- Részletek
-
Készült: 2015. február 03. kedd, 10:26
-
Találatok: 1534
Ideje lesz ismét átnevezni az országot. Jobban tükrözné a valóságot, mint a jelenlegi elnevezés. Kevésbé lenne hazug. Tudom, nem szép dolog mindent a miniszterek elnökére kenni, de vagyunk néhányan, akik kennénk szívesen. Mert van mit. Mert nem egyszerűen a legfőbb közszolgáról, hanem a legfőbb hatalom kizárólagos birtokosáról van szó.
Orbán Viktor mindent tud, mindenhez ért, mindent jobban tud és mindenhez jobban ért. Ezért eszében sincs követni azt az elvet, hogy nem kell mindenhez értenie egy ország vezetőjének, hanem olyan munkatársakat kell választania, akik a saját területükön a legjobbak. Ebben a rendszerben nincs szó ilyesmiről. Nem a hozzáértés, hanem a lojalitás, de még inkább a szervilitás az egyetlen érdem.
Mi sem példázza ezt jobban, mint Szijjártó Péter esete, aki ugyan nem is konyít a külpolitikához, ellenben egyszer tévedésből a sajátja helyett Orbán Viktor kabátját sikerült felvennie a ruhatárban. A jeles fiatalembernek fel sem tűnt a csere, annak ellenére sem, hogy 20-30 kilóval vékonyabb, viszont 20-30 centivel magasabb a miniszterek elnökénél. A szemfüles – immár – külügyminiszter tovább építgeti a piramist. Magyar szokás szerint fölülről lefelé, teremfoci sporttársaival gazdagítva a minisztérium alkalmazottainak létszámát. Mivel a státuszok nem állnak korlátlanul rendelkezésre, bizonyára meneszteni kellett néhány régebbi alkalmazottat. Például szakembereket. Minden területen ez a szelekció jellemző. Kontra.
Most a fél ország törölgeti a szemét, miután országunk színe-virága jóformán éhezik a haza szolgálatában. Van, akinek még autóra sem telik, ezt a nyilvános vagyonbevallásokból tudhatjuk. El is hisszük minden sorát, mert a magunk szemével látjuk a valóságot. Semmi különös sincs abban, ha valaki az éves fizetése sokszorosát költi el, havonta. Ügyes. Élelmes.
Országunk virágzik, még február elején is. Mérföldes lépésekkel száguldunk. Alig 4 év alatt 35%-al emelkedett a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása! Ez kicsit több, mint 24 milliárd forint. Minden fillér megérte! Igaz ugyan, hogy közben a családi támogatások összege 19%-al (39,8 milliárd), a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő támogatások összege 61%-al (81 milliárd), közlekedési támogatás 15%-al (4 milliárd), gyógyszertámogatás 25%-al (55 millárd) , a passzív kiadások – a Nemzeti Foglalkoztatási Alap – 68%-al (88,6 milliárd) csökkent. Ezek fontos számok.
Akinek megvonták a gyógyszertámogatását és nem tudja többé kiváltani a gyógyszereit, ezért hetente kap epilepsziás rohamot, aki nem kap többé gázártámogatást, aki évek óta éhezik azért, hogy a gyereke elvégezhesse a gimnáziumot, azok meg csak emberek. Nem fontos dolgok. Csak selejt.
Szerencsére eközben az elismert (Orbán Viktor kegyelméből – idézet Kövér Lászlótól) egyházak sok területen megháromszorozták az államtól átvett oktatási intézmények számát. Nyilván az ingatlanok számát is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. február 02. hétfő, 04:47
-
Találatok: 1564
A Demokratikus Kerekasztal (DEKA) célja, hogy több legyen az országban a demokráciát és a köztársaságot akaró állampolgár. Ezt tartja elsődleges feladatnak az egyik alapító, Ferge Zsuzsa szociológus, aki úgy látja, ezt csak lassan érhetik el. A helyzet reális felmérését akadályozza a populista demagógia, miközben olyan reménytelen többgenerációs nyomor, ami most alakult ki, még a háború előtt sem volt. Ami most van, az katasztrofális - mondja és hozzáteszi:ha így marad, nem lesz Magyarország.
- A DEKA első ülésén önt bízták meg az ars poetica kidolgozásával. Miért pont önt?
- Talán azért, mert rólam köztudott, hogy azok az értékek, amik az én életemet is vezérlik, egy demokráciában gyakorlatilag mindenkinek elfogadhatók. Természetesen olyan demokráciáról beszélünk, amely jogállam, köztársaság, s amely az európai, görög, római, zsidó, keresztény kultúrkörhöz tartozik. Ahol érték az, hogy ne legyenek tűrhetetlen társadalmi igazságtalanságok, hogy legyen remény, tolerancia, szolidaritás. Nagyjából ez lesz a hitvallásunk is, ennél nem több és nem kevesebb. Igazából ez nem is hitvallás, hanem csak vezető gondolatok ahhoz, hogy lehessen tudni, mik vagyunk. Ez nagyon széles körben elfogadható, kevesen lehetnek, akik tudatosan nem tudják vállalni.
- Most nem tudjuk, hogy mik vagyunk?
- Nagyon nem tudjuk. Ha Losonci Ágnes könyvét olvassuk, akkor tisztában lehetünk vele, hogy a magyaroktól, vagy a Magyarországon élőktől háromszor-négyszer vették el mindazt, amire egy élet épül: hagyományokat, történelmet, értékeket. Kényszerűen meg kellett tagadni a múltat. Elég csak azt végig gondolni, mire kellett büszkének lenni 1925-ben, aztán 35-ben, 45-ben, 55-ben, vagy 2005-ben. Hogy az apám nem zsidó, hogy az apám ősmagyar, hogy az apám földbirtokos, hogy az apám szegény paraszt, hogy az apám munkás volt, hogy az apám börtönben volt, hogy az apám feddhetetlen, soha nem volt börtönben, és így folytathatnám tovább. Egyszerűen alig van olyan családtörténet, ami kellően ismert és átbeszélt lenne. De azért sem tudjuk, mert hiányzik az önmagunkkal szembenézés, ha úgy tetszik, a reflektív önvizsgálat.
Ehhez gondolkodás kell és beszéd, valamilyen történelmi tradíció is. Ez nagyon sokunknál hiányzik, az egész állampolgári, nemzeti, valahogy magyarnak nevezhető közösségnél hiányzik, tisztelet a kivételnek. Azért nem tudjuk, mik vagyunk, mert a történelem megszüntette annak lehetőségét, hogy vállalhassuk a saját egyéni múltunkat és mindenféle közös múltat anélkül, hogy folytonosan tagadnunk kéne, hazudnunk és félrenéznünk. Ennek nagyon világos példája Trianon. Ha egyszer rávettük volna magunkat arra, hogy együtt szembenézzünk a trianoni traumával, talán máshol tartanánk. Trianon félelmetes igazságtalanság volt, a legostobább békék egyike a történelemben.
De a magyar politikai osztály felelősségéről - mind a Trianonhoz vezető úton, mind abban, ami 1920 és 45 között bekövetkezett - sem politikai, sem közbeszéd nincs.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. február 01. vasárnap, 04:33
-
Találatok: 1598
Az elmúlt hónapokban drámai eseményeknek lehettünk tanúi. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kétharmados többség megszerzésének veszélyei is vannak. A hatalomban lévő politikusok hajlamosak arra, hogy az intézkedések garmadát hozzák létre, anélkül hogy azokat előtte megtárgyalnák az érintett társadalmi rétegekkel.
Úgy tűnik, hogy Habony Árpád, aki állítólag társadalmi munkában végzi tanácsadói feladatát – aki szinte egy személyben átvette a korábbi „Vének Tanácsának”, a Szövetség a Nemzetért és a Nemzeti Kör szerepét –, nem tud megbirkózni feladatával.
1. A kormány közelmúltban hozott sajátságos, át nem gondolt intézkedései hatalmas társadalmi felzúdulást váltottak ki. Mindezt „színesítették” az adóhivatallal és vezetőjével kapcsolatos jelenségek és néhány kormánypolitikus szemet szúró költekezése. Örülhetünk annak, ha kivételes helyzetben lévő politikusaink és tehetséges vállalkozó barátaik gyarapodnak. Alapvető és megbocsáthatatlan hiba viszont, ha képtelenek számot adni hirtelen gazdagodásuk rejtelmeiről, ha teljesen hülyének tekintik a társadalmat. A hatalomban lévőknek még a látszatát is el kell kerülniük, hogy visszaélnének lehetőségeikkel. Nálunk összehasonlíthatatlanul fejlettebb országok társadalma sem tolerálja a politikusok túlzó, fényűző életvitelét.
2. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy az események egyelőre nem igazolják a kormányfő tusnádfürdői beszédének elemeit a hanyatló Nyugatról és a gazdasági fejlődést mutató keleti példaképeinkről. Néhány új történés: Törökországban a különleges demokrácia keretében harminc újságírót tartóztattak le és elfogatási parancsot adtak ki az államfő riválisa ellen; drámai gazdasági visszaesést vizionálnak Kínában; régi-új barátunk, Oroszország, a paksi erőmű fejlesztője pedig a gazdasági összeomlás szélén áll. Szakmájából kifolyólag a „hanyatló” nyugati és az „erőtől duzzadó” keleti országokban sokat járt kutatóként egyelőre nem ajánlom a fiataloknak, hogy ezekben az országokban keressék boldogulásukat.
Tagadhatatlan, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz a hazai pártcsatározásokban kiemelkedő sikereket ért el. Az „egy a zászló, egy a tábor” program keretében beolvasztotta vagy eltüntette a rendszerváltozás után alakult és a politikában jelentős szerepet játszó jobboldali pártokat, és – különböző tényezőknek köszönhetően – már másodízben kétharmados többséggel alakított kormányt. A sikeres politizálás azonban nem csak a belső ellenfelek legyőzéséből, a kormányrúd megszerzéséből, megtartásából áll. Ami számomra rendkívül aggasztó, az a külpolitika, pontosabban a demokratikus országok véleménye hazánk kormányzásáról. Kevés ország dicsekedhet azzal, hogy az Egyesült Államok régi és új elnöke, a Republikánus Párt vezető szenátora, korábban pedig az EU-bizottság számos vezető politikusa kemény bírálatot fogalmazott meg a kormány politikájával kapcsolatban, nem beszélve az amerikai és európai sajtónak politikánkat elmarasztaló töméntelen írásáról.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. január 31. szombat, 03:28
-
Találatok: 1531
A Budai Központi Kerületi Bíróság helyt adott az Ökotárs Alapítvány panaszának és megállapította, hogy a házkutatás és lefoglalás elrendelése törvénysértő volt, hiszen bűncselekmény gyanúja nem volt megállapítható - írja az atv.hu.
Tavaly szeptember 8-án az Ökotárs Alapítvány székhelyén és az alapítvány egyes munkatársainak lakásán a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai házkutatást tartottak. A házkutatás ellen minden érintett - az Ökotárs Alapítvány, mind Móra Veronika igazgató és Foltányi Zsuzsa kurátor - panaszt tett- áll az alapítvány közleményében.
„A Budai Központi Kerületi Bíróság január 23-án kelt határozatában panaszunknak helyt adott, és megállapította, hogy a házkutatás és lefoglalás elrendelése törvénysértő volt, hiszen bűncselekmény gyanúja nem volt megállapítható”
- írja az Ökotárs.
| Többé ne használják politikai célokra a rendőrséget! |
| Megcáfolta a Budai Központi Kerületi Bíróság a belügyminisztert és az országos rendőrfőkapitányt, amikor kimondta: törvénysértő volt az Ökotárs Alapítvány székhelyén és munkatársainál végzett tavaly szeptemberi házkutatás - írja közleményében Bárándy Gergely szocialista politikus. "A BKKB döntésével bebizonyosodott, hogy hamisak voltak azok az érvek, amelyek szerint a razziáról szóló döntések szakmai alapon születtek." |
Hozzáteszik: „szemben a kormányzati vádakkal, a Bíróság megállapítja, hogy a házkutatás idején hűtlen kezelés bűntettének gyanúja egyáltalán nem állt fenn, jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt nyomozás pedig nem volt folyamatban. A Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye”. „Az Ökotárs üdvözli a Bíróság döntését, ugyanakkor aggasztónak tartja azt a jelenséget, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda egyértelmű politikai nyomásra törvénysértő házkutatást, lefoglalást hajt végre Magyarországon”- áll a közleményben.
A kormány tavaly áprilisban ment neki a civil szervezetnek, a vegzálás azóta is tart. Legalább hat olyan szervezet ellen indított vizsgálatot a NAV, amelyek támogatást kaptak a Norvég Civil Alaptól, közülük öt szerepelt a kormány listáján, amelyen az ellenzékinek minősített szervezeteket listázták. Egyelőre a PATENT Egyesület, illetve az Energiaklub erősítette meg, hogy vizsgálják őket. Hétfőn a Krétakör kapott levelet az adóhatóság kiemelt ügyekkel foglalkozó észak-pesti irodájától, amelyben három évre visszamenőleg minden dokumentumot bekérnek ellenőrzésre. A Krétakört egyébként tavaly átfogóan ellenőrizte az Nemzeti Kulturális Alap, és mindent rendben talált.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. január 29. csütörtök, 00:37
-
Találatok: 1920
Orbán azt nyilatkozta, hogy inkább megtartaná Magyarországot a magyaroknak, nem látna szívesen nagy létszámú, a magyartól eltérő kultúrájú kisebbséget. Pedig ha valamitől félteni kell a magyar társadalmat, az pont nem a bevándorlás, ugyanis európai viszonylatban nagyon kevés a bevándorló és a menekültstátuszt kapott menedékkérő. Az itt élő bevándorlóknál azonban sokkal nagyobb gazdasági probléma a kivándorlás.
Jól tetten érhető a kérdésben az orbáni kettős mérce is: a kivándorló magyarok szerinte valójában csak érvényesítik jogukat arra, hogy az EU-n belül bárhol dolgozhassanak, miközben tiltakozik az ellen, hogy azok, akik hazájukban nem tudnak (meg)élni, Magyarországra vándoroljanak a jobb élet reményében. Visszásság az is, hogy míg a Magyarországra érkező „gazdasági bevándorlókat” ekézi, Orbánnak a Letelepedési Magyar Államkötvényt több százezer euróért vásárló tehetős kínaiakkal látszólag nincs semmi problémája.
És hogy miért rossz a kivándorlás? Röviden azért, mert az amúgy is elöregedő társadalomból egyre jobban hiányoznak a járulékfizetők. Ez rövid és középtávon bevételi problémákat okozhat az államnak, valamint a GDP-ben is meglátszik a fogyasztáscsökkenés hosszabb távon pedig óriási lyuk marad utánunk a nyugdíjkasszában. Ráadásul az agyelszívás jelensége főleg a magasan kvalifikált szakembereket fölözi le az országból. A kutatások szerint tízszer annyi szakember vándorol ki hazánkból, mint ahányan érkeznek a helyükre. A kivándorlók nagy része fiatal diplomás, a 2009 után kivándorlók csaknem 80 százaléka 40 év alatti.
Nagy-Britannia
Korábbi blogunkban írtunk arról, hogy a szigetországban az adószámkérelmek tekintetében először sikerült bekerülnünk az első tízbe (18 ezerrel) a 2011 áprilisától 2012 márciusának végéig vizsgált időszakban. Az utoljára figyelt (2013 augusztusától 2014 szeptemberig) tartó időszakban a kilencedik helyen tanyáztak a magyar állampolgársággal rendelkező kérelmezők.
Figyelemreméltó a kiugrás a román és a bolgár munkavállalók számában, akikkel szemben a tavalyi év elején oldották fel a munkaerő-piaci korlátozásokat. E két csoporton kívül mindenhol csökken az adószámot kérelmezők száma. A magyarok esetében ez 18 százalékos csökkenést jelent. Persze ebben nincsenek benne a feketén foglalkoztatottak, és azt sem tudjuk, hogy mennyi ideig tart a munkavállalás.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. január 23. péntek, 00:35
-
Találatok: 1953
A Világgazdaság konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén volt gazdasági és pénzügyminiszterek beszélgettek az idei gazdasági kilátásokról. Egyszintű bankrendszer vár Magyarországra, és nem lesz felzárkózás sem?
Azt hallottuk Varga Mihály tól, hogy létezik magyar modell, működik, de működhetne jobban, ezzel egyetértek – mondta Bod Péter Ákos, volt miniszter és jegybankelnök. Régiós összehasonlításban a magyar növekedés gyenge, és nem érte el a válság előtti szintet. A lengyelek 20 százalékkal feljebb vannak, mint a válság előtt, Magyarországon azonban 2006 után nincs növekedés – fejtette ki Bod Péter Ákos, aki szerint és egy évtized telik el úgy, hogy nincs igazán növekedés.
A kormányhirdetések azt sugallják, hogy ha valami működik, akkor a kormány jól csinálta a dolgát. Bod Péter Ákos kiemelte, nem a kormány tevékenysége miatt működnek a dolgok, hanem annak ellenére.
„Nekem nem tetszik annyira az újraiparosítás” – mondta a korábbi miniszter. Nem bánom, hogyha valaki szóba hozza az újraiparosítást, de akkor modern értelembe tegye, mert most „tudás alapú társadalomban élünk”, nem „kerék alapú társadalomban”. Nem az a modern ipar, mi pöfög és zörög – tette hozzá. Szerinte nagy vagyoni átrendeződést készít elő a kormányzat, de óriási kételyek vannak ennek kapcsán. Ha az állami tulajdon megnő olyan kockázatos ágazatokban, mint a pénzügyi szektor vagy a szolgáltatási ellátórendszerek, abból baj lehet. A gazdaságtörténészek meg fogják írni, hogy ez hiba volt, és tankönyvi példa lesz.
Kupa Mihály volt pénzügyminiszter szerint a nyugati megfigyelők már most aggódnak amiatt, hogy az állam bevásárol egyes szektorokba, amik miatt majd megszorítások kellenek, és a költségvetésbe még idén újabb forrásokat kell bevonni.
Varga Mihály azt mondta, nem kell újabb bankvásárlás, mert megvan az 50 százalék, ezzel szemben MNB tisztviselői Bécsben és mindenhol máshol azt mondják, hogy nem állunk meg a vásárlásokkal – emelte ki Kupa Mihály.
„Én végig élveztem azt a rohadt egyszintű bankrendszert, ami ma megint kezd kialakulni” – mondta Kupa Mihály, aki azt vetítette előre, hogy a kereskedelmi bankokat majd az MNB viszi. „Ez egy életveszélyes mozzanat”, aminek negatív következményei lesznek a jövőben – vélekedett. Varga Mihály ugyanakkor előadásában közölte: nem akarja hosszabb ideig megtartani a vásárolt bankokat az állam.
Kupa hangsúlyozta: a régiós országok lehagytak bennünket. A szlovákok lehagytak, a horvátok sok mutatóban azonos szinten vannak, a románok jönnek a nyakunkra – fejtette ki. Lemaradunk, aminek egy pozitív oldala van, mégpedig az, hogy mindegyik ország jobban fejlődik nálunk és ez nagy piacokat biztosít nekünk – ironizált a volt miniszter, aki hozzátette: nem kell keletre, messzire menni a piacokért.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. január 16. péntek, 23:38
-
Találatok: 1619
Mostanra nincsenek ábrándjaink: az elmúlt évekhez hasonlóan az idei év is a mutyizásról fog szólni. Lassan már nem marad olyan piac, ahová a Fidesz csápjai ne érnének el, kedvezve a haveroknak, hátráltatva és ellehetetlenítve a piacot, az abból élő tisztes állampolgárokat. Ráadásul a legfrissebb strasbourgi bírósági ítélet alapján a kormány az olyan alapvető jogokat is semmibe veszi, mint a tulajdonhoz való jog.
A korrupció mára nem a rendszer velejárója, hanem a rendszer maga. Ráadásul a Fidesz-úthenger olyan nagy léptekben halad, hogy lassan már nem maradt olyan réteg, amelyen nem gázoltak volna át. Kezdetekben a lapítás tűnt a legjobb ellenszernek, mára azonban bebizonyosodott, hogy előbb-utóbb minden szegmenst utolér a mutyiszivattyú. Ez pedig nemcsak rövid, hanem hosszú távon is tönkreteszi az országot, hiszen racionális befektető/beruházó nem hozza olyan országba a pénzt/tőkét, ahol egyik nap jön egy egyéni képviselői indítvány, és máris államosítottak egy piacot.
A közbeszerzések és az állami megrendelések szintén haverok zsebében landolnak. A gazdasági hátországban hatalmas vagyonok találtak gazdára. Mutyiország virágzik, és ki tudja, melyik piac lesz a következő áldozat.
Mutyiország 2010-2014
Sokan, köztük mi is megírtuk, hogy 2010 és 2014 között számtalan nagy horderejű mutyizás történt az országban. Néhány közös tulajdonsága ezeknek az ügyeknek:
- több százezer ember mindennapjait érintették,
- több milliárd, akár tízmilliárdos üzletekről volt szó,
- megkerülve a normális országgyűlési vitát, egyéni képviselői indítványok útján tették tönkre a piacokat,
- ahol éppen nem újraosztottak, vagy új koncessziós szerződéseket kötöttek, ott államosítottak,
- a transzparencia teljes hiánya,
- minden egyes piac felosztása/újraosztása során Fidesz-közeli személyek voltak a nyertesek.
Ezek közül is kiemelkedő volt a földmutyi és a trafikmutyi. Ezek ugyanis természetükből fakadóan látványosak és kézzelfoghatóak, közelebb állnak a mindennapok emberéhez. Miközben a trafikmutyi során több tízezer ember vállalkozását vette el a kormány, megsértve a szabad vállalkozáshoz és tulajdonhoz való jogot, addig a földmutyi során rengeteg tisztes gazdálkodót tettek tönkre, dél-amerikai mintára tovább erősítve a nagybirtokos rendszert olyannyira, hogy mára két balatonnyi terület a földesuraké.
Tágabb kontextusban vizsgálva pedig nem csupán arról van szó, hogy tisztes emberek több tízéves munkáját tették tönkre egyik napról a másikra, vagy sokak szemében a korrupció szó egyenlő lett a Fidesz kormányzásával (nem mintha előttük nem lett volna), hanem közben a gazdaságnak is hatalmas károkat okoztak ezzel.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. január 15. csütörtök, 08:20
-
Találatok: 1797
A MET hatalmasat keresett a földgázon 2011 óta. - Kellett ehhez a kormány és az állami MVM sok segítsége.- Az oroszok is benne vannak. - Miközben a MET sok pénzt fial, addig a vele üzletelő MVM állami támogatásra szorul.
Olyan lehetőséget kapott az államtól egy svájci központtal működő, részint offshore hátterű cég az utóbbi négy évben, ami egészen egyedülálló módon tudta gazdagítani a tulajdonosait.
A MET magyarországi leánya úgy csinált rengeteg pénzt (2012-ben például adózott eredménye közel 50 milliárd forint volt), hogy az állam rendeletekkel és nagyszerű szerződésekkel biztosított számára kivételes helyet a hazai földgázpiacon. Annyira nagyvonalú volt a kormány, hogy három ellenzéki párt (MSZP, Jobbik, LMP) is feljelentést tett az ügyben, többek között hűtlen kezelésért, csalásért és pénzmosásért. A Nemzeti Nyomozóiroda azonban nem talált bűncselekményt, úgyhogy nem indítottak nyomozást egyik feljelentés nyomán sem. Az MSZP már egy éve, az LMP most kérte ki közérdekű adatigényléssel az MVM-től a MET gázüzleti szerződéseit, a pártok a bíróság döntésére várnak.
A machináció, ami megnyitotta az utat
Az nem világos, hogy a KÁT megszüntetése már a MET helyzetbe hozásának része volt, vagy csak egyik következett a másikból, de a történet itt kezdődik.
A KÁT (kötelező áramátvételi rendszer) egy sajátos támogatási konstrukció volt, amelyet a megújuló technológiát használó, illetve a hőt és áramot egyszerre termelő erőművek kaptak. Itt most a KÁT második pillére az érdekes, aminek köszönhetően számos önkormányzat kedvezményes áron vehette a távfűtéshez a hőt. Az elv az volt, hogy ez az úgynevezett kapcsolt termelés, amikor egyszerre keletkezik áram és hő is, környezetbarát, mert hatékonyabban használja fel az energiát. Így a gázüzemű erőművek is bekerültek a kedvezményezettek körébe, és olcsóbban biztosítottak hőt.
A KÁT ára benne volt a rezsiben, beépítették az áramárba, de 2011-ben, hosszas viták után a rendszer kapcsolt termelőkre vonatkozó részét megszüntették. Nagy botrány volt körülötte, például ezen veszett össze a törvényt benyújtó Lázár János frakcióvezető az akkori energetikai államtitkárral, Bencsik Jánossal. Lázár a csatát megnyerte, és 2011 júliusától az áramot és hőt egyszerre termelő erőművek nem kaptak a KÁT-ból, és ezzel nem tudtak tovább kedvezményt adni sok tucat városnak.
A kormány ezért úgy kompenzált, hogy rendeleti úton biztosít olcsó gázt a pórul járt településeknek és intézményeknek. Erre felszabadítottak összesen 585 millió köbméter biztonsági tartalékot a tárolókból. Ezzel meg lehetett úszni a távhő árának emelését több tucat városban, ám a kivett gáz pótlásáról gondoskodni kellett.
Pótolgatunk, pótolgatunk
Nézzük először a tartalékból kivett gáz pótlását, mert ez volt a nagyobb üzlet.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. január 09. péntek, 05:39
-
Találatok: 1734
A magyar gazdaság európai konvergenciájának elmúlt két évtizede sommásan azzal jellemezhető, hogy az ország kezdeti lehetőségeihez és a mérvadó összehasonlítást jelentő visegrádi országokhoz képest egyaránt messze alulteljesített - állapítja meg Oblath Gábor. A közgazdász a Tárki Társadalmi Riport kiadványában minden korábbi kutatásnál alaposabban járja körül, hogy a magyar gazdaság a régiós társaihoz képest miként teljesített a rendszerváltás óta.
Az 1991 és 2013 között eltelt 22 évből 8 évben egyáltalán nem mutatható ki felzárkózás, a maradék 14-ből pedig mindössze 6 évben - a teljes időszak alig több mint egyharmadában - mutatkozott gyors hazai konvergencia. Mindez régiós összevetésben is szerény eredmény, állapítja meg Oblath. A teljes tanulmány letölthető innen, mi a főbb megállapításokat ismertetjük.
- Kezdjük rögtön egy fontos, de kevéssé ismert ténnyel! Amikor a felzárkózást, lemaradást az egy fő jutó, folyó vásárlóerő-paritáson számolt GDP alakulásán keresztül akarjuk megragadni, akkor valójában tévedünk. (A folyó PPP-n alapuló összehasonlítások csak egyes években mutatják a relatív szinteket, a vonalak viszont azt a hamis látszatot keltik, hogy valódi - vagyis évek között is összehasonlítható adatokat tartalmazó - idősorral van dolgunk.) Mindez sokkal érthetőbb lesz az alábbi ábrából:
- Folyó PPP-n mérve (bal oldali ábra), Magyarországnak az EU15-höz viszonyított fejlettségi szintje az 1991. évi mintegy 45%-ról több mint 60%-ra emelkedett 2013-ig. Ez lényegesen gyengébb Lengyelország, különösen pedig Szlovákia felzárkózási teljesítményénél, de sokkal jobb a magasabb szintről induló Csehországénál.
- A folyó PPP-n alapuló relatív szintek időbeli alakulását azonban az egyes években összehasonlított kosarak összetételének és az árarányoknak a változása, valamint módszertani revíziók is befolyásolják - ezeket a hatásokat szűrik ki a konstans PPP-n alapuló idősorok. Magyarországot tekintve az a fő különbség a folyó és a konstans PPP-n számított idősorok között, hogy amíg az előbbiek 2006-tól folytatódó felzárkózást jeleznek, utóbbiak a felzárkózási folyamat elakadásáról tanúskodnak (jobb oldali ábra).
- Így az elmúlt 22 év során Magyarországot csupán egyetlen rövid időszakban, 2000 és 2005 között jellemezte a GDP/fő volumenváltozásával mért gyors felzárkózás, ez azonban fenntarthatatlan eladósodáson alapult.
- Az EU-tagországokat a vizsgált két évtizedben úgynevezett béta-konvergencia jellemezte, vagyis az, hogy minél fejletlenebb volt egy ország, annál gyorsabb volt a felzárkózási ütem. (Vagyis a kezdeti fejlettségi szintek és aGDP/fő átlagos növekedési üteme közötti összefüggés negatív.)
Bővebben ...
