- Részletek
-
Készült: 2015. június 05. péntek, 23:49
-
Találatok: 2091
Az idén publikálták a második Social Progress Index (Társadalmi Fejlődés Index) kutatás eredményeit, amelyből átfogó képet kaphatunk az általános életfeltételekről és társadalmi lehetőségekről a világ országaiban. Miért érdemes odafigyelni ezekre a mutatókra, és milyen tanulságokat vonhatunk le Magyarország eredményeit illetően?
Mindenekelőtt azt, hogy regionális versenytársaink, Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Lengyelország a társadalmi fejlődés mutató szerint annyival jobban teljesítenek nálunk, hogy tulajdonképpen már nem is velük versenyzünk, hanem elmaradásunkból fakadóan, mi egy rosszabbul teljesítő országokat csoportosító tömbbe kerültünk. A mutatóra azért is érdemes figyelni, mert sokkal reálisabb képet fest az ott élők életkörülményeiről, lehetőségeiről, mint a csupán gazdasági adatokat szem előtt tartó GDP.
A kutatás bizony tartalmaz néhány lesújtó adatot: a visegrádi országok közül 2003 óta csak Magyarországon emelkedett a szegények aránya, a többi ország képes volt gátat szabni a szegénység növekedésének, sőt sikerült mérsékelni a szegények számát. A vásárlóerő tekintetében pedig a visegrádi négyek közül szintúgy az utolsók vagyunk.
| A módszertanról |
|
A Social Progress Index (Társadalmi Fejlődés Index) szakít a hagyományos gazdasági mutatókkal, nem a gazdasági eredményeket vetíti le a társadalom életére, hanem a különböző szociális és környezeti mutatókat veszi alapul.
Ezen kívül nem a kívánt hatások elérésére fordított pénzeket veszi górcső alá, tehát nem a bemenetre fókuszál, hanem az eredményre helyezi a hangsúlyt, és azt vizsgálja, hogy egy adott cél mennyire teljesült a valóságban.
Például nem azt vizsgálja, hogy melyik ország, mennyit költött például egészségügyi ellátórendszerre az adott évben, hanem a társadalom egészségi állapotáról felvett adatokat dolgozza fel – hiszen végül is ez tükrözi a realitást, míg az előbbi inkább az ambíciót.
|
A mérést nem csak fejlődő országokban alkalmazták, hanem a jómódú, magas GDP-vel rendelkezőknél is, ezzel új fénybe helyezve a világ országainak egymáshoz viszonyított állapotát. Ugyanis a felmérésből többek között az a fontos tanulság vonható le, hogy hiába számít egy ország gazdasági szuperhatalomnak, társadalmi szükségletek biztosítása terén nem feltétlenül jár az élen.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 04. csütörtök, 14:03
-
Találatok: 2235
Andy Vajna 2011 óta lát el kormányzati megbízást, a harmadik Orbán-kormány megalakulása után a filmipar fejlesztéséért felel, kormánybiztos. Teszi mindezt úgy, hogy nem esett még át az elviekben kötelező nemzetbiztonsági átvilágításon. Pedig milliárdok mozognak körülötte.
A producert 2011. január 1-jével nevezték ki a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztosnak, az egyéves megbízás lejárta után határozatlan idejűvé változott a pozíciója, a kormany.hu információi szerint „a hazai filmipar és filmkultúra további fejlesztésének és gazdagításának elősegítése, valamint a terület hatékony működtetése érdekében szükséges kormányzati koordináció ellátása érdekében – 2014. július 1. napjától – Andrew G. Vajnát a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztossá nevezte ki.”
Az LMP már régóta követeli a biztos nemzetbiztonsági átvilágítását, a párt szerint offshore cégek és külföldi érdekeltségek hálója áll a kormánybiztos mögött, ami nemzetbiztonsági kockázatot is felvet. Szél Bernadett ezért Orbán Viktorhoz fordult írásbeli kérdésével: amennyiben igaz, hogy Andy Vajna filmipari kormánybiztos nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon, a miniszterelnök azonnal kezdeményezze azt. Ugyanis az ellenzéki ökopártnál korábban is úgy sejtették, az átvilágítás nélkül alkalmazzák őt a kormány mellett.
Már folyamatban
Az LMP társelnöke ezért törvényjavaslatot is benyújtott már, amit Lex Vajna névre keresztelt, amely átláthatóságot teremtene a közhatalom gyakorlásában, törvénnyel tiltaná, hogy „adóelkerülő ügyeskedők”, vagy a kormányzattal szerződésben nem álló, a „közpénzek közelében lebzselő kísértetek” részt vehessenek a döntéshozatalban.
Orbán Viktor nevében helyettese, Semjén Zsolt válaszolt Szél kérdésére. Megírtuk, még csak most világítják át Vajnát, több mint négy évvel első, és közel egy évvel legutóbbi kinevezése után. Semjén szerint:
„Andrew G. Vajna kormánybiztos nemzetbiztonsági átvilágítása folyamatban van.”
Szél a kérdésében korábban a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényre hivatkozott, ez csak 2014 januárja óta sorolja föl tételesen, kiket kell átvilágítani, azonban a kormánybiztosok esetében ez korábban is kötelező volt, 2011-ben egy közigazgatási és igazságügyi minisztériumi rendelet írta elő a legszigorúbb, C típusú átvilágítást a számukra. A Népszabadságnak erről egy forrásuk elmondta, az ellenőrzés nagyjából két hónapot vesz igénybe, szükségességére pedig a kinevezéseket intéző főosztály szokta felhívni a figyelmet, a kezdeményezés azonban miniszteri felelősség. Az átvilágítás hiányában – elviekben – Vajna nem ismerhetett meg minősített adatokat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 03. szerda, 22:28
-
Találatok: 2384
Alig egy hónappal azután, hogy az Orbán Viktor bizalmasának számító Garancsi István megszerezte a betiltott villanyoszlop-hirdetések jogait birtokló Esmát, a parlament gazdasági bizottsága máris elérkezettnek látja az időt a szigorítás feloldására.
A parlament a közlekedési rend megzavarásának indokával három éve tiltotta be a villanyoszlopokra lógatott reklámokat. Már az idő tájt úgy hírlett, hogy az autósok biztonsága iránti aggodalom helyett a tilalom valódi ihletője a kormányfő akkori fő bizalmasa, a hirdetési piacon igen aktív Simicska Lajos, aki így kívánta lenyomni az évente milliárdos profittal kecsegtető, a baloldalinak tartott Bleuer István érdekkörébe tartozó üzletág vételárát. Az azóta eltelt évek során a jogok nem cseréltek gazdát és a tilalom is maradt. Ám ez év áprilisában a Fidesz holdudvarmesteri székéből azóta Simicskát kiütő, a kormányfő legszűkebb köreihez sorolt Garancsi István áttételesen mégis csak kisebbségi részt vásárolt az Esmában, amivel kifizette Bleuert, és ő lett az úr.
A mai magyar belpolitikai viszonyokat ismerők már az adásvételről szóló, elsőként lapunkban megszellőztetett eladási tervek alapján úgy vélték, azok csak akkor nyernek értelmet, ha a vevő tudomással bír a tilalom várható feloldásáról. Vagy, hogy pontosabbak legyünk: a közlekedőket az oszlopreklámoktól óvó kormánypárti aggodalom akár a végtelenségig enyhülhetne, ha Bleuer végre átadná a jogokat Garancsinak. Az adásvétel bejelentése előtt a közlekedésért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) lapunknak még mindent tagadott. Akkori levelükben felhívták a figyelmet, hogy a parlament 2012-ben közlekedésbiztonsági okokból döntött a közúti reklámtáblák számának jelentős csökkentéséről. További változtatást indokló körülmény azóta nem merült fel, ezért ilyet nem terveznek és nem készítenek elő – szögezte le alig több mint egy hónapja a tárca.
Ám a jelek szerint azóta mégiscsak felmerült a változtatást indokló körülmény. Mivel az elmúlt másfél hónap során nem módosultak jelentősen sem a KRESZ, sem az autók, sem a légköri és az útviszonyok, a témát érintő lényeges változásként kizárásos alapon csak az Esma eladása marad. Ennek megfelelően a Fidesz-KDNP most hirtelen mégis inkább feloldaná a mégoly zord tilalmakat. Honanyáink-honatyáink szívét bizonyára a megértés és a szeretet hatotta át, látván az oly gyümölcsöző állam-közeli bizniszeken túl lévő, a Videoton focicsapatot is birtokló Garancsi Istvánt, zsebében egy illegális tevékenységre jogosító papírokkal.
Szokás szerint a módosítást nem egyenesen, hanem trükkösen, a kertek alatt intézik. Az NFM először is szükségesnek talált a közlekedési törvényen néhány életbevágó módosítást eszközölni a belföldiek által használt külföldi gépjárműflották és a vízi létesítmények fejlesztése tárgyában. Az anyagot véleményező, Rogán Antal vezette gazdasági bizottság viszont kedden máris a kormányindítvány mellé biggyesztette az oszlopreklámot ismét szabaddá tévő, diszkrét módosító csomagját. Már-már avantgárd tömörségű indoklásuk szerint a tilalom feloldásra kerül.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 02. kedd, 17:00
-
Találatok: 2132
Nem is értik Brüsszelben, Lázár miről akar tárgyalni. A miniszter által idézett levélben pedig az ellenkezőjét írták, mint amit ő mondott.
Ma találkozik Brüsszelben az Altus Zrt. ügyében Lázár János és Walter Deffaa, az Európai Bizottság (EB) Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának vezetője. Miközben a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi nyilatkozatai alapján arra készül, hogy bebizonyítsa az EB-nek, a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cégével kötött szerződés tiltott pártfinanszírozásnak minősül, a bizottságnak az az álláspontja, hogy bár szívesen beszélgetnek a kormány képviselőjével az ügyben, nem igazán van miről.
Noha korábban Lázár János arról számolt be a sajtónak, hogy az EB-től kapott levélben Walter Deffaa főigazgató a közelmúltban „beismerte, hogy nem jártak el kellő körültekintéssel, és elmulasztották elvégezni az Altus Zrt. háttérvizsgálatát”, ilyen tartalma a levélnek – a Magyar Nemzet szerint – valójában nincsen. Mi több, az igen éles hangvételű dokumentumban a főigazgató túl azon, hogy leszögezi, az Altus Zrt. kiválasztása szabályos volt, aggodalmát fejezte ki amiatt, ahogyan a szerződéssel kapcsolatos információkat eltorzították.
Reményének adott hangot egyúttal azzal kapcsolatban, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a magyar hatóságok segítenek a jövőben korrigálni ezeket a félreértéseket. Ismeretes, az EB korábban azt a tájékoztatást adta, hogy az Altus Zrt. által vezetett nemzetközi konzorciumot a bizottság illetékes főigazgatósága nyilvános pályázat nyomán választotta ki azzal a céllal, hogy készítsen tanulmányokat az unió felzárkóztatási és regionális politikájának további alakításáról.
Gyurcsány egy tegnapi sajtótájékoztatóján párhuzamot vont az Altus elleni kormányzati fellépés és a Haza és Haladás Alapítvány, valamint az Ökotárs és a Norvég Alap ellen „indított támadás” között, hozzáfűzve: ez a kormány nem tudja elviselni, hogy tőle független források érkeznek a magyar közéletbe. Hangsúlyozta, hogy pártját mind az Állami Számvevőszék, mind a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeresen ellenőrzi – mint minden pártot –, de rendkívüli vizsgálatnak is „áll elébe”, akár saját adóbevallását illetően is.
Az Altus Zrt. múlt szerdán közölte, hogy a cég által elnyert pályázattal kapcsolatos „valótlan állításaik” miatt beperel több fideszes politikust, köztük Lázár Jánost és Deutsch Tamást.
DK: távoznia kell Lázár Jánosnak és Csepreghy Nándornak
A Demokratikus Koalíció (DK) távozásra szólítja fel Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert és Csepreghy Nándor államtitkárt, mert az ellenzéki párt szerint egy hónapon keresztül hazudtak az Altus-megbízás ügyében.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. június 01. hétfő, 08:48
-
Találatok: 1920
Most, hogy végre lezajlott, megcsinálták és működik, jön a következő lépés.
Izgalmas és eseményekkel teli hét van mögöttünk. Megint. A miniszterek elnöke sikeresen betöltötte az ötvenkettedik életévét, ami fantasztikus teljesítmény és szinte emberfeletti produktuma őneki. Innen is nagyon gratulálok!
Megtartatott a mise is, hívek imádkoztak a miniszterek elnökéért, némi palacsinta-osztó ellenzéki csőcseléktől kissé zavartatva. De nem kell egy egész évet várni arra, hogy újabb ima szálljon az ég felé ennek a csodálatos politikusnak a lelki üdvéért (vagy amiért imádkozik az ember), mert vannak olyan hívek, akik naponta fohászkodnak érte. Van, aki naponta kétszer is. Reggel-este. Egészségére kívánom minden hívőnek ezt a tevékenységet!
Volt uralkodás-értékelő nagyelőadás, ami Orbán mamának oly igen tetszett, hogy a jó gyermeket puszival jutalmazta. Ez előjoga neki (amúgy sem lehetett túl nagy sorállás ez ügyben), mert minden édesanya szereti a gyermekét olyannak, amilyen.
Az előadás (Orbán Viktor papírból spontán szónokol, az úri közönség táncol) minden mondata egy kis gyöngyszem, kitartóbb újságírók, politikai elemzők és pszichiáterek hónapokig meg fognak élni belőle. Például azt mondta az akkor még két nap híján ötvenkét éves vezér, hogy:
"Most jutottunk oda, hogy végre azzal foglalkozzunk, amiért az egészbe, közel három évtizede belevágtunk, vagyis eljött az ideje, hogy megvalósítsuk közös célunkat, a polgári berendezkedést."
Na végre! Most jön az a rész, amikor bele fognak vágni. Már úgy vártam én is, a két kutya is.
Aztán hogyan tetszik belevágni, rajongva tisztelt miniszterelnök úr? Kik lesznek majd a polgárok? Ki tetszik őket nevezni, mint a trafikosokat, a földesurakat és a kaszinósokat? Esetleg lesz valami sorsolás? Olyasmi, mint a lottó? Megvesszük a szelvényt (esetleg banki hitelre) és reménykedünk, mit dob ki a gép?
Hát de ezt csináljuk évtizedek óta! Várjuk, mit dob a gép.
Közben már eljátszottuk az összes pénzünket. Vettük a szelvényt, szurkoltunk, reménykedtünk, mégis egyre pocsékabban élünk. Egyre többen. Jó, tudom, hogy én tehetek róla, mert ha én nem írnék a bajokról, azok nem is lennének. Egy sem. Meg ha nem foglalkoznék mással, hanem csak a magam dolgával, már milyen nagyon jó lenne! Nekem speciel tényleg jó is lenne, mi több, jó is. Kapun belül. De néha csak ki kell mennem...a kapun, ott meg mi van? Na mi? Hát az ország. Az ország, amiben elég sok a baj. Jóformán csak baj van, más sincs. Vagy ha azt mondjuk a rosszra, hogy az jó, akkor attól az jó lesz? Nemzeti agykontroll, vagy mi?
Na, de nagyon elkavarodtam a témától, jövök vissza. Tehát: hogy lesz ez a polgárság építés mostantól? Mert ugye a külföldön élő/dolgozó magyar fiatalok és középkorúak ugyan rendelkeznek szakmával, esetleg diplomával, nyelvtudással is, de ők pont attól élnek külföldön, hogy nem itthon élnek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 31. vasárnap, 01:15
-
Találatok: 1937
A szokásos állami hazugságokkal talán együtt lehet élni. Az elhallgatásnak, a mellébeszélésnek a potenciálisan halálos verziójával nem.
„...a magyarok általában szeretnek egyenesen beszélni a nehéz dolgokról. Ilyenek vagyunk, nem szeretjük sem a locsogást, sem a mellébeszélést, egyenesen szeretünk beszélni, vagy sehogy.” (Orbán Viktor május 19-én, az Európai Parlamentben)
Hallgatnak. Vagy egyenesen beszélnek, csak mellé. Miért is beszélnének? Nem ránk tartozik, nem a mi ügyünk, különben is, kik vagyunk mi, hogy? A helyettünk is kérdező médiának csak írásban, csak az előírt 30 napon belül, csak címszavakban és csak cinikusan visszakérdezve válaszolnak, már ha nem rohannak el, nemcsak parasportolókat, de egy egész népet „degenerált hülyéknek” nézve, nem középiskolás fokon.
Az elmúlt években az MTVA sajtóosztályától a minisztériumokig igen széles körre sikerült kiterjeszteni az omerta törvényét. Lehet ezt annak tulajdonítani, hogy éppen ez lenne az átfogó, Habony- és Giró-Szász-féle Nagy Kommunikációs Mesterterv lényege, a kínos ügyekben történő aktív sunnyogás és mellébeszélés, minden más, kertévés vagy bulvárhelyzetre ott van Kaminski Fanny – vagy lehet csak egyszerűen feltételezni, hogy erre telik nekik. Ezt bírták kiötleni. Arra az esetre, ha Magyarország mégsem teljesítene jobban.
A szemünk előtt kulminálódó paralimpiai botrány, amiben nagyjából minden benne van a NER fő problémáiból, az összefonódásos, érdekütközéses korrupciótól kezdve az emberek lenézésén át egészen @dajcstomiig, kínos ugyan, de lehet vele élni. Legfeljebb sose tudjuk meg, hogy az amúgy is jól kereső Gömörinek szponzorpénzből sikerült-e privátim végtörlesztenie, a sérült sportolók kárára, hogy tehát tényleg felvett-e olyan összegeket, amik nem is neki voltak szánva.
Ugyanígy csak lassan mérgező, de még nem halálos dózis az a hazugság, amit az M4-es autópálya kapcsán hallhattunk az állami illetékesektől. Ugyanis, mint kiderült, egyáltalán nem az állítólagos Közgép/Strabag kartellezés EU-s gyanúja miatt kellett leállítani az építkezést, hanem ezer más, kormányzathoz köthető érdekes ügy miatt. Ezekkel a hazugságokkal, elhallgatásokkal tehát együtt lehet élni, állami business as usual, megszoktuk; mi a kormánnyal együtt sírunk és nevetünk, kezeink összeérnek, talpaink egymásra lépnek.
Amivel viszont nem lehet együtt élni, az az elhallgatásnak, a mellébeszélésnek a potenciálisan halálos verziója. Egyelőre kizárólag a parlamenti nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnökének, Molnár Zsoltnak tűnt fel, hogy a magyar terrorelhárító szervek és egyéb hatóságok mélyen hallgatnak arról a csőbombáról, amit az M0-s autópálya egyik parkolójában hatástalanított május közepén a készenléti rendőrség tűzszerészszolgálata (lapinformáció szerint a helyszínre kivonult a TEK is, mesterlövész kíséretében).
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 29. péntek, 23:57
-
Találatok: 2130
Ha a helyhiányra hivatkozva több ellenzéki médium regisztrációját el is utasították – így sokaknak nem állt módjukban megszokott hírforrásukból tájékozódni arról, mit is mondott tapsra kész híveinek Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, az Ötéves a kormány című konferencián –, azért mi mégiscsak elfogtuk a centrális erőtér hírosztója, az MTI egyik tudósítását. Tessenek csak nagyon figyelni!
„Az elmúlt öt évben egy végzetesen legyengített országot kellett felerősíteni, és bár az erős vezetés nem gyengülhet el, ma már nem az erő a legfontosabb: mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem, ’odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre’ – fejtette ki … a kormányfő, aki szerint ez a munka talán még nehezebb lesz” – tette közzé a hírek központilag irányított ügynöksége.
Ez magyarán és praktice alighanem azt jelenti (mert ugyan mi mást?): megmarad a centrális erőtér, ám azon belül ezután minden egyes emberre, s az ő mindennapi életükre – a munkahelyen, a közösségi terekben, a szakmai, hobbiűzési, pihenési, szórakozási, sport, baráti és családi körökben, de tán még a hálószobában és az illemhelyen is – ezután még alaposabban figyel majd ártunk és államunk, élén a Kedves Vezetővel.
Már el is kezdte az összes fontos adatunkat tároló elektronikus személyi igazolvány bevezetésének előkészítését. Az oktatási rendszert korábban falanszteresítette. Még néhány lépés, és teljesen fölöslegessé válhat a választás. Feloszlatható lesz minden párt, és felszámolható minden civil és/vagy érdekvédelmi tevékenység, sok-sok költséges intézmény. Még a nemzeti konzultáció is véget érhet. Hiszen ha mindent pontosan tudnak rólunk a centrumban, akkor megszűnhet majd a társadalomban minden vita, ellenállás. Persze a mezei állampolgári bűnözés is! Így csak a központi marad, azt pedig legalizálni lehet. Rend lesz valahára! És tökélyre emelkedhet a központi irányítás-tervezés…
A törvényhozásnak azért akad még némi tennivalója. Például jogszabályt kell majd alkotnia a gondolatrendőrség felállításáról és arról, hogy minden magyar állampolgár szavait, cselekedeteit legalább két másiknak kell folyamatosan figyelemmel kísérnie. Ők majd egymást is kísérik, éberen lesik és persze mindent jelentenek az erőtéri figyelemközpontnak, ahol feldolgozzák az adatokat. Új szabálysértési és büntetőjogi tényállás lehet majd az enyhébb figyelemlankadás, a krónikus figyelmetlenség, a teljes emlékezetkiesés és a kifejezetten durva, szándékos figyelemelterelés. Megjelenhet a BTK-ban a gondolatbűn sok árnyalt változata is…
Gondoskodó, mindent tudó Bölcs Vezetőnknek hála, soha nem látott, derűs és boldog jövő köszönt majd ránk! A totális össznépi elégedettséghez már csak az időjárást kell központilag szabályozni, meg kell fejteni a halhatatlanság titkát és a világbéke érdekében át kell majd adni minden népnek a mi csodálatos sikerünk egyedül üdvözítő receptjét. Van tehát feladatunk!
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 29. péntek, 02:49
-
Találatok: 2017
Megállíthatatlanul dübörög a közmunka program, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a kormány a következő években a mostaninál is több mint 340 milliárd forint költségvetési forrást biztosít a programnak. Az EU pénzén megvalósuló téli közmunkával ráadásul azt is sikerült megoldania a kormánynak, hogy a legtöbb szezonális komponens (nyári-téli időszak közötti ingadozások) ne befolyásolja a statisztikákat, így ügyesen szépíteni tudtak a foglalkoztatási statisztikákon.
A közmunkások helyzete azonban változatlanul rossz, inkább nevezhető egyfajta aktív szociális politikának a közmunka program, mintsem a munkanélküliségi gondok megoldásának, mivel a közmunkában résztvevő emberek keresete még a létminimumhoz elegendő szintet sem éri el, ráadásul a versenyszférába való átkerülés esélye gyakorlatilag egyenlő a nullával, így a résztvevők zsákutcában érezhetik magukat.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az önkormányzatok, vagy éppen a minisztériumokhoz tartozó intézmények sorra rúgják ki azokat az alkalmazottakat (például portások), akiket ezután közmunkásként újra lehet foglalkoztatni, persze jóval olcsóbb bér mellett. Az állam ezáltal egyszerre teremt mesterséges létjogosultságot a közmunkának, és használja ki a nehéz helyzetbe jutott embereket azáltal, hogy irreálisan alacsony bér mellett foglalkoztatja őket. A közmunkásként újrafoglalkoztatás tényét még az NGM államtitkára, Czomba Sándor sem cáfolta. Nehéz is lenne, hiszen a Klik-nél például érdekes módon 4 hónap alatt 86 százalékkal nőtt a közmunkások száma. De az MTVA-nál is csoportos létszámleépítésekkel szabadultak meg a munkavállalóktól, majd hasonló munkakörbe közmunkásokat vettek fel.
Teljes foglalkoztatottság közmunkával?
Orbán Viktor gazdaságpolitikájának egyik, reálisnak egyáltalán nem nevezhető célja a teljes foglalkoztatottság elérése. Hagyományos értelemben ez azt jelentené, hogy szinte mindenkinek van munkája, gyakorlatilag nincs munkanélküliség. (Olyan állapot azonban nem létezik, hogy egyáltalán nincs egyetlen egy munkanélküli sem.)
A világháború végén az Egyesült Államokban megvalósult ez az állapot, normál körülmények között azonban a teljes foglalkoztatottság inkább azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta természetes szintjén van, ami 4-5 százalékot jelent. Ez azzal magyarázható, hogy vannak olyan tényezők, amelyek mindig meggátolják azt, hogy mindenkinek legyen munkája: például munkaerő-piaci súrlódások, vagy éppen az önkéntes munkanélküliség. Utóbbi azt jelenti, hogy az emberek az adott munkafeltételek vagy bérszint mellett nem hajlandóak munkát vállalni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2015. május 27. szerda, 20:53
-
Találatok: 1882
A kormány büszke arra, hogy növekszik a gazdaság, és folyamatosan han1gsúlyozza, hogy nem engedi el a nehéz helyzetben lévők kezét. A Policy Agenda a 2016. évi költségvetést összevetette az elmúlt 8 évvel, hogy valójában nőtt vagy csökkent az állami gondoskodás.
Jelentős hátraarc
A válság évében a költségvetés a GDP 15,9%-át költötte társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra. Egy évre rá, valamelyest még emelkedett is ezen támogatások aránya, mivel már 16,1% jutott a családokra, nyugdíjasokra, munkanélküliekre, nehéz szociális helyzetben lévőkre. Az emelkedés egyik fő oka a válság hatására megnövekedett munkanélküliség volt.
Mi tartozik a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások közé?
- táppénz, anyasági ellátás
- ideiglenes rokkantsági juttatás
- nyugellátások
- munkanélküliek ellátása
- családi pótlék és a gyermekeknek járó juttatások
- szociális és jóléti intézményi szolgáltatások
2016-ban a mostani tervek szerint ez az arány 14,3%-ra csökken. Ez 2008-hoz képest 1,6 százalékpontos csökkenés, amely 560 milliárd forintot tett ki. Amennyiben a gazdasági válság kirobbanásakor meglévő mértéket tartotta volna az ország, akkor 2010 óta összesen 1.900 milliárd forinttal többet költöttünk volna a közösből a társadalmi jólét biztosítására.
Hol történt a legnagyobb visszaesés?
Az állam az arányait tekintve a munkanélküliek ellátásán spórolt a legtöbbet. 2008-ban még a GDP 0,4%-át költötte rájuk, most ez 0,1%-ra csökkent. De ugyanígy jelentős forráskivonás történt a nyugellátásokból, amely 10%-ról 8,6%-ra csökkent.
A családi pótlék befagyasztásának is meg lett a hatása. Mivel évek óta nem emelkedett összege, ezért a növekvő GDP miatt erre a családok számára jelentős segítségre a költségvetés 2016-ban most már csak a megtermelt nemzeti össztermék 1,5%-át fordítja, míg 2008-ban ez még 2% volt. Amennyiben tartaná az állam a korábbi szintet, akkor most a családi pótlék, a GYES, a GYED, GYET összege 33%-kal lehetne magasabb.
Bővebben ...
