- Részletek
-
Készült: 2014. május 04. vasárnap, 15:16
-
Találatok: 2422
Dánielfy Zsolt, a debreceni Csokonai Színház előadóművésze – aki éppen néhány hete lépett fel egy, a Fidesz-közeli Kanadai Magyarok Országos Szövetsége által rendezett és csúfos botrányba fulladt irodalmi estén – most olyan ijesztő verset szavalt Orbán Viktor jelenlétében, melyre aligha akad még példa. A vers üzenete – különösen egy kampányrendezvényen – egyértelmű: aki nem a Fideszre szavazott április 6-án, az pusztuljon el. Dánielfy Zsolt szavalta el a Fidesz debreceni kampányzáró rendezvényén Kotzián Rudolf “Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled” című versét, melynek egy szakasza így hangzik:
“Úgy mentsenek ki a lángban álló házból!
Úgy húzzanak ki, vad dühöngő árból!
Éhhalál küszöbén, úgy kapj majd kenyeret.
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!”
De valamennyi olvasónak ajánlom, hogy nézze végig Dánielfy Zsolt teljes szavalatát, illetve közvetlenül utána azt, ahogyan felkonferálja Magyarország miniszterelnökét, aki mindezzel egyetértve végig hallgatta a szöveget.
Az “ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled” refrénre egyik fideszes támogató bekiabálja, hogy “így van”–ez a videón is egyértelműen hallható. Tehát nem kérdés, hogy mit kívántak üzenni a magyarságnak egy nappal az országgyűlési választások előtt: ha élni akarsz, akkor szavazzál a Fideszre! Ha pedig netán az ellenzékre szavazol, akkor annyit sem ér az életed, hogy kimentsenek egy égő házból. Így néz ki a nemzeti együttműködés, a béke és a kereszténydemokrácia Magyarországon 2014-ben.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 03. szombat, 10:53
-
Találatok: 1884
A The Economist megnézte, hogyan teljesített az EU-hoz 2004 májusában csatlakozott országok gazdasága az elmúlt tíz évben. Magyarország sajnos nem került be a legjobban teljesítők közé.
2004 óta Litvánia gazdasága fejlődött a legtöbbet, több mint 50 százalékkal nőtt az egy főre eső GDP kumulálva az időszakban. Negyven százaléknál nagyobb növekedést ért el Lettország, Lengyelország és Szlovákia is.
A sor végén Ciprus áll, ahol az elmúlt tíz évben összességében visszaesett a GDP. Ciprust a világgazdasági krízis, az euróövezet válsága, valamint saját bankválság is sújtotta.
Szlovénia a kilencedik, ahol nagyon lassan nőtt a GDP. Szlovénia és Ciprus a válság előtt csatlakozott az euróövezethez, és úgy tűnik, hogy a sokak által korábban védőernyőnek tekintett közös pénz aligha fejtett ki kedvező hatást.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 02. péntek, 23:24
-
Találatok: 1717
Nem volt választási sem, így kormányprogram se lesz. Nem lesz konszolidáció és kiegyezés sem.
Csak totális harc!
Az ellenzékből megmaradhat az LMP és a Jobbik feltéve, ha rendesen viselkednek, de a Szociknak nincs kegyelem. Folytatódik Orbán ámokfutása, amiért meg természetesen (egyéb jelentkezők híján) “Agyurcsány” a hibás!
Két nappal a “Választások” után egyik, az értelmesebb fajtából származó fideszes ismerősöm azzal nyugtatgatott, hogy meg fogom látni: a harmadik Orbán-kormány teljesen más stílusban fog politizálni. “A rendszer már kiépült, a pozíciókat elfoglalták és mindent megszereztek, amit csak lehetett. Talán túl sok és riasztó is ez az újabb kétharmad, de ezt követően csakis a konszolidáció következhet, ami egy sokkal mérsékeltebb, csillapítóbb politikát eredményez majd!“
Ez a vélekedés/várakozás, nem csak az én ismerősömre volt jellemző. Hírlik, hogy az Állampárton belül is sokan vannak/voltak, akik ugyanígy gondolkodtak. Akik szerint nem biztos, hogy a Fidesz-tábor kibír még négy esztendőnyi háborús politikát. Akik kételkednek abban, hogy sikeres lehet egy olyan kormány, amelyik káderhiánnyal küszködik. Akik szeretnék már békében élvezni a “szerzett” javakat. Akik felteszik a kérdést, vajon elhárítható-e a Jövő Nagy Fenyegetése, nevezetesen a fiatalok Jobbik felé vándorlása?
Hasonló húrokat pengetett Heim Péter, az Orbán-párthoz szorosan kötődő Századvég Gazdaságkutató elnöke is. A Heti Válasznak adott múltheti interjújában (lásd itt!) úgy vélte, az emberek nem szeretik a hosszú háborús hadviselés, egy részük már belefáradt ebbe és békére vágyik. Ha ez az igényük nem teljesül, ki fognak ábrándulni a Fideszből, s a tábor szétszéled. Ennek már vannak konkrét, mérhető jelei, s a párton belül bizony jól tennék, ha elgondolkodnának azon: hová lett az a több, mint félmilliónyi voks, melyet 2010-hez képest elveszítettek!
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 02. péntek, 07:54
-
Találatok: 1636
Az elmúlt hónapokban a statisztikai adatok azt mutatják, hogy kedvező fordulatot vett a magyar gazdaság a foglalkoztatottságot tekintve. Ezzel együtt nőttek a keresetek is, amely azt jelentené, hogy az adóbevételeknek látványosan meg kellett emelkedniük. A Policy Agenda azt vizsgálta meg a munka ünnepe előtt egy nappal, hogy valóban jelentősen nőttek-e tavalyhoz képest a keresetekhez kapcsolható állami bevételek?
Hogy állunk?
Ez év első negyedévének adatai szerint tavalyhoz képest 260 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ez 6,8%-os növekedést jelent, amely statisztikai szinten valóban látványos eredmény lehetne. Ha ehhez hozzávesszük, hogy, a bruttó bérek egy év alatt átlagosan 1,3%-kal nőttek, akkor ez arra utal, hogy az államnak jelentős adóbevétel többlettel lehet számolnia.
Amennyiben a családi adókedvezmény igénybevételével korrigáljuk az adatokat, ez esetben ekkora létszám és bérnövekedés önmagában havi szinten 7 milliárd forint körüli többletet kellene, hogy jelentsen a személyi jövedelemadó bevételben.
Ez év első három hónapjában az SZJA bevétel 396,8 milliárd forint volt, míg egy évvel ezelőtt ugyanezen időszakban 388 milliárd forintot fizettünk be a költségvetésnek. Ez 2,3%-os növekedést jelent csupán, amely jóval elmarad attól, amit a foglalkoztatotti szám növekedése jelentene.
Hova tűnt a pénz?
A statisztikai számokból egyenesen következő adóbevételi tervek elmaradása mögött több ok áll/állhat. Személyi jövedelemadót nyílván nem csak bérünk után fizetünk, hanem az un. nem rendszeres juttatások, jövedelmet termelő értékesítések, bérbeadások után is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 30. szerda, 20:25
-
Találatok: 1796
Közös megbeszélést tartottak szerdán a Mazsihisz vezetői és Orbán Viktor. A tárgyalás a résztvevők szerint őszinte hangnemben telt: szóba került a Sorsok Háza és az Együttélés Háza, valamint a sokat vitát kiváltó Szabadság téri emlékmű is. Utóbbiról a miniszterlenök azt mondta: nincs mozgástere, marad az eredeti koncepció.
Orbán Viktor miniszterelnök meghívására a kormányfőnél jártak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetői, Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója és Kardos Péter főrabbi. A megbeszélésen ott volt még Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár is. A Mazsihisz közleménye szerint Heisler András úgy nyilatkozott: a beszélgetés őszinte hangnemben telt.
A Sorsok Házával kapcsolatban megállapodtak, hogy közösen egy utolsó kísérletet tesznek egy olyan együttműködési rendszer kialakítására, amelynek segítségével garantálni lehet a történelem hiteles bemutatását, a magyar zsidó közösség szempontjai szerint.
Amennyiben az együttműködés formáiban sikerül megállapodni, akkor a Mazsihisz közgyűlése újratárgyalja korábbi döntését, és a kormányzat tovább dolgozik a gyakorlati megvalósításon; ha a Mazsihisz által fontosnak tartott elvi szempontok sérülnek, akkor – a miniszterelnök válasza szerint – a kormányzat újragondolja a Sorsok Háza megvalósítását.
A megbeszélésen szóba került az "Együttélés Háza" munkacímen jegyzett elképzelés, amely a tervek szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga épületében jönne létre. A Mazsihisz vezetői a találkozón átadták a miniszterelnöknek az ezzel kapcsolatos terveket, majd eszmét cseréltek az elképzelésről, amelyhez a miniszterelnök és a kormányzat jelen lévő képviselői "érzékenyen és nyitottan viszonyultak" - jegyezték meg.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 30. szerda, 18:36
-
Találatok: 2541
Emlékeznek még, amikor a választások előtti héten Rogán Antal többször is kijelentette, hogy a választások után vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez maga ellen, tisztázandó, hogy miből lett elég pénze több tízmillió forintnyi ingatlan megvásárlására, ha világ életében csak a politikában dolgozott?
A választások előtt tíz nappal írtunk először arról, hogy Rogán Antal március 21-én hirtelen módosította vagyonnyilatkozatát. Mint kiderült, éveken át hibásan tüntette fel tulajdoni arányát budapesti otthonában. Korábban azt írta, csak felerészben tulajdonosa egy 149 négyzetméteres lakásnak, de tíz napon belül kiderült, hogy száz százalékban tulajdonosa, és hogy a lakás alapterülete időközben 185 négyzetméterre nőt.
Aztán kiderült, hogy tartozik hozzá garázs és egy 95 négyzetméteres tetőkert is – amiből az előbbit utólag bele is írta a vagyonnyilatkozatába. És hogy van még egy 70 négyzetméteres lakásrészük is a pasaréti Pasa Park lakóparkban. És egy balatoni házuk, ami szintén nagyobb annál, amit a vagyonbevallásban írt. Ahogy az autója is.
Az is kiderült, hogy Rogánék havi kiadásai meghaladhatják a frakcióvezető bevallott jövedelmét.
Ekkor ígérte Rogán, hogy maga kezdeményez maga ellen vagyonosodási vizsgálatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 30. szerda, 01:09
-
Találatok: 1755
Orbán Viktor második, földindulásszerű választási győzelméről és a kormánya újabb egyértelmű felhatalmazásáról ír az al-Dzsazíra hírtelevízió véleményrovatában a Miniszterelnökség nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Kumin Ferenc szerint az Európában is egyedülálló eredmény az újjáéledő magyar gazdaságnak és a széteső ellenzéknek köszönhető.
Az április 6-i választásokról szóló írást kedden tették közzé az aljazeera.com-on. Kumin Ferenc szerint a Fidesz-KDNP pártszövetség az újabb földindulásszerű győzelemmel a 106 egyéni országgyűlési mandátumból besepert 96-ot, a 4,8 millió leadott szavazatból 2,3 milliót, és csaknem egymillió vokssal előzte meg a baloldali pártszövetséget.
A helyettes államtitkár megemlíti a kritizálókat is, akik szerint a választójogi törvény „elferdítésével” Magyarország az Európai Unió egyetlen diktatúrájává vált. Mások az elfogult médiát és a szegény, tudatlan választókat hibáztatják – tette hozzá. Kumin Ferenc úgy látja, hogy elég csak ránézni a magyar gazdaságra valamint a magyar ellenzékre, és máris megérthető, minek köszönhető 2010 után Orbánék újabb falrengető győzelme.
Az őszödi beszédtől a szárnyaló konjuktúraindexig
Az írásban egyebek mellett a GKI konjuktúraindexére hivatkozik a helyettes államtitkár a javuló gazdasági kilátásokkal kapcsolatban. A legutóbbi adatok szerint a mutató áprilisban is 16 éves csúcson volt, a belső fogyasztás pedig nyolcéves csúcsot ért el.
Az eredmények között említi azt is, hogy az államháztartás hiányát 2013-ra sikerült a GDP 2,2 százalékára leszorítani, csökkent az alapkamat, és 8,6 százalékra, az uniós átlag alá esett a munkanélküliség.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 29. kedd, 18:50
-
Találatok: 1613
Egyenként távolították el a rendőrök a budapesti Szabadság térre tervezett emlékmű építési területéről kedd délután azokat a demonstrálókat, akik a német megszállás áldozatainak emlékműve megépítése ellen tiltakoztak. Összesen 23 tiltakozót vittek ki az egyenruhások, miközben a demonstrálókkal szimpatizálók hangosan éljenezték a tiltakozókat.
A rendőrök azután kezdték meg az intézkedést, hogy az emlékmű kivitelezőjének kérésére a VIII. kerület jegyzője hétfőn birtokvédelmet rendelt el a területre. A birtokvédelmi határozat hírére már kedd hajnalban gyülekezni kezdtek a szoborállítás ellenzői a munkaterületen; a rendőrök délután, nem sokkal három óra után kezdtek el intézkedni.
Ekkor mintegy ötven, a készenléti rendőrség állományába tartozó egyenruhás jelent meg a Szabadság téren. Az akció vezetője a munkaterületen ülő demonstrálókhoz lépve ismertette a birtokvédelemre vonatkozó jegyzői határozatot és felszólította a tiltakozókat, hogy önként hagyják el az építési területet.
Mivel a demonstrálók a harmadik felszólítást követően sem engedelmeskedtek, a rendőrök egyenként a munkaterületen kívülre vitték a tiltakozókat. Ezután igazoltatták a tüntetőket, illetve közölték velük, hogy birtokháborítás miatt szabálysértési feljelentést tesznek velük szemben.
A munkaterületről összesen 23 tiltakozót vittek ki az egyenruhások, miközben a demonstrálókkal szimpatizálók hangosan éljenezték a tiltakozókat. Azt kiabálták, "demokráciát, demokráciát".
A demonstrálók kifogásolták, hogy az akciót vezető rendőrtiszt csupán ismertette velük a jegyzői határozatot, ám semmilyen hivatalos dokumentumot nem mutatott fel. Ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy elhamarkodott a rendőri intézkedés, mert 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a közigazgatási döntéssel szemben.
A tiltakozók között volt Mécs Imre egykori szabad demokrata, majd szocialista országgyűlési képviselő és felesége, Magyar Fruzsina dramaturg, továbbá több holokauszt-túlélő is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 28. hétfő, 20:27
-
Találatok: 1796
Az Európai Bizottság április 16-án írt egy két és fél oldalas levelet három magyarországi címzettnek. A lényeg a végén van:
“További információkra van szükségünk, mielőtt teljesítenénk a következő kifizetéseket, amelyeket már az új intézményi rendszer nyújt be.”
Ez azt jelenti, hogy ameddig a bizottság nem fogadja el az új magyar pénzosztási rendszert, addig nem fizetik ki a számlákat. Mivel a szöveg itt nem utal konkrét operatív programra, ezért valószínűleg semmilyen pénz sem érkezik Magyarországra az EU-tól, semmilyen célra sem. A kifogásolt átalakítások április 1-jén léptek hatályba Magyarországon.
A bizottság további tárgyalásokat javasol, és szükségét érzik a helyszíni vizsgálatnak.
Nem nyilvános, hogy Magyarországnak nem jön pénz, de most szólunk
A levélről hivatalosan sem az Európai Bizottság, sem pedig a magyar kormány nem adott tájékoztatást. Egy másolatához azonban hozzájutottunk. Amikor informálisan rákérdeztünk a magyar államigazgatás több hivatalánál illetve Brüsszelben, akkor egyik helyen sem tagadták, hogy 16-án érkezett egy levél, amely kifogásolja a magyarországi szervezeti átalakításokat, és további egyeztetések szükségességét írja elő. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az EU nem ad több pénzt Magyarországnak.
A magyar pénzosztás nagy átalakítása már január 1-jén megtörtént. Akkortól szűnt meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), és szedték szét a feladatait: az úgynevezett irányító hatóságok (amelyek kiírják a pályázatokat) az egyes minisztériumokhoz kerültek. A központi koordináció pedig a Miniszterelnökséghez, a piramis csúcsán tehát Lázár János áll. A mostani levelet is jogi ügyekben illetékes helyettesének, Vitályos Eszternek címezték, a Miniszterelnökségre.
Bővebben ...
