Negatív fordulat várható idén ősszel a gazdaságban, az adóváltozásokról és a költségvetésről kiderült információk miatt romlani fognak a gazdasági várakozások és a második félévben 2,5 százalékos, 2015-ben 2 százalék körüli növekedési dinamika várható a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint.
A gazdaságkutató az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: a világban erőteljesen növekvő politikai-gazdasági konfliktusok, az ukrán-orosz szembenállás, a szíriai és az iraki háborúval kapcsolatos geopolitikai bizonytalanságok beépülnek a gazdasági szereplők várakozásaiba és a globális pénzügyi feltételrendszer romlásához, a kockázatok növekedéséhez vezetnek.
A gazdaságkutató jelezte: az Európai Unióban csökken a korábbi derűlátás, a harmadik negyedévben az építőipar kivételével minden ágazat és a fogyasztók várakozásai is romlottak, ami Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerére, Németországra is igaz. A magyar kormány politikai orientációja és intézményrendszere miatt rendkívül aggasztó mértékben szigetelődik el nemzetközileg, romlik külföldi megítélése, ami nagyon beszűkíti érdekérvényesítő képességét - írja a GKI.
Az EU-ból származó támogatások már nem növekednek, élénkítő hatásuk kifullad, sőt 2015-2016. évi előre látható csökkenésük feltehetőleg a beruházások visszaesését okozza. A rezsicsökkentés vásárlóerőt növelő hatása kimerülőben van - vélik a GKI kutatói.
A költségvetés lehetőségei korlátozottak, az államadósság növekedésének elkerülése és az EU elvárásaihoz való alkalmazkodás érdekében a GDP-arányos deficit-cél 2015-re 2,4 százalék. Az államadósság ez év végi csökkenésének elérése érdekében elkezdődött a tartalékok leépítése, és a forint átmeneti erősödése is cél lesz várhatóan - olvasható a közleményben.
Magyarországra 2013-ban 1 milliárd euró nettó működőtőke érkezett, azonban a pénzügyi szektorba érkezett, kényszerű biztonsági célokat szolgáló 1,9 milliárd euró levonásával már csaknem 1 milliárd eurós kiáramlás volt - írja a GKI.
Idén az első félévében 0,7 milliárd euró működőtőke távozott az országból, írja a gazdaságkutató, hozzátéve: a második negyedév az osztalékfizetés miatt mindig kedvezőtlen. A pénzügyi szektorba érkezett 0,6 milliárd eurót is figyelembe véve a kiáramlás már 1,3 milliárd eurót tesz ki - olvasható a GKI közleményében.
A magyar kormány nem mutogathat az Egyesült Államokra, hanem magának kell lépnie a korrupcióval gyanúsított köztisztviselők ügyében - mondta André Goodfriend ügyvivő az ATV reggeli műsorában.
A diplomata visszautasította az orosz külügyminisztérium vádjait, szerinte nem általában a magyar-orosz viszonyt bírálta, hanem a magyar kormány egyes lépéseit, köztük a titokban megkötött paksi egyezményt, a Déli Áramlat gázvezetéket és azt, hogy Budapesten kritizálták az Oroszország elleni szankciókat.
A diplomata megerősítette, hogy a követségnek sikerült a beutazási tilalommal sújtott mind a hat személlyel felvenni a közvetlen kapcsolatot. Azt nem árulta el, hogy Vida Ildikó vagy az adóhivatal bármely más vezetője rajta van-e a listán, de közölte, hogy minden érintett tudja már a rá vonatkozó döntést. Goodfriend egy héttel ezelőtt arról beszélt, hogy még nem mindenkit tudtak személyesen elérni.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nincs további teendője az ügyben. „Magyarországtól várjuk a lépéseket, nem várhat a kormány arra, hogy mi mondjuk meg, mit tehet a saját korrupcióval vádolt állampolgáraival.” - mondta Goofriend, aki szerint a magyar hatóságok rendelkeznek a korrupciós vádak ügyében a szükséges információkkal, amelyeket többek között saját állampolgáraitól is megkaptak. „Ha ezek a lépések elmaranak, akkor a magyar társadalom fog véleményt alkotni arról, hogy a kormány nem lép a korrupcióval gyanúsított köztisztviselőkkel szemben.” – tette hozzá.
Az ügyvivő visszautasította azokat a vádakat, hogy beavatkozna a magyar belügyekbe, amikor részt vett az internetadó elleni első tüntetésen. „Kötelességem, hogy odafigyeljek mindarra, ami Magyarországon történik, és nem tehetem meg, hogy csak az egyik oldalt hallgatom meg” - mondta. „Nagyon sokféle rendezvényen veszek részt, igyekszem a saját szememmel látni az eseményeket” - tette hozzá. „Van, amikor látványosan, előre bejelentve tesszük ezt, mint az Élet Menetén vagy a Budapest Pride-on. Más alkalommal csak elmegyünk, hogy felmérjük, milyen például a tömeg hangulata, mérete. Ez történt a legutóbbi demonstárció esetében is.”
A személyeskedő támadásokra azt válaszolta, hogy azok nem őt, hanem azokat minősítik, akik el akarják tiltani attól, hogy minden féllel beszéljen. Ágoston Balázs, a Demokrata főmunkatársa náci követhez hasonlította André Goodfriendet, Bayer Zsolt pedig távozásra szólította fel az országból.
Az ügyvivő visszatasította az orosz külügyminisztérium személyét illető vádjait is. A moszkvai külügy szerint “nem diplomatikusak” Goodfriend megjegyzései, amelyeket a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos politikájáról tett. “Nyilvánosan, egy sajtótájékoztatón beszéltem arról, hogyan látjuk Magyarország és Oroszország viszonyát.
A norvég kormány a magyarországi nagykövetség oldalán válaszolt a norvég civil alappal kapcsolatos Kehi-vizsgálat eredményére. Nem fogadják el a vizgsálatot, mert az megszegi megállapodásokat, és független vizsgálatot követelnek.
Hivatalos oldalán válaszolt a Kehi norvég civil alappal kapcsolatos vizsgálatára a norvég kormány. A közleményben ismételten rögzítik, hogy Norvégia a magyar kormánnyal és az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében kötelezte el magát a támogatások biztosítására, a megállapodást azonban a magyar kormány egyoldalúan megszegte, ezért májusban felfüggesztették a kifizetéseket a civileknek küldött és a klímaváltozással kapcsolatos támogatásokon kívül, ezek ugyanis nem köthetőek a magyar kormányhoz.
A norvég kormány leszögezi, hogy a civil szervezeteknek küldött norvég támogatások Kehi-vizsgálata szintén megszegi az alapokkal kapcsolatos megállapodásokat, mert semmilyen magyar költségvetési pénzről nincs szó, ezért a pénzt biztosítók nem fogadnak el semmilyen tárgyalást a Kehi vizsgálata alapján, hanem egy független ellenőrzés alapján fogják értékelni a helyzetet.
"A magyar kormánynak a civil alapot kezelő Ökotárs Alapítvány elleni lépéseit a civil társadalom függetlensége iránti tisztelet aggasztó hiányát mutatják" – közölte a norvég kormány, hozzátéve: "ezért úgy véljük, a magyar kormány kikezdte az európai együttműködés alapját jelentő alapvető demokratikus értékeket".
A norvég kormány azt írta, Magyarországnak is be kell tartania a vonatkozó megállapodásokat épp úgy, mint a többi, hasonló támogatásokban részesülő 15 országnak, ezért csak akkor fogják újraindítani a magyar kormány felé a kifizetéseket, ha megoldódik az alapok kezelésének kérdése és a civil alap kezelője is úgy működhet, ahogy azt a megállapodásokban rögzítették.
2014. okt. 22. - Lázár János sajtótájékoztatón ismertette az Ökotárs Alapítványnál lefolytatott vizsgálat eredményét. Állítása szerint bizonyítékok vannak rá, hogy az alapítvány "visszaélt a norvég kormány bizalmával.
Egy vállalkozó, aki tisztességesen elvégzi a munkát, úgy viszi el a 25 millió alatti zárt közbeszerzéseket, hogy 40-50 százalékot vissza kell osztania a minisztériumnak, és ez nem egyedi eset. Többször a projektre szánt pénz 80 százaléka vándorolt a korrupt vezetők zsebébe. Már az is elképesztő, hogy az adóhatóság a csúcsvezetők irányításával képes cégek ellen menni – mondja Jancsics Dávid.
A New Yorkban dolgozó korrupciókutató azt mondja, ha a kitiltási botrányt elaltatják, akkor a rendszer simán beállhat egy dél-amerikai típusú, félautoriter működésre. Több száz korrupciós esetet lehet összegyűjteni mindössze néhány havi kérdezősködéssel. Interjú.
hvg.hu: A kitiltási botrányról a napokban azt írta, két amerikai cég panaszolta be az Egyesült Államokban a magyar hatóságokat, mert a magyar kormányhoz közel álló szereplők megzsarolták őket, és kenőpénzt követeltek tőlük. Ez egy egyedi eset volt, vagy a kutatásai során már találkozott hasonlókkal az elmúlt években?
Jancsics Dávid: Azt gyanítom, hogy ez nem egy egyedi jelenség, és a módszer sem új, inkább egy intézményesült mintázatról lehet szó. A korrupciós esetekről készített interjúim alapján tudok olyan sikeres – nem nemzetközi – magyarországi cégekről, ahol nagyon hasonló zsarolásos módszerekkel próbáltak megszerezni cégrészesedéseket vagy cégeket. Az interjúalanyok olyan történeteket meséltek, hogy ha az illető nem volt hajlandó kötélnek állni, akkor kapott egy óriási inkasszót a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), még akkor is, ha nem volt jogalap rá. Egy ilyen eljárásban hónapokba vagy akár évekbe telik míg a cég tisztázza magát, és addig gyakorlatilag fizetésképtelen, mivel nem rendelkezhet az inkasszózott összeg felett.
hvg.hu: Hány ilyen esettel találkozott, amikor az interjúkat készítette?
J. D.: Nagyon sokan mesélnek ilyeneket, de nem akarok számot mondani. Ez egy létező jelenség, de nem tudom, mennyire elterjedt, mert mérhetetlen. Ez egy titkos műfaj, mindenki óriási konspirációban dolgozik, még a kis információmorzsákat is nehéz kiszedni az emberekből. Viszont az, hogy hány ilyen eset van, már nem is a legfontosabb kérdés, ha tényleg lehetséges, hogy a NAV a csúcsvezetők irányításával képes cégek ellen menni. Az önmagában brutális lehetőség, ha a NAV-ot lehet erre használni. Azt jelenti, hogy az államot egészen magas szinten teljesen behálózza a korrupció, és ha egy ilyen eset megtörténik, azután már jó eséllyel akárhányszor megtörténhet.
hvg.hu: Mégis, hány korrupciós történetről tud?
J. D.: Nagyon sokról, százas nagyságrendű számot kellene mondanom, ha összeszámolnám. Valahol száz és kétszáz között lenne a végeredmény. Persze ezek között vannak kis korrupciós esetek, a rendőr vagy a parkolóőr megkenése, és vannak egészen nagyok, komoly, milliárdos projektek.
hvg.hu: Hány év kellett a több száz eset összegyűjtéséhez?
J. D.: Nagyjából négy-öt éve kutatom ezt a területet, de ez néhány havi intenzív terepmunka eredménye, 2011-ben készítettem az utolsó interjúmat. Ha otthon kutatnék, és lenne pénz rá, brutális mennyiségű empirikus anyagot lehetne gyűjteni.
A kormány adótörvény módosításai közül a netadóval sikerült a legnagyobb felháborodást keltenie, pedig brutális adóemelést kap a cafeteria is, és a házi pálinkafőzés adómentessége is a múlté lesz jövőre. Ráadásként különadót vetnek ki a befektetési alapokra, míg bizonytalansági tényezőként megjelennek a helyi adók is.
Kedden kerülnek az Országgyűlés elé a sokat vitatott adótörvények, amelyeket múlt héten kedden jelentett be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. (Az adótörvények bejelentéséről részletesebben itt olvashat.) A 2015-ös adócsomag eddig legtöbbet támadott módosítási javaslata az un. internetadó bevezetése. Az adóteher hírére évek óta először voltak komolyabb tömegmegmozdulások Budapesten, vasárnap az esti órákban több tízezren tüntettek az internetadó ellen. A megmozdulás egyik szervezője, Gulyás Balázs a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt kijelentette: 48 órát adnak a kormánynak, ha addig nem vonják vissza az internetadót, kedden este hatkor újra megmozdulást szerveznek a fővárosban.
Nem véletlenül verte ki a biztosítékot az internetadó: a holnap tárgyalni tervezett javaslat szerint az új adót minden megkezdett gigabyte adatforgalom után meg kell majd fizetni, amelynek mértéke a tervezet szerint nettó 150 forint lesz. Az adócsomag keddi kihirdetését követően úgy tűnik, hogy az eredeti javaslat máris módosul, ennek megfelelően a telekommunikációs különadó törvényből már korábban ismert felső adóplafon kerülhet az internetadó esetében is bevezetésre. Ez annyit jelent, hogy a magánszemély végfelhasználók esetében a maximális havi adóteher 700 forint + 27 százalék áfa lesz, a vállalkozások pedig havonta 5.000 forint + 27 százalék áfa adóteherrel kalkulálhatnak. Magánszemélyek esetében az adóteher így a 4,66 gigabyte feletti internethasználat esetében nem nő tovább, a vállalkozások esetében az a küszöb pedig 33,3 gigabyte.
“Mindezek után érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy egy várhatóan jelentős költségvetési bevételt nem generáló újabb adót – amelynek káros hatása forintokban mérve várhatóan a tervezett adóbevétel sokszorosa – érdemes-e egyáltalán bevezetni? Persze adótechnikailag is vannak kérdések, például: az adóplafon a vállalkozások esetében adóalanyonként vagy okos telefononként/eszközönként értelmezendő? Az adóplafon bevezetését tovább árnyalja a társasági adókötelezettségből levonhatóság, kérdés, hogy a gyors módosítási igény milyen társasági adóhatással kalkulált, még az is elképzelhető, hogy egyes szolgáltatók nem is fizetnek internetadót? Akkor pedig tényleg fel kell tenni a kérdést: nem lenne egyszerűbb a tervezett 20 milliárdról lemondani vagy más módon beszedni, erre számos más lehetőség állna a jogalkotó rendelkezésére” – tette el a kérdést Kalocsai Zsolt az RSM DTM elnök-vezérigazgatója legfrissebb blogbejegyzésében.
Az elsők vagyunk a világon
Magyarország a világ első internethasználati adójának bevezetésére készül – írta a Financial Times. A londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne szerint a terv a “mind dominánsabb” Fidesz és Orbán Viktor unortodox gazdaságpolitikájának legújabb példája. Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős távozó alelnöke szerint az intézkedés károsítaná a magyar digitális gazdaságot. / piacesprofit.hu
Az internetadó réme annyi embert vitt az utcára, hogy a vasárnapi tüntetésből az elmúlt évek valószínűleg legnagyobb kormányellenes demonstrációja lett, de a Fidesz-székház megtámadása miatt ez mégsem az ellenzék napja. Hogy pontosan mi és főleg miért történt a Lendvay utcában, egyelőre nem tudható, de a következő napok hírei erről fognak szólni.
Utólag világos, hogy hiba volt a két utcai politikai akciót, az internetadó ellenit és a fociultrák délutáni tüntetését egy napra tenni. Az ultrák egy része bekeveredhetett a nagyobb ellenzéki demonstrációba, de hogy pontosan ki mit tett a Lendvay utcában, azt ahhoz hasonlóan lehet majd vitatni, mint a 2006-os ostromot és a rákövetkező rendőrterrort az Astoriánál. Az tény, hogy a Fidesz-székháznak betörték az ablakait, régi monitorokat dobáltak be, miközben az erkélyre EU-s zászlóval másztak fel tüntetők.
Dolguk végezetlenül maradtak az ultrák
A nap az ultrák utólag viszonylag békés délutáni tüntetésével kezdődött a Kossuth téren. A fociszurkolók nevében hetekkel ezelőtt hirdették meg a demonstrációjukat az MLSZ által bevezetett biztonsági intézkedések, a szurkolói kártya, a kamerák, biztonsági emberek és a "vénaszkenneres" beengedési rendszer ellen. Úgy 2000 szurkoló jelent meg, a környező utcákban pedig nagyon sok rendőr vonult fel. A tüntetés atrocitás nélkül és a résztvevőknek is váratlanul gyorsan fejeződött be, miután a Miniszterelnökségen — a munkaszüneti napra hivatkozva — nem vették át a petíciójukat...
2014. október 26. - A szónok radikalizálódásra szólította fel pár ezer sportszerető társát a Kossuth téri szurkolói tüntetésen. Ha nem az lesz, amit ők akarnak, akkor lesz itt még...
A magyar kormány úgy tűnik minden áron ki szeretné csikarni az amerikaiaktól a kitiltott személyek nevét, ám ezt az USA azért sem fogja kiadni, mert nemzetközi egyezményt is sértene vele - derült ki André Goodfriend, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének sajtótájékoztatóján. Az USA aggódik az egyre gyorsabban romló magyar trendek miatt.
A magyar kormány továbbra is úgy csinál, mintha az amerikaiak által belengetett korrupciós ügyekről semmit sem tudna és semmit sem tehetne addig, amíg az amerikaiak nem adnak konkrétumokat - erről tanúskodott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter (aki mellesleg a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatalt felügyelő miniszter is) szerdai, kormányülést követő sajtótájékoztatón hangoztatott válaszai, és ezt próbálta Orbán Viktor miniszterelnök is bizonygatni Brüsszelben újságíróknak.
A miniszterelnök az Eurológus kérdéseire, illetve az MTI tudósítása szerint Brüsszelben azt mondta, egyrészt, hogy lényegében egy vádról van szó, a bizonyítékok ugyanakkor az amerikaiaknál vannak, állításuk szerint hiteles információik vannak. Ha ezeket átadják, a magyar hatóságok azonnal lépni is fognak. Másrészt arról is beszélt, hogy itt egy elvi kérdésről van szó, és nem arról, hogy a magyar titkosszolgálatok ne tudnák kideríteni, kiket tiltottak ki egy másik országból. Arról van szó - mondta a miniszterelnök -, hogy aki állít, annak kell megneveznie az érintetteket. Ehhez még azt is hozzátette, hogy Magyarországon zéró tolerancia van, ha korrupció gyanúja merül fel, és bizonyítékok kerülnek elő, akkor a magyar hatóságoknak kötelességük lépni az ügyben.
Neveket márpedig nem ad ki az USA!
Ehhez képest André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője pénteki sajtótájékoztatón - amely szinte párhuzamosan zajlott Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatójával - újságírói kérdésekre válaszolva többször hangsúlyozta, a neveket az amerikai törvényekben megfogalmazott személyiségi jogokra hivatkozva nem fogják kiadni. Ez a magánszemélyek és az USA nagykövetsége közötti ügy, az csak az USA-ra és az adott személyekre tartozik. Ha ezeket a személyes adatokat kiadnák ezzel az USA a bécsi egyezmény diplomáciai kapcsolatokról szóló szabályait is megsértené - jegyezte meg.
Ugyanakkor ez alkalommal is hangsúlyozta, ezt az ügyet még ennyire sem kommunikálták volna a nyilvánosság felé, ha nem jelenik meg az az ominózus kirobbantó cikk a Napi Gazdaságban. A korrupció viszont, amit a magyar kormány felé is jeleztek, már más kérdés, a korrupció visszaszorításában szívesen együttműküödik Magyaroszággal az Egyesült Államok.
Történt, hogy némi finom amerikai kritikára, amely a magyar demokráciát illette, a kormány barátságosan azt találta mondani Szijjártó képében, hogy amerikai partnereink keveset tudnak Magyarországról, sőt tanácsadó szakértőik által félre is vannak tájékoztatva. Arról most ne essék szó, hogy ez a válasz az elefánt és az egér esetét idézi, a hídon történt együttes áthaladásukat, amikor is az egér odabök az elefántnak: hallod, hogy dübörgünk, vazze?
Az amerikaiak néztek egy nagyot, és nem válaszoltak. Ha ki mit tud, hát legyen ki mit tud! A magyar kormány meg hátradőlt, vállon veregette magát, megint mi voltunk a jobbak, jól megmondtuk a műveletlen amerikaiaknak, éljen a magyar virtus, hajrá magyarok, hajrá Magyarország, arccal a villamosítás, akarom mondani a stadionosítás felé. Ha akarunk, se tudunk veszíteni.
Aztán, egyszer csak, a kormány közeli Napi Gazdaság megírja, mire készülnek a tengerentúli amerikai kormányzati elemek. Azt üzenik a lap szerint, hogy ha véletlenül eszébe jutna tíznél kevesebb, de ötnél több kormányközeli magyarnak Amerikába beutazási engedélyt, azaz vízumot kérni, ne tegyék, mert az csak idő és pénzpocsékolás.
De honnan tudhatja mindezt pont a kormánybarát Napi Gazdaság? Mert ő a piacon a legjobban tájékozott? Mert tájékozottabb a magyar kormánynál meg annak összes titkosszolgálati szervénél és hatóságánál? Talán azért, mert az egyik érintett a lap kiadója, és talán személyesen neki szóltak, ő meg ijedtében kifecsegte? A magyar kormány, köszöni szépen, nem tud semmiről semmit. Legalább is ez derült ki hétfőn a nemzetbiztonsági bizottsági ülésen, ahol a kormánytagok úgy néztek a kamerákba, mint borjú az újkapura. Ennyi tettetett vagy valóban ostoba arckifejezést ilyen hosszan régen látott a nagyérdemű publikum. Három majom ült a kormány képében a bizottság előtt, nem láttak, nem hallottak, és a végén nem is mondtak semmit. A magát borotválatlan arcával kidobóembernek maszkírozó rezsibiztos is láthatóan fel volt háborodva amerikai barátaink barátságtalan lépésén. A frakcióvezető viccnek minősítette az ügyet, pedig az amcsik egy cseppet sem nevettek.
Annyira azért résen volt a fideszes bandérium, hogy erős felindulásában a paksi vizsgálóbizottság felállítását a korrupció elleni harc nevében azon nyomban, az előterjesztés pillanatában, vita nélkül leszavazta. Nesztek hülye amerikaiak, minket akartok beszaratni? / galamuscsoport.hu
Tréninget, kiképzést, informatikai segítséget is felajánlottak az amerikaiak a magyar adóhatóságnak az áfacsalás elleni küzdelemben azok után, hogy az amerikai cégek már két évvel ezelőtt jelezték aggodalmukat. A NAV azonban nem volt vevő ezekre az ötletekre – tudtuk meg piaci forrásokból. Információink szerint még a holland nagykövetség is megpróbált közbenjárni, merthogy a csalásokat elszenvedő egyik amerikai cég akkori vezetője holland állampolgár. Az elmúlt évek történéseinek fényében nem tűnik életszerűnek, hogy Orbán Viktornak oka volt a nagy meglepődésre. Az áfacsalás ügye jó apropó volt, hogy a Nyugattól eltávolodó Magyarországot Washington meggyomrozza.
Nem a Bunge az egyetlen amerikai érdekeltségű cég, amelynek komoly károkat okoztak a magyarországi áfacsalások – azokat az ugyancsak az élelmiszeriparban érdekelt a Cargill és az Archer Daniels Midland Company (ADM) szintén megszenvedte. Információink szerint azonban a diplomáciai botrányhoz vezető korrupciós ajánlattal csak a Bunge-nál próbálkoztak a kormányzathoz közel álló, de nem kormányzati szervezet képviselői. Ám rosszul választottak: a cég, amely különböző felvásárlásokon keresztül ma a hazai növényiolaj-piac domináns vállalata, nem csak forgalmazóként, hanem gyártóként is jelen van, nagy lobbierővel bír az Egyesült Államokban.
Az érintett amerikai cégek kezdetben – saját iparágukból önálló nyomozással – számos visszás ügyre akadtak, az összegyűjtött bizonyítékokkal, nyomokkal megkeresték az adóhatóságot, hogy felgyorsítsák az áfacsalás elleni harcot.
Ott megköszönték a segítséget, de nem történt semmi, a csaló cégek tovább folytatták ténykedésüket.
Mindez forrásaink szerint nagyjából 2011 körül történt. Piaci szereplőktől úgy tudjuk, ekkortájt többen arról beszéltek, hogy az áfacsalásból – közvetett úton – az egyik Fidesz-közeli, Orbán Viktorhoz akkor közel álló nagyvállalkozó is hasznot húz. Könnyen lehet azonban, az oligarcha ebben az üzletben nem volt benne, forrásaink szerint ugyanis az illető kínosan ügyelt arra, hogy az ilyen, nyilvánvalóan illegális üzleteket kerülje. Az viszont nem zárható ki, hogy valamelyik hozzá kötődő üzletember nem volt ennyire finnyás.
Az amerikai cégek vezetői szerint okot adott a gyanúra, miszerint felsőbb körökig érnek a szálak, hogy bár többször ültek le egyeztetni a NAV több vezetőjével, ezek újra és újra eredménytelenül értek véget, soha nem volt előrelépés az ügyekben. Ezzel párhuzamosan folyamatosan kérték a kormánytól, hogy csökkentse az áfát az ágazatban, úgy vélték, tartós megoldást a csalások ellen csak ez jelenthet.
Nem kellett a segítség
Több, egymástól független, az ügy jellege miatt névtelenséget kérő forrásunk egybehangzóan állítja: amikor az amerikai cégek két évvel ezelőtt panaszt tettek, az Egyesült Államok együttműködési megállapodást ajánlott a magyar hatóságoknak az áfacsalás elleni küzdelemben.
Negatív fordulat várható idén ősszel a gazdaságban, az adóváltozásokról és a költségvetésről kiderült információk miatt romlani fognak a gazdasági várakozások és a második félévben 2,5 százalékos, 2015-ben 2 százalék körüli növekedési dinamika várható a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint.
A magyar kormány nem mutogathat az Egyesült Államokra, hanem magának kell lépnie a korrupcióval gyanúsított köztisztviselők ügyében - mondta André Goodfriend ügyvivő az ATV reggeli műsorában.
A norvég kormány a magyarországi nagykövetség oldalán válaszolt a norvég civil alappal kapcsolatos Kehi-vizsgálat eredményére. Nem fogadják el a vizgsálatot, mert az megszegi megállapodásokat, és független vizsgálatot követelnek.
Egy vállalkozó, aki tisztességesen elvégzi a munkát, úgy viszi el a 25 millió alatti zárt közbeszerzéseket, hogy 40-50 százalékot vissza kell osztania a minisztériumnak, és ez nem egyedi eset. Többször a projektre szánt pénz 80 százaléka vándorolt a korrupt vezetők zsebébe. Már az is elképesztő, hogy az adóhatóság a csúcsvezetők irányításával képes cégek ellen menni – mondja Jancsics Dávid. 
A kormány adótörvény módosításai közül a netadóval sikerült a legnagyobb felháborodást keltenie, pedig brutális adóemelést kap a cafeteria is, és a házi pálinkafőzés adómentessége is a múlté lesz jövőre. Ráadásként különadót vetnek ki a befektetési alapokra, míg bizonytalansági tényezőként megjelennek a helyi adók is.
Az internetadó réme annyi embert vitt az utcára, hogy a vasárnapi tüntetésből az elmúlt évek valószínűleg legnagyobb kormányellenes demonstrációja lett, de a Fidesz-székház megtámadása miatt ez mégsem az ellenzék napja. Hogy pontosan mi és főleg miért történt a Lendvay utcában, egyelőre nem tudható, de a következő napok hírei erről fognak szólni.
A magyar kormány úgy tűnik minden áron ki szeretné csikarni az amerikaiaktól a kitiltott személyek nevét, ám ezt az USA azért sem fogja kiadni, mert nemzetközi egyezményt is sértene vele - derült ki André Goodfriend, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének sajtótájékoztatóján. Az USA aggódik az egyre gyorsabban romló magyar trendek miatt.
Történt, hogy némi finom amerikai kritikára, amely a magyar demokráciát illette, a kormány barátságosan azt találta mondani Szijjártó képében, hogy amerikai partnereink keveset tudnak Magyarországról, sőt tanácsadó szakértőik által félre is vannak tájékoztatva. Arról most ne essék szó, hogy ez a válasz az elefánt és az egér esetét idézi, a hídon történt együttes áthaladásukat, amikor is az egér odabök az elefántnak: hallod, hogy dübörgünk, vazze?
Tréninget, kiképzést, informatikai segítséget is felajánlottak az amerikaiak a magyar adóhatóságnak az áfacsalás elleni küzdelemben azok után, hogy az amerikai cégek már két évvel ezelőtt jelezték aggodalmukat. A NAV azonban nem volt vevő ezekre az ötletekre – tudtuk meg piaci forrásokból. Információink szerint még a holland nagykövetség is megpróbált közbenjárni, merthogy a csalásokat elszenvedő egyik amerikai cég akkori vezetője holland állampolgár. Az elmúlt évek történéseinek fényében nem tűnik életszerűnek, hogy Orbán Viktornak oka volt a nagy meglepődésre. Az áfacsalás ügye jó apropó volt, hogy a Nyugattól eltávolodó Magyarországot Washington meggyomrozza.