Hírek
Ez lehet az utolsó nagy balhé a magyar föld körül
- Részletek
- Készült: 2015. szeptember 25. péntek, 08:44
- Találatok: 2373
Miközben gyakorlatilag az egész világ a magyarországi menekültválságra figyel, a kormány viszonylag csöndben és nagyon sietősen igyekszik megszabadulni a még állami tulajdonban lévő szántóföldektől. A kormány szerint ők csak odaadják a gazdáknak, amit már úgyis ők művelnek, az ellenzéki pártok és a korábbi fideszes államtitkár viszont a nemzeti vagyon elszórásáról és a földmutyi betetőzéséről beszélnek. De miért van mindig ekkora balhé, ha a földtulajdonról van szó, és különben is, ki és hogyan használja most a magyar földet, és miért van egyáltalán még az államnak is földje? Ezeknek próbáltunk utána nézni.
A kormány június elején szellőztette meg, hogy eladnák az állam tulajdonában lévő szántóföldek, gyümölcsösök és halastavak egy jó részét, vagy 380 ezer hektárt, múlt héten már a javaslat részletei is kiszivárogtak, hétfőn pedig a kormány el is fogadta azt a határozatot, hogy december végéig adják el az állami földeket. A lépés bejelentése rögtön beindította a régi reflexeket. Vannak, akik arról beszélnek, hogy végre tényleg azé lesz a föld, aki megműveli, mások a magyar mezőgazdaság végső szétbarmolásától és a nemzeti vagyon széthordásától tartanak...
Mit csinál most a földdel a kormány?
Na de majd most mindent kijavít a kormány azzal, hogy eladja a földet a gazdáknak - legalábbis valami ilyesmit szeretne kommunikálni a kormánya mostani földprivatizációval. Ilyesmiket mondott Bitay Márton földügyekért felelős államtitkár az Indexnek adott interjújában is. A kormánynak, úgy tűnik, minden felmerülő aggályra van valamilyen válasza
- Amit kétes módon odaadtak bérbe valakinek, azt most azok meg is vehetik? Dehogy, legalább három éve bérelni kell a földet ahhoz, hogy elővásárlási joga legyen valakinek, a legtöbb földpályázat pedig még nincs három éves.
- Az oligarcha majd megveszi, amit eddig a cége bérelt, és minden úgy lesz, mint eddig? Dehogy, egy ember maximum 300 hektárt vehet, és csak azt is csak akkor, ha helyi földműves, stb.
- Strómanok majd megveszik a földet és eladják a fideszes haveroknak meg oligarcháknak? Dehogy, a földet utána nem lehet eladni 20 évig, így nincs értelme a strómanokkal vacakolni.
A kormányt hangosan ekéző Sallai R. Benedek és Ángyán József szerint viszont ezekben az érvekben nincs semmi garancia arra, hogy most nem az elmúlt évek trendje folytatódik, vagyis hogy a kormány belengeti a csontot a kis gazdáknak, aztán odadobja a gazdag haveroknak.
- Szerintük az, hogy a földeket 3 hektár fölött árveréssel akarják eladni, már a tőkeerősebb licitálóknak kedvez, és hiába lehet valaki másnak elővásárlási joga a földre, ha nem tudja kifizetni a feltornászott árat.
- Sallai szerint a hitel is inkább a nagyobb, tőkeerősebb gazdáknak lesz ajándék, mert akármennyire is kedvezményes a kamat, amivel támogatni akarja a kormány a földvásárlást, önerő, fedezet azért kell, amit nem fog tudni mindenki előteremteni, aki földet akarna venni.
- És hogy csak a helyiek vehetnek? A földforgalmi törvény szerint az számít helyinek, aki 20 kilométeren belül él, ami azért elég nagy kör ahhoz, hogy aki akar, megvan hozzá a pénze, az egy jó nagy körben nagyon sok földet megvegyen.
- Persze 300 hektárnál többet egy ember nem vehet, és csak az indulhat a liciten, aki földművelőnek számít. Egy család viszont már jó sokat vehet, Sallai szerint pedig a gazdálkodói minősítést megszerezni nem olyan nagyon nehéz, csak be kell fizetni úgy 200 ezer forintot és elvégezni egy nem túl hosszú képzést, ami iránt amúgy az elmúlt időben eléggé megnőtt a kereslet.
- Ángyán József szerint pedig azt semmi nem korlátozza, hogy egy család vagy mondjuk egy cég tulajdonosai vagy alkalmazottai egyenként megvegyenek valamennyi földet, azt pedig aztán egy holdingban közösen műveljék vagy együtt adja bérbe egy cégnek. Ilyen összeszámítási kötelezettség ugyanis törvényesen nincs, vagyis együttesen egy érdekkörnek annyi földje lehet, amennyit nem szégyell, még ha egyenként egy tulajdonosnak nem is lehet több, mint 300 hektár.
Kik fognak így Ángyán és Sallai szerint pályázni? A mostani bérlők, akik ezzel megússzák például azt, hogy teljesítsék a bérleti szerződésben vállaltakat, például hogy mennyi állatot kell tartaniuk (hiszen a saját földjén mindenki azt csinál, amit akar); a földhaszonbérlő cégek tulajdonosai és alkalmazottai, vagy pedig olyanok, akik arra spekulálnak, hogy 20 év múlva, amikor eladhatják majd a földet, az sokkal közelebb lesz az európai árakhoz, mint most. A Földművelési Minisztérium is arra számít, hogy leginkább a mostani bérlők fognak nyerni, legalábbis ezt írják a nemrég kiszivárgott előterjesztésben, annyira, hogy azoknál a földeknél, amiknél csak 2016-17-ben lép életbe a haszonbérlet, várnának is addig az eladással, hogy a bérlő élhessen az elővásárlási jogával. Persze, hogy ez tényleg így lesz-e végül, azt még nem tudni.
Ha nem a bérlők, akkor pedig azok fognak földet veni, akik arra spekulálnak, hogy valahogy, akár bírósági úton közelebb tudják emelni a bérleti díjakat a piaci árhoz arról a nyomott árról, amiért az elmúlt kormányok odaadták azt a bérlőknek, ahogy erre Bitay Márton és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (és fideszes képviselő) is tett már utalásokat.
De akkor mire jó ez az egész?
Egyrészt jó azoknak a tőkeerős gazdáknak, akiknek van már saját vagy az államtól bérelt földje, mert szabadon rendelkezhet azzal a földdel, amit most még csak bérel. Az államnak pedig azért jó, mert kap jó sok pénzt, az FM szerint nagyjából 300 milliárd forintnyit. Ezt aztán az állam a kormányhatározat szerint "Magyarország fejlesztésére és az állami vagyon gyarapítására" használná fel, bármit is jelentsen ez.
Mellékhatásként pedig a kormány elveszi a következő kormányok egyik eszközét ahhoz, hogy az állami földekkel valahogy befolyásolja azt, hogy mi zajlik vidéken, növelje a foglalkoztatást, alakítsa azt, hogy ki mit és hogyan termel. És persze kicsit kitol azokkal a nagy bérlő cégekkel, akikkel amúgy is ki akart, akár azokról van szó, akik még a szocialistáktól kaptak földet, akár a Nyerges-Simicska körről, mert ők így, ha akarnák, se tudnák meghosszabbítani a bérleti szerződésüket. Ez azért van, mert a földforgalmi törvény szerint a vásárlók vállalják, hogy ha lejár a mostani bérlet, akkor maguk művelik majd a földet, legalábbis ezt olvasta ki belőle Dr. Máhr András, a nagyobb cégeket képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), főtitkárhelyettese.
Ezzel persze hosszú távon problémát okozhatnak majd a magyar mezőgazdaság amúgy legversenyképesebb szegmensének, de emiatt majd csak 20-30 év múlva kell, hogy fájjon a feje annak, aki akkor majd ezeket a nagy mezőgazdasági zrt-ket vezeti.
Addigra viszont a privatizációból befolyó százmilliárdoknak már nyoma sem lesz, és bár 20 év után az állam visszavásárolhatná a területeket, erre valószínűleg csak nagyon korlátozottan lesz lehetősége. Arra, hogy a most licitre kínált földekkel pedig addig mi lesz, arra majd akkor visszatérünk.
Teljes cikk: http://index.hu/gazdasag/2015/09/22/fold/
Kapcsolódó cikkek:
- Parlagon hagyták birtokaikat az új bérlők a Hortobágyi Nemzeti Park területén
Nem nyugszanak a kedélyek a Hortobágyon: a helyiek nem akarnak beletörődni, hogy Fazekas miniszter irányításával a nómenklatúra új kegyencei kapták az általuk korábban használt földeket. A gazdálkodók számos pert indítottak – egyes eljárások már jogerősen lezárultak, illetve a kirobbant botrány miatt egyes szerződéseket a nemzeti park is felmondott.
Elgazosodó birtokok a Hortobágyi Nemzeti Park területén - Közzététel: 2015. szept. 26. - Drónfelvételekkel - Nagy zsákmányt fog a haverok kezére játszani Fidesz
Amíg az ország a menekültekkel való riogatástól hangos, a kormány három év előkészítés után sebtiben a haverok kezére játssza az állami földeket – állítja a Demokratikus Koalíció. - Csak a haverok kezében maradhat föld
Simicska Lajos és Leisztinger Tamás érdekeltségei is a vesztesei lehetnek az állami földek privatizációjának. A gazdaságokat ugyanis osztályozzák: megtarthatják-e vagy árverésre kell bocsátaniuk az általuk művelt területeket? A fő döntési szempontnak a Fideszhez való viszony látszik.
LMP: nagygazdálkodók járnak jól - 2015.09.29. - Az állami földek eladásának célja, hogy a vitatott földpályázatokon nyertes bérlők vegyék meg azokat. Ezt mondja az LMP. Az ellenzéki párt szerint a Mészáros Lőrinchez hasonló nagygazdálkodók járnak majd jól, ők családtagjaik révén akár több mint ezer hektárhoz juthatnak majd jelenlegi bérlőként. A Földművelésügyi Minisztérium államtitkára nem lát kivetnivalót abban, ha jelenlegi bérlők veszik meg a földeket. - Link: http://rtl.hu/rtlklub/hirek/lmp-nagygazdalkodok-jarnak-jol
Rohamtempóban adnák el a földeket - 2015.09.21. - Rohamtempóban értékesítené a kormány a százmilliárdokat érő állami földeket. Ez derül ki abból az előterjesztésből, amit az LMP hozott nyilvánosságra. A dokumentum szerint heti 5-600 árverést tartanának meg. Az LMP szerint az elmúlt 25 év egyik legnagyobb lopásáról van szó, amellyel a Fidesz-közeli gazdák, például Mészáros Lőrinc járnak majd jól. A Földművelésügyi Minisztériumnál saját javaslatukról azt mondták, hogy csak előterjesztésről van szó, ezért az nem tekinthető a kormány álláspontjának. - Link: http://rtl.hu/rtlklub/hirek/rohamtempoban-adnak-el-a-foldeket
Mészáros Lőrinc földműves, mutyi pedig nem lesz - 2015. augusztus 30.
Kedvezményesen nem adunk senkinek semmit! Nem lesz mutyi - mondta a Népszabadságnak Fazekas Sándor a 380 ezer hektár állami föld eladásáról. A földművelésügyi miniszter szerint a gázszerelő Mészáros Lőrinc, aki további földekhez juthat, földműves, „mert benne van a földművesek jegyzékében”.
Bevásárolhatnak a földes urak - 2015. augusztus 20.
A „legmagasabb piaci áron” adná el a kormány az állami földeket – miután körültekintő intézkedésekkel saját maga szorította le az érintett földterületek árát a minimumra. A legújabb földreform ötletét az ellenzéken kívül a kormánytól független társadalmi szervezetek is elutasítják.