- Részletek
-
Készült: 2015. június 17. szerda, 21:58
-
Találatok: 2557
A negyedik-ötödik legszegényebb ország vagyunk az unióban, a személyes fogyasztási szintünk alapján az ország Európa szegényebb feléhez, a Balkánhoz tartozik.
Az EU negyedik-ötödik legszegényebb országa Magyarország – írja a Portfolio az Eurostat tegnap kiadott jelentése alapján.
Ugyanis az egy főre jutó magyar GDP a negyedik-ötödik legalacsonyabb az Európai Unióban. Azért a kettős helyezés, mert a lengyeleknek ugyanannyi az egy főre eső GDP-jük, mint nekünk, az EU átlagának 68 százaléka. (A rossz hír a lengyelekkel kapcsolatban az, hogy ők eddig jóval alacsonyabban voltak, majd öles léptekkel utolértek minket, az is megtörténhet, hogy hamarosan elénk kerülnek.)
Nézze ezt a diagramot, csak Bulgária, Románia, Horvátország és Lettország van mögöttünk! Az elmúlt években elhúzott mellettünk Észtország, Szlovákia és Litvánia.
Egy másik mutató alapján ennél is szegényebbek vagyunk. A személyes fogyasztást jelző mutató szerint csak három ország van mögöttünk. A Portfolio szerint ez a mutató feltehetően jobban kifejezi a személyes jólét-érzetet. Itt csak az EU-átlag 62 százalékán állunk.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 17. szerda, 06:34
-
Találatok: 2208
Órákon belül szinte hermetikusan lezárhatónak tartja a Belügyminisztérium az ország déli határait - értesült a Népszava. Lapunk úgy tudja, minden személyi és technikai feltétel adott a határzárra, az illetékesek csak a parancsra várnak, amely akár szerdán megérkezhet. Keddi értesüléseink szerint akár órákon belül, de legkésőbb ezen a héten meg is teszik ezt a lépést, amelyet Orbán Viktor már pénteki rádiós nyilatkozatában jelzett. Szerdán a kormányülésen is ez lesz a téma, meghallgatják Pintér Sándor belügyminisztert, de a parlament is szerdán kezdi tárgyalni az idevágó fideszes javaslatot.
Minden személyi, és technikai feltétel készenlétben áll, hogy Magyarország lezárja déli határait, az illetékesek csak a parancsra várnak – értesült a Népszava. Az elmúlt napokban a rendőrség teljes logisztikájával arra készült fel, hogy bármelyik pillanatban a lehető legszorosabb határzárat léptessék életbe Szerbia irányából. Mint megtudtuk, a kormányfő utasítására hazai és nemzetközi jogi kötelezettségeket is megvizsgált a Belügyminisztérium (BM) ahhoz, hogy külön törvényi felhatalmazás nélkül, a jelenleg hatályos jogrendben milyen eszközökkel, hogyan érhető el a menekültek határátlépésének megakadályozása.
Lapunk úgy tudja, hogy az erők, és a technika előkészített átcsoportosításával órákon belül szinte hermetikusan zárhatónak tartják a legneuralgikusabb területeket. Egy napon belül pedig a teljes érintett határszakaszt szoros ellenőrzése alá vonhatja a BM. Ehhez azonban a legfelső szintről kell érkeznie a végső jóváhagyásnak. Kedd délutáni értesüléseink szerint a várakozások alapján akár órákon belül, de legkésőbb ezen a héten megérkezhet a parancs. Egy forrásunk szerint a művelet fedőneve: Norvégia. A kedden hasonló tartalmú cikket közlő Pesti Srácok megkereste Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki az értesülést nem kívánta kommentálni.
Mint ismert, Orbán Viktor pénteken, szokásos közrádiós beszédében közölte: a kormány szerdán hallgatja meg a belügyminiszter által javasolt megoldásokat és hozza meg döntését a bevándorlással kapcsolatban. Minden lehetőséget végigvesznek, ide értve a teljes fizikai határzár lehetőségét is – tette hozzá a kormányfő, aki jelezte azt is: a szerb és a magyar kabinet július elején tart kormány-csúcstalálkozót, ahol számba veszik a tisztázandó kérdéseket.
Erre reagálva a hétvégén szerb kormányzat több tagja is megszólalt. Nebojsa Stefanovic belügyminiszter szerint nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha az illegális bevándorlás megfékezése érdekében Magyarország lezárná határait, de szerinte Orbán Viktor miniszterelnök nem is konkrét határzárról beszélt. Stefanovic szerint olyan kérdésről van szó, amelyet Szerbia egyedül nem tud megoldani, és mindenképpen együtt kell működnie az Európai Unió más országaival, hiszen a legtöbb illegális bevándorló éppen az EU országaiból - Görögországból és Bulgáriából - érkezik az országba, hogy azon áthaladva ismét az unió területére jusson, vagyis a bevándorlók Szerbiát nem célországnak tekintik, csak átutaznak rajta. Ivica Dacic szerb külügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy a menekültproblémát Szerbia egyedül nem tudja megoldani, azt európai szinten kell rendezni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 15. hétfő, 21:34
-
Találatok: 2336
Kész feladni a rezsicsökkentést az Orbán-kormány – ez a lényege annak a hivatalos, az uniós energetikai biztosnak küldött kormányzati levélnek, melynek tartalmát a hvg.hu megismerhette. Nem egyszerűen a rezsicsökkentés leállításáról van szó: a leírt, kilátásba helyezett lépések nyomán aligha kerülhető el a gáz és az áram drágulása. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy Orbánék sutba dobják azt az intézkedésüket, amelynek főszerepe volt abban, hogy a 2014-es választásokon újra behúzták a győzelmet.
Lesz mit magyaráznia az Orbán-kormánynak idehaza. Egyelőre a háttérben egyezkedik a kabinet az Európai Unióval energiaügyekben, a hvg.hu által megismert, ezekbe az egyeztetésekbe bepillantást nyújtó levél arról tanúskodik, Orbánék a visszájára fordítanák az emblematikus választási intézkedésüket, a rezsicsökkentést az áram és a gáz esetében.
A lapunk által megismert, május 8-i keltezésű levelet Trócsányi László igazságügyi miniszter küldte az uniós energetikai biztosnak, Miguel Arias Canete-nek.
A levél meglétét az igazságügyi tárca gyakorlatilag elismerte, ám a tartalmáról nem kívánt nyilatkozni (de nem is cáfolta), arra hivatkozva, hogy a „levél egy, a magyar Kormány és az Európai Bizottság között folyamatban lévő, nem nyilvános eljárás része”. Hasonlóan elzárkózó volt az Európai Bizottság is: Canete biztos szóvivője, Anna-Kaisa Itkonen azzal érvelt a hvg.hu-nak, hogy kötelezettségszegési eljárás van Magyarország ellen, de mivel ez még folyik, nem kommentálják. A bizottság ebben az ügyben folyamatos kapcsolatban van a magyar hatóságokkal.
Mindenesetre a hvg.hu iparági forrásai az elmúlt napokban egymás után erősítették meg a levél tartalmára vonatkozó információinkat.
A visszavonulás lépései
|
Az energiaszámlán két fő tétel szerepel. Az egyik az energiáé (molekulaár vagy elektronár), a másik pedig a „házhoz szállítás” díja. Utóbbiban a legfontosabb tételt a hálózati díj, más néven a rendszerhasználati díj jelenti. Ennek része például az átviteli/szállítási, az elosztási, a gáznál a tározói díj.
|
A kormány a Brüsszelnek küldött dokumentumban ezt a három legfontosabb lépést helyezi kilátásba.
1. Átalakítják, háromlépcsőssé teszik a rendszerhasználati díjak (azokon belül átviteli/szállítási és elosztási díj) ármegállapítási rendszerét. (Most az energiahivatal állapítja meg rendeletben a díjakat, bírósági jogorvoslat nincs.)
Az energiahivatal rendeletet ad ki az elvi szabályokról.
Az energiahivatal módszertani útmutatót ad ki. Ez lényegében magyarázata lesz az elvi szabályokat tartalmazó rendeletnek, és azt a célt szolgálja, hogy az energiaszolgáltatók az egyedi határozatot ellenőrizhessék.
Az energiahivatal határozatban állapítja meg a konkrét árat ezen rendszerhasználati díjaknál, és ezt a határozatot bíróságon meg lehet majd támadni, ha az energiaszolgáltató cég vitatja.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 15. hétfő, 06:20
-
Találatok: 2126
Az állami úthálózat felének állapota a használhatatlanságig leromlott, a közlekedésért felelős minisztérium azonban nagyvonalúan ígérget.
Az országgyűlési választások idején megfogalmazott 164 milliárd forintnyi vállalást részben elfelejtve újabbakat dobnak fel. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára márciusban jelentette be, hogy az idén 68 milliárd forintot költenek 580 kilométer közút állapotának javítására.
Az EU Közlekedési Operatív Programjának (Közop) kasszájából 50 milliárd forintot az egy, kettő, illetve három számjeggyel jelölt utakra költenek. A Regionális Operatív Program (ROP) keretétől várt 18 milliárdot a mellékutakra szánják. Mindezt biztosra mondták, noha a kormányhatározat és a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályának (KFF) jóváhagyása a bejelentéskor még hiányzott. Az utóbbi felett miniszterkedő Lázár János csak június elején erősítette meg, hogy a szerinte 70 milliárdos program nyáron tényleg elindulhat.
A miniszteri közlés persze nem garancia az uniós pénzekből finanszírozott útjavításra. Lázár János nyilatkozott már az M4-es autópálya építésének nagyszerűségéről is, így lehet a sztráda Abony és Fegyvernek közötti szakaszának története iskolapéldája a jóváhagyás nélküli kormányzati ígérgetés kockázatainak. Pedig az utakra ideje lenne költeni. Miközben az unió pénzéből új útszakaszok épülnek, a hálózat általános állapota a kelleténél lassabban javul. Tavaly júniusban a 31 ezer kilométeres állami közúthálózat 51,5 százaléka, decemberben 50,9 százaléka kapott egyértelműen rossz minősítést.
Azaz, az autózásra valójában alkalmatlan állami utak együttes hossza a 2014 nyarára összeírt 16 219 kilométerről 16 062 kilométerre mérséklődött. Ez 157 kilométeren jelent javulást, miközben az országgyűlési választások évének tavaszán az NFM 584 kilométeren lebegtette be a tükörsima burkolat ígéretét. A „jó” osztályzatot kapott utak hossza egy év alatt 2662 kilométerről 2971 kilométerre nőtt, ez alig több, mint kilenc százalék. Ez 309 kilométernyi, a teljes hálózat kevesebb, mint egy százalékának megfelelő javulás. Ilyen tempóban ötven–száz év alatt valamennyi magyar utat egyszer fel lehetne újítani. A kívánatos az volna,
ha tizenöt évente újítanák fel az utakat, ám a burkolatok átlagos életkora meghaladja a negyedszázadot is.
A főutakon 17-18 éves, mellékutakon 30 év körüli az aszfalt vagy a beton. A pályaszerkezetek pedig 30–35 évesek. Nem csoda, ha a szaktárca időnként kampányjelleggel közzéteszi, mi mindent javíttat meg az állami közutakon. A tavalyi választások előtt például Völner Pál azt dobta be, hogy 49 milliárd forintnyi uniós pénzből 314 kilométernyi utat hoznak rendbe 2015 végéig. Az államtitkára által ismertetett tervek szerint, 27,1 milliárd forint jutott volna az autópályák javítására. Ennyi pénzből az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályák, illetve az M30-as autóút 180 kilométerén frissítették volna fel a burkolatot.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 14. vasárnap, 00:26
-
Találatok: 2597
Hamarosan elstartol a központi dohányellátó, és a trafikosztáskor taroló, Lázár Jánossal jó kapcsolatokat ápoló Continental-csoport megint jó közel került a zsíros bödönhöz.
A kormány a jelek szerint eltökélt abban, hogy naggyá növeszti a társaságot. Eddig nem látszanak a siker jelei, de a versenytársak már kaptak egy nagy, tartósnak ígérkező különadót, és lecsúsztak a tízmilliárdos üzletnek ígérkező központi dohányellátóról.
A trafikosztáskor taroló Continental-csoport terítő cége, a Tabán Trafik Zrt., valamint a brit BAT Pécsi Dohánygyár Kft. kapja meg a hamarosan elinduló központi dohányellátó üzemeltetését. Lázár János legalábbis már a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón bejelentette, hogy ez a két cég lesz a nyertes.
A novembertől startoló központi dohányellátó a nagykereskedők és a trafikok közé ékelt szereplő lesz, és előbbiek közvetlenül nem utóbbiaknak, hanem csak a dohányellátónak adhatják majd el a termékeiket. Az üzlet mindössze párszáz millió forint bevételt jelenthet az államnak (az első hírek szerint 600 millió forint lesz a koncessziós díj), az üzemeltetőknek viszont milliárdokat hozhat.
Nyerő helyzetben a Continental
A helyzetben külön érdekes, hogy a leendő üzemeltetőket Lázár János jelentette be, ugyanis arról a Continental-csoportról van szó, amelynek - a trafiktörvény megfogalmazásában is részt vevő - tulajdonosi köre köztudottan jó kapcsolatot ápol a Miniszterelnökség első emberével, Hódmezővásárhely korábbi polgármesterével. A Continental a trafiktörvény megszületése idején azzal került be a hírekbe, hogy a törvényjavaslat Brüsszelnek kiküldött változatáról kiderült: az egyik tulajdonos, Sánta János gépén íródott.
Ezt követően a cég munkatársai és hozzátartozóik rendkívül sikeresen szerepeltek a trafikpályázatokon: kimutathatóan legalább ötszáz, a szóbeszéd szerint még ennél is jóval több dohányboltot nyertek el a csoporthoz köthető személyek.
Így a többi dohánygyárhoz képest sokkal kisebb piaci részesedéssel rendelkező Continental-csoport két komoly lehetőséget is kapott terjeszkedésre. Az egyiket a trafiktörvénytől, amely megtiltotta a trafikosoknak, hogy bármilyen módon előnyben részesítsék valamelyik gyártó termékeit. Korábban a legnagyobb részesedéssel rendelkező Philip Morris és a BAT különböző kedvezményekkel el tudta érni, hogy a kisebb gyártók termékei kiszoruljanak a boltok dohánypolcairól, vagy csak minimális helyet kapjanak. A trafiktörvény új szabályával a Continental termékei helyet kaptak a polcokon, az ügyes pályázással pedig a csoporthoz köthető trafikokból is igen sok lett a piacon.
A piacon azonban elég hamar elkezdett terjedni, hogy a trafikrendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a vásárlók továbbra is a nagy dohánygyárak termékeit részesítik előnyben.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 12. péntek, 21:44
-
Találatok: 2105
Óriási blama az Orbán-kormány számára, hogy a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága kimondta: a pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését tiltó magyar jogszabály ellentétes lehet a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével. A magyar állam úgy változtatta meg hirtelen a játékszabályokat, hogy nem adott esélyt az alkalmazkodásra, és kompenzációs rendszert sem alkotott.
Az olyan nemzeti jogszabály, amely csak kaszinókban engedélyezi egyes szerencsejátékok szervezését és az abban való részvételt, a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősül - mondta ki csütörtöki ítéletében az Európai Unió Bírósága. Emlékezetes, hogy Magyarországon egészen 2012. október 9-ig a pénznyerő automatákat - az előírt feltételek betartása mellett - a kaszinóban és játéktermekben is lehetett üzemeltetni. De a második Orbán-kormány már ezt megelőzően is mindent megtett az ebben az üzletágban működő vállalkozók ellehetetlenítésére. Egy évvel korábban, 2011-től kezdve a parlament egyre szigorította a játéktermekre vonatkozó szabályozást, és 2011. november 1-jétől kezdődően a játéktermekben működtetett pénznyerő automaták után gépenként fizetendő játékadót 100 ezerről 500 ezer forintra emelte fel, illetve a tételes sarc mellé bevezetett egyszázalékos mértékű játékadót is. A leggorombább lépés azonban az volt, hogy a magyar Országgyűlés úgy döntött: 2012. október 10-től a pénznyerő automatákat csak játékkaszinókban lehet üzemeltetni. A kormány nemzetbiztonsági kockázatokkal indokolta a lépést, a javaslat fő kezdeményezője Lázár János, jelenlegi kancelláriaminiszter volt. Az új törvény csak három kaszinó megbízható működését engedélyezte, melyre koncessziót kellett szerezni.A játékkaszinó koncessziót, pedig újraosztották, a nyertesek Andy Vajna és a debreceni vállalkozó, Szima Gábor érdekeltségei lettek.
A pórul járt nyerőgép üzemeltetők azonban ezt nem hagyták annyiban, 2012 októberében az Európai Unióhoz fordultak jogorvoslatért. Van egy folyamatban lévő per a Fővárosi Törvényszéken, amelynek szempontjából az Európai Bíróság döntése iránymutatást jelenthet. Az uniós állásfoglalás most már egyértelműnek tűnik, vagyis nem a magyar állam érvelését támasztja alá. Ha az ítélet ennek megfelelő lesz, akkor a felperesek kárát a magyar államnak kell majd kifizetnie. Balatonfüredi Sándor, a témában járatos ügyvéd lapunknak elmondta, hogy tökéletes döntést hozott a luxemburgi bírói fórum. Abban a szellemben jártak el, ahogyan a megelőző napon is állást foglalt az Európai Parlament a jelenlegi kormány demokráciafelfogásával kapcsolatban. A bíró kimondta - idézte fel az ítéletet az ügyvéd, hogy általánosságban nem hozhat egy uniós tagállam parlamentje olyan törvényt, amely sérti a cégtulajdonlás stabilitásának szabályait. Ebből a logikából adódóan a felperes a Berlington Hungary Tanácsadó és Szolgáltató Kft., a Lixus Szerencsejáték Szervező Kft., a Lixus Projekt Szerencsejáték akár 8 milliárd forintos kártérítésben reménykedhet a Fővárosi Törvényszéken, de az eredeti állapot helyreállítása már nem lehetséges.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 09. kedd, 20:31
-
Találatok: 4688
A mutyigőzös tovább robog, jócskán bővült mostanában is a mutyilista. Ki gondolná, hogy a korrupciót állami szintre emelő kormányzati tevékenységnek köszönhetően az Unió egyik legkorruptabb országának mondhatjuk magunkat.
Persze ne áltassuk magunkat, a rendszerváltás óta keresve sem tudnánk olyan kormányt, amely ne lett volna sáros különféle kormányzati mutyikban. Amit a Fidesz 2010 óta csinál, az viszont már más liga: odafigyeléssel létrehozott jogszabályi környezetben játsszák a rokonok és barátok kezére a különböző vagyonokat, koncessziókat, üzleteket. A személyre- és cégekre szabott jogszabályalkotás mára rutinművelet lett. Nézzük hát a legnagyobb mutyikat!
Lezárult a több mint 50 milliárd forintos nagyságrendű gázmutyi, amit pár éve egy miniszteri rendelettel tett lehetővé a kormány: megkerülve a földgázvásárlásra vonatkozó szabályokat a nyugatról olcsón vásárolt földgáz értékesítési jogát a Magyar Villamos Műveken (MVM) keresztül átengedték a MET csoportnak. Ahelyett, hogy a jóval olcsóbban vásárolt földgáz az államot gazdagította volna, a MET nevű, offshore hátterű céggel fölöztették le az olcsó gázból származó profitot. A másik, szintén több tíz millárdos üzlet a letelepedési államkötvény mutyi, ahol az állam, Rogán Antal ötletére, külföldi offshore cégeknek 30 százalékos jutalékot adott azért, hogy letelepedési kötvényt vásároljanak, amelyen amúgy az állam duplán bukott. De ismét jól járt Orbán veje is, aki a közvilágítási üzletágban nyerte sorra - kis segítséggel - az EU-s pályázatokat.
Letelepedési államkötvény-mutyi
A letelepedési államkötvényt még 2012-ben találta ki Rogán Antal. A kötvényt értékesítő cégek közel 30 százalékos haszonkulccsal dolgoznak, miközben egyetlen szerepük, hogy az állam nekik adta a kötvények árusításának jogát - és ezzel a nyereséget is - ahelyett, hogy állami kézben tartaná a profitot.
Működése egyszerű, egy 77,5 millió forintos letelepedési államkötvény megvásárlásával a külföldi állampolgár kap egy magyar tartózkodási engedélyt, amit fél év múlva letelepedési engedélyre cserélnek neki. Miközben a Fidesz a legelesettebbeket gyűlöletkampánnyal sújt, a jómódú gazdasági bevándorlóknak tulajdonképpen pénzért árulja a magyarországi letelepedést. Ez már önmagában furcsa egy magát nemzetinek valló kormánynál, de trükk még csak most jön: az üzletből a hasznot offshore vállalkozásokon keresztül szivattyúztatják el Rogánék. Bár sokszor hivatkoznak a külföldi példákra, az igazság az, hogy ennyire gátlástalanul az Unióban sehol nincs jelen ez az intézmény.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 08. hétfő, 15:40
-
Találatok: 2034
Szervezetfelszámolási hullám söpör végig a Fideszen. A pártközpont elérkezettnek látta az időt, hogy véget vessen a belső háborúknak, de több olyan város is akad, ahol a helyiek önállóságát nézte rossz szemmel a Fidesz vezetése. Találtunk olyan településeket is, ahol nincs is szükség oszlatásra, miután a helyi Fidesz-szervezet magától kimúlt.
Tucatnyi Fidesz-szervezet feloszlatása derült ki péntekig, és értesülésünk szerint közel 30 alapszervezetnél folyik még valamiféle vizsgálat, így a következő hetekben újabb bejelentések várhatóak. Van, ahol a vitákat nem is tárják a nyilvánosság elé, a mátészalkai csoport feloszlatását például nem verték nagydobra, a Fidesz választókerületi elnöke napokkal a döntés után erősítette meg a hvg.hu-nak, hogy már a szervezet újjászervezése folyik.
Rákospalota, Esztergom, Edelény, Ózd, Hajdúdorog, Paks, Szigetvár, Sásd, Szombathely, Abony, Mátészalka: alig másfél hónap alatt ezeken a településeken számolta fel a kormánypárt országos választmánya a helyi szervezetet. Az esetek többségében belső háborúskodás miatt kellett lépnie a Kövér László vezette testületnek, másutt a tavalyi önkormányzati választási buktát „tették helyre”, de volt, ahol súlyos botrány romjait kellett eltakarítani.
Mint arról két hete beszámoltunk, egyébként is nagy az elégedetlenség és a zavar a Fidesz helyi, vidéki szintjein. A pártszervezet lefagyott, a polgármesterek, középkáderek nem jutnak információhoz, a miniszterek, államtitkárok lényegében az őszi önkormányzati választások óta nem látogatják meg őket, a lakossági fórumokon pedig a Fidesz helyi vezetőit bírálja a tagság a kormány hibáiért. Az általános apátiáról végül Orbán is tudomást szerzett, ezért hirdetett konszolidációt május 29-én.
Kakukktojás
Utoljára ilyen felszámolási hullám 2009-2010-ben volt. Akkor összesen 15 szervezet feloszlatásáról számolt be a Magyar Távirati Iroda, most 44 nap alatt már tíz fölött járnak.
Az eddig nyilvánosságra került esetek közül kilencben azért avatkozott közbe a pártközpont, mert a belső viták annyira eldurvultak, hogy a Fidesz még a tavalyi választást is elbukta helyben. Viszont a mátészalkai eset e tekintetben kakukktojás: Hanusi Péter polgármesterjelölt 20 százalékot vert a jobbikos támogatású Katona Péterre, aki mögé még a helyi MSZP is beállt. A Fidesz egyébként is erős a szabolcsi városban: október 12-én mind a 8 egyéni választókerületet megnyerték képviselőjelöltjei.
A helyi közéletet ismerő forrásaink szerint a feszültséget az okozta, hogy a Fidesz elégedetlen volt a várost korábban hosszú évekig irányító Szabó Istvánnal, ezért októberben egy közeli település, Nyírcsahoj volt KDNP-s polgármesterét, Hanusit indították.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 07. vasárnap, 00:54
-
Találatok: 2831
A hatvanas évek végének amerikai Apollo űrprogramjával összemérhető óriási projektet kezdeményeztek tudósok a zöldenergia terjedésének felgyorsítása érdekében. Ahogy az akkori erőfeszítés elvezetett az ember Holdra szállásához, a mostani megelőzheti a klímakatasztrófát.
Hold-ugrást akar elérni a zöldenergia eszközeinek, rendszereinek fejlesztésében az a természettudósokból és közgazdászokból álló csoport, amely az Apollo űrprogramhoz hasonló projektet indítana el e cél elérése érdekében - jelentette a BBC. Az Apollo program az Egyesült Államok válasza volt arra, hogy a Szovjetunió előbb küldött embert a világűrbe. Az amerikaiak összeszedték a legjobb tudósaikat és rendkívüli büdzsét szavaztak meg a cél elérése, az ember Holdra juttatása érdekében.
A tudósok szerint hasonló erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a zöldenergia tíz éven belül sokkal olcsóbbá váljon a fosszilis tüzelőanyagoknál, amelyek elégetése növeli a légkör szén-dioxid-tartalmát, s ezzel a globális felmelegedés legfőbb okozója. A mostani kezdeményezéshez hasonlókra volt példa az elmúlt évtizedekben, ám eddig egyik sem ért el sikert.
Az emberek nem hittek abban, hogy egyik társuk a Holdra léphet, ám ez mégis megtörtént. Ugyanígy sokan nem hisznek abban, hogy megelőzhető a légkör jóvátehetetlen - átlagosan két Celsius-fokos - felmelegedése, ám itt a lehetőség, hogy az emberiség bebizonyítsa, hogy képes elkerülni a klímakatasztrófát - mondta a BBC-nek Lord O'Donnell volt brit kormánytisztviselő, a kezdeményezők egyike.
Global Apollo
A kutatók Global Apollónak keresztelték programjavaslatukat. Mint mondják kapcsolatba léptek a világ vezető államaival, amelyektől azt kérik, hogy adják össze GDP-jük 0,02 százalékát a zöldenergiával kapcsolatos közös kutatásokra és fejlesztésekre. A költségek kiszámolásakor arra hivatkoznak, hogy az utóbbi időben visszaestek a megújuló energiafajtákkal kapcsolatos k+f-re fordított befektetések. Évente mindössze hatmilliárd dollár jut az ágazatba, ami csupán két százaléka a közfinanszírozású kutatásoknak és fejlesztéseknek. A Global Apollo program kezdeményezői évi 23 milliárd dollárt próbálnának összegyűjteni.
További összehasonlításként arra is felhívják a figyelmet, hogy a világ országai évente összesen 101 milliárd dollárt költenek a zöld forrásból származó energia felhasználásának támogatására, miközben 550 milliárd jut a fosszilis tüzelőanyagok ártámogatására. Az utóbbi szerintük teljességgel kontraproduktív. A 0,02 százalékos GDP arányos hozzájárulásból olyan közös projekteket finanszírozhatnának, amelyek például kiküszöbölnék a párhuzamosan folyó fejlesztéseket. A cél, hogy a zöldenergia tíz éven belül legyőzze a fosszilis energiahordozókat.
Bővebben ...
