Hírek

Gyerekkatonákat képeznek Magyarországon

Katonai tábor működik a fővárostól alig néhány kilométerre, ahol tizenéves gyerekek kóstolnak bele a háborúba, ha akarnak, ha nem.

Egy spanyol fotós, Oriol Segon Torra egy hetet töltött együtt a tíz és tizenöt év közötti fiúkkal Mogyoródon, a körülmények pedig olyanok voltak, mintha háborúba készülnének – írja a CNN. Volt, aki érdeklődést mutatott a katonai lét iránt, azért jelentkezett, míg másokat a szülők küldtek el, a gyerek akarata ellenére. A fotós megjegyzi, igen magas azoknak a „táborozóknak” a száma, akiknek a szülei erős nacionalista kötődéssel rendelkeznek, ezért küldtél el gyereküket.

A résztvevőket a magyar honvédség aktív tagjai képzik ki, az egyenruha és a gépfegyver is ugyanaz, mint amit a „nagyok”, a valódi katonák használnak. A különbség csupán annyi, hogy nem éles lőszerrel, hanem vaktölténnyel gyakorlatoznak.

Az egyhetes kiképzés során a gyerekek sátorokban laknak, ötkor kötelező ébresztő, közelharc, ismerkedés a fegyverekkel és a háborús szimuláció is a program része. De az sem ritka, hogy alvás nélkül töltik az éjszakát, kötelező virrasztással. Mint az igazi háborúban

A fotós elmondta, azután döntött úgy, hogy felkeresi a tábort, hogy látta Fabrice Dimier fotósorozatát Putyin gyerekkatonáiról. Ő is be akart mutatni egy ilyen tábort, a saját szemszögéből. „Az motivált, hogy megpróbáljam megérteni a megérthetetlent, itt vannak ezek a gyerekek, gyanútlan ideérkeznek, de az egy hét alatt sokaknak megváltozik a személyisége” – mesélte Segon Torra.

Bővebben ...

Mi lesz, ha győzünk? – Zavargásoktól tartanak a baloldalon

Mit kezdenek a hatalommal a baloldali pártok, ha mégis ők győznek április 6-án? Olcsóbb lesz-e a hús, meg tudják-e menteni a devizahiteleseket, erős lesz-e a forint? Mi lesz, ha ismét zavargások lesznek, kézben tudják-e tartani a 45 ezres rendőrséget? Ezek a kérdések foglalkoztatják azt az MSZP-n belüli csoportot, amely az első 100 napos kormányzásra való felkészülést szorgalmazza. A kör tagjai bevallottan árnyékkormányt szeretnének létrehozni, de a döntés természetesen a pártelnöké. Közben Mesterházy Attila körül már több mint egy éve működik egy titokzatos jogászokból álló kör, ők a kétharmados törvényeket nézték át, illetve „átvilágították” a jelenlegi hivatali apparátust.

„Itt ismét tele lesz a Kossuth tér, lesz kordon, tüntetés, kukagyújtás, minden nemzeti ünnepet szét akarnak majd verni. (…) Kialakul a káosz, amit nem tud politikailag, gazdaságilag és jogilag kezelni a kormányzó többség. Ez pedig előrevetíti a döntésképtelenség képét is. Márpedig az emberek nem szeretik a döntésképtelen kormányt” – fejtegette az MSZP elnöke, a legrosszabb esetben milyen helyzettel kell szembenéznie a pártjának választási győzelem esetén. Az interjúiban rendszerint visszafogott, kimért Mesterházy Attila tavaly júniusban meglepő nyíltsággal beszélt arról egy értelmiségi klubban, hogy mitől tartanak kormányra kerülésük esetén. (A beszélgetés írott változatát a Mozgó Világ című hetilap közölte – a szerk.)

Nem Mesterházy az egyetlen, aki szerint minden eshetőségre fel kell készülni, és nemcsak szakmai programokat, többéves terveket, hanem a várható politikai helyzetekre is többféle forgatókönyvet kell kidolgozni. Egy a baloldali szervezetek közötti egyeztetésre rálátó forrás szerint az MSZP-ben folyamatos tanácskozás zajlik arról is, hogy kormányra kerülés esetén milyen sürgős gazdaságpolitikai, költségvetési döntéseket kell meghozni, és erre ki a legalkalmasabb személy. A Demokratikus Koalíció egyik vezető politikusa pedig elmondta, ők még azt is „végignézték”, ha tüntetések indulnának az új kormány ellen (márpedig ebben ő is biztos, mint mondta lapunknak, „a választások idejére biztosan vidékre menekíti a családját”), akkor mely rendőrségi vezetőkre lehetne számítani a rend fenntartásában. A tavaly júniusi beszélgetésen – melyen magukat baloldalinak való értelmiségiek, szociológusok, újságírók vettek részt – Mesterházy azt fejtegette, szerinte Orbán veresége esetén nem engedné ki a kezéből a Fidesz irányítását, ezért a párton belüli feszültségeket a kormányellenes hangulat keltésével vezetné le.

Bővebben ...

Tisztelt Nagyon Hülye Választópolgár!

Terjed egy szöveg az interneten. Szerzője – számunkra legalábbis, – ismeretlen. Pedig, valaki írta, mert szellemes és a lényegről szól. A címet mi adtuk, a többi az eredeti szerző műve.

Tisztelt Nagyon Hülye Választópolgár!

Fideszes aktivistánk a közeljövőben felkeresi Önt, hogy adja nekünk a támogató aláírását.

 

Ön most nagyon fontos nekünk.

 

Már nem tekintjük Önt panel prolinak, vidéki bunkónak, nyuggernek, szellemi homlesznek.

 

Már abban sem hiszünk, hogy csak az Ön generációjának kihalásával teremthető meg a modern társadalom Magyarországon. Magyarnak tartjuk akkor is, ha nem ránk szavazott, sőt akkor is, ha nem lép be a Magyar Csapatba.

 

Felejtse el a sértéseket, mi is elfeledtük, hogy mivel sértegettük Önt, Tisztelt Választó, mert most szükségünk van az együttműködésére. Folytatni akarjuk a nagyszerű kormányzásunkat.

 

Továbbra is trafikot, földet, kaszinót, állami állást adunk a haveroknak.

 

Dúsgazdaggá tesszük a barátokat. Számolatlanul osszuk a lóvét a szövetségeseinknek.

 

Beteljesítjük Viktorunk nagy álmát. Minden fideszes polgármester kap egy böhöm nagy stadiont, Ön pedig ingyenjegyet a meccsekre...

Bővebben ...

Paks II. : valamit nagyon másképp tud a kormány, mint az EU

Bár a magyar kormány állítása szerint a paksi bővítésről szóló államközi szerződés ügyében mindenről tájékoztatták előzetesen az Európai Bizottságot, és a testület nem jelezte, hogy bármilyen kifogása lenne, a bizottság szóvivője a hvg.hu-val közölte: "hamarosan" vizsgálatot indítanak. Szerdán Martonyi János Berlinben tárgyal, ahol Ukrajna mellett Paks ügye is terítékre kerülhet. Noha nagyobb diplomáciai szélviharra a választások előtt várhatóan nem kell a kormánynak felkészülnie, az oroszokkal kötött deal több forrásunk szerint komolyan sérti az uniós érdekeket.

Porszem kerülhetett a kommunikációba a magyar kormány és az Európai Bizottság között Paks ügyében. Legalábbis a kormányban úgy tudják, nem indul vizsgálat amiatt, hogy Orbán Viktor nyilvános pályázatot nélkülözve állapodott meg Oroszországgal a két új blokk felépítéséről. Lázár János korábban már beszélt arról: a kormány 30 nappal az egyezmény megkötését megelőzően három alkalommal is tájékoztatást adott az Európai Bizottságnak a tervezett beruházásról, és semmilyen észrevétel nem érkezett hozzájuk, nem volt szó arról, hogy vizsgálat indulna. A kormányzati kommunikációs államtitkárságon megerősítették Lázár János információit a hvg.hu-nak.

Ehhez képest kérdésünkre az Európai Bizottságtól teljesen más információ érkezett. "Hamarosan szakértőkkel vizsgáltatja meg a paksi bővítésről kötött egyezmény közbeszerzési vonatkozásait az Európai Bizottság" – közölte megkeresésünkre Chantal Hughes szóvivő, hozzátéve: „ahogy mindig, a bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a megfelelő versenyeztetési irányelvek alkalmazásának, hiszen ezek az EU gazdaságpolitikájának alapját jelentik”. Az Energetikai Biztosságtól szintén olyan információink vannak, hogy lesz vizsgálat a pályáztatás elmaradása miatt. Ugyanakkor bizottsági forrásaink hangsúlyozták, hogy mivel eddig nem kaptak érdemi információkat a beruházásról, arról sem mondhatnak semmit, mi lehet a vizsgálat kimenetele. Úgy tudjuk, a vizsgálat közeli megindulása meglepetést okozott a kormányban is, mert ott arra számítottak, hogy Brüsszel csak a munkálatok konkrét megkezdésekor vizsgálja majd, közbeszerzés útján választják-e ki a kivitelezőket./ Kósa András - Orosz Márta

Bővebben ...

Simon Gábor: egy karrier vége

Távoznia kell minden pártfunkciójából és szinte bizonyosan nem lesz sem egyéni, sem listás képviselőjelölt sem a szocialista Simon Gábor, miután kiderült: közel negyedmilliárd forintnyi „eltitkolt” megtakarítást parkoltat egy ausztriai bankszámlán.

Az MSZP elnökhelyettesének várhatóan le kell mondania mind az országgyűlési képviselői mandátumáról, a fogyasztóvédelmi bizottság élén betöltött posztjáról és a pártban viselt tisztségeiről is; legalábbis erről számoltak be nem hivatalos forrásaink. Az ügy kezelését az mindenképpen nehezíti, hogy Mesterházy Attila pártelnök (többek között Tóbiás József frakcióigazgató és Horváth Csaba főpolgármester-jelölt társaságában) éppen az Egyesült Államokban tartózkodik, a Jókai utcai központban pedig jelenleg épp Simon lenne a „rangidős tiszt”. Ugyanakkor forrásaink megerősítették, hogy Mesterházy telefonon beszélt a politikussal és egyértelművé tette a párt elvárásait vele szemben, a pártvezetés tagjai közül pedig Gúr Nándor alelnök és több elnökségi tag beszél személyesen az érintettel. Hivatalos döntés és közlés még nincs; úgy tudni, hogy Simon Gábor várhatóan egy közleményben fogja bejelenteni a döntést.

A politikus eltitkolt számláiról a Magyar Nemzet közölt cikket. Néhány nappal ezelőtt még csak egy „ismert szocialista” politikusról szóltak a tudósításaik és „állítólagos megtakarításokról” írtak (ez is elég volt a Fidesz politikusai számára, hogy azonnali vizsgálatot követeljenek az MSZP elnökétől), Simon Gábor nevét és a pontos adatokat csak kedden hozták nyilvánosságra. Eszerint a volt államtitkár 2008 januárjában nyitott értékpapírszámlákat, amelyeken félmillió eurót és csaknem kétszázezer dollárt helyezett el.

Ezeket az összegeket később bankbetétekbe és értékpapírokba fektette, a számla egyenlege tavaly októberben elérte a hétszázhetvenezer eurót, ami nagyjából negyedmilliárd forintot jelent. A Magyar Nemzet cikke szerint Simon az osztrák pénzintézetnek úgy nyilatkozott, hogy a vagyon többek között egy cég, valamint egy budapesti ingatlan eladásából származott.

Bővebben ...

„Orbán stratégiai hibát követett el” – kifakadt a kormányfő lengyel életrajzírója

„Orbán Viktor stratégiai hibát követett el” – így kommentálta saját blogján Igor Janke, Orbán lengyel önéletrajzírója a miniszterelnök és Vlagyimir Putyin megállapodását a paksi atomerőmű bővítéséről.

Az Orbánról Lengyelországban könyvet is megjelentető újságíró rendszeresen publikál magyar témákban, és általában a miniszterelnök, illetve a kormány politikájáról elismeréssel ír. Orbán és Putyin megállapodásával a paksi atomerőmű bővítéséről azonban kritikusan nyilatkozott, mikor azt mondta: „Orbán Viktor stratégiai hibát követett el”. Ezután még hozzátette: „Sajnálom, hogy ezt kell írnom, de őszintének kell lennem magammal.”

Janke Twitter-bejegyzése nyomán, miszerint „Orbán Lengyelország és Közép-Európa érdekei ellen játszott” a paksi paktum megkötésével, kisebb vita is kialakult az oldalon. Pawel Zalewski kormánypárti európai parlamenti képviselő élesen fogalmazott:

„Orbán a populizmus és a nacionalizmus eszközeivel összettöri Közép-Európát. Berlin után megy, közben megadja magát Oroszországnak.”

Az egyik lengyel politikai elemző intézet, a Keleti Tanulmányok Központja igazgatóhelyettese, Adam Eberhardt szerint Putyin ajánlata „elég előnyös Orbánnak, csak ő másképp észleli az érdekeket és a fenyegetéseket, mint mi”. „Magyarországnak kockázatos, a régiónak előnytelen” – tette hozzá egy későbbi bejegyzésben.

Bővebben ...

Orbán hosszan tudja sorolni fantasztikus sikereit

Az "előttünk álló feladatokról" tartott napirend előtt (kampány)beszédet Orbán Viktor. Ahogy azt felszólalásának címéből sejteni lehetett, a miniszterelnök rendes kampánybeszédet mondott a parlamentben és megígérte, hogy megvédi az országot a brüsszeli multiktól, bankároktól és bürokratáktól.

A Parlament alsóházi üléstermének átalakítása miatt – a következő ciklusban jelentősen lecsökken a képviselők száma, ezért kell az ülőhelyeket is csökkenteni – ezúttal az Országgyűlés felsőházi termében zajlott az idei első plenáris ülés. A tanácskozás Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött.

A kormányfő nem a helyéről, hanem a pulpitusról kezdte meg „Az előttünk álló feladatokról” címet viselő beszédét. Miután elült a tapsvihar és Orbán megköszönte a provokációt (a fideszesek tapsoltak, hogy elnyomják egy korábbi, atomenergia-ellenes Orbán-beszéd hangjait, amit a szocialisták kezdtek lejátszani) többek között azt mondta: a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményeképpen elkészült az a partnerségi megállapodás, amely részletezi a gazdasági együttműködést a következő hét évre. A kormányfő elmondta azt is, hogy a magyar kormány államközi megállapodást kötött az oroszokkal, ezt – mint ahogyan az alkotmányos demokráciákban szokás – az Országgyűlésnek kell majd jóváhagynia.

... Nem ijedünk meg senkitől

Orbán szerint az elmúlt négy évben nemzeti egységet hoztak létre, ez többek között a Brüsszel és a multinacionális cégek által indított támadások visszaszorításában is megmutatkozott. „A megújult Magyarország már nem ijed meg senkitől” – tette egyértelművé.

Bővebben ...

Nagyot gurított a Magyar Nemzet oknyomozó élcsapata

Egyszer én is szeretnék elérni a csúcsra, ahol a nemzetes támadó ék tanyázik. Nem lesz könnyű az odavezető út. A mai számba lehozták ugyanis a

világegyetem valaha készült legtökéletesebb cikkét.

Nagyon szeretném név szerint is kiemelni a szerzőt, de a mai cikkét pont nem írta alá. Persze ez teljesen érthető, mert ha az ellenségei megtudnák, hogy kiről van szó, akkor az élete egészen biztosan veszélybe kerülne. Valószínűleg így is elég sokat kockáztattak a Nemzetnél, hogy ezt a sztori kiássák, és nyilvánosságra hozzák. Ha ennek a leleplezésnek a súlya alatt nem roppan össze végérvényesen a magyar baloldal, akkor soha. A lényeg röviden:

  • “Bűnös”
  • “Százmilliók”
  • “Egy vezető szocialista”
  • “?”
  • “Állítólag”
  • “Lehet”
  • “Feltehetően”
  • “Gyanúját vetheti fel”

A kiemelkedő újságírói teljesítményért gratulálunk! Csattanós válasz ez azoknak, akik leszólják a jobboldali sajtót.

Na jó, nem csigázom önöket tovább.

Bővebben ...

Nagy N. Péter: A Fidesz-trükk

Trükkök százairól beszélt annak idején Gyurcsány Ferenc, és arról, hogy másfél évig a kormányzás látszatát kívánták kelteni. A Fidesz elnöke majdan azt mondhatja: egyetlen nagy trükkel kormányoztunk. A népnek kínált látványos jótéteményeket mindig a következő ciklusok kormányainak költségére osztják, nekik, a folyó költségvetésnek szinte semmibe nem kerültek. Sőt. Ez a trükk.

Az első Orbán-kormány állami lakástámogatási rendszere 2000-től napjainkig majd 2000 milliárd forintjába került az államnak. Ebből a Fidesz-kormány alig fizetett. Első ciklusukban 37 ezer köttetett a nagyvonalú szerződésből, 230 ezer pedig utána, már az MSZP–SZDSZ-kormány idején, kényszerpályán. A költségvetés még tavalyelőtt, amikor lakás már alig épült is, 67 milliárdot fizetett erre az ötletre, miközben 2009 óta már nem lehet ilyen szerződést kötni.

A magánnyugdíj rendszerének felszámolása ugyanezzel a logikával működik. Nemcsak beforgatták a költségvetésbe az eddig félretett 3000 milliárd forintot, de mentesítették az államot – 2011-es szám – az évi 370 milliárd forint kompenzáció befizetésétől. Ezt is elköltötték, de fizetni miatta majd sokára kell. Akkor sokat és folyamatosan.

Kornai János még 2011-ben értékelte ezt a mentalitást a lapunkban megjelent Számvetés című cikkében: nem törődnek azzal, „hogyan alakul majd a távolabbi jövendőben az állami nyugdíjkassza (...), amikor már hosszabb lesz az életkor, tovább csökken az aktív népesség és nő a nyugdíjra jogosultak részaránya. Más példákat is hozhatnék (...), amelyben az állami gazdaságpolitika a mai tennivaló elhalasztását, a jövő nemzedékre való áthárítását választja, ahelyett, hogy megpróbálná a terheket arányosan felosztani a nemzedékek között.”

Bővebben ...