- Részletek
-
Készült: 2013. december 07. szombat, 05:50
-
Találatok: 1574
Tavaly nem szerettünk dolgozni, idén viszont már igen - bármennyire meglepő ez az állítás, mégis csak ez következik Orbán Viktor miniszterelnök ma reggeli rádióbeszédéből. A kormányfő szerint ugyanis az idei GDP-növekmény a dolgozni akaró embereknek köszönhető.
Orbán Viktor péntek reggeli rádióbeszéde bővelkedett a kormányzati propaganda néhol túlzó, néhol egyenesen hamis állításaival, a bank- és mulitellenes retorika sem változott, azonban új elemként megjelent a hitelfelvevők felelősségének indirekt felvetése. A gazdaság állapotáról megtudhattuk, hogy minden a legnagyobb rendben van, mert Magyarország, jobban mondva a "dolgozni akaró emberek" jobban teljesítenek.
Erőteljes alákérdezésre Orbán ugyanis kijelentette: az idei, III. negyedévben mért 1,6 százalékos GDP-emelkedés nem az időjárásnak, vagyis a mezőgazdaság teljesítményének köszönhető, hanem a "dolgozni akaró embereknek". Hozzátette: "4-5 évvel ezelőtt többségben voltak azok, akik inkább segélyből, mint munkából akartak megélni", plusz az akkori adórendszer állítólag büntette a munkát. A Központi Statisztikai Hivatalt és az Eurostatot hívtuk segítségül, hogy lássuk: mennyire mond igazat a miniszterelnök, aki még azzal is büszkélkedett, hogy kormányzásának négy éve alatt háromban emelkedett a bruttó hazai össztermék.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 06. péntek, 12:39
-
Találatok: 1485
Ezt mondta a lefrissebb Magyar Narancsban a jegybank volt alelnöke, akit a kockázatokra fittyet hányó mentalitás ijeszt főleg. - Király Júlia, a KBC Bank igazgatósági tagja idézte az EBRD jelentését, amely szerint a belső természeti erőforrásra – nagy kőolaj- vagy földgázkincsre – és az ebből származó járadékjövedelemre támaszkodó országokban könnyebben rögzülnek a nem demokratikus politikai formák, a nem piacgazdasági intézményrendszer.
Fehéroroszország a Moszkvával kötött kedvező kereskedelmi megállapodásokon át jut járadékjövedelemhez. Ez vezetett oda, hogy míg Fehéroroszország 20 éve demokratikus berendezkedésű állam volt, mára egy rendkívül centralizált, autoriter országgá vált. A fejlődő államok között Magyarországon utal a legtöbb jel arra, hogy a gazdasági reformfolyamat és az intézményrendszer demokratizálódása visszafordulhat – miközben Magyarországon nincs járadékjövedelem, nálunk épp a hálózatos szektorra kivetett különadókból finanszírozza a jelenlegi állam ezt a folyamatot. Az MNB volt alelnöke szerint a dubaji, kínai járadék még nem jön, így marad a telekom-, a kiskereskedelmi, a banki adókból bejövő járadékjövedelem.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 05. csütörtök, 13:47
-
Találatok: 1384
Még nem járt Sukorón Gyurcsány Ferenc, aki a felcsúti sztori után most a vitatott kaszinóberuházás tervezett színhelyén forgatott.
„Soha nem voltam Sukorón korábban, de néhány napja vettem a fáradtságot és nemcsak körülnéztem, hanem összeszedtem mindazokat a hazugságokat, amiket a Fidesz terjeszt az általa megfúrt beruházásról. Akkor most szembesüljünk a tényekkel” – ezzel a kísérőszöveggel tett ki Facebook-oldalára egy új videót Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 05. csütörtök, 00:37
-
Találatok: 1469
Beszélt az Indexnek a Horváth András exadóellenőr mellett kiálló, de egyelőre névtelenséget kérő volt adóhivatalnok. Sok az alkalmatlan ellenőr, az egész hivatal felépítése úgy rossz, ahogy van. Az Európai Bizottság egyik tanulmánya is alátámasztja, hogy Magyarország évente 1000 milliárd forintnál is több áfabevételtől esik el.
Az Európai Bizottság (EB) kérésére nemrég készült el a teljes EU-t átfogó nemzetközi tanulmány, ami nagyrészt alátámasztja Horváth András adóellenőr áfacsalásra vonatkozó becsléseit. Ez azért fontos, mert sokan túlzónak gondolják az adóellenőr által emlegetett összeget, és ez alapján kérdőjelezik meg a hitelességét.
Horváth azt állítja, hogy évente nagyjából 1700 milliárd forint tűnik el az áfából. Ebből nagyjából 1000 milliárd forint az, amit nem fizetnek be, a maradék 700 milliárdot pedig úgy igénylik vissza, hogy nem is járna.
Az állítás első felével, tehát a be nem fizetett áfával kapcsolatban nemrég az Európai Bizottság közzétett egy tanulmányt. A dokumentum 27 EU-tagországnál összegzi, hogy 2011-ben, illetve 2000-2011 között évente mennyi áfa szivárgott el.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 04. szerda, 07:57
-
Találatok: 1854
Hullajó a fehér ló, rajta jöttél Télopó.
Munkát segély helyett, millió munkahelyet, alacsonyabb adót, élhetőbb életet, ígértél hideget, a fázósnak meleget, hogy kellemessé varázsolod a nyarat, és a telet.
Van zsákodban minden jó, tőlünk loptad Télopó.
Azt mondtad, hogy szép vagy, azt mondtad, okos vagy, elhittük, ha felállsz, akkor még nagyobb vagy, magasabb, mint ülve, s most el vagyunk hűlve, hogy lehet, hogy ilyen sokan meg voltak hülyülve.
Piros alma, mogyoró, nálad van már, Télopó.
Összehordtál hetet, összehordtál havat, mint a hülyegyerek, hittük minden szavad, devizásnak lakást, favágónak rakást, a fagylalt-fanoknak napi három nyalást.
Volt zsákunkban minden jó, aggyad vissza, Télopó.
fsp.nolblog / fsp
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 03. kedd, 16:40
-
Találatok: 1575
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán megszületett a megállapodás a minimálbér emeléséről. Ez alapján jövő évtől a minimálbér 98 ezer forintról 101 ezer 500 forintra emelkedik. A szakmunkás bérminimum pedig 114 ezerről 118 ezerre. Ez az előbbi esetében 3,6 százalékos, az utóbbiban 3,5 százalékos béremelést jelent.
Azonban a mostani ciklus során hiába emelkedett jelentősen a bruttó, ha a nettó csak elhanyagolható mértékben. Sőt, 2009-es reálértéken számolva még csökkent is. Ezzel párhuzamosan pedig növekedtek a munkáltatói terhek. Így az egész minimálbér-emelés egy blöff csupán. Ráadásul egyre nagyobb a különbség a nettó minimálbér és a létminimum között.
Az sem mellékes, hogy a versenyszférában dolgozók száma jó indulattal fogalmazva is stagnál a kormányváltás óta. Ennek egyik oka az erőltetett minimálbér-emelés és az egykulcsos adó miatt kikényszerített bérkompenzáció volt. A tavalyi csökkenés után idén a reálbérek mindazonáltal növekednek, köszönhetően az alacsony inflációnak és az idei szja-csökkentésnek. A KSH szerint az idei első félévben a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 02. hétfő, 19:44
-
Találatok: 1456
A kormányzati beruházások csökkentésén és a vállalati adók emelésén keresztüli kiigazítások vágják vissza leginkább a gazdasági növekedést, illetve a reálbéreket is - derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból, ami a magyar gazdaságra kalibrált modell eredményeit ismerteti.
A megszorítások nélküli gazdaságpolitika mégsem megszorítások nélküli, sőt, valójában az egyik legjobban húsba vágó megoldás - ez derül ki az IMF egyik szakértőjének tanulmányából, amely kifejezetten a magyar gazdaságra kalibrálva értékelte a különféle költségvetési kiigazítások hatásait. Az eredmény a közgazdászok számára nem meglepő (hasonló következtetésre vezető elemzések Magyarországon is készültek), de a hétköznapokban mégsem igazán közismertek.
Alejandro Guerson egy általános egyensúlyi modellt alkalmazott Magyarországra, abból a célból, hogy szimulálja a különböző eszközökkel végrehajtott költségvetési kiigazítás hatásait. Az eredményekből le lehet szűrni, hogy a kiigazítási kényszerben lévő költségvetési politikának milyen módszereket érdemes választani, ha minél kisebb rövid és hosszú távú áldozattal kívánja megoldani a feladatot.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 02. hétfő, 16:54
-
Találatok: 1661
Lehet, hogy rossz bizottsági ülésre jött a képviselő úr!
Ezt válaszolta Ivanics Ferenc fideszes képviselő Gőgös Zoltánnak, a szocialisták agrárpolitikusának arra a felvetésére, hogy talán érdemes lenne foglalkozni a cukorhoz köthető áfacsalásokkal.
Szó szerint ezt mondta Gőgös:
"Én azt hiszem, azzal is foglalkozni kellene – és talán ez lenne a fontosabb –, hogy miért lett a cukor mondjuk az áfacsalás legnagyobb terepe, amiben, úgy halljuk, kormányhoz közeli cég is keményen érintve van, legalábbis az egyik partnerén keresztül, most voltak letartóztatások. (Ivanics Ferenc: Lehet, hogy rossz bizottsági ülésre jött a képviselő úr!) Nem, de ennek a bizottságnak az is dolga kellene hogy legyen, hogy akkor miért van az, hogy nagyságrendekkel több cukrot exportálunk papíron, mint amennyit gyártunk, azért ezekkel csak kellene foglalkozni – ez nyilván azért van, mert csak papíron exportálnak cégek. Szerintem ez lenne a fontosabb, mert lehet, hogy akkor az árakkal is tudnánk valamit kezdeni."
A felszólalás egy parlamenti vizsgálóbizottság ülésén hangzott el, 2011. november 18-án. A bizottság felállítását két fideszes képviselő, Font Sándor mellett éppen Ivanics Ferenc kezdeményezte.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 02. hétfő, 04:19
-
Találatok: 1404
Tizenhat pontból álló programot hirdetett meg Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke vasárnap Budapesten. A pártelnök tájékoztatása szerint a programot februárban véglegesítik, és további 70-80 ponttal kiegészítik.
Szavai szerint nem akarnak "kompromisszumot az önkénnyel", hanem le akarják győzni, és ezt tisztességes, jogszerű eszközökkel képviselik a kampányban.
Gyurcsány Ferenc az első pontként az európai jövőt említette, közös szándékként jelölte meg az euró bevezetése feltételeinek megteremtését 2018-ig, és 2020-tól a közös valuta bevezetését. Álláspontja szerint Magyarország a hétköznapjaiban osztozó emberek közös hazája, ezért annak lenne választójoga, aki állandó lakhellyel itt él, itt fizet adót, és vállalja döntése következményét.
A pártelnök jelezte: Magyarországon a vallásos meggyőződésnek a legszentebb magánügynek kell lennie. Kiemelte: felmondanák a vatikáni szerződést, megszüntetnék az összes egyházi privilégiumot és az egyházaknak fizetett hitéleti támogatást.
Bővebben ...
