- Részletek
-
Készült: 2014. július 22. kedd, 04:21
-
Találatok: 1699
Komoly forintgyengülés, jegybanki kamatemelés, és a devizatartalék megcsappanása lehet a devizahitelek forintosításából a Reuters szerint. Ráadásul az átváltás a legrosszabb időpontban fog megtörténni, amikor a Fed elzárja a pénzcsapot.
Magyarország forintgyengülést kockáztat a devizahitelek forintosításával – írja a kormány terveiről szóló elemzésében a Reuters.
A konverzió időzítése ugyanis nagyon rossz: azt követően történhet meg, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) leállítja a gazdaságélékítő programját.
Rossz időzítés
A Fed gazdaságélénkítő programja abból állt, hogy éveken át amerikai állampapírokat és egyéb eszközöket vett, ami rengeteg befektethető pénzt szabadított fel a piaci szereplők oldalán, és ennek a pénznek a nagy része a feltörekvő piacokra áramlott. Ilyen piacnak számít Közép-Európa, benne a legnagyobb adóssággal rendelkező Magyarország is, amely így nagy haszonélvezője az amerikai jegybanki programnak. A nagy mennyiségű pénz beáramlása ugyanis történelmi mélységbe szorította le a magyar államkötvények hozamait.
A programnak azonban hamarosan vége, mivel az Egyesült Államok gazdasága növekszik, a Fed a tervek szerint októberben elzárja a pénzcsapot, és a következő évtől valószínűleg elkezdi emelni a jegybanki alapkamatot is. Ez nagy változást eredményezhet a globális piacon 2014 vége felé.
A magyar kormány ezzel egy időben akarja elfogadtatni a parlamenttel a devizahitelek forintosításáról szóló törvényt. Az összeg nem kicsi, nagyjából 11 milliárd eurónak felel meg az érintett hitelállomány.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 21. hétfő, 18:49
-
Találatok: 1759
Érpatak, ez az 1700 lelkes nyírségi település korántsem olyan vicces hely, mint amilyennek a polgármester, Orosz Mihály Zoltán nyilvános fellépései alapján gondolnánk. Érpatakon az emberek félnek. Spiclik járkálnak az utcán, a mezőőrökre mint Orosz karhatalmistáira tekinkenek, és a legtöbb ember lehalkítja a hangját, ha fölbukkan a közelben az önkormányzat valamelyik munkatársa.
Orosz településvezetői stílusa – akárcsak legtöbb utcai politikai akciója – kifejezetten erőszakos, maga az érpataki modell sem jelent sokkal többet, mint a deviánsként megbélyegzettek folyamatos zaklatasát.
Az erőszak mélyen átitatta a falu életét. Az elmúlt három évben féltucatnyi gyújtogatás történt, tavaly ismeretlenek megtámadták és agyba-főbe verték a TASZ helyi aktivistáját, néhány hete pedig – a romagyilkossságokból ismert módszerrel – Orosz egy másik helyi ellenlábasára, Polyák Ferencre és feleségére próbálták rágyújtani a házat. Az eset éjszaka történt, Polyákék nehezen mozognak – nem tűnik légbőlkapottnak a félelmük, hogy a romagyilkosságokkal való analógia a tekintetben is áll, hogy nem figyelmeztetést kaptak, hanem az életükre törtek.
Filmünkből kiderül, hogy Orosz polgármesteri hatalma is erőszakban fogant: a sors iróniája, hogy kezdetben éppen azok támogatták, akik mára helyben legfőbb ellenfeleivé váltak. Súlyos kérdés, hogy Orosz miképp töltheti be lassan tíz éve háborítatatlanul polgármesteri tisztségét, miközben kisebb-nagyobb törvénytelenségek gyanúja lengi körül tevékenységét, nem tud, vagy nem akar a nyilvánosság előtt elszámolni a rá bízott közpénzekkel, miközben nyilvánvalóan a közpénzén folytatja privát háborúit, múltja zavaros, és számos esetben tanújelét adta annak, hogy nem képes uralkodni az indulatain.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 20. vasárnap, 10:30
-
Találatok: 2245
Több olvasónk írt nekünk, hogy az éj leple alatt, többszörös kordonnal biztosítva a helyére került a Szabadság téren a német megszállás emlékműve. Egy mikroblogger látta, hogy a szobrokat befóliázva szállítják helyükre, közben a teret mintegy száz rendőr szállta meg, és senkit nem engednek be. A sast meg az angyalt azután az atlatszo.hu videója alapján hajnalban emelték a helyére.
Már pénteken az a hír járta, hogy a szobrot hétfőn átadják − ehhez pedig már hétvégén a helyszínre kell szállítani −, kerestük is az V. kerületet, hogy megkérdezzük, igaz-e a hír. A Belváros sajtóreferense akkor azt mondta, a szoborhoz semmi közük, az nem a kerület hatáskörébe tartozik. Mikor megemlítettük, hogy ugye a kerület sajtóreferense biztosan tudna róla, ha a kerületben lezárnának egy fél teret, szobrot állítanának, esetleg még avatnának is, azt a választ kaptuk: ő nem tud arról, hogy ilyesmi készülődne, de keressük a miniszterelnöki sajtóirodát.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 19. szombat, 14:35
-
Találatok: 1593
A kormány egyik állandó érve, hogy a nyugdíjasokat megvédték a válság negatív hatásaitól. Ugyanakkor a legnagyobb átalakítások az elmúlt években éppen ezen a területen zajlottak le. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálja, hogy nincs-e ellentmondás a politika szlogen és a tettek között, és valóban a kormány erőn felül kiállt-e a nyugdíjasok mellett, vagy csak „önfényezés” zajlik.
Több idős van, de kevesebben kapnak nyugdíjat
A válság évében a nyugdíj előtt állók, vagy a nyugdíjkorhatárt betöltöttek száma (60 év felettiek) 2,19 millió fő volt. A Népességtudományi Kutatóintézet előrejelzése szerint idén már 2,4 millió ember lesz Magyarországon, akik betöltötték a 60. életévüket. Ez 9,5%-os emelkedést jelent.
Magyarországon az elöregedő társadalom nem azt jelenti, hogy a nyugdíjrendszerben is többen lennének. A válságot megelőzően (2008 áprilisában) még 3,05 millióan kaptak nyugdíjat, vagy nyugdíjszerű ellátást. Ez a létszám 2014 áprilisára 2,78 millió főre csökkent, amely 9%-os csökkenést jelent.
Azaz, bár életkori alapon több ember került be a munkaerőpiaci szempontból veszélyeztetett évekbe, vagy érte el a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjban részesülők száma mégis csökkent. Ennek több oka is van. Egyrészt a rokkantnyugdíj rendszerének teljes átalakítása, és a korábbi rokkantnyugdíjasok egy részétől a korábbi ellátás elvétele, míg a másik ok az, hogy a korhatár előtti nyugdíjasoktól, a szolgálati nyugdíjasok egy részétől szintén elvették a korábbi ellátást. Ugyanakkor több mint 100 ezer fővel növelte a nyugdíjban részesülők létszámát a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nőkre bevezetett kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség.
Mi lett a pénzzel?
Érdekes tendenciát mutat az is, hogy az állam mennyit költ a nyugdíj-ellátásra. 2008-ban még 2891 milliárd forintot osztottak így szét, idén a tervek szerint ez 2954 milliárd forint lesz. Ez mindössze 2,2%-os növekedést jelent, amelyet a GDP-hez viszonyítva már csökkenést jelent.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 18. péntek, 23:14
-
Találatok: 1692
Rózsaszín mázba öntve ugyan, de erős gazdaságpolitikai kritikát fogalmazott meg 15, Magyarországon működő multicég. Nem először hiányolják azt, ami minden fejlett országban létezik: az érthető stratégiát.
Nem akkora gittegylet, mint amilyennek látszik a Magyar Európai Üzleti Tanács (angol rövidítése alapján HEBC), amelynek 15, Magyarországon vezető pozícióban lévő multicég a tagja. A szervezet, amely éves jelentésekben ad ajánlásokat a mindenkori kormánynak, ezúttal a szokásosnál is erősebb kritikával élt.
Formalitások és kritika
A szöveget a nagyon formális rendezvényen, udvariaskodva, egymással parolázva mutatták be. A kormány tiszteletköreit ezúttal Szijjártó Péter külgazdasági miniszterhelyettes futotta meg, a multivezetők konszenzusos véleménye pedig le volt öntve a menedzservilág maszlagával. Magyarról magyarra fordítva a szöveget azonban kiderül, hogy a HEBC (már nem először) azt hiányolja, ami a fejlett világ jól működő gazdaságaiban mindenhol alapkövetelmény: egy nyilvános, átlátható és kiszámítható országstratégiát.
Elbeszéltek egymás mellett
A felek a rendezvényen alaposan elbeszéltek egymás mellett. Szijjártó Péter az előadásában hosszasan ecsetelte az elmúlt négy év gazdasági fordulatának sikereit, a jövőre nézve pedig az ismert három fő fejlődési irányt jelölte meg: az ipari termelés, a működő tőke és az export nemzeti össztermékhez viszonyított arányának növelését. Emellett arról beszélt, hogy a kormány e három világos cél elérése érdekében milyen konkrét lépéseket tesz. Megköszönte a HEBC ajánlásait, néhány pontot kiemelve, amellyel a kormány száz százalékig egyetért.
Ne a vas és acél országa legyünk
A Szijjártó Péter körül ülő 15 vállalatvezető azonban a jelentés tanúsága szerint nem ennyire elégedett. Ők például az újraiparosítás (vagyis az a törekvés, hogy az unión belül Magyarországon legyen az ipar aránya a legnagyobb a nemzeti összterméken belül) mellett inkább a szolgáltatóipart fejlesztenék. Azt ajánlják a kormánynak, hogy már csak azért is készítse el, és hozza nyilvánosságra az ország jövőjével kapcsolatos stratégiáját, hogy nekik ne a konkrét intézkedésekből kelljen kibogozniuk, merre halad az ország.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 18. péntek, 18:33
-
Találatok: 1833
Újra oszt pénzt a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA): a második pályázati körben összesen 136 civil szervezetet támogattak mintegy 4,3 millió euróval, azaz nagyjából 1,3 milliárd forinttal. A pályáztatást bonyolító Ökotárs Alapítvány pénteki sajtótájékoztatóján ugyanakkor az is kiderült, hogy a támogatott szervezeteknél továbbra is vizsgálódik a KEHI, és olyan szenzitív személyes adatokat is bekérnek, amelyeknek biztosan nincs közük annak eldöntéséhez, törvényesen használták-e fel a norvég pénzjuttatást.
Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója szerint a most meghozott döntések és a várhatóan két hónapon belül megkötendő szerződések nyomán immár a rendelkezésre álló mintegy 3,6 milliárd forintos civil keret 70 százaléka gazdára talált(t). Ebben a második körben összesen 1700 pályázatot értékeltek, és minden tizenkettedik pályázó nyert támogatást az eredeti kiírásban szereplő hét prioritási terület (demokrácia és emberi jogok, női jogok és esélyegyenlőség, közösség- és szervezetfejlesztés, ifjúsági és gyermekügyek, környezetvédelem és fenntartható fejlődés, jóléti szolgáltatások nyújtása, társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése) valamelyikében.
Arild Moberg Sande, a norvég nagykövetség követtanácsosa mindehhez azt tette hozzá: megfigyelőként folyamatosan jelen voltak az értékelés és a bírálat folyamatában, és tökéletesen elégedettek az Ökotárs konzorciuma által végzett munka színvonalával. (Mint a sajtótájékoztatón kiderült, hasonlóképpen részt vett a folyamatban megfigyelőként a magyar kormányzat képviseletében az erőforrás-minisztérium megbízottja is, és ő is mindent rendben talált – sőt, lapunk kérdésére a tájékoztatón azt is megerősítették, hogy a korábbi pályázati körben sem jelzett kifogást a minisztérium.)
A követtanácsos hangsúlyozta: a demokrácia tanulása, tanítása és működtetése szempontjából mindenütt a világon kiemelten fontos az a munka, amelyet a civil szektor (legtöbbször állami feladatot átvállalva vagy kiegészítve) végez: olyan társadalmi csoportokat képviselnek, akikhez nem jut el az állam figyelme, illetve segítsége.
Móra Veronika szerint az eddig támogatott programok kiemelten nehéz körülmények között folytatódnak: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal immár 58 nyertest látogatott meg, bekérve tőlük a pályázati dokumentumokat, és a vizsgálódás során olyan különösen érzékeny személyes adatokra is kíváncsiak, amelyeknek nem lehet közük annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy törvényesen használják-e fel a szervezetek a kapott adományt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 17. csütörtök, 20:47
-
Találatok: 1846
Megvalósult az idei költségvetésben az, amitől már tavaly félni lehetett és ennek kivédésére a kormány most fel is használja a tartalékokat. Épp emiatt viszont az újonnan év közben jelentkező kockázatok (esetleges uniós forrásvesztés és annak költségvetési pótlása) kivédésére már nem marad muníciója a kormánynak. Lényegében így lehetne összefoglalni Varga Mihály mai bejelentését a 110 milliárd forintos zárolásról. Ez a minisztériumokat és például a stadionfejlesztéseket érintheti kellemetlenül. Ez utóbbi választása szerintünk nem véletlen.
Voltak kockázatok
Egészen a mai napig úgy tűnt, hogy nagyjából rendben van az idei költségvetés. A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég nyilvánosságra került júniusi dokumentumaiban foglalt számokból és várakozásokból is erre lehetett következtetni. A bevételi oldalon láthatóak voltak lényeges elmaradások (például az ÁFA-bevételeknél 70 milliárd, pénztárgép-hatás nélkül 220 milliárdos mínusz), a kiadási oldalon bizonyos túlköltések, azonban a tartalékok figyelembe vételével ez kezelhető mértékű lehetett.
A legnagyobb veszélyforrás a költségvetésre nézve idén is az infláció, ezt pedig már tavaly decemberben látni lehetett. Már az akkori friss várakozások is azt jelezték előre, hogy 1% körüli idei infláció várható a kormány által a 2014-es költségvetésbe tervezett 2,4%-os inflációval szemben. Ez pedig a fogyasztási típusú adóbevételekre gyakorol negatív hatást, rontva a bevételi oldalt.
Egészen pontosan akkor ezt írtuk:
"Jól látható, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók mértéke elmarad a korábban tervezettől nagyrészt az infláció miatt - mondta Varga Mihály a 2013 nyári kiigazítás indoklásaként. (...) A tárcavezető tehát egyértelműen az alacsonyabb inflációt nevezte meg az év közbeni költségvetési kiigazítás egyik okaként. Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de a fenti, 2013-as költségvetést érintő mondatok könnyedén elhangozhatnak a közeljövőben a 2014-es büdzsével kapcsolatban is. (...) Mindezek fényében könnyedén előfordulhat, hogy a kormány év közben azzal találja magát szemben, hogy a fogyasztási típusú adóbevételek elmaradnak a várakozásoktól. Ebben az esetben pedig két megoldást közül választhat, ha kordában akarja tartani a hiányt: vagy újabb kiigazításokat jelent be, vagy leköti a tartalékok egy részét."
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 16. szerda, 22:23
-
Találatok: 1830
Reális az a cél Magyarország számára, hogy 2015 végéig a 2007-2013. között rendelkezésre álló 8200 milliárd forint fennmaradó része is megérkezzen – mondta néhány hónapja Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár. Azonban ez az optimizmus kissé túlzónak látszik, sőt: inkább arra van komoly esély, hogy Magyarország százmilliárd forintnyi nagyságrendben bukjon uniós támogatásokat.
2015 június 30. a végső határidő a 2007-2013 közötti időszakra betervezett uniós források elszámolása szempontjából: azokat a költségeket, amelyek az ebben időszakban elkezdett projektekkel kapcsolatban ezután keletkeznek, már a magyar költségvetésnek kell állnia. A betervezett és elfogadott (allokált) források le nem hívása a mindenkori magyar kormányok legnagyobb mumusa, a rettegett forrásvesztés. Forrásvesztés akkor következik be, ha egy adott operatív programban (TÁMOP, KEOP sat) nem sikerül a teljes rendelkezésre álló keretre pályázatokat kiírni, és a pályázattal le nem kötött keretet sem sikerül átcsoportosítani más operatív programokra vagy más prioritásokra; illetve akkor, ha a konkrét, leszerződött projekteket nem sikerül határidőre megvalósítani. Ez a határidő esetünkben 2015 június 30.
A le nem hívott támogatás önmagában is veszteség, hiszen olyan rendelkezésre álló, de el nem költött „ingyen” forrás, amelyből a pályázók magyar munkaerőt foglalkoztathattak volna, illetve jellemzően magyar árut, szolgáltatást vásárolhattak volna. Ennél is súlyosabb veszteséget jelenthet, hogy a megkezdett, de határidőre el nem számolt projektekre az unió – hacsak nem születik a konkrét projektről külön megállapodás – nem fizet ki támogatást, azok tehát automatikusan átkerülnek a magyar költségvetésbe.
Ráadásul ha olyan projektekről van szó, amelyek derogációval érintett területeken zajlanak – tehát ha az adott területen Magyarország korábban haladékot kapott valamilyen közösségi norma teljesítésére, például az ivóvizek arzénmentesítésére -, a veszteségeket a várható súlyos büntetések is növelik. Márpedig úgy néz ki, éppen a vízminőség-javítást is magába foglaló programmal, azaz a Környezet és Energia Operatív Programmal (KEOP) van nagy baj. Jelen állás szerint, azaz a 2014 április 1-jéig megtörtént kifizetések alapján ugyanis a legnagyobb forrásvesztést az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a regionális vízügyi igazgatóságok fennhatósága alá tartozó vízügyi projektek okozzák majd. (Az OVF 2011 óta a Belügyminisztérium szervezetébe tagozódva működik.)
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 16. szerda, 03:31
-
Találatok: 1818
Miután elmerültem az áljobboldali orgánuszok árjában, s kitenyésztettem a baloldalra is átterjedni készülő ragályos fertőzés mindentahó ellenszérumát, ingyen és bérmentve közzéteszem a recepturát, mielőtt a krétakörös-verő indulatoktól fülledt nyári hőségben a Gépnarancs olvasóit is maga alá kerítené a kór.
Mielőtt belevágnék, szögezzük le gyorsan: valódi jobboldalira, vagy szebb szóval élve, konzervatív értelmiségire a négyszögletű kerek erdőben (melynek bárminemű hasonlatossága a Kárpátok szent bércén található Magyarország nevű képződménnyel csupán a véletlen műve) nehezebb ráakadni, mint a fehér hollóra. A száraz tónak nedves partján kuruttyoló, kiürült államkasszából milliárdokat elherdálni képes, nemzetmentő nagy mellénnyel szociáldemagógiából kártyavárat építő kormány dúlását látva, rég elbujdosott az már, mintsem meg kelljen magyaráznia a lehetetlent és védenie a védhetetlent.
Helyette itt vannak nekünk az áljobboldali értelmiségiek, akik vaddisznócsordaként csörtetnek árkon-bokron keresztül, röfögésük hangjától nem hallatszik sem a fülemüle, sem a pacsirta. Ha pedig valaki Dévénynél új időknek új dalaival készülne betörni, előbb öklelik fel, mintsem könnyelműen a húrok pengetésébe foghatna. Feltúrnak mindent, nem hagynak érintetlenül egyetlen új hajtást sem, miközben ügyet sem vetnek rá, hogy a makkot, amelyből egyre kevesebb hullik már az odvas fákról, mutyilovagok happolják el előlük.
Az áljobboldali értelmiségi alapérzése, hogy a világ kifordult önmagából, amióta Leonardo Da Vinci coming outolt, a tudomány bebizonyította, hogy mégsem a nap kering a föld körül, Charles Darwin pedig kiejtette a száján, hogy az ember a majomtól származik. Szerinte minden rossz azért történik, mert az emberek már nem félik istent, nem járnak templomba, a szent magyar földet sem akarják művelni, inkább eladják a labancoknak meg a sváboknak meg a zsidóknak.
Alapvetően békés természetű, de nem tűri, ha észérvekkel sarokba szorítják. Bontott téglából építtetett, ablak nélküli misztikus-dogmatikus világába csak módjával és némi leleménnyel lehet fényt csalni. Nem árt azért, ha viszünk neki egy napszemüveget, nehogy az a kevéske fény is elvakítsa, mint azt a bizonyos komondort és keresztülessünk rajta!
Bővebben ...
