- Részletek
-
Készült: 2015. április 23. csütörtök, 06:40
-
Találatok: 4439
Igen, a képükről. Orbán sunyi vigyorát, mikor letagadja kapcsolatát Habonnyal, Lázár képéről, Rogán sunyi menyét-pofájáról, mindegyikéről, egytől-egyig. Remélem, még megérem.
Májusban kezdi tárgyalni a 2016-os költségvetést a kormány.
Kezdhette volna tárgyalni januárban is, éppen ennyi erővel, de nem, mert most kell a népet nyugtatgatni, lecsitítani, nem októberben.
Valahogy ki kell húzni nagyobb balhé nélkül a nyár elejéig, nehogy elszabaduljon az elégedetlenség.
Ehhez pedig ígérgetni kell vadul, mert az ígéreteket szereti a magyar.
Hát akkor tegyünk hangzatos ígéreteket, vakulj paraszt!
Varga Miska mindjárt neki is látott a feladat végrehajtásának és boldogan ecsetelte, hogy a 2016-os büdzsé az adócsökkentések költségvetése lesz.
A magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években látványosan javult, így érdemes elgondolkozni a megtermelt javak elosztásán.
Az államadósság mértéke még mindig magas, de csökkenő pályán van.
Varga szerint ezek azok a kiindulópontok, amelyek lehetővé teszik a nyugodt tervező munkát, így a megszokottnál jóval korábbi költségvetési vitát.
Lassan-lassan megszokjuk, hogy hülyének néz bennünket, mindenki beletörődően bólogat, hiszen ez valami olyasmi, mint az autogén tréning – ha valamit elég sokszor ismétlünk, akkor az igaz lesz.
Vagy kisnyúl.
A magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt évekbe látványosan stagnált, egyedül 2014-ben javult valamelyest.
A korrnány meg úgy viselkedik, mint az a focista, aki végre egyszer eltalálta a labdát, és most labdazsonglőrként akarja eladni magát.
A tetejébe azt is pontosan tudják, hogy a 2014-es növekedés mértékét – mely alig haladja meg a 2006-os szintet – idén képtelenek leszünk tartani, pedig a tervezett számokban még nem szerepel annak hatása, hogy az Unió befagyasztotta a fejlesztési forrásokat, márpedig GDP csak gazdasági tevékenységből keletkezhet, az meg pénzből. keletkezhet…
Ami az államadósság mértékét illeti, a napi.hu „megfigyelt” nickű kommentelője igen jól összefoglalta a helyzetet.
Ezt írta: A 2010-es kormányváltáskori adósság 19 833 milliárd forint volt, a 2015 április 3.-i adósság 24 846 milliárd forint, plusz a MANYUP hatás egyszeri 3 000 milliárd és az államiba irányított járulék havi átlagban 33,33 milliárd forint, azaz 1 700 milliárd forint, ősszesen 29 546 milliárd forint - 148 %-a a 2010 évinek.
Vagy Varga hülye vagy a népet tartja hülyének.
Én az utóbbira tippelek.
De mondott még további szépeket is a savanyúképű pénzügyér, aki már régen eladta a szakmai presztízsét.
Azt mondta, hogy az adócsökkentések éve két tételből fog állni, ebből az egyik a személyi jövedelemadó egy százalékos csökkentése lesz, ami megrázóan nagyvolumenű döntés, az ember szeme könnyes lesz tőle – leginkább a röhögéstől.
Mint tudjuk, személyi jövedelemadója annak van, akinek jövedelme is van.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 21. kedd, 19:35
-
Találatok: 2004
Jó régen, 1996-ban találkoztunk először, amikor a Magyarok Világszövetsége egyetemi tagozata nevében meghívtalak, hogy tartsál előadást a szegedi egyetemen. A meghívásban szerepet játszott, hogy ekkor már számos jel mutatott arra, hogy a konzervatív, keresztény demokrata szellemiség felé közeledsz. Előadásodat nagy tetszés fogadta. Ezt követően – feltehetőleg közírói ténykedésemnek köszönhetően –meghívtál, hogy legyek tagja valamiféle tanácsadó testületednek, ami a „Vének Tanácsa” elnevezést kapta. Ekkor kerültünk, javaslatodra, tegező viszonyba.
A Nemzeti Kört is gyakran megtisztelted jelenléteddel. Őszinte beszélgetéseket folytattunk, tarkítva javaslatokkal és finom kritikai megjegyzésekkel, amelyeket jól viseltél. Demokratikusan gondolkozó, gyors észjárású, karizmatikus fiatal politikust ismertem meg benned, aki képességei alapján alkalmasnak látszott a demokratikus útra lépő ország vezetésére. Nagy sikernek tekintettük, hogy a jobboldali pártkoalíció vezetéseddel ’98-ban kormányt alakított. Hideg zuhanyként ért viszont mindnyájunkat a váratlan 2002-es választási vereség, melyet a 2006-os követett.
A 2002–2010-es időszak egyik jellegzetessége, hogy a Fidesz nemcsak a baloldal, hanem a volt „testvérpárt”, az MDF ellen is csatározott. Ennek agresszív jellege alapján némi előrelátó félelemmel tettem fel a kérdést a Nemzeti Kör tagjainak 2006. március 2-án írott levelemben: „mi történik, ha a Fidesz kétharmados győzelmet arat? Mennyire marad demokratikus párt? Mennyire ragaszkodik a demokrácia alapelemeihez?” Aggodalmamnak, hogy alapvetően megváltoztál, nyilvánosan először 2006-ban adtam hangot (Népszabadság, június 6.), amikor arra kértelek, hogy „térjél vissza önmagadhoz”. Mindezt csak színesítette a jobboldali média ellenem és a Nemzeti Kör más tagjai ellen intézett támadása, amiből egyértelműen kiderült, hogy számotokra fontosabbak a szélsőséges hangvételű médiamunkások, mint azok az értelmiségiek, akik közül néhányan (!) önszántukból kimentek a csatatérre, kiálltak jobboldali elfogadásotok, sikeretek érdekében. Hogy ezek az EU- és USA-ellenes tollforgatók mekkora kárt okoztak számotokra, és – ami lényegesebb (!) – az ország számára, annak taglalásától eltekintek.
2010-ben nagy győzelmet arattatok, ami óriási lehetőséget teremtett számotokra. Nem tagadva a pozitívumokat, sajnálatos módon nem tudtál, nem tudtatok ellenállni a hatalom kínálta lehetőségeknek, ami előhívta belőled a – biztosan mindnyájunkban meglévő – uralkodni vágyást. Fokozatosan szakítottatok a demokratikus kormányzás alapelemeivel. Képtelen vagyok megérteni, hogy miért nem ragaszkodtatok a demokrácia alapelemeihez, a fékek és ellensúlyok rendszeréhez. Hiszen ennek keretében – igaz, valamivel lassabban – csaknem mindent el tudtatok volna érni. Miért volt szükség arra, hogy át nem gondolt intézkedésekkel, sajátságos törvénykezéssel kiváltsátok szövetségeseink, az EU és a demokratikus világ mind erősebb ellenérzéseit? Hogyan gondolhattál arra, hogy ezeket a külhoni bírálatokat harccal, dacos visszavágásokkal lehet semlegesíteni? Nem merült fel benned, hogy a Nyugat elleni csatározást az ország sínyli meg? Hogyan veszíthetted el éleslátásodat, józan ítélőképességedet?
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 19. vasárnap, 23:15
-
Találatok: 2074
Amint azt szűk két hete megírtuk, a Jobbik Pártalapítványa volt az egyetlen, amelyik a kilenc, jelenleg állami támogatásban részesülő pártalapítvány közül nem volt hajlandó elárulni, hogy mire költik az őket megillető, évente több százmilliós nagyságrendű állami támogatást. Akkor megígértük, pert indítunk az adatokért. Megtettük. Íme az érveink amellett, hogy miért köteles egy pártalapítvány elszámolni a gazdálkodásával a nyilvánosság előtt.
Ha nem „jogászkodnánk”, akkor azt mondanánk, hogy azért, mert az adófizetők pénzét használók erkölcsi kötelessége részletesen elszámolni az adófizetők előtt. Ha kicsit jogászkodunk, akkor idézzük az Alaptörvényt, amelynek 39. cikk (2) bekezdése szerint „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. (…) A közpénzekre (…) vonatkozó adatok közérdekű adatok.” A bíróság előtt ennél részletesebb indokolás kell, a keresetben előadott érvelésünk röviden összefoglalva a következő.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 19. vasárnap, 01:25
-
Találatok: 2491
Hát nem mondom, kapkod most mindenki, de ami a kormánypárt háza táján zajlik, az már bohózatba illenék – értem én, hogy kissé tanácstalanok, de sosem hittem volna, hogy ennyire útjukat vesztik. Sőt, híveiket is – tegnap egyszerre három hír is utalt arra, hogy a valamikor legendásan fegyelmezett, összetartó csapat bomlásnak indult, szakadozik szét.
Az első még csak érdekesen hangzott, hiszen azt írta a Mandiner, hogy sokkot kapott Orbán Viktortól Igor Janke, az ő lengyel életrajzírója. Kaptunk már néhányan sokkot tőle, nem újdonság, és az érthető is, hogy Janke urat kissé zsenírozza a magyar miniszterelnök oroszbarát politikája – sőt, kissé nagyon, olyan valóban nem nagyon volt még az ismert történelem folyamán, hogy hatalmas lármával kitört volna a lengyel-orosz barátság. Érthető, hogy ez a két ország nem kedveli egymást, de legalábbis Rettenetes Iván kora óta biztos nem – viszont Janke úr nagyon megkeseredhetett, ha képes volt kimondani:
Ami történt, szerintem stratégiai hiba volt Orbán részéről, de persze lehet, hogy neki van igaza. Mondjuk úgy tűnik, mintha kezdené belátni, hogy többet veszít így, mint amennyit nyer. Szövetségeseket például veszített Nyugaton. Márpedig Magyarország nem Kelet és Nyugat között van: Magyarország Nyugat. Kulturálisan, hagyományaiban, elhelyezkedésében, életmódjában, mindenhogy. Nem csoda, hogy az elmúlt egy évben történteket Viktor korábbi támogatói közül is sokan fogadják értetlenkedve – a beszélgetéseimből legalábbis ez derült ki.
Ha Igor Janke tör ténetesen nem lengyel, hanem magyar, akkor már mondhatnák is, hogy norvég zsoldban álló cetvadász, ez után a mondat után, de hát így még azt sem lehet – egy dolog biztos, a miniszterelnök elvesztette az egyik legmegbízhatóbb támaszát. Elképzelhető, hogy Varsóban mostanság nem fogják szeretni. De ezt még el lehetne viselni, ha rendben menne a gazdaság – míg jönnek az uniós pénzek, nincs nagy baj.
Dehogy nincs. Vannak még alapok, igen – de sajnos mintha nem a legjobb kezekben volnának. Legalábbis Csányi Sándor szerint:
Az uniós pénzek terén nem tartom szerencsésnek – mondta Csányi Sándor –, hogy az a Miniszterelnökség alá tartozik. Ismerik a véleményemet Lázár Jánosról. Nem megnyugtató, hogy olyan ember kezében van a döntés a százmilliárdokról, aki egy kisváros pénzügyeit sem tudta kézben tartani. (Origo)
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 18. szombat, 09:01
-
Találatok: 2856
Már a harmadik ügyészi szerv dobja vissza, illetve tolja át máshova azt a bejelentést, amely alapján vizsgálhatnák a gázszerelőből lett milliárdos vállalkozó, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyonnyilatkozatainak ellentmondásait, hiányosságait. Van, ahol hatáskör- illetve illetékesség hiányára hivatkoztak, máshol kiderült, hogy egy ügyészségi dolgozó Orbán Viktor barátjának rokona.
Elfogultság vagy hatáskörhiány miatt több ügyészség sem vállalja a felcsúti polgármester vagyonvizsgálatát. Legutóbb a Bicskei Ügyészség jelezte, hogy egy tisztviselőjük rokona Mészáros Lőrincnek, így az ügyet ismét áttették.
Hiányos a vagyonnyilatkozat
Hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt ismeretlen tettes elleni beljelentésében a hasonló feljelentéseiről közismertté vált Tényi István Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát kérte a Fővárosi Főügyészségtől még március elején.
Arra hivatkozott, hogy a felcsúti polgármester a vagyonnyilatkozatában nem adott számot arról, mire költött el 80 millió forintot, továbbá eltitkolt 300 millió forint jövedelmet. A bejelentő felhívta a figyelmet arra is, hogy Mészáros 2013-as, illetve 2014-es vagyonnyilatkozatában nem szerepel az a cég, amit akkoriban a most előzetes letartóztatásban lévő ál-miniszteri biztos Kiss Szilárddal közösen tulajdonolt.
Áttették, majd megint áttették
A Fővárosi Főügyészség a bejelentést feljelentésként értékelte, és továbbította "az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező" budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségnek. Ott viszont - ellentétben a Fővárosi Főügyészséggel - úgy ítélték meg, hogy mégsem illetékesek, és szintén továbbadták az ügyet.
Aki illetékes lenne, az elfogult
A feljelentés a Bicskei Járási Ügyészségre került, ott viszont a vezető ügyész és az egyik beosztott ügyész jelentett be elfogultságot, és kérték kizárásukat az ügyből. A kizárást elbíráló Fejér megyei főügyész volt az, aki elsőként beazonosította az ismeretlen tettest, és megnevezte Mészáros Lőrincet.
Az is kiderült, hogy a bicskei ügyészek miért elfogultak Mészárossal szemben. Az indoklás szerint "a feljelentett, Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester rokoni kapcsolatban áll" a Bicskei Járási Ügyészségen tisztviselőként dolgozó F. Csabánéval: a polgármester a tisztviselő anyósának első unokatestvére.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 15. szerda, 22:12
-
Találatok: 1959
Felfüggesztette 700 milliárd forint kifizetését az Európai Bizottság a pályázati rendszer hibái miatt. Mivel a 2007-13-as ciklusról van szó, a kormány hátrafelé mutogat, de a pályázatok feléről már a Fidesz adminisztráció döntött. Közben kiderült, a kabinet felelőtlenül kötött szerződést az M4-es kivitelezésére. Ám tegnap úgy döntöttek, felbontják a kivitelezői szerződéseket.
Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) első három prioritásának kifizetéseit, arra hivatkozva, hogy a projektek kiválasztási gyakorlata nem volt megfelelő. A letiltás az innovációs, a gazdaságfejlesztési és az üzleti infrastruktúra fejlesztési pályázatokat érinti - jelentette be általános meglepetést keltve Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán.
A három terület 2007 óta pályázható keretösszege mintegy 700 milliárd forint - ismertette. Megjegyezte, hogy az ilyen típusú korrekciók (értsd büntetés, a szerk.) értéke általában az érintett összeg 10 százaléka körüli, így a mostani intézkedés néhány tízmilliárd forint sorsát teszi bizonytalanná.
Az EB azt vizsgálta, hogy a magyar intézményrendszer alkalmas volt-e a legmegfelelőbb pályázatok kiválasztására. Csepreghy szerint Brüsszel azt állapította meg, hogy a "Gyurcsány-Bajnai kormány" idején a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) erre nem volt alkalmas. Az Orbán kormány pedig a 7 éves cikluson belül ezt változatlanul hagyta, mert a pályázatok 70 százaléka 2010-ig már le volt kötve, de 2013-ban már a minisztériumokhoz kerültek a pályázati ügyek.
A kormány igyekszik elérni Brüsszelnél, hogy a büntetési tételre új pályázatokat írhasson ki Magyarország. A kormány a jelenleg is folyó tárgyalások lezárultával nyilvánosságra hozza a vizsgálatok eredményét - ígérte az államtitkár.
Az ellenzéki pártok - MLP, LMP, Együtt, PM - az államtitkár bejelentésére reagálva egybehangzóan a brüsszeli jelentés azonnali nyilvánosságra hozatalát követelték.
Arról, hogy a Bizottság pontosan mit kifogásol, addig nem lehet érdemben állást foglalni, amíg a kormány nem ismerteti az összes dokumentumot, amely a döntés indoklásaként érkezett - jegyezte meg a Népszavának Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő. Feltételezhető, hogy egy ilyen határozatnak volt előzménye (például úgynevezett auditori ellenőrzés), amelyet a közvéleménynek szintén meg kellene ismernie. Csak ebből derülhetne ki, hogy a kritika bármilyen formában érinti-e a 2010 előtti időszakot.
Még akkor is, ha érintené: az, hogy a Bizottság általában “a Gyurcsány-Bajnai-féle gyakorlatról” vagy az NFÜ generális “alkalmasságáról” mondott volna véleményt, legalábbis igen valószínűtlen. Különösképp – mint azt a helyettes államtitkár is említi – az EU kifejezetten megkérdőjelezte azt az átalakítást, amelyet a Fidesz az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) feloszlatásakor véghezvitt - tette hozzá Heil Péter.
A 2010-es kormányváltáskor a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban odaítélt támogatások értéke nem a keret 70, hanem 50 százaléka volt - cáfolta Csepreghy kijelentését a korábban az NFÜ-ben dolgozó szakember.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 15. szerda, 02:05
-
Találatok: 2007
„A bérlet valójában formálisnak tűnik, amelynek egyetlen célja, jelenleg nem kizárhatóan kizárólag a vételárkedvezmény megszerzése lehetett” – egyebek mellett ilyen, s hasonló megállapításokat tett március végi határozatában a Fővárosi Főügyészség, amely nyomozásra utasította az eljárást korábban megtagadó Nemzeti Nyomozó Irodát a belvárosi ingatlanmutyi ügyében.
Az ügyészség Juhász Péter (Együtt) helyi önkormányzati képviselő beadványa alapján kezdett munkálkodni, de határozatát már hivatalból (azaz saját kútfőből) hozta, Juhász ugyanis, nem lévén sértettje a vélelmezett belvárosi machinációknak, nem élhetett volna jogorvoslattal az ellen, hogy az NNI nem akart nyomozni.
Az ingatlanmutyi lényege: a 2006-2014-ben Rogán Antal (Fidesz) jelenlegi frakcióvezető által irányított Belváros-Lipótváros 30 százalékos kedvezménnyel nagyüzemben árusította ki az önkormányzati lakásokat, üzlethelyiségeket, nem ritkán a Fideszhez, pártvezetőkhöz, belvárosi, netán kormányzati potentátokhoz kapcsolódó, esetleg alvilági kötődésű vásárlóknak kedvezve – Juhász feljelentése és a mostani ügyészi határozat szerint is gyaníthatóan a jogszabályok megkerülésével (a lakásmutyi csak a botránysorozat hatására állt le a 2014-es önkormányzati választások után).
Fény derült egyebek mellett arra, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Portik Tamás volt élettársa is nyerészkedett (Károly körút 26.), az állami beszállító Századvéghez kötődő üzleti körnek is jutott (Dorottya utca 8.) – ezek az ingatlanok is a most elrendelt nyomozás tárgyai lesznek egyebek mellett.
A határozat teljes szövege itt olvasható:
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 13. hétfő, 21:17
-
Találatok: 1944
Nem tudom, hány pofont kell még kapnia a demokratikus oldalnak ahhoz, hogy levonjon bizonyos következtetéseket. Az viszont biztos, hogy a választók nem látnak benne alternatívát a Fidesz-Jobbik kétfejű görénnyel szemben, ami nagyon nagy baj.
De csodának azért nem csoda, habár a csoda az, hogy még egyáltalán a pályán vannak.
Azt hiszem, hogy most sem a következtetések levonása, a higgadt értékelés következik, hanem a szokott forgatókönyv alapján az egymásramutogatás.
Ameddig ez így megy, addig nincs esély.
Itt a szocialisták is, a DK is az egész társadalmat akarja megszólítani, jóllehet a szocialisták potenciális szavazóbázisát elviszi a Jobbik, a DK szavazóbázisa meg annyi - amennyi.
A kisértelmiségi, szociálisan elkötelezett rétegben ennyi szavazat van, nincs több és nem is nagyon lesz, és bár Gyurcsány belépésekor már egyre kevesebben mennek ki a szobából, de abba a szobába eleve nem lépnek be olyanok, akik nem értik, miről is folyik ott a szó.
Azt hiszem, hogy a Jobbik sikereit nem magasztos elveivel éri el - jóllehet, nem becsülöm le a populista, nacionalista, rasszista szentháromság hatását, de ebben vastagon benne van az is, hogy a Jobbik benne él a falvak, kisvárosok társadalmában, míg a szocialisták és a DK budapesti pártirodákban, fikciók alapján politizál, lényegében médiafelület nélkül.
A Jobbik megtalálta a médiaínség gyógyszerét, azt csinálja, mint amit a szocialisták meghirdettek, de nem tettek: a lábukkal győzik le az ellenfelet.
Ők napi kapcsolatot tartanak fenn a választókkal, közösségeket szerveznek, rövid távú és helyi célokat jelölnek meg, jelen vannak, mutatják magukat, erőt sugároznak.
A mi oldalunk meg erőtlenséget, széthúzást mutat, és összevissza beszéddel, megalvadt struktúrákkal akar versenyképes lenni.
Nem fog sikerülni.
Természetesen leszünk egy páran, akik még akkor is hűek maradunk a zászlóhoz, ha a saját vezetőink naponta vernek fejbe a rúdjával, de a többség nem ennyire türelmes, hamar elfordul azoktól, akikben nem bízik,a liba sem repül arra, ahol egyszer már lőttek rá....
És miért is bízna bennünk a választó?
Meghallgatja a kampány ideje alatt a volt pártelnöktől, hogy nem bírt el a pártpénztárossal, ezért államtitkárt csinált belőle, meg, hogy azért lett valakiből államtitkár, hogy szemmel tartsa a párt által delegált minisztert - hát nem szánalmas ez az egész?
Két pártot csináltak az egyből úgy, hogy a kettőnek nincs összesen annyi támogatója, mint a hajdani egynek volt.
A mutyizó pártpénztárnok ma megyei elnök, és megőrizve befolyása jelentős részét most tovább mutyizgat, abban bízva, hogy hajdani partnere kinyírja az ellenfél vezérét.
Ő az egyik ballaszt, akitől most, hogy zeng a vihar, meg kellene szabadulni.
A pártból ehelyett kiebrudalták a tisztességes és tapasztalt politikusokat és a másod-harmadosztály vergődését kell néznünk.
De az egyiküknek sem jut eszébe, hogy el kellene kezdeni dolgozni. Nem, nem papírgyárat üzemeltetni, hanem életet lehelni a hajdani remek szervezet maradékába, újjászervezni azt, megnézni, hogy az önkormányzatokban a képviselőink hogy muzsikálnak, jelen lenni mindenhol, és a hétköznapi problémák megoldásában segíteni Mari néninek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. április 13. hétfő, 06:37
-
Találatok: 2152
Mellár Tamás: A miniszterelnöké a felelősség - A közgazdászprofesszort főképp a Quaestor-botrány kapcsán kérdeztük. Például arról, le kell-e mondania Orbán Viktornak. Mellár Tamás úgy véli: ha ez az ügy nyomtalanul, felelősségre vonás nélkül cseng le, akkor minden megtörténhet Magyarországon. De azt is mondja, a brókerbalhé akár végleg erodálhatja a Fideszt. Viszont az ellenzék gyenge, alkalmatlan a kormányzásra. Mi lesz így velünk?
– Miután a Quaestor-botrány kipattant, előbb külügyi tisztviselők tettek beismerő vallomásokat a brókercégnél tartott közpénzről és bennfentes információkról, majd maga a miniszterelnök is. Nem kellene most már valakinek lemondania a kormányból?
– Elsősorban a miniszterelnöké a felelősség. A törvény kimondja: közpénz kizárólag a Magyar Államkincstáron keresztül vásárolt állampapírokban tartható. Másrészt államférfi nem képviselhet partikuláris érdekeket. Ha a miniszterelnök valamiért azt sejti, hogy a közeljövőben becsődölhet a Quaestor – túl azon, hogy ez már önmagában is felveti a bennfentes információ gyanúját –, akkor kormányfőként nem az volna a legfontosabb feladata, hogy megfelelő intézkedésekkel a legkisebbre csökkentse a veszteséget? Ez előbbre való, mint utasításba adni, hogy a minisztériumok mentsék a pénzüket.
– A kormányzati magyarázat szerint állampapírban tartották a közpénzt. Nem mellesleg: ez is törvénytelen. Viszont ön rögtön felhívta a figyelmet arra, hogy ez ráadásul nem is logikus: miért brókercégen keresztül vásárolnának kezelési és egyéb költségekkel terhelt papírokat, ha a Magyar Államkincstár közreműködésével ezt ingyen is megtehetnék?
– Hadd éljek egy kissé drasztikus példával. Ha engem rajtakap, amint kilépek a piros lámpás házból, akkor hiába bizonygatom, hogy csak egy málnaszörpre tértem be, mert ott olcsóbb, mint a szomszéd kocsmában. Joggal gyaníthatja, hogy talán mégsem csak a málnaszörpért időztem a piros lámpás házban, nem?
– De, kételkednék. Visszatérve: én is valószínűnek tartom, hogy ha már brókercégről van szó, „tőzsdéztek” az állami szervek. Vagyis magasabb jövedelmezőségű pénzeszközbe is befektethettek. És az ebből származó nyereség sehol sem jelenik meg az állami bevételek között.
– Persze hogy nem! Hiszen az illegális bevételeket nem lehet költségvetési forrásként elkönyvelni. Némi iróniával: ilyen rubrika nincs a büdzsében. És hát az ember korrupciót és átjátszásokat sejt, ha azt látja: nincs nyoma ezeknek a pénzeknek. Egyébiránt nemcsak ez a baj a közpénzes tőzsdével, hanem az is, hogy szembemegy a gazdaság működésével.
– Hogy érti?
– Az egész tőzsdei rendszert, illetve a brókercégeket arra találták ki, hogy a gazdasági szereplők megtakarításait közvetítsék a beruházóknak. Az ekképpen megtakarított pénzek jövedelmezőséget produkálnak, és a jövedelmező vállalkozások profitjából ki tudják fizetni a megtakarításokat is. Ehhez képest a Quaestor fiktív papírokat bocsátott ki. Szó sincs itt valódi beruházásról! És a Quaestor-ügy a tőzsdei rendszer karikatúrája is.
Bővebben ...
