Így kaparinthatják meg strómanok az állami földek legjavát

Részletek

Készült: 2015. október 07. szerda, 19:02

Print 

Találatok: 2162

Az állami földek értékesebb felén akar hipersebességgel túladni a kormány. Az egy megyényi terület elárverezésével Orbán a parlamentet is megpróbálja megkerülni, mert a Fidesz frakcióban és a szellemi hátországban sem aratott osztatlan sikert a terv. Az ügylet körül jócskán vannak jogi visszásságok is: a földüggyel foglalkozó szakértők szerint strómanok hálózata által működtetett nagygazdaságok tehetik rá a kezüket az állami földvagyonra.

Magyarország összes területének (9,3 millió hektár) 79,6 százaléka termőföld (7,4 millió ha), 20,4 százaléka pedig művelés alól kivett terület (1,9 millió ha) volt 2011-ben. A termőföldek java része magánkézben volt, az állami tulajdon csupán 11,4 százalékot tett ki, ami 843.600 hektárt jelent. Most ennek közel a felét (45 százalékát), abból is a legértékesebb szántókat akarja eladni, nagyon szoros határidővel a kormányzat.

Az agrárkamarai elnök 500 milliárdról, Lázár János miniszter 300 milliárdról beszélt, amikor az eladásból származó várható összes bevételről kérdezték őket. A kormányzat már régóta készülhet erre a privatizációs hullámra, mivel a 2015-ös és a 2016-os központi költségvetésben is megjelent az akkor még rejtélyes tétel az „egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek” soron. Ez a fenti politikusi becsléseknél pontosabb adatot tartalmaz: a két évben összesen 334 milliárd bevétellel számol a kormányzat.

Sokat bukhat vele az állam, de igyekeznek eltitkolni

A tömeges földeladás nem hirtelen ötlettől vezérelt kormányzati lépés: a kabinet már több ülésén is foglalkozott az üggyel egy nyáron született előkészítő dokumentum alapján. Ebben a kiszivárgott döntés-előkészítő anyagban lévő információk alapján lehet arra is következtetni, hogy a kormány szeretné elkerülni a nagy “felhajtást” az ügy körül.

Egyrészt az előkészítő dokumentumban egyértelmű utalás szerepel arra, hogy nem kívánják a vonatkozó törvényi szabályozásokat megváltoztatni azért, hogy ne kerüljön a politikailag kényes téma a parlament elé, inkább csak kormányrendeletek szintjén vezetik be a változtatásokat. Másrészt az Orbán-kabinet jól érzékelhetően, a hivatkozott előterjesztéssel összhangban, most csakis a követő típusú, tárcaközleményekkel operáló kommunikációban bízik, nem verik nagydobra a készülő eladást.

Pedig a földeladást érdekes konstrukció, állami hitel is segíti. A kormányzati szereplők megnyilvánulásai alapján sejthető, hogy az állami tulajdonú és irányítású Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egy olyan konstrukciót dolgoz ki, amelyben a hitel a liciten kialakult végső árhoz fog igazodni. A kölcsön kedvezményes kamatát 2,5 százalékban szeretnék maximalizálni.

Az állami hitelből megvásárolt állami földekkel csak az állam nem jár jól, hiszen egyrészt elesik a bérletből származó bevételtől, ami sok esetben magasabb lehet, mint a hitel kamata. Másrészt olyan vagyonelemétől válik meg az állam, ami hosszútávon egyre értékesebb lesz. Az alábbi táblázatban látható, hogy csupán három olyan év volt a vizsgált időszakban, amikor a földterületek átlagára 2,5 százaléknál alacsonyabb értékben emelkedett.

A földhöz jutók ellenben nagyon jól járnak, hiszen csak az uniós területalapú támogatásból hektáronként 68 ezer forintot vehetnek fel a gazdálkodók. Az eladandó 380 ezer hektárra számolva az évenként 25,68 milliárd forintos bevételt jelenthet az új tulajdonosoknak. Pár évtizeden belül a földtulajdon kérdése az egyik legfontosabb politikai kérdés lehet.

A földkérdés a 21. század kulcskérdése

 

Hosszabb távon biztosan lehet arra számítani, hogy ha a globálisan növekvő népesség növekvő jólét mellett egyre több élelmiszert fogyaszt, akkor a földárakat is nőni fognak. A magyar termőföld ára is emelkedő tendenciát mutat.

 

Nem véletlenül használják a termőföldet befektetési formaként egyre többen. Vannak erre specializálódott társaságok is, akik segítenek a befektetni szándékozóknak földet vásárolni. A nemzetközi tendenciák is segítik a befektetői kedvet, egy termőföld befektetéssel foglalkozó vállalat honlapja szerint a magyar termőföldárak továbbra is csak 20-30%-az európai átlagáraknak.

 

A földtulajdonlás kérdésével évtizedek óta foglalkozó Tanka Endre professzor azért áll ki az állami tulajdon megtartása, sőt növelése mellett, mert az élelmiszer ellátás biztonságán túl a foglalkoztatási hatása is nagyobb a kisgazdaságok által bérelt állami földtulajdonnak, mint a nagy gazdaságok által tulajdonolt földbirtokoknak. Az állami földvagyon magánosításával, az állam lemond arról a lehetőségről hosszútávon, hogy a földhasználaton keresztül be tudjon avatkozni a vidéki gazdasági-társadalmi folyamatokba.

Hiányos szabályozás, alkotmányos aggályok

Számos jogi bizonytalanság is van még a földprivatizáció körül. Egyrészt a törvényekből következő feladatokat nem hajtotta végre a kormány, amiből jogi bonyodalmak várhatóak a földeladások során is. Másrészt törvénymódosítás nélkül nem lehetne olyan szabadon gazdálkodni a földeladásokból befolyó bevételekkel, mint ahogyan a kormány szeretné.

Még a földtörvény határozott arról, hogy a földkereskedelem ellenőrzésére francia mintára helyi földbizottságokat kellene létrehozni, de másfél év alatt ezt a kormány nem tette meg. A földbizottságok szabályozásának egyes részeit meg is semmisítette az Alkotmánybíróság. Az ex-lex állapotot úgy oldották fel, hogy ideiglenesen az Agrárkamara látja el a földbizottságok feladatait megyei szinten másfél éve. A jelenlegi földprivatizáció során a 3 hektár alatti területek eladása során is kulcsszerepet kellene játszaniuk ezeknek a testületeknek, ám a kormányrendelet meg sem említi, sőt az Agrárkamara elnöke kerek-perec megmondta, hogy:

„az állami földértékesítésbe a kamarának és a helyi földbizottságoknak semmilyen beleszólása nem lesz.”

Teljes cikk: http://atlatszo.hu/2015/10/06/igy-kaparinthatjak-meg-stromanok-az-allami-foldek-legjavat/

A Fidesz nem tudja, mire gondolt Lázár- 2015.10.07. - A fideszes és a szocialista kormányok alatt is szétlopnák az állami mezőgazdasági cégeket - erről beszélt Lázár János kedden egy bizottsági ülésen. Az állami földek eladása volt a téma, amely mellett a miniszter azzal érvelt, senkinek sem jó, ha az állam gazdálkodik a területeken. A Párbeszéd Magyarországért Lázár János kijelentése után az összes állami cég gazdálkodását megvizsgálná. A Fidesznél nem tudták megmondani, mire gondolhatott a miniszter, akitől ezt szerdán nem tudtuk megkérdezni. - Link: http://rtl.hu/rtlklub/hirek/a-fidesz-nem-tudja-mire-gondolt-lazar

Korábbi cikkek:

Felcsúti képeslap - 2015. október 05.
Hol vannak már azok a napok, amikor a Kétfarkú Kutyapárt vicces plakátját nézegettük Felcsúton? Itt hamarosan űrállomás épül, hirdette a fölirat három hónapja, miután az Orbán-kormány teleaggatta olyan marhaságokkal az országot, hogy a bevándorlók elveszik a munkánkat. Ettől a hazugságtól jutottunk odáig, hogy katonák állig fölfegyverkezve masíroznak a bedrótozott déli határ mentén. Az Európa határait foggal-körömmel védő kormányfő segélyosztó feleségéről posztol megejtő képeket a Facebookon: a gyerekek szemében a hála könnycseppjei. Szívember! Dehogy Európa „szörnyetege”!

Ez lehet az utolsó nagy balhé a magyar föld körül - 2015. szeptember 25.
Miközben gyakorlatilag az egész világ a magyarországi menekültválságra figyel, a kormány viszonylag csöndben és nagyon sietősen igyekszik megszabadulni a még állami tulajdonban lévő szántóföldektől. A kormány szerint ők csak odaadják a gazdáknak, amit már úgyis ők művelnek, az ellenzéki pártok és a korábbi fideszes államtitkár viszont a nemzeti vagyon elszórásáról és a földmutyi betetőzéséről beszélnek. De miért van mindig ekkora balhé, ha a földtulajdonról van szó, és különben is, ki és hogyan használja most a magyar földet, és miért van egyáltalán még az államnak is földje? Ezeknek próbáltunk utána nézni.

Mészáros Lőrinc földműves, mutyi pedig nem lesz - 2015. augusztus 30.
Kedvezményesen nem adunk senkinek semmit! Nem lesz mutyi - mondta a Népszabadságnak Fazekas Sándor a 380 ezer hektár állami föld eladásáról. A földművelésügyi miniszter szerint a gázszerelő Mészáros Lőrinc, aki további földekhez juthat, földműves, „mert benne van a földművesek jegyzékében”.

Bevásárolhatnak a földes urak - 2015. augusztus 20.
A „legmagasabb piaci áron” adná el a kormány az állami földeket – miután körültekintő intézkedésekkel saját maga szorította le az érintett földterületek árát a minimumra. A legújabb földreform ötletét az ellenzéken kívül a kormánytól független társadalmi szervezetek is elutasítják.

• Előző
• Tovább