- Részletek
-
Készült: 2014. november 15. szombat, 09:21
-
Találatok: 2115
A hét elején küldte szét a Miniszterelnökség az új trafiktörvény tervezetét több minisztériumnak, hogy véleményezzék azt. Egy eljutott a 444.hu-hoz is, azt írják, a következő derül ki belőle:
Lesz egy központi dohányellátó amelynek felállása után a trafikok nem vehetnek dohányárut mástól, csak onnan. Az ellátónak annyi dolga lesz, hogy minden megyében létre kell hoznia egy raktárat és egy elektronikus rendszert a rendelések miatt. A tervezet szerint a raktárak feltöltése már nem az ő feladata lesz, hanem a gyáraké, nagykereskedőké.
A fizetési határidőket törvényben rögzítenék, így ebből a szempontból is kényelmes lesz a központi ellátónak. A trafikoknak 15 napon belül fizetniük kell az átvett dohányárúért, az ellátó viszont két-három hónap is eltelhet, mire fizet a gyáraknak, nagykereskedőknek. A cikk szerint, mivel ez egy többszázmilliós piac, így folyamatosan, nagyon sok készpénz lesz az ellátónál, aminek megforgatásával már eleve kereshet, de ott van még az árrés is.
Az árrést is rögzíti a törvény: „az ellátó a cigit a kiskereskedelmi ár 87 százalékáért, a többi dohányárut pedig 85 százalékáért köteles átvenni. A trafik pedig a cigit 88,5 – 90 százalék közti áron, a többit (vágott dohány, szivar, szivarka) pedig 87 – 90 százalék közötti áron adhatja el" − írja a 444.hu. A lap úgy számol, ha csak a cigarettán kereshető 3%-kot vesszük, 400 milliárdos piaccal számolva, akkor ez 12 milliárdos bevételt jelenthet. Amiből ha levonjuk az ellátó költségeit, így is 5-6 milliárdos haszna lehet.
A tervezet komolyan szabályozza, hogy ki pályázhat erre az ellátói feladatra, ráadásul nem is kell nyílt pályázatot kiírni, a szakminiszter választhatja a meghívásos alapú pályáztatást is. A koncessziót viszont csak olyan cég kaphatja, amely „legalább 15 éve dohánynagykereskedelemmel foglalkozik, soha nem volt félmillió forintnál nagyobb köztartozása, és 2005 óta nem büntették meg 20 millió forintnál nagyobb összegre".
A lap utánanézett, és azt találta, hogy a büntetés kitétel miatt két nagy Magyarországon működő, kereskedelemmel is foglalkozó cég, a Philip Morris és a BAT is kiesik, mint lehetséges pályázó, míg a Continental nem. Az a Continental, akinek tulajdonosához, annak rokonaihoz, munkatársaihoz köthető a nyertes trafikok közel 10%-a. Annak a Lázár Jánossal jó viszonyt ápoló tulajdonosához, akinek a számítógépén készült az eredeti trafiktörvény-tervezet.
Betöltés...
video: A trafikokat nem érinti az új különadó - 2014.11.14. - Akár 80 forinttal is drágább lehet egy doboz cigaretta, ezt mondta az RTL Híradónak az egyik gyártó. Link: http://rtl.hu/rtlklub/hirek/a-trafikokat-nem-erinti-az-uj-kulonado
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. november 13. csütörtök, 23:42
-
Találatok: 1854
A geopolitikai tévelygést unták meg, a kitiltási ügy pedig csak a kezdet. 2015 elején Magyarország leendő washingtoni nagykövetének a kinevezésébe köthetnek bele. És ha a magyar miniszterelnök abból sem ért, jöhetnek a gazdasági intézkedések – áll a lengyel külügyi intézet (PISM) elemzésében. A magyar–amerikai viszony huszonöt éve nem volt ilyen mélyponton.
A hat magyar közéleti személyiség kitiltásával az Egyesült Államok figyelmeztette az Európai Uniót és a visegrádi négyeket is – ez a végkövetkeztetése annak a helyzetjelentésnek, amelyet a lengyel külügyi intézet (PISM) készített az Egyesült Államok és Magyarország között októberben kitört diplomáciai viszályról.
A szólamok szintjén – emlékeztet a szerző, Dariusz Kałan – a két ország között minden rendben volt, annak ellenére, hogy az amerikai külügyi tisztségviselők már kezdettől fogva hangoztatták a fenntartásaikat az Orbán Viktor kormánya által végrehajtott strukturális reformokkal – például a fékek és ellensúlyok rendszerének a felszámolásával – szemben.
Ezekhez az aggályokhoz képest a kitiltás új precedenst teremtett. Hasonló amerikai fellépésre ugyan volt már példa oroszokkal szemben a Magnyitszkij-lista alapján, de EU- és NATO-tagállammal az Egyesült Államok még soha nem csinált ilyet. A magyar-amerikai viszony huszonöt éve, 1989 óta nem volt ilyen mélyponton, mint most, 2014 őszén. A Fidesz helyzetén nem segít az negatív amerikai médiavisszhang, és az sem, hogy számottevő lobbistája nem mozog az Obama mögött álló demokraták körül.
Az Egyesült Államoknak – írja Kałan – egyébként nem is annyira a demokratikus intézményrendszer leépítése miatt van gondja az Orbán-kormánnyal, bár azután, hogy az Orbán-kormány korlátozta a nem kormányzati szervezetek hozzáférését külföldi anyagi forrásokhoz, még Barack Obama amerikai elnök is egy lapon említette Magyarországot olyan államokkal, ahol a civilek folyamatos megfélemlítésnek vannak kitéve. Ami az amerikaiakat ennél sokkal inkább zavarja, az az, hogy a Fidesz nemigen találja a megfelelő lépéseket a geopolitikai sakktáblán.
Ebből a szempontból az Egyesült Államok főleg a keleti nyitásra néz rossz szemmel. Erre eleinte még lehetett azt a magyarázatot adni, hogy a cél a gazdasági kapcsolatépítés Ázsia feltörekvő országaival, az ukrán válság kitörése után viszont más jelentést kezdett ölteni az egész. Így például az, hogy az orosz állami Roszatom kapta a paksi bővítés jogát, az Orbán-kormány pedig újra és újra visszafogottságra inti a nyugati hatalmakat a Kreml elleni szankciókkal kapcsolatban.
Ez a jelentésváltozás hallatszott Orbán hírhedt tusnádfürdői beszédében is, amelyben a magyar miniszterelnök szembeállította az amerikai liberalizmust az általa elképzelt „illiberális demokráciával" és olyan „hatékony" országokkal, amilyen Oroszország, Kína vagy Törökország. Ennek a fényében – véli Kałan – nem is meglepő, hogy az Egyesült Államok azután kerített sort a hat magyar közéleti személyiség kitiltására, hogy Magyarország egy időre elzárta a csapot az Ukrajnába visszafordított gáz előtt, és törvényt készít elő, hogy a Déli áramlat gázvezeték megépítése érdekében megkerülje az Európai Unió vonatkozó előírásait. Az Orbán-kormány mindezzel nemcsak ukrán, hanem amerikai érdekeket is sért.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. november 11. kedd, 11:50
-
Találatok: 1839
Tovább mélyíti a szakadékot szegények és tehetősek között a 2015-ös költségvetés, amelyet egy közgazdász és egy szociológus szedett ízekre. Drámai tendenciákat vetít előre a kormány 2015-ös kölségvetése, amelyet egy nappal a határidő előtt ismerhettünk meg.
Szegényellenes adórendszer
Megmarad az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának zászlóshajója: az Európai Unió legmagasabb áfakulcsa. A 27 százalékos forgalmi adó a szegényeket érinti a legrosszabbul, hiszen ők azok, akik a bevételeik legnagyobb arányát kénytelenek fogyasztásra, mindennapi megélhetésre költeni.
Mindezzel párhuzamosan megmarad az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó, amely a kormányközeli Századvég tanulmánya szerint is önmagában 440 milliárd forintos bevételkiesést okoz az államnak évente. Ennyivel több pénzt hagy a legtehetősebbeknél az Orbán-kormány.
Pogátsa Zoltán közgazdász a Hír24-nek elmondta: az egykulcsos adó ötlete mögött a középosztály megerősítésének filozófiája állt, mondván az majd „visszaadja a munka becsületét". A szakember szerint ezt a célt az egykulcsos adó nem érte el, hiszen pozitív hatásai a társadalom legfelső egyharmadánál jelentkeztek, akik enélkül is eléggé motiváltak, miközben az alul lévő milliók még rosszabbul is jártak az adójóváírás megszüntetése miatt.
Szakad a szociális háló
Jövőre tovább csökken a szociális támogatásokra fordítható összeg, miközben a kormány 40 milliárddal többet, immár 270 milliárd forintot szán a közmunkaprogramra. A hazai szociális kiadások arányaiban eddig is a legalacsonyabbak közé tartoztak az Európai Unióban, azokat a közgazdász szerint éppen hogy növelni kellene. Pogátsa Zoltán elképesztőnek nevezte, hogy a tízmilliós Magyarországon 4 millió ember él a létminimum alatt és ebből több mint egymillió ember munkával keres kevesebbet, mint a létminimum. Ennyi honfitársunk van, aki eljár dolgozni és nem keres annyi pénzt, amiből a létminimumát biztosítani tudná.
A közgazdász szerint ha a kormány a meglévő csekély szociális transzfereket is elveszi, azzal a leszakadt honfitársaink tömegeit fosztja meg a lehetőségtől, hogy valaha dolgozzanak. Ezek az emberek kiesve az állami szociális védőhálóból ugyanis pár év alatt annyira leamortizálódnak egészségben, attitűdben, kapcsolatrendszerben, hogy képtelenné válnak a munkavégzésre.
Az Európai Unióban ezzel szemben már felismerték, hogy az emberekbe befektetni kell. Azokban az északnyugat-európai országokban, ahol fenntartható módon sikerült növelni a foglalkoztatást, a munkanélkülieknek személyes mentoruk van, akik megnézik, az állástalanok milyen képességekkel rendelkeznek, és versenyképes képzést adnak nekik, hogy hosszú távon foglalkoztathatóak legyenek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. november 10. hétfő, 23:14
-
Találatok: 1696
A gazdasági jólét megteremtésének alapja a tanuláson alapuló társadalom (learning society) megléte, amelyet csak a liberális demokráciák tudnak garantálni; az illiberális demokrácia rendszere ezért nem alkalmas a széleskörű és tartós jólét megteremtésére – mondta Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász budapesti előadásán.
A tanuláson alapuló társadalom több, mint pusztán közgazdaságtani kérdés, Joseph Stiglitz szerint ahhoz gondolkodásmódbeli változás és erős politikai intézményi rendszer kell. Olyan társadalmi normákon alapszik, amelyeket csak liberális demokráciák tudnak létrehozni - szögezte le. Stiglitz szerint a jólét megteremtésében az oktatásnak van a legnagyobb szerepe, megelőzve a hatékonyság javítását vagy a bőséges erőforrásokat.
Szerinte magas árat kell fizetni a gazdasági egyenlőtlenségért. A gazdasági egyenlőtlenség politikai egyenlőtlenséget teremt, így olyan szabályok keletkeznek, amelyek mélyítik az előbbit, azaz ördögi körforgás jön létre.
Joseph Stiglitz szerint olyan jogállamiság kell, amely a gyengéket védi, hozzátette, hogy néhol a törvény pont a gazdagokat óvja, például Oroszországban. Ott arra használják a törvényi szisztémát, hogy még több egyenlőtlenséget teremtsenek. Egy illiberális rendszerben nincsenek meg az ellensúlyok, hogy elosszák a gazdasági jólétet - mondta. Az oroszországi modellre senkinek sem szabad sikerként tekintenie - hangsúlyozta. A növekedési számok átlagosak, de az egész rendszer az olaj és gázbevételeken alapszik, nem a jó gazdasági igazgatáson. Az ipar leépülése ment végbe, csökkent a várható életkor, ez egy rosszul működő társadalomnak a jele - hívta fel a figyelmet.
Joseph Stiglitz szerint az Egyesült Államok is megbukott azon a próbán, hogy széles körű jólétet biztosítson. A gazdasági növekedésből nem részesült mindenki. Amerikában olyan demokrácia van, ahol a pénznek aránytalanul nagy befolyása van.
Az eurózónáról beszélve Stiglitz elmondta, hogy az alapvető probléma maga az euró rendszere. Az euró politikai projekt volt, de nem volt meg a politikai akarat, hogy teljesen végigvigyék. Nem a tagországokkal van a gond, hanem az eurózóna struktúrájával. Ezt már sok politikai vezető elismerte, de néhányan nem, a legfontosabb kivétel szerinte pont Németország.
A Nobel-díjas közgazdász hangsúlyozta, hogy a szabad piacok önmagukban nem feltétlenül segítik a tanuláson alapuló társadalmak létrejöttét, ilyenkor kormányzati beavatkozás kell. A kutatást például támogatni kell, mert ha az korlátozva van, akkor egyben a gazdasági növekedést is korlátozzák.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. november 10. hétfő, 13:54
-
Találatok: 2761
A svájci sajtó az utóbbi napokban felfigyelt arra, hogy a magyar miniszterelnök fél éven belül már másodszor járt magánúton az alpesi országban. A látogatásról szóló hazai hivatalos indoklásokat fenntartásokkal kezelik, figyelmüket inkább egy, a svájci Zug kantonban bejegyzett offshore cég tevékenysége köti le, amely szerintük közvetítő-szerepet játszik orosz energetikai ügyletekben és több szálon is kötődik a magyar miniszterelnökhöz.
Offshore über alles
Az inkriminált MET Holding AG felemelkedése hazai megfigyelők szerint is Orbánhoz kapcsolódik. 2010-es választási győzelme után az új kormányfő az energiaköltségek csökkentését ígérte a választóknak. Az árak leszorítása érdekében az MVM állami gázcég megcsapolhatta a tartalékokat, és olcsón vásárolhatott gázt a világpiacon. Az MVM az Orbán-kormánytól kapott különleges jogokkal élve a MET svájci leányvállalatától Ausztriában olcsó gázhoz jutott, amit aztán belföldön a MET Magyarországnak értékesített.
A mérlegadatok elemzése szerint az állam ezen az ügyleten jóval kevesebbet kereshetett, mint a Mol résztulajdonában álló, javarészt offshore-hátterű MET. A kormány soha nem adott választ arra, miért is volt tulajdonképpen szükség közbenső kereskedőre, és az MVM helyett miért a MET-nél csapódhatott le több tízmilliárd forint haszon.
Magyar oligarchákról ír a Tages Anzeiger
Ezen a ponton érdemes kiemelni, hogy tilos Magyarországon közpénzből átláthatatlan tulajdonosi hátterű (offshore) cégnek közpénzt fizetni a 2012. január óta hatályban lévő új Alaptörvény szerint.
A MET tulajdonosai 40 százalékban a Mol, 60 százalékban offshore-szerű, a kormányfőhöz (nagyon) közel álló Garancsi István cégét is magába foglaló hálózat. Az áttételes MET-tulajdonosok közé tartozik Nagy György vállalkozó is, aki számos más közvetett MET-kistulajdonossal együtt korábban Wallis-érdekeltségekben tevékenykedett. A svájci sajtó alapos munkát végzett és részletesen mutatja be olvasóinak, hogy közös üzleteik révén Garancsi István kapcsolatba hozható Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával, Nagy György pedig Csányi Sándor Mol-alelnökkel és OTP-bankvezérrel is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. november 10. hétfő, 06:59
-
Találatok: 1897
2012 decembere óta nem adja ki a kormány, hogy milyen munkáért fizet a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek közel ötmilliárd forintot. Annak a cégnek, amelyet a 2010-es választások előtt hoztak létre, és ahol olyan személyek fordulnak meg, mint Giró-Szász András volt kormányszóvivő, Lantos Csaba, a Heti Válasz volt tulajdonosa, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Heti Válasz volt lapigazgatója, vagy éppen Habony Árpád, a Fidesz kommunikációs guruja. És amely cégről Mellár Tamás korábbi kutatási igazgató azt mondta, hogy „az egész műhely csak egy pénzmosoda.”
Az ötmilliárd forintos megbízás messze nem az összes közpénzből finanszírozott munkája a Századvégnek. Ők fognak négy évig lobbizni azért, hogy jobb legyen Magyarország híre az Egyesült Államokban és Kanadában, mindezt nettó 1.4 milliárd forintért. És nem kizárt, hogy van egyéb közpénzből rendelt megrendelésük is. Viszonyításképpen: a Norvég Civil Támogatási Alap keretében az ügyészség, a rendőrség és a KEHI által vizsgált Ökotárs vezette konzorcium 2013-ban 128 magyar civil szervezetnek osztott pályázatok útján valamivel több, mint egymilliárd forintot. Vagyis a két keretszerződés arányosítva közel hétszázötven „norvég civil” pályázatnak felel meg, de ha csak a nagyobb értékű ún. makroprojekteket számítjuk, akkor is 160, többéves ilyen projektre futná az összegből. És az ilyen makroprojektek kedvezményezettjeinek 10-15 másik szervezettel kell együtt dolgozniuk, vagyis ennyivel több szervezet részesülhet közvetve a pályázati pénz felhasználásából.
Ennek ellenére nem tudni semmit arról, hogy a Századvég ezért a töménytelen pénzért mit csinál. Az Eötvös Károly Intézet számításai szerint egy oldalnyi tanulmányra 470.000 forint megbízási díj jut. Ezt ugyan a Századvég vitatja, de ha ennek a tizede jut egy oldalra, az is egy havi közmunkás bér, annyiból meg tudjuk, hogy meg lehet élni. Szóval a kíváncsiságra van okunk, hiszen szemben a norvégok pénzével, a Századvégnek adott milliárdok forrása mégiscsak a magyar adófizetők pénze.
Elvileg jogunk is van tudni ezt. Az információszabadságról szóló törvény szerint az a jogi személy, amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan bárki számára tájékoztatást adni. Az is szabály, hogy közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés felhasználásával kapcsolatos adat. Az pedig nem kérdés, hogy ilyen közpénzzel kapcsolatos adat az, hogy azt mire költik el, egyszerűbben: mit kap a magyar állam cserébe az adózók milliárdjaiért?
Az eddigi perekből kettőt azért vesztettek el, mert az alperes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint nem ő kezelte a saját maga által megrendelt tanulmányokra vonatkozó adatokat. Ez nyilván kiesik védekezésként, ha a Századvégtől kérünk adatot, érdekes lenne, ha ő sem kezelné a saját milliárdos szerződéseinek anyagát. Így mindent a Századvégtől kérünk. A döntés-előkészítő adatra való hivatkozást pedig majd megvitatjuk minden egyes esetben a bíróságon. Az fura lesz, ha úgy fizettek ki közpénzből milliárdokat sok ezer oldalért, hogy egyetlen oldal alapján sem született meg egyetlen kormányzati döntés sem.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. november 09. vasárnap, 02:15
-
Találatok: 2039
Kiskaput nyitna az Orbán-kabinet a letiltott internetes szerencsejáték-oldalaknak. A vállalkozások a kormányoldalhoz közel álló üzletembereken keresztül, a költségvetés helyett főleg magánzsebeket gazdagítva térhetnek vissza a magyar piacra.
Andy Vajna és Szima Gábor közreműködésével legalizálhatják magyarországi jelenlétüket az internetes kaszinó- és kártyaoldalakat működtető nagy nemzetközi társaságok – mint például a PokerStars vagy a Bet365. Erre az a törvénymódosítás biztosíthat lehetőséget a kormányoldalhoz közel álló üzletemberek számára, amit az adójogszabályok jövő évi tervezett változtatásairól szóló salátatörvényben nyújtott be a kabinet a parlamentnek – hívták fel lapunk figyelmét iparági szereplők.
A javaslat egyik pontja lehetővé tenné, hogy a szerencsejátékok után fizetendő koncessziós díjat az engedély birtokosa helyett más – harmadik fél – fizesse meg. Ez akár arra is lehetőséget biztosít, hogy egy külföldi, például offshore jellegű cégen keresztül, bizonytalan eredetű pénzből egyenlítsék ki a számlát, ráadásul az engedély birtokosa ekkor is levonhatja az összeget a költségvetésnek fizetendő játékadójából.
A tervezet arról is rendelkezik, hogy internetes sportfogadási oldalt Magyarországon a Szerencsejáték Zrt., míg online kártyatermet és kaszinót csak azok működtethetnek, akik rendelkeznek hazai kaszinóüzemeltetési koncesszióval – vagyis jelenleg Vajna és Szima.
De a törvényjavaslat kinyit egy másik kiskaput is. Arra is lehetőséget adna, hogy Vajna és Szima a számára biztosított online szerencsejáték-koncessziót felhasználva hasonló külföldi cégekkel szerződjön.
A társaságok „harmadik félként” befizethetik az éves koncessziós díjat, és a Vajnára és Szimára „szignált” működési engedély alapján szolgáltathatnak. Mivel az adóhivatal jelenleg blokkoltatja internetes oldalaikat, ha e vállalatoknak szükségük van a magyar játékosokra, legálisan csak így érhetik el őket. Sőt a kaszinókoncessziók tulajdonosai azt is megtehetnék, hogy az iparágban ismert úgynevezett affiliate, azaz gyűjtőoldalt hoznak létre, s ezen jelennének meg a nemzetközi online játéktermek.
Így egy koncesszió alatt több cég is szolgáltathat, szét lehet dobni köztük az évi mintegy százmillió forintos koncessziós díjat is. Négy szerencsejátékos vállalkozás esetén az éves teher már csak 25 millió forint, s ha például további 25 milliót a koncesszió tulajdonosának fizetnek, még mindig jobban járnak, mint ha egyedül vállalnák a terhet. Rosszul az említett adókedvezmény miatt „csak” az állam jár, mivel így a pénz jelentős része nem hozzá, hanem magánzsebekbe vándorol.
Felvetésünkre, hogy a kaszinókoncessziók tulajdonosai miért nem maguk fejlesztenek ki internetes szerencsejáték-oldalt, megszólalóink azt mondták: ez nem olcsó, viszont időigényes vállalkozás, és egy csak magyar játékosokkal működő portál nem tud vonzó nyereményeket kínálni. Ehhez játékosok százezreit kell elérni, ami külföldiek nélkül nem megy. Egy ilyen, nemzetközivé váló oldal felépítése pedig komoly feladat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. november 07. péntek, 02:33
-
Találatok: 1821
A kitiltással csaknem biztosan érintett Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó találta ki, hogy a Napi Gazdaságon keresztül szivárogtassanak ki egy, az adóhatóság vezetését látszólag mentegető verziót a történtekről - állítják a Népszava forrásai. Mindez azután történt, hogy az amerikai ügyvivő október elején tájékoztatta a magyar kormányt a beutazási engedélyek kormányhivatalnokokat is érintő megvonásáról. A rafináltnak tűnő terv csúfos kudarcot vallott, az újabb trükközéstől végleg besokallt az Egyesült Államok; az egyéb okokból is éleződő diplomáciai konfliktus pedig súlyos gazdasági következményekkel járhat az Orbán-kormány számára. Az amerikai konfliktus nyomán a miniszterelnök és a Fidesz eddigi gazdasági háttérembere, Simicska Lajos között is tovább mélyültek a törésvonalak.
Miközben a kormány nyilvánvalóan kínos helyzetbe került azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke végül nyilvánosság elé állt, a kabinet egyelőre semmilyen lépést tett azért, hogy az adóhatóság vezetésének fedhetetlenségét bizonyítsa, tisztára mossa, vagy tisztázza a kormány tagjainak szerepét az amerikai beutazási tilalmak ügyében - a súlyos korrupciós botrányban. Pedig információink szerint - illetve az ügy kormányzati kommunikációjának kronologikus áttekintése nyomán - a történtekről, sőt, az amerikai korrupciós gyanúk ügyéről a kabinet több tagja már korábban is tudott, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter és Szijjártó Péter a külügyi tárcavezető hetek óta ismerhette a tényeket, sőt Orbán Viktor kormányfő nyilatkozatai szintén azt erősítik, hogy végig mindennel tisztában volt.
Megírtuk, a NAV elnöke a Magyar Nemzetnek adott, szerdán megjelent interjújában elismerte, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták a beutazását az Egyesült Államokba, méghozzá korrupciós gyanú miatt. Vida Ildikó erről az interjú előtt tájékoztatta Varga Mihályt, ám a NAV-elnök szavaiból az is kiderült, hogy már korábban, az őt értesítő követségi levél elolvasása után - azaz október 17. és 22. között - tájékoztatta a helyzetről a kormányt.
Habony volt az ötletgazda
A NAV elnöke azzal hozta kínos helyzetbe a kormány tagjait, hogy világossá tette, korábban tájékoztatta az illetékeseket a kitiltásáról. Mint ismert, az Orbán-kormány tagjai az elmúlt hetekben és napokban folyamatosan azt hangsúlyozták, hogy az államigazgatásból nekik senki sem jelezte, hogy a kitiltottak listáján lenne. Csakhogy ez nyilvánvalóan nem igaz. A kormány, sőt, a miniszterelnök vélhetően már október 6-án értesült az amerikai döntésről, ezután pedig nem a korrupciós gyanú feltárásán, hanem a botrány eltussolásán kezdtek dolgozni.
Ezt erősítették meg forrásaink is, akik szerint, hogy épp a kormányközeli, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonában lévő Napi Gazdaság közöljön cikket, nyilvánosságra hozva az ügyet, a kormányfő közvetlen környezetéből eredő ötlet volt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. november 06. csütörtök, 00:10
-
Találatok: 2185
A legváratlanabb helyről kapott pofont szerdán a kormány: Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában ismerte be, hogy kitiltották az Egyesült Államokból.
De nemcsak a kitiltás tényét ismerte be, hanem azt is elmondta, hogy erről a kormány is tudott:
- Amikor a levelet elolvasta, az abban foglaltakat jelezte a kormánynak?
- Igen, egy illetékesnek jeleztem.
- Kinek?
- Mindegy a név, a lényeg, hogy a kormány tudott az ügyről” – mondta Vida a Nemzetnek.
Vida azt állította, hogy „a szabadságom előtt néhány nappal kaptam meg az amerikai nagykövetség értesítését, tehát később, mint ahogy az első hírek a médiában megjelentek”. Nézzük, ez alapján mi lehetett a menetrend:
Ha igaz, amit Vida állít, valamikor október 16-20 között kaphatta meg az amerikai nagykövetség levelét és értesíthette kitiltásáról a kormányt...
Nyugalom, maga Vida Ildikó fogja vezetni a Vida Ildikó esetleges korrupciójával összefüggő vizsgálatot a NAV-nál
A heteken át bujkáló, majd szerda reggel a Magyar Nemzetben előbújó NAV-vezető interjújának legbizarrabb részletére mindenképp érdemes külön is kitérni.
Vida válaszaiból nem csak az derült ki, hogy Lázár Jánostól kezdve Varga Mihályig számos kormánytag heteken át egyszerűen nem mondott igazat, amikor azt állították, hogy a kormánynak senki nem jelezte, hogy kitiltották az Egyesült Államokból, hanem az is, hogy viszont válaszul a komoly vádakra, végre a tettek mezejére lépnek a NAV-ban.
Bővebben ...
