- Részletek
-
Készült: 2014. július 02. szerda, 22:35
-
Találatok: 1836
Az államadósság csökkentésére vonatkozó előírások teljesítése érdekében Magyarországnak pótlólagos költségvetési intézkedéseket kell tennie. Amennyiben ugyanis az adósság nem a megfelelő ütemben csökken, akkor 2015 tavaszán újraindulhat a túlzottdeficit-eljárás - olvasható az Európai Bizottság kedd délután kiadott közleményében, amely a brüsszeli szakértői csoport legutóbbi magyarországi látogatásainak tapasztalatait összegzi.
Az Európai Bizottság szakértői rendszeresen utólag is megvizsgálják azokat az országokat, amelyek korábban külső, uniós mentőcsomagra szorultak. Legutóbb a - 2010-ben véget ért fizetési mérleg - program utólagos (ezúttal már ötödik) felülvizsgálata miatt június 24. és június 27. között jártak Magyarországon a Bizottság illetékesei. Az erről szóló összefoglalót az EB kedd délután tette közzé oldalán.
Ennek legfőbb üzenete az a figyelmeztetés, miszerint a szükséges intézkedések elmaradása esetén a Bizottság kész újraindítani a túlzottdeficit-eljárást 2015 tavaszán.
A forint azonnal gyengüléssel reagált a hír megjelenésére, miután a befektetők megijedtek az Európai Bizottság határozott üzenetétől:
2014.07.01 16:54 Megvan, miért esett a forint
Az előzmények ismeretében nem teljesen váratlan az Európai Bizottság figyelmeztetése, inkább annak határozottsága a meglepő (vagyis, hogy explicite megjelenik a "túlzottdeficit-eljárás újraindítása" kifejezés, erre reagálhattak élesen a befektetők is). A Bizottság szakértői ugyanis egy hónappal ezelőtt adták ki legutóbbi véleményüket, amikor is úgy fogalmaztak, hogy "Magyarország 2015-ben jelentősen megszegheti az államadósság csökkentésére vonatkozó előírásokat, ha nem tesz pótlólagos intézkedéseket".
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 01. kedd, 18:15
-
Találatok: 1999
Egyre nagyobb botrány a kormány Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ellen indított hadjárata. Szorgos sajtómunkások dolgozzák fel oknyomozó riportnak a KEHI-től kapott anyagokat, a civilek meg minden lehetséges fórumon háborognak. De mit lehet ezen nyerni? Sokkal fontosabb ügyeket, amelyek épp most tűnnek el a szemünk elől.
A Heti Válasz című periodika – ez az, a Nyerges Zsolt és Simicska Lajos tulajdonában álló független hetilap, amelynek az előállítási költségeit nagyjából fedezik az államtól érkező hirdetési bevételek – múlt héten újabb szenzációs leleplezést ígért az NCTA ügyében. („Fordulat norvég ügyben – neves világcég igazolja Lázár Jánost”) Az oknyomozó anyag aztán elég soványkára sikerült, mindössze az derült ki belőle, hogy a donorok által megrendelt, és az Ernst&Young által elvégzett audit kifogásolt ugyan a pályáztatás rendszerében néhány elemet, de a folyamatokat alapvetően szabályosnak és transzparensnek találta.
Itt az Ernst & Young jelentése a Norvég Civil Alap átvilágításáról
Kormánypárti sajtóorgánumok után az atlatszo.hu is megkapta az Ernst & Young auditorcég norvég jelentésének végleges tervezét (“final draft”), amelyre hivatkozva a Miniszterelnöki Hivatal sikkasztás gyanúját emleget a Norvég Civil Alapot kezelő szervezetekkel kapcsolatban. A jelentéssel kapcsolatban egymásnak élesen ellentmondó információk jelentek meg a magyar sajtóban, ezért teljes egészében közreadjuk a kapott anyagot. Tovább a teljes cikkre.
Hab a tortán, hogy míg a kormányhadjárat a jelen pályáztatási gyakorlatot támadja, az egész átvilágítás a 2008-2010-es időszakot érintette, és éppen annak tapasztalatai alapján korrigálták a rendszert: muníciónak tehát ehhez a háborúhoz a tanulmány éppen nem megfelelő. Egy dolog viszont elég nyilvánvalóvá vált: szinte biztos, hogy a szerkesztőség az említett tanulmányt az Ökotársnál kutakodó KEHI-től kapta. (Az Ökotárstól nem kérték, az E&Y meg nem adta; marad a KEHI mint a kiszivárogtatás forrása.)
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 30. hétfő, 14:54
-
Találatok: 1950
A magyarok érdeklődése a belpolitika mindennapos ügyei iránt mostanában növekedett meg, állítja a német RTL-csoport Délkelet-Európárt felelős regionális igazgatója, aki szerint nem igaz, hogy a Magyar RTL Klub hírműsorai csak azért kezdtek el foglalkozni a kormány számára kínos ügyekkel, mert bejött a reklámadó. A magyar származású Andreas Rudas szerint az eltúlzott reklámadó egyaránt sújtja az üzleti életet, a magyar gazdaságot és a sajtószabadságot. Az RTL-csoport nemzetközi bírósághoz fordul, de a híradók tematikája akkor sem változik, ha a reklámadót visszavonják.
hvg.hu: A végén ki fog vonulni Magyarországról az RTL-csoport?
Andreas Rudas: 5-600 embernek adunk munkát Magyarországon. Hatalmas pénzeket ruháztunk be, hogy felépítsünk egy tévécsatornát és egy magyar médiacsoportot, amely bizonyíthatóan magyar emberek millióinak nyerte el a tetszését, és piacvezetővé vált. Gondolja, hogy egy törvény miatt hagyjuk megsemmisülni ezt a rengeteg erőfeszítést, amit ezzel a nagyszerű, kreatív csapattal végigcsináltunk?
hvg.hu: De azért elképzelhető, hogy az RTL a legvégén, amennyiben folytatódik ez a „háború”, Magyarország elhagyására kényszerül?
A. R.: Ezt nem tudom elképzelni. Ez az ügy messze túlmutat mindenféle vállalati kihíváson. Nem pénzkérdés, ami kockán forog. Az egész magyar gazdaságra hatással lehet, ha egy ilyen törvény fennmarad. Precedens nélküli, hogy a bevételek negyven százalékát elvonhatják adó címén egy cégtől.
hvg.hu: A kormány arra hivatkozik, hogy az extraprofitot akarja megadóztatni, miután 17 éven át, mint állítják, önök szuper jól kerestek.
A. R.: Az RTL-csoport az 1997 óta itt megkeresett pénzének nagyon jelentős részét ismét Magyarországon fektette be, amikor 2011-ben megvásárolta a kábelcsatornákat és utána például elindította az RTL II-t. Természetesen ez a 2011-es befektetés még egyáltalán nem térült meg, sőt, a magyar gazdaság ezekben az években csak nagyon szerény nyereséggel való működést tesz lehetővé.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 30. hétfő, 01:22
-
Találatok: 1785
Csókoltatom az Axel Springer menedzsmentjét, hogy a Népszabadság feláldozása árán sikerült megszerezniük az engedélyt a két cég fúziójához.
A Népszabadságot a Vienna Capital Partners nevű kamu sajtócég, magyarul az Axel Springer és a Ringier strómanja készül eltüntetni. A Népszava megszüntetésén pedig az ugyancsak kamu svájci tulajdonos, a TGD Intermedia SA, magyarul az MSZP, még magyarabbul Puch elvtárs fáradozik, aki oly láng lelkű baloldali a lelkem, hogy nem hajlandó a Népszava kiadási jogáról, de még a logójáról se lemondani, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön, ha már eddig illetékes elvtárs, vagyis az ő kezében, igazán jó helyen volt. Oly annyira, hogy immár a csőd szélén áll a 140 éves hungarikum, mert hogy ez is hungarikum, bas??on meg Orbán Viktor száz hungarikum magyar óriás nyulat, vagy egy ugyancsak hungarikum mangalica kocát, mindjárt az után, hogy lesz?pta Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint 10 milliárd euróért.
A Népszava nem szerepel a hungarikumok hivatalos listáján, mert nem fér be a csabai- és a gyulai kolbász, valamint a gönci barackpálinka és a hajdúsági torma előkelő társaságába, és immár Simicska Lajos is leszarja, vagyis nem hirdet többet a lapban, mivel Orbán Viktor megtiltotta neki. Németh Péter és a lap összes újságírója felvághatja az ereit, ami sem Orbánt, de Puch Lászlót sem fogja meghatni. Simicska felhagy a hirdetéssel a Népszavában, Puch László pedig szarik átadni a lap munkatársainak a kiadási jogot és a Népszava logóját, amit a svájci postafiók cég, vagyis ő maga birtokol az MSZP nevében. Nem teszi, nehogy kiderüljön, a Népszava képes függetlenül, ne adj isten rentábilisan működni, ami maga az MSZP szembeköpése lenne fényes nappal, nem beszélve a svájci postafiókcég arcul csapásáról, ami mindennek a teteje, vagy még inkább a legalja, egészen mélyre csúszás lenne, a tízes skálán, mindjárt az egyesre, pedig azt lehetett gondolni, hogy a gödör legalját már akkor elérték a szocialisták – midőn finanszírozás hiányában, de ettől függetlenül is teljesen normálisan és jogszerűen a Népszava is elfogadta a Közgép hirdetési megrendelését, pont ahogy a Népszabadság is tette -, rárontottak a lapra és közleményben követelték a szerkesztőségtől „a szocialista napilap” törlését a fejlécből. / gepnarancs
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 29. vasárnap, 03:19
-
Találatok: 2260
Hadházy Ákos szekszárdi önkormányzati képviselő szerint egyértelmű, hogy a kormánypártokkal jó kapcsolatban lévő cégek a vámszedői az Öveges-programnak.
Hadházy 2010-ben fideszesként jutott be a képviselő-testületbe, de tavaly kilépett pártjából, mert azt tapasztalta, hogy Szekszárd fideszes polgármestere, Horváth István és a városvezető köre döntötte el, ki kaphat trafikot Tolnában. Állítását egy hangfelvétellel is bizonyította az állatorvosként dolgozó városatya.
A trafikmutyit leleplező, s immár az LMP-ben politizáló Hadházy most az Öveges-program pazarlásaira hívja fel a figyelmet, s úgy véli, hogy a program meghívásos pályázatairól döntő grémiumok tagjai hűtlen kezelést követtek el, ezért büntetőfeljelentést tett. A legendás fizikusról, Öveges Józsefről elnevezett program a természettudományi tantárgyak iskolai oktatásának feltételeit javítja. Ennek keretében 44 vidéki és 8 fővárosi tanintézmény jutott és jut korszerű tanteremhez. Erre a kormány 14 milliárd forintot szán, alapvetően uniós forrásból.
Szekszárdon az I. Béla gimnázium 314 millió forintért kapott jól felszerelt, 150 négyzetméteres tantermet idén márciusban. Hadházy sokallta a beruházás összegét, s utánanézett, mi nyomta fel ennyire az árat. Kiderült, hogy maga az építkezés és a speciális bútorok 45 millióba kerültek – Hadházy szerint ezek a munkák nem lettek túlszámlázva. A pénz a terem okán felmerülő járulékos költségekre folyt el, mondja a képviselő.
Más városokban is felfigyeltek már az Öveges-program Hadházy által kifogásolt elemeire
Például közbeszerzési tanácsadásra 6,3 milliót költöttek, a pedagógiai szakmai koncepció kidolgozására meg 6,5 milliót. A terem 2 intelligens táblája, a 40 fős szavazórendszer, egy projektor és négy laptop 14,1 millióba került. Az a szoftver, ami a terem foglalását és kihasználtságát regisztrálja, 12,6 milliót, a digitális tananyag 19,6 milliót kóstált. Hadházy leginkább azon lepődött meg, hogy a terem nyilvánosság előtti bemutatására 12,6 millióért szerződött a nyertes pályázó.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 28. szombat, 19:33
-
Találatok: 1810
Felöltötte harci rosszmodorát, felcsatolta sportszárát, zsebrevágta azt a két dolgos kezét (Szent Jobb és Szent Bal – kanyarba se vagy Szentpisti!) – csatába indult, legyakni Brüsszelt Viktor, Isten Bunkaja. Elemében volt, hiszen számára a harc maga az élet, ő kora gyermekkorától erre szocializálódott, már a kőbölcsőben is, melyet gondos édesapja faragott a kis Vityesznek a fejével próbálta széttörni a korlátokat, ettől lett az orra is csámpás, de sajnos nem sikerült, a maradandó károsodás nem a kőbölcsőben keletkezett.
Hogy miből gondolja, hogy neki állandóan széllel szemben kell megpróbálnia pisilni, az maga a nagy talány, hiszen már kötésig jár a kudarcokban.
Gondolom, hogy itthon ő fújja a passzátszelet, ebből arra a következtetésre jutott, hogy a nemzetközi színtéren is neki kell meghatároznia a követendő magatartásokat.
Minden jel szerint tévedett, pedig csókot lehelt az angol miniszterelnök ánuszrózsájára, beszippantva annak bódító illatát, és mégis.
Illetve mégsem, mert elszabta a dolgot, rosszul mérte fel az erőviszonyokat.
Azt gondolta, hogy David Cameron olyan erős az Unióban, mint ő Magyarországon, de megdöbbentő módon ez a vélekedése nem jött be, Cameron egyedül maradt, mint Don Quijote, így Sancho Panzára sem várt valami nagy diadal a szélmalom tövében.
Ő azt hiszi, hogy az Unió ellen harcol, de téved – ő a történelemmel folytat éppen vesztes csatát, hogy a csatában betöltött szerepét most hadd ne cizelláljam, mindenesetre nem ő a hadak vezére, de még csak annak sisakhordozója sem.
Az alapvita ugyanis arról szól, hogy merre tartson az Unió.
Két verzió van, az egyik államok laza szövetsége, a másik út egy Európai Egyesült Államok felé vezet.
A Nemzet Pucája az első felfogást támogatja, az ő Uniós modellje szerint az Unió szedje be a tagországoktól a pénzeket, majd ossza vissza - legfőképpen Magyarországnak, de a pénzek elköltésébe ne szóljon bele, ne ellenőrizzen semmit és legfőképpen ne pofázzon bele abba, hogy ő mit csinál bánatos népével, vagy mit nem.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 27. péntek, 16:49
-
Találatok: 1820
Új front nyílt norvég ügyben: már nem az LMP-barátság a baj, hanem a sikkasztás. - A hivatkozott dokumentum azonban épp ellenkező megállapítással ér véget, mint amit a kormány állít. - Érdekes, hogy a kiszivárgott dokumentumot az Ökotárs a Kehinek adta át, de a Heti Válaszban tűnt fel.
Míg a kormány azt állítja, hogy a Norvég Alapnál hamarosan akár sikkasztási ügyre is bukkanhatnak, a Norvég Alap dokumentumaiból úgy tűnik: a kormány részinformációkkal, csúsztatással operál. Lázárék pénteken az alap korábbi működését elemző tanulmány miatt hívtak össze sajtótájékoztatót. A dokumentum konklúziója azonban éppen ellentétes azzal, ami a sajtótájékoztatón elhangzott: az alap eszerint pénzügyileg és technikailag is szabályosan működik.
Csepreghy Nándor norvégügyi megbízott pénteken baljós bejelentést tett:
„A sajtóban megjelent információk alapján – ami egy Ernst & Youngnál megrendelt vizsgálaton alapul –, az mondható el, hogy a Norvég Alap forrásainak elosztásánál nem biztosított a bíráló bizottságok függetlensége, hogy ugyanazok a szervezetek és személyek döntenek a pénzek elosztásáról, mint akik a felhasználói is ezeknek a pénzeknek, hogy utólag nyúltak bele a pályázók pontszámaiba, mindenféle indoklás nélkül, és hogy sok esetben az alacsonyabb pontszámot elért szervezetek nyertek a magasabb pontszámot elértekkel szemben.
Csepreghy kilátásba helyezte, hogy sikkasztás gyanújával nyomozást indíthatnak a szervezet ellen.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 26. csütörtök, 20:14
-
Találatok: 1750
Seszták Miklós fejlesztési miniszter lemondását követeli négy ellenzéki párt is, miután az Index megírta, hogy a 2000-es évek elején több száz gyanús, néhány éven belül fantomizálódott vállalkozás alapításában vett részt ügyvédként.
- Néhány kisvárdai címre összesen legalább 700 betéti társaságot jelentettek be 2001 és 2003 között.
- Minden céget orosz vagy ukrán állampolgárok nevére jegyeztek be.
- A cégalapításokat kisvárdai ügyvédként Seszták Miklós végezte.
- Kifizetetlen közterheik, törvénytelen és követhetetlen tevékenységük miatt a cégbíróság azóta gyakorlatilag az összes céget felszámoltatta
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a párt "felszólítja Seszták Miklóst, hogy mint kamuminiszter, azonnal távozzon a kormányból!" Még akkor is ezt követelik, ha nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormány "maffiaszerű működésének" egyik törvényszerű velejárója, hogy "ilyen alakok, akik gazemberség gyanújába keveredhetnek, miniszteri posztot kaphatnak". A DK kíváncsi arra, hogy mennyi közpénz veszett el a cégek alapítása, illetve megszüntetése kapcsán. Az Orbán-rezsim álljon elő a pontos adatokkal, az adóhatóság mutassa meg, hogy mennyi pénz veszett el! - szólított fel.
Gréczy Zsolt közölte: Seszták Miklósnak a 2013-as vagyonnyilatkozata alapján öt lakása és 170 millió forintos megtakarítása van. A DK él azzal a gyanúperrel, hogy "akár összefüggés is lehet a cégalapítási láz és a vagyonosodás között".
Lemondásra szólítja fel Seszták Miklóst az Együtt-PM is. Szelényi Zsuzsanna, a szövetség elnökségi tagja szerint a kormány új tagja erkölcstelen és hiteltelen, az Együtt-PM számára pedig elfogadhatatlan, hogy ilyen ember vezesse azt a tárcát, amelyik ezermilliárdos nagyságrendű uniós források elosztásáért felel.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 26. csütörtök, 05:58
-
Találatok: 2200
Mosdatják a szerecsent, de valahogy egy istennek sem akar kifehéredni, pedig már hónapok óta hipóban üldögél szegény. A Nagy Kérdés: Van-e hatástanulmány Paksról?
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter kijelentette, hogy van hatástanulmány Paks 2-ről, és közzétettek minden, a nyilvánosságra tartozó információt, amely nem sérti a közérdeket. Arról is beszélt, hogy Paks 2 nem fog drágábban termelni, sőt kimutatásaik szerint az egyik legolcsóbb energiaforrás lesz.
Vegyük szépen sorra a kijelentés részeit, melyet ha beledobnánk a gépbe, amelyik kiszűri a semmitmondást és a mellédumálást, akkor a gép sokat zakatolna, majd a kiömlőnyíláson egy kissé büdös, pépes barna massza kerülne napvilágra. Azt mondja a miniszter, hogy közzétettek minden, a nyilvánosságra tartozó információt, meg, hogy van hatástanulmány. Nosza, hát ide vele, mondaná a gyanútlan érdeklődő, de nemoda, Buda! Az éppúgy nem tartozik a nyilvánosságra, mint ahogy az sem, hogy ki volt Lázár útitársa vagy útitársnője a diákszállón, ahol milliókért töltötték az időt, ellenben a trükk ott bevált, a háromból kettőnek tudhatjuk a nevét…
Itt is megtudhatjuk, hogy két új blokk épül, Pakson, ehhez kölcsönt veszünk fel. Mindössze azt nem tudjuk, hogy mennyi lesz a végszámla összege, a hitel mennyivel növeli a gdp-arányos eladósodottságot, mennyit is kell akkor az országnak önerőből kifizetni, olvashatták-e a parlamenti képviselők a hatástanulmányt, vagy csak hasraütéssel döntöttek? Azt sem tudjuk, hogy a paksi beruházást csomagban tárgyaltuk-e a gázárakkal, hogy ettől most olcsóbb lesz a gáz vagy drágább, és hogy van-e titkos záradéka az Orbán-Putyin paktumnak, például a kivitelezők kiválasztására vonatkozólag? Jár az ember agya, mint egy közgép, de rá kell jönnie: tulajdonképpen semmi érdemi információ nem tartozik rá.
Bővebben ...
