Ül a blogger, hosszú, méla lesben, s bánatosan szemléli a magyar baloldal agóniáját. Sokszor úgy érzi, hogy érti, miről is van szó, aztán történnek mindenféle, a józan észnek ellentmondó dolgok, melyektől úgy érzi magát, mint Józsi bácsi a műrepülés során, vagy, mintha egy divatos író szürreális alkotásának háromfejű hősét szemlélné, mely fejek egymás fülét harapnák, szembeköpdösnék egymást, majd az ég felé köpve tanulmányoznák a szabadesést saját szemükön is.
Ennél már csak a valóság szürreálisabb, melyben a szocialista párttagok a megújulás jegyében meg voltak képesek választani pártelnöknek Puch Lászlót, akiről ha azt állítjuk, hogy olyan, mint egy végső stádiumában zabáló gyomorrák az emberi testben, akkor azt a gyomorrák kikéri magának. Puch, a volt pártpénztárnok maga az állatorvosi ló – elnézést a lovaktól is – melyen tanulmányozni lehet a pártfinanszírozási rendszer összes betegségét és a pártpénzek közelében lebzselő pénzcsinálók morális állapotát.
Tudja ezt a szocialistáknál mindenki, legalábbis, most már tudnia kell mindenkinek, hiszen nyilvánosságra kerültek az ezidáig gondosan takargatott összefüggések Puch magánérdekeltségei és az MSZP érdekkörébe tartozó cégek között. Gyakorlatilag tiszta a kép, mára nyilvánvalóvá vált, hogy amiről a tagság úgy tudta, hogy a párté, az voltaképpen a volt pártpénztárnoké, aki ma olyan helyzetben tudja önmagát és pártját, hogy mára már takargatnia sem kell vagyonosodásának forrását.
Őt megértem, végtére is nem lehet mindenki jellemóriás, puritánnak is születni kell leginkább – hát istenem, ha egy vidéki gyerek hatalomhoz jut, akkor szerezni kell, ha a fene fenét eszik is, hiszen aki ilyen helyzetben nem szerez, az - szép magyar kifejezéssel élve - élhetetlennek minősíthető. Hát ő nem az.
Azt viszont nem értem, hogy a baranyai szocialisták mit esznek rajta, mert vagy mindegyikük kap évente egy hízott disznót, vagy a vezetőségválasztáson kapnak egy ebédet és van tombola is, melyen kisorsolják Szili Kati hátrahagyott rokolyáját – vagy sikerült a tagságot a baranyai pszichiátriai osztályok betegeiből toborozni.
Ha valaki majd egyszer megírja az MSZP lezúzásának rövid történetét, Baranya dicsőséges helyet kap a történetben, hiszen kevés területi szervezet tett ennek érdekében annyit, mint a baranyai.
A kormány által fontolgatott, útépítőket sújtó különadó legnagyobb hazai vesztese a Közgép lehet.
Még januárban megjelentettünk egy listát arról, hogy 2007 óta mely cégek kapták azokat az útépítési megbízásokat, amelyeket akkoriban az EU kifogásolt:
Colas: 116 mrd Ft (francia)
Közgép 113 mrd Ft (magyar)
Strabag 105 mrd Ft (osztrák)
Duna Aszfalt 102 mrd Ft (magyar)
Swietelsky 60 mrd Ft (osztrák)
Ez nem az összes útépítés, amire a különadó vonatkozik, de nagyságrendileg pontosan kifejezi, hogy melyik céget mennyire érintene a különadó. Ennek a különadónak ugyanis éppen az az egyik indoka, hogy az EU megtámadott számos, 2007 óta kiírt útépítési közbeszerzést, és ezért 60 – 90 milliárd forint körüli büntetést kaphat heteken belül az ország. Állítólag ezt próbálja most beszedni az útépítő cégektől a kormány.
Az EU-s büntetés és az adó kivetése között a hivatalos indoklásban nincs összefüggés, de úgy tudjuk, hogy a kettőt előbb-utóbb össze fogják kötni. Az is feltűnő, hogy éppen 2007 – 2014 közti építkezésekre vetnék ki, vagyis arra az időszakra, amit az EU-s büntetés is érint.
Ugyanakkor a 15 százalékos visszamenőleges adó ötlete aligha csak az EU-s büntetés miatt merült fel, ez ellen több érv is szól:
A kormány hivatalosan tagadja, hogy ezek a közbeszerzések hibásak lettek volna, tavaly óta legalábbis ezt bizonygatja a magyar kormány Brüsszelben.
A büntetés elvben nem jelenti ennek a pénznek az elvesztését, a szabályok szerint ha 2015 végéig ezeket más pályázatokon sikerült elkölteni, akkor visszaszerezhető lesz.
Nem a pályázók hibája volt, hogy a bizottság kifogásolta a magyar útépítéseket. (A bizottság szerint nem lehetett volna kikötni, hogy csak az pályázhat, akinek van aszfaltkeverő telepe az építkezés környékén.)
Abban az esetben lennének az útépítők a bűnösek, ha korrupcióval vették volna rá a kormányokat, hogy ilyenek legyenek a pályázati feltételek. Azonban ha ez így lett volna, akkor a rendőrség és nem az adóhatóság dolga lenne ezt megtorolni.
A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a Mol ismét kétes ügyletekbe keveredett, a cég és az állam közös erővel tette tönkre a Dunamenti Erőművet – mondta sajtótájékoztatóját követően, az MTI-nek kedden Varju László.
A párt elnökségi tagja arról beszélt, hogy az állam nem kötött átvételi szerződést az erőművel, miközben a másik oldalról csak a drága orosz gázt biztosították számukra. Hangsúlyozta, hogy a drága gázból készült áramot a Magyar Villamos Művek csak olyan áron vette át, hogy amiatt a termelés veszteségessé vált. Ennek következtében a működtetető ellehetetlenült, dolgozókat bocsátottak el és leállították a termelést – folytatta.
Mi a gond a Dunamenti Erőművel? - Közzététel: 2014. júl. 9. - Az ATV Start vendége Varju László pártigazgató, DK.
Tudjuk, mostanában az RTL klub híradójában tárgyaltak minden más belpolitikai hírt és témát elhomályosítanak a nyilvánosság előtt; a honi tévénézők eleddig bulváranyagokkal jóllakatott többsége naponta esik egyik meglepetésből a másikba, amint a reklámadó-háború jóvoltából váratlanul sok mindent megtudhat a kormánytagok és csatolt részeik igazán tempós vagyonosodásáról.
Kétségtelen, nem lehet eléggé értékelni az RTL újabban támadt elszántságát e kényes információk közzétételére, s az is természetes, hogy a média más fórumain ennek a missziónak rendszeres és élénk visszhangja támad.
Mindazonáltal kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy a legnagyobb nézettségű kereskedelmi csatorna kínálatán kívül is akadnak fontos témák, amelyeket vagy nem érdemesítünk egy-egy rövidhírnél többre, vagy letudunk a kurrens szenzációkhoz képest marginális tudósításokkal. Ahelyett, hogy legalább annyi teret kapnának, mint mondjuk az L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár által működtetett hűbéri láncolat - egyébként korántsem elhanyagolható jelentőségű - feltérképezése.
Elszórt, rapszodikusan felbukkanó sajtóanyagok foglalkoznak ugyan például az egészségügy krónikusan kétségbeejtő helyzetével, de mindazok az anomáliák, amelyek ezt az "életbevágó" jelentőségű ellátórendszert folyamatosan terhelik, nem állnak a legnagyobb hatású orgánumok fontossági sorrendjének élén.
Amikor négy év lankadatlan sikerpropagandája után minden indoklás nélkül leváltották a területért felelős államtitkárt, Szócska Miklóst, helyére az a Zombor Gábor került, aki egykori kórházigazgatóként alighanem ismeri annyira új feladatkörét, hogy beiktatása után felelősséggel szedhette le a keresztvizet lényegében mindarról, amire elődje oly büszke volt. Zombor nem tagadta a növekvő kórházi adósságállomány veszélyes kezeletlenségét, az orvosok és a betegek közös elégedetlenségét, az irányítás alapvető zavarait. S bár megígérte a rendszer általános reparációját - arra azonban nem adott magyarázatot, hogy az miért nem történt meg már az előző kormányzati ciklusban.
Az első becslések szerint éves szinten körülbelül 15 millió euróval nő az RTL Group adófizetési kötelezettsége a magyarországi reklámadó bevezetésével – közölte hétfő reggel a luxembourgi székhelyű nemzetközi médiacsoport. Azt még nem tudni, mekkora értékvesztés várható az új teher miatt a magyar RTL-nél, az ezzel kapcsolatos előrejelzést a tervek szerint augusztus 21-én hozzák nyilvánosságra. Az RTL két vezére vészjelzést küldött Luxembourgból a magyarországi befektetőknek.
A reklámadó bevezetése miatt rövid idő alatt látványosan megromlott az Orbán-kormány és a magyar RTL, illetve a külföldi tulajdonos RTL Group kapcsolata. Hetek óta egymásnak üzengetnek a két oldal szereplői: egyes kormánypárti politikusok adócsalást emlegettek a kereskedelmi televízióval kapcsolatban, az RTL Híradó pedig egyes vélemények szerint a korábbiakhoz képest sokkal kritikusabb lett a kormánypárti politikusokkal.
Az utolsó pillanatban – az RTL-lel személyesen is konfrontálódó – Gulyás Gergely vezette parlamenti bizottság benyújtott egy módosító indítványt, amely lehetővé tette, hogy nehéz helyzetben lévő vállalatok leírhassák veszteségük egy részét a reklámadóból. Ezt a módosítást nevezte az ellenzék „lex TV2-nek”, mert szerintük a Fidesz így mentette fel a céget a teher megfizetése alól (a tévétársaság 2010 óta veszteséges, tavaly 11 milliárdos mínuszt könyvelt el).
A törvény elfogadása után derült ki, hogy 2012-ben az RTL egy bonyolult, házon belüli cégeladás után – az akkori adójogszabályoknak megfelelően – maga is elhatárolt 23,7 milliárd vesztességet. Ezt továbbgörgette a következő évekre, így ő is élhetett ezzel a reklámadót csökkentő kedvezménnyel. A hvg.hu akkori számításai szerint az idei évre adott kedvezmény 1,6-2,3 milliárdnyi könnyítést jelentett volna a cégnek, amely az engedmény ellenére így is, úgy is a legnagyobb befizető maradt volna. Csakhogy a kormány – miután az RTL 2012-es veszteségelhatárolása nyilvánosságra került – ráküldte az adóhatóságot a cégre, majd még a törvényt is módosította úgy, hogy a tévétársaság ne tudjon élni a kedvezménnyel.
A teremtéskor Isten nemcsak a világot, hanem a nyelvet is megteremtette. Amit teremtett, annak nevet is adott. "És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és nevezé a setétséget éjszakának … És nevezé Isten a mennyezetet égnek … És nevezé Isten a szárazat földnek ... (Szent Biblia 5)". Aztán a nyelvet jóhiszeműen az emberre bízta: "elvivé [az állatokat] az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak a neve" (uo. 5-6). A hazugság nyelvét már az ember teremtette meg...
A Teremtő értelmezésében a nyelv feladata az igazmondás, ami előírja a hozzá rendelt felszíni struktúrákat. Az igazmondás az ember veleszületett közlésmódja. Ezt a nyelvet tanuljuk anyánktól, ezt a nyelvet tanítják az iskolákban, erre irányulnak a klasszikus nyelvtudomány kutatásai.
Látszatra a hazugság a megtévesztésig hasonlít az igazmondásra. Ám ez csak a látszat! A nyelv érzelmi-értékelő szerkezeteit vizsgáló résztudomány rendelkezik a hazugság leleplezésére szakosodott eszköztárral. Az alattomos nyelvi manipuláció rendszerint a szövegek érzelmi-értékelő és világismereti összetevőit támadja sikeresen. Kiváltképp a beszédpartneri bizalom, valamint az igazság kontrollálhatóságának elve bizonyul gyenge pontnak a hazugságtechnikákkal szemben. A huszonegyedik század mindenre kiterjedő mediatizációja pedig különösen jó táptalaja a populista törekvéseknek.
Tekintsünk egy szemléletes példát. A tanmesében a farkast kiáltó fiúnak az emberek kétszer adtak bizalmat. Feltételezték, hogy a fiú hiteles személy. Midőn látták, hogy híresztelései hamisak, megvonták tőle a bizalmat. Az igazság tehát akkor győzhet, ha azt az emberek képesek meglátni. A bizalom elve alapján hiszünk szüleinknek, tanárainknak, a MÁV menetrendnek, a politikusoknak. A világról szerzett tudást ezek a mediátorok közvetítik a gyermekeknek, tanulóknak, választópolgároknak. Ha a bizalom megrendül, a nyelv "elromlik". A bizalom alapját a beszélő hitelessége, illetve annak látszata képezi. Hosszú távon mikor tekinthető garantáltnak ez az erény? Ha a hallgató az igazság megismerésében, a mediátor pedig e szükséglet kielégítésében érdekelt.
Tanulságos eredményekkel zárult az európai választás, és azóta is áll a bál Juncker ürügyén. Még tanulságosabb, ahogy erre azok reagáltak, akik még így 21 éves fennállás (és 10 év magyar tagság) után sem értik, miről szól az Európai Unió.
Az ő kedvükért bemutatnám, erről:
A350 XWB first flight - best of 14 June 2013 - Közzététel: 2013. jún. 14.
El is magyarázom. Európa egyfelől kulturális közösség. Akár tetszik, akár nem, a történelemben sokkal több minden köti össze a kontinens államait, mint ami elválasztja őket, és a főbb játékszabályok mindenütt ugyanazok. Persze, számos kulturális különbség van, de nagyjából tudjuk, mit illik és mit nem illik bizonyos szituációkban, és ebben nincsenek nagy eltérések. Másfelől Európa a négy alapszabadságot, a munkaerő, a tőke, az áruk és szolgáltatások szabad áramlását biztosító egységes piac. A kettő együtt teszi lehetővé, hogy világszinten versenyképes, csúcstechnológiát létrehozni képes tudás jöjjön létre. Erre önmagában egy európai nemzetállam sem képes.
Azt hiszem, a magyar Alkotmánybíróság (Ab) végérvényesen utat tévesztett. Azon intézmény, amelynek már a neve is merő úttévesztés, hiszen Magyarországnak nincs alkotmánya, csupán valamiféle alaptörvénynek nevezett „betonszilárdságú” pántlikás butykosa.
Szóval a magyar jogrendszer legfelső grémiuma - amely után már csak a csillagos ég – olyasféle területre tévedt, amely sehogyan sem illeszthető a jog rendszerébe. Nevezetesen, a tér és idő viszonyának sikamlós elméleti területére. Az Ab, a takarékszövetkezetek einstandolásának ügyében hozott határozatának indoklásában ugyanis ez szerepel szó szerint: „…az egyesülési és a tulajdonjog közérdekből korlátozható, és a korlátozást jelen esetben kompenzálják a takarékok összehangolt működéséből eredő majdani előnyök.”.
Nos, ezek után már azon sem csodálkoznék, ha az Alkotmánybíróság mondjuk Albert Einstein téridő elméletében hozna mindent eldöntő határozatot. Apropó Einstein. A világhírű tudós sem vetemedett olyasmire, hogy a jövő vonatkozásában állítson fel elméleteket. Azt meghagyta az asztrológusok és jósok szórakozásának. Az olyanoknak, mint például a magyar Alkotmánybíróság. Mert ezek szerint az Ab már ismeri a jövőt. A magyar jövőt, amelyet inkább nevezhetnénk fekete lyuknak. Mindent és mindenkit elnyelő (benyelő) fekete lyuknak. Ahol már nem érvényesek a fizika törvényei, ahol minden lehetséges, még az is, hogy a múlt a jelenbe, a jelen pedig a jövőbe fordul. Akárcsak a magyar alkotmányos jogban.
Valamit azért nem értek. Ha az Ab ennyire tisztában van a „majdannal” (ez a majdan nem az a Majdan, ámbár még lehet az is a téridőben, amikor is idővel a tér lesz mérvadó), akkor hogyan lehetséges az, hogy nem látta például a MANYUP 3000 milliárdja lenyúlásának majdani „előnyeit”. Mert abból a jelenből sem lett szép jövő (egyeseknek persze lett), csak elsíbolt ezermilliárdok, eltőzsdézett MOL részvények, jókamatért visszavásárolt államkötvények, önkormányzati hiteltörlesztések, stb. És lett a „majdanból” szép új jelen, amelyben van ismétlődő túlzottdeficit-eljárás, van eget ostromló államháztartási hiány, elvándorlás, szakmai leépülés és annak ígérete, hogy például majdan nem lesz nyugdíj. / plajbasz.blogspot
2014-ben egy teljesen korrekt és méltányolandó fejlesztés: "elektronikus anyakönyvvezetés".
Július elsejével lépett hatályba az elektronikus anyakönyvezés bevezetéséről szóló törvény, ezzel megszűnt a papír alapú anyakönyvezés. Az anyakönyvi nyilvántartást kézzel vezették, ám júliustól elektronikus formában tartalmazó központi nyilvántartás jön létre. A jelenlegi négyféle születési, halotti, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolati anyakönyvet egyetlen, személyhez kötött nyilvántartás váltja fel. Az elektronikus rendszer kiépülésével jelentősen felgyorsul és egyszerűsödik az ügyintézés, hiszen bárhol, bármelyik anyakönyvvezetőnél (illetve külföldön is) le lehet majd kérni a kivonatokat. A bíróságok közvetlenül is hozzáférnek majd a digitális anyakönyvekhez, így az előttük folyó eljárásokban nem kell majd kivonatot csatolni.
Én az anyakönyvvel csak egyszer találkoztam, az esküvőm napján, amikor külön autót kellett küldeni az anyakönyvvezetőért, mert nem lehet csak "úgy" hozni-vinni az anyakönyvet, meg kellett adni neki a méltó módját. Amúgy egy baromi nagy könyv, lehete benne lapozgatni ezerrel. Na, ennek most már vége. Az esküvőn azért lesz mit aláérni, de a házassági anyakönyv is elektronikus lesz.
Ha jól sejtem, senkiben sem fogok nagy megrázkódtatást okozni, ha elárulom, hogy a kormány 2009-ben (!) döntött az elektronikus anyakönyvi rendszer bevezetéséről, és ki is írta 2009 nyarán a pályázatot, 1,5 milliárd forint EU-s támogatást elkülönítve a projektre:
"A Kormány a 2009. március 4-i ülésén hagyta jóvá az Elektronikus közigazgatás operatív program 2009-2010. évi akciótervét, mely keretében kiemelt projektként nevesítette a jelen útmutatóban nevesített projektet."
2009 év végén olvashattuk, hogy 2011. január elsején indul az elektronikus anyakönyvvezetés.