- Részletek
-
Készült: 2015. június 29. hétfő, 19:31
-
Találatok: 2125
A 2013-ban indult földbérlet-pályázatok a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében lévő területek esetén sikerültek a leginkább botrányosra. Évtizedek óta a területen gazdálkodó állattartók vesztették el a területeik – és ezzel a megélhetésük – kisebb-nagyobb részét, viszont a hatalom kegyencei gyakran többszáz hektáros uradalmak gazdái lettek.
A néphagyomány a tavasz kezdetét Szent György napjától, április 24-étől számítja: évszázadok óta ekkor hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről. Idén április 25-én ünnepelték a Szent György-napi kihajtást. Több tucat hortobágyi gazdának azonban nem volt oka az ünneplésre: a földmutyinak köszönhetően legelő nélkül maradtak, így az állataikat el kell adniuk.
Velük szemben viszont van olyan szerencsés pályázó, aki az egy szem kecskéjét hajtja ki 200 hektár legelőre, de van olyan is, aki a kecskéjét 320 hektár földön legelteti. Igaz, ezen ketten is osztoznak – mármint a kecskén.
Így készült a cikk: Komondorokat uszítottak a földmutyi után nyomozó újságíróra a Hortobágyon
De vannak itt még furcsább történetek: egy gazdának sikerült négy év alatt különböző jogcímeken103 millió forint támogatásra szert tenni, miközben saját bevétele évi nettó 6 – 10 millió forint között mozog. A szerencsés gazdálkodó idősebb Kobza Miklós, Fazekas Sándor miniszter személyi tanácsadójának édesapja. De Kobza szerencséje eltörpül dr. Kun Péter családi vállalkozásának mesébe illő gyarapodása mellett: Kun és családja 2010 óta 470 millió forint támogatáshoz jutott.
Kifizetődő tanácsadói állások
Az ifjabbik Kobza Miklós látványos karriert futott be a Fideszben: a hvg.hu információi szerint főiskolás kora óta, bő tíz éve dolgozik a párt – később a kormány – kommunikációs csapatában. Egy időben tagja volt a miniszterelnök szűkebb beszédírói csapatának, illetve feladata volt Orbán Viktor online népszerűsítése. Újabban fotósként bukkant fel Orbán mellett Kazahsztánban. Kobza húga, Kobza Csilla 2012 óta dolgozik a Miniszterelnökségen, és ma már a lakossági kapcsolattartásért felelős Levelezési Osztályt vezeti.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 29. hétfő, 06:12
-
Találatok: 2280
Szinte nincs is korrupció Magyarországon. A bűnügyi statisztika szerint. Az ilyesféle cselekmények száma húsz esztendeje évi ötszáz és ezer között alakult. Egy-két ezrelék az összbűnözésen belül. Igaz, tavaly meghaladta a háromezret. De csupán azért, mert most jelent meg a statisztikában a tízéves nyelvvizsgabotrány összes érintettje, és néhány ember sorozatos, nemzetközi szintű üzérkedése a befolyásával.
Miközben ennyire nincs korrupció a statisztikában, van legalább fél tucat civil szerveződés, amelynek célja e hivatalosan nem létező jelenség elleni fellépés. A Transparency International Magyarország (TI), az Atlatszo.hu, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Korrupcióellenes Szövetség mellé beállt az Együtt társelnöke, Juhász Péter által márciusban létrehozott – Majtényi László egykori adatvédelmi biztos nevével fémjelzett – Igazmondó Alapítvány.
– A hatalom rendre olyan döntéseket hoz, amelyek egyértelműen bizonyos gazdasági csoportok érdekeit szolgálják, és azok bizonyosan kifejezik valamiképp a hálájukat a hatalomnak
– állítja Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Csókosoknak juttatott trafikok, koncessziós jogok a dohány-nagykereskedelemben vagy a szerencsejáték-üzletben, takarékszövetkezetek államosítása, földügyek, a miniszterelnök barátjának érdekeltségébe tartozó MET Zrt., amely a földgáz sajátos konstrukcióban történő értékesítésén keresett eddig talán százmilliárdot is, a paksi bővítés stb.
Ligeti szerint nem is kell nagyon kutakodni, mert a politika skrupulusok nélkül felfedi a kártyáit. Világossá teszi, hogy mindent akar, és lassan eljutunk odáig, hogy a gazdaság és a korrupció is teljes állami ellenőrzés alatt áll. Az átláthatatlanság, a számonkérhetetlenség a visszaélések melegágya. Nálunk a gazdasági szereplők nem egymással versenyeznek szabályozott, független intézmények által ellenőrzött piacon, hanem előre kiszámíthatatlan feltételek mellett az állam kegyeit kell keresniük.
– A probléma rendszerszintű – fogalmaz Ligeti –, mert azokba a független ellenőrző intézményekbe, amelyek a kormány jogsértő intézkedéseit megakadályozhatnák, a hatalom a saját kádereit ültette. Így lehetett „alaptörvényesen” lenyúlni a háromezermilliárdos magánnyugdíjkasszát, de az sem zavar senkit – legfeljebb a strasbourgi emberi jogi bíróságot és az Európai Unió Bíróságát –, hogy súlyosan alapjogsértő, ha valakit egyik napról a másikra minden ellentételezés nélkül megfosztanak a megélhetését biztosító trafikjától vagy játékgépétől.
A Világgazdasági Fórum tavalyi rangsora szerint a kormányzati politika átláthatóságát tekintve Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 119. helyen áll – Algéria és Niger szintjén.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 28. vasárnap, 05:39
-
Találatok: 1878
Az van, hogy péntekre virradó éjjel három óra magasságában Orbán Viktor szimbolikusan leigázta Európát. Már ami Európa - pillanatnyi mértékkel mérve - legégetőbb gondját illeti. A bevándorlók-menekültek ügye már nem nyomja gyönge vállunkat. Rácsaptunk az asztalra. Nem lesz befogadási kvóta, sem önkéntes vállalás (vagyis de, csak nem nekünk), Magyarország speciális elbánást kap (senkit nem kell befogadnunk abból a 60 ezer menekültből, akiknek letelepítésében a tagállamok vezetői elvben megegyeztek) és szimbolikus habként a szimbolikus tortán: Európa elismeri, hogy Magyarország különösen nehéz helyzetben van. Pedig én azt hittem, hogy jobban teljesít. Nahát.
A hangzatos győzelem örömére összegezzük, mi történt: kellett egy kerítés, egy tiszavirág életű dublini hiszti, és Orbán győzött Brüsszelben. Persze kellett előzőleg egy nemzeti konzultációból szárba szökkenő gyűlöletplakát-mizéria azért, hogy a 175 km hosszú, 4 méter magas drótháló ötlete ne terméketlen talajra hulljon. Péntekre virradó éjjel 3 óra magasságában pedig azért volt életbevágó leigázni Európát, hogy a mostanában ingatag királyi trónus stabilitása újra megszilárduljon. Más szavakkal: megoldottunk egy problémát, ami ebben az eszmei pillanatban nem akkora probléma, amekkorára felfújtuk (nem azért, mert Európa határain nem lógnak a menekültek, de ebbe most ne menjünk bele, már leírtam korábban, hogy valós problémáról van szó), és sikerült világossá tennünk, hogy mi nem szándékozunk beszállni a közös európai teherviselésbe. Közben azt elfelejtettük mondani, hogy amikor valóban nagy lesz a gebasz a kerítésen innen, ígérjük, nem nyújtjuk feneketlen markunkat, hogy szíveskedjenek segíteni.
Tény és való, hogy Bulgária oldalán ma hajnalban beléptünk az elitklubba. Tettük ezt úgy, és azért, hogy/mert mi nem megoldani akartuk a problémát, hanem megszabadulni tőle. Ezért látszólag úgy tűnhet, hogy az Unió képtelennek bizonyult legnyomorultabb, de legalább kellően arrogáns tagjait (akik nem mellesleg hasítanak a közös jóból rendesen) jól rendre utasítani, és megmutatni nekik hol a helyük. Én is hajlamos voltam a hír olvastán ezt gondolni, de nekifutottam még egyszer. A csatát látszólag megnyertük, de megnyerünk még egy-két ilyen csatát, és tényleg lekapcsolhatjuk a villanyt a disznóólban.
Mert ugyanis, ha péntekre virradó éjjel, úgy értem, hosszú hetek óta nem kivonni akartuk volna magunkat az alól, ami Európának is ugyanúgy púp a hátán, mint nekünk, így kelletlenül bár, de beleáll, és nem a speciális elbánásra feküdtünk volna rá teljes súlyunkkal, akkor talán esélyünk lett volna arra az esetre is úgymond bebiztosítani magunkat, amikor valóban ellepik Magyarországot a bevándorlók. Mert el fogják, és nincs az a kerítés, ami megállítaná őket.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 26. péntek, 22:33
-
Találatok: 2033
A vasárnapi boltzár bevezetése óta több mint kétezer fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben, a túlórák pedig öt éve nem látott magasságokban járnak a KSH adatai szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont azt közölte, hogy szó sincs elbocsátásokról, mivel a különböző médiumok nem vették figyelembe a „szezonális hatásokat”. A Portfolio azonban a „tiszta kép kedvéért” egészen 2008-ig visszamenőleg megnézte az adatokat, és a szezonális hatásokat is kiszűrve megállapították, hogy a 2000 fős szám igenis közel állhat a valósághoz.
Tehát bármit is állított korábban Harrach Péter, s külön Semjén Zsolt, a vasárnapi boltbezárásnak köszönthetően igenis beindult az elbocsátási hullám, amelynek vélhetően még csak az elején tartunk.
Még alig indult el a főszezon, de már világosan látszanak a bezárás kedvezőtlen hatásai, a hétvégi zsúfoltságon keresztül az alapvető áruk hiányáig. Hogy mennyire értelmetlen törvényt sikerült összehoznia a Fidesz-KDNP-nek, azt majd a Balatonnál nyaralók hamarosan észre fogják venni, de hiába kérlelik a kormányt, őszig biztosan nem módosítanak a szabályozáson.
Sokkoló KSH-adat
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a vasárnapi boltzár bevezetését – az utolsó tiszta hónapot, februárt – követően 2421 fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál. (És ebben még nincsenek is benne a 4 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisboltok, amelyeket főleg az éjszakai zárva tartás érintett jobban.)
A nem teljes munkaidőben, áruházban vagy boltban dolgozók száma egy híján 1800 fővel csökkent, a teljes állásúak közül 622 ember vesztette el az állását. A februári összesen 182 ezer 200 kiskereskedelmi dolgozó helyett már csak 179 ezer 800 van, ami 1,3 százalékos csökkenést jelent két hónap leforgása alatt. Az elbocsátottak felét, 1100 embert az élelmiszerboltokból rúgták ki.
Magyarázkodik az NGM
A Világgazdaság rákérdezett az NGM álláspontjára az új adatokkal kapcsolatban. Ők azt írták, hogy most sincs szó létszámcsökkenésről, ugyanis:
|
„A szezonális hatások miatt a statisztikákat év/év összevetésben érdemes vizsgálni. E szerint pedig egy év alatt a kereskedelem és gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban tízezerrel nőtt az alkalmazásban állók száma. A kiskereskedelemben a növekmény 2500 fő. A május 20. és június 20. közötti időszakban 1959 új álláshelyet jelentettek be a munkáltatók a kereskedelmi szektorban” – érvel a minisztérium.
|
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 24. szerda, 23:22
-
Találatok: 1790
A pályázat nélkül befutónak látszó, a BAT és a trafikrendszer nyertesének számító Tabán Trafik által gründolt monopolhelyzetű dohányellátó versenytársat kapott. Az Imperial Tobacco, a JTI és a Philip Morris pár száz millió forint helyett hatmilliárdos koncessziós díjat ígér.
Az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft. támogatásával lépcsőzetesen növekvő, 6 milliárd forintig terjedő koncessziós díjat ajánl a dohány-kiskereskedelmi ellátás működtetésére, és egy versenysemleges elosztási rendszer felállítását vállalja közel 500 munkahely teremtése és a kiskereskedelmi árrés 11,46 százalékra történő megemelése mellett - közölték az érintettek. Hangsúlyozták: a dohány-kiskereskedelem ellátási feladatainak elvégzésére a kormánynak nyílt pályázatot kellett volna meghirdetnie. Ennek hiányában az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a másik két cég támogatásával ajánlatot nyújtott be a központi dohányellátó disztribúciós feladatainak elvégzésére. Mivel a jogszabály nem ír elő semmiféle kezdő vagy véghatáridőt a "megbízható nagykereskedő" ajánlattételére, az Imperial Tobacco, mely vállalat teljes mértékben megfelel a jogszabályban rögzített pályázási feltételeknek, hivatalos ajánlatot juttatott el a kormány részére.
Kérdés, hogy ezzel mire mennek, hiszen az NFM a múlt héten azt közölte: 2015. november elsejétől a koncesszióra jogosult BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a Tabán Trafik Zrt. konzorciuma végzi az egész ország területén a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet. A központi trafikellátó minden hazai dohánytermék-nagykereskedővel köteles lesz szerződést kötni. A nemzeti dohányboltok tulajdonosai a cash&carry (fizess, és vidd) raktárakból a havi rendeléstől függetlenül, soron kívül is megvehetik a szükséges dohánytermékeket. A központi dohányellátó az állami bevétel mellett országosan közel 400 új munkahelyet is teremt - jegyezte meg a tárca.
Mindhárom vállalat álláspontja szerint a dohány-kiskereskedelmi ellátó ebben a formában történő felállítása szükségtelen és számos szempontból aggályos. Figyelembe véve azonban az átláthatatlan kiválasztási folyamatot, amelyben a kormány egyéb cégektől kapott ajánlat hiányára hivatkozva a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-t és a Tabán Trafik Zrt.-t nevezte meg a dohány-kiskereskedelmi ellátó feladatainak elvégzésére, és ezzel a döntéssel a disztribúció területén versenyjogilag problémás helyzet alakult ki, így a vállalatok arra az elhatározásra jutottak, hogy ajánlatot nyújtanak be - fogalmaz a közlemény.
Úgy látják, a kijelölt ellátó akár profitja évi 16 milliárd forintot is elérheti. A vállalt koncessziós díj tükrözi az ehhez hasonló koncessziók valós piaci értékét, azon vállalatok becsült jövedelmezőségi szintje alapján, melyek hasonló kiskereskedelmi logisztikai szolgáltatásokat nyújtanak Spanyolországban, Olaszországban, vagy Franciaországban. Ha nyílt ajánlattétel lenne meghirdetve erre a tevékenységre, a piac ennek a szintnek megfelelően határozná meg a koncesszió értékét - állítják a cégek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 23. kedd, 08:32
-
Találatok: 1998
Egészen húzós infók derültek ki a tervezett erőműről – ezért titkolták a dokumentumokat - Léteznek azok a Paks II-ről szóló hatástanulmányok, amelyeknek korábban a létét is letagadta a kormányzat – írja blogján Jávor Benedek. A Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője közzé is tett néhány vonatkozó dokumentumot, amelyeket, mint írja, nem véletlenül próbáltak titokban tartani, ugyanis súlyos megállapításokat tartalmaznak.
Jávor Benedek blogján olyan hatástanulmányokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint a Paks II. projekt környezetvédelmi szempontból súlyosan aggályos, pénzügyileg pedig katasztrofális következményekkel fog járni.
1. Jávor négy dokumentumot hozott nyilvánosságra. Az első anyag egy MVM-es belső feljegyzés, amely Paks II. megvalósíthatósági tanulmányát véleményezi. E szerint a tanulmány elemi hibákat, hiányosságokat tartalmaz és rég idejétmúlt előfeltevésekből indul ki. Nincs megfelelően modellezve az új erőmű rendszerbe illeszthetősége, így nagy valószínűséggel Paks I-et szorítja ki a termelésből, súlyosan veszélyeztetve annak jövedelmezőségét. A költségek durván alulbecsültek (számos járulékos beruházás költségeit nem tartalmazzák), illetve nem foglalkoznak az uniós jognak való megfelelőség kérdésével.
2. A második és harmadik dokumentum a hűtővízellátás lehetőségeiről szóló hatáselemzéseket tartalmaz. Az elemzések szerint Paks II. tervezésekor megismétlik a korábbi hibákat, a várható hőterhelés komoly élővilágvédelmi problémákat vethet fel, emiatt rendszeresen szükség lehet mindkét erőmű visszaterhelésére (részleges leállítására). Ez PaksII. tervezett magas (95%-os) kihasználtságát akadályozza. Az időszakos leállások miatt a pénzügyi megtérülés még annál is rosszabb lesz, amilyennek most látszik.
3. Az utolsó elemzés Paks II. rendszerbe illeszthetőségéről szól. Ez azt támasztja alá, hogy az új blokkok jórészt Paks I-et fogják kiszorítani a termelésből, így súlyos veszteségbe fordítja majd a jelenlegi erőművet. A dokumentum szerint szükségessé válhat egy szivattyús energiatározó létesítése a hatások tompítására, ennek költségei azonban sehol sem jelennek meg a tervekben. Ezeket a hatásokat azonban a megvalósíthatósági tanulmány sehol sem modellezi, így mindaz, amire az új két blokkos erőművet alapozzák, teljesen légből kapott, semmilyen ok nincs, hogy valósnak fogadjuk el.
Jávor Benedek szerint a fenti információk fényében biztosan állíthatjuk, hogy a kormány teljesen hamis adatokra alapozza az új erőmű létesítését, és a hivatalos propagandával szemben a belső szakmai közvélemény is pontosan tudja, hogy Orbánék egy rendkívül kockázatos, pénzügyileg katasztrofális hatású, súlyos környezeti problémákat eredményező projekt mellett köteleződtek el, amely szétfeszítheti és veszélyeztetheti az egész magyar villamosenergia-rendszert.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 22. hétfő, 18:26
-
Találatok: 1939
A piacgazdasággal szembemenő, külfölditőke-ellenes és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt Magyarországról kiáramlik a tőke és a képzettmunkaerő - állapított meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. a legújabb prognózisában.
A magyar gazdaság ugyan a következő években is képes lesz 2 százalékos, az EU-támogatások fellendülő szakaszában ennél kissé gyorsabb növekedésre, ám de ez nemcsak az európai felzárkózáshoz kevés, de nem elegendő a már kialakult gazdasági-társadalmi feszültségek kezelésére sem - fogalmazott Vértes András, a GKI elnöke.
A friss prognózis summája: a magyar gazdaság a korábban vártnál lassabban, de lassul: a GKI a tavalyi 3,6 százalékos GDP-ütem után idén 2,7, majd jövőre 2 százalék körüli növekedésre számít. Így a magyar gazdaság az EU és a régió 2015-2016-ban gyorsuló növekedésével szemben idén és jövőre is lassul. A kutatók szerint fő gond a beruházások várható stagnálása, majd visszaesése a következő években. A kedvezőtlen üzleti klíma miatt pedig a 2015-2017-ben erőteljesen visszaeső uniós pénzbeáramlást nem pótolják sem a külföldi, sem a hazai tőke befektetései. Ez azt jelenti, hogy a csökkenő beruházások lefelé húzzák a gazdaságot .- mondta Vértes.
Az agrárium teljesítménye az előző két évi rekord után 2015-ben valószínűleg nem nő tovább, de az egyelőre kedvező időjárás miatt csak szerény visszaesésre kell számítani. A szolgáltatási GDP 2015-ben a tavalyihoz hasonló, az átlagtól továbbra is jelentősen elmaradó ütemben bővül. A közösségi szolgáltatások nagyjából stagnálnak, de a kereskedelmi-turisztikai ágazat kivételével az üzleti szolgáltatók sem képesek a nemzetgazdasági átlagot meghaladó növekedésre.
|
Bár a világgazdasági környezet alapvetően kedvező, a világgazdasági és ezen belül az európai dinamikát visszafoghatják a megnövekedett politikai kockázatok; így az orosz-ukrán konfliktus, a közel-keleti és az észak-afrikai geopolitikai feszültség eszkalálódása, Görögország bizonytalan jövője.
|
Saját döntései igazolását látja a kabinet, holott
Az Orbán-kormány a kedvező 2014-es és 2015 első negyedévi adatokban gazdaságpolitikája igazolását látja, figyelmen kívül hagyva azok átmeneti és más területeken hozott áldozatokkal párosuló jellegét. Holott a sikerek részben az alkalmazott gazdaságpolitika ellenére, s nem eredményeként születtek - vélik a kutatók.
A GKI elemzői úgy látják, hogy Magyarországon a 2010-es kormányváltás óta folyik a piacgazdaságot és a hatalommegosztás intézményrendszerét mindinkább kiiktató modell kiteljesítése a kedvezményezett társadalmi és üzleti csoportok számára történő jövedelemátrendezés végett.
Ennek megfelelően hiányoznak a felzárkózást biztosító tartós növekedés feltételei; így mindenekelőtt a jogbiztonság helyreállítása, az állam közvetlen gazdasági szerepvállalásának csökkentése és kiszámíthatóvá tétele, a növekedést bénító ágazati adók folyamatos leépítése és a nagy állami rendszerek hatékonyságát javító strukturális reformok. Egyedül a bankrendszerrel való kiegyezés érdekében történnek lépések, de ott is ellentmondásosan.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 20. szombat, 15:31
-
Találatok: 2604
A Market Építő nyerte a Dagály uszoda 2017-es úszó vébével kapcsolatos kivitelezésekről szóló munkákat, derült ki az európai közbeszerzési értesítőből. A Market Építő többségi részesedését tavaly szeptemberben megszerezte a Garhartt Invest 2014 Zrt., ami Garancsi István tulajdonában áll.
Garancsi, mint a Figyelő azt megírta róla, egy igazán remek ember. (A Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, korábbi biciklis kormánymegbízott, a Videoton, a CD Hungary, a takarékszövetkezeti integrációt megúszó Duna Takarék tulajdonosa, az állammal rendkívül előnyös üzleteket kötő MET résztulajdonosa, a kormány döntéseitől függő építőiparban és a plakátbizniszben is vastagon érdekelt üzletember, a miniszterelnök körül épülő új gazdasági birodalom egyik kulcsfigurája, Orbán Viktor 2009-es hegymászó kötélbarátja. Vagyonát 19 milliárd forintra becsülik.)
Az MNV által kiírt munkára három ajánlat érkezett, a Marketen kívül a Strabag és a Duna Aszfalt érdekeltségi körébe tartozó Magyar Építő próbálkozott.
A közbeszerzés nem volt nyilvános. Az MNV szerint
“előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzéssel”
választották ki a győztest.
Az eredetileg 40 milliárd forintra becsült munkát egy 38,7 milliárd forintos ajánlattal nyerte a Market – ez egyébként áfa nélkül értendő. A munka 23 százalákát alvállalkozóknak adja ki a Market a szerződés szerint.
Az eredményhirdetés május 11-én történt, másnap már meg is kötötték a szerződést.
A Market Építő tavaly 49 milliárd forintra növelte nettó árbevételét az egy évvel korábbi 38,6 milliárdról, tehát nincs sokkal lemaradva a két másik kormánykedvenc, közbeszerzésekkel kitömött építőipari cég, a Közgép és a Duna Aszfalt mögött. Ez a cég építette többek között a Fradi-stadiont is (erre 2013-ban 13,5 milliárdot, aztán még 0,9 milliárdot kaptak az MNV-től), de a józsefvárosi pályaudvar melletti holokauszt-központ építését is ők nyerték meg – ez utóbbit egy nem nyilvános közbeszerzésen.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 19. péntek, 23:00
-
Találatok: 2003
Egyszer egy szép napon Orbán Viktor, a jótevő, elindult sétálni a felcsúti rengetegbe, hogy megnézze, hogy milyen munkát végez a természet. Örömmel vette észre, hogy mindenki az előírásszerűen tette a dolgát. A fák még egy kicsit gyorsabban is nőttek, mint ahogy azt megparancsolta nekik. Jut majd elsőosztályú fűrészáru templomokra meg mindenféle másra. Ez bizony nagyon derék dolog. – gondolta magában elégedetten.
Bölcsen elgondolkodva sétálgatott, amikor egyszer csak hirtelen mellette termett egy anyóka, hatalmas rőzseköteggel a vállán.
– Azt a jó hétszentségit neki! – köszöntötte a jótevő – Kegyetlenül rám ijesztett, öregapám. Nem tudott volna valami zajt csapni? Például énekelni, fütyörészni, vagy legalább szájharmonikán játszani?
– Legközelebb majd hozok magammal egy rezesbandát, szépöcsém. Ne zavarjon nagy jó uram, hogy nő vagyok, ráadásul teljességgel ártatlan. Hogy úgy mondjam, intakt.– válaszolta az öregasszony – Az évek múltával ennek a jelentősége amúgy egyre kisebb lesz. Egy csomó herceget utasítottam vissza mindenféle hülye indokkal, akiknek ráadásul utána az apám le is üttette a fejét. Tudod piszkosul hisztis egy némber voltam. Szép, de rendkívül ostoba. Mindegy. Gondolom akarsz tőlem valamit, ami persze nem konkrétan én vagyok.
– Ja. Látom éppen rezsit csökkent. Aztán tudja-e, hogy az a rőzseköteg, amit olyan ügyesen egyensúlyoz a vállán, az az én Mészáros egykomám tulajdonát képezi, mint minden itt a királyi erdőben.
– Tudom, fiacskám, de nem nagyon érdekel. A Lőrinc gyereknek már három kívánságát teljesítettem: a gázszerelősséget, a nagybirtokosságot és a büntetlen előéletet. Tudja, ha nagyon ugrál menten izraeli, cigány, homoszexuális, liberális bevándorlóvá változtatom át afrikai ősökkel, és úgy kivágom az országból, hogy a kedves felesége egész nap csókolgathatja, akkor sem fog visszaváltozni megint Döbrögivé.
– Hűha! Ez így megy? Csak úgy lehet kívánni magamnak valamit? Nekem is szabadna, néne?
– Néne?! Ezt meg hol olvastad? Nincs nekem semmiféle őzikém. Na, jól van. Régebben ragaszkodtam volna az öreganyám megszólításhoz, de rájöttem, hogy teljesen felesleges, mivel hasznom nem nagyon származott belőle. Rőzsét meg gondolom, nem nagyon akarsz cipelni?
– Azt nem. Focista vagyok és miniszterelnök, meg persze még pártelnök is. Rőzsét nem cipelek. De ha kell hívok egy autót, persze csak akkor, ha van magánál annyi pénz, amennyi a fuvarra elég.
– Úgy nézek én ki, te szerencsétlen? Rendben. Valójában valami ilyesmire számítottam. Igen, így van. Lehet három kívánságod, de ezt már nagyon unom, ezért essünk túl rajta minél gyorsabban.
– Jó. Szóval az van, hogy én… Hát, szeretném meghódítani a világot. Úgy gondoltam az egészet.
– Azt a … Egy világkörüli utazás osztályon felüli szállodákkal nem lenne elég? Az is pont ugyanolyan, csak sokkal békésebb. De ha úgy akarod, lehetsz űrhajós is.
Bővebben ...
