- Részletek
-
Készült: 2013. december 17. kedd, 17:48
-
Találatok: 1815
Mikor egy rezsim berendezkedik, akkortól a társadalmi mobilitás lesz a legfőbb ellensége.
Az ugyanis azzal jár, hogy esetleg nem csak az ő almukra fog sütni a nap, hanem tehetséggel és szorgalommal mások is boldogulhatnak. Kitömik ők a porontyainkat felügyelőbizottsággal meg állami vezérigazgatósággal, de akkor is fennáll a veszély, hogy az országos latinversenyen legyőzi a kisherceget egy parasztgyerek, és az rosszul esne a szemük fényének.
A képzett, művelt tömegek egyébként is veszélyesek. Mi van, ha tíz év múlva belép egy generáció, amely megtanult számolni? Mi van, ha a magyarok megtanulnak angolul, és körülnéznek a világban? Mi lesz akkor, szobordöntés meg forradalom?
Ha pedig mindezt meg akarják előzni, akkor legjobb, ha széjjelbasszák a közoktatást. Uralkodni a butákon lehet, az okosok lázadnak vagy menekülnek.
... Eddig, és ne tovább
Voltak, akik egészen sokáig hitték, hogy lehetséges a Fidesszel a békés egymás mellett élés. Amikor a színházigazgatókért meg a kisegyházakért jöttek, nem szóltak, mert nem voltak színházigazgatók vagy kisegyházak. És még sokáig nem szóltak, sőt gúnyolódtak azokon, akik igen. Pedig látszott, hogy nincs megállás. Most eljöttek a gyerekekért, ahogy várható volt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 17. kedd, 09:17
-
Találatok: 1480
Bankszövetség: A mai döntéssel sok nyitott kérdés és jogi próbálkozás lezárult. - Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés – döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn. Az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát.
Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik a jó erkölcsbe – fogalmaz a Kúria –, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra, és nem színlelt szerződés. A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása miatt nem mondható az, hogy érvénytelen a megállapodás, miután az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia – szűrhető le a Kúria közleményéből.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 16. hétfő, 18:00
-
Találatok: 1508
Vigyázat, Magyarországon megjelentek a trükkös csalók, akik magukat a nemzet jótevőinek álcázva olcsóbb áramot, gázt és szemétszállítást ígérnek a magyar embereknek. Ezek a trükkös csalók a megtévesztett emberek hiszékenységére számítanak, nem ismernek lehetetlent, és módszereik is nagyon változatosak. Vannak közöttük olyanok, akik politikusnak mutatják magukat, és nagygyűléseken vezetik félre a mit sem sejtő hallgatóságot, míg mások országos napilapokban, tévécsatornákon hirdetik közpénzen, hogy csodát tesznek.
Gyanútlan áldozataikkal elhitetik, hogy varázsszóra csökkentik a rezsit, és ha megbíznak bennük, akkor mindenki jobban jár. Eszközeikben nem válogatnak, s bár fizikailag nem bántalmaznak senkit, és más trükkös csalókkal szemben készpénzt sem kérnek, mégis, azt kell mondanunk, hogy igen veszélyesek. A szó fizikai értelmében ugyan nem csöngetnek be a megtévesztett emberek lakásaiba, ám mégis megtalálják a módját, hogy könyörtelenül kihasználják, ha a gyanútlan áldozatoknak lankad a figyelmük.
A rezsicsökkentő trükkösök fifikásabbak a zsebtolvajoknál, náluk jóval korszerűbb és ezért sokkal nehezebben leleplezhető módszerekkel dolgoznak. Miközben mit sem sejtő áldozataiknak rezsicsökkentést ígérnek, akik persze a legtöbbször simán bedőlnek, mert örülnek annak, hogy valami végre nem drágul, hanem kevesebbe kerül, egy sor más területen megdrágítják az életet.
/ fsp
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 15. vasárnap, 17:54
-
Találatok: 1494
Interjú – Bojár Gábor a PISA-felmérésről, a tandíjról és a piac elvárásairól - Bojár Gábor, a Graphisoft igazgatóságának elnöke a napokban vette át az Amerikai Egyesült Államok kormánya által finanszírozott alapítvány díját, az "IIE Europe Award for Excellence"-t, amelyet az Európa és az Egyesült Államok közötti oktatási együttműködés fejlesztésében játszott kiemelkedő szerepéért ítéltek neki. Mi kevésbé örömteli eseményről kérdeztük: a magyar diákok tragikus teljesítményét mérő PISA-felmérésről.
- Nyilvánosságra hozták a legújabb PISA-felmérés eredményeit. Meglepődött a visszaesésen?
- Sokkolt az eredmény, el sem akartam hinni. Az ellenkezőjét tapasztalom ugyanis a környezetemben. Az iskolámat, az AIT-t (Aquincum Institute of Technology) azzal népszerűsítem a legjobb amerikai egyetemek körében, hogy Magyarországon a matematikaoktatás színvonala kivételesen magas. Az MIT-ról, a Harvarde-ról, a Princetownról azért jönnek hozzánk a diákok matematikát, informatikát tanulni, mert ennek a háttere nagyon erős. Ezért néztem az eredményt döbbenten, és ezért nem értettem. Aztán a jelentést mélyebben elemezve, kiderül, hogy mi a baj. A legjobbak továbbra is jól teljesítenek, a top továbbra is az élvonalhoz tartozik. A Fazekas nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon is a matematikát legmagasabb szinten oktató intézmények közé tartozik. A baj a tömegoktatással van./ Ónody-Molnár Dóra
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 15. vasárnap, 13:41
-
Találatok: 1616
A szintfelmérés sikeresnek mondható, célját elérte, az oktatásba bevont közmunkások felfrissíthették ismereteiket, egyben munkáltatójuk átfogó képet kapott mentális állapotukról, felkészültségükről.
Nem kell tovább törnie a fejét azon, hogy ki milyen munkafeladat elvégzésére alkalmas, a szakszerű kiértékelés után azonnal megállapítható, hogy a munkavállaló az út menetirány szerinti jobb oldalán futó, vagy a baloldali árok tisztítására rendelkezik megfelelő felkészültséggel.
Emellett rávilágított arra is, hogy milyen szinten áll az a kormány, amely képes ezt elrendelni, mely ekkora cégéres kosztromai ökör, szarva hegyén a bányászbékával.
Huszonnégymilliárd forintért okosítanak vagy százezer közmunkást, hogy kompetenssé váljanak a ciroksöprű kezelésére, a szemét zsákbagyűjtésére, a fűnyíró kiürítésére és hasonlóan bonyolult feladatokra, melyeket ezidáig mindenféle kompetencia nélkül végeztek.
A huszonnégymilliárd szép pénz, aki megnedvesítheti a csőrét egy ilyen munka kapcsán, az maga a szerencse gyermeke, ellentétben a közmunkásokkal, akiknek az idegeit kissé megcincálja, hogy egytől-ötig kell számolniuk, meg sárga napocskákat kell rajzolniuk a tesztlapokra, bizonyítandó, hogy nem impotensek, hanem kompetensek, és nem harapják majd meg a bennük gyönyörködő jobboldali szavazókat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 14. szombat, 10:39
-
Találatok: 1520
Úgy tűnik, a trafik-ügy nem a vég volt, hanem a kezdet. Itt is van rögtön a folytatás. Kedden az Országgyűlés megszavazta azt az egyéni képviselői indítványt, amelyik a két éve megszüntetett nyerőgép-koncessziók helyett újakat oszt majd ki. Nyilván szigorúan az állampolgárok védelmében.
A Véleményvezér már 2011-ben is többször írt a nyerőgépek ügyéről. Akkor az történt, hogy a kormánytöbbség egyik napról a másikra egyetlen tollvonással megszüntette ezt a kis iparágat. Nem törődött azzal, hogy ebbe emberek pénzt fektettek, hogy volt, aki erre építette a szórakozóhelyét. Egyszerűen eltörölte. Nem volt komolyan vehető egyeztetés, normális felkészülési idő, vagy bármi, ami kultúrvidékeken szokás. A kormány még magyarázatot sem igyekezett adni. Mindössze annyit közöltek, hogy a döntés mögött nemzetbiztonsági érdek húzódik meg, meg egyébként is, itt valódi népnyúzóktól veszik el a nyúzókést.
Még ennél is szomorúbb volt, hogy szinte senki nem vette a fáradtságot, hogy kiálljon az így megrövidített tulajdonosok mellett. Pedig a kormány indoklása annyira béna volt, amennyire csak lehetett. Egyrészt ugye itt van a homályos „nemzetbiztonsági érdek” kifejezés, amiről csak politikusok gondolják, hogy nem igényel további magyarázatot.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 13. péntek, 12:45
-
Találatok: 1695
Az elmúlt három hétben két alkalommal is nyilvánosan vitába szálltak a kormány képviselői tudományos igényű elemzésekkel. És persze nem az a baj, hogy vitatkoznak, hiszen a tudomány lényegéhez tartozik, hogy vitatható - hanem a hogyan.
Először Virovácz Péter és Tóth G. Csaba - az Állami Számvevőszék által kiadott Pénzügyi Szemle idei harmadik számában megjelent - tanulmányát bírálták (persze csak azután, hogy felkapta a média). Az elemzés azt vizsgálta, hogy kik jártak jól és kik rosszul az egykulcsos szja-rendszer bevezetésével. Mivel az eredmények nem támasztották alá a kormány nézeteit, először elhatárolódott a tanulmánytól a Virovácz Pétert alkalmazó Századvég és a minisztérium, majd viszonylag részletes ellenvéleményt fejtett ki Orbán Gábor adóügyekért felelős államtitkár és Nobilis Benedek adóügyi főosztályvezető is.
A második esetben a Nemzetközi Valutaalap egyik tanulmányát támadták, amely kifejezetten magyar adatok alapján azt modellezte, hogy különféle kormányzati intézkedések mekkora növekedési áldozattal járnak. Mivel az eredmények itt sem teljesen egyeztek a kormány álláspontjával, Várpalotai Viktor makrogazdasági főosztályvezető-helyettes írt részletes kritikát.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 12. csütörtök, 14:15
-
Találatok: 1533
Nagyon megmérgesedett az igazságos, amikor megtudta, hogy mik mennek a háta mögött. Hogy mekkora nagy jutalmakat markoltak föl az ő emberei, például a Magyar Fejlesztési Bank élére állított Baranyai László, a MÁV vezetőállásába vezényelt Dávid Ilona, vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő főnöke, Horváth Gergely.
19,2 millió forint jutalmat kaptak ezek a derék jó magyar emberek, ám amikor az igazságos megtudta, hogy mi az ábra, nagyon összevonta a szemöldökét. Annyira meg lett idegesedve, hogy – szó ne érje a ház elejét – kevés híján maga alá rezsicsökkentett.
Mert az egy dolog, hogy Magyarország jobban teljesít, de azért ezek a pofátlan jutalmak mégiscsak többek a soknál. Nem is azzal volt baja az igazságosnak, hogy az állami cégek vezetői ilyen sokat kaszáltak. Nem szívtelen, irigy ember ő, neki nem fáj, ha másnak is van mit a tejbe aprítania. Ha a más ember bankszámlája is jobban teljesít, az nem bántja az igazságost, főleg, ha az illető közel áll hozzá. Családilag, barátilag, üzletileg.
Nem is ettől gurult méregbe igazán, hanem az verte ki nála a biztosítékot, hogy mindez kitudódott. Mert a baj akkor is baj, ha csak úgy van, önmagában, de igazán akkor tud botránnyá kerekedni, ha kiderül./ fsp
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 11. szerda, 15:37
-
Találatok: 1462
A Békemenet-szervező Civil Összefogás Fórum _megütközéssel értesült arról_, hogy Sólyom László több alkalommal is kétségbe vonta az alaptörvény legitimitását, áll az MTI-hez elküldött közleményükben.
A kormányközeli szervezet szerint a köztársasági elnöknek hivatal megszűnése után is a nemzet egységét kell szolgálnia, Sólyom László megnyilvánulásai pedig elfogadhatatlanok, hiszen sértik azoknak a millióknak az érzéseit,
akik az alaptörvényt nemzeti szimbólumnak tekintik.
És azoknak a határon túliaknak a nemzeti érzületét is, akiknek az alaptörvény teremtette meg a nemzethez tartozás jogi lehetőségét.
A teljesen abszurd közleménybe még belefért az is, hogy megemlékeztek arról, hogy az alaptörvény elleni korábbi, elsődlegesen külső támadásokat sikerült visszaverni, éppen az első békemenetnek köszönhetően.
Sólyom László szerda délelőtt fejezte ki aggályait a jelenlegi alkotmányozási gyakorlattal szemben, erről még a nap folyamán részletes beszámolóval jelentkezünk majd.
Bővebben ...
