- Részletek
-
Készült: 2014. február 18. kedd, 21:34
-
Találatok: 1511
Orbán Viktor évértékelő beszédét föllőtte a bibliai képek, mítikus küzdelmeket vívó héroszok világmagyarázat-sztratoszférájába, és eléggé vigyázott arra, hogy konkrét adatot, állítást vagy eredményt véletlenül se említsen, csak amúgy szimbolikusan. Nem dobta be azokat az érezhetően legfölső pártszinten kimunkált szólamokat, amelyeket bőkezűen szórtak az elmúlt hetekben mindenféle fórumokon, raktár- és budiajtóavatókon erre rendszeresített emberei: Szíjjártó Péter főleg, de néha maga a miniszterelnök is, például Kínában, ahol már az EU növekedési motorjaként mutatta be az országot. Ezt azért nem tudja nem körberöhögni az, aki ismeri a térség valós gazdasági helyzetét és számait. Ezeken a szeánszokon a leggyakoribb és elég nyilvánvalóan nem igaz állítások:
- Magyarország Európa (ipari) termelési központjává vált.
- A magyar gazdasági növekedés stabil és fenntartható, üteme gyorsul.
- A kormány intézkedéseinek köszönhetően javult az ország versenyképessége.
Milyen termelési központ?
Magyarország nem vált semmiféle termelési központtá. Körülbelül ugyanazokkal a kapcitásokkal termel, mint öt vagy tíz éve. A kormány meghirdetetett valamilyen újraiparosítási programot, ami nagyjából ezen a szólamszinten ki is fulladt, a legnagyobb részt multicégek tulajdonolta exportképes, korszerű magyar ipar meg tette a dolgát: amikor tudott exportálni (volt vásárló az Unióban, Németországban vagy másutt), akkor exportált. Ami jelentős ipari kapacitás létesült az országban az elmúlt négy évben – Mercedes-gyár, Audi-bővítés – azt még az előző kormányok tárgyalták le, Orbánékra kábé a szalagátvágás maradt. Ezeken kívül szinte semmi. A magyar ipar nem lendült előre látványosan, nem termeli nagyobb hányadát a GDP-nek, mint korábban (Szíjjártó például ezt állította néhány hete egy tatabányai avatáson).
Nem hogy nem lettünk termelési központ, de a beruházások szinje rekordalacsonyra esett az utóbbi három évben.
Olyan alacsonyra, hogy a cégek az eszközeik elhasználódását (amortizációt) sem pótolták vissza, tehát a termelési potenciál nem hogy nem nőtt, de csökkent.
/ Uj Péter – Kerner Zsolt
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 18. kedd, 11:17
-
Találatok: 1525
A választási rendszer teljes átalakítása – csakúgy mint a korábbi konszenzuson alapuló alkotmányos keretek felrúgása – egy jól végiggondolt, előre eltervezett hatalomkoncepció terméke – állítja Szoboszlai György ügyvéd, politológus, az Országos Választási Bizottság egykori tagja.
– Múlt szombaton kezdetét vette a hivatalos választási kampány, hétfőn pedig élesbe fordult a küzdelem: a jelöltek megkezdhetik az aláírásgyűjtést. De milyen feltételek mellett vágunk neki a 2014-es parlamenti választásnak?
– Ha a 2010 óta eltelt időszakot értékeljük, nyilvánvaló, hogy az addig kényes egyensúlyban levő politikai rendszer egy központosító hatalom foglyává, a parlamentarizmus pedig egy pártoligarchia hitbizományává vált. Ennek a tekintélyuralmi rendszernek a kereteit adja meg az egyoldalúan, antidemokratikus módon megalkotott és elfogadott alaptörvény, ami a kettészakadt társadalom egyik felének a saját alkotmánya, sokak számára viszont csak egy felülről rájuk oktrojált alapnorma, ami legális ugyan, de illegitim. Ezt az időszakot a hatalom végletes centralizálása, a gazdasági javak ellenőrizetlen és egyoldalú osztogatása, a magántulajdon védelmének állami közreműködéssel történt felszámolása, a jogállam szisztematikus leépítése és egy avítt ideológia megjelenése jellemzi. Egy történelmileg leszerepelt állameszme siralmas feltámasztási kísérletének vagyunk nemcsak tanúi, hanem elszenvedői is olyan körülmények között, amikor az eszmék áramlásának plurális csatornái helyébe központilag vezérelt, lebutított médiahatalom lépett, a szabad nyilvánosság pedig a szűk elitek kiváltságos szigeteire korlátozódik, és a népesség töredékét képes elérni, miközben a közmédia olyan mértékben manipulált, ami már-már a korai ötvenes éveket idézi. Csakis ebben a perspektívában érdemes a választások jogi és politikai környezetével foglalkozni, mert az eltorzított intézményi keretek hatásai így kerülnek valósághű megvilágításba.
– Pontosan mire is gondol?
– A Fidesz totális hatalom kiépítésére irányuló törekvéseinek minden elemét most nem tudjuk felemlíteni, a csomópontokra azonban utalnunk kell.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 17. hétfő, 23:54
-
Találatok: 2091
Csak azért mérséklődött némileg az államadósság, mert a kormány átmenetileg drasztikusan csökkentette a jegybanki betétszámláján vezetett összeget. E nélkül jóval nagyobb államadósságággal zárta volna az államháztartás a 2013-as évet. Nagy segítséget jelentett a szilveszteri rekorderős forintárfolyam is.
A 2013-as év végére 79 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság az egy évvel korábbi 79,8, illetve a szeptemberi végi 80,2 százalék százalékról.
Az államadósság mérséklődésében a költségvetési folyamatokon kívül ugyanakkor jelentős szerepet játszott, hogy a kormány átmenetileg drasztikusan csökkentette az MNB-s számláján vezetett összeget: míg november utolsó napján a Kincstári Egységes Számla (KESZ) összege 1623 milliárd forint volt, addig ez az év utolsó napjára hirtelen 752 milliárd forintra zsugorodott. Mindez azt jelenti, hogy egy hónap alatt közel 900 milliárd forintnyi likviditásról mondott le a kormány. E nélkül a GDP-arányos államadósság az év végén 82 százalék lett volna. Az intézkedés átmeneti jellegét jelzi, hogy a KESZ-számlán szereplő összeg a válság kitörése óta nem volt ilyen alacsony, illetve hogy január végére ismét 1305 milliárd forintra emelkedett.
A Kincstári Egységes Számla (KESZ) összege milliárd forintban a hónap utolsó napján
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 16. vasárnap, 17:14
-
Találatok: 1752
Több mint egy évtizede nem produkált olyan jó eredményeket a magyar gazdaság, mint ma - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Budapesten, a Millenáris Teátrumban tartott évértékelő beszédében.
A posztkommunista rendszer húsz év alatt nem tudta bizonyítani fölényét a régivel szemben, ezért az embereknél "betelt a pohár", második rendszerváltásra volt szükség. A magyarokat új nemzeti és politikai közösséggé kellett szervezni, ezért volt szükség új alaptörvényre, az ország szuverenitását helyre kellett állítani, rendet kellett teremteni, és új, igazságosabb közteherviselést biztosító megállapodást kellett kötni az emberekkel – magyarázta Orbán Viktor. Mint mondta, kormányának legfőbb célja a közösség megerősítése volt, mert a sikeres Magyarország záloga az erős állam és a cselekvőképes kormány.
Magyarországon negyven év után először csökken a rezsi, emellett nő a foglalkoztatottság és a minimálbér, évtizedek óta nem volt ilyen alacsony az infláció, bővül a gazdaság, a kormány megvédi, sőt növeli a nyugdíjak értékét, és évek óta három százalék alatti a költségvetés hiánya - sorolta az eredményeket a kormányfő. Orbán Viktor kitért a 2010-es választási győzelmükre is, amelyet úgy jellemzett, hogy 2010-ben valójában rendszerváltás történt, húsz év alatt a második.
A miniszterelnök szerint lassan visszatér a magyarok önbizalma. "Elegünk lett abból a politikából, amely mindig csak azt lesi, hogyan feleljünk meg" például a Nyugatnak, a bankároknak vagy a külföldi sajtónak - hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint Magyarország egy nagy, felívelő korszak küszöbén áll. Úgy fogalmazott: ezen a küszöbön "kell együtt átlépnünk", amihez ki kell tartani a "világos, egyenes beszéd mellett", és nem szabad visszacsúszni a "hímezés-hámozás" világába, ahol egy "ordas nagy hazugságról" azt mondják, nem bontották ki az igazság minden részletét.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 16. vasárnap, 16:04
-
Találatok: 1748
Gyurcsány as usual, mondaná az angol, ha értene magyarul. A volt miniszterelnök helyzetértékelő beszédet mondott a tőle megszokott magas színvonalon, oldott volt, mint oxigén a vízben és laza, mint a rigalánc.
Politikai beszédeknél ritkaságszámba megy, hogy a hallgatóság élvezze az előadást, kivéve Gyurcsányét, és ez most sem volt másként.
Közérthető volt, nem volt „tisztelt hölgyeim és uraim”, ellenben volt valódi humor és térdek csapkodása, amikor elhangzott az Orbán-idézet, mely szerint senki sem lépheti át saját árnyékát - ha nem tartja magát korábbi gondolataihoz, erkölcsileg megsemmisül. Kiürül és zörögni kezd, mint a mákgubó ősszel, ha fújja a szél.
„Köszöntöm önt, mint Magyarország elsőszámú mákgubóját!” - mondta Gyurcsány, és nem volt a teremben ember, aki ne nevetett volna felszabadultan a szituáción.
A mákgubó egyébként is remek hasonlat, mert nem elég, hogy zörög, de mákonyt is állít elő, mely fogyasztóját függőségbe taszítja, amely végül is „a testi és lelki ellenállás rohamos pusztulása folytán teljesen erkölcsi lezülléssel, nyomorúságos tehetetlenséggel és hűdéses butasággal végződne, amelyből csak a halál szabadítja meg a szerencsétlen áldozatokat.”
De addig!
Mikor a méreg hatni kezd, áldozatai elbódulnak, békemeneten vesznek részt és színes, kéjes álomban maradnak mindaddig, amíg a méreg hatása meg nem szűnik.
A mérget egyébként ópiumnak hívják, ennek régies neve áfium volt – Zrínyi írt róla néhány sort, az Összefogás pedig éppen most keresi az orbáni áfium ellen való orvosságot…
A beszédnek remek íve volt, a gondolatok tiszták, egyet is lehet velük érteni, talán csak egy dologgal lehet vitatkozni, ez pedig Kádár és népe problematikája.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 16. vasárnap, 09:07
-
Találatok: 1881
Régi nevén – az egykori Magyar Köztársaságban – Felcsút; község Fejér megye bácskai járásában. 2010 óta az országban, sőt egész Európában – ez a centrális erőtér: innen sugározzák a világ dekadenciában vergődő régióiba a felvilágosult politikai-gazdasági unortodoxiát. Ez a névváltoztatás magyarázata, ami egyben utalás a felfelé történő ívelésre; az új név dinamikus, van benne bizonyos emelkedettség és mozgósító hatás. Nem csodálom, hogy a Nomen est Omen Nemzeti Névváltoztatási Törzs tizenkét perces heves vitát követően döntött a névváltoztatásról. A Felcsút ugyanis provinciálisnak hangzik, és a külföldi könnyebben megbírkózik a Ts-sel, mint a cs-vel.
A térség különleges státusza az egykori domíniumokra emlékeztet: része a Birodalomnak, de önálló államapparátussal rendelkezik. Kvázi állam az államban. A mintegy 22 négyzetkilométeren elterülő és nem egészen 2 ezer lakost számláló térség az utóbbi években vált ismertté világszerte. Fel Tsut a birodalmi korona ékköve. Az itt tapasztalt fejlődés üteme meghaladja az Öböl-országokét, a gazdagodás és vagyongyarapodás túlszárnyalja a kaliforniai Szilícium-völgy zseniális feltaláló vállalkozóinak szárnyalását. A pénzügyi és az azt követő globális gazdasági válság pusztító viharai kellemes fuvallattá szelídültek, mire Fel Tsut határához értek. Miközben a birodalom recesszióba süllyedt, ez a kivételes térség alig győzte visszafogni szárnyaló fejlődésének iramát.
Nem vitás, Fel Tsut sokkal jobban teljesít, mint a Birodalom. Kétségtelen tény: ezt a települést különleges tehetséggel megáldott emberek lakják. Egyesek tudni vélik, hogy zsenialitásuk és innovatív képességük messze meghaladja az egykori alkimistákét. Egyik-másik polgár rejtélyesnek tűnő meggazdagodása révén kiérdemelte a doctor illuminatissimus címet. Tény, hogy Fel Tsut a hazai innováció fellegvára. Sokan szeretnének szert tenni arra a titokban tartott know-how-ra, amelynek birtokában ez a birodalomban egyedülálló virulencia kialakulhatott. Nem kell rosszra gondolni; itt minden a polgári áldozatvállalás, az önkéntes adományok és a civil alapítványok áldásos tevékenységének – ja, nem mellékesen az adóalapból leírható vállalati kegyeleti hozzájárulások – gyümölcse.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 15. szombat, 14:41
-
Találatok: 1698
A Magyar Nemzet arról ír, hogy a Századvég kikutatta:
a magyarok többsége támogatja a nonprofit energiaszolgáltatás kormányzati ötletét.
A magyarok kétharmada már tud is erről az ötletről, 58 százalék támogatja, 41 százalék pedig kifejezetten úgy véli (pont mint a kormányfő!), hogy Magyarország versenyképességén javítana, ha a nonprofit lenne az energiaszektor.
Persze tudjuk, hogy nem azért vannak ilyen írások és kutatások, hogy bármilyen viszonyban legyenek a valósággal, hanem azért, hogy a GOELRO terv (Fidesz-hatalom plusz nonprofit energiaszektor egyenlő: NER) vagy bármilyen más kormányzati ötlet, illetve végsősoron pártunk és kormányunk társadalmi támogatását demonstrálják mindenfelé. Végül is olcsóbb, mint felvonulásokat szervezni élőképekkel és drapériás teherautókkal.
Репродукция почтовой марки "40 лет ленинского плана ГОЭЛРО. 1920-1960". 1961 год. (Wikipedia)/ Uj Péter
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 14. péntek, 18:07
-
Találatok: 1613
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséget (OTSZ) nem lepte meg, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta érvényesnek találta a Takarékbank többségi részvénycsomagjára benyújtott egyetlen ajánlatot, miután az egész értékesítési eljárás úgy folyt le, mintha azt kizárólag egy vevőjelöltre szabták volna – mondta lapunknak Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója.
Mint arról tegnap beszámoltunk: az állami vállalatok szerdán érvényesnek nyilvánították a Takarékbank közel 55 százalékos részesedésére érkezett ajánlatot, megkezdték az egyeztetéseket a pályázóval, s a tervek szerint március 20-ig megkötik az adásvételi szerződést.
Bár az eljárás ezzel az utolsó szakaszba lépett, a Magyar Posta és az MFB továbbra sem árulja el, kinek tervezi értékesíteni a Takarékbank többségét, s ezzel együtt kinek adná át az irányítást a százhúsz takarékszövetkezet felett. A Magyar Postánál tegnapi megkeresésünkre az MFB-hez irányítottak, míg a banknál csak az utóbbi napokban kiadott közleményeket ajánlották figyelmünkbe.
Pedig az MFB-nek lenne mit megmagyaráznia: mindeddig nem cáfolt információnk szerint a Takarékbankra az a Magyar Takarék Zrt. nyújtott be ajánlatot, amelyben az FHB Jelzálogbank mellett érdekelt a Vojnits Tamás, a takarékszövetkezeti szektor átalakítását levezénylő kormánybiztos és egyben a Takarékbank tavaly nyáron kinevezett elnöke által vezetett EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft. is, amely az MFB tulajdonában van. Információnkkal megkerestük az FHB-t is, értesüléseinket azonban ennél a banknál sem kívánták kommentálni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 13. csütörtök, 22:52
-
Találatok: 2502
Ősz János tanár úr az energetika tanszékről levezette, hogy miért nem kéne orosz atomerőművet venni. Ősz János, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára néhány oldalban vezette le, hogy miért nem a legjobb megoldást választja Magyarország, amikor az oroszoktól rendel új atomerőművet. Cikke drámai hangon, így kezdődik:
Paks II irracionális közbeszédéhez azért kívánok hozzászólni, hogy az elmúlt 30 év energetikai tévedéseit (Bős-Nagymaros, a földgáz-felhasználás jelentős növelése) ne ismételjük meg. Illúzióm nincs, a magyar társadalmat (politikát, médiát, humán értelmiséget, közvéleményt) a szakmai szempontok nem érdeklik, csak az, hogy a hozzászólás a jobb- vagy baloldal érveit igazolja részben vagy egészben.
Elemzése végén pedig erre jut:
Összefoglalva: Magyarországon, 50-60 évig szükséges a karbonmentes nukleáris villamosenergia 35-40 %-os részaránya. Az elmaradt tender több szempontból káros, mert tovább rombolja a szakma hitelességét a társadalomban, hiszen – a közbeszédben „szakmailag alátámasztva” – a rosszabb típust, drágábban választottuk, és ez fokozza lemaradásunkat az EU fejlett országaitól.
Vagyis Ősz szerint atomerőműre szükség van, de nem feltétlenül ilyenre. Legalább meg kellett volna nézni alaposabban, hogy milyen egyéb lehetőségek vannak. Ősz az elemzésében egyáltalán nem foglalkozik politikai kérdésekkel. Az oroszok ajánlatát is csak műszaki és gazdasági szempontból vizsgálja.
A teljes elemzése itt olvasható, egyetemi honlapja pedig itt van.
Bővebben ...
