényleges befogadóképességénél. Más szóval, jóval kevesebb menekülőt hajlandók befogadni, mint amennyinek a vállalása gazdaságilag és kulturálisan lehetséges volna. Ebben a helyzetben a politikai vezetők három dolgot tehetnek. Az egyik az, amit Orbán csinál: a választók félelmeire apellálni, felkorbácsolni az idegengyűlöletet, és lezárni országukat a menekültek előtt. A másik: követni a közvéleményt, de csak addig a pontig, ameddig muszáj, hogy elkerüljék a politikai földcsuszamlást, a szavazók masszív átvonulását a szélsőjobbra. Ilyesmivel próbálkozik a francia szocialista párti kormány. A harmadik: kitartani amellett, hogy az európai demokráciáknak a menekültkérdés emberséges kezelésére kell törekedniük, vállalva az átmeneti népszerűségvesztést, aztán megküzdeni a közvélemény visszanyeréséért. Ezt az utat járja Merkel. Aki erre az útra lép, óriási politikai kockázatot vállal. A német közvéleményt ugyanis csak akkor lehet újra megfordítani, ha a német polgárok azt tapasztalják, hogy a többi európai ország osztozik velük a menekültekkel szembeni felelősségben, és így nekik nem a terhek oroszlánrészét, csak az arányos hányadát kell vállalniuk. Ehhez azonban Merkelnek meg kellene szereznie az uniós kormányok többségének szolidáris együttműködését. Az pedig csak úgy volna lehetséges, ha számos kormány vállalná ugyanazt a politikai kockázatot, amit Merkel vállalt.

– Úgy tűnik, inkább azt gondolják: Merkel álláspontja erkölcsileg tiszteletre méltó, de a reálpolitikától tökéletesen idegen.

– Ha így gondolják, tévednek. A teljes elzárkózás a menekültek befogadásától szétveri az uniót. Ha az egyik ország kerítést épít, előbb-utóbb a másik is ezt teszi.

Bővebben ...

Ha Orbán Viktor egy reggel úgy gondolja

Részletek

Készült: 2016. február 21. vasárnap, 00:20

Találatok: 1896

Az Európai Tanács brüsszeli, kétnapos csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatóján, amely találkozó témája (a többi mellett Nagy-Britannia reformköveteléseiről szólt), Orbán Viktor körül újabb adag tömjénfüst szállt fel a rothadó Nyugat fővárosának levegőjébe:

„Megvédtük a legfontosabb európai elvet: egyetlen uniós polgárt sem lehet egy másikkal szemben hátrányosan megkülönböztetni. A brit követelésekkel kapcsolatban elért eredményeket a visegrádi országok közösen készítették elő, közösen képviselték és közösen érték el. (…) Ha az európai unió bármely polgára, köztük mi is egy reggel úgy gondoljuk, hogy Nagy-Britanniában akarunk munkát vállalni, akkor ezt semmilyen jogcímen nem akadályozhatják meg az ottani hatóságok. (…) Jó, hogy megtartottuk a szabad munkavállalás elvét.”

Egy olyan becsléssel is példálózott, amely szerint 2-300 magyar család dolgozik kint Angliában szemben a több ezer, esetenként több tízezer lengyellel, ehhez hozzáfűzte: „nem hagyják”, hogy a Magyarország és Nagy-Britannia között ingázó magyarokat hátrány érje a jövőben.

Az orbáni sikertörténettel szemben tény az, hogy Nagy-Britannia – amellett, hogy David Cameron szerint „új felhatalmazást kapott, hogy megállítsa a bűnözőket” a határain – konkrétan hét évig korlátozhatja az EU-tagországokból érkező munkavállalók foglalkoztatással összefüggő juttatásait. Ez azt jelenti Orbánról lefordítva, hogy – ugyan az intézkedésnek nincs visszamenőleges hatálya – az újonnan Nagy-Britanniába érkező uniós munkavállalók esetében a nem Nagy-Britanniában élő gyermekeik után járó családi pótlékot már mostantól csökkenteni fogják.

Orbán Viktor megvédésünkre irányuló sikerére nézve további jó hír, hogy a németek, az osztrákok és a dánok is fontolgatják már: ők is szívesen bevezetnék a rendszert. És ha ők igen, akkor a svédek, a hollandok és a többiek miért ne? Ennek fényében szeretném kérni, hogy jelentkezzen az az Orbán Viktor-rajongó a szerkesztőség bármely elérhetőségén, aki most sem érzi úgy, hogy megint beleokádott az arcába a szeretett vezér. Nem hogy erős túlzás, hanem orbitális hazugság sikernek nevezni a V4-ek vergődését és pofátlanság ezt oly módon kommunikálni, hogy állampolgáraik érdekeit sikeresen képviselték.

Amellett, hogy eleve is korábban meglévő jogok csorbulásáról van szó, Orbán Viktor és „visegrádi” kollégái kizárólag a szigetországra szerették volna szűkíteni ezt a korlátozást, de – amint az ábra is mutatja – ezt nem/sem sikerült elérniük.

Bővebben ...

Orbán épít és kiépít magának egy saját Magyarországot

Részletek

Készült: 2016. február 19. péntek, 22:14

Találatok: 1807

Hetek óta keresek egy jelképet. Olyasmit, ami egybetereli mindazokat, akikben elég civil kurázsi gyűlt össze ahhoz, hogy megmutassák magukat, tudassák, hogy jelen vannak, hogy nem olvadtak bele az Orbán rezsim nem, nem, nem nemzeti együttműködési rendszerébe.

Olyasvalamire gondoltam, mely jelképes és mindenre képes, olyasfélére, mint A tanú című film citromból lett magyar narancsa, mely ugyan savanyú, de a mienk.

Azt reméltem, ha nem előbb, akkor utóbb, vagy előbb-utóbb, de felszínre tör végre valahol a ledugaszolt vulkánból a láva, ha nem a csúcsán, a fortyogó kráterből, akkor valahol a hegy oldalából, sziklákat robbantva ki. Mivel a hegy mélyén félelmetes erők feszülnek, a robbanás nem maradhat el. Ezt gondoltam. Ugyanezt gondoltam 1980 táján, a nyolcvanas évek első felében kiváltképp, akkor épp arról a rendszerről gondolkodva, mely nemcsak Oroszország egészét, de Európa minket is érintő hányadát letarolta, fogva tartotta, gúzsba kötve. Azt gondoltam akkor is, mint most: sokáig nem maradhat fönn a rossz, az „Ó-rossz”, az ember számára elviselhetetlen, az abszurd, a lélekrontó, a szellempusztító.

Farmer és kockás ing

Akkoriban öltöny, fehér ing és gumipántos nyakkendő takarta el, fedte le, tette fogyaszthatóvá a kor hatalmaskodóit, így kell kinéznie egy elvtársnak, annak is, aki titokban vagy nyilvánosan kivetkőzik magából, ezzel a szerkóval legalizálva a fehéringes bűnözést.

Humoristaként a hetvenes évek derekán álltam először közönség elé, és bár akkoriban csak az öltöny, fehér ing, nyakkendő volt illendő, képtelen voltam eszerint, az elvárások szerint öltözni. Jelezni akartam, hogy ezekhez – innen nézve azokhoz – még kinézetre sem akarok hasonlítani, és úgy őriztem meg kisemberi létemet, a periférián élő, oda kényszerült hétköznapi emberekhez tartozásomat, hogy farmerban és kockás ingben léptem föl.

Persze, az újságírók rákérdeztek, voltak, akik értetlenkedtek, de hát az öltönnyel tudnád megtisztelni a közönséget, én meg ahol tudtam, mondogattam: amikor föllépek, nem előadóművész vagyok, hanem egy azok közül, akik beültek a terembe, és önálló estjeimet se előadóművészként teszem eléjük, én csupán beszélgetni jöttem, megbeszélni mindazt, ami nekik is, nekem is szemet szúrt abban a nehezen elviselhető rendszerben.

Akarva-akaratlan vált a kockás ing a védjegyemmé, kritikusok emlegették föl, kollegák fogadtak el így, igen, ez a Bandó.

Bandó, pedagógus, szülő

A történelem ismétli önmagát, mondhatnám, és nem is áll messze az igazságtól.

Bővebben ...

Nyílt levél

Részletek

Készült: 2016. február 19. péntek, 08:40

Találatok: 2117

Nyílt levél Orbán Viktornak, Lázár Jánosnak, és mindenkinek, aki az elmúlt napokban azt állította, hogy a pedagógusok újabb, ezúttal 18%-os fizetésemelést követelnek

Tisztelt Uraim! (Hölgyet nem hallottam e témában nyilatkozni)

Szinte biztos vagyok benne, hogy amit most ebben a nyílt levélben leírok, azt Önök nagyon jól tudják. Feltételezem, hogy saját maguk, vagy inkább kommunikációs szakembereik, tanácsadóik alaposan átgondolták, hogyan is van ez a fizetésemelés ügy, és valójában Önök is pontosan tudják, hogy nem mondanak igazat. Nyilván mérnöki módon megtervezték, hogy ezzel az egyetlen valótlansággal miképpen lehet szinte lehengerlő módon hatni egy meglehetősen nagy tömegre, olyan emberekre, akik az Önök szavait készpénznek veszik. Sikerült. A fél ország a pedagógusokat ócsárolja, mert szentül meg van győződve arról, hogy a pedagógusok gazdasági katasztrófába sodorják az országot a bérköveteléseikkel. Bár – amint írtam – Önök nagy valószínűséggel pontosan ismerik a valós helyzetet, mégis leírom ebben a nyílt levélben, hogy legalább azt lássák, vannak ebben az országban olyanok is, akik nem veszik be ezt a maszlagot.

Önök azt állítják, hogy a Pedagógus Szakszervezet követeléseinek 25 pontja között vannak olyanok, amelyek összességében egy 18%-os béremelkedést vonnak maguk után. Eddig én három érvet hallottam ezzel kapcsolatban:

• Egy pont a 25-ből megfogalmazza, hogy vissza kellene térni arra a rendszerre, amelyben a pedagógusok kötelező óraszáma heti 22 óra volt. Önök szerint ez azért jelent fizetésemelést, mert 26-ról 22-re leszállítva a heti kötelező órák számát, a maradék 4 órát továbbra is el kellene látni, azok ellátásáért túlóradíjat kellene fizetni, ami – és ebben igazuk van – szintén része a követeléseknek, és ez a túlóradíj lenne a fizetés emelkedése. Még jól is számolnak, a 22-nek a 4 valóban (kerekítve) a 18%-a.
• Említik ugyanakkor azt is, hogy a követelések egy másik pontja bizonyos tevékenységek pótlékokkal való díjazásának szükségességéről szól.
• Része továbbá az érvelésüknek, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének javaslatai között szerepel a minőségi bérpótlék „intézményének” visszaállítása, és ez megint csak bérnövekedéssel jár. Ennek nagyságát a jelenlegi bértömeg 2%-ára teszik.

 Nos, akkor nézzük ezeket!

• A pedagógusok heti kötelezően ellátandó óráinak száma nem 26. A Köznevelési törvény egy gumiszabályt tartalmaz: egy pedagógus heti kötelező óráinak száma 22 és 26 között kell, hogy legyen. Nyilván az a kérdés, hogy ebben a pillanatban országosan vajon mekkora lehet az átlag. Sajnos nem rendelkezünk pontos adatokkal, de az elképzelhetetlen, hogy ez a szám 26 legyen, hiszen akkor minden pedagógus kötelező óráinak a száma 26 lenne, ez pedig biztosan nincs így. Vagyis, amiről csökkenteni kellene, az biztos kevesebb, mint 26. Egy józan becslés szerint valahol 24 és 25 között lehet ez az érték. Vagyis máris nem 18%-ról van szó. Az arány (kerekítek) 9 és 14% között lehet.
/ nahalkaistvan.blogspot.hu

Bővebben ...

Hirdetésben üzent Orbánnak egy cégvezető

Részletek

Készült: 2016. február 18. csütörtök, 02:25

Találatok: 2331

A szerdai Népszava címlapján közel negyedoldalas hirdetést adott fel Körmendi Stefan, az Europakraft GmbH ügyvezetője, aki azt állítja, hogy a kormány azon állításai, miszerint Magyarország jobban teljesít, és a reformok működnek,

hamis információterjesztés, szándékos félrevezetés és népmanipuláció.
Ez bűncselekmény!

A cégvezető – feltehetően Orbán Viktor kormányfőre utalva – azt állítja, hogy nem lehet megbocsátani egy embernek azt, ha a saját népét haszonszerzés, hatalommegőrzés céljából manipulálja. Szerinte senkinek nincs joga ezt megtenni, aki pedig nem avatkozik be, az támogatja ezt.

Teljes cikk: //index.hu/belf...hirdetes/

A Fidesz-frakció működik

A Népszava mai számának első oldalán fizetett hirdetés jelent meg. Körmendi Stefan, (az europakraft GmbH ügyvezetője) adta fel, amit névvel vállalt. A hirdetés szövege szerint a "Magyarország jobban teljesít, a magyar reformok működnek!" kormányhirdetés véleménye szerint "hamis információterjesztés, szándékos félrevezetés és népmanipuláció", ami bűncselekmény.

Hirdetés ekkora visszhangot még nem váltott ki, a vezető internetes portálok is ismertették az újszerű véleménynyilvánítást. De megtette ezt a Fidesz frakciója is, emígyen...

Bővebben ...

Cserpes Tamás: A Kósa-szorzó

Részletek

Készült: 2016. február 17. szerda, 08:12

Találatok: 2136

Kósa Lajos: SZÁZSZOR jobb ma a magyaroknak, mint az MSZP idején. Tiszta, világos és érthető beszéd. Ilyen ostobaságokat bárki képes mondani, Kósa Lajos pedig kimondottan tehetséges ebben a műfajban.

A Fidesz jelenlegi frakcióvezetőjével valamikor elhitették, hogy őt a Jóisten is nagyon okosnak teremtette. Kósa rendkívül naiv és hiszékeny. Isten véleménye Kósa Lajos teremtéséről merőben eltérő ugyan, de ő sohasem szokott nyilatkozgatni a köztévében. Meghagyja ezt a lehetőséget a frakcióvezető úrnak, mivel rendkívül szórakoztatónak találja a megnyilatkozásait. Egyes teológusok szerint Isten gyakran idézi is Kósát mások előtt, amikor az űr végtelenségét akarja szemléltetni nekik.

PatkánypirosításKósa Lajos pontosan százszor olyan okosnak tartja magát, mint amennyire valójában az. A kiinduló érték nem lehet túlságosan jelentős, mivel hosszú politikai karrierje során még protekcióval sem sikerült összeszednie magának egy diplomát, pedig 2010 előtt tandíjat sem kellett fizetni az egyetemeken. Diplomára igazából nincs szüksége, mivel az eszetlenségeivel ennek hiányában is hatékonyan képes szórakoztatni a környezetét. Kósa majdnem olyan okos, mint Kövér László, aki szintén hamis illúziókba ringatja magát a saját szellemi képességeit illetően. A Fidesz-KDNP soraiban az ostobaság elengedhetetlen erénynek számít, amire biztos és tartós politikai karriert lehet építeni. A vezérkar szellemi teljesítménye fordított arányban áll a FIDESZ-KDNP népszerűségével. Erre a miniszterelnök már rég rájött.

Kósa Lajosnak ez a fent említett frappáns érvelése valahonnan az óvodáskori emlékeiből törhetett utat magának a szabadba. Ebben a szubkultúrában rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy valakinek az apja mennyivel okosabb, gazdagabb, illetve erősebb másokénál. A licit határa a csillagos ég + az enyém mindig eggyel több. Az ő pártjának csínytevései alatt természetesen százszor jobb magyarnak lenni, mint azt megelőzőleg. Az általános közérzet jelenlegi értékének kiszámítási módjáról nem tett említést a tudós férfiú, így kijelentésének feltehetőleg semmi értelme sincs.

Az MSZP-nél százszor jobb kormánypártiak még arra sem képesek, hogy megértsék, mi bajuk van a pedagógusoknak az ő szépen kifundált rendszerükkel. A 25 pontból csak a fizetésemelést képesek felfogni, valószínűleg azért, mivel 2010 óta a gyors meggazdagodásban tényleg nagy gyakorlatra tettek szert. Ez az ami alapvetően meghatározza a gondolkodásmódjukat és az értékrendjüket. Az világos mindenki számára, hogy nem sok tanár szülei tudtak az életük folyamán szorgos munkával annyi pénzt összegyűjteni, mint például Szíjjártó Péter szerencsés felmenői. Az összes tanárból azonban mégsem lehet egy Mészáros Lőrinc nevű Krőzus. Annyira azért még nem megy jól az országnak és a jelek szerint mostanában nem is fog.

Ha Kósa valami értelmeset szertetett volna mondani, akkor bátran kijelenthette volna, hogy egyes magyaroknak ma tényleg sokkal jobban megy a soruk, mint az MSZP idején. Ez teljesen igaz és egy csomó degeszre gazdagodott személyt fel is tudott volna sorolni példának.

Bővebben ...

A cenzúra jobban teljesít

Részletek

Készült: 2016. február 16. kedd, 02:04

Találatok: 2082

Tegnap végre nemcsak a szakma, hanem a keményen tévéző és netező kisember számára is nyilvánvaló ténnyé vált, hogy Orbániában cenzúra működik, a sajtó nagy része pedig a Pártközpont utasításait követi.

Volt valami “balhé”, egy kis tüntetés, amin persze nem voltak kétmillióan, de sok ezren mégis a parlament előtt… Egy nyugis vasárnapon ez a tény a közpénzből, értsd az adónkból fenntartott közmédia szerint nem rendelkezett annyi hírértékkel, hogy foglalkozzanak vele. Az M1 híradójába például – nyilván a csokifesztivál és a mangalicafesztivál miatt – nem fért be… A hirado.hu oldalon pedig nem volt szó róla a címlapon, csak arról, hogy Palkovics szerint “okafogyottá vált a tüntetés”. Mert az oktatási államtitkár előre reagált… Nem is tudom, hogy erről nekem miért pont a TASZSZ szovjet hírügynökség jutott eszembe, és az, hogy volt idő, amikor a cáfolatokból vagy a hivatalos reagálásokból lehetett csak megtudni, hogy történt valami.

De nem csak a tízmilliárdokat elpocsékoló és lenyúló közmédia hallgatott a tüntetésről, hanem a Centrális erőtérhez köthető hatalmas médiabirodalom valamennyi orgánuma. Egységesen, nyilván nem véletlenül, hanem a Pártközpont utasításait követve. És ne feledjük, ezeket a remek sajtóorgánumokat is milliárdokkal tömi a kormány közpénzből, leginkább zsíros állami hirdetések, vagy a tulajdonosi körnek juttatott gyanús megrendelések segítségével. A Magyar Idők például szintén csak Palkovicsot idézte, miközben a több ezres tüntetésről, vagy arról, hogy zúgott az “Orbán takarodj!”, hallgattak. Ugyanez volt a helyzet a 888.hu-n, a Pesti Srácokon vagy a Lokálon is.

Az mti persze kénytelen volt foglalkozni a tüntetéssel, de azért nem vitte túlzásba. Még a sajtó számára készülő, a fontos eseményeket előre jelző beharangozó szolgáltatásába sem vette be a tüntetést a “nemzeti hírügynökség”, a Vas Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségének küldöttközgyűlése például nyilván sokkal fontosabb esemény volt.

Természetesen nem a pedagógus tüntetés az első hír, amit a közmédia és a habonymédia elhallgat. A DK például rendszeresen tiltakozik, amiért sajtótájékoztatói egy részéről nem tudósítanak, ilyen volt legutóbb az, amikor eltitkolták, hogy az ellenzéki párt hivatalos iratokkal bizonyította: a gyilkossággal vádolt dunaújvárosi fideszes politikus már önkormányzati képviselővé választása előtt is követett el bűncselekményt.

Mint ahogy arról sem számoltak be, hogy a Fidesz ifjúsági tagozatának elnökénél kilencmillió forint értékű hamis százeuróst találtak, miután a Keleti pályaudvaron tetten érték, amint hamis pénzt próbált eladni.

Az elhallgatások és a propaganda ízű hírszolgáltatás hátterét nemrég megvilágította a Hír TV második embere, aki a G-nap óta nyilván rádöbbent a szakmai szempontokra és elmesélte, hogy korábban: „A kormányzati kommunikációért felelős illetékesek mondták meg, mi a heti aktuális pártüzenet, mire készüljünk, mit kell a műsorokba ágyazni.”

Bővebben ...

A Klinghammer-interjút "elemezze az, akinek az enyémnél erősebb gyomra van"

Részletek

Készült: 2016. február 14. vasárnap, 21:21

Találatok: 2047

Hosszas blogbejegyzésben vitatkozik Klinghammer Istvánnal Nahalka István oktatáskutató a blogján. A csúsztatások és előtéletek felsorolása aztán hirtelen megszakad.

Nahalka István oktatáskutató, akivel a hvg.hu is készített egy kimerítő interjút a közoktatás gondjairól, is reagált Klinghammer István volt államtitkár szavaira. Klinghammer azt mondta a Magyar Nemzetnek, kinyílt a bicska a zsebében, amikor elolvasta a Pedagógusok Sztrájkbizottságának 25 pontját. A tüntetéseket értelmetlennek látja, és kiállt a teljes központosítás mellett.

Nahalka blogján reagált Klinghammer szavaira. Szerinte a tüntetések, bár tényleg nem a szofisztikált véleménykialakítás eszközei, most szükségesek, mert a kormányra nyomást kell gyakorolni, egész egyszerűen nincs más mód az érdekérvényesítésre. Nahalka szerint az is egy kormányzati propagandaelem ismétlése, hogy a politikusok rátelepednek a tiltakozásra, "egyáltalán nem érdekes, hogy igaz vagy sem, el kell mondani, hogy ott állnak a politikai erők a pedagógusok mögött, és ettől már egy egész szavazótábor harsogja a hazugságot. Tényleg semmi köze ahhoz, hogy van-e bármi benne, ami akár csak kicsit is hasonlít a valósághoz." Ugyanilyen csúsztatás az, hogy a pedagógusok béremelést követelnének - sehol nem hangzott el ilyen követelés.

De Nahalka szerint az sem lenne baj, ha pártok jelennének meg a pedagógusok követeleései mögött. "Miért kellene, hogy szemet szúrjon bárkinek, hogy oktatáspolitikai célokért küzdő emberek szövetségeseket keresnek, és mondjuk valamilyen pártokban találják meg azokat. Mondjon nekem valaki egyetlen érvet, hogy ez miért tabu."

Az sem szerencsés, hogy Klinghammer megszabná, ki miben nyilváníthat véleményt - "Éppen, hogy arra lenne szükség, hogy megfelelő társadalmi diskurzusok keretében csiszolódjanak a vélemények, az emberek meg akarják szerezni, és szerezhessék is meg azt a tudást, ami egy alaposabb véleményalkotáshoz szükséges" tartja a blog oktatáskutató szerzője. Aki azzal sem tud mit kezdeni, hogy a pedagógusok 25 pontja között Klinghammer szerint egy sem volt, ami a pedagógusi kötelességvállalással fogllakozott volna. "De Klinghammer úr! Ezek követelések voltak! A kötelességvállalás egy másik műfaj."

Nahalka a továbbiakban ízekre szedi Klinghammer további kijelentéseit az iskolai esélyegyenlőségről éppúgy, mint a tanári és a gyerekek túlterheléséről. De nem tud a végére jutni:

"Kész! Nem bírom tovább. A maradékot elemezze az, akinek az enyémnél erősebb gyomra van."

Bővebben ...