- Részletek
-
Készült: 2014. február 02. vasárnap, 09:39
-
Találatok: 1597
Egyszer én is szeretnék elérni a csúcsra, ahol a nemzetes támadó ék tanyázik. Nem lesz könnyű az odavezető út. A mai számba lehozták ugyanis a
világegyetem valaha készült legtökéletesebb cikkét.
Nagyon szeretném név szerint is kiemelni a szerzőt, de a mai cikkét pont nem írta alá. Persze ez teljesen érthető, mert ha az ellenségei megtudnák, hogy kiről van szó, akkor az élete egészen biztosan veszélybe kerülne. Valószínűleg így is elég sokat kockáztattak a Nemzetnél, hogy ezt a sztori kiássák, és nyilvánosságra hozzák. Ha ennek a leleplezésnek a súlya alatt nem roppan össze végérvényesen a magyar baloldal, akkor soha. A lényeg röviden:
- “Bűnös”
- “Százmilliók”
- “Egy vezető szocialista”
- “?”
- “Állítólag”
- “Lehet”
- “Feltehetően”
- “Gyanúját vetheti fel”
A kiemelkedő újságírói teljesítményért gratulálunk! Csattanós válasz ez azoknak, akik leszólják a jobboldali sajtót.
Na jó, nem csigázom önöket tovább.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 01. szombat, 18:49
-
Találatok: 1796
Trükkök százairól beszélt annak idején Gyurcsány Ferenc, és arról, hogy másfél évig a kormányzás látszatát kívánták kelteni. A Fidesz elnöke majdan azt mondhatja: egyetlen nagy trükkel kormányoztunk. A népnek kínált látványos jótéteményeket mindig a következő ciklusok kormányainak költségére osztják, nekik, a folyó költségvetésnek szinte semmibe nem kerültek. Sőt. Ez a trükk.
Az első Orbán-kormány állami lakástámogatási rendszere 2000-től napjainkig majd 2000 milliárd forintjába került az államnak. Ebből a Fidesz-kormány alig fizetett. Első ciklusukban 37 ezer köttetett a nagyvonalú szerződésből, 230 ezer pedig utána, már az MSZP–SZDSZ-kormány idején, kényszerpályán. A költségvetés még tavalyelőtt, amikor lakás már alig épült is, 67 milliárdot fizetett erre az ötletre, miközben 2009 óta már nem lehet ilyen szerződést kötni.
A magánnyugdíj rendszerének felszámolása ugyanezzel a logikával működik. Nemcsak beforgatták a költségvetésbe az eddig félretett 3000 milliárd forintot, de mentesítették az államot – 2011-es szám – az évi 370 milliárd forint kompenzáció befizetésétől. Ezt is elköltötték, de fizetni miatta majd sokára kell. Akkor sokat és folyamatosan.
Kornai János még 2011-ben értékelte ezt a mentalitást a lapunkban megjelent Számvetés című cikkében: nem törődnek azzal, „hogyan alakul majd a távolabbi jövendőben az állami nyugdíjkassza (...), amikor már hosszabb lesz az életkor, tovább csökken az aktív népesség és nő a nyugdíjra jogosultak részaránya. Más példákat is hozhatnék (...), amelyben az állami gazdaságpolitika a mai tennivaló elhalasztását, a jövő nemzedékre való áthárítását választja, ahelyett, hogy megpróbálná a terheket arányosan felosztani a nemzedékek között.”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 31. péntek, 14:24
-
Találatok: 1652
A „Kötelet!” kiáltást felhangosítva illesztettek vissza egy részt a Mesterházy Attila beszédéről készül felvételbe a Hír TV szerkesztői.
Ezt a Lapzárta című szerda esti műsorban ismerte el a Hír TV műsorvezetője. Szabó Anett a műsor vendégeitől azt kérdezte, „Az, hogy fölhangosítottuk ezt a részt, az szerintetek belenyúlás a hangsávba?”. A többiek azt válaszolták, hogy nem.
Az MSZP múlt szombaton tartott nagygyűlést, itt hangzott el egy bekiabálás Mesterházy Attila beszéde közben. Mesterházy Attila épp Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterről beszélt, aki szerinte olyan jól teljesített a cégeivel, hogy azt tanítani kéne, Mészáros pedig katedrát érdemelne a Közgázon. Ekkor hangzott el az ominózus bekiabálás, amivel később Mesterházy Attila egyetértett, és azt mondta, úgy érzi, nem katedrát fog kapni Mészáros, „hanem azt, amit az előbb bekiabáltak”.
Az m1 Híradója szerint is a bekiabáló egyértelműen azt mondta, hogy kötelet, de Mesterházy Attila az ATV-nek azt mondta, hogy ő börtönt hallott.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 30. csütörtök, 18:14
-
Találatok: 2420
Magyarországon talán nincs olyan ember, aki ne hallott volna már az 1800 fős Felcsút 3500 fős focistadionjáról, azt viszont kevesen tudják, hogy a stadion csak a jéghegy csúcsa. A miniszterelnök kedvenc törpefaluja az elmúlt néhány évben elképesztő fejlődésen ment keresztül. Olyanon, amilyenről sok más település csak álmodozik. Összeszámolni is nehéz, hogy hány új létesítményt, épületet adtak át Felcsúton a közelmúltban.
Magyarországon talán nincs olyan ember, aki ne hallott volna már az 1800 fős Felcsút 3500 fős focistadionjáról, azt viszont kevesen tudják, hogy a stadion csak a jéghegy csúcsa. A miniszterelnök kedvenc törpefaluja az elmúlt néhány évben elképesztő fejlődésen ment keresztül. Olyanon, amilyenről sok más település csak álmodozik. Összeszámolni is nehéz, hogy hány új létesítményt, épületet adtak át Felcsúton a közelmúltban.
Magyarország népességének majdnem ötöde él olyan kistelepülésen, ahol a lakosok száma nem éri el a 2 ezer főt. Közülük mégis csupán egy falu lakosai örülhetnek többmilliárdos fejlesztéseknek. Ez a település pedig nem más, mint Felcsút.
A Budapesttől 40 kilométerre található Fejér megyei település nem sokban különbözik a hozzá hasonló törpefalvaktól: az egész falu gyakorlatilag egy hosszabb útból áll, amin autóval 3 perc alatt áthajt az ember. Régen az ilyen településeket festették le úgy, hogy "egy sor ház, egy sor wc". Felcsút egyvalamiben azonban mégis más, mint a többi falu: itt nőtt fel a miniszterelnök, Orbán Viktor, aki később földeket és hétvégi házat is vásárolt a településen.
Fociakadémia orvosi központtal és egy hotel
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 29. szerda, 18:26
-
Találatok: 2349
Pont egy hete, hogy Európa termelési központja lettünk. Jegyezzük meg a dátumot, 2014. január 22. Nagy pillanat ez egy kis, illetve, miket beszélek, újra nagyra törő nép életében.
Pontosan emlékszem, hol voltam akkor: Budaörsről tartottam Budakeszi felé, amikor a rádióban fölcsendült a külügyi és külgazdasági államtitkár megnyugtató orgánuma: a Grundfos tatabányai szivattyúgyárában avatott új gyártósort. A beruházás jelentőségéről sokat elmond, hogy a mai napig egy szó sem került ki erről az eseményről a cég weblapjára. A Grundfos név csengése és a szivattyúgyár kifejezés teremtette metaforikus vibráció eleve izgalomba hozott, hát még a történelminek tűnő bejelentés! Micsoda pillanat: Európa termelési központja! Én már sajnos csak nagyon homályosan emlékszem arra az időre (hiszen egészen kisgyermekkoromban történt), amikor agrár-ipari országból ipari-agrár ország lettünk. Na, az lehetett hasonló élmény.
Ahogy az irodába értem, első dolgom volt megkeresni a történelmi bejelentés videóját a kormány weblapján. A mikrofonok elé lépő kispályás labdarúgó és nagypályás világutazó, Szijjártó Péter világgazdasági összefüggésekbe helyezte az új gyártósor avatását, és ebből a szempontból boncolgatta a kormány sikeresebbnél sikeresebb lépéseit. Európai termelési központtá az alábbi kontextusban váltunk: 2010-ben… „tűztük ki magunk elé azt a célt, hogy Magyarország legyen Európa termelési központja. Sokan megmosolyogtak minket 2010-ben ezen célkitűzés nyomán, mára azonban az eredmények igazolják ennek a döntésnek a helyességét, és elmondhatjuk, hogy Magyarország mára Európa egyik termelési központja lett. Ha összehasonlítjuk, hogy az ipar milyen mértékben járul hozzá a nemzetgazdaság összteljesítményéhez, akkor ma Magyarország az Európai Unióban a harmadik helyen áll, kis lemaradással tehát versenyképesek vagyunk az első helyek tekintetében is.”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 29. szerda, 03:40
-
Találatok: 1806
Elég sok mindent rosszul csinálunk mi, magyarok – állítják az OECD közgazdászai. Egy rakás okos ábrával próbálnak meggyőzni minket. Kiderül, hogy a gazdaság növekedési lehetősége nem sokkal van nulla felett, hogy pont az alacsony jövedelműeket adóztatjuk agyon, hogy az oktatási rendszerünk csak konzerválja az egyenlőtlenséget. És még csak nem is bízunk magunkban.
Nem túl jó a helyzet – derül ki a fejlett országok gazdasági kutatószervezetének, az OECD-nek a magyar gazdaságról szóló legújabb felméréséből. Az OECD véleménye azért is fontos lehet, mert az utóbbi években ez volt a kormány kedvenc nemzetközi szervezete, akik úgymond korrektül kezelnek minket, ellentétben mondjuk az Európai Bizottsággal vagy az IMF-fel.
Például nálunk élnek a legtöbben súlyos anyagi nélkülözésben az összes európai OECD-tagország között. Ezt úgy számolják, hogy ki az, aki az itt szereplő kilenc alapvető dologból (rezsifizetés, fűtés, váratlan kiadások, rendszeres húsevés, utazás, autó, telefon, tévé, hűtőszekrény) legalább négyet nem tud megengedni magának.
Ráadásul a visegrádiak közül egyedül nálunk lett mélyebb a szegénység. Hat év alatt a negyedével nőtt a nyomorgók aránya Magyarországon, miközben például Lengyelországban a felére apadt, de Csehországban és Szlovákiában is jelentősen visszaesett (az oszlop a tavalyi, a pötty a 2006-os állapotot jelöli):
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 28. kedd, 11:48
-
Találatok: 1692
Négy év alatt az Orbán-kormány, amely úgy vette át a kormányzást, hogy mindent feláldozó harcot hirdet az államadósság ellen, összesen 3000 milliárd forinttal növelte az államadósság mértékét az Államadósság Kezelő Központ tájékoztatása szerint.
Orbán Viktor négy évvel ezelőtt szabadságharcot hirdetett az államadósság ellen. Ennek érdekében a ciklus során számos adósság-szabályt hozott a kétharmad - amelyet később, bonyolultságuk és betarthatatlanságuk okán fel is függesztettek. Az államadósság csökkentésének érdekében az államháztartás hiányát is igyekezetek - sajátos eszközökkel - 3 százalék alatt tartani. Korábban megírtuk: mindez szemfényvesztés csupán, hiszen a magánnyugdíj-pénztári befizetések államhoz visszaterelése nélkül most is 4 százalék fölött lenne a büdzsé hiánya.
A számok, amelyeket most az Államadósság Kezelő Központ tett közzé, arról árulkodnak: a szabadságharc csúfos kudarcba fulladt. Az utolsó, teljes egészében a szocialista kormány által irányított év végére, 2009 decemberében 18 964 milliárd forint lett a teljes adósságállomány. 2010 végére ez a szám 20 041 lett, vagyis ezermilliárd forinttal ugrott meg azonnal a tartozás.
A 2011-es évben a központi költségvetés 3000 milliárddal gazdagodott, a magánnyugdíjpénztárak teljes vagyonának lenyúlásával. Akkoriban a kormányzati kommunikáció központjában az állt: a teljes összeget az adósságállomány csökkentésére fordítják majd. Oly annyira elkötelezett volt a kétharmad, hogy külön pénzalapot hozott létre, amelybe az állampolgárok maguk is utalhattak, csakis a szabadságharc győzelemre segítése érdekében.
/ trencséni
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 27. hétfő, 19:58
-
Találatok: 2221
A távhősök támogatásának árnyékában offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az állami MVM kereskedőcége, a szálak kajmán-szigeteki, ciprusi, svájci cégekhez vezetnek. Hogy levigye az árakat, a kormány rátenyerelt a nyugati irányból érkező olcsó gázforrásra, azt ígérve, hogy abból majd közintézményeket, megszorult távhőtermelőket segít. Ezzel egy időben viszont helyzetbe hozott egy homályos tulajdoni hátterű magáncéget is, amelynek egy év alatt elképesztő mértékben, tízmilliárdokkal ugrott meg a nyeresége. A szerződések felkerültek az internetre.
- A távhős cégek árat akartak emelni.
- Hogy ne emeljenek, a kormány segítségül olcsó gázt ígért.
- A kormány megbízta az állami MVMP-t, hogy adjon gázt a távhősöknek a tartalékból, majd pótolja vissza szabad piaci olcsó gázból.
- Hogy vissza tudja pótolni, a cégnek hozzáférést biztosított az olcsó, szabadpiaci gázhoz.
- Sokkal több gázt biztosított, mint amennyi a visszapótláshoz kellett, hogy juttassa el azt is olcsón a fogyasztókhoz.
- Az olcsó gáz elég nagy részét viszont az MVMP olcsón továbbadta egy offshore hátterű magáncégnek, a Mol Energiakereskedőnek (mai nevén MET Magyarország Energiakereskedő).
- A helyzetbe hozott cég lefölözhette a hasznot.
Feszült pillanatok
A történet messziről indul. Az Orbán-kormány 2011-ben úgy döntött, hogy kizárja a támogatott erőművek köréből (KÁT) azokat, amelyek egyszerre termelnek hőt és áramot, szerintük a rendszer igazságtalan és költséges volt. A döntést ugyan sokan támogatták, az első pillanattól világos volt, hogy ez nagy érvágás lesz a távhős cégeknek, a döntés miatt 30-40 százalékkal kellett volna árat emelni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 27. hétfő, 05:32
-
Találatok: 2751
Száz, a Fidesz úgynevezett holdudvarához tartozó közéleti személy jegyzi azt a Mesterházy Attilának címzett nyílt levelet, amely fizetett hirdetésként jelent meg pénteken több országos napilapban. Csupa egykori üldözött, a pártállam pribékjei által rútul meghurcolt jellemóriás neve olvasható az aláírók között. Ott van a régi, pártállami írószövetség egykori párttitkára csakúgy, mint a valamikori Népszabadság pártrovatának prominense.
De említhetnénk az Ifjúkommunista című folyóirat egykori szerkesztőjét, vagy éppen a Magyar Népköztársaság volt moszkvai nagykövetét. (Utóbbi posztról tudni kell, hogy a pártállam a legádázabb ellenségeit büntette azzal, hogy a moszkvai elvtársak oroszlánbarlangjába küldte őket.)
Vég nélkül folytathatnánk, az aláírók érdemeinek méltatását, ám ennyiből is nyilvánvaló, hogy magyar szellem és erkölcs megannyi hatalmassága jegyzi a nyílt levelet. A hirdetést a hírek szerint a Civil Összefogás Fórum (ismert rövidítéssel: CÖF) fizette. Hogy pontosan mennyibe került, azt nem tudni - az ÁSZ és a megfelelő nyomozó szervek már nyilván bőszen vizsgálják, miből van egy civil szervezetnek ennyi pénze. Már csak azért is, mert ez a mostani hirdetés ugyan mindössze néhány millió forintba kerülhetett, ám a Bajnai Gordont lejárató, 200 millió forintba kerülő Együtt tették tönkre az országot kampány, valamint a lengyel importtüntetőkkel súlyosbított Békemenetek számláit ugyancsak Magyarország, sőt, a Világegyetem legtehetősebb civil szervezete, a CÖF állja.
Amúgy azon aggódnak a derék, magukat jobboldalinak gondoló aláírók, hogy Mesterházy Attila és az MSZP nem veti ki magából a mételyt, jelesül Gyurcsány Ferencet. A tisztességes baloldaliakhoz szólnak a nyílt levél írói, értük aggódnak, nem ellenük.
/ fsp
Bővebben ...
