Hírek

HUKK

nemzeti_italNem úgy megy az, hogy csak úgy öntevékenyen berúgsz, kell ahhoz állami hozzájárulás is, meg aztán el kell tartanod a rendszer támaszait, akik eddig csak itták a pálinkát, ezután meg majd árusítják is, természetesen nemzeti keretek között. Nemzeti italboltokat kíván nyitni a kormány, legalábbis ezt mondják a kósza hírek. A szándék igaz lehet, merthogy a kormány cáfolja a dolgot, ami nem szokatlan a mai világban, hiszen jönnek a választások és ki akarná Józsit cukkolni ilyen gondterhes időkben?

A dohányboltoknál az ötlet részben bevált, Orbán majmai megkapták a banánt, hogy aztán a dolgok kissé másként alakultak, mint ahogy azt kitalálták, erről Vezérünk nem tehet, ő megtette, ami rajta múlt, még az elektromos cigarettát is betiltatta. Ehhez képest a dohányáruk forgalma drasztikusan esett, mert a magyar okosnak hiszi magát, és azonnal áttért a feketepiaci forgalmazásra, mondván, inkább jöjjön a tüdőrák, mint az éhhalál.

A tévedés ott van, hogy ettől nem fizet kevesebbet a cigarettáért, mert az állam azt nem hagyja, hogy a költségvetésben tervezett adóbevétele csökkenjen, ami kiesik a cigarettaforgalmazás adójából, azt majd más adóbevételekből pótolja. Így aztán aki azt hiszi, hogy az általános forgalmi adó kulcsa legalább a legalapvetőbb élelmiszerek körében csökkenni fog, az egy ábrándozó idealista. Mindemellett a dohányzás egészségkárosító hatása elleni fellépés is sikeresnek mondható, merthogy a legszegényebbek számára feketén árult dohánytermékek csak nyomokban tartalmaznak dohányt, összetevőik között viszont ott a muhar meg a bürök, továbbá a termék előállítójának edzőcipője finom szálúra darálva.

És akkor most jön a következő lépés, a szeszforgalmazás , megregulázása, a Nemzeti Italbolt. Állítólag az élelmiszerüzletekben azért lehet majd sört és bort árulni, de csak Sárazsadányi Rettentőt, meg Alcsúti Tablettást,továbbá alkoholmentes sört. Ez úgy viszonyul a valódi sörhöz, mint a márianosztrai hármas körlet szépe (aki azért kuriózum, mert több füle van, mint foga, így viszont maga a biztonságos szex, nem harap…) Monica Beluccihoz.

Bővebben ...

Akkor sem közpénz: Utólag tették Orbán-kompatibilissé a Felcsút jelentését

kozpenzAdminisztrációs hiba miatt tűnt úgy, hogy közpénzből épült a felcsúti stadion. Szerencsére a hibát utólag javították: a tulajdonos alapítvány 2012-es beszámolójában bő egy évvel annak leadását követően egyszerűen átírtak egy számot.

Gyorsan reagáltak a Figyelő Online néhány hete megjelent cikkére Felcsúton: a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány 2013-as beszámolója, az egy évvel korábbival ellentétben, már nem állítja azt, hogy közpénzből épült a felcsúti stadion. Sőt, valójában most már a 2012-es közhasznúsági jelentés sem, a dokumentumot ugyanis az elmúlt hetekben utólag módosították. A beszámolóban egyetlen számot írtak át, azt amelyik egyértelműen arra utalt, hogy az aréna felhúzását központi költségvetési támogatásból finanszírozták.

A felcsúti Pancho Aréna felhúzásához szükséges összeg jórészt úgynevezett tao-pénzekből származott. Azaz néhány - elsősorban kormányközeli cég -élve a kabinet által teremtett lehetőséggel, ahelyett, hogy az államkasszába fizette volna be a társasági adót, odaadta azt a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA), hogy építsenek belőle egy stadiont. Ez az alapítványhoz közel állók kivételével mindenki szerint közpénznek számít, hiszen adóforintokat kapott a FUNA. Az akadémiánál azonban kötik az ebet a karóhoz: az aréna avatóján Orbán Viktor a Hír24 riporterének kérdésére kommunista beidegződésnek nevezte a közpénzezést, Mészáros Lőrinc az alapítvány elnöke pedig a Heti Válasznak nyilatkozott úgy, hogy „közpénz egyetlen fillér sem jött".

Éppen ezért volt érdekes, hogy a FUNA 2012-es közhasznúsági jelentése eredetileg másról árulkodott: egy eldugott kisebb táblázatában - valószínűleg figyelmetlenségből - benne maradt néhány, a hivatalos kommunikációnak ellentmondó adat. Eszerint ugyanis központi költségvetési támogatásból 2,09 milliárd forint érkezett be 2012-ben az alapítványhoz, ami lényegében megegyezik az MLSZ támogatás, és a taopénzek összegével. Azaz a tao-támogatásokat költségvetési forrásnak minősítették, így elismerve, hogy a stadion közpénzből épült.

Bővebben ...

Butí-tani

nevelesMegjöttek az új tankönyvek, szebbek és jobbak, mint valaha. Kitettek magukért azok, akiknek az volt a dolguk, hogy kitegyenek magukért. Lett volna más dolguk is persze, például, hogy normális és használható tankönyveket adjanak az iskolások kezébe de ők ilyennel nem bajlódtak.

Volt enélkül is elég bajuk, például a szemlélet átformálása. Megmutatni a jövő nemzedékének, hogy milyen az igazi világ. Nem az, amit látnak, hanem az, amit a Kedves Vezető és társai elképzelnek a számukra.

Tanulják meg már most, kisiskolás korukban, hogy a lányoknak nehéz a matek. Mit nehéz? Megtanulhatatlan. Jobb, ha nem is bajlódnak vele, úgyis hülyék hozzá.

A fiúk is hülyék, de ők nem fértek fel a könyvborítóra.

Maradtak a lányok, elrettentésül. Üzenet van a könyvborítón: hozzá se kezdjetek a matekhoz, úgysem tudjátok megtanulni. Maradjatok ott, ahol vagytok, ha meg felnőttök, és anyányi jószágok lesznek belőletek, főzzetek, mossatok, takarítsatok. És főleg szüljetek a hazának rendületlenül, mert arra van szüksége a nemzetnek.

Ha rendesen szültök, és nem lazsáljátok el a világra hozást, nem lesz monokli a szemetek alatt. Négy-öt gyerek fölött a kormány garantálja, hogy nem esik bántódásotok. Ráadásul még matekot sem kell tanulnotok, szavazzatok ránk, ha majd elmúltatok 18 évesek./ fsp

Bővebben ...

Immár Bulgária lett Magyarország vetélytársa - lengyelek, csehek messze előttünk

hajra_eeenTavalyi eredményéhez képest Magyarország három helyet javítva, a 60. helyet foglalja el a világ országainak versenyképességi rangsorában. Ezzel az eredménnyel a 28 tagú Európai Unió 24. legversenyképesebb tagja, ami nem jelent előrelépést a tavalyi évhez képest - írja az Index.

Hiába javítottunk versenyképességünkön világszinten, az uniós rangsorban nem tudtunk előrelépni, miközben korábbi versenytársaink is elhúztak. A Világgazdasági Fórum versenyképességi indexe az egyes országok gazdasági teljesítményéről elég sokat eláruló mutató - írja az Index.

Magyarország mögött egyébként Szlovénia (70.), Szlovákia (75.), Horvátország (77.) és Görögország (81.) helyezkedik el. A Visegrádi országok közöl Csehország visszavette a vezetést, és idén a 37. helyezést érte el, míg Lengyelország a 43. Az élen nincs változás, Svájcot követően Szingapúr a világ két legversenyképesebb országa, míg Finnország két helyet rontva csak a negyedik.

Nagy előrelépők

A harmadik helyen az Amerikai Egyesült Államok áll. Finnország után Németország (5.), Hollandia (8.) és az Egyesült Királyság (9.) számítanak az EU legversenyképesebb tagállamainak. A legtöbb helyet egyébként Algéria után (100.ról 79.-re) Románia javította, mintegy 17 helyet, és ezzel hazánkat megelőzve 59. a ranglistán. Dicséretes még Portugália előrelépése is az 51. helyről a 36. helyre. Legrosszabbul a világon Líbia (108. helyről a 126.-ra) teljesített, míg az EU-ban Szlovénia rontott a legtöbbet (8 helyezést).

Bővebben ...

Vallott a kormány - Meghökkentő adatok kerültek napvilágra

jobbanNégy év alatt 290 ezer fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma. A növekedés mértéke meghökkentő, ugyanis nem csak a tanárok, orvosok lettek két évtized után újra közalkalmazottak, hanem sok minisztériumban is nőtt a létszám.

A költségvetési intézményeknél tavaly átlagosan 573,6 ezeren dolgoztak, miközben a kormányváltás előtti utolsó évben, 2009-ben a központi közigazgatásban alkalmazottak létszáma 282,7 ezer fő volt - többek között ez derül ki a parlamentnek a napokban benyújtott 2013-as költségvetés elszámolásából, illetve a korábbi évek zárszámadásainak összevetésből. Az elmúlt négy évben a Orbán-kormány viszonya a közigazgatáshoz teljességében megváltozott: míg baloldali elődei konzervatív-liberális gazdaságpolitikát követtek ezen a téren, vagyis inkább az adminisztráció egyszerűsítésre, a kisebb/olcsóbb államra helyzeték a hangsúlyt, addig a 2010 után megalakult Orbán-kormány az erős állam mellett tette le a voksát. Ez a retorikai irányváltás meglátszik a közigazgatásban dolgozók felduzzadásban is, amely tetemes volt, miközben minőségi változáson is átment a közigazgatás.

Az elmúlt négy évben teljesen átrajzolódott a közigazgatás képe, hiszen a komplett egészségügyi és oktatási szféra az önkormányzatoktól a költségvetéshez, azaz a kormányhoz került, illetve megalakultak a kormányablakok is. 2013-ban zajlott le az egészségügy és az oktatás kvázi "államosítása": megalakult a Klebelsberg Intézményfenntartó, amely az önkormányzati közoktatás túlnyomó többségét átvette és hasonló folyamat zajlott le az egészségügyben is - így nőhetett például 252,9 ezer fővel az Emberi Erőforrás Minisztérium által foglalkoztatottak száma négy év alatt.

Ezekkel a lépésekkel nem nőtt az állam súlya a munkaerőpiacon, hisz az önkormányzatoknál dolgozó tanárok ugyanúgy közalkalmazottak voltak, mint most amikor a munkáltatójuk a Klebelsberg Intézményfenntartó. (Ezektől az intézkedésektől, átszervezésektől függetlenül nőtt az állam súlya a foglalkoztatásban - de ez a közfoglakoztatás következménye.)

Bővebben ...

Közpénzzel játszik Matolcsy

huba_forintAz egész sajtót bejárta Matolcsy Györgynek a vs.hu internetes portálnak adott interjújában olvasható kijelentése: „Jó hírem van: ez nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetnie! A jegybank saját, jegybanki pénzét költi” A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt a széles körű felháborodást igyekezett ezáltal csillapítani, amely a 200 milliárd forintos jegybanki oktatási alapítványi vagyonfeltöltések és az indokolatlan ingatlan- és hangszervásárlások nyomán keletkeztek. Matolcsy György biztosította a közvéleményt, hogy ezzel az MNB-re bízott pénzek osztogatása még nem ért véget.

Az egész sajtót bejárta Matolcsy Györgynek a vs.hu internetes portálnak adott interjújában olvasható kijelentése: „Jó hírem van: ez nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetnie! A jegybank saját, jegybanki pénzét költi” A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt a széles körű felháborodást igyekezett ezáltal csillapítani, amely a 200 milliárd forintos jegybanki oktatási alapítványi vagyonfeltöltések és az indokolatlan ingatlan- és hangszervásárlások nyomán keletkeztek. Matolcsy György biztosította a közvéleményt, hogy ezzel az MNB-re bízott pénzek osztogatása még nem ért véget.
hirdetés

A közgazdaságtan tankönyvei szerint - ezek azok, amelyeket Matolcsy György saját bevallása szerint nem forgat, mert túlságosan ortodoxok - a közpénz olyan javak összessége, amelyet az állampolgárok közvetlenül, vagy közvetve (szervezeteken keresztül) bocsátanak közösségük rendelkezésére, és amelynek kezeléséről, költéséről, ellenőrzéséről az állam gondoskodik. Eszerint, ha szigorúan vesszük, az MNB valóban nem közpénzeket herdál el akkor, amikor - Korózs Lajos szocialista politikus megfogalmazása szerint - olyan Pallas Athéné iskolarendszert hozott létre, amely "arra oktat, hogy miképpen kell a közpénzeket ellopni." Ugyanis csak az államnak áll jogában a közpénzeket kezelni, márpedig az MNB nem az állam, sőt működését, legalábbis a jogállamokban, a kormánytól független intézményként végzi.

Bővebben ...

200 milliárdért venné meg Szegedet a Fidesz

orbanistan200 milliárdot kap Szeged a következő években. Persze, csak akkor jár a pénz, ha a város jól viselkedik. Akkor, ha a szegediek tudják a dolgukat, vagyis, a Fidesz-KDNP jelöltjére szavaznak az októberi választáson. Kothencz János polgármesterjelölt ígérte mindezt kampánynyitóján a szegedieknek, Kövér Lászlóval súlyosbítva az elmondottakat.

Amit ők megígérnek, az meg van ígérve.

Zene füleinknek. Mert tegyük a szívünkre a kezünket: melyikünk ne szeretné, ha szűkebb pátriájára 200 milliárd forint hullana az égből?

Ráadásul úgy, hogy semmit sem kell tenni érte. Kothencz János ugyanis nem kért semmit a szegediektől. Pontosabban, semmi olyat, amit azok ne tudnának teljesíteni. Nem várja el, hogy az ő kaszinóit látogassák, mert ilyenek nincsenek neki. Cigarettát sem kell tőle vásárolni, sem pedig húst, kenyeret, dolomitot. Nem kívánja azt, hogy szeressék, és a város legszebb lányait, asszonyait sem kéri cserébe.

Neki az is elég, ha októberben rá és a Fideszre szavaznak.

Akkor lesz kolbászból a kerítés, akkor – és ez most tényleg nem Kövér  László egykori köteles elszólásáról jut eszünkbe - jut majd méz a madzagra

De leginkább 200 milliárd forint lesz, ami, szemben a mostani városvezetés 32 milliárdos ígéretével, valóban szép összeg.

Néztük a leggazdagabb magyarok listáját, kerestük rajta Kothencz János és Kövér László nevét, de egyikükét sem találtuk az első százban. Pedig 200 milliárdos vagyonnal már ott lehetne lenni az élbolyban.

Jobb híján azt kell gondolnunk, hogy az a kétszázmilliárd, amelyet a Fidesz győzelme esetén ígértek a szegedieknek, nem Kothencz és Kövér urak pénze. Úgy kezelik, mintha az övék volna, pedig nem az övék./ fsp

Bővebben ...

Érzelmi horgokkal az Orbán-kormány ellen – itt az RTL Klubot bíráló háttértanulmány

apa_kezdodikAz Átlátszó birtokába került és most közreadjuk azt a kormányzati háttéranyagot, amely az RTL Klub televízió műsorait vette nagyító alá. A több hónapos megfigyelést összefoglaló tanulmány két részből áll: az elsőben az RTL Klub hírműsorait vizsgálták és hasonlították össze a TV2 hírműsoraival statisztikai alapon, a másodikban konkrét műsorokat elemeztek.

A HVG írt arról elsőként, hogy a Miniszterelnökségen működő Kormányzati Információs Központ hosszas vizsgálat után készített egy elemzést, amely megállapította, hogy „a kormányzati hírek médiaképe kedvezőtlenül alakult a vizsgált időszakban az RTL Klub műsoraiban”. A jelentés most az Átlátszó birtokába került, és közzétesszük.

Az elemzés alapjául szolgáló vizsgálat 2012. szeptember 1. és 2013. május 31. között készült. A 17 oldalas dokumentum tartalmaz mindent, aminek eddig csak sejtettük a létezését: százalékok, táblázatok, grafikonok és kördiagramok arról, hogy az RTL milyen negatívan tünteti fel a kormányt hírműsoraiban.

Bővebben ...

Megtaláltuk az Orbán-rendszer titkos bibliáját

ovi_powerTilo Schabert, az UNESCO volt főtitkára a kormányközeli Századvég Alapítvány agytrösztjeinek kedvenc politológusa. Leghíresebb munkáját sikerült megszerezni és elolvasni, és tényleg igaz a politológuspletyka: az Orbán-rendszert mintha a 25 évvel ezelőtt megjelent, egy amerikai liberális politikusról írt Boston Politicsból építették volna fel.

Tilo Schabert, egy ma már igen idős német politológus még a nyolcvanas évek végén írt egy könyvet, amit egy bizonyos Kevin White ihletett. Ő 1968 és 1984 között Boston demokrata párti polgármestere volt, és Chicago két Daley-jéhez hasonlóan ő sem elsősorban emberi jogi elkötelezettségéről vagy szociális érzékenységéről lett híres, hanem arról a következetes és kíméletlen hatalmi politikáról, mellyel ciklusokon át elmozdíthatatlan pozícióba betonozta be magát. Schabertet az nyűgözte le Kevin White 16 évében, négy cikluson keresztül tartó uralmában, hogy a keleti parti nagyvárosban egy olyan gigantikus rendszert hozott létre, melynek egyetlen szervezőelve volt: a hatalom.

Márpedig az UNESCO humántudományos igazgatójaként is tevékenykedő Schabertet mindig is az izgatta, hogyan tudta demokratikus környezetben felhalmozni, áramoltatni és újratermelni a politikai hatalmat egy Mitterrand, Roosevelt, Adenauer vagy White; és az is lenyűgözte, hogyan adják át magukat a politikusok a hatalom logikájának:

Mindent a hatalom szempontjából értékelni: minden eseményt, minden tranzakciót, minden tényt és minden eszmét, minden embert és minden csoportot.

1. Rend helyett konfliktus

Szakértők a Boston Politics-et tartják Schabert legátfogóbb munkájának, mely tulajdonképpen Kevin White hatalmi rendszerének jegyzőkönyvi szintekbe belemenő elemzésének és Schabert saját hatalomelméletének az ötvözete. De a Boston Politics számunkra azért igazán érdekes, mert olyan, mintha ez lenne az a kézikönyv, amiből Orbán Viktor felépítette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Bővebben ...