- Részletek
-
Készült: 2014. április 18. péntek, 02:10
-
Találatok: 1504
Lehet a Nyugatot hódító háttérhatalomnak nézni, de abból az következik, hogy Orbán Viktor az oroszok helytartója.
Fotó: nyüzsi Évek óta olvasom Bogár László és néhány tudós kollégája munkásságát. Fáradhatatlanul, hétről hétre írják meg ugyanazt, annak ellenére, hogy világképük hiánytalanul megismerhető bármelyik szövegből. Egyszerűbb, mint a Gyűrűk Ura.
Eszerint létezik a Birodalom, amely több szférából áll össze, mint az ókori bölcsek szerint az égbolt. A legközelebbi képviselőjük az Európai Unió, de az USA is oda tartozik, és még ezek felett lebegnek és koordinálnak a... ööö... tudjukkik. A háttérhatalom. A spekulánsok. Globalo-plutokraták. A pénztőke. A Számok Népe. Akik matematikai furfangokkal járnak túl a becsületes kizsákmányoltak eszén, mert torz gyermekkorukban kamatszámítással szórakoztak ahelyett, hogy szotyit köpködtek volna focimeccsen ittasan. Esetleg azért, mert földönkívüliek.
Könnyen, gyorsan befogadható, instant világmagyarázat ez. Az ilyenek mindig megnyugtatók. De sajnos vannak mellékhatásai. További gondolatok és cselekvések következnek belőle logikusan.
Ha a Birodalom tényleg ennyire gonosz, akkor az egyetlen helyes magatartás az éles szembenállás, vagyis a szabadságharc. Mégpedig a szövetségeseink ellen. Akkor alapból gyanús minden, ami onnan jön, kultúrszennytől gazdaságpolitikán át az emberi jogokig. És minden eszközzel harcolni kell ellene. Valamint vannak ennek a hatalomnak helytartói is, kollaboránsai, muszkavezetői. Utóbbi alatt az olyan magyart értették valaha, aki az orosz megszállást segíti. De erről mindjárt.
Ismerős rendezőelv. Voltak idők, amikor ellenségnek számított az amerikai borotvapenge meg a nyugati zene. De ennél ijesztőbb, hogy tökéletesen megmagyarázza a Fidesz kormányzását is. Azt is, amit másképp nem lehet. Brüsszeltől Moszkváig.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 17. csütörtök, 20:30
-
Találatok: 1345
Úgy tűnik, hogy teljesen befuccsolt az államadósság elleni harc érdekében, civil kezdeményezésre felállított alap. Nemcsak az államadósság méretéhez, de még annak egyhavi növekményéhez képest is nevetséges összeg gyűlt össze, ami miatt kiábrándult és év végével lemond Horvát Tihamér, az alap elnöke. Mi pedig most megvigasztalnánk, hogy az általa irányított civil kezdeményezésnek egyébként sem volt túl sok értelme.
Óriásit csalódott és kiábrándult...
Annyira kiábrándítóvá vált a civilek államadósság elleni harca, hogy év végére le is mond az úgynevezett "Összefogás az Államadósság Ellen Alap" elnöke, Horváth Tihamér. A 2011-ben létrejött alapba pusztán 286 millió forint folyt be eddig összesen és az utóbbi időkben rendkívül lelassultak a befizetések, illetve súlyosan alábbhagyott az érdeklődés.
Horváth Tihamér, aki eddig összesen 8 millió forintot fizetett az alapba, a Borsnak nyilatkozva elmondta, hogy óriásit csalódott és teljesen elkeseredett. Nem szeretné, hogy megszűnjön az alap, de azt jövőre már másnak kell vezetnie. Ígéreteinek megfelelően azért további 2 millió forintot még befizet. Bár az ígéret szép szó, ha betártják mi sem változik, ugyanis az egész semmit sem ér.
Nem lelkesedtek túl sokan
Eddig a legtöbbet Szomor Dezső gazdálkodó adta, több mint 20 millió forinttal, de az egyik leggazdagabb magyar, Gattyán György is 10 millióval járult hozzá a célhoz. Horváth korábban arra panaszkodott, hogy rendszeresek az 1 forintos beutalások, illetve arra is, hogy a kormány tagjai 2013-ban egyetlen fillért sem fizettek be. Matolcsy György jegybankelnök és Surján László politikus még milliókat fizetett be, de az alap növekedése az utóbbi időkben jelentősen alábbhagyott.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 16. szerda, 19:23
-
Találatok: 1759
“Sajnos nem ismerem személyesen. Persze szeretném, de hát ki ne szeretné. Idei március 15-i beszéde után ismét melegség töltötte el a lelkemet, mint minden beszéde végén, és nem feltétlenül az elmondottak miatt, hiszen azok egyértelműek, hanem azért, ahogyan minden egyes alkalommal szemöldökét felhúzva, fejét kissé zavartan lehajtva, papírjait rendezgetve igyekszik leplezni meghatottságát. Merthogy meghatódik… Most, a választások után, amikor soraimat olvassák, „egységbe forrott erőinknek” köszönhetően már büszkén mondhatom, hogy kicsiny, de egyre erősebb hazám miniszterelnöke változatlanul a nagyon is emberi
Orbán Viktor.”
Így kezdődik H. Petró Ildikó beköszöntője, a Közszolgálat című havilap idén áprilisi számában. A beköszöntő hasonló stílusban folytatódik, és például így tekint vissza az elmúlt négy év kormányzására:
“a rengeteg jó intézkedés és kezdeményezés, amelyekkel az elmúlt négy évben határainkon innen és túl is gazdagodtunk, és amelyekkel talán jobbá, emberibbé válhat szűkebb és idővel talán tágabb környezetünk”
Az igazságügyi minisztérium által kiadott, havonta megjelenő újság költségeit 28 ország adófizetői közösen állják. A lap ugyanis EU-s pénzből készül. Az ÁROP nevű program finanszírozza, ez az a program, amiből a közigazgatást lehet fejleszteni. Társfinanszírozó az ESZA (Európai Szociális Alap). A lapot szép, vastag színes papírra nyomják, de van online változata is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 15. kedd, 20:36
-
Találatok: 1677
Az elhúzódó válság fő okait belföldön kell keresni és nem a nemzetközi környezetben – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központjának felméréséből. A 300 vállalat képviselőjének megkérdezése alapján sötét kép rajzolódott ki a gazdasági környezetről. Különösképp az adórendszer változásait és a forint árfolyamának ingadozásait tekintették kedvezőtlennek.
A 2008–2009-es válság hatásait a vállalatvezetők igen nagy része (41 százalék) súlyosabbnak, vagy sokkal súlyosabbnak ítéli, mint amire annak kirobbanásakor számított, 43 százalék szerint a vártnak megfelelően alakult – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ felméréséből. A kérdőívet 300 vállalat képviselője töltötte ki.
A megkérdezettek kevesebb, mint harmada érezte úgy, hogy már túljutottunk a mélyponton, ami a nemzetközi adatoknál pesszimistább megítélés. Számos kapcsolódó kérdés alapján az a kép bontakozott ki, hogy az elhúzódó válság fő okait belföldön kell keresni és nem a nemzetközi környezetben, legfőbb tényezője a belső piaci kereslet tartósan alacsony szintje. A növekedés beindulását nem a pénzügyi-finanszírozási feltételek nehezítik elsősorban.
A környezeti tényezők bizonytalanságához hozzászoktak a válaszadók – olvasható a Corvinus Egyetem szakértőinek elemzésében. Alig több, mint 10 százalék értékelte szinte tervezhetetlennek, rendkívül bizonytalannak a környezetet, ezzel szemben 45 százalék szerint közepesnél jobb a tervezhetőség.
A gazdasági környezetről, annak alakulásáról meglehetős sötét képet kaptunk, összességében jelentős negatív hatásokat érzékeltek a cégek. A kormányzat működése a válaszadók 80 százaléka szerint nem járult hozzá kedvezően a vállalat eredményes működéséhez. Különösképp az adórendszer változásait és a forint árfolyamának ingadozásait tekintették kedvezőtlennek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 15. kedd, 05:57
-
Találatok: 1554
A magyarországi választási kampány törvénybe foglalt inkorrektsége komoly kétségeket ébreszt az eredmény érvényességével kapcsolatban - állapította meg a The New York Timesban az egyik legismertebb amerikai Magyarország-szakértő.
Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora, aki két magyar segítővel, Bánkuti Miklóssal és Réti Zoltánnal készítette el részletes választási elemzését, kiemelte: Orbán Viktor tiszta kormányzati felhatalmazást kapott az április eleji magyarországi parlamenti választáson abban az értelemben, hogy pártja jóval több szavazatot kapott, mint a szavazás bármely más indulója. "Kétharmados többsége azonban illegitim: Orbánt egyértelműen nem támogatja a magyarok kétharmada, a választási eredmény a közelében sincs ennek. Valójában a szavazók többsége nem a Fideszre, hanem más pártra vagy pártszövetségre adta le a voksát".
A kétharmados győzelem végső soron megtévesztő és csaló jogi megoldások eredményeként jött létre. Ennek megfelelően tehát a kétharmad legális, de megtévesztő és csaló - fogalmazott a szakértő. A Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogján megjelent - és a Klubrádió által szemlézett - Scheppele-írás szerint az Orbán-kormány "túlment a megszokott babráláson", amikor az előző ciklusban gyökeresen átírta a választási szabályokat.
"Az új rendszert kifejezetten úgy alakították ki, hogy erősen aránytalanul kétharmados parlamenti többséget biztosítson Orbán pártjának akkor is, ha nem szerezte meg a szavazatok többségét. Az törvény kidolgozóinak szándéka érvényesült". Kifejtette: a választásokat viszonylag alacsony részvétel mellett bonyolították le, a szavazásra jogosultak 37 százaléka meg sem jelent az urnáknál. A szavazók 35 százaléka más pártokat részesített előnyben, így összességében csak a választásra jogosult magyarok - beleértve ebbe a határon túliakat is - 28 százaléka erősítette meg a Fidesz hatalmát.
Az elemzés ezt követően sorra vette a választási rendszer és a kampány ismert jellegzetességeit a Fidesznek plusz hat mandátumot jelentő, ám a szavazategyenlőség elvét súlyosan sértő győzteskompenzációt kiemelve, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a kormány párhuzamos pártkampányán át a média, ezen belül a közmédia Fidesz-párti egyoldalúságáig.
/ B.I.M.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 13. vasárnap, 19:31
-
Találatok: 1770
Tegnap végre lezárult a szavazatok összesítése, amelyből (végre?) megtudhattuk azt, amivel már eddig is tisztában voltunk. A korabeli angol film-folyam címét plagizálva: “Folytassa, Kétharmad!“. Kiderült továbbá az is, hogy nem a külhoni, Kettős Kamuállampolgárok, hanem belhoni, sokszoros Kamupártok kavarták meg kicsit (nagyon?) a szalámit. Nem tudjuk még azonban, tulajdonképpen mennyi pénzünkbe került nekünk mindez. Ezért most egy kis (hangsúlyozottan spekulatív!) kalkulációt fogok végezni, hogy kiderüljön: mennyi volt a “Voksár“.
Tegnap, a szavazatok végleges összesítése nem hozott lényeges változást a pártok közötti mandátumarányban a hét elején tudhatóhoz képest. Az Országgyűlésbe bejutott szervezetek (Fidesz: 44,99%; Kormányváltók: 25,6%; Jobbik: 20,17%; LMP: 5,25%) közötti erőviszonyai csupán jelentéktelen mértékben módosultak.
Néhány dolog azonban immáron teljesen nyilvánvalóvá vált, s ezek tökéletesen szemlélteik: milyen ravaszul, körmönfont módon szabta önmagára ezt az egész szisztémát az Orbánpárt!
Torz arányok, kamupártok, álválasztók
Az egyik, hogy ez az orbáni rendszer milyen végletesen képes eltorzítani a Támogatottság (tehát a választói akarat) és a Mandátumok Száma közötti viszonyt. A jelenlegi felállás szerint a Maffiózók a mandátumok 66,8%-át szerezték(!) meg, míg a Kormányváltók csak 19, a Jobbik csupán 11, az LMP pedig mindössze 2,5 százalékkal volt kénytelen megelégedni! Nem akarom különösebben védeni a korábbi, szintén a “Legerősebb Kutya” minél kielégítőbb nemi életét támogatni hivatott, parlamenti “székkiosztó aritmetikát”, de azért az jóval igazságosabb volt, sokkal közelebb állt a választói akarathoz. Bizonyításként csupán emlékeztetnék rá: ahhoz, hogy a Köpcös ugyanehhez a teljhatalomhoz juthasson, 2010-ben még a szavazatok 53 százalékát köllött kiravaszkodnia a választókból, míg most meg elegendő volt ennél 8 százalékkal kevesebb is. (Jé, ez a nyolc százalék punkt annyi, ahány választót Viktorék 2010-hez képest veszítettek!)
A másik pedig az, hogy milyen “bölcs” és “hasznos” dolog volt lehetővé tenni a Kamupártok zavarórepülését. A jelöltállítás megkönnyítésével (500 szignó/aspiráns), az aláírások valódiságának ellenőrizetlenül hagyásával (lásd: “Ajánlóív-biznisz“!), valamint a nagyvonalúan felajánlott (minimum 150, maximum 600 millió forintos), szabadon, mindenféle tényleges elszámoltatás nélkül elkölthető, állami kampánytámogatásra úgy gyűltek össze a különböző “szervezetek”, mint döglegyek az oszladozó állattetemre.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 13. vasárnap, 10:03
-
Találatok: 2727
Nekiestek a földpályázaton nyertes helyi gazdák a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által művelt földeknek. Az akciót a központ vezetője brutális támadásnak nevezte. Bitay Márton államtitkár, aki korábban már többször ütközött Ángyán Józseffel Kishantos miatt, nyomban közölte, hogy a Nemzeti Földalapnak "nincs köze" az akcióhoz.
- Érthetetlen és irracionális, ami itt folyik. Most éppen egy olyan bioőszibúza-vetést tárcsáznak be, amely két hónap múlva már aratható lenne. Előtte megsemmisítettek egy hasonlóan értékes lucernatáblát, hamarosan pedig talán a tönkölybúza kerül sorra – tájékoztatta lapunkat Szabó Rebeka, az Együtt-PM Kishantoson tartózkodó agrárpolitikusa.
Szabó elmondása szerint az eljárásra azért nincs értelmezhető magyarázat, mert egyrészt a vetést megsemmisítők jogilag nincsenek birtokon belül – a birtokvédelmi kérésüket elutasította a bíróság, a kishantosiak által indított birtokvédelmi per következő tárgyalása pedig április 25-én lesz, vagyis addig nagyon nehéz lenne megmondani, hogy kit illet az eddig a kishantosi vidékfejlesztő központ által használt, majd tavaly vitatott körülmények között új bérlőknek adott föld.
Abszurd esetben az is előfordulhat, hogy a bíróság azoknak ítéli a területet, akik most éppen beszántják a vetést, miközben nemsokára már ők arathatnák le a termést.
Információink szerint az egyik tárcsázó traktor a Simon Kft.-é (ez Fejér-megye egyik legnagyobb agrárnagyüzeme, és az új nyertesek között van), a területet pedig a többek között biztonsági szolgáltatásokkal foglalkozó B5 Global Monitoring emberei őrzik, de a rendőrség is jelen van - utóbbi akadályozta meg, hogy a biztonsági cég lezárja az utakat.
Az MTI megkereste az ügyben a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkárát. Bitay Márton kifejtette, hogy a kérdéses állami földterületet az NFA pályázati úton haszonbérbe adta helyi gazdáknak (azaz valami köze azért az NFA-nak mégiscsak van az ügyhöz - A Szerk.), akik fél éve nem tudják azt használni, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek tavaly ősszel lejárt a szerződése, nem hajlandó levonulni a területről. Hozzátette: Kishantos kárt okozott az államnak azzal, hogy nem engedte beszántani a területet.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 12. szombat, 22:39
-
Találatok: 1706
Nem várható gazdasági felívelés a Fidesz 2014-18 közötti programjából - jelentette ki egy interjúban Mellár Tamás közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal volt vezetője. A PTE oktatója szerint a gazdaság mesterséges bővítésével könnyen Görögország sorsára juthatunk. Mellár úgy vélekedett, rengeteg intézkedése visszaüthet a Fideszre az új kormányban.
Nem várható gazdasági felívelés a Fidesz programjából, és bár Orbán Viktorék látják a problémákat, rendre szakmailag elhibázott válaszokat sikerül azokra adniuk - jelentette ki a VS.hu-nak adott interjújában Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal 1998-2003 közötti vezetője. Az első, szabadon választott kormány (MDF) tanácsadója úgy vélekedik, jó pár ilyen problémába belebukhat a Fidesz.
Mellár szerint a "Folytatjuk" szóban leírt gazdasági cselekvési terve a Fidesznek több ponton elhibázott. Az újraiparosítás kapcsán a közgazdász elmondta, inkább az ország versenyképességét kellene javítani, mert az 15 éves mélyponton van.
A PTE oktatója úgy vélekedett, az iparosítás helyett, azzal szemben inkább az élelmiszer-gazdaság bővítése, valamint a megújuló energiaforrások arányának növelése lehet a kitörési pont, mindkettőre a skandináv országok lehetnek a példák. A megújuló energiák használata kapcsán nagyarányú technikai fejlődés is prognosztizálható.
A megújuló energiaforrások az alacsonyabb energiaárak kialakításában is nagy szerepet játszhatnak, és ezzel elkerülhetőek az új gázvezetékek, valamint az orosz építésű atomerőmű, melyek csak az ország kiszolgáltatottságát növelik. "Dániától és Hollandiától viszont azt lehetne ellesni, miként profitálnak a kisbirtokokból. Merthogy a jelenlegi nagybirtokrendszer, amely jószerivel csak búza- és kukoricatermesztésre rendezkedett be, téves út. Keveseknek ad munkát, helyette inkább feldolgozott élelmiszer-ipari nyersanyagokat kellene eladni" - olvasható a cikkben Mellár fejtegetése, aki szerint a jelenlegi gyakorlat egy szűk nagybirtokos-réteg felé mutat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 12. szombat, 02:58
-
Találatok: 1660
A választást követően azonnal Észak-Koreába utazott egy magyar kormányküldöttség, majd elkezdték felépíteni a náci megszállás szégyenletes emlékművét, mintegy bizonyítva, hogy tényleg folytatják. Folytatják, mert a magyar lakosság politikailag aktív része arra szavazott, hogy a Fidesz alakítson ismét kormányt, márpedig ezzel nem lehet vitatkozni, legalábbis én biztos nem fogok, mert a szabad, de tisztátalan választások eredménye legális eredmény, legalizálta az összes ellenzéki párt, és mindenki, aki elment szavazni.
Ez az ellenzék nem nyerhetett.
Nem azért, mert a kétharmad olyan választási törvényt alkotott, ami önnön fennmaradását segíti elő, nem azért, mert minden plakáthelyet lefoglaltak maguknak, nem azért, mert övék a média majd teljes felülete, nem. Azért, mert ez az ellenzék alkalmatlan a győzelemre. Egy fekete kígyó jelent meg az égen, amikor megszületett, jelezve, hogy vereségre jött e világra.
Csak vicceltem.
Ez az ellenzék abban a tévhitben élt, hogy egy demokratikus választáson kell legyőznie egy demokratikus pártszövetséget, ezért demokratikus módszerekkel próbálkozott, demokratikus vitákat folytatott le körein belül, demokratikus álmok szerint egyesült, egyeztetett, mérlegelt, próbálkozott, visszafogottan ígért, mérsékelt hangon kritizált, aztán jött a baromi nagy tank és málnadzsemmé taposta, mielőtt tiltakozhatott volna a nemzetközi fórumokon. Orosz Krímtorta.
A csapda működött. Értelmetlen és minden bizonnyal lehetetlen felépíteni egy Fideszhez hasonló, fanatizált, személyi kultuszra alapozó, minden körülmények között az élő istenként nyilvántartott Orbánra szavazó tábort, viszont a maradék meggyőzhető, esetleg másban hívő, ingadozó szavazókat lehetetlen egy irányba terelni pusztán érvekkel.
Bővebben ...
