Hírek
A kormányközeli intézet kikutatta, hogy a magyar sajtó szabad, sokszínű és a közmédia is rendben van
- Részletek
- Készült: 2025. október 16. csütörtök, 02:07
- Találatok: 223
A magyar sajtó szabad és sokszínű – közölte Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a Sajtószabadság Magyarországon című, a magyarországi médiapiac helyzetéről szóló elemzés bemutatóján szerdán Budapesten.
Mráz Ágoston Sámuel elmondta, a Nézőpont Intézet évről-évre tényalapon megvizsgálja, „mi a helyzet a magyar médiapiacon", működik-e a médiapluralizmus Magyarországon. Felidézte: az Európai Bizottság és a „brüsszeli narratívát követő" Magyar Péter álláspontja szerint problémás a médiaszabadság Magyarországon.
Ezzel szemben, a Nézőpont magyar felnőtt lakosság reprezentatív felmérésének adatai azt mutatják, hogy Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet – jelentette ki a Nézőpont vezetője, hozzátéve: a hozzáférésnek technikai akadálya sincsen, és a sokszínűség is érvényesül.
Mint mondta, a médiafogyasztók közel azonos arányban tájékozódnak kormánykritikus (64 százalék) és kormánybarát (65 százalék) médiumokból. Csupán hat-hat százalékos arányban vannak azok, akik kizárólag az egyik vagy másik oldal híreit fogyasztják – mutatott rá. 
Mráz Ágoston Sámuel ismertette: az adatok szerint a kormánykritikus médiumok nyereségesen működnek, 2024-ben együttesen 100 milliárd forint volt a bevételük. A kormánykritikus médiumok között az RTL a legfajsúlyosabb, a cég 61,4 milliárd forint bevételre tett szert tavaly – jegyezte meg.
Szavai szerint a sokszínűséget jelzi az is, hogy 2010 óta 36 új kormánykritikus médiafelület alakult, köszönhetően annak is, hogy a magyar szabályozás minimális, könnyen teljesíthető feltételeket ír elő a médiaalapítással kapcsolatban.
A Nézőpont Intézet vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánykritikus médiumok egy része átláthatatlan külföldi forrásból működik, 2024-ben összesen 3 milliárd forintot kaptak külföldi támogatásból.
Az elemzésből kiderült továbbá, hogy a magyar médiafelügyelet pártatlan, nem politikai alapon hozza döntéseit, vagyis nem igaz, hogy „üldözik a kormánykritikus kiadókat" – folytatta Mráz Ágoston Sámuel, megjegyezve: politikai tartalommal összefüggésben éppenhogy kormánypárti médiumokat szankcionált tavaly a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
Hangsúlyozta: a kormányzati tájékoztatás és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az uniós gyakorlatnál hatékonyabban működik itthon. A közpénzköltésekről nyilvános adatbázisokban lehet tájékozódni, elérhetőek az állami és magánvállalkozások üzleti adatai is, a kormányinfó pedig „párját ritkítja", mert ilyen jellegű sajtótájékoztató nem is létezik más országokban - magyarázta.
Mráz Ágoston jelezte: a jelentésből kiderült az is, hogy a magyar közmédia arányosan jeleníti meg a kormánypárti és kormánykritikus szereplőket a politikai hírműsorokban.
A jelentés bemutatását követő beszélgetésen Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet igazgatója kiemelte: Brüsszel szerint Magyarországon a kormánypárti médiumok számára „lejt a pálya", de az objektív adatok ezt sorozatosan cáfolják.
Kereki Gergő, a Mandiner vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a kormánykritikus médiumoknál jelentős külföldi befolyás figyelhető meg, amit az elmúlt 10-12 évben folyamatosan tagadtak az érintett médiumok.
Hozzátette: az önbevallások mindig arról szólnak, hogy a civil szféra „mikroadományaiból", adó egy százalékokból, olvasói támogatásokból tartják fenn magukat ezek a cégek, pedig egyértelmű a külföldi finanszírozás.
A nyomásgyakorlási célzatú befolyás bizonyos témák közlésénél – uniós jogállamisági ügyek, Ukrajna, energetikai kérdések – hatványozottan megfigyelhető – rögzítette a vezérigazgató.
Néző László, a Magyar Nemzet főszerkesztője úgy fogalmazott: a magyar politika és a média az utóbbi másfél évben „már nem a valóságról szól." Ennek megfelelően, a Nézőpont által ismertetett objektív, tényadatok a „másik oldalnak" nem számítanak, az Európai Bizottságban sem „hatnak meg senkit."
Hozzátette: a magyar kormánykritikus médiumok ugyanazokat a narratívákat hangsúlyozzák, mint a nyugat-európai lapok, ugyanazokat a kritikákat fogalmazzák meg.
Forrás: MTI