- Részletek
-
Készült: 2015. május 12. kedd, 21:22
-
Találatok: 1908
A rendszerváltás óta a visegrádi régió kifejezetten jól teljesített a világ többi részéhez képest. A régió fejlettsége jelentősen közelebb van ma Németországhoz, mint 1995-ben. Bár a visegrádi régió lassabban növekszik, mint Kína vagy India, ennek fő oka az utóbbi országok kezdeti – és máig meglévő – jelentős fejlettségbeli lemaradása. Sokkal kedvezőbb a kép, ha a régiót az 1995-ben hasonló fejlettségi szinten álló Brazíliához, Törökországhoz, vagy Oroszországhoz hasonlítjuk. A baj az, hogy Magyarország viszont egyre inkább sereghajtóvá válik a visegrádi régión belül.
Huszonöt évvel a rendszerváltás és tizenegy évvel az EU-csatlakozás után a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) még mindig az Európai Unió kevésbé fejlett országai közé tartozik. De egyáltalán jó irányba tart-e a régió a rendszerváltás óta? Csökkent a lemaradása Nyugat Európától?
Első ábránk első két oszlopa a régió egészében az egy főre jutó GDP vásárlóerejét mutatja Németországéhoz képest 1995-ben és 2011-ben. Jól láthatjuk, hogy 1995 és 2011 között a régió lényegesen közelebb került a német szinthez. A régió egy főre jutó GDP-je 1995-ben a német mutató 49 százaléka volt csak; 2011-re ez az arány 59 százalékra nőtt. (Ábráink adatai elérhetőek itt.)
Az ábrán a régió átlaga mellett az ún. BRIC országokat (Brazília, Oroszország, India és Kína) is feltüntetjük, Törökországgal kiegészítve. Az országokat 1995-ös fejlettségi szintjük szerint rendeztük csökkenő sorrendben. Az ábra legfontosabb tanulsága az, hogy a 2011-es fejlettségi sorrend megegyezik az 1995-össel. India és Kína sokkal gyorsabban növekedett a többi országnál (Kína egy főre jutó GDP-je több mint kétszereződött, míg a visegrádi régiójé kevesebb, mint másfélszeresére nőtt), de ennek oka az a
jól dokumentált összefüggés
, hogy a szegényebb országok által elérhető növekedési ütem magasabb, mint a fejlettebb országoké. Erősen leegyszerűsítve a nagyon elmaradott országok esetében egyszerű reformokkal is gyors eredményt lehet elérni, de egy idő után elfogynak a gazdaságpolitika által könnyen orvosolható problémák és a növekedés lelassul, vagy megreked. Bár Kína (és kisebb mértékben India) növekedése nemzetközi összehasonlításban is páratlan volt, az egy főre jutó GDP várárlóereje még mindig csak negyedakkora, mint Németországban.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 12. kedd, 08:09
-
Találatok: 1728
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság jó pályán van, és egyre több nemzetközi elemző jelzi ennek a pályának a tarthatóságát. Az ellenzéki pártok hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben bírálták a gazdasági növekedés szerkezetét, a sokféle adónemet, és szóvá tették a dolgozói szegénység mértékét.
A napirend előtti felszólalások során az egészségügyi forrásokról, a devizahitelek forintosításáról, a nyugdíjreformról, és a halálbüntetésről is szó esett. Orbán Viktor sajtótájékoztatón azt közölte, hogy benyújtaná a magyar parlament elé vitára az Európai Bizottság javaslatát a bevándorlás szabályozásáról, amint megkapja a tervezetet.
Varga Mihály azt mondta, a magyar gazdaság kiemelkedően jól teljesít, ezt nemcsak a magyar kormány állítja, hanem az Európai Bizottság (EB), a Nemzetközi Valutalap (IMF), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a nagy nemzetközi intézmények, valamint a piaci elemzők is. A miniszter kijelentette: olyan költségvetést készítenek elő 2016-ra, amely további növekedéssel, a hiány 3 százalék alatti mértékével és a fogyasztás növekedésével számol. A lakosság egyre inkább érezni fogja a gazdasági növekedés hatásait - magyarázta.
Mint mondta, "meglepetésszámokat" produkált a magyar gazdaság, sokkal jobb eredményeket, mint amire bárki számított. Ismertetése szerint az IMF több dokumentumban is foglalkozott a magyar gazdasággal, és várakozásokhoz képest magasabb gazdasági növekedés mellett úgy látja: a folyó fizetési mérleg többlete 2 százalék helyett 4,8 százalék lesz, míg az államháztartási hiány a vártnál kisebb lesz, a lakossági fogyasztás mértéke pedig 2,6 százalékkal nő idén.
Varga Mihály elmondta, az EB tavaszi előrejelzésében szintén korrigálta a magyar gazdaság növekedési kilátásait, négytized százalékkal 2,8 százalékkal javította a várakozásokat. Az EB szerint a növekedés sokkal egészségesebb szerkezetű, és jelentése szerint annak fő hajtóereje idén a háztartások fogyasztása lehet - tette hozzá. A miniszter szerint a bizottság arra is kitér, hogy a munkanélküliségi mutató idén 7 százalékra süllyedhet, jövőre a 6 százalékos tartományba kerülhet. Ezek az előrejelzések összhangban vannak a magyar kormány várakozásaival - mutatott rá.
Varga Mihály azt mondta, míg az EB-nek 2005-ben figyelmeztetni kellett a magyar kormányt, hogy ne manipulálja a gazdasági adatokat, most az EB és az IMF jelentése is a kormány számait veszi alapul. A politikus felidézte azokat az ellenzéki véleményeket is, amelyek szerinte azt ismételgették: a magyar gazdaság nem tud növekedni, a gazdaságpolitika rossz irányba megy.
| A Fidesz adócsökkentéssel dicsekszik |
| Rogán Antal a magyar gazdaságról azt mondta, máshol is vannak uniós források, de a növekedés mégis alacsonyabb, mint Magyarországon. Ha a növekedésből befolyó összeget az állam alkalmazottai felélik, az néhány százezer embernek jelent jót, de ha adót csökkentenek, az négymillió dolgozó embernek jó - hangsúlyozta. |
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 10. vasárnap, 18:10
-
Találatok: 1967
Eddig próbáltuk megérteni a miniszterelnököt. Eddig azt gondoltuk, csak a túlsó politikai póluson áll, de neki is megvan a - szerintünk téves - világszemlélete. Hogy a beszéde ugyan innen nézve őrült, de van benne rendszer. Pénteki rádióinterjúja után viszont ki kell mondanunk: csak az őrült beszéd maradt, minden logika és politikai morál eltűnt belőle. Az ország egy politikai ámokfutó kezében van.
Orbán Viktor annyira saját elhivatott hatalmának, nagyságának rabja és áldozata lett, hogy önmagán kívül már nem lát, nem hall meg senkit. Most két kérdésen rágódik: a menekülteken és a halálbüntetés "napirenden tartásán". Ami a migránsokat illeti, elkobozná az embercsempészek hajóit, hogy senki ne tudjon útra kelni, nemzetállami sáncok mögé bújik az európai köztérről, onnan tárgyal (helyesen) Szerbiával és Koszovóval, de közben azzal riogat, mi lesz, ha ugyancsak nemzetállami keretek között Ausztria és Németország úgy dönt: nem fogad be több migránst. Ha ez a veszély, akkor vajon, miért nem összeurópai megoldásra törekszik?
Már a migránsüggyel (az unió szerint a "nemzeti konzultációnak az emberi természet leggyűlöletesebb részét előszedő pszichológiai terrorizmusával") is magára haragította az EU-t, hanem itt van még a halálbüntetés is. Amelyet egy hete még "csak" napirenden akart tartani. Most meg...
Mindig is tágra nyílt szemekkel figyeltük, ahogyan a kormányfő rezdüléstelen hazudtolja meg önmagát. De most a skizofrénia határát súrolja. Alig egy hete még azt mondta Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének, nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, Magyarország minden európai törvényt, szerződést kötelezőnek tart magára. Tegnap viszont azt nyilatkozta: ha a törvénytisztelő emberek megvédése nem megy másképp, akkor be kell vezetni. "A kérdés politikai megközelítése, hogy mi olyan európai közvéleményt akarunk kialakítani, hogy a halálbüntetés újra nemzeti jogkör legyen." Mi más volna ez, mint az európai értékrend bomlasztása? A ráció itt talajt veszt. A kormányfő azt kérdezi: mit tennének, ha a gyereküket ölnék meg? Túl azon, hogy egy politikai vezető feladata nem az, hogy a tömeg érzelmeit vakon kövesse, micsoda aljasság ilyet kérdezni? Mit lehet erre felelni?
Orbán közben elfeledkezett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének múlt heti szavairól: ha a halálbüntetés bevezetése volna a szándéka, akkor harc lesz. Mi lesz, ha tényleg harc lesz? Ha a falak nagy tologatása közben most az egyszer Orbán tempót tévesztett? Ha most tényleg az európai margóra rakják az országot. Mit fogunk kezdeni ezzel a kitagadott, pénztelen zárványországgal egy valóságos gazdasági szükségállapotban.
Ha öntelt meghasadtságában a kormányfő felelőtlen, az még nem teszi semmissé azok felelősségét, akik nemcsak nézik, hanem látják is, mi történik itt valójában. "Az embereket", akik bedőlnek az értelem nélküli érzelmi zsarolásnak leváltani nem lehet. Ám egy ponton túl semmi nem akadályozhatja a látókat abban, hogy szembeszálljanak a kormányfővel. A gazdasági elitnek, a holdudvarnak és magának a Fidesznek is el kell döntenie, meddig óhajtja még követni ámokfutásában a hatalmába belezavarodott vezért, aki hétről-hétre csinál hülyét saját híveiből is. / 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 09. szombat, 22:10
-
Találatok: 1797
A Költségvetési Tanács egy hét alatt elkészítette véleményét a kormány 2016-os költségvetési törvényjavaslatáról. A KT által csütörtökön nyilvánosságra hozott anyag alapján a jövő évi büdzsé néhány további fő számát is megismerhettük. De ennél sokkal érdekesebb, hogy a testület - a kormány számára súlyos következményekkel járó - véleményt alkotott az idén januárban életbe lépett adósságképlet teljesüléséről. Ezek szerint ugyanis a kormány a stabilitási törvényben szereplő adósságképlethez nem tartja magát, legalább 700 milliárd forintos megszorítást kellene végrehajtson jövőre, ami negatívan érintené az egész gazdaságot. Ezért a háromfős testület a Matolcsy György által még 2011-ben kidolgozott adósságképlet megváltoztatását javasolja. Most már kényszerhelyzetben van a kormány - erre pedig már korábban rámutatott a Portfolio.
Nincs ellenvetés, de!
A Költségvetési Tanács április 30-án kapta kézhez a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat dokumentumait, majd május 8-i ülésén megtárgyalta az erről alkotott véleményét, amit nyilvánosságra is hoztak (az eredeti dokumentum itt elérhető).
A Tanács véleményének már a legelején leszögezi, hogy a költségvetés korai elfogadása miatt a szokásostól eltérően több adatot nem tudott figyelembe venni véleménye kialakításakor.
Véleményében megállapította, hogy a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességével vagy végrehajthatóságával kapcsolatban nincsenek alapvető ellenvetései, azonban azt is megállapította, hogy a tervezet nem felel meg a stabilitási törvényben foglalt adósságképlet előírásának, ezért a képlet módosítását javasolja.
Dicséret is van
A Tanács úgy ítéli meg, hogy a 2015. évi költségvetés várható teljesülését a 2106. évi törvényjavaslat tervezete összességében a kormányzati makrogazdasági prognózissal összhangban vette figyelembe a 2016. évi költségvetési előirányzatok bázisaként. A gazdasági növekedés 2015-ben 3 százalék körüli lehet, ami segíti a központi költségvetés bevételeinek teljesülését és az idei 2,4 százalékos hiánycél tartását. A 2016. évi költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedésre épül, amely a jelenlegi ismeretek alapján konzervatív értékeléssel megalapozottnak tekinthető - olvasható a dokumentumban.
A tanács véleménye szerint a költségvetési javaslat alapjaként figyelembe vett gazdasági és államháztartási folyamatokat akkor lehet maradéktalanul fenntartani, ha a befektetői bizalom, a nemzetközi konjunktúra javul, a gazdasági növekedés erős marad, egyúttal a 2015-re felfutott beruházási ráta 2016-ban nem mérséklődik jelentősen az uniós források átmeneti csökkenése ellenére, többek között a jegybanki hitelprogrammal támogatott kkv szektor bővülése révén...
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 09. szombat, 04:19
-
Találatok: 1906
A vasárnapi zárva tartás nyomán valóban nőtt a kiskerforgalom, de ez csak a szokásos tavaszi élénkülés, továbbá - és ez a rossz hír - a korábbi években mértnél sokkal gyengébb. A nyitva tartási tilalom az élelmiszer-kereskedelmet várhatóan nem érinti komolyan, de a textil-, bútor- és iparcikk-boltok a vesztes oldalra kerülhetnek. A plázastop-törvény viszont nem veti vissza a fejlesztéseket.
A négymillió hazai háztartásból a GfK felmérése szerint 1,12 millió szokott szombaton élelmiszert vásárolni, közel 900 ezer pedig a hét utolsó napján - mondta a GfK Hungária ügyvezető igazgatója a BGF kereskedelmi konferenciáján. Kozák Ákos szerint a hipermarketeknél és diszkontoknál volt hagyományosan erősebb a vasárnap, ezek a boltok hosszabb távon a vesztesek közé kerülhetnek. A fogyasztók a vásárlásaik áttervezésével reagálnak, nagy kérdés viszont, hogy mi lesz a nem tervezett, impulzív vásárlások sorsa, illetve a bútor- és textilkereskedelemé, ahol szintén erősebbnek számított a vasárnap. Az élelmiszer-kereskedelemben ugyanakkor nem várható érdemi csökkenés a GfK prognózisa szerint - ez volt a tapasztalat Horvátországban is, ahol rövid ideig élt egy hasonló tilalom -, viszont textil-, bútor- és iparcikk-kereskedelemben elképzelhető a visszaesés.
Csak egy-két olyan hétvége volt, amit ne torzított volna valamilyen más esemény, azaz nemigen voltak a zárva tartással tisztán érintett vasárnapok, így nehéz egyelőre megítélni a szabályozás hatását - fogalmazott Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára. (Korábban az NGM helyettes államtitkára - konkrét adatok ismertetése nélkül - azt állította, hogy még nőtt is a forgalom március 15. után, az időközben megszellőztetett adatokat lásd a keretes írásban.) Az is ki fog derülni a következő hónapokban, hogy mely napokon érdemes megtartani a hosszított nyitva tartást.
Megvan az adat - nem kellene örülni
A kiskereskedelmi forgalom valóban nőtt március 15. után a megelőző időszakhoz képest - ismerte el a kormány által ezidáig konkrét adatok nélkül jelzett trendet Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A szakember az eddig nem publikált adatokat ismertetve elmondta: a vasárnapi zárva tartási tilalom március 15-i lépését megelőző héten a heti átlagos forgalom 140 milliárd forint volt, ami utána 150 milliárd forintra emelkedett. A dolog nem kis szépséghibája az, az elmúlt években a március mindig növekedést hozott februárhoz képest, méghozzá általában 15-20 százalékos nagyságút, amihez képest az idei bő 7 százalékos többlet inkább kiesést takar. Vámos hozzátette: a létszámcsökkentések már meg is indultak a kiskereskedelemben.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 07. csütörtök, 20:22
-
Találatok: 1685
A javuló gazdasági környezet ellenére az emberek többsége még mindig nem érezheti a bőrén a javulást, miközben a régió többi országától való leszakadásunk sem csökken. Ennek igen egyszerű magyarázata az, hogy hiába a kedvező 2014-es év, ennek ellenére a magyar gazdaság teljesítménye még mindig nem érte el a válság előtti szintet.
Ez természetesen nem csak a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitika eredménye, hiszen a gyurcsányi gazdaságpolitika ugyanúgy megbukott, amikor a magyar gazdaság 2009-ben az egyik legnagyobb visszaesést könyvelte el Európában.
A történetben viszont az a legaggasztóbb, hogy annak ellenére, hogy Magyarország egy felzárkózó ország, nemhogy nem sikerült a nyugat-európai szintet egy kicsit is megközelíteni, a régióban is egyre jobban leszakadtunk. Miközben a legtöbb régiós ország szisztematikusan közeledett az uniós átlaghoz, addig Magyarország 2005 óta az EU28 teljesítménye alatt teljesített. Az elmúlt 6 év szintén hozott hideget, meleget, összességében pedig csupán arra volt elegendő, hogy megközelítsük a válság előtti szintet.
A kétezres évek közepéig csak Csehországban volt magasabb az egy főre eső GDP a kelet-európai térségben, azóta sorra húznak el mellettünk a régiós országok. Jelenleg már nem is Csehországgal, Szlovákiával vagy Lengyelországgal versenyzünk, hanem Romániával és Bulgáriával.
Még nem értük el a válság előtti szintet
Annak ellenére, hogy 2014-ben 3 százalék felett emelkedett a gazdasági teljesítmény, és idén is 3 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés, még nagyon elhamarkodott lenne kijelenteni, hogy a gazdasági problémákat sikerült megoldani. Valójában az elmúlt 6 év (ebből 5 évben már a Fidesz kormányzott) csupán arra volt elegendő, hogy megközelítsük a válság előtti gazdasági teljesítményt, csak idén sikerülhet megugrani azt. Ez már csak azért is problémás, mert Magyarország egy felzárkózó országnak számít, ami azt jelenti, hogy normális gazdasági körülmények között a gazdasági teljesítménynek a fejlett országok szintjéhez kellene konvergálnia.
Bár a konvergencia módja és sebessége körül számos vita van, az azért világosan látható, hogy ha egy országban az ellátó rendszerek jól működnek, a világgazdaságban konjunktúra van, az ország gazdaságpolitikája jó, és a jó tőkevonzó képesség adottságnak tekinthető, akkor egy felzárkózó országnak nagyobb növekedést kell felmutatnia, mint egy fejlettnek. Még akkor is, ha erőforrásszegény, mivel a természetes erőforrásokban gazdag országok sokszor arra a tévútra lépnek, hogy felépítenek egy homogén, aszimmetrikus gazdasági rendszert, ami egy ideig jól működik, aztán az első sokkhatás súlyos károkozat okoz.
Magyarország sok szempontból "átlagos" országnak tekinthető, de a régió országai, adottságaikat tekintve, nem emelkednek ki hozzánk képest. Ennek ellenére mégis azt lehetett tapasztalni, hogy az elmúlt 10 évben sorra elhúztak mellettünk ezek az országok. Két évvel ezelőtt már megírtuk, hogy Magyarország 10 évet vesztegetett el, és bár azóta sokat javult a gazdasági helyzet, mégsem sikerült kicsit sem felzárkóznunk.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 06. szerda, 23:22
-
Találatok: 1894
Mosolyogj, köszönd meg, légy hálás és alázatos. Emberkisérlet Mária országában.
Hegedűs Zsuzsa szimpatikus asszony. Orbán Viktor főtanácsadója, a "Minden Gyermek Lakjon Jól" Alapítvány elnöke. Éppen a napokban láttam valamelyik tévécsatornán, ahol elméletileg vitapartner, gyakorlatilag kinyilatkoztatói státuszban pompáskodott. Sikerült megtudnom tőle néhányszor, hogy ő Franciaországban tanult, élt, dolgozott, de aztán hazajött és megszüntette a gyermekéhezést.
Most nézem a képriportokat a legújabb jótéteményeiről. Egy Székely nevű faluban osztott malacokat a rászorulóknak és mellé egy zsák tápot. Nyilván a "Minden Malac Lakjon Jól" keretében. A malac biztosan jól is lakik, nagyjából egy hétig. Aztán elfogy a táp.
Maga a gondolat, a vetőmag, növendékállat eljuttatása a rászorulókhoz nagyon dicséretes. De nem tudom, mennyire végiggondolt és mennyi valós haszna van. Az előző években csibét-kacsát osztottak. Az előnevelt állatokat Spanyolországból vásárolták, a szállítási költség kicsit magasabb volt, mint a jószágok vételára.
Hegedűs Zsuzsa azt nyilatkozta a sajtónak:
„Legfontosabb kritérium mind a vetőmagoknál, mind a háztáji állatoknál, hogy biók legyenek, hiszen így nem kell rájuk költeni az egyébként is nagy szegénységben élő családoknak. A vetőmagokat nem kell trágyázni, a szabad tartású csibéknek pedig nem kell tápot adni, mert kikapirgálják maguknak az eleséget.”
A nagyon szimpatikus miniszterelnöki főtanácsadó biztosan remekül ért valamihez, de az nem növénytermesztés, nem is állatenyésztés. A "bió" az nem jelenti, hogy valami önellátó csoda lenne. Az csak annyit jelent, hogy nem használtak mesterséges kemikáliákat a termesztés során, illetve az állatok nem kaptak antibiotikumot. A vetőmagnak tápanyag kell, még akor is, ha "bió". Ha sovány a talaj, ahová ültetik, akkor nagyjából semmi nem lesz belőle. Annyi szépséghibája van még a dolognak, hogy a fertőzések ellen nem kezelt vetőmag egy fertőzött talajba vetve ki sem fog kellni, vagy az első betegség elviszi.
A "bió" baromfi sem fog elmenni vadászni élelemre. Ha van honnan és van mit, kikaparja. Persze. De sóderen-agyagon nem él meg, hanem éhen fog dögleni. Persze csak akkor, ha ezt megelőzően nem vitte el valami fertőzés, tyúktetű, hasmenés, vagy hasonló, a "bió" mivoltra fittyet hányó nyavalya.
Félek tőle, hogy a most kiosztott malackák jó része sem éri meg a felnőtt kort, mert sokan talán nem is tudják hová tenni, nem értenek a tartásukhoz, vagy egyszerűen nem lesz pénz a további élelmezésükre. Azokban a családokban, ahol a gyermekek is éheznek, igen kevés moslék képződik ugyanis.
A gondolat tehát jó, minden más nem annyira. Inkább látványelem, mint megoldás. Biztosan jól lehet fotózni a miniszterelnöki főtanácsadó-alapítványi elnökasszonyt, amint megérkezik a majdnem teljes munkanélküliséggel büszkélkedő faluba, kiszáll az Audiból ő és a három kutyusa, majd megmenti a népet. Mint annyi minden, ez is csak máz a semmin. Ha egy ház két fala kidőlt, a tető megroskadt és az egész összerogyni készül, akkor nem az ereszt kell színesre festeni. Szerintem.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 04. hétfő, 21:07
-
Találatok: 1748
A kormány a nagybirtokok arányát húsz százalékban maximalizálná. Orbán Viktor erre vezeti vissza a Simicska Lajossal való ütközetét. A területalapú támogatásokra most kell bejelentkezni, így hamarosan kiderül, mely nagybirtokosokba és mekkorát rúgtak. De veszélyben vannak a kisgazdák is.
„A mezőgazdaság nyolcvan százalékának kisgazda alapokon kell állnia. A nagybirtokrendszer és a kisgazdavilág konfliktusáról van szó” – mondta Orbán Viktor az Echo Televízióban a Bayer Zsoltnak adott interjúban. A kormányfő arra vezeti vissza a Simicska Lajossal való konfliktusát is, hogy a kormány 20 százalékban maximalizálná a nagybirtokok arányát. De ezzel nem csak az egykori barátnak üzent hadat a kormányfő. Az elmúlt tíz évben ugyanis komoly nagybirtok-csomópontok alakultak ki a mezőgazdaságban.
Aki nem dugta homokba a fejét, tisztában van vele, hogy évről évre Simicska Lajos–Nyerges Zsolt, Csányi Sándor és Leisztinger Tamás érdekeltségei viszik el az országban a legnagyobb támogatási pénzeket. (A K-Monitor friss összesítése szerint e három érdekcsoport 2014-ben összesen közel 16 milliárd forint támogatáshoz jutott.) A miniszterelnök szavai szerint viszont a nagybirtokok súlyát csökkenteni fogják, tegyük hozzá, hogy az ezekhez köthető társaságokat, ahol lehet, ütik-vágják. A támadás azonban nemcsak ellenük, hanem a nagybirtokosoknak kikiáltott mezőgazdasági tömörülések ellen is borítékolható.
A terv nem új. Lázár János, amikor tavaly arról beszélt, hogy az uniós, területalapú támogatások kifizetését 1200 hektár fölött teljes egészében megvonják, éppen hasonló arányú mezőgazdaságot vizionált. Nyilatkozata arról szólt, hogy az eddigi „korrupt” támogatási rendszert úgy alakítják át 2015-től, hogy megerősítik benne a falumegtartó és agrárius jelleget, a kisvállalkozók arányát a mostani 50 százalékról 80-ra tornásszák fel a nagybirtokok ellenében. Az kap segítséget a kormánytól – jegyezte meg –, aki munkahelyet teremt. Hozzátette, hogy az iparszerű növénytermesztéssel foglalkozókat korlátozni fogják, s előnyt élveznek az állattartók és a kertészeti családi vállalkozók.
E mostani fejlemények azt jelentik, hogy a nagybirtokok elleni kormányzati harc már nemcsak vízió, hanem meg is indult, hiszen a területalapú támogatásokra éppen a napokban kell bejelentkezni,
így hamarosan kiderül az is, hogy kibe és mekkorát sikerült rúgni.
Talán éppen azért hozakodott elő ezzel a témával most a kormányfő, hogy felvezesse a hírt: visszavágják a legnagyobbakat.
Az agrárium átalakításának ezzel az irányvonalával azonban több baj is akad. Ez a megközelítés nem nagyon vesz tudomást a piac felépítéséről, és mintha arról is megfeledkezne, hogy a kis- és középbirtokosi réteg tőkeellátottsága ijesztően alacsony. Az egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy az, aki 2015. év elején komolyan hisz a törpebirtokok számának növelésével javítható mezőgazdasági hatékonyságban, versenyképességben, az „hozzá nem értő amatőr”.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 04. hétfő, 08:56
-
Találatok: 1619
Íme, itt áll előttünk teljes pompájában Orbánország, amelynek minden zugában és eresztékében mindenki, aki kapcsolatba kerül a közpénzzel vagy az állam közvetítette uniós pénzzel, lop, csal, hazudik és titkolózik.
Klasszikus eset a harmadik világból: nemzetközi segélyt kap egy ország, de mire a rászorultakhoz jut, nagy részét ellopják, és az ország urait gazdagítja. Amikor régebben ilyesmiről olvastam, kis lenézéssel vegyes elégtétellel gondoltam arra, hogy micsoda primitív népek vannak a világon, bezzeg én nem ilyen országban élek.
Vagy mégis?
Az április 2-i 168 ÓRA egy kitűnő cikkében már-már megszokottá vált esetről számolt be Kardos Ernő. Van benne minden: eltűnt pénz, a törvény szerint is nyilvános adatot titkoló sajtófőnök, hazudozó árubeszerző – egyszóval igazi fideszes buli, haverok és Fanta. (Helyesbítés: Fanta az nincs. És ügyészségi vizsgálat sincs.)
Történt ugyanis, hogy az a rohadt, gyarmatosító Európai Bizottság, annak is az a ronda, bürokratikus nevű Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatósága valami undorító akciót hirdetett a korszerű táplálkozás megismertetésére. Ennek keretében hozzánk vágtak körülbelül 135 millió forintot. Hogy pontosan mennyit, azt nem lehet tudni, mert az akció magyar felelősei titkolják, holott kötelességük lenne nyilvánosságra hozni. Persze ha nyilvánosságra hoznák, akkor rögtön lehetne tudni, hogy ebből mennyit… És hogy hova …
Ebből a körülbelül 135 millió forintból egy éven keresztül 3500 családnak kellene minden hónapban egy ajándékcsomagot kapnia a megismertetésre szánt zöldségekből és gyümölcsökből. Egy-egy ajándékcsomagba körülbelül 3200 forint értékű zöldséget és gyümölcsöt lehetett volna tenni. Ezzel szemben a csomagokat összeállító cégtől 2 euró (kb. 600 forint) értékű csomagokat rendeltek. Hova lett a csomagonkénti 2600 forint, vagyis az összesen 109 millió forint különbözet? Persze biztosan le van papírozva. Nyilván megvannak a számlák a szállításról, az akció reklámköltségeiről, hatástanulmány készítéséről és a Fideszhez közeli bonyolítók béréről. Ennyiben biztosan különbözünk a harmadik világbeli diktatúráktól. Ott nem papíroznak, csak zsebre vágják a pénzt. De azért érdemes összegezni: az Európai Bizottságtól kapott pénz 26 százaléka ment a csomagokra, vagyis az eredeti célra, és 74 százaléka nem tudni, hova. Érdemes hát titkolózni!
Így aztán nem csoda, hogy a megismertetésre szánt zöldségek és gyümölcsök között nem volt sem brokkoli, sem padlizsán, sem spárga, sem jégsaláta, sem cukkini, sem rukola, sem narancs, sem banán, sem papaja, sem mangó. Az első hónapban kiosztott csomagban volt egy rohadt negyed tök és három cékla, a márciusi csomagban pedig négy szál újhagyma és egy kiló alma. Ez minden bizonnyal kimeríti az arcátlanság (vagy ha fideszfülnek jobban tetszik: a pofátlanság) szótári jelentését.
Bővebben ...
