- Részletek
-
Készült: 2014. február 16. vasárnap, 09:07
-
Találatok: 1810
Régi nevén – az egykori Magyar Köztársaságban – Felcsút; község Fejér megye bácskai járásában. 2010 óta az országban, sőt egész Európában – ez a centrális erőtér: innen sugározzák a világ dekadenciában vergődő régióiba a felvilágosult politikai-gazdasági unortodoxiát. Ez a névváltoztatás magyarázata, ami egyben utalás a felfelé történő ívelésre; az új név dinamikus, van benne bizonyos emelkedettség és mozgósító hatás. Nem csodálom, hogy a Nomen est Omen Nemzeti Névváltoztatási Törzs tizenkét perces heves vitát követően döntött a névváltoztatásról. A Felcsút ugyanis provinciálisnak hangzik, és a külföldi könnyebben megbírkózik a Ts-sel, mint a cs-vel.
A térség különleges státusza az egykori domíniumokra emlékeztet: része a Birodalomnak, de önálló államapparátussal rendelkezik. Kvázi állam az államban. A mintegy 22 négyzetkilométeren elterülő és nem egészen 2 ezer lakost számláló térség az utóbbi években vált ismertté világszerte. Fel Tsut a birodalmi korona ékköve. Az itt tapasztalt fejlődés üteme meghaladja az Öböl-országokét, a gazdagodás és vagyongyarapodás túlszárnyalja a kaliforniai Szilícium-völgy zseniális feltaláló vállalkozóinak szárnyalását. A pénzügyi és az azt követő globális gazdasági válság pusztító viharai kellemes fuvallattá szelídültek, mire Fel Tsut határához értek. Miközben a birodalom recesszióba süllyedt, ez a kivételes térség alig győzte visszafogni szárnyaló fejlődésének iramát.
Nem vitás, Fel Tsut sokkal jobban teljesít, mint a Birodalom. Kétségtelen tény: ezt a települést különleges tehetséggel megáldott emberek lakják. Egyesek tudni vélik, hogy zsenialitásuk és innovatív képességük messze meghaladja az egykori alkimistákét. Egyik-másik polgár rejtélyesnek tűnő meggazdagodása révén kiérdemelte a doctor illuminatissimus címet. Tény, hogy Fel Tsut a hazai innováció fellegvára. Sokan szeretnének szert tenni arra a titokban tartott know-how-ra, amelynek birtokában ez a birodalomban egyedülálló virulencia kialakulhatott. Nem kell rosszra gondolni; itt minden a polgári áldozatvállalás, az önkéntes adományok és a civil alapítványok áldásos tevékenységének – ja, nem mellékesen az adóalapból leírható vállalati kegyeleti hozzájárulások – gyümölcse.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 15. szombat, 14:41
-
Találatok: 1593
A Magyar Nemzet arról ír, hogy a Századvég kikutatta:
a magyarok többsége támogatja a nonprofit energiaszolgáltatás kormányzati ötletét.
A magyarok kétharmada már tud is erről az ötletről, 58 százalék támogatja, 41 százalék pedig kifejezetten úgy véli (pont mint a kormányfő!), hogy Magyarország versenyképességén javítana, ha a nonprofit lenne az energiaszektor.
Persze tudjuk, hogy nem azért vannak ilyen írások és kutatások, hogy bármilyen viszonyban legyenek a valósággal, hanem azért, hogy a GOELRO terv (Fidesz-hatalom plusz nonprofit energiaszektor egyenlő: NER) vagy bármilyen más kormányzati ötlet, illetve végsősoron pártunk és kormányunk társadalmi támogatását demonstrálják mindenfelé. Végül is olcsóbb, mint felvonulásokat szervezni élőképekkel és drapériás teherautókkal.
Репродукция почтовой марки "40 лет ленинского плана ГОЭЛРО. 1920-1960". 1961 год. (Wikipedia)
/ Uj Péter
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 14. péntek, 18:07
-
Találatok: 1532
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséget (OTSZ) nem lepte meg, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta érvényesnek találta a Takarékbank többségi részvénycsomagjára benyújtott egyetlen ajánlatot, miután az egész értékesítési eljárás úgy folyt le, mintha azt kizárólag egy vevőjelöltre szabták volna – mondta lapunknak Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója.
Mint arról tegnap beszámoltunk: az állami vállalatok szerdán érvényesnek nyilvánították a Takarékbank közel 55 százalékos részesedésére érkezett ajánlatot, megkezdték az egyeztetéseket a pályázóval, s a tervek szerint március 20-ig megkötik az adásvételi szerződést.
Bár az eljárás ezzel az utolsó szakaszba lépett, a Magyar Posta és az MFB továbbra sem árulja el, kinek tervezi értékesíteni a Takarékbank többségét, s ezzel együtt kinek adná át az irányítást a százhúsz takarékszövetkezet felett. A Magyar Postánál tegnapi megkeresésünkre az MFB-hez irányítottak, míg a banknál csak az utóbbi napokban kiadott közleményeket ajánlották figyelmünkbe.
Pedig az MFB-nek lenne mit megmagyaráznia: mindeddig nem cáfolt információnk szerint a Takarékbankra az a Magyar Takarék Zrt. nyújtott be ajánlatot, amelyben az FHB Jelzálogbank mellett érdekelt a Vojnits Tamás, a takarékszövetkezeti szektor átalakítását levezénylő kormánybiztos és egyben a Takarékbank tavaly nyáron kinevezett elnöke által vezetett EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft. is, amely az MFB tulajdonában van. Információnkkal megkerestük az FHB-t is, értesüléseinket azonban ennél a banknál sem kívánták kommentálni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 13. csütörtök, 22:52
-
Találatok: 2416
Ősz János tanár úr az energetika tanszékről levezette, hogy miért nem kéne orosz atomerőművet venni. Ősz János, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára néhány oldalban vezette le, hogy miért nem a legjobb megoldást választja Magyarország, amikor az oroszoktól rendel új atomerőművet. Cikke drámai hangon, így kezdődik:
Paks II irracionális közbeszédéhez azért kívánok hozzászólni, hogy az elmúlt 30 év energetikai tévedéseit (Bős-Nagymaros, a földgáz-felhasználás jelentős növelése) ne ismételjük meg. Illúzióm nincs, a magyar társadalmat (politikát, médiát, humán értelmiséget, közvéleményt) a szakmai szempontok nem érdeklik, csak az, hogy a hozzászólás a jobb- vagy baloldal érveit igazolja részben vagy egészben.
Elemzése végén pedig erre jut:
Összefoglalva: Magyarországon, 50-60 évig szükséges a karbonmentes nukleáris villamosenergia 35-40 %-os részaránya. Az elmaradt tender több szempontból káros, mert tovább rombolja a szakma hitelességét a társadalomban, hiszen – a közbeszédben „szakmailag alátámasztva” – a rosszabb típust, drágábban választottuk, és ez fokozza lemaradásunkat az EU fejlett országaitól.
Vagyis Ősz szerint atomerőműre szükség van, de nem feltétlenül ilyenre. Legalább meg kellett volna nézni alaposabban, hogy milyen egyéb lehetőségek vannak. Ősz az elemzésében egyáltalán nem foglalkozik politikai kérdésekkel. Az oroszok ajánlatát is csak műszaki és gazdasági szempontból vizsgálja.
A teljes elemzése itt olvasható, egyetemi honlapja pedig itt van.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 13. csütörtök, 14:13
-
Találatok: 1502
Ahogyan sokan megírták, Orbán Viktor az elmúlt években egészen elképesztő változáson ment keresztül. A nyugati világ és civilizáció harcos védelmezőjéből, a szabadság bajnokából szép lassan keleti despoták lelkes barátjává alakult át. Nyilván fura érzés azt látni, hogy az ország vezetője rendszeresen olyasmiket tesz, amelyek miatt korábban másokat hazaárulással vádolt. Fura érzés, de végső soron számít ez?
... A saját maga és híveinek olvasatában Orbán Viktor nem is elvtelen, hanem pragmatikus. Felismerve, hogy a világgazdaság súlypontja nyugatról keletre tevődik át, a magyar kormány nem tesz mást, mint másokat megelőzve alkalmazkodik a realitásokhoz. Persze, nyilván hülyeség, hogy a magyarokat immáron száz éve az ázsiai eredetükkel csúfolják, mint ahogy az is, hogy ezért mostanra bárki is irigykedne ránk. Hülyeség, de hát a kínaiak ezt szeretik hallani – ha pedig ez kell ahhoz, hogy a nagy stratégiai partnerség létrejöjjön, akkor semmibe nem kerül egy kicsit eszetlenül hízelegni. Mint ahogyan a baltást gyilkost is megérte kiadni, mert azóta is ez a hosszú távú azeri-magyar barátság alapja. Ez pedig nem csak bölcs, hanem egyenesen vizionárius (lásd “egész Európa tőlünk tanul”, “minket másol mindenki”, stb.) cselekedet, ami hazánknak óriási előnyöket fog jelenteni.
Két óriási probléma van azonban a fenti gondolatmenettel, és végső soron Orbán Viktor színeváltozásával. Egyrészt ez a fene nagy keleti szél-trend csak Budapestről nézve tűnik ilyen egyértelmű irányúnak. Mint a legtöbb nyugati intellektuális divat, ez is kb. tíz év késéssel érte el hazánkat. A “feltörekvő országok (Kína, Oroszország, India, Brazília) növekedése megállíthatatlan” című lemezről azóta kiderült, hogy igencsak hamisan szól.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 12. szerda, 17:54
-
Találatok: 1706
Napokon belül a Fidesz-közeli civil szervezetet támadó brosúrákkal árasztják el az országot a szocialisták. Csizmadia László, a CÖF alapítója valótlanság miatt beperli az MSZP-t.
Már kiosztották az MSZP aktivistáinak azt a brosúrát, melyben nekimennek a Békemenetet is szervező Civil Összefogás Fórumának, tudta meg az atv.hu.
A kiadvány szövege szerint „Magyarországnak elege van” az MSZP által „Civilbe Öltözött Fideszeseknek” nevezett szervezet hazugságaiból.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 12. szerda, 05:15
-
Találatok: 1701
– így kezdődik a Mazsihisz vezetőinek levele Orbán Viktorhoz, és a már elfeledett gerincére a napokban néhány évtized után hirtelen rálelő zsidó vallási szervezet mindvégig így is szólítja a kormány fejét. Én még soha az életben nem szólítottam senkit igen tiszteltnek, legfeljebb ha ironizálni próbáltam, pedig újságíróként gyakran írok levelet mindenféle nagyméltóságú urak és hölgyek által vezetett hivatalokba. De persze a megszólításnak nincs különösebb jelentősége, végül is ők írnak levelet neki, nem én, csak úgy szemet szúrt a dolog.
Akárhogy is próbálok visszaemlékezni, ebben a kormányzati ciklusban idehaza még senki nem talált úgy fogást a kormányon, mint most a zsidók. Az ellenzéket Orbánéknak soha, egy pillanatig nem kellett komolyan venni. A gazdaság legkülönbözőbb szereplőin, a földbérletre pályázó helyi gazdákon, trafikosokon, a magán-nyugdíjpénztári tagokon, tudományos testületeken, földrajzinév-bizottságokon, alkotmánybíróságon, civilszférán, művészeken, tanárokon, mérnökökön, és még ki tudja kiken lendületből, ellenállás nélkül gázolt át a kormánytöbbség, ha úri kedve épp úgy tartotta.
Mindezek után ez a mostani helyzet teljesen váratlanul állt elő. Valamikor 2013-ban valaki észrevehette, hogy már csak egy év, és 1944 óta pont 70 év telik el. A 70 az egy olyan klassz kerek szám, és a magyar kormány (amelyiknek kultúrországokban és jobb szalonokban mostanában, hogy is szokták ezt finoman megfogalmazni, hagy kívánnivalót maga után a megítélése) vagy Orbán Viktor hallótávolságán belül sugdosni kezdett, hogy az évforduló jó alkalom lehet, hogy a kormány demonstrálja az elkötelezettségét az ilyen izék, európai értékek? kisebbségek? zsidók? cigányok, melegek, hajléktalanok? ja nem, ők nem, de megvan: a múlttal való szembenézés vonatkozásában...
/ Miklósi Gábor
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 11. kedd, 15:32
-
Találatok: 1492
Nehezen látható be, miért kellett a választási kampány elején megegyezni az oroszokkal, de még érthetetlenebb, hogy a kormány a botrányok ellenére miért ragaszkodik a német megszállás emlékművéhez. A holokauszttal kapcsolatos hibák megmutatják, hogyan lehetne nyert helyzetből elveszíteni egy választást.
A kommunikációs bénázás azért eddig nem volt jellemző a Fideszre. Akárhogy is kormányoztak, ebben a ciklusban magabiztosan elkerülték a szinte minden rendszerváltás utáni kormányt sújtó brutális népszerűségvesztést. Az most messzire vezetne, hogy miért, de tény: népszerűségük mélypontján, 2012 nyarán is csak megszorítani tudta őket az MSZP, megelőzni soha. 2013 politikai slágerével, a rezsicsökkentéssel pedig sikerült az elmúlt évben rendszeresen vagy húsz százalékot ráverni a szocialistákra.
Mindenki azt várja, hogy a befutó is legalább ilyen sima lesz. Nem csoda, hogy egyes közvélemény-kutatók már karácsony előtt behozhatatlan előnyről írtak, és a mostani elemzések is leginkább a „Miért fog simán nyerni a Fidesz?” kérdést boncolgatják.
Miért nem lehetett májusban szerződni Paksról?
Az lehet, hogy sima győzelem lesz, de az biztos, hogy az első szakasz nem Habony Árpád szája íze szerint alakult. Először is, itt van az ellenzék által már csak „paksi paktum”-nak nevezett Orbán–Putyin-hitelszerződés, aminek annyira kétes az üzenete, hogy még a jobboldalon is negatív visszhangot váltott ki.../ Tóth Gergely
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 10. hétfő, 17:08
-
Találatok: 1931
Kövér Lászlónak igaza van. Föltéve, hogy idióta az, akinek nincs pénze és hatalma. Akkor is neki van igaza, ha természetesen valamennyien tudjuk, hogy ő az idióta.
A Lehet Más a Politika képviselői szirénáztak, plakátokat mutattak föl az Országgyűlés szavazása előtt és közben. Az Országgyűlés többsége elfogadta a paksi atomerőmű bővítésének ismeretes tervét. Az LMP képviselőit kihajították az ülésről.
Az Országgyűlés elnöke, Kövér László idiótának nevezte a tiltakozókat.
Kövér házelnök nem is tudja, milyen mély kijelentést tett. Az „idióta” eredetileg – görögül –, mint közismert, „magánembert” jelent. A görög demokráciában az „idióta” az az ember volt, akinek csak a magánérdekei számítottak, csak a magánélete. Ezt a görög demokráciában meghökkentően abnormálisnak tekintették.
A kései modern polgári társadalom pontosan ezt várja el a honpolgároktól: viselkedjenek magánemberekként, számítsák ki a saját érdekeiket, s ezek függvényében alakítsák ki a politikai álláspontjukat. A sok magánember véletlenszerű, esetleges és időleges egyetértése vélhető magánérdeke tekintetében: ez határozza meg a politikai áramlatokat. A magánemberek – az uralkodó elmélet szerint – szemügyre veszik, melyik politikai-üzleti ajánlat áll a legközelebb vélt magánérdekükhöz, s ennek az ajánlatnak a hangoztatóira szavaznak. A pártok sikere a kereslet és a kínálat szabályai szerint alakul: az nyer, aki a legtöbb magánember szubjektíve fölfogott érdekének (a keresletnek) tesz eleget, látszólag vagy valóságosan. Ez az érdek nem mindig gazdasági természetű. Érdeknek tekinthető a biztonság, a köznyugalom, a méltányosság stb. óhajtása is. Ezeket nem eszmének (gondolatnak) tekintjük – a domináns elmélet szerint –, hanem érdeknek. Van, aki stabilitást akar, van, aki változást. Megszámolják, hányan vannak (miután az illetők a stabilitást vagy a változást, helyesen vagy tévesen valamelyik párttal azonosították), s így statisztikailag kiderül, mekkora kereslet találkozik mekkora kínálattal, s a végeredmény jelöli ki a győztest és a következő kormányzás karakterét.
Bővebben ...
