- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 23. szombat, 07:46
-
Találatok: 1707
“Így nem lehet tovább élni!” – súgta oda feleségének Mihail Gorbacsov még 1985-ben, egy nappal a “koronázása” előtt. “Csak így lehet, kell és érdemes élni!” – harsogja fülünkbe naponta többször a Maffiapártállam propagandája és nincs senki, aki legalább elsuttogná a milliónyi nyomorgónak a gorbacsovi mondatot. Mert minálunk az “elit”, a “Politika Zrt.” csakis önmagával, a profitjával foglalkozik.
Azt mondta Bogdan Góralczyk, a varsói egyetem politológia professzora a népszerű lengyel, “TOK FM” rádiónak nyilatkozva, hogy legutóbbi, magyarországi útjáról döbbenetes élményekkel tért vissza. Szerinte “Orbán pacifikálta a magyarokat, az ellenzék nem létezik, a falvak pedig Burmára hasonlítanak“. Góralczyk tudja mint beszél, hiszen kitűnően ismeri hazánkat: nyolc esztendeig volt a budapesti Lengyel Nagykövetség diplomatája, több könyvet írt Magyarországról. Folytatva elemzését azt állította, Orbán második ciklusát az egyszemélyes kormányzás kiépítése jellemzi, no meg stadionoké és a nemzeti egójé. Jelentős fordulat történt Oroszország irányába, de ami a legelképesztőbb, hogy Magyarországon komplett nyomorkörzetek léteznek. Nem úgy, mint a lengyel falvak egynémelyikében, hogy az egyik ház omladozik, a másik pedig kastély-szerű, hanem úgy, mint Indiában, vagy Burmában. Mindez pedig egyedül a politikai elit hibája, amely Orbánnal az élen egyszerűen nem törődik az emberekkel.
Igaza van Góralczyknak abban (is), hogy hazánkban gőzerővel folyik az egyszemélyes diktatúra kiépítése, s ezt mások is látják. Szóvá is teszik, nem is egyszer. A Posványosi Doktrína okán előbb “csak” a befolyásos, nyugati sajtó sürgette Budapest “megrendszabályozását”, már csak annak okán is, hogy az “Európai Unió képes legyen megőrizni hitelességét”. Csatlakozott ehhöz a svéd, majd a német EU-ügyi államminiszter is, szorgalmazván “az Unió alapelveit nyíltan tagadó magyar kormány” elleni legkomolyabb szankciók bevezetését. Most egy újabb szervezet, a “Project Syndicate” állt be a sorba. A német közpolitikai intézet “drákói intézkedéseket” követel az EU-tól Orbánnal szemben: a Fidesz kizárását az Európai Néppártból, a támogatási keret csökkentését és a híres “7. cikkely“, a szavazati jog megvonását.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 21. csütörtök, 23:46
-
Találatok: 1894
Nem tudom, megint mit nem értünk. Engem Varga Mihály meggyőzött: úgy nem lesz gyermekéhezés Magyarországon, ha Hollywood magyar sztárja, és minden idők legnagyobb kaszinóbizniszben utazó filmese, Andy Vajna, megkapja az őt megillető évi 7 milliárd forintos adókedvezményt. Nincs itt semmi kecimeci, köntörfal, zavart magyarázkodás. A kormány és a nemzetgazdasági minisztérium már nem is érzi szarul magát. Igen, ezért kellett a kaszinók koncessziós díját levonni a játékadóból, és áfamentessé tenni azt.
Úgyhogy tényleg nem értem az MSZP-s Bagóné Borbély Ildikót, aki írásbeli kérdésben akadékoskodott, hogy miért volt szükséges Andrew G. Vajna filmipari kormánybiztos és kaszinótulajdonos cégeit évi hét milliárd forintos adókedvezményben részesíteni. Mit nem ért? Most komolyan, kit érdekel, hogy a számítások szerint évi hétmilliárdos adóbevételről mondott le az az állam (és hogy ez nem mellesleg a reklámadó tervezett bevételeinek fele)?
Egy illiberális demokráciában, ahol a jogászok már a megszokott rutinnal hülyítik a népet, így néz ki a nemzetgazdaság miniszterének közgazdász érvelése: azért védhető az adókedvezmény, mert az új kaszinótulajdonosok az első hónapokban komoly beruházásokra kényszerülnek, ám ennek "több szempontból is ösztönző szerepe van, így nagyobb tiszta játékbevétel elérésére, egyúttal magasabb összegű játékadó befizetésére is ösztönzi az üzemeltetőket". Így a két adókedvezmény hozzájárulhat ahhoz, hogy a (hadd tegyem hozzá: a Nemzeti Együttműködés rendszerében államosított) hét új kaszinó "lehető legrövidebb időn belül kiemelkedően magas jövedelemtermelő szintet érjen el. Tehát ha Vajna és az Aranybonusz 2000 Kft. jövedelmező - akkor az általa befizetett adók "jelentős mértékben járulhatnak majd hozzá а központi költségvetés bevételi oldalának erősítéséhez, így az olyan kiemelkedően fontos társadalmi célkitűzés, mint a szociális gyermekétkeztetés finanszírozáséhoz is." - írja a napi.hu.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 21. csütörtök, 09:49
-
Találatok: 5046
Magyarországon meg sem akarták jelentetni a tanulmányukat a korrupcióról, az Egyesült Államokban viszont habozás nélkül közölték, és a cikkel rangos díjat nyert a két magyar kutató szociológus szerző. Itthon lényegében senkit sem érdekel, amit csinálnak, pedig az amerikaiak szerint azt írták le, amit még senkinek sem sikerült: azt, hogy hogyan működik hatékonyan egy szervezetben a korrupció.
Magyarországon évek óta nem tudta leközöltetni két korrupciókutató szociológus az egyik kutatásáról szóló cikket, az Egyesült Államokban viszont nemcsak megjelent egy rangos folyóiratban, de idén augusztusban elnyerte a szervezetszociológia területén mértékadó tudományos szervezet, az Academy of Management legjobb tavalyi cikkért járó díját is. Az amerikai bírálók nagy újdonságként fogadták a kutatást, és most úgy látják, hogy a korrupciót olyan megközelítésből sikerült bemutatniuk a magyar kutatóknak, amit még sose írt le senki. A vizsgálódásuk során megalkotott fogalomra az egyik amerikai bíráló például azt írta, hogy ez a felfedezés a legérdekesebb eleme a tanulmánynak, és ez valószínűleg olyasmi, amire a jövőben más kutatók hivatkozni fognak.
Jávor István, az ELTE Szociológia Tanszékének egyetemi docense és Jancsics Dávid, aki szintén az ELTE-n végzett szociológus, jelenleg a City University of New York kutatója a szervezeteken belüli korrupció működését próbálta meg tudományosan leírni a szervezetek hatalmi viszonyai alapján. Ehhez 42 mélyinterjút készítettek 2009 decembere és 2010 júliusa között felső vezetőkkel, középszintű menedzserekkel és szakemberekkel, alacsonyabb beosztású alkalmazottakkal, politikusokkal és oknyomozó újságírókkal. (2012-ben mindkét kutató írt a hvg.hu korrupcióval foglalkozó cikksorozatába, Jávor cikke itt, Jancsicsé itt olvasható).
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 19. kedd, 21:55
-
Találatok: 1615
A szegénység hazai terjedését jelzik az Eurostat legfrissebb adatai is. Magyarországon - Szlovákiával, Lengyelországgal vagy Csehországgal szemben - tovább nőtt tavaly azoknak az aránya, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának voltak kitéve. Immár honfitársaink egyharmadáról van szó, de legalább vécé- és fürdőszobafronton jobban állunk.
Tovább nőtt azoknak az aránya Magyarországon tavaly, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának voltak kitéve. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján (a vonatkozó statisztikákban egyelőre nem találhatóak meg az összes ország és ezért az EU egészének mutatói sem) 3,3 millió honfitársunk tartozik ebbe a körbe, vagyis egy év alatt százezerrel nőtt a táboruk. Ez azt jelenti, hogy hazánk lakosságának immár 33,5 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség a 2012-es 32,4 százalékot követően. A legkisebb arányt 2008-ban regisztrálta az Eurostat, akkor 28,2 százalékot közölt.
Egy másik Eurostat-adatsor, ami a jövedelmi egyenlőtlenség növekedését mutatja, valamint a Tárki kutatásai, és a KSH fogyasztási statisztikája alapján mindez nem is túl meglepő. A 2012-es helyzetről részletesen itt, a 2011-esről pedig itt olvashat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 18. hétfő, 20:16
-
Találatok: 1777
A második negyedév végén 85,1%-os volt a GDP-arányos államadósság - jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A mutató a 2000-es években csak egyszer járt ennél magasabban, pontosan négy éve, amikor az emlékezetes Kósa, Szijjártó megszólalások után a forint látványosan gyengült. Ezelőtt a rendszerváltás sokkja idején láthattunk magasabb mutatót, csaknem 20 éve.
A ma megjelent pénzügyi számlák statisztika leginkább figyelt adata az államadósság-ráta, ami a várakozásoknak megfelelően tovább emelkedett: év elején 79,4%-on, az első negyedév végén pedig 84,4%-on állt a mutató, ezekre érkezett most a 85,1%-os szám, ami a június 30-i állapotot jelzi.
Miért emelkedett már megint?
Ezúttal a mutató emelkedésében minimális szerepet játszott a forint gyengülése, hiszen az euró "csak" 1%-ot erősödött, ami így 0,3 százalékponttal emelhette a GDP-arányos államadósságot.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 18. hétfő, 08:29
-
Találatok: 1572
A magyar társadalom vezérei az elmúlt huszonöt évben az országot inkább rombolták, mint építették – állítja Hankiss Elemér, majd hozzáteszi: azért, ami a jólétet illeti, még így is a világ első 15-20 százalékában vagyunk. Befejezetlen ember című új kötete apropóján beszéltünk az író-szociológussal a Zuckerberg-galaxisról, a fogyasztói társadalom hazugságairól, s arról, hogy miért nem képes Magyarország kitörni a válságból.
... hvg.hu: Lehet esélyünk az egyensúly elérésére, amíg úgy tekintünk a másikra, mint a jólétünket fenyegető veszélyforrásra?
HE: A kérkedő gazdagság és az elviselhetetlen nyomor közötti feszültség egyre nő, s előbb-utóbb robbanással fenyeget majd. És egyre nő az egymástól való félelem, és az egymás iránti ellenérzés vagy akár a gyűlölet is. Hogyan fogadható-el az, hogy a leggazdagabb amerikai 1 százalék birtokában van az amerikai vagyon 30-40 százaléka? Magyarországon is – bár globálisan mi nem sokat számítunk – már-már elfogadhatatlan a helyzet. Sokat panaszkodunk, és van is rá okunk, mert a magyar társadalom vezérei az elmúlt huszonöt évben rengeteg rossz döntést hoztak, és az országot inkább rombolták, mint építették. De ami a jólétet illeti, még így is a világ első 15-20 százalékában vagyunk. A lakosság alsó 20-25 százaléka mélynyomorban él, ehhez képest a felső 10-15 százalék időnként súrolja a luxusfogyasztás küszöbét. Az emberiség mindig is együtt élt ezekkel az igazságtalanságokkal, de mintha mostanában kezdenénk ráébredni arra, hogy mindez tarthatatlan. Igaz, az igazságérzet történetileg hullámzik. A jómódú társadalmakban időnként feltámad a lelkiismeret, aztán elalszik.
hvg.hu: A 2008-as globális gazdasági válság kitörése összefüggésbe hozható a lelkiismeret felébredésével?
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 17. vasárnap, 17:50
-
Találatok: 1706
Kertész Imre kormányzati kitüntetésével kapcsolatban csak annyi biztos: nem azért kapja, amiért megérdemli. A taktikai megfontolások, hátsó gondolatok, további célok homályos körét tekintve lehet tippelni – méghozzá elég jó találati aránnyal –, de nemigen érdemes. Azért nem, mert bármi is az, bumeránggá válik: visszaüt.
Itt van ugyanis az életmű, csúcspontja a Sorstalanság. Itt van az író az ő Nobel-díjával, amihez képest a legmagasabb állami kitüntetés – még ez a furcsa és markáns történelmi múltat maga mögött tudó Szent István-rend is – legfeljebb buksisimogatás.
Vicces buksisimogatás ugyan: hivatott dicsérni a díjazott nagyságát; azt a nagyságot, amelyet mindeddig vonakodott elismerni az a hivatalosság, amely most ennyire nagyon elismeri.
Mennyire nagyon? Annyira nagyon, hogy mérhetetlen arcátlansággal, tenyérbe mászó cinizmussal ugyanazt a kitüntetést adják Kertésznek, amelyet annak idején Hermann Göring kapott. Ehhez önmagában nincs is mit hozzáfűzni, legfeljebb a miniszterelnök tegnapi felszólítását: „keresztényüldözés zajlik, a saját fajtánkat meg kell védenünk”.
Meg még azt, hogy Lázár tárgyalni akar a zsidó szervezetekkel: „csehül” áll a holokausztév.
Rakja egymáshoz ezeket az elemeket, aki akarja, nem fognak összepasszolni.
Kertésznek mindez nem számít. Mindegy, hogy átveszi-e a kitüntetést – át is veheti, ne érje érte rossz szó. Mindegy, hogy szoborba öntik-e a Szabadság téren, mindegy, hogy az alaptörvény függelékeként adják-e ki újra a Sorstalanságot. Kertésznek mindegy – és lehet mindegy nekünk is.
Tigrisbukfencet hányhat Schmidt Mária, Lázár és Orbán – Kertész Imre a mi írónk, a miénk, akik olvassuk a műveit.
A szerk. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 16. szombat, 20:23
-
Találatok: 1515
A maffiaállami „kormány” hovatovább naponta többször is eszünkbe juttatja Petri György látnoki versének költői kérdését. S a folytatásból – meg most már magunktól – tudjuk a választ: is-is.
Minden dolog lényege annak története – ezt vagy az „antiszemitizmusa miatt” az egykor róla elnevezett egyetem épületéből száműzött filozófus mondta, vagy Max Veber, vagy a Kedves Vezér – már nem tudom, de manapság nyilván jobb, ha az ember az utóbbira tippel…
Szóval az úgy volt, hogy Orbán és hű alvezérei valamikor – van annak már vagy 20 éve is – összejöttek, és úgy döntöttek, gazemberek lesznek. „Pártjukat” ennek megfelelően irányították.
Egy ideig tehát egyértelműen gazemberkedésből pojácáskodtak, mikor mind több elemét kezdték használni a szélsőjobboldali retorikának: nemzetárulás, miazmás… Mert hisz tudatában voltak annak, hogy a Magyar Köztársaságban csakis elhülyített és megvadított tömeg juttathatja őket hatalomra – hát tudatosan és rendkívül sikeresen züllesztették le (igaz, volt segítségük az ellenoldalon is!) a magyar társadalom igen jelentős részét.
Ugyancsak gazemberkedés szándékával kezdték játszani a mélyen hívő keresztényt – a hála nem is maradt el: a magyar szélsőjobb templomokból uszított a „libsik” ellen, agitált a nemzetikereszténnyé vált Fidesz mellett.
Ezektől az időktől kezdve, már csak egészen kivételesen fordult elő, hogy fideszes politikus azt mondta volna, amit valóban gondol. Később már tisztán mechanikus módon, az orwelli kacsabeszél szerint, a tájékozódás megakadályozásának céljából használták és használják mindmáig azokat a szerveiket, amelyek segítségével egykor még beszélni, valamit mondani is tudtak.
Hatalmas, ugyancsak orwelli elvek szerint működő médiabirodalmat és szörnyű szellemi hátországot teremtettek maguknak, meghatározó részben közpénzből.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. augusztus 15. péntek, 08:25
-
Találatok: 1610
Az első negyedévi 3,5% után 3,9%-kal, 8 éve nem látott ütemmel bővült a második negyedévben éves alapon a magyar gazdaság - közölte az előzetes, munkanaphatással korrigált adatot a KSH. Utóbbi gyorsabb, mint a Portfolio tegnap közzétett elemzői konszenzusa (3,6%), illetve egy egyszerű előrejelző modell által jelzett dinamika (szintén 3,6%). Negyedéves alapon a magyar gazdaság az első negyedévi 1,1% után 0,8%-kal bővült.
A KSH közlése szerint a növekedést alapvetően az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése okozta, ahogy azt tegnapi beharangozónkban már rögzítettük.
2014.08.13 14:57 Szárnyaló magyar gazdaságról jöhet holnap adat
Az NGM közleménye emellett a piaci szolgáltatások növekedésének kedvező hatását emelte ki közleményében:
2014.08.14 09:56 NGM: 3% felett lesz az idei magyar növekedés
A KSH most csak az első becslést tette közzé a növekedést meghatározó tényezők bemutatása nélkül. A részletes adatokra még néhány hetet várni kell. Ahogy azonban a tegnapi beharangozó anyagunkban már kifejtettük, felhasználási oldalról a Növekedési Hitelprogram miatt is élénkülő beruházások, illetve valamelyest a nettó export lehetett a hajtóerő.
Bővebben ...
