- Részletek
-
Készült: 2014. június 21. szombat, 10:34
-
Találatok: 1920
A kormány kiemelten számít a megyei jogú városokra - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Kaposváron, a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) kétnapos közgyűlésének első napján. Kósa Lajos szerint 20-25 úgynevezett növekedési zónát hoznának létre a vidéki nagyvárosokra koncentrálva.
A következő időszakban minden megyei jogú város növekedési centrum, fejlődési központ lehet egy-egy megye, egy-egy térség életében - mondta Lázár János. Hozzátette, a vidék fölzárkózása szempontjából a megyei jogú városoknak jut a legnagyobb szerep a következő években.
A hazai és európai uniós források felhasználásának lehetőségeiről szólva közölte, a megyei jogú városok 370 milliárd forintot kapnak gazdaságfejlesztésre. A kormány együttműködési szerződést szeretne kötni a megyei jogú városokkal, hiszen ezek a települések adják a GDP-nek a meghatározó részét, és itt él a lakosság legalább egynegyede - tette hozzá Lázár János.
Kósa Lajos, a 23 megyei jogú várost tömörítő szövetség elnöke, Debrecen polgármestere szerint "nagyon hatékony" volt a közgyűlés munkája, az elhangzottak alapján alá lehet írni azt az együttműködési keretet, amelyet az októberi önkormányzati választások után "végig kell vinnünk".
Közölte, a kormány elképzelései szerint a vidéki nagyvárosokra koncentrálva 20-25 növekedési zónát hoznának létre, amelyek a GDP-növekedés, a gazdasági élénkülés központjai lehetnek. Ezzel együtt jár a munkahelyek számának növekedése is, és "most nem a város csinosítása a legfontosabb feladat, hanem a foglalkoztatás bővülése, a gazdasági növekedés beindítása" - mondta.
Elfogadták azt is, hogy a magyar kormánynak melyek a prioritásai a GDP növekedésén és a foglalkoztatás bővítésen túl, azaz az exportorientált kis- és középvállalkozói szektor, az innováció támogatása, a magas hozzáadott értékű ipar, szolgáltatás elősegítése.
Kósa Lajos kitért arra is, hogy támogatják a kormányhivatalok hatókörének bővítését, ugyanis a kormánnyal egyezően a Megyei Jogú Városok Szövetsége is úgy látja, hogy a közigazgatás átalakítása még nem zárult le, bizonyos feladatokat a kormányhivatalok látnak el, másokat azonban még a megyei jogú városok vagy más szervezetek.
Megjegyzés: Kósa Úr! Sohasem a város csinosításának kellett volna a legfontosabb feladatnak lennie. Debrecenben sem. Mint ahogy a stadion építésnek sem.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 20. péntek, 03:44
-
Találatok: 1795
Nem értek a focihoz, úgyhogy egy másik meccset nézek, már csak azért is, mert ennek valamivel több hatása lesz az életemre, mint annak, hogy ki nyeri a vébét. Egyébként azokéra is, akik a fociért izgulnak.
Azt a meccset az RTL Klub vívja a kormány ellen, fordulóiról naponta számol be az online sajtó és különböző sértett fidesznyikek, úgyhogy részletezni itt felesleges. A labda ugyanazon a röppályán pattog ide-oda, izgalmas technikák nincsenek. A tévé esténként kapura lő, olyan témákkal, amelyeket kettő-négy éve vagy még régebben dolgoztunk fel itt, és fejtettek ki mások különféle lapokban.
Mészáros Lőrinc gennyesre kereste magát? Orbán Viktor apja is meggazdagodott? Komplett ejtőernyős hadosztály keresi Orbán Ráhel telefonját? Penészes, passzé, réges-régi hírek. Épeszű televízió az ilyet magazinműsorokban, dokumentumfilmben és kabaréban dolgozza fel, mint a világháborút, és nem a híradójában. Az ellentámadást, amelyre felkapta a fejét az ország, amatőr módszerekkel, sebtében összerántott csapatokkal vívják.
De legalább elkezdték. Igen, akkor, amikor már átbukott a saját küszöbükön az élő, narancsszínű nyálka, a mindent elemésztő, formátlan ellenség. A kisgömböc addigra – odaútján – megette a komplett oktatást óvodától egyetemig, a választási rendszert és az alkotmányt, kirabolta a bankokat és a nyugdíjpénztárakat, nyelvészeket és filozófusokat baszogatott, ha nem gazsuláltak, továbbá lenyelte az építőipart, az összes termőföldet, trafikot, megzabálta a színházat és a filmet, templomot és titkosszolgálatot, telekomcégeket és közlekedési vállalatokat, és mindezzel kábé annyira lakott jól, mint Hitler Csehszlovákiával. És felfalta a sajtót természetesen, itt egy pofára szabott különadó meg nyugdíjasrádió szívatása mindhalálig, ott egy telefon, határozott szóbeli követelések, stratégiai partnerség szájkosárért cserébe.
Mindez közismert volt, mármint abban az értelemben, hogy az újságolvasó pár százezer ember erről tudott, többségüket – a háremben dolgozókon és az agyhalottakon kívül – fel is háborította. Nem volt közismert viszont olyan módon, hogy például az RTL Klub nézői értesülhettek volna ezekről. Látszik a fent említett ezeréves híreken: az RTL ezeket eddig elfelejtette megosztani a közönségével.
Nekik sincs miért gratulálni. Abba a verembe estek, amit maguk ástak a meghunyászkodással és mindenekelőtt az ostobaságukkal.
Közbevágott Pató Pál úr
Ostobaság volt ugyanis elhinniük, hogy megússzák. Ez a flegma nemtörődömség nemcsak rájuk volt jellemző. Négy éve még óriási poénnak számított, hogy öreg balos értelmiségiek mikkel nem vádolják a Fideszt előre. Ők voltak a nevetséges rettegők – akiknek kurvára igazuk lett. Holott nem volt emberfeletti teljesítmény előre látni, ami következett.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 19. csütörtök, 19:19
-
Találatok: 1803
Igen, hát lehet, hogy az RTL Klub egy kicsit gyerekes és komolytalan így, hogy négy évig pandák és őzikék, most meg, amikor a nagy lojvéról van szó, jönnek a Mészáros Lőrincek, Simicskák, miegyebek a híradóban. De a hatalom sem viselkedik éppen felnőttesebben. Vagy legföljebb rossz általános iskolai osztályfőnökként. Ez az orbáni – roppant sikeres! – politikai kommunikációs trükk: alsótagozatosoknak nézni az országot, úgy beszélni vele; hol gügyögni, hol parancsolgatni, osztani kokit, sallert, boszorkányt, tündért. (Nincs ez messze a társadalmilag károsnak bélyegzett kereskedelmi tévék fölfogásától, egyébként. De ott azért sokkal kisebb a tét.)
Pénteken, közszolgálatilag mikrofonállványozott szokásos miséjén Orbán újra bemutatta kormányzásának kvintesszenciális summasummárumát, az Utolérhetetlenül Hiteles, Tiszta, Logikus Kamu Dumát. Meggyőző volt, frappáns, mélyen átélt, hiteles. A magyar politikatörténet legnagyobb színésze ő, mérföldekkel előzi antagonistáját, a táncos-komikus Gyurcsányt, a baloldal Rátonyi Róbertjét. Orbán a Sztanyiszlavszkíj-módszer híve, őszinte átélés, teljes azonosulás. Csak így lehet hihetően előadni egymásnak adott esetben tökéletesen ellentmondó dolgokat vagy éppen nyilvánvaló hazugságokat.
Megfigyelhettük ezt a páratlan technikát a pénteki Kossuth-interjúban, amiben az RTL-re kiszabott brutális különadót indokolta Orbán. Mintha csak direkte hülyét akarna csinálni magából, először a személyi jövedelemadóról beszélt. Tudják, ez azért egykulcsos – hozzáteszem: NAGYON HELYESEN – mert ez az „arányos és méltányos” (a minelnökurat idézem 2010-ből) közteherviselés. Istenem, emlékeznek még, mennyit mondogatta ezt? Hogy nem ám a baloldaliak progresszív adórendszere (több kereset, magasabb kulcs, tehát akinek százezer a fizetése, annak tizenhat százalék az adó, aki ötszázezret, annak meg harmincöt, mondjuk) a méltányos és az arányos, hanem az egykulcsos, mert akkor aki többet keres, többet fizet, és kész. Ugyanabban az arányban, mint a kevesebbet keresők.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 18. szerda, 22:19
-
Találatok: 1904
Luxemburg és Ausztria számít az EU leggazdagabb országának mind az egy főre jutó GDP-t, mind az egyéni fogyasztást tekintve, míg Magyarország úgy van a sereghajtók között, hogy az elmúlt években még a visegrádi államokhoz sem sikerült közelebb kerülnie. A sógorok kétszer jobban élnek, mint mi, tőlünk nézve a legtöbb országban drágaság van.
Frissített ár-, árfolyam-, GDP- és fogyasztási statisztikákat közölt szerdán az Eurostat a kontinens 37 országáról, de egyik alapján sem állítható, hogy Magyarország jobban teljesítene. (Főleg, ha idevesszük a hazai adóterhelés növekedését is, amiről részletesen itt olvashat.)
Az egy főre jutó GDP terén utcahosszal vezeti a listát Luxemburg, az ország az EU-28 átlagának több mint két és félszeresét produkálja. Ennek magyarázata nem kis részben az, hogy a luxemburgi GDP-t számos külföldi munkavállaló is termeli, ám ők nem számítanak bele az ország rezidens lakosságába. (Ráadásul az ingázó dolgozók jövedelmüket nem Luxemburgban költik el, hanem otthon, amivel a hazai fogyasztást gyarapítják.) Luxemburgot a nem EU-tag Norvégia és Svájc követi, majd Ausztria következik, a sereghajtó uniós ország Bulgária. Érdekes, hogy a háztartások anyai jólétét jobban tüköző mutató, az egy főre jutó egyéni fogyasztás mérőszáma (Actual Individual Consumption, AIC) nagyjából együtt mozog az egy főre jutó GDP-vel, de Luxemburg kivételt jelent. Itt ugyanis jóval kisebb Luxemburg előnye, Norvégiához hasonlóan az EU-átlag közel 140 százalékán áll.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 18. szerda, 09:38
-
Találatok: 1822
A magyarok 31 százaléka támogatja a paksi atomerőmű bővítését, és összesen 59 százalék ellenzi, hogy a jelenleg ismert konstrukcióban, tehát orosz hitelből, oroszok által megépítve történjen az új erőmű építése. Ezt mérte az Ipsos a Greenpeace felkérésére.
Az Ipsos a hazai Greenpeace szervezet megbízásából egy reprezentatív közvélemény-kutatást végzett a visegrádi négyek körében. A 2500 fős mintavétel adatai azt mutatták, hogy a politikusok homlokegyenest más úton járnak, mint amit a lakosság elvárna tőlük a megújuló energiaforrások használatával kapcsolatban. A megkérdezettek szerint egyértelműen növelni kellene a tiszta energiaforrások arányát, miközben az érintett országok döntéshozói éppen hogy elutasítják az Európai Bizottság és az egyes tagállamok erre vonatkozó javaslatait.
Ami a magyarokat illeti: idehaza a lakosság majdnem kétharmada elutasítja azt, hogy orosz hitelből, orosz nagyvállalatok bevonásával épüljön meg Paks II., ugyanakkor nagyon magas itthon a megújuló energiaforrások támogatottsága. A megkérdezettek 87 százaléka azt szeretné, hogy Magyarország elsősorban tiszta forrásból származó energiát használjon.
A V4-országok lakosságának 86 százaléka kötelezővé is tenné az Európai Unió országaiban a megújuló energiaforrások arányának növelését – ez a magyar válaszadók esetében még magasabb arányú elvárás, több mint 90 százalékos.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 17. kedd, 06:20
-
Találatok: 2062
Orbán Viktor azt nyilatkozta Nagy Imre újratemetésének 25 évfordulója kapcsán, hogy a Fidesz végre győzött a kommunistákkal szemben. Pedig nem a nem létező kommunisták, hanem saját állampolgárainak igényeivel szemben folytat harcot.
4 évvel ezelőtt örültem a Fidesz győzelmének, volt bennem némi borúlátás, de a 8 évnyi szocialista kormányzás után, mindegy volt körülbelül mi jön a fasisztákon kívül csak jöjjön valami. Aztán jött.
Azt hittük 2010-ben, hogy befejeződik a rendszerváltás és a politikai egy új logikája jön el, ahol nem maradnak a dolgok következmény nélkül, és ahol a kormányzás valóban az emberek mindennapjairól fog szólni. Persze lesz korrupció, mert az mindig lesz, de elindul egy jó irányba az ország, befejeződik a rendszerváltás.
Ehelyett egy olyan logika jött ami egyszerűen jobboldali posztkommunizmusként fogható fel, az a logika, ami nem a rendszerváltás befejezése, hanem a rendszerváltás legrosszabb politikai gazdasági folyamatainak a betetőzése.
Anyám tegnap mesélte el, hogy 25 éve sírt örömében amikor nézte Nagy Imre újratemetését, és azt, hogy én is néztem a tévéből. Még nem voltam 3 éves akkor. És ma mindketten kommunisták vagyunk, hiszen Orbán Viktor felettünk kommunisták felett aratott győzelmet, és arat minden nap, minden órában. Mindketten kommunisták vagyunk, hiszen nap mint nap velünk szemben a mi állampolgári kívánalmainkkal szemben arat győzelmet Orbán.
Amikor Simicska sorra nyer minden közbeszerzést, azért teszi, hogy ne a kommunisták jusson. Amikor a hazájukért aggódój hallgatókat állítják be kommunistának azért teszik, hogy győzelmet arathassanak a kommunisták felett. Amikor elkúrják az uniós és norvég pénzek kezelését, akkor a kommunista civil szervezeteket végzik ki. Amikor a reklámadót vezetik be, a kommunista RTL Klubot végzik ki. Amikor kirugják az Origo főszerkesztőjét, nem tesznek mást, mint újabb csapást mérnek a kommunistákra. / Kettős Mérce
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 16. hétfő, 07:41
-
Találatok: 2064
Egy munkaszüneti nap sem állhat a reklámadó bevezetése miatt hirtelen lendületet kapó csatorna szerkesztősége számára. A vasárnap esti híradó első fele is lement a szokásos baleset-bűnügy-nyári fürdőzés tematika mentén, de 30 perc után megint olyan téma jött, amiről eddig nem sokat hallhattak az RTL rendszeres nézői.
Mégpedig az, hogy Takács Mihály, Orbán Viktor személyi edzője lett a felcsúti futballakadémia vezetője. Takács korábban csapattársa is volt Orbánnak, és bár a közéletben egyáltalán nem számít ismertebb névnek, 2010 óta a miniszterelnök tanácsadója is volt, sportügyekben adott tanácsot, havi bruttó 650 ezer forintért.
A Híradó információi szerint Takács felelt a stadionfejlesztési ügyekért. Rövid karrier-összefoglaló után kitértek arra is, hogy miért van stadion Felcsúton, illetve hogy az közvetlenül Orbán nyaralója mellett épült, és kitértek Mészáros Lőrinc polgármesterre is. A felcsúti bejelentkezés után a devizahitelesek ügyéről majd pedig a rettentő drágán felépített ócsai lakóparkról közöltek anyagot. Többek között arról, hogy nehéz munkát ott találni, rossz a közlekedés és a várostól is el vannak szigetelve.
A kormány ma tudtunkkal nem adott ki előre közleményt a Híradó tartalmáról, mint tették ezt aznap, amikor Orbán Viktor apjának meggazdagodása volt a téma.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 14. szombat, 18:20
-
Találatok: 1794
Az IMF szerint reformok nélkül vánszorgásra van ítélve a gazdaság. A magyar gazdaság potenciális növekedése akár vissza is térhetne a 2000-es évek 3,5 százalék körüli szintjére, ha a kormány reformokra szánná el magát. A költségvetési politika minőségének javítása, a piactorzító adók kivezetése, átlátható és kiszámítható gazdaságpolitika, vagyis kedvező üzleti környezet megteremtése volna a feladat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint.
Az IMF a minap hozta nyilvánosságra Washingtonban elemzését s a budapesti beszélgetésekről készült beszámolót. A vaskos tanulmány – amelynek a növekedés tényét rögzítő rövid sajtóközlemény-változatát akként értékelte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy „az IMF is elismeri a kormány erőfeszítéseinek eredményeit” – részletesen kifejti: a visegrádi térségben alulteljesít a magyar gazdaság. Többféle – a valutaalap szerint is bizonytalanságokat tartalmazó – modellszámítás alapján arra a következtetésre jutnak a nemzetközi pénzügyi intézmény szakértői, hogy a magyar gazdaság lehetséges növekedési üteme a 2013-as nulla százalékról 0,9–1,7 százalékra kapaszkodhat fel 2019-re. Ez igen lassú ütem, s jócskán elmarad a visegrádi régió országainak potenciális növekedésétől.
– Ez a helyzet sokáig fennmaradhat – mondja Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa. – Egy-két százalékos növekedéssel hosszabb ideig el lehet lenni, a külső környezet sem kényszerít ki mélyreható változásokat, de a gazdasági növekedés szerkezete romlik.
Az első negyedévben a termelékenység, valamint a bruttó felhalmozás és a beruházás rátája is csökkent. Az export az egyetlen húzóerő az uniós forrásokkal serkentett állami beruházások mellett, s az ipar javuló teljesítménye mögött is a kivitel húzódik meg, mert a belső értékesítés a kilencvenes évek szintjére esett vissza. Ennyit az újraiparosítási álmokról –tette hozzá.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 13. péntek, 23:21
-
Találatok: 1824
Egy kritikát nem tűrő rezsim elbutul, a józan ész helyett indulatok vezérlik – Kepes András szerint a magyar média a pénztárcájában hordja a sajtószabadságot, a politikai elit forszírozta teljes fojtás pedig előbb-utóbb társadalmi összeomláshoz vezethet. Ki lopta el a kultúrát? Mire kell berendezkednie a sajtónak? És mi lapul Magyarország ágya alatt? Interjú.
hvg.hu: Egy 2013-as interjúban úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy az ön által képviselt televíziózásnak ma helye lenne a képernyőn. Valóban csak a kereskedelmi csatornák monopolhelyzete okolható a fogyasztói szokások megváltozása miatt?
Kepes András: A televízió és a művészeti élet működése minden társadalomban a kulturális és a gazdasági környezet függvénye. Nagyon sok országban számos olyan műsortípus fut a képernyőn, mint amilyeneket én is készítettem. Itthon viszont az én egykori nézőim már nem néznek tévét, mert az állami csatornákat felszínesnek, elfogultnak és túlpolitizáltnak, a kereskedelmi csatornákat pedig alacsony szellemi színvonalúnak tartják. A televíziós csatornák műsorkínálatából mindig pontosan látszik, mi a véleményük a közönségükről. Nekik nyilván ez.
hvg.hu: A lakosság nagy részét ez látszólag nem igazán zavarja.
K. A.: A kereskedelmi csatornák mindenütt a profitról szólnak, de az igényes polgári réteg számára is készülnek magas színvonalú politikai, gazdasági elemző és kulturális műsorok is. Számomra üzletileg is nehezen magyarázható, hogy nálunk a célközönség szinte kizárólag az – a sajnos egyre szélesebb – réteg, amelynek se vásárlóereje, se magasabb igénye nincs, és már régóta nem a reklám hatására vásárol, hanem azt nézi, mi a legolcsóbb. A reklámozó cégek és a médiavásárlók mániákusan ragaszkodnak a nézettséghez, de hogy ezek mögött milyen valóságos vásárlóerő áll, arról alig ismerek kutatásokat. A médiavásárlókat és a kereskedelmi csatornákat mindez addig nem érdekli, amíg megvan a profitjuk, a reklámozó cégek marketingosztályai pedig kényelmesen beletespedtek ebbe az állapotba, és úgy tűnik, ez a tulajdonosokat sem zavarja.
Fotó: MTI / Czimbal Gyula
hvg.hu: Hogyan zuhanhatott ekkorát a magyar lakosság kulturális ingerküszöbe?
K. A.: Nem gondolom, hogy a magyar lakosság kulturális igénye csökkent volna. Rendszeresen hívnak író-olvasó találkozókra, és azt tapasztalom, hogy még kis falvak művelődési házai és könyvtárai is zsúfolásig megtelnek olyan emberekkel, akik igényelnék a magasabb színvonalat, csak – különösen vidéken – a tévén kívül alig van más szórakozási lehetőségük.
Bővebben ...
