Hírek

Ez az egy grafikon mindent elmond Magyarországról

Részletek: Készült: 2015. február 09. hétfő, 20:01
Print; Találatok: 1630

Ovi_tundi Megjelent az OECD Út a növekedéshez kiadványa, melyben a szervezet tagállamaira lebontva is fogalmaznak meg ajánlásokat. Magyarországot illetően a szervezet megállapítja, hogy szükség lenne az alacsonyabb jövedelműek adóékének szűkítésére, a piaci verseny szabadabbá tételére, a közműdíjak piaci árazására, illetve a különböző szektorok szakértőivel, szereplőivel való kötelező egyeztetésre.

Az OECD emellett egy grafikonon is szépen bemutatja, mennyire nem zárkózik fel hazánk a tehetősebb államokhoz. Az NGM az építő jellegű megjegyzéseket tudomásul veszi, ám az ajánlások egy része a minisztérium szerint azonban nem veszi figyelembe a magyar gazdaságpolitika sajátosságait.

Megjelent a Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) Gazdaságpolitikai reformok – Út a növekedéshez jelentése. A kiadvány áttekintést ad a szervezet tagállamainak (és hat másik országnak) a gazdaságpolitikáiról, illetve ajánlásokat is megfogalmaznak a jobb működéshez.

Az idei jelentésben Magyarországot illetően az OECD 5 területet emelt ki prioritásként, ahol változtatásokra lenne szükség. Mielőtt ugyanakkor elkezdenénk megnézni a megállapításokat és ajánlásokat, álljon itt egy grafikon, ami elég jól mutatja, hogy mennyit is fejlődött Magyarország az elmúlt majdnem 25 évben:

A grafikonon az látszik, hogy a 90-es években történt egy kisebb felzárkózás az OECD 17, gazdaságilag legjobban teljesítő tagállamaihoz (átlagukhoz), ám 2004-2005 óta tulajdonképpen stagnálás tapasztalható, még bő 50 százalékkal vagyunk lemaradva az élbolytól mindhárom mutató (GDP, GDI, GDP/munkaóra) tekintetében.

És hogy miben is lát problémákat az OECD:

1. Az egyik ilyen nagy terület a magánszemélyek adóztatása. Az OECD szerint a munkára rakódó adóék nemzetközi összehasonlításban magas, ez különösen az alacsony jövedelműeknél van így. A kiadvány megjegyzi, hogy a kormány 2013-ban bevezette a munkahelyvédelmi akciótervet és tavaly kiterjesztették a családi adókedvezményt is. Az OECD szerint szükség lenne az alacsony jövedelműek adóékjének szűkítésére a szociális járulékok csökkentésének nagyobb célzottságával, emellett pedig vissza kellene hozni az adójóváírást, ami progresszíven csökkenne a jövedelmek emelkedésével.

2. Az OECD megjegyzi, hogy még mindig alacsony a nyugdíjkorhatár és a tényleges nyugdíjba vonulás ideje, ez pedig rontja az idősebbek foglalkoztatottsági helyzetét. A kiadvány beszél arról, hogy 2014 és 2022 között 65 évre kúszik fel a nyugdíjkorhatár, és a kedvezményes nyugdíjba vonulás kapuit jelentősen szűkítette a kormányzat, ám szükség lenne arra, hogy a nyugdíjkorhatárt az életkor növekedéséhez igazítsák, és bezárják a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét.

3. Az OECD-nek a magyar oktatási rendszerhez is van pár szava. Megállapításuk szerint még mindig kevés a diplomás, a szakoktatás és szakképzés területén hiányosságok vannak, illetve az oktatás területén tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségek akadályozzák a munkahelyek teremtését és a termelékenység növekedését. A társadalmi egyenlőtlenségeknél erről beszéltek:

A táblázatban azt mutatják meg, hogy a magyar diákok eredményét (olvasási készség) nem csak az OECD, de a régió átlagánál is nagyobb mértékben befolyásolja családjuk társadalmi-gazdasági helyzete.

A kiadvány megjegyzi, hogy a kormány több, EU-pénzből finanszírozott programot is futtatott a hátrányos helyzetú általános és középiskolai diákok helyzetének javítására, emellett ugyanakkor szűkítették az államilag támogatott felsőoktatási helyekre történő bejutást, ami bár javíthat az onnan kiesők arányszámán, de a hátrányos helyzetű diákok bejutását nehezítheti. Az OECD azt javasolja, hogy halasszák el a diákok becsatornázását a szakképzésbe, növeljék a tantermekben az esélyegyenlőséget, és biztosítsanak több forrást a hátrányos helyzetű diákoknak. Emellett szükség lenne az államilag támogatott férőhelyek növelésére a felsőoktatásban, hogy az összes hátrányos helyzetű diák, aki megfelel a feltételeknek, így tudjon tanulni.

4. Az OECD megállapítja, hogy elégtelen a verseny a kiskereskedelemben, az energiaszektor és a telekommunikáció területén. A kiadvány szól a tavalyi frekvenciatenderről, hogy ez megteremtette a lehetőségét egy új mobilszolgáltató színre lépésének, ugyanakkor a hatóságok korábban a céges összeolvadásokat megnehezítették. Az OECD azt is megjegyzi, hogy a többkörös rezsicsökkentés akadályozza a fejlesztéseket, illetve a liberalizált piacok kialakulását is. A kiadvány kiemeli a tavaly év végi, a kiskereskedelmi szektort hátrányosan érintő törvényeket is, ez pedig tovább torzíthatja a versenyt. Az OECD azt javasolja, hogy szükség lenne a piacra lépés feltételeinek könnyítésére a telekommunikáció és kiskereskedelem területén, emellett el kellene mozdulni a piaci alapú villany- és gázárak irányába.

5. A szervezet a bürokráciáról, közigazgatásról is megemlékezik. A komplex és nem átlátható adminisztratív folyamatok rontják a közszolgáltatások költséghatékony biztosítását, és elrettentik a magánszférát a beruházásoktól, ez pedig nyomot hagy a termelékenység növekedésén is. Az OECD megjegyzi, hogy bár a hatóságok csökkentik az adminisztratív terheket, de a jelentős számú új törvény, a módosított különadók új terheket jelentenek. A kormány emellett azonban könnyebbé tette a törvényjavaslatok vitáját.

Az ajánlások között az szerepel, hogy szükség lenne a szabályozások minőségének és stabilitásának növelésére, a parlament előtt kezdeményezett törvényjavaslatokhoz legyen kötelező szakmai és érdekképviseleti embereket bevonni konzultálni, és a kormány által kezdeményezett törvényjavaslatoknál, módosításoknál jó lenne javítani a szabályozói hatásvizsgálatokon. Emellett jobban kellene áramolnia az információknak a különböző kormányzati szervek között, a közbeszerzéseknél pedig növelni kellene az átláthatóságot és a versenyt.

Teljes cikk: http://hvg.hu/gazdasag/20150209_Ez_az_egy_grafikon_mindent_elmond_a_magya

Kapcsolódó cikkek:

Hatalmasat ugrott az adósságunk januárban
Egyetlen hónap alatt több mint 850 milliárd forinttal ugrott a központi költségvetés adóssága. - Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) előzetes heti adatai szerint január végén a központi költségvetés bruttó, nem konszolidált adóssága 24 735,3 milliárd forint volt. Ez egy hét alatt 214,1 milliárdos, december végéhez képest pedig 854,2 milliárd forintos növekedés eredménye
Nem csökken az államadósság
Lassuló gazdasági növekedés és enyhén növekvő államadósság - egyebek mellett ezt tartalmazza az Európai Bizottság Magyarországról szóló legfrissebb jelentése. Az adósság-növekedés különösen drámai, hisz a tavalyi évben 3,3 százalékkal nőtt a GDP.