- Részletek
-
Készült: 2014. január 23. csütörtök, 15:49
-
Találatok: 1517
Tény vagy érzéki csalódás a középosztály sokat emlegetett lecsúszása? Miközben a kormány a rezsiköltségek radikális csökkentésével igyekszik növelni a tömegek elégedettségét, sokan mégis egyre bizonytalanabbnak érzik a megélhetésüket. A Fidesz újrateremtette a középosztály fogalmát, de az adatok mégsem azt mutatják, hogy kormányzása alatt ez a réteg szélesebbé vált volna. Cikksorozatunk első részében arra keressük a választ, hogy kik alkotják a magyar középosztályt, és közülük ki az, akit valóban fenyeget az elszegényedés.
A középosztály is beszáll a megélhetési versenybe Szirmai Márton Minimál című filmjében. A szatirikus rövidfilm egyfajta valóságshow-ba ágyazva mutatja be, milyen spórolási módszerekkel próbál talpon maradni egy döglődő kisvállalkozás vezetője, egy munkanélküli pályakezdő, egy kirúgott egyetemi tanár és egy kisnyugdíjas. Kísérleteikkel szinte kivétel nélkül kudarcot vallanak, így a groteszk versenyből a takarékoskodásban évtizedes tapasztalatokkal rendelkező versenyző kerül ki győztesként.
Szirmai Márton író-rendező egy ideje már dédelgette az ötletet, hogy filmre vigyen egy versenyt, ahol mindenki a túlélésért küzd. Elgondolását nem a mélyszegénységben élők, hanem a középosztály közegében valósította meg, hogy hitelesebben tudjon szólni, és a nézők is könnyebben magukra ismerjenek. A Minimál szereplői fiktívek, de a történetek valósak.
Az Eurostat tavaly decemberi adatai igazolják, hogy az utóbbi időben sokat emlegetett és talán saját bőrünkön is tapasztalt lecsúszás valódi: a magyar középosztály sérülékenysége nőtt az utóbbi években. Az EU 28 tagállama közül Magyarország a 6. legrosszabb helyzetben van a szegénység szempontjából: 2012-ben már a lakosság 32,4 százaléka volt kitéve szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának, míg 2008-ban még 28,2 százalék volt ez az arány. Ha a mérés pontosságában lehetnek is kétségeink, a tendenciában semmiképp.
/ Rácz Johanna
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 22. szerda, 08:07
-
Találatok: 2022
A Fidesz által 2010-ben létrehozott, és már az utólagos csinosítgatás időszakán is átesett, úgynevezett autokratikus rendszerrel egy igazán nagy baj van. Nevezetesen az, hogy a demokratikus oldalnak nevezett politikai mezőny korábbi jóslatai ellenére Orbán rendszere mindinkább stabilnak tűnik, és nagyon közel áll ahhoz, hogy 2014-ben megismételje az akár elsöprő választási győzelmet. Erre a helyzetre persze csak egy válasz lehetséges, az ellenzéknek fel kell pörgetnie magát, és ami még lehetséges a jövő évi választásokig, azt meg kell tennie. Ez pedig nem kevés, sok-sok elvesztegetett hónapot, ha nem évet kell röpke negyedév alatt pótolnia. A teendők nagy része abban merülhet ki, hogy valamiféle módon tartalmat kellene adni a kormányváltásra aspirálók együttműködésének, és 2014 áprilisában a maximumot kihozni az ország normálisabb feléből.
Ugyanakkor az a tény, hogy az ellenzéki egység többé-kevésbé megvalósult, az még mindig kevés. Az ellenzéknek úgy kell szót értenie biztos és potenciális választóival egyaránt, ha esetleg eddig nem tette (márpedig nem nagyon tette), hogy céljait, programját, a jövőről alkotott vízióját hihetően, emészthetően tegye közszemlére, vagyis kommunikáljon professzionálisan. Fel kell végre ismernie, hogy egy “terméket” be is kell csomagolni, és eladhatóvá kell tenni, hiszen a politikai kommunikációnak kulcsszerepe van a hatalom megszerzésében és megtartásában, és erre éppen a Fidesz legutóbbi győzelme a legjobb példa.
A következőkben arra térek ki – nyilván nem teljeskörűen, inkább csak a figyelemfelhívás céljával – hogy mi a fő baj az ellenzék legfőbb ereje, az MSZP mai kommunikációjával, és szerintem hogyan lehetne ezen javítani.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 21. kedd, 08:54
-
Találatok: 4536
Bőkezűen támogatja a kormány a történeti, filozófiai, szociológiai kutatásokat. A kabinet által milliárdokért gründolt új intézetek élére viszont vagy olyan vezetők kerültek, akik állandó vitában vannak a kollégáikkal, az adott szakterülethez nem értenek, vagy olyan perifériára szorult politikusok, akik igazodnak az új elvárásokhoz. A Szakály-botrány nyomán összeszedtük, hány hivatalt, intézetet alapított a második Orbán-kormány.
„Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt” – ezzel mentegetőzött Szakály Sándor történész vasárnap az ATV műsorában egy korábbi kijelentése miatt. Pénteken ugyanis egy interjúban arról beszélt, sok történész vélekedésével szemben – mely szerint 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról –, ő úgy gondolja, az csak egy „idegenrendészeti eljárás” volt. Szakály azt követően vonta vissza pénteki nyilatkozatát, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége lemondását követelte egy frissen alapított kutatóintézet éléről, de a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció is bírálta.
A sarkos megállapításairól ismert, a történelemtudomány fősodorával gyakran szembehelyezkedő történész január 2-től irányítja főigazgatóként a Veritas (latin szó, jelentése: igazság) Történetkutató Intézetet. Az intézet a Miniszterelnökség részeként működik költségvetési szervként, nem része az autonómiával rendelkező MTA kutatóhálózatának vagy az egyetemi műhelyeknek, de nem is alapítvány, mint például a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 20. hétfő, 11:24
-
Találatok: 1945
Nem kis részben a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatos kormányzati „reménykommunikáció” miatt egyszerűen nem volt elég jelentkező az ócsai szociális lakóparkba, amit pedig éppen a lakáshitel-károsultaknak építettek, 2,5 milliárd forintból.
„Tartalék ingatlan” kategóriába kerültek, és a jövőben akár az otthonukat valamilyen katasztrófa miatt elhagyni kényszerülők átmeneti lakhelyéül is szolgálhatnak az ócsai szociális lakópark üresen álló házai.
Erről még december 17-én, a hitelkárosultak lakhatásának biztosításáról szóló törvényhez zárószavazás előtt benyújtott módosító indítványban döntött a parlament, az ünnepre készülődés miatt azonban csak most figyelt fel rá a sajtó. A Népszabadság címoldalon hozta a hírt: vége az ócsai kísérletnek, végleg lezárult az eredetileg a bebukott devizahitelesek megsegítésére indított program.
A Szociális Családiház-építési Program 2011-ben indult, az első lakásokat két évvel később, tavaly július végén foglalták el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által kiválasztott családok. A karitatív szervezetnél tavaly ősszel még úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy a program meghirdetés óta összesen 835 család pályázott, 125 pályázat pedig mindenben megfelelt a kiírásnak, és 50 „nyertest” ki is hirdettek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 17. péntek, 16:50
-
Találatok: 4128
Huszonötmilliárd forintos közbeszerzést nyert el Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége - mondta sajtótájékoztatón a szocialista Szanyi Tibor, vérlázítónak nevezve ezt.
A napi.hu pénteken írt arról: összesen nettó 34 milliárd forintos csatornázási munka megvalósításában vehet részt a felcsúti polgármester és nagyvállalkozó Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros (MM) Kft. a Békés megyei ivóvízminőség-javító programban.
A szocialista politikus szerint ebből nagyjából 25 milliárd forint lehet Mészáros Lőrinc cégéé, annak ellenére, hogy a polgármester "korábban a büdös életben nem foglalkozott csatornázással". Hozzátette: Mészáros Lőrinc cégének megrendelésállománya robbanásszerűen gyarapszik, így a polgármester - akit a "felcsúti Orbán-emlékpark" egyik gondozójának nevezett - bekerült a száz leggazdagabb magyar közé.
Szanyi Tibor azt ígérte, ha az MSZP kormányra kerül, ezt a közbeszerzést is kivizsgálják, ahogy minden más, általuk gyanúsnak tartott ügyletet, és az utolsó fillérig visszaszerzik "az ellopott pénzeket". Ezzel összefüggésben úgy fogalmazott: "enciklopédikus igénnyel" próbálják összegyűjteni, mi mindent "zsebeltek el a nép elől a Fidesz-lopesz matuzsálemeinek vagy dinoszauruszainak a haverjai".
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 14. kedd, 11:30
-
Találatok: 2070
Kedden megkötheti az ellenzéki szövetséget a baloldal. Gyurcsány Ferenc listás szereplésébe végül beleegyeztek Bajnaiék, és bevették a buliba az SZDSZ volt elnökét, Fodor Gábort is, igen előkelő helyen. Sőt, egy másik SZDSZ-elnököt is: Kuncze Gábor DK-színekben egyéniben indul.
Minden jel szerint ma jelenti be az MSZP, az Együtt 2014 és a DK az ellenzéki összefogás létrejöttét, ami végül kiegészül Fodor Gábor liberális pártjával is. A megállapodást már a hétvégén kidolgozták, az egyetlen vitás kérdés gyakorlatilag csak Gyurcsány Ferenc listás szerepeltetése maradt: a DK ehhez ragaszkodott, az Együtt 2014 és a PM ezt ellenezte. Keddre azonban minden kérdést sikerült rendezni, és akár órákon belül közösen jelenthetik be a pártvezetők a megállapodást.
Meglepetés az első ötben
A közös pártlista első öt szereplőjének neve fog feltűnni a szavazólapon, ennek az öt politikusnak a szereplése és sorrendje szimbolikus jelentőségű.
- A közös listát Mesterházy Attila vezeti. Ő tehát Orbán Viktor kihívója.
- A lista második helye Bajnai Gordoné.
- A lista harmadik helye Gyurcsány Ferencé. Az Együtt-PM tehát engedett és nem ellenezték tovább a szereplését.
- Az Index úgy tudja, Fodor Gábor volt SZDSZ-elnök a közös lista negyedik helyét kapja. Korábban úgy tűnt, Szabó Tímea PM-társelnöké ez a pozíció.
- Szabó Tímea az ötödik helyen fog szerepelni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 14. kedd, 10:49
-
Találatok: 2349
Több mint két évvel vagyunk a magánnyugdíj-pénztári rendszer szétverése után. A Ténytár a kezdetektől nyomon követte a változtatásokat, így most a megmaradt magánnyugdíjpénztárak 2013-as hozamainak nyilvánosságra kerülése apropóján összegezzük, ami az elmúlt három évben történt a nyugdíjrendszerben.
A kormány szerint meg kell védeni a nyugdíjakat az azokat eltőzsdéző magánnyugdíjpénztáraktól, ezért az elmúlt 3 évben semmilyen módszertől nem riadtak vissza, hogy visszazsarolják az embereket az állami nyugdíjrendszerbe, ami majd jól megvédi őket a tőzsdecápáktól.
Mi úgy gondoljuk, cinikus az állami nyugdíjrendszer megbízhatóságáról beszélni akkor, amikor az elmúlt 3 évben változott az indexálás, a korhatár, elvették a magánnyugdíj-pénztári megtakarításokat, és mind ez idáig nem hozták létre a beígért egyéni számlás rendszert sem.
Megtévesztő eltőzsdézett pénzekről beszélni akkor, amikor az adatok szerint a megmaradt manyupok reálkamatot hoznak a bennmaradt kisebbségnek, miközben az állami kasszába beolvasztott nyugdíjvagyont feléli a kormány. A 2013-as adatok alapján tehát újra le kell szögeznünk, hogy az eltőzsdézett vagyonokról szóló propaganda nettó hazugság, a megmaradt magánnyugdíjpénztárak az állami nyugdíjrendszernél jobban teljesítenek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 13. hétfő, 21:56
-
Találatok: 9111
Holnap Moszkvába utazik Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Putyin elnökkel egyeztessen. A pontos menetrend ismeretlen, de lapértesülések szerint az oroszok most kapják meg a paksi atomerőmű bővítésének munkálatait. Mit gondol Orbán Oroszországról?
A hírarchívumokban és a miniszterelnök saját weboldalán kutakodva arra juthatunk: Orbán mindig azt gondolja Moszkváról, ami a legkényelmesebb, amitől a legtöbb politikai vagy anyagi hasznot remélheti.
A 2006 téli orosz-ukrán gázvita - amelynek egy pontján az ukránok elzárták a tranzit gázvezetékeket, így az uniós államok, köztük Magyarország, napokig el voltak vágva az orosz gáztól - új lendületet adott a magyar energiaellátás diverzifikációjáról szóló vitának. A következő évben, 2007-ben e vita konkrét alakot is öltött: melyik új távvezeték-rendszert támogatja Budapest, az Oroszországot elkerülő Nabuccót, vagy a Moszkvai vezetéssel készülő Déli áramlatot. Az akkori kormány Gyurcsány Ferenc vezetésével végül a Déli áramlat támogatása mellett döntött.
Bár a hivatalos döntés még meg sem született 2007 márciusában, Orbán Viktor kijelentette: "Most ez nem katonai megszállást, hanem gazdasági érdekszférába sorolást jelenthet. A kormány ezt a veszélyt vagy nem érzékeli, vagy nem aggasztja, sőt mintha elő is segítené ezt a veszedelmes folyamatot. Az elkövetkező években az energiafüggőség kulcskérdéssé válik, és olyan hol nyílt, hol titkos megállapodások köttetnek, amelyek Magyarországot Oroszország előretolt gazdasági bástyájává tehetik./ trencséni
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 12. vasárnap, 17:43
-
Találatok: 1948
Mi vesz rá több száz embert, hogy a Kossuth Klub nagytermében zsúfolódjon össze szombat délelőtt? Hát az ingyen pénz ötlete!
A feltétel nélkül járó alapjövedelem, azaz egy állami juttatás, ami mindenkinek jár, az egyik legfelkapottabb gondolat a kortárs baloldali áramlatokban. Magyarországon tavaly kezdett felbukkanni az ötlet, az érezhetően témahiányban szenvedő ellenzéki pártok is elkezdték kóstolgatni, egyre több cikk és tanulmány jelent meg a témában, most pedig itt a első konkrét koncepció, a LÉT.
Pénzt mindenkinek!
A LÉT nevet viselő tanulmányhalmazt egy civil szakértői csoport hozta létre, egyévnyi munka van benne. Szombat délután konferenciájukkal párhuzamosan indult el a honlapjuk, és ott lehet elolvasni magát az anyagot is, ami azt mutatja be, hogyan lehetne bevezetni egy rendszert, ami minden tartósan Magyarországon élő, csak itt adózó állampolgárnak havonta feltétel nélkül pénzt biztosítana.
Méghozzá
- gyerekeknek havi 25 ezer forintot.
- felnőtteknek 50 ezret.
- várandós kismamáknak 75 ezret.
A koncepció alapeleme, hogy cserébe semmit nem várhat el az állam, mindenki arra költi a pénzét, amire akarja. A szombati konferenciára neves szakértőket és kutatókat hívtak el a LÉT tagjai, hogy véleményezzék az ötletet.
Bővebben ...
