Hírek

Matolcsy György hivatalosan is beismerte, hogy fikció a róla szóló hőstörténet

Nemrég megírtuk, hogy Wiedermann Helga, Matolcsy György volt kabinetfőnöke a Nemzetgazdasági Minisztériumban könyvet írt Matolcsyval közös győzelméről a pénzügyi szabadságharcban. Az is kiderült belőle, hogy Matolcsy annyira ügyetlen volt, hogy teljesen véletlenül kifecsegett az ebéd mellett olyan információkat, amiken rengeteget kereshetett egy nagy külföldi bank.

Mint követendő utat

Az MNB, aminek Matolcsy az elnöke most, kiadott egy közleményt arról, hogy az egész könyv fikció. Íme a teljes közlemény, ami a Miért csalódott Szanyi Tibor címet kapta a keresztségben:

“Károkozással vádolta meg a mai napon Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti listavezetője Matolcsy Györgyöt annak kapcsán, hogy 2011-ben a magyar kormány sikeresen elhárította az államcsődöt és megőrizte hazánk fizetőképességét.

Az elmúlt időszakban bekövetkezett államcsődök során (például a ciprusi és az argentin válság esetén) a nemzeti valuták jelentős értékvesztést szenvedtek el, az állampapírok eladhatatlanná váltak, az országok államadósságainak finanszírozása ellehetetlenült, az állampolgárokra súlyos terhek nehezedtek.

Bővebben ...

Para-Kovács Imre: Nehéz istennek lenni

rezsi... A baloldali és jobboldali pártok között nem az a különbség, hogy az egyik fekete lyukként vonzza a hülyéket, a másik meg nem, hanem az, hogy jobboldalon egyértelmű és kemény szerződéseket íratnak alá velük: kussolsz, és akkor életed végéig lesz mit enned, vagy olyan mélyre ásnak, hogy onnan a vakond angyalnak látszik. Erre mondják fideszes körökben, hogy senkit sem hagynak az út szélén. Vagy az Audiban leszel, vagy bebetonozva az alapba.

Baloldalon ezzel szemben káosz van, ha elzárják a pénzcsapot, a sértődött politikusok átmennek a Fidesz-pénztárba, Csintalan, Pozsgay, Szűrös Mátyás, Zuschlag. Alig várom, hogy Simon Gábor is írjon egy könyvet: Gyurcsány kényszerített lopásra címen. Áprilisig még megjelenhet. Szervezetlen és szervezett bűnözés.

Folyamatosan azt érzem, hogy egy politikai párt indul a választásokon, és mindenféle egylet, klub, idióták szakköre, önképzőkör a másik oldalon, akik éppen csak benéztek, nem akarnak, és nem tudnak nyerni, azt hiszik, még mindig elég valamit hazudni a nyugdíjasoknak, vagy igazat mondani az értelmiségieknek, oszt jó napot. Időközben azonban létrejött a Fidesz Zrt., egy professzionális konglomerátum, ami politikai, gazdasági és kulturális téren is leuralta Magyarországot, mindenkit megvett, akit tudott, a többieket pedig megfélemlítette. Az NFL all stars meccsel az MTK kölyökcsapatával, és ilyen esetben tök mindegy, hogy kinek van igaza.

A választásig nagyjából három hét van hátra, erre az időszakra a Fidesz még beidőzített egy bombát, üzemszerűen működnek, üzemszerűen kampányolnak, lopnak és politizálnak. A hatalom fontosabb az igazságnál, mert az mondja meg, hogy mi az igazság, aki a hatalmat gyakorolja, az ellenzék pedig rétegrádiókban és lapokban panaszkodhat.

Magyarország önként és demokratikusan megy a szemétdombra, végre nem a gonosz labancok, muszkák, nácik, szovjetek kényszerítenek minket arra, hogy szolgák legyünk, hanem egy kis nemzeti hazugságért eladtuk magunkat. Csak jelezném: a sírt, hol nemzet süllyed el, vidám lakodalmas rockzenészek és értetlen európaiak veszik körül, mert egyébként lehettünk volna normális ország is ebből a pénzből. Tényleg

Bővebben ...

Az elmúlt négy év egy vállalkozó szemével

Első ránézésre elégedettnek kellene lennem. Azok közé tartozom, akiknek a jövedelemadója jelentősen csökkent, személyesen is, és az érdekkörömbe tartozó cégeknél is. Bevételeink devizában érkeznek, költségeink jelentős hányada forintban merül fel, tehát a gyenge forintnak is haszonélvezői vagyunk. Devizahitelem soha nem volt, a Graphisoft Park eurohiteleinek törlesztésére pedig biztos fedezetet nyújtanak az euróban rögzített bérleti díjak. Azt is megértem, ha sokaknak imponál az a határozott célratörés, amivel a törvénykezés dolgozik. Félretolja a felesleges egyeztetgetéseket, nem köt elvtelen kompromisszumokat, leépíti a korábbi ellenzékek által többnyire csak betartásra használt fékeket és ellensúlyokat, lenyűgöző tempóval alkot törvényeket, sarkalatos törvényeket, sőt Alaptörvényt is. Biztosan sokan vannak, akiknek ez imponál, nekem nem.

A többség biztosan örül adója csökkenésének is, én nem. Már az egykori SzDSz támogatójaként sem értettem egyet a módosabbaknak kedvező és a gyengébbeket sújtó egykulcsos adórendszerrel. Inkább fizetnék több adót egy egyszerű, átlátható és főleg hosszú távon stabil adórendszer keretében, amiért cserében magasabb szintű szolgáltatásokat (pl. közoktatást) és hosszú távon is kiegyensúlyozott költségvetést szeretnék látni.

Örülhetnénk a korábban valóban indokolatlanul magas rezsik csökkentésének, és a szintén felháborító banki marzsok megcsapolásának, de én ennek sem örülök, mert nem így kellett volna, pontosabban így nem szabadott volna.

Jogbiztonság

Előfordul, hogy kötünk rossz szerződéseket. De be kell tartani ezeket is, mert ha mi nem tartjuk be őket, akkor mások miért tartsák be azokat, amelyek nekik nem tetszenek? És akkor miért vannak szerződések? Szerződések nélkül nincs gazdaság, mint ahogy törvények nélkül nincs társadalom. Ha kiderül egy törvényről, hogy rossz, akkor azt meg is lehet változtatni (szemben az üzleti megállapodásokkal), de visszamenőleg még a legrosszabbakat sem szabad megváltoztatni, hiszen akkor sohasem bízhatnánk az érvényes törvényekben. És akkor miért tartsuk magunkat hozzájuk? Bármilyen rossz is legyen egy törvény, a kára nem lehet nagyobb annál, mintha nincsenek törvények. A visszamenőleges törvénykezés pedig ezt jelenti.

Bővebben ...

“Mert ez műanyag!”

Nem tudom, rajtam kívül ki emlékszik még arra a(z egyik) híres reklámra, melyet a Kádár-rendszer utolsó évtizedében láthattunk rendszeresen az akkor még nézhető MTV műsorán. “Mert ez műanyag!” – hirdette nekünk a reklámvokál azt magyarázván, hogy sokkal jobban járunk, ha a természetes helyett a műanyagokat használjuk. Tisztelettel jelentem, hogy most, jó harminc esztendővel később beérett a ’80-as esztendők “vetése”: minálunk már minden műanyag!

A korabeli “népfelvilágosítás” arról szólt, hogy vegyük tudomásul: a mesterséges úton előállított anyagok sem sokkal rosszabbak a természeteseknél, s mivel még olcsóbbak is, nem terhelik meg annyira sem a Zemberek Pénztárcáját, sem pediglen a Népgazdaságot. A viszonylagos olcsóság persze vitathatatlan volt, a tartóssággal sem volt(?) különösebb (pontosabban: átmeneti) probléma. Ámde ami a minőséget, meg az azonnali esztétikai élményt illeti … nos, abban már alapos kivetni valót találhatott az a Rendszerellenes Valaki, aki már akkor sem volt hajlandó lakatot tenni a szájára, mindenféle népboldogító és ötévestervteljesítő igyekezetek ellenére! … Aki már “tapasztalt” néhány, legalább öt esztendős, műanyag nyílászárót (“… olyan szíp sárga!“), avagy a hasonló anyagból készült lambériát (itt-ott betörve, behasadva), az tudja, hogy miről is értekezem itten.

Néhány évtizeddel később a Zújgarnitúra azt kezdte bemagyarázni ugyanezen Zembereknek, hogy ez a műanyag-felhasználás nem csak az építkezéseken, illetve a mindennapi használati eszközök esetében roppant kifizetődő, hanem a Közéletben is! Egyesek azt kezdték propagálni a Köznek, hogy sokkal jobban járnának, ha kevesebbet költenének a saját ügyeik intézésére. No ez persze nem arra vonatkozott, hogy majd egyszerűbb és főleg olcsóbb lesz a különböző Hivatalokban való ügyintézés, tehát kisebb lesz a bürokrácia, hanem arra, hogy szerintük: “Túl sok az országgyűlési képviselő! A létszám csökkentésével megúszhatnánk ezt olcsóbban is!“. Arról pediglen már nem is beszélve – mondotta volt a Zújgarnitúra – , hogy kevesebb képviselő esetén kevesebb a különböző törvénytervezetekhez fűzött plenáris vita is, ergo: gyorsabb lesz a döntéshozás! … Mer’ugye a Demokrácia drága is, meg lassú is, tehát fel köll azt váltani a Demokratúrával, ami meg ugyi azt jelenti: Tik szavaztok Miránk, Mink meg azt csinálunk Veletek, amit akarunk! Lehet, hogy ez nem teccik, de legalább ócsó! … Nekünk!

Bővebben ...

Kiábrándult a piac a Fidesz-kormányzásból

Négy éve megváltásként várták, most viszont az egyik legrosszabb forgatókönyvként tartják számon a piaci szereplők a kétharmados fideszes kormányzást. A Portfolio.hu ezúttal is elkészítette a hagyományos választások előtti felmérését, amiből az is kiderül, hogy nincs igazán olyan, kormányzásra is esélyes alakulat, amitől sokat várnának a tőkepiaci elemzők.

Nagy fordulat

A Portfolio.hu négyévente hagyományosan elkészíti a piaci szereplők körében a választási kimenetekre vonatkozó felmérését. A kérdések minden esetben szinte teljesen ugyanazok, elsősorban a különböző választási kimenetek gazdasági, tőkepiaci következményeit mérjük fel. A kérdésekre adott válaszok a -3 és +3 közötti skálán helyezkednek el, 0 jelzi a változatlanságot, a pozitív tartomány pedig a kedvező irányú változást. (A felmérésben 20 hazai és külföldi tőkepiaci elemző, kereskedő, alapkezelő vett részt.)

Emlékeztetőül: négy évvel ezelőtt a piac megváltásként várta a kétharmados Fidesz-győzelmet. "Az MSZP nyolc éve alatt a magyar gazdaság leszakadt. Nem tudom, hogy a Fidesz képes lesz-e arra, hogy ezt a folyamatot megfordítsa, de jelenleg nem látok más esélyt erre, mint egy minél stabilabb (azaz minél nagyobb parlamenti többséggel bíró) Fidesz-kormány. Tudom, hogy ez azért zsákbamacska." - így foglalta össze 2010-ben a véleményét a Portfolio.hu által megkérdezett egyik piaci szereplő, és álláspontja akkor konszenzusosnak volt tekinthető. Mindez pontszámban úgy nézett ki akkor, hogy az említett (-3) - (+3)-as skálán arra a kérdésre, hogy "Összességében melyik lenne az ideális kimenetel gazdasági szempontból?" a Fidesz 2/3-ra adott válaszok konszenzusa +2,4 pont volt. Az egyszerű Fidesz-többség pontszáma +1,7 volt, egy MSZP-kormányt -1 pontra értékeltek a piaci szereplők.

Ehhez képest nagyot fordult a világ, amit értelmezhetünk úgy is, hogy a piac egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy sikerült volna a Fidesznek a magyar gazdaság leszakadásának megállítása. Hogy néz ez ki a pontokban? A 2/3-os Fidesz-többség -1,2 pontot kapott, ennél rosszabbra csak az instabil, kisebbségi Fidesz kormányt értékelte a piac. (A kérdés szó szerint ugyanaz volt, mint négy éve: "Összességében melyik lenne az ideális kimenetel gazdasági szempontból?")

Bővebben ...

KI AZ UTCÁRA

Rengeteg dolog történik körülöttünk, de valahogy mégsem történik semmi. Mintha egy mocsárban vergődne az ország, mintha mázsás sárkoloncok húznának vissza meg lefelé - ilyen rossz morális állapotban Rákosi óta még soha nem voltunk.

A kormánypárt azt erőlteti, hogy Magyarország jobban teljesít, csak azt nem mondja meg, hogy mihez képest, mert ha a II. Világháború utáni Magyarországhoz mérjük, akkor eléggé elszomorító a kép.
A háború után 25 évvel, 1970-re ez az ország élhető lett, volt munka, volt étel, volt kulturális élet, színház-mozi-könyv elérhető áron, felépült vagy hétszázezer panellakás, kétmillió újdonat panelproli ismerkedhetett a fürdőszobával, a melós építgette a kis nyaralócskáját, ahol a hétvégeken elbogarászott a kertecskéjében, főzte a szomszédokkal, haverokkal rokonokkal a bográcsgulyást. Esténként a televízió előtt megihatta a két üveg sört, és lássuk be, általában azért oly kevés kell a boldogsághoz.

Igaz, diktatúra volt, de legalább nem egy ember hasznára, még ha ezt a mai huszonéves engesztelhetetlen bölcsek másként is gondolják. Volt társadalmi mobilitás, a lehetőségekhez képest magas szintű oktatás, egészségügyi ellátás, nyugdíj a parasztnak, virágzó falu. A mi nemzedékünk világháborúja a rendszerváltozás volt, azóta eltelt 25 év és nem is taglalnám, hogy ma mi a helyzet – hát akkor minél is teljesít jobban Magyarország?

Lehet, hogy az Orbándúlást megelőző időszak nem volt túl sikeres, de a nagy sikertelensége mellett azért folyamatosan növekedett az életszínvonal, a pénzügyi- gazdasági világválság két évétől eltekintve azonban az országot már úgy kapta meg népünk kegyéből vagy ostobaságából Orbán és bandája, hogy az Unión belül a legjobb kilátásokkal rendelkeztünk a gazdasági fejlődés tekintetében. Merthogy - bár építettünk nyolcszáz kilométer autópályát és építettünk – felújítottunk háromszáz iskolát, építettünk három hidat, kétszáz ipari parkot, kórházakat és rendelőintézeteket építettünk, bővítettünk százas nagyságrendben - a költségvetési hiányt emellett is sikerült normális mértékűre szorítani.

Bővebben ...

Narancsbőr – Ferenczi Krisztina új könyve az Orbán-vagyonokról, részlet

rezsiMár a nyomdában van külső szerzőnk, Ferenczi Krisztina „Narancsbőr – Az Orbán-vagyonok nyomában” című új könyve, amelyben meglepő módon továbbra is az Orbán-vagyonok után nyomoz. Ízelítőként részletet közlünk a megjelenés alatt álló kötetből, amelyben Ferenczi szóra bírja Mészáros Lőrincet, a földmutyiról és a felcsúti stadion­projektről faggatja az elmúlt kormányzati ciklusban a száz leggazdagabb magyar közé emelkedett notabilitást.

A Mészáros Lőrinccel készített félórás videóinterjúm, ami az atlatszo.hu-nak készült, egyszeri és megismételhetetlen alkalom volt. Mészáros Lőrinctől azt kérdeztük: mi a titka? Mi a titka annak, hogy a Nemzeti Földalapkezelő legnagyobb botrányt kiváltó, a Fejér megyei állami földbérletekre meghirdetett pályázatán Mészáros családtagjai és a Búzakalász Kft. a dobogó második helyén végeztek? (Első helyen az egykori Csákvári Állami Gazdasághoz köthető személyek állnak. Harmadik helyen pedig Flier János végzett a családtagjaival. Ő az, aki a 12 állami gazdaság első Orbán-kormány alatti privatizációjánál a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság egyik negyvenszázalékos tulajdonosa lett.)

− Mert nézze, egy pályázat és én önt régóta ismerem, írt már egy-két kedves – ezt nem pozitív előjellel mondom – cikket még az előző kormányzás alatt, de egyet mondok önnek, hogy tulajdonképpen egy pályázaton, aminek ugye egy győztese van, mert egy pályázati rendszernek, akármit teszünk, sajnos egy nyertese van...

Bővebben ...

Néhány száz fő visz minden pénzt

rezsiA leggazdagabbakat kiszolgáló banki területről szóló nemrég megjelent átfogó tanulmány szerint az üzletág vagyongyarapodását az állami döntéshozatalhoz kapcsolódók biztosíthatnák. Már ha Magyarországon hagynák a több forrásból (ideértve az uniós támogatásokat és a növekedési hitelprogramot is) „kiszivattyúzott” pénzeket.

Ukrajnában a bukott elnök, Viktor Janukovics emberei a Dnyeperbe dobták az államfő vagyonát birtokló titkos külföldi céghálózattal kapcsolatos dokumentumokat. A felkelők által kihalászott papírokon most a sajtó csemegézik. Alighanem Magyarországon is lenne mit olvasgatnunk, ha egyszer a politikai elit legalább néhány tagjának hasonló ügyeiben vájkálhatnánk. A magyar gazdagok független szakértője, a Blochamps Capital régebben több figyelemre méltó megállapítást is tett ezzel kapcsolatban. Nemrég megjelent éves üzletági jelentésükben pedig az olvasható: „a következő 1-2 évben az állami megrendelésekhez, az állami döntéshozatalhoz érezhetően közeli vállalkozók néhány száz fős körének jelentős vagyongyarapodása után itthon maradó pénzeinek privátbanki piacra vonzása” lehet a szektor fejlődésének kulcsa.

Az elemzésben kitérnek arra is, hogy bár az uniós források vagy a jegybank növekedési hitelprogramja nem közvetlenül célozzák a felső- és felsőközéposztály egyéni megtakarításainak gyarapítását, mégis jól azonosíthatóak azok a csatornák, amelyek miatt ezeknek a forrásoknak egy része végül a bankok private banking, illetve prémium ügyfeleinél csapódik le. A gond pedig az, hogy az ilyen módon „kiszivattyúzott” pénz nagy része nem csak a gazdaság növekedését nem segíti, még befektetésként sem marad itthon.

Bővebben ...

Para-Kovács Imre: Lestaktika

rezsiA nyolcvanas évek óta tökéletesen érdektelen számomra a magyar labdarúgás, ezért is figyeltem először érdeklődve, aztán egyre vidámabban, hogy jelenlegi miniszterelnökünk kiemelt figyelmet fordít a sportágnak, kollégistaként, ellenzéki vezetőként és vezérként egyaránt. Neki a foci nem szórakozás, hanem vallás, valószínűleg az egyetlen dolog, amiben tényleg hisz, itt nem játssza meg magát, nem hazudozik össze-vissza, hanem tényleg azt teszi, amit mond: teljes mellszélességgel kiáll a honi labdarúgás mellett, gyermekétkeztetés és lélegeztető-gépek helyett stadionokat épít (istenem, milyen nagyszerű érzés leírni egy ilyen demagóg baromságot), kijár a meccsekre, nyilatkozik, azaz ott van a frontvonalban, amikor dédelgetett kis kedvenceiről kiderül, hogy túlfizetett, béna amatőrök. Márpedig kiderül. Mindig. Ahányszor csak pályára lépnek, megalázzák őket, tök mindegy, hogy az ellenfél honnan érkezik, Albánia, Finnország, Izland is elver minket, néha egy-egy biztató döntetlen Málta ellen.

Minden egyes válogatott meccs a miniszterelnök személyes kudarca.

A magyarok nem érzékelik a külpolitikai elszigetelődést, nem szembesülnek azzal, hogy civilizált ország már nem áll velünk szóba, csak diktatúrák és a periféria, bár most egy kicsit biztos megzavarodtak a Fidesz hívei, hogy akkor Ukrajnában most mi is történik, de a köztévé segít nekik: a Nyugat által megtévesztett terroristák támadtak a békés rendőrökre. Nem hülyéskedek, tényleg ezt mondták.

A magyarok a gazdasághoz sem értenek, és hiába élnek sokkal rosszabbul, mint a 2008-as válság robbanásakor, azt hiszik, hogy a szomszéd biztos jobban él, elvégre az mégsem lehet, hogy a Fidesz hazudik. Ha Magyarország jobban teljesít, a rezsi csökken, akkor ő biztos csak végtelenül peches, amiért nem tudja kifizetni a parizert a nagyon magyar közértben. Rossz csillagállás, Brüsszel aknamunkája, bármi, egy hívőnek minden magyarázat megfelel, csak ne a szent pártot kelljen okolni. De mi van a magyar labdarúgó válogatottal?!

Bővebben ...