A teremtéskor Isten nemcsak a világot, hanem a nyelvet is megteremtette. Amit teremtett, annak nevet is adott. "És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és nevezé a setétséget éjszakának … És nevezé Isten a mennyezetet égnek … És nevezé Isten a szárazat földnek ... (Szent Biblia 5)". Aztán a nyelvet jóhiszeműen az emberre bízta: "elvivé [az állatokat] az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak a neve" (uo. 5-6). A hazugság nyelvét már az ember teremtette meg...
A Teremtő értelmezésében a nyelv feladata az igazmondás, ami előírja a hozzá rendelt felszíni struktúrákat. Az igazmondás az ember veleszületett közlésmódja. Ezt a nyelvet tanuljuk anyánktól, ezt a nyelvet tanítják az iskolákban, erre irányulnak a klasszikus nyelvtudomány kutatásai.
Látszatra a hazugság a megtévesztésig hasonlít az igazmondásra. Ám ez csak a látszat! A nyelv érzelmi-értékelő szerkezeteit vizsgáló résztudomány rendelkezik a hazugság leleplezésére szakosodott eszköztárral. Az alattomos nyelvi manipuláció rendszerint a szövegek érzelmi-értékelő és világismereti összetevőit támadja sikeresen. Kiváltképp a beszédpartneri bizalom, valamint az igazság kontrollálhatóságának elve bizonyul gyenge pontnak a hazugságtechnikákkal szemben. A huszonegyedik század mindenre kiterjedő mediatizációja pedig különösen jó táptalaja a populista törekvéseknek.
Tekintsünk egy szemléletes példát. A tanmesében a farkast kiáltó fiúnak az emberek kétszer adtak bizalmat. Feltételezték, hogy a fiú hiteles személy. Midőn látták, hogy híresztelései hamisak, megvonták tőle a bizalmat. Az igazság tehát akkor győzhet, ha azt az emberek képesek meglátni. A bizalom elve alapján hiszünk szüleinknek, tanárainknak, a MÁV menetrendnek, a politikusoknak. A világról szerzett tudást ezek a mediátorok közvetítik a gyermekeknek, tanulóknak, választópolgároknak. Ha a bizalom megrendül, a nyelv "elromlik". A bizalom alapját a beszélő hitelessége, illetve annak látszata képezi. Hosszú távon mikor tekinthető garantáltnak ez az erény? Ha a hallgató az igazság megismerésében, a mediátor pedig e szükséglet kielégítésében érdekelt.
Tanulságos eredményekkel zárult az európai választás, és azóta is áll a bál Juncker ürügyén. Még tanulságosabb, ahogy erre azok reagáltak, akik még így 21 éves fennállás (és 10 év magyar tagság) után sem értik, miről szól az Európai Unió.
Az ő kedvükért bemutatnám, erről:
A350 XWB first flight - best of 14 June 2013 - Közzététel: 2013. jún. 14.
El is magyarázom. Európa egyfelől kulturális közösség. Akár tetszik, akár nem, a történelemben sokkal több minden köti össze a kontinens államait, mint ami elválasztja őket, és a főbb játékszabályok mindenütt ugyanazok. Persze, számos kulturális különbség van, de nagyjából tudjuk, mit illik és mit nem illik bizonyos szituációkban, és ebben nincsenek nagy eltérések. Másfelől Európa a négy alapszabadságot, a munkaerő, a tőke, az áruk és szolgáltatások szabad áramlását biztosító egységes piac. A kettő együtt teszi lehetővé, hogy világszinten versenyképes, csúcstechnológiát létrehozni képes tudás jöjjön létre. Erre önmagában egy európai nemzetállam sem képes.
Azt hiszem, a magyar Alkotmánybíróság (Ab) végérvényesen utat tévesztett. Azon intézmény, amelynek már a neve is merő úttévesztés, hiszen Magyarországnak nincs alkotmánya, csupán valamiféle alaptörvénynek nevezett „betonszilárdságú” pántlikás butykosa.
Szóval a magyar jogrendszer legfelső grémiuma - amely után már csak a csillagos ég – olyasféle területre tévedt, amely sehogyan sem illeszthető a jog rendszerébe. Nevezetesen, a tér és idő viszonyának sikamlós elméleti területére. Az Ab, a takarékszövetkezetek einstandolásának ügyében hozott határozatának indoklásában ugyanis ez szerepel szó szerint: „…az egyesülési és a tulajdonjog közérdekből korlátozható, és a korlátozást jelen esetben kompenzálják a takarékok összehangolt működéséből eredő majdani előnyök.”.
Nos, ezek után már azon sem csodálkoznék, ha az Alkotmánybíróság mondjuk Albert Einstein téridő elméletében hozna mindent eldöntő határozatot. Apropó Einstein. A világhírű tudós sem vetemedett olyasmire, hogy a jövő vonatkozásában állítson fel elméleteket. Azt meghagyta az asztrológusok és jósok szórakozásának. Az olyanoknak, mint például a magyar Alkotmánybíróság. Mert ezek szerint az Ab már ismeri a jövőt. A magyar jövőt, amelyet inkább nevezhetnénk fekete lyuknak. Mindent és mindenkit elnyelő (benyelő) fekete lyuknak. Ahol már nem érvényesek a fizika törvényei, ahol minden lehetséges, még az is, hogy a múlt a jelenbe, a jelen pedig a jövőbe fordul. Akárcsak a magyar alkotmányos jogban.
Valamit azért nem értek. Ha az Ab ennyire tisztában van a „majdannal” (ez a majdan nem az a Majdan, ámbár még lehet az is a téridőben, amikor is idővel a tér lesz mérvadó), akkor hogyan lehetséges az, hogy nem látta például a MANYUP 3000 milliárdja lenyúlásának majdani „előnyeit”. Mert abból a jelenből sem lett szép jövő (egyeseknek persze lett), csak elsíbolt ezermilliárdok, eltőzsdézett MOL részvények, jókamatért visszavásárolt államkötvények, önkormányzati hiteltörlesztések, stb. És lett a „majdanból” szép új jelen, amelyben van ismétlődő túlzottdeficit-eljárás, van eget ostromló államháztartási hiány, elvándorlás, szakmai leépülés és annak ígérete, hogy például majdan nem lesz nyugdíj. / plajbasz.blogspot
2014-ben egy teljesen korrekt és méltányolandó fejlesztés: "elektronikus anyakönyvvezetés".
Július elsejével lépett hatályba az elektronikus anyakönyvezés bevezetéséről szóló törvény, ezzel megszűnt a papír alapú anyakönyvezés. Az anyakönyvi nyilvántartást kézzel vezették, ám júliustól elektronikus formában tartalmazó központi nyilvántartás jön létre. A jelenlegi négyféle születési, halotti, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolati anyakönyvet egyetlen, személyhez kötött nyilvántartás váltja fel. Az elektronikus rendszer kiépülésével jelentősen felgyorsul és egyszerűsödik az ügyintézés, hiszen bárhol, bármelyik anyakönyvvezetőnél (illetve külföldön is) le lehet majd kérni a kivonatokat. A bíróságok közvetlenül is hozzáférnek majd a digitális anyakönyvekhez, így az előttük folyó eljárásokban nem kell majd kivonatot csatolni.
Én az anyakönyvvel csak egyszer találkoztam, az esküvőm napján, amikor külön autót kellett küldeni az anyakönyvvezetőért, mert nem lehet csak "úgy" hozni-vinni az anyakönyvet, meg kellett adni neki a méltó módját. Amúgy egy baromi nagy könyv, lehete benne lapozgatni ezerrel. Na, ennek most már vége. Az esküvőn azért lesz mit aláérni, de a házassági anyakönyv is elektronikus lesz.
Ha jól sejtem, senkiben sem fogok nagy megrázkódtatást okozni, ha elárulom, hogy a kormány 2009-ben (!) döntött az elektronikus anyakönyvi rendszer bevezetéséről, és ki is írta 2009 nyarán a pályázatot, 1,5 milliárd forint EU-s támogatást elkülönítve a projektre:
"A Kormány a 2009. március 4-i ülésén hagyta jóvá az Elektronikus közigazgatás operatív program 2009-2010. évi akciótervét, mely keretében kiemelt projektként nevesítette a jelen útmutatóban nevesített projektet."
2009 év végén olvashattuk, hogy 2011. január elsején indul az elektronikus anyakönyvvezetés.
Az államadósság csökkentésére vonatkozó előírások teljesítése érdekében Magyarországnak pótlólagos költségvetési intézkedéseket kell tennie. Amennyiben ugyanis az adósság nem a megfelelő ütemben csökken, akkor 2015 tavaszán újraindulhat a túlzottdeficit-eljárás - olvasható az Európai Bizottság kedd délután kiadott közleményében, amely a brüsszeli szakértői csoport legutóbbi magyarországi látogatásainak tapasztalatait összegzi.
Az Európai Bizottság szakértői rendszeresen utólag is megvizsgálják azokat az országokat, amelyek korábban külső, uniós mentőcsomagra szorultak. Legutóbb a - 2010-ben véget ért fizetési mérleg - program utólagos (ezúttal már ötödik) felülvizsgálata miatt június 24. és június 27. között jártak Magyarországon a Bizottság illetékesei. Az erről szóló összefoglalót az EB kedd délután tette közzé oldalán.
Ennek legfőbb üzenete az a figyelmeztetés, miszerint a szükséges intézkedések elmaradása esetén a Bizottság kész újraindítani a túlzottdeficit-eljárást 2015 tavaszán.
A forint azonnal gyengüléssel reagált a hír megjelenésére, miután a befektetők megijedtek az Európai Bizottság határozott üzenetétől:
Az előzmények ismeretében nem teljesen váratlan az Európai Bizottság figyelmeztetése, inkább annak határozottsága a meglepő (vagyis, hogy explicite megjelenik a "túlzottdeficit-eljárás újraindítása" kifejezés, erre reagálhattak élesen a befektetők is). A Bizottság szakértői ugyanis egy hónappal ezelőtt adták ki legutóbbi véleményüket, amikor is úgy fogalmaztak, hogy "Magyarország 2015-ben jelentősen megszegheti az államadósság csökkentésére vonatkozó előírásokat, ha nem tesz pótlólagos intézkedéseket".
Egyre nagyobb botrány a kormány Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ellen indított hadjárata. Szorgos sajtómunkások dolgozzák fel oknyomozó riportnak a KEHI-től kapott anyagokat, a civilek meg minden lehetséges fórumon háborognak. De mit lehet ezen nyerni? Sokkal fontosabb ügyeket, amelyek épp most tűnnek el a szemünk elől.
A Heti Válasz című periodika – ez az, a Nyerges Zsolt és Simicska Lajos tulajdonában álló független hetilap, amelynek az előállítási költségeit nagyjából fedezik az államtól érkező hirdetési bevételek – múlt héten újabb szenzációs leleplezést ígért az NCTA ügyében. („Fordulat norvég ügyben – neves világcég igazolja Lázár Jánost”) Az oknyomozó anyag aztán elég soványkára sikerült, mindössze az derült ki belőle, hogy a donorok által megrendelt, és az Ernst&Young által elvégzett audit kifogásolt ugyan a pályáztatás rendszerében néhány elemet, de a folyamatokat alapvetően szabályosnak és transzparensnek találta.
Itt az Ernst & Young jelentése a Norvég Civil Alap átvilágításáról
Kormánypárti sajtóorgánumok után az atlatszo.hu is megkapta az Ernst & Young auditorcég norvég jelentésének végleges tervezét (“final draft”), amelyre hivatkozva a Miniszterelnöki Hivatal sikkasztás gyanúját emleget a Norvég Civil Alapot kezelő szervezetekkel kapcsolatban. A jelentéssel kapcsolatban egymásnak élesen ellentmondó információk jelentek meg a magyar sajtóban, ezért teljes egészében közreadjuk a kapott anyagot. Tovább a teljes cikkre.
Hab a tortán, hogy míg a kormányhadjárat a jelen pályáztatási gyakorlatot támadja, az egész átvilágítás a 2008-2010-es időszakot érintette, és éppen annak tapasztalatai alapján korrigálták a rendszert: muníciónak tehát ehhez a háborúhoz a tanulmány éppen nem megfelelő. Egy dolog viszont elég nyilvánvalóvá vált: szinte biztos, hogy a szerkesztőség az említett tanulmányt az Ökotársnál kutakodó KEHI-től kapta. (Az Ökotárstól nem kérték, az E&Y meg nem adta; marad a KEHI mint a kiszivárogtatás forrása.)
A magyarok érdeklődése a belpolitika mindennapos ügyei iránt mostanában növekedett meg, állítja a német RTL-csoport Délkelet-Európárt felelős regionális igazgatója, aki szerint nem igaz, hogy a Magyar RTL Klub hírműsorai csak azért kezdtek el foglalkozni a kormány számára kínos ügyekkel, mert bejött a reklámadó. A magyar származású Andreas Rudas szerint az eltúlzott reklámadó egyaránt sújtja az üzleti életet, a magyar gazdaságot és a sajtószabadságot. Az RTL-csoport nemzetközi bírósághoz fordul, de a híradók tematikája akkor sem változik, ha a reklámadót visszavonják.
hvg.hu: A végén ki fog vonulni Magyarországról az RTL-csoport?
Andreas Rudas: 5-600 embernek adunk munkát Magyarországon. Hatalmas pénzeket ruháztunk be, hogy felépítsünk egy tévécsatornát és egy magyar médiacsoportot, amely bizonyíthatóan magyar emberek millióinak nyerte el a tetszését, és piacvezetővé vált. Gondolja, hogy egy törvény miatt hagyjuk megsemmisülni ezt a rengeteg erőfeszítést, amit ezzel a nagyszerű, kreatív csapattal végigcsináltunk?
hvg.hu: De azért elképzelhető, hogy az RTL a legvégén, amennyiben folytatódik ez a „háború”, Magyarország elhagyására kényszerül?
A. R.: Ezt nem tudom elképzelni. Ez az ügy messze túlmutat mindenféle vállalati kihíváson. Nem pénzkérdés, ami kockán forog. Az egész magyar gazdaságra hatással lehet, ha egy ilyen törvény fennmarad. Precedens nélküli, hogy a bevételek negyven százalékát elvonhatják adó címén egy cégtől.
hvg.hu: A kormány arra hivatkozik, hogy az extraprofitot akarja megadóztatni, miután 17 éven át, mint állítják, önök szuper jól kerestek.
A. R.: Az RTL-csoport az 1997 óta itt megkeresett pénzének nagyon jelentős részét ismét Magyarországon fektette be, amikor 2011-ben megvásárolta a kábelcsatornákat és utána például elindította az RTL II-t. Természetesen ez a 2011-es befektetés még egyáltalán nem térült meg, sőt, a magyar gazdaság ezekben az években csak nagyon szerény nyereséggel való működést tesz lehetővé.
Csókoltatom az Axel Springer menedzsmentjét, hogy a Népszabadság feláldozása árán sikerült megszerezniük az engedélyt a két cég fúziójához.
A Népszabadságot a Vienna Capital Partners nevű kamu sajtócég, magyarul az Axel Springer és a Ringier strómanja készül eltüntetni. A Népszava megszüntetésén pedig az ugyancsak kamu svájci tulajdonos, a TGD Intermedia SA, magyarul az MSZP, még magyarabbul Puch elvtárs fáradozik, aki oly láng lelkű baloldali a lelkem, hogy nem hajlandó a Népszava kiadási jogáról, de még a logójáról se lemondani, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön, ha már eddig illetékes elvtárs, vagyis az ő kezében, igazán jó helyen volt. Oly annyira, hogy immár a csőd szélén áll a 140 éves hungarikum, mert hogy ez is hungarikum, bas??on meg Orbán Viktor száz hungarikum magyar óriás nyulat, vagy egy ugyancsak hungarikum mangalica kocát, mindjárt az után, hogy lesz?pta Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint 10 milliárd euróért.
A Népszava nem szerepel a hungarikumok hivatalos listáján, mert nem fér be a csabai- és a gyulai kolbász, valamint a gönci barackpálinka és a hajdúsági torma előkelő társaságába, és immár Simicska Lajos is leszarja, vagyis nem hirdet többet a lapban, mivel Orbán Viktor megtiltotta neki. Németh Péter és a lap összes újságírója felvághatja az ereit, ami sem Orbánt, de Puch Lászlót sem fogja meghatni. Simicska felhagy a hirdetéssel a Népszavában, Puch László pedig szarik átadni a lap munkatársainak a kiadási jogot és a Népszava logóját, amit a svájci postafiók cég, vagyis ő maga birtokol az MSZP nevében. Nem teszi, nehogy kiderüljön, a Népszava képes függetlenül, ne adj isten rentábilisan működni, ami maga az MSZP szembeköpése lenne fényes nappal, nem beszélve a svájci postafiókcég arcul csapásáról, ami mindennek a teteje, vagy még inkább a legalja, egészen mélyre csúszás lenne, a tízes skálán, mindjárt az egyesre, pedig azt lehetett gondolni, hogy a gödör legalját már akkor elérték a szocialisták – midőn finanszírozás hiányában, de ettől függetlenül is teljesen normálisan és jogszerűen a Népszava is elfogadta a Közgép hirdetési megrendelését, pont ahogy a Népszabadság is tette -, rárontottak a lapra és közleményben követelték a szerkesztőségtől „a szocialista napilap” törlését a fejlécből. / gepnarancs
Hadházy Ákos szekszárdi önkormányzati képviselő szerint egyértelmű, hogy a kormánypártokkal jó kapcsolatban lévő cégek a vámszedői az Öveges-programnak.
Hadházy 2010-ben fideszesként jutott be a képviselő-testületbe, de tavaly kilépett pártjából, mert azt tapasztalta, hogy Szekszárd fideszes polgármestere, Horváth István és a városvezető köre döntötte el, ki kaphat trafikot Tolnában. Állítását egy hangfelvétellel is bizonyította az állatorvosként dolgozó városatya.
A trafikmutyit leleplező, s immár az LMP-ben politizáló Hadházy most az Öveges-program pazarlásaira hívja fel a figyelmet, s úgy véli, hogy a program meghívásos pályázatairól döntő grémiumok tagjai hűtlen kezelést követtek el, ezért büntetőfeljelentést tett. A legendás fizikusról, Öveges Józsefről elnevezett program a természettudományi tantárgyak iskolai oktatásának feltételeit javítja. Ennek keretében 44 vidéki és 8 fővárosi tanintézmény jutott és jut korszerű tanteremhez. Erre a kormány 14 milliárd forintot szán, alapvetően uniós forrásból.
Szekszárdon az I. Béla gimnázium 314 millió forintért kapott jól felszerelt, 150 négyzetméteres tantermet idén márciusban. Hadházy sokallta a beruházás összegét, s utánanézett, mi nyomta fel ennyire az árat. Kiderült, hogy maga az építkezés és a speciális bútorok 45 millióba kerültek – Hadházy szerint ezek a munkák nem lettek túlszámlázva. A pénz a terem okán felmerülő járulékos költségekre folyt el, mondja a képviselő.
Más városokban is felfigyeltek már az Öveges-program Hadházy által kifogásolt elemeire
Például közbeszerzési tanácsadásra 6,3 milliót költöttek, a pedagógiai szakmai koncepció kidolgozására meg 6,5 milliót. A terem 2 intelligens táblája, a 40 fős szavazórendszer, egy projektor és négy laptop 14,1 millióba került. Az a szoftver, ami a terem foglalását és kihasználtságát regisztrálja, 12,6 milliót, a digitális tananyag 19,6 milliót kóstált. Hadházy leginkább azon lepődött meg, hogy a terem nyilvánosság előtti bemutatására 12,6 millióért szerződött a nyertes pályázó.
A teremtéskor Isten nemcsak a világot, hanem a nyelvet is megteremtette. Amit teremtett, annak nevet is adott. "És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és nevezé a setétséget éjszakának … És nevezé Isten a mennyezetet égnek … És nevezé Isten a szárazat földnek ... (Szent Biblia 5)". Aztán a nyelvet jóhiszeműen az emberre bízta: "elvivé [az állatokat] az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak a neve" (uo. 5-6). A hazugság nyelvét már az ember teremtette meg...
Azt hiszem, a magyar Alkotmánybíróság (Ab) végérvényesen utat tévesztett. Azon intézmény, amelynek már a neve is merő úttévesztés, hiszen Magyarországnak nincs alkotmánya, csupán valamiféle alaptörvénynek nevezett „betonszilárdságú” pántlikás butykosa.
2014-ben egy teljesen korrekt és méltányolandó fejlesztés: "elektronikus anyakönyvvezetés".
Az államadósság csökkentésére vonatkozó előírások teljesítése érdekében Magyarországnak pótlólagos költségvetési intézkedéseket kell tennie. Amennyiben ugyanis az adósság nem a megfelelő ütemben csökken, akkor 2015 tavaszán újraindulhat a túlzottdeficit-eljárás - olvasható az Európai Bizottság kedd délután kiadott közleményében, amely a brüsszeli szakértői csoport legutóbbi magyarországi látogatásainak tapasztalatait összegzi.
Egyre nagyobb botrány a kormány Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ellen indított hadjárata. Szorgos sajtómunkások dolgozzák fel oknyomozó riportnak a KEHI-től kapott anyagokat, a civilek meg minden lehetséges fórumon háborognak. De mit lehet ezen nyerni? Sokkal fontosabb ügyeket, amelyek épp most tűnnek el a szemünk elől.
Csókoltatom az Axel Springer menedzsmentjét, hogy a Népszabadság feláldozása árán sikerült megszerezniük az engedélyt a két cég fúziójához.
Hadházy Ákos szekszárdi önkormányzati képviselő szerint egyértelmű, hogy a kormánypártokkal jó kapcsolatban lévő cégek a vámszedői az Öveges-programnak.