Hírek
Stiglitz: ezért nem működőképes az illiberális demokrácia
- Részletek
- Készült: 2014. november 10. hétfő, 23:14
- Találatok: 1520
A gazdasági jólét megteremtésének alapja a tanuláson alapuló társadalom (learning society) megléte, amelyet csak a liberális demokráciák tudnak garantálni; az illiberális demokrácia rendszere ezért nem alkalmas a széleskörű és tartós jólét megteremtésére – mondta Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász budapesti előadásán.
A tanuláson alapuló társadalom több, mint pusztán közgazdaságtani kérdés, Joseph Stiglitz szerint ahhoz gondolkodásmódbeli változás és erős politikai intézményi rendszer kell. Olyan társadalmi normákon alapszik, amelyeket csak liberális demokráciák tudnak létrehozni - szögezte le. Stiglitz szerint a jólét megteremtésében az oktatásnak van a legnagyobb szerepe, megelőzve a hatékonyság javítását vagy a bőséges erőforrásokat.
Szerinte magas árat kell fizetni a gazdasági egyenlőtlenségért. A gazdasági egyenlőtlenség politikai egyenlőtlenséget teremt, így olyan szabályok keletkeznek, amelyek mélyítik az előbbit, azaz ördögi körforgás jön létre.
Joseph Stiglitz szerint olyan jogállamiság kell, amely a gyengéket védi, hozzátette, hogy néhol a törvény pont a gazdagokat óvja, például Oroszországban. Ott arra használják a törvényi szisztémát, hogy még több egyenlőtlenséget teremtsenek. Egy illiberális rendszerben nincsenek meg az ellensúlyok, hogy elosszák a gazdasági jólétet - mondta. Az oroszországi modellre senkinek sem szabad sikerként tekintenie - hangsúlyozta. A növekedési számok átlagosak, de az egész rendszer az olaj és gázbevételeken alapszik, nem a jó gazdasági igazgatáson. Az ipar leépülése ment végbe, csökkent a várható életkor, ez egy rosszul működő társadalomnak a jele - hívta fel a figyelmet.
Joseph Stiglitz szerint az Egyesült Államok is megbukott azon a próbán, hogy széles körű jólétet biztosítson. A gazdasági növekedésből nem részesült mindenki. Amerikában olyan demokrácia van, ahol a pénznek aránytalanul nagy befolyása van.
Az eurózónáról beszélve Stiglitz elmondta, hogy az alapvető probléma maga az euró rendszere. Az euró politikai projekt volt, de nem volt meg a politikai akarat, hogy teljesen végigvigyék. Nem a tagországokkal van a gond, hanem az eurózóna struktúrájával. Ezt már sok politikai vezető elismerte, de néhányan nem, a legfontosabb kivétel szerinte pont Németország.
A Nobel-díjas közgazdász hangsúlyozta, hogy a szabad piacok önmagukban nem feltétlenül segítik a tanuláson alapuló társadalmak létrejöttét, ilyenkor kormányzati beavatkozás kell. A kutatást például támogatni kell, mert ha az korlátozva van, akkor egyben a gazdasági növekedést is korlátozzák.
Kapcsolódó cikkek:
- Obama üzenet az internetszolgáltatóknak
Videóüzenetben állt ki Barack Obama amerikai elnök az internet semlegességéért, vagyis elutasítja, hogy az internetszolgáltató cégek bizonyos adatforgalmat előnyben részesítsenek. Ezzel alaposan megmozgatta a tőzsdei árfolyamokat is. A nyílt és egyenlő internetért állt ki az amerikai elnök hétfői beszédében. Konkrétan azt javasolja, hogy tiltsák meg Amerikában azt a gyakorlatot, hogy bizonyos adatforgalmat előnyben részesítenek a szolgáltatók, jellemzően azokat, amiért fizetnek a tartalomszolgáltatók. - A befektetők kezdenek rádöbbeni, hogy rendkívüli a helyzet Magyarországon
A befektetők kezdik észrevenni, mi minden folyik Magyarországon, így a politikai ügyek hatásai egyre inkább érezhetőek lehetnek a piacokon is. Igencsak részletes jelentésben fejtette ki véleményét a Nomura két globális piacokkal foglalkozó elemzője, Peter Attard Montalto és Dmitri Petrov a magyarországi politikai fejlemények piaci vonatkozásáról, melyben kielemzik a kormánypártot és szó esik az internetadóról, a külföldi kritikákról, a kitiltásokról, a korrupcióról, a norvég alapról, az EU-tagságról és az orosz kapcsolatokról is. - Magyarország veszélyes lecsúszásáról ír a The New York Times
Magyarország miniszterelnökének kormánya az önkényuralom irányába tart dacolva az Európai Unió alapvető értékeivel, és mindezt megússza - így kezdi kemény hangvételű szerkesztőségi vezércikkét a The New York Times. A lap újságíróit tömörítő testület cikke szerint a magyar kormány demokráciaellenes lépéseire eddig válaszként érkező erőtlen megnyilvánulások helyett az uniónak a szankciók eszközéhez kellene nyúlnia az országgal szemben.
Stiglitz: nincs fék - Közzététel: 2014. nov. 11.
Friderikusz - Közzététel: 2014. nov. 12. - Szakmunkások kellenek, és nem jó, ha a szülők és a gyerekek elképzelései a saját életükkel kapcsolatban nem esnek egybe a felsőoktatást is át kell alakítani, leginkább a kormányfői elképzelésnek megfelelően. Mi ezt a jó ideje formálódó felsőoktatási koncepciót beszéltük meg Gerő Andrással, aki nemcsak történész, hanem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára is.