- Részletek
-
Készült: 2014. június 05. csütörtök, 20:21
-
Találatok: 2878
A szekszárdi trafikbotrányt kirobbantó egykori fideszes képviselő, Hadházy Ákos most a város középiskoláiban felújított tantermek körüli anomáliákról kezdett el írni blogján.
Mint írja, 155 millió forintot költött Szekszárd városa egy kémia-fizika tanteremre az I. Béla gimnáziumban. Hadházy szerint ebből 45 millió forint ment el terem kialakítására, a maradék pénzt pedig különféle “elképesztő” címek alatt fizették ki cégeknek. Tanulmányokra 11 millió forint, projektmenedzsmentre pedig például 14 millió forint ment el.
De a teremfoglaltságot nyilvántartó szoftver is 16 millió forintba került. Ezt amúgy saját becslésünk szerint egy Excellel is meg lehetne oldani.
Hadházy nekiállt az ügy felgöngyölítésének, és azt találta, hogy egy egész céghálózat létezik, ami az oktatásra szánt uniós pénzek kiszervezésére jött létre.
Szekszárdi írásában még egy példát hoz városából. Két évvel korábban a Garay gimnáziumban alakítottak ki egy termet.
Akkor a terem 35 millió forintba került, a felújítás összköltsége pedig 177 millió forintot tett ki.
Hogy pontosan mire, azt még nem tudni, mert Hadházy még nem láthatta az összes papírt, de bevallása szerint így is feltűnt neki valami.
“Azonban azok között a papírok között, amiket már megnézhettem, volt néhány egészen meglepő. Megdöbbenve láttam, hogy a fejlesztéshez kapcsolható két közbeszerzésnél is elkövették azt a szarvashibát, ami egyértelműen bizonyítja, hogy nem valódi versenyről volt szó. Előre lejátszhatták, hogy a meghívott cégek közül ki fog nyerni.”
- írja.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 05. csütörtök, 01:18
-
Találatok: 1648
"Aki kicsit is ismer, tudja, hogy soha nem gyakoroltam nyomást a sajtóra” -mondta Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa Benyó Ritának, a Hír24 híradó riporterének.
2011 tavaszán került ki egy hangfelvétel, melyen Lázár János azt mondta az egyik 2008-as önkormányzati ülésen, hogy
"aki nem vitte semmire az életbe, az annyit is ér, ezt tudom mondani. Aaz… annak annyi az élete".
Akkor ebből nagy botrány volt, másnap Lázár kénytelen volt bocsánatot kérni a "félreérthető szavai miatt".
Hát igen, 3 éve volt, de akkor még Lázár bocsánatot kért.
Akkor bocsánatot kért, de nem felejtett.
Rá egy hétre ugyanis a helyi Fidesz (melynek az elnöke Lázár) a 27 ezres példányszámban terjesztett hódmezővásárhelyi Szupexpresz hirdetési újságban egész oldalas hirdetésben tette ki a három férfinak a nevét és telefonszámát, akik szerintük nyilvánosságra hozták Lázár János elhíresült szegénybeszédét. A szöveg szerint az elmúlt napokban sokan érdeklődtek, kik készítették a "hamisított felvételt”, és "miért akarták a hamisítással lejáratni a város polgármesterét”.
Az egyik személy a helyi Rádió X tulajdonosa és a rádió egyik műsorvezetője, Rostás Tamás volt, aki a fő gyanúsítottja lett a Fidesznek.
"Aki kicsit is ismer, tudja, hogy soha nem gyakoroltam nyomást a sajtóra”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 04. szerda, 06:30
-
Találatok: 1950
Nem tudom, hogy Sáling Gergőt a Lázár János szállodaszámláiról szóló cikkek miatt állította-e fel az Origo főszerkesztői székéből a kiadó vezetése, vagy ez csak az utolsó volt a konfliktusok sorában. De azt igen, hogy a hazai online piac legnagyobb szereplőjét szűk három év alatt a negyedik főszerkesztő irányítja. A második legnagyobb Indexét pedig a harmadik.
Az Origóban dolgozó kollégáinknak ma telt be a pohár, de megannyi csatlakozó szerkesztőség üzenetéből hallani: az ő poharukba is már csak cseppek férnek
A sor hosszan folytatható, és kockázat nélkül megjósolhatom, hogy folytatódni is fog. A legnagyobbaknál éppúgy, mint a sereghajtóknál. A mai magyar médiavalóságban a Népszabadság 36. hónapja megbízott főszerkesztőjeként szinte már örökkévalónak érezhetem a megbízatásomat.
A kiadó és a szerkesztőség közötti ütköző szerepét betöltő főszerkesztők elkoptatási idejének vészes lerövidülése már önmagában is jelzi, hogy a magyar sajtóban valami végzetesen elromlott. A szerkesztőségeken egyre nagyobb a politikai és üzleti nyomás, amelyeknek mind nehezebb ellenállni. Hiányzik a függetlenség tartós megőrzéséhez szükséges profit.
Nehéz úgy lánglelkűen függetlennek lenni, ha tudja az ember, hogy egy cikk megjelentetésével kollégái állását kockáztatja. Márpedig ma ennek mérlegelése a magyar sajtóban napi rutin. Fortélyos félelem igazgatja a szerkesztőségeket és a kiadóikat, amelyeket a hatalom büntető törvényekkel és reklámelvonásokkal csicskáztat és szárít ki, az egyre kiszolgáltatottabb helyzetet kihasználva pedig a nem állami hirdetők is mind jobban bele akarnak szólni az újságok tartalmába.
Az Origóban dolgozó kollégáink úgy érzik, nincsenek meg további hiteles munkájuk feltételei. A mindennapokban ennek a szakmának minden dolgozója évek óta megéli, hogy munkánk feltételeiből egyre kevesebb biztosított.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 03. kedd, 10:31
-
Találatok: 1524
Brüsszel elkészítette az országspecifikus ajánlásait. Magyarország számára olyan hét pontot állítottak össze, amellyel szinte nulláznák a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitikát.
Az Európai Bizottság minden tagállam számára elkészítette az országspecifikus ajánlásait, Magyarországnak egy hét pontból álló programot készített. A gazdaságpolitikába Brüsszelnek nincs közvetlen beleszólása, a válság azonban rávilágított, hogy a tagállamoknak össze kell hangolniuk a gazdaságaikat, ezért a Bizottság nem kötelező ajánlásokat fogalmaz meg.
Az Európai Bizottság szerint a kormány által áprilisban elkészített konvergenciaprogram a 2014-2016 közötti időszakra "nagyjából megalapozott", de 2017-re már úgy látják, hogy a kormány "túl optimista". Szerintük a kormány képes ugyan tartani a hiányt, de csak a felszínen. A költségvetés valódi mozgását jelző strukturális egyenleg már 2014-ben is eltér a kormány által remélttől, de 2016-ban és 2017-ben tovább romlik.
A Bizottság ajánlásai arra vonatkoznak, hogy Magyarország hosszútávon is képes legyen kordában tartani a költségvetése hiányát. Az ajánlások közt több olyan is van, amelyek a Matolcsy György gazdasági minisztersége (2010-2013) alatti költségvetési kiigazítások velejét adták (vastagon szedtük ezeket):
- Államháztartás: A kormány erősítse meg az idei költségvetési intézkedéseit, mert a kormány által remélt adósságszinthez képest 0,9 százalékponttal nagyobb lehet év végére az államadósság. A kormány szélesítse ki a korábban meggyengített Költségvetési Tanács feladatkörét.
- Bankok: Állítsa helyre a hitelezést többek közt a bankokra rótt terhek átalakításával. A pénzügyi tranzakciós illetéket (sárgacsekk adó) alakítsa át úgy, hogy a lakosságot ne riassza el a bankoktól, ha megtakarításról vagy csak bankkártya-használatról van szó. Tegye hatékonyabbá a csődeljárást.
- A társasági adó legyen egységesebb, amely "érdekében többek között vezesse ki a torzító hatású különadókat". Csökkentse az alacsony keresetű munkavállalók adóterhét (egykulcsos adó).
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 02. hétfő, 16:41
-
Találatok: 1949
A Gallup közvélemény-kutató OECD-tagországokat érintő kutatása szerint szerint a szervezet tagjai körében növekszik azon emberek aránya, akik nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert vásárolni családjuknak. Az arány Magyarországon igencsak elkeserítő: a gyerekkel rendelkező családok körében majdnem felével fordult már elő az elmúlt egy évben, hogy nem tudták a szükséges élelmiszert megvásárolni maguknak és családjuknak. A helyzet ráadásul 2007 óta rendkívüli mértékben romlott hazánkban a kutatás szerint.
Az OECD-tagországait a világ tehetősebb államainak szokás tartani gazdasági fejlettség tekintetében, ám vannak olyan mutatók, melyek alapján a szervezet egyes országai talán a Közel-Kelet, illetve Afrika mutatóit hozzák. A Gallup közvélemény-kutató az OECD-tagállamaira vonatkozóan készített felmérést a szegénységgel kapcsolatban, az adatok a 2013-as állapotokat tükrözik.
A kutatás arra kereste a választ, hogy a különböző családokban mekkora problémát okoz az, hogy az utóbbi egy évben nem tudták megvenni a szükséges élelmiszert (telefonos, illetve személyes megkérdezéssel mérték ezt). A gyerekkel nem rendelkező családokban ez az arány a 34 OECD-tagországban átlagban 15 százalék volt, ez 1 százalékos emelkedést jelent 2012-höz képest, 2007-hez viszonyítva ugyanakkor 5 százalékos növekedés. A gyerekes családoknál (15 éven aluli gyerekkel rendelkezőknél) 1 százalékos javulás volt 2013-ban az egy évvel korábbiakhoz képest, most 21 százalékon áll a mutató. 2007-ben ugyanakkor még 15 százaléknál állt a mérce, vagyis itt is jelentős romlásról beszélhetünk.
A Gallup az adatokat ismertetve megjegyzi, hogy míg a volt szovjet tagköztársaságok, illetve Ázsia jelentős területein 2007 óta komoly javulás volt a tekintetben, hogy az emberek meg tudják-e venni maguknak a szükséges élelmiszert, addig a 2008-ban bedurvuló gazdasági válság sok OECD-tagállamban rendkívüli hatásokkal járt.
A közvélemény-kutató cég kiemelte, hogy a legrosszabbul teljesítő 10 ország között döntően az OECD-tagállamok szegényebb országai találhatóak. Törökországban a gyerekes családok felénél fordult elő az utóbbi 1 évben, hogy nem tudták megvenni a család számára szükséges ennivaló, ezután viszont rögtön Magyarország következik 47 százalékkal. A rendkívül durva gazdasági válságot átélő Görögországban ez az arány 28 százalék, míg a válságból már a kikecmergés útján megindult, de még mindig borzasztó munkanélküliségi mutatókat produkáló Spanyolországban csak 18 százalék.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 01. vasárnap, 23:04
-
Találatok: 1615
Sajtóhírek szerint újabb iparágat igyekszik tönkretenni a kormány: képviselői egyéni indítvány formájában kerül a parlament elé a reklámadó bevezetését szolgáló törvénymódosító javaslat. Az indoklás szerint a médiacégek "jelentős nyereséget termelnek". Ez nettó hazugság.
Másfél éve merült fel először a kabinetben, hogy a médiacégeket extra adóval terheljék reklámbevételeik után. Akkori számítások szerint a kivetett sarcból legfeljebb 4-6 milliárd forinttal gazdagodna a költségvetés, miközben az érintett cégek súlyos válságba kerülnének, elbocsátásokra és leépítésekre kerül majd sor. Egyes becslések szerint többet veszíthet a leépítések miatt a büdzsé, mint amennyit nyerne az adóval.
Ennek ellenére az ATV.hu értesülése szerint már holnap az országgyűlés elé kerül - természetesen egyéni képviselői indítvány formájában - az új adó bevezetéséről szóló törvénymódosító javaslat. Az Orbán-kormányoktól már megszokott húzás szerint nem a kormányzat terjeszti be az indítványt, mivel a jogalkotásról szóló törvény értelmében ilyen esetben egyeztetni kellene a szakmai szervezetekkel. Képviselői indítvány esetében azonban erre nem kell sort keríteni.
A legfrissebb számok azonban egyre kevésbé támasztják alá a kormányzati indoklást, miszerint az igazságos közteherviselés jegyében akarják a "jelentős nyereséget termelő" cégek nyakába újabb adót akasztani. Az ágazat bevételeit összesítő adatok szerint a 2008-as csúcsidő réges-régen elmúlt. A lapkiadók piacán vezető Sanoma esetében 22,6 milliárdról 17,6-ra zuhant a nettó árbevétel, a Népszabadság esetében 6,5-ről 3,2 milliárdra zuhant a bevétel. A kereskedelmi tévéknél is hasonló a trend: az RTL-nek 2008 óta 8 milliárddal, a TV2-nek 10 milliárddal csökkent a bevétele.
Kizárólag az online piac két vezető szereplője tudta megőrizni bevételi szintjét nominálisan, természetesen nem számolva az inflációt.
Az extra-nyereségességről annyit: az RTL Klubot működtető Magyar RTL Televízió Zrt. üzemi szinten 64,05 millió forintos veszteségről számolt be, a működéshez kapcsolódó adózott eredménye pedig -392,85 millió forint volt tavaly, miközben a Tv2-t működtető MTM-SBS Televízió Zrt. beszámolója szerint 6,7 milliárd forint a cég adózás utáni vesztesége...
/ trencséni
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 31. szombat, 19:51
-
Találatok: 2136
Az egyre szórakoztatóbb magyar közéletben Kerényi Imre megint belecsiripelt a mikrofonba, és a buzilobbi veszélyeire figyelmeztette az érdeklődő magyar lakosságot, mert veszély az van, főleg dramaturgok és rendezők képében jelentkezik. Az tehát teljesen világosan kiderült előadásából, hogy az erkölcsi és szakmai csúcson a heteró-keresztények vannak, de a többiekről nem kaptam eligazítást, azért most megpróbálom összerakni a rendszert, a nemzeti együttműködés heteró-keresztény alapú rendszerét a tömegeknek, okulás végett.
Az első zavar onnan ered, hogy a két tulajdonság közül melyik a fontosabb. Egy homó-keresztény dramaturg előbbre való-e a nemzet szempontjából, mint egy heteró-zsidó dramaturg, felülírja-e a nemi irányultság a származást vagy fordítva?
Fontos-e, hogy gyakorolja a vallását a dramaturg, tehát a keresztény csak azt jelenti ebben az összefüggésben, hogy nem zsidó, vagy a körmeneten is részt kell vennie? Elég-e, ha csak karácsonykor és húsvétkor megy misére, vagy minden vasárnap kell? A nemzeti együttzsidózás rendszerében keresztény-e a karizmatikus keresztény? Keresztény-e a buddhista azért, mert nem zsidó? Csak fehér ember lehet keresztény?
Ezt azért lenne fontos kidolgozni alaposan, mert ahogy elhangzott a felhívás a buzilobbi elleni harcra, a vidéki és fővárosi színházak Fidesz által kinevezett igazgatói azonnal szeretnék megkezdeni a tisztogatást, és addig nem szabadulhatnak meg a gyanús dramaturgoktól és rendezőktől, amíg nincs pontos utasítás. A színészektől elméletileg nem kell megválniuk, akkor sem, ha nem keresztények vagy nem heteroszexuálisak, ezt maga Kerényi Imre mondta, mert a színész az csak csinálja, amit a buzilobbista dramaturg és rendező mond neki, mert a színész az ilyen izé, ilyen felület, amiről visszaverődik az ideológia.
Azért addig is jobb felkészülni, fogni a kockás füzetet, odamenni a rendezőkhöz és dramaturgokhoz, és egyenesen feltenni a kérdést, nem mismásolni, hogy buzi-e vagy. Itt jöhet a második nagy probléma, mert mi történik, ha a dramaturg nem válaszol, vagy egyenesen hazudik, azt mondja, nem, Balázs úr, én nem vagyok olyan, én bizony a nőket (nő esetén: férfiakat) szeretem, de nagyon, tegnap is egy nagyot, de olyat, hogy… persze rendesen, ahogy azt a párt szereti, én voltam felül (nő esetén: alul).
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 31. szombat, 01:20
-
Találatok: 1574
A demokratikus oldal második legnagyobb pártjának hirdette magát, míg ki nem derült, hogy a harmadik. Ez az a párt, amelyik olyan, mint az állatkertben a zsiráf, melynek ketrece előtt ott áll János bácsi, böngészi és hangosan olvassa a feliratot: Giraffe, majd megcsóválja a fejét és mondja: ilyen állat márpedig nincs.
A párt maga egy olyan pártszövetség, melynek tagjai között egyetlen valóságos párt sincs, a leginkább pártszerű közöttük nem párt, hanem mozgalom, amelyik meg párt, annak egynek sincs valóságos tagsága, szervezete, némelyiknek jószerivel még telefonszáma se – ellenben szavazóik kétségkívül vannak.
A szerveződés maga az egyéni érdekek és ambíciók színtiszta megtestesülése, a résztvevőket a sors és a politika kiszámíthatatlansága terelte egy táborba, és igen meg kell erőltetnem magam, hogy ne tekintsem az egész társaságot a baloldal felszámolására tett kísérlet céljára létrehozott szervezetnek. Amikor olvasom, hogy a baloldal, és őket említik, akkor kiver a hideg veríték, merthogy ez a társaság úgy baloldali, ahogy én a fehér hattyú lennék a hattyúk tavában – mit mondjak, nem vagyok egy Pliszeckája-alkat…
Az Együtt-PM maga az ideológiai és személyi zűrzavar, a háttere homályos, finanszírozása áttekinthetetlen, szavazótábora pedig a jószándékú és optimista tömegek azon részéből áll, akik még hisznek a hét törpében. A társaság vezetője a volt szocialista kormányfő, Bajnai Gordon, aki nem kimondottan munkásvezér típus, helyzete és beágyazodottsága leginkább a nagytőkéhez köti. Ő maga Gyurcsány minisztere volt, amikor főnöke lemondott, az egyetlen komolyan vehető jelölt volt a kormányfői posztra, mert jó technokrataként alkalmas volt arra, hogy az államapparátust elműködtetgesse, de politikusnak ezer oknál fogva ab ovo alkalmatlan volt. Gyurcsány szokásos impulzív politikája viszont abba a helyzetbe juttatta, hogy kénytelen volt politikusként is helytállni, és mivel nem tehetségtelen ember és jó szakember volt, hát kénytelen volt megpróbálkozni a kilépéssel Gyurcsány árnyékából.
Ebből következően el kellett határolódnia exfőnökétől, ami remekül sikerült is, mert míg ő mértéktartóan kritizálta elődjét a kormányfői székben, addig pénzügyminisztere vidáman fújta Orbán nótáját, és bár a hála nem politikai kategória, de Oszkó ma Csányi OTP-vezér egyik cégét irányítja. Csányi egyébként érdekelt volt a kormányváltásban, mert ő etette a hiénát addig, ameddig az állam át nem tudta venni a feladatot, és ha vissza akarta kapni a befektetéseit a megfelelő haszonnal, akkor ahhoz a szocialisták igencsak útban voltak.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 29. csütörtök, 22:28
-
Találatok: 1964
Tegnap óta gyakorlatilag nincs akadálya annak, hogy Magyarországon a hatalom cenzúrázhassa az internetes tartalmakat. Az “Alkotmánybíróság” nevű pártszolgálatos testület ugyanis erre engedélyt adott! A “Vita” bezárásával folytatódik a “Keleti Nyitás“!
Azt írja Kim Lane Scheppele, hogy az Orbán-féle diktatúra a gazdasági-egzisztenciális ellehetetlenítés fifikás módszerével igyekszik elnyomni az ellenzékét, s ezt lényegében a Kádár-rendszertől tanulta el. Az MSZMP-diktatúra ugyanis nem a Rákosi-féle primitív, rendőrállami módján üldözte a másként gondolkodókat. Aki nem parírozott (tehát minimum nem fogta be a száját), az nem kaphatott képzettségének megfelelő munkahelyet, ugyanez a sors jutott a házastársának is, szüleik elveszíthették tanácsi lakásukat, esetleg nyugdíjukat is, gyerekeik pedig nem mehettek a jobb gimnáziumokba, egyetemekre. A fenyegetés tehát nem fizikai volt és nem csak az egyénre, hanem annak teljes családjára irányult!
Hasonló a helyzet ma is! Scheppele a magyar politika összeomlásáról írt tanulmányának második részében (hivatkozás az első bekezdésben!) számos konkrét, de természetesen anonimizált esetet említ meg. Az egyikben például a férj azért veszítette el közalkalmazotti állását, mert a magánszektorban dolgozó felesége tanúsított “nem megfelelő magatartást” a fideszes rendszerrel szemben. Egy másik esetben az idős tanárnő lett munkanélküli azért, mert a fia nem tett lakatot a szájára. Az amerikai alkotmányjogász ezek után részletesen ismerteti azt a módszert, ahogy az orbáni Frankenstein-állam(*) előbb lefejezte a köztisztviselői kart (az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségének bevezetésével), aztán a közszolgálati médiákból, majd a bírói testületből távolította el a rendszerkritikus, tehát neki nem megfelelő személyeket.
(*): A “Frankenstein-állam” titulusát egy ugyancsak külföldi szakember ragasztotta rá az orbanista rendszerre (sajnos a névre nem emlékszem és linket sem találtam – bocsánat!). Szerinte Orbánékra az a jellemző, hogy az alkotmányos és közjogi rendszer deformálása során olyan elemeket honosítottak meg/vettek át, melyek valóban léteznek a különböző európai államokban. Azokkal természetesen, külön-külön, a világon semmi probléma, de egy csokorba gyűjtve őket egy Frankensteinre hasonlító, torzszülött állam lett a végeredmény!
Bővebben ...
