Egy vállalkozó, aki tisztességesen elvégzi a munkát, úgy viszi el a 25 millió alatti zárt közbeszerzéseket, hogy 40-50 százalékot vissza kell osztania a minisztériumnak, és ez nem egyedi eset. Többször a projektre szánt pénz 80 százaléka vándorolt a korrupt vezetők zsebébe. Már az is elképesztő, hogy az adóhatóság a csúcsvezetők irányításával képes cégek ellen menni – mondja Jancsics Dávid.
A New Yorkban dolgozó korrupciókutató azt mondja, ha a kitiltási botrányt elaltatják, akkor a rendszer simán beállhat egy dél-amerikai típusú, félautoriter működésre. Több száz korrupciós esetet lehet összegyűjteni mindössze néhány havi kérdezősködéssel. Interjú.
hvg.hu: A kitiltási botrányról a napokban azt írta, két amerikai cég panaszolta be az Egyesült Államokban a magyar hatóságokat, mert a magyar kormányhoz közel álló szereplők megzsarolták őket, és kenőpénzt követeltek tőlük. Ez egy egyedi eset volt, vagy a kutatásai során már találkozott hasonlókkal az elmúlt években?
Jancsics Dávid: Azt gyanítom, hogy ez nem egy egyedi jelenség, és a módszer sem új, inkább egy intézményesült mintázatról lehet szó. A korrupciós esetekről készített interjúim alapján tudok olyan sikeres – nem nemzetközi – magyarországi cégekről, ahol nagyon hasonló zsarolásos módszerekkel próbáltak megszerezni cégrészesedéseket vagy cégeket. Az interjúalanyok olyan történeteket meséltek, hogy ha az illető nem volt hajlandó kötélnek állni, akkor kapott egy óriási inkasszót a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), még akkor is, ha nem volt jogalap rá. Egy ilyen eljárásban hónapokba vagy akár évekbe telik míg a cég tisztázza magát, és addig gyakorlatilag fizetésképtelen, mivel nem rendelkezhet az inkasszózott összeg felett.
hvg.hu: Hány ilyen esettel találkozott, amikor az interjúkat készítette?
J. D.: Nagyon sokan mesélnek ilyeneket, de nem akarok számot mondani. Ez egy létező jelenség, de nem tudom, mennyire elterjedt, mert mérhetetlen. Ez egy titkos műfaj, mindenki óriási konspirációban dolgozik, még a kis információmorzsákat is nehéz kiszedni az emberekből. Viszont az, hogy hány ilyen eset van, már nem is a legfontosabb kérdés, ha tényleg lehetséges, hogy a NAV a csúcsvezetők irányításával képes cégek ellen menni. Az önmagában brutális lehetőség, ha a NAV-ot lehet erre használni. Azt jelenti, hogy az államot egészen magas szinten teljesen behálózza a korrupció, és ha egy ilyen eset megtörténik, azután már jó eséllyel akárhányszor megtörténhet.
hvg.hu: Mégis, hány korrupciós történetről tud?
J. D.: Nagyon sokról, százas nagyságrendű számot kellene mondanom, ha összeszámolnám. Valahol száz és kétszáz között lenne a végeredmény. Persze ezek között vannak kis korrupciós esetek, a rendőr vagy a parkolóőr megkenése, és vannak egészen nagyok, komoly, milliárdos projektek.
hvg.hu: Hány év kellett a több száz eset összegyűjtéséhez?
J. D.: Nagyjából négy-öt éve kutatom ezt a területet, de ez néhány havi intenzív terepmunka eredménye, 2011-ben készítettem az utolsó interjúmat. Ha otthon kutatnék, és lenne pénz rá, brutális mennyiségű empirikus anyagot lehetne gyűjteni.
A kormány adótörvény módosításai közül a netadóval sikerült a legnagyobb felháborodást keltenie, pedig brutális adóemelést kap a cafeteria is, és a házi pálinkafőzés adómentessége is a múlté lesz jövőre. Ráadásként különadót vetnek ki a befektetési alapokra, míg bizonytalansági tényezőként megjelennek a helyi adók is.
Kedden kerülnek az Országgyűlés elé a sokat vitatott adótörvények, amelyeket múlt héten kedden jelentett be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. (Az adótörvények bejelentéséről részletesebben itt olvashat.) A 2015-ös adócsomag eddig legtöbbet támadott módosítási javaslata az un. internetadó bevezetése. Az adóteher hírére évek óta először voltak komolyabb tömegmegmozdulások Budapesten, vasárnap az esti órákban több tízezren tüntettek az internetadó ellen. A megmozdulás egyik szervezője, Gulyás Balázs a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt kijelentette: 48 órát adnak a kormánynak, ha addig nem vonják vissza az internetadót, kedden este hatkor újra megmozdulást szerveznek a fővárosban.
Nem véletlenül verte ki a biztosítékot az internetadó: a holnap tárgyalni tervezett javaslat szerint az új adót minden megkezdett gigabyte adatforgalom után meg kell majd fizetni, amelynek mértéke a tervezet szerint nettó 150 forint lesz. Az adócsomag keddi kihirdetését követően úgy tűnik, hogy az eredeti javaslat máris módosul, ennek megfelelően a telekommunikációs különadó törvényből már korábban ismert felső adóplafon kerülhet az internetadó esetében is bevezetésre. Ez annyit jelent, hogy a magánszemély végfelhasználók esetében a maximális havi adóteher 700 forint + 27 százalék áfa lesz, a vállalkozások pedig havonta 5.000 forint + 27 százalék áfa adóteherrel kalkulálhatnak. Magánszemélyek esetében az adóteher így a 4,66 gigabyte feletti internethasználat esetében nem nő tovább, a vállalkozások esetében az a küszöb pedig 33,3 gigabyte.
“Mindezek után érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy egy várhatóan jelentős költségvetési bevételt nem generáló újabb adót – amelynek káros hatása forintokban mérve várhatóan a tervezett adóbevétel sokszorosa – érdemes-e egyáltalán bevezetni? Persze adótechnikailag is vannak kérdések, például: az adóplafon a vállalkozások esetében adóalanyonként vagy okos telefononként/eszközönként értelmezendő? Az adóplafon bevezetését tovább árnyalja a társasági adókötelezettségből levonhatóság, kérdés, hogy a gyors módosítási igény milyen társasági adóhatással kalkulált, még az is elképzelhető, hogy egyes szolgáltatók nem is fizetnek internetadót? Akkor pedig tényleg fel kell tenni a kérdést: nem lenne egyszerűbb a tervezett 20 milliárdról lemondani vagy más módon beszedni, erre számos más lehetőség állna a jogalkotó rendelkezésére” – tette el a kérdést Kalocsai Zsolt az RSM DTM elnök-vezérigazgatója legfrissebb blogbejegyzésében.
Az elsők vagyunk a világon
Magyarország a világ első internethasználati adójának bevezetésére készül – írta a Financial Times. A londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne szerint a terv a “mind dominánsabb” Fidesz és Orbán Viktor unortodox gazdaságpolitikájának legújabb példája. Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős távozó alelnöke szerint az intézkedés károsítaná a magyar digitális gazdaságot. / piacesprofit.hu
Az internetadó réme annyi embert vitt az utcára, hogy a vasárnapi tüntetésből az elmúlt évek valószínűleg legnagyobb kormányellenes demonstrációja lett, de a Fidesz-székház megtámadása miatt ez mégsem az ellenzék napja. Hogy pontosan mi és főleg miért történt a Lendvay utcában, egyelőre nem tudható, de a következő napok hírei erről fognak szólni.
Utólag világos, hogy hiba volt a két utcai politikai akciót, az internetadó ellenit és a fociultrák délutáni tüntetését egy napra tenni. Az ultrák egy része bekeveredhetett a nagyobb ellenzéki demonstrációba, de hogy pontosan ki mit tett a Lendvay utcában, azt ahhoz hasonlóan lehet majd vitatni, mint a 2006-os ostromot és a rákövetkező rendőrterrort az Astoriánál. Az tény, hogy a Fidesz-székháznak betörték az ablakait, régi monitorokat dobáltak be, miközben az erkélyre EU-s zászlóval másztak fel tüntetők.
Dolguk végezetlenül maradtak az ultrák
A nap az ultrák utólag viszonylag békés délutáni tüntetésével kezdődött a Kossuth téren. A fociszurkolók nevében hetekkel ezelőtt hirdették meg a demonstrációjukat az MLSZ által bevezetett biztonsági intézkedések, a szurkolói kártya, a kamerák, biztonsági emberek és a "vénaszkenneres" beengedési rendszer ellen. Úgy 2000 szurkoló jelent meg, a környező utcákban pedig nagyon sok rendőr vonult fel. A tüntetés atrocitás nélkül és a résztvevőknek is váratlanul gyorsan fejeződött be, miután a Miniszterelnökségen — a munkaszüneti napra hivatkozva — nem vették át a petíciójukat...
2014. október 26. - A szónok radikalizálódásra szólította fel pár ezer sportszerető társát a Kossuth téri szurkolói tüntetésen. Ha nem az lesz, amit ők akarnak, akkor lesz itt még...
A magyar kormány úgy tűnik minden áron ki szeretné csikarni az amerikaiaktól a kitiltott személyek nevét, ám ezt az USA azért sem fogja kiadni, mert nemzetközi egyezményt is sértene vele - derült ki André Goodfriend, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének sajtótájékoztatóján. Az USA aggódik az egyre gyorsabban romló magyar trendek miatt.
A magyar kormány továbbra is úgy csinál, mintha az amerikaiak által belengetett korrupciós ügyekről semmit sem tudna és semmit sem tehetne addig, amíg az amerikaiak nem adnak konkrétumokat - erről tanúskodott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter (aki mellesleg a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatalt felügyelő miniszter is) szerdai, kormányülést követő sajtótájékoztatón hangoztatott válaszai, és ezt próbálta Orbán Viktor miniszterelnök is bizonygatni Brüsszelben újságíróknak.
A miniszterelnök az Eurológus kérdéseire, illetve az MTI tudósítása szerint Brüsszelben azt mondta, egyrészt, hogy lényegében egy vádról van szó, a bizonyítékok ugyanakkor az amerikaiaknál vannak, állításuk szerint hiteles információik vannak. Ha ezeket átadják, a magyar hatóságok azonnal lépni is fognak. Másrészt arról is beszélt, hogy itt egy elvi kérdésről van szó, és nem arról, hogy a magyar titkosszolgálatok ne tudnák kideríteni, kiket tiltottak ki egy másik országból. Arról van szó - mondta a miniszterelnök -, hogy aki állít, annak kell megneveznie az érintetteket. Ehhez még azt is hozzátette, hogy Magyarországon zéró tolerancia van, ha korrupció gyanúja merül fel, és bizonyítékok kerülnek elő, akkor a magyar hatóságoknak kötelességük lépni az ügyben.
Neveket márpedig nem ad ki az USA!
Ehhez képest André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője pénteki sajtótájékoztatón - amely szinte párhuzamosan zajlott Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatójával - újságírói kérdésekre válaszolva többször hangsúlyozta, a neveket az amerikai törvényekben megfogalmazott személyiségi jogokra hivatkozva nem fogják kiadni. Ez a magánszemélyek és az USA nagykövetsége közötti ügy, az csak az USA-ra és az adott személyekre tartozik. Ha ezeket a személyes adatokat kiadnák ezzel az USA a bécsi egyezmény diplomáciai kapcsolatokról szóló szabályait is megsértené - jegyezte meg.
Ugyanakkor ez alkalommal is hangsúlyozta, ezt az ügyet még ennyire sem kommunikálták volna a nyilvánosság felé, ha nem jelenik meg az az ominózus kirobbantó cikk a Napi Gazdaságban. A korrupció viszont, amit a magyar kormány felé is jeleztek, már más kérdés, a korrupció visszaszorításában szívesen együttműküödik Magyaroszággal az Egyesült Államok.
Történt, hogy némi finom amerikai kritikára, amely a magyar demokráciát illette, a kormány barátságosan azt találta mondani Szijjártó képében, hogy amerikai partnereink keveset tudnak Magyarországról, sőt tanácsadó szakértőik által félre is vannak tájékoztatva. Arról most ne essék szó, hogy ez a válasz az elefánt és az egér esetét idézi, a hídon történt együttes áthaladásukat, amikor is az egér odabök az elefántnak: hallod, hogy dübörgünk, vazze?
Az amerikaiak néztek egy nagyot, és nem válaszoltak. Ha ki mit tud, hát legyen ki mit tud! A magyar kormány meg hátradőlt, vállon veregette magát, megint mi voltunk a jobbak, jól megmondtuk a műveletlen amerikaiaknak, éljen a magyar virtus, hajrá magyarok, hajrá Magyarország, arccal a villamosítás, akarom mondani a stadionosítás felé. Ha akarunk, se tudunk veszíteni.
Aztán, egyszer csak, a kormány közeli Napi Gazdaság megírja, mire készülnek a tengerentúli amerikai kormányzati elemek. Azt üzenik a lap szerint, hogy ha véletlenül eszébe jutna tíznél kevesebb, de ötnél több kormányközeli magyarnak Amerikába beutazási engedélyt, azaz vízumot kérni, ne tegyék, mert az csak idő és pénzpocsékolás.
De honnan tudhatja mindezt pont a kormánybarát Napi Gazdaság? Mert ő a piacon a legjobban tájékozott? Mert tájékozottabb a magyar kormánynál meg annak összes titkosszolgálati szervénél és hatóságánál? Talán azért, mert az egyik érintett a lap kiadója, és talán személyesen neki szóltak, ő meg ijedtében kifecsegte? A magyar kormány, köszöni szépen, nem tud semmiről semmit. Legalább is ez derült ki hétfőn a nemzetbiztonsági bizottsági ülésen, ahol a kormánytagok úgy néztek a kamerákba, mint borjú az újkapura. Ennyi tettetett vagy valóban ostoba arckifejezést ilyen hosszan régen látott a nagyérdemű publikum. Három majom ült a kormány képében a bizottság előtt, nem láttak, nem hallottak, és a végén nem is mondtak semmit. A magát borotválatlan arcával kidobóembernek maszkírozó rezsibiztos is láthatóan fel volt háborodva amerikai barátaink barátságtalan lépésén. A frakcióvezető viccnek minősítette az ügyet, pedig az amcsik egy cseppet sem nevettek.
Annyira azért résen volt a fideszes bandérium, hogy erős felindulásában a paksi vizsgálóbizottság felállítását a korrupció elleni harc nevében azon nyomban, az előterjesztés pillanatában, vita nélkül leszavazta. Nesztek hülye amerikaiak, minket akartok beszaratni? / galamuscsoport.hu
Tréninget, kiképzést, informatikai segítséget is felajánlottak az amerikaiak a magyar adóhatóságnak az áfacsalás elleni küzdelemben azok után, hogy az amerikai cégek már két évvel ezelőtt jelezték aggodalmukat. A NAV azonban nem volt vevő ezekre az ötletekre – tudtuk meg piaci forrásokból. Információink szerint még a holland nagykövetség is megpróbált közbenjárni, merthogy a csalásokat elszenvedő egyik amerikai cég akkori vezetője holland állampolgár. Az elmúlt évek történéseinek fényében nem tűnik életszerűnek, hogy Orbán Viktornak oka volt a nagy meglepődésre. Az áfacsalás ügye jó apropó volt, hogy a Nyugattól eltávolodó Magyarországot Washington meggyomrozza.
Nem a Bunge az egyetlen amerikai érdekeltségű cég, amelynek komoly károkat okoztak a magyarországi áfacsalások – azokat az ugyancsak az élelmiszeriparban érdekelt a Cargill és az Archer Daniels Midland Company (ADM) szintén megszenvedte. Információink szerint azonban a diplomáciai botrányhoz vezető korrupciós ajánlattal csak a Bunge-nál próbálkoztak a kormányzathoz közel álló, de nem kormányzati szervezet képviselői. Ám rosszul választottak: a cég, amely különböző felvásárlásokon keresztül ma a hazai növényiolaj-piac domináns vállalata, nem csak forgalmazóként, hanem gyártóként is jelen van, nagy lobbierővel bír az Egyesült Államokban.
Az érintett amerikai cégek kezdetben – saját iparágukból önálló nyomozással – számos visszás ügyre akadtak, az összegyűjtött bizonyítékokkal, nyomokkal megkeresték az adóhatóságot, hogy felgyorsítsák az áfacsalás elleni harcot.
Ott megköszönték a segítséget, de nem történt semmi, a csaló cégek tovább folytatták ténykedésüket.
Mindez forrásaink szerint nagyjából 2011 körül történt. Piaci szereplőktől úgy tudjuk, ekkortájt többen arról beszéltek, hogy az áfacsalásból – közvetett úton – az egyik Fidesz-közeli, Orbán Viktorhoz akkor közel álló nagyvállalkozó is hasznot húz. Könnyen lehet azonban, az oligarcha ebben az üzletben nem volt benne, forrásaink szerint ugyanis az illető kínosan ügyelt arra, hogy az ilyen, nyilvánvalóan illegális üzleteket kerülje. Az viszont nem zárható ki, hogy valamelyik hozzá kötődő üzletember nem volt ennyire finnyás.
Az amerikai cégek vezetői szerint okot adott a gyanúra, miszerint felsőbb körökig érnek a szálak, hogy bár többször ültek le egyeztetni a NAV több vezetőjével, ezek újra és újra eredménytelenül értek véget, soha nem volt előrelépés az ügyekben. Ezzel párhuzamosan folyamatosan kérték a kormánytól, hogy csökkentse az áfát az ágazatban, úgy vélték, tartós megoldást a csalások ellen csak ez jelenthet.
Nem kellett a segítség
Több, egymástól független, az ügy jellege miatt névtelenséget kérő forrásunk egybehangzóan állítja: amikor az amerikai cégek két évvel ezelőtt panaszt tettek, az Egyesült Államok együttműködési megállapodást ajánlott a magyar hatóságoknak az áfacsalás elleni küzdelemben.
A Fidesz szorgos képviselői itthon és az EP-ben is folyamatosan leleplezik hazánk sötétben bujkáló ellenségeit, de csak úgy papagáj-módra – tán hiányzik belőlük a fantázia, vagy egyszerűen nem olyan követelménynek kell megfelelniük, mint amilyet Gaál István Magasiskola című filmjének solymásza fogalmazott meg: „Nem szeretem, ha a madár gépiesen teljesíti a parancsot – tudjon rögtönözni is, persze, a parancs szellemében"…
A baloldal – bocs: a bukott baloldal – itthoni vereségeiért külföldön igyekszik elégtételt venni, holmi meghallgatásokkal, miegyebekkel. Ma is buheráltak valamit, holnapra is szerveztek egy ocsmánykodást – Brüsszelben, persze! Le akarják járatni az országot, nyilván idegen érdekek szolgálatában stb.
Mindeddig ilyeneket mondtak a Fidesz nemzetvédő politikusai, vélhetően azért, mert hittek ennek igazában. Eddig rendszeresen azzal vádolták a látszatra egyébként dezorientált, koncepciótlan, gyáva és tehetségtelen, ráadásul minden bizonnyal valamennyire korrupt – a Fidesszel persze ebben sem versenyképes – „demokratikus baloldalt”, hogy idegenek bérenceiként ártani akarnak az országnak: hazaárulók, no, nem kell itt szarozni!
Ami azt illeti, hazaárulóknak hazaárulók ugyan, de a helyzet ugyanakkor, azonban és viszont sokkal súlyosabb annál, amilyennek látszott! A Fidesz ugyanis teljesen félreértelmezte a történteket, és még mindig nem látszik fölfogni, miről is van szó! Pedig a tények – makacs dolgok! – már-már szemet szúrnak.
Az elmúlt napok eseményei egyértelművé tették: nem amerikai imperialisták meg brüsszeli bürokraták, holmi „homályos pénzügyi körök” mozgatják a „demokratikus baloldalt”, az egész buzzancs-libbencs-kommancs-zsiddancs nemzetáruló bandát, hanem pontosan fordítva áll a dolog! Ez a banda mozgatja bábuként az Egyesült Államokat – túlzás nélkül: mintha dróton rángatná!
A sci-fibe – vagy inkább krimibe? – illő legújabb hatalmas nemzeti győzelem után föltétlenül szüksége volt a gyurcsányista-eörsimatyista hordának arra, hogy komoly csapást mérjen a Kedves Vezetőjével új utakon járó országra, az egész nemzetre, a NER-re, a NÜK-re, a KLIK-re, az MMA-ra, a Századvégre, a Nemzeti Színházra: mindenre, ami magyar! Sürgőssé vált a dolog, lépniük kellett, még mielőtt a magyar gondolat – sikert sikerre halmozván – rájuk nézve végzetesen meg nem erősödik.
Sokkal nehezebb harc előtt állunk tehát, mint eddig: a végsőkig elkeseredett ellenség előjött fedezékéből, hatalmas erőket vetve be ellenünk. De nem vagyunk esélytelenek: olyan világot élünk, amelyben bármi megtörténhet, az összefogás pedig mindent legyőzhet! S ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?
Komoly fordulatot vett az Egyesült Államok és a magyar kormány között már régóta dúló diplomáciai háború: Washington legalább tíz, a budapesti kabinethez közel álló vezető tisztviselő és üzletember beutazását tiltotta meg az USA területére. … Rajkin híres Nyula találkozott a Tigrissel.
Rajkin: A nyúl:
Régóta megy már a diplomáciai pofozkodás Budapest és Washington között. Hogy csak a közelmúlt eseményeit említsem: az Orbán-kormány egészen konkrétan megfogalmazott kritikákat kapott demokráciaromboló és a civil szervezeteket ellehetetleníteni igyekvő cselekedetei miatt elébb Bill Clinton volt, majd Barack Obama hivatalban lévő elnöktől. Mindezekre a budapesti válasz egy-egy rendkívül orcátlan nyilatkozat volt, a diplomáciai őstehetségként semmiképpen nem aposztrofálható Szíjjártó Péter “küküminiszter” gyakorlatilag lehülyézte a világ eme két, talán legbefolyásosabb emberét. Nem is maradt el a válasz.
Tegnap szinte a teljes magyar sajtón végigviharzott az értesülés: az Egyesült Államok külügyminisztériuma az ifj. George Bush által még 2004-ben kibocsátott 7750. számú elnöki proklamáció alapján, legalább tíz, a magyar kormányhoz közel álló vezető tisztviselőt, illetve üzletembert kitiltott az USA területéről, mint olyan személyeket, akik “Amerika érdekeivel ellentétes tevékenységet folytatnak, illetve abból hasznot húznak“.
Ez az értesülés természetesen nem Washington, avagy az USA budapesti nagykövetsége jóvoltából jutott a közvélemény tudomására. A vonatkozó amerikai törvények szerint ugyanis a 7750. elnöki rendelet alapján folytatott eljárás épp úgy titkos, mint az az alá vont személyek kiléte. Az indiszkréciót a magyar kormány “agytrösztjének” számító Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonában álló, (a valaha jobb napokat látott) “Napi Gazdaság” című lap követte el, mikoris csütörtöki, online-kiadásában megszellőztette a hírt: a NAV adóhatósági vizsgálatot indított bizonyos “amerikai tulajdonban álló cégek és intézmények” ellen, melyet az USA kormánya úgy próbál megakadályozni, hogy “megnehezíti a NAV egyes tisztségviselőinek amerikai beutazását“.
A hír napvilágra kerülése után rögvest beindult az információvadászat. Ennek eredménye pedig az lett, hogy az amerikai kormány nem csak “arra készül”, de már meg is tette a beutazást megtiltó intézkedéseit. Ráadásul nem csak a NAV egyes tisztviselői (pl. Vida Ildikó elnök, egy meg nem nevezett alelnök és egy szintén ismeretlen nevű főosztályvezető) ellen, hanem további, legalább hét olyan “üzletemberrel” (pl.: Heim Péter, a “Századvég” nagyfőnöke) és “egyéb személyiséggel” (pl.: a hivatalosan ismeretlen státusú Habony Árpád, miniszterelnöki főtanácsadó) kapcsolatosan is, akik “szorosan kötődnek” az Orbán-kabinethez. (Ezt később a két nevezett hevesen és ügyvédi úton! tagadta, míg a NAV a kussolás stratégiáját választotta. Utóbbin nem köll csodálkozni, hiszen őket a kormánylap, a Napi Gazdaság hozta hírbe! Természetesen a kormánytól származó információ alapján egy szokásos, de most önmaga ellen fordult karatergyilkolászós taktika szerint. … hehehe!)
- Halló, Külügyminisztérium? André Goodfriend vagyok, az Amerikai Egyesült Államok ideiglenes magyarországi ügyvivője. Kapcsolná nekem John Kerry urat?
- Halló, itt John Kerry, Mi van André, jól vagy?
- Jól, Johnny. De képzeld, mi történt.
- Képzelem, André. Ott Magyarországon bármi megtörténhet.
- Így van Johnny. Bekérettek a magyar külügyminisztériumba. Valami Szijjártó nevű illető írta alá a levelet.
- És most mit szándékszol tenni, André?
- Épp ezt akartam veled megbeszélni Johnny.
- Menjél be hozzájuk André. Úgy hallottam, igen jó a kávéjuk.
- Ne viccelj, Johnny.
- Nem viccelek André, ezek állítólag tényleg finom kávét főznek. A szendvicseiket viszont már nem tudnám ajánlani. A múltkor valaki evett náluk, azt mondta, hogy pocsék volt.
- Te, Johnny, ki az a Mr. Szijjártó?
- Valahonnan ismerős a neve. Ja, igen, megvan: ő az a pasas, aki nemrég vett magának egy házat 167 millióért.
- Dollár?
- Nem dollár, André. Forint.
- Akkor nem is olyan nagy szám.
- Tényleg nem nagy szám, de azért érdekes, mert hivatalosan nem lehetett neki ennyi pénze. Nem keresett ennyit soha.
- Akkor most nagy bajban lehet ez a Mr. Szijjártó, talán már el is vitte őt az adóhatóság. Szerencséje, hogy nem Amerikában él.
- Hát, tényleg szerencsés fickó, annyi szent. Várjál, azt hiszem, megvan: ő most a külügyminiszter Magyarországon.
- Külügyminiszter? Azt hittem az a Navracsics nevű a külügyminiszter.
- Nem André, ő most valamilyen biztosnak készül az Unióba. De szívatják, mert nem kedvelik a főnökét.
- Szóval azt mondod, ez a Mr. Szijjártó a külügyminiszter?
- Igen, André, most már majdnem biztos vagyok benne.
- Jól van, Johnny, ha úgy látod jónak, bemegyek hozzá. És mit mondjak neki?
- Kérdezd meg tőle, hogy mikor tud beköltözni az új házába. Úgy hallottam, hogy miután megvette, még fel kell újítani. Ajánld fel neki, ha addig nincs hol laknia, segítesz neki és a családjának./ fsp
Egy vállalkozó, aki tisztességesen elvégzi a munkát, úgy viszi el a 25 millió alatti zárt közbeszerzéseket, hogy 40-50 százalékot vissza kell osztania a minisztériumnak, és ez nem egyedi eset. Többször a projektre szánt pénz 80 százaléka vándorolt a korrupt vezetők zsebébe. Már az is elképesztő, hogy az adóhatóság a csúcsvezetők irányításával képes cégek ellen menni – mondja Jancsics Dávid. 
A kormány adótörvény módosításai közül a netadóval sikerült a legnagyobb felháborodást keltenie, pedig brutális adóemelést kap a cafeteria is, és a házi pálinkafőzés adómentessége is a múlté lesz jövőre. Ráadásként különadót vetnek ki a befektetési alapokra, míg bizonytalansági tényezőként megjelennek a helyi adók is.
Az internetadó réme annyi embert vitt az utcára, hogy a vasárnapi tüntetésből az elmúlt évek valószínűleg legnagyobb kormányellenes demonstrációja lett, de a Fidesz-székház megtámadása miatt ez mégsem az ellenzék napja. Hogy pontosan mi és főleg miért történt a Lendvay utcában, egyelőre nem tudható, de a következő napok hírei erről fognak szólni.
A magyar kormány úgy tűnik minden áron ki szeretné csikarni az amerikaiaktól a kitiltott személyek nevét, ám ezt az USA azért sem fogja kiadni, mert nemzetközi egyezményt is sértene vele - derült ki André Goodfriend, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének sajtótájékoztatóján. Az USA aggódik az egyre gyorsabban romló magyar trendek miatt.
Történt, hogy némi finom amerikai kritikára, amely a magyar demokráciát illette, a kormány barátságosan azt találta mondani Szijjártó képében, hogy amerikai partnereink keveset tudnak Magyarországról, sőt tanácsadó szakértőik által félre is vannak tájékoztatva. Arról most ne essék szó, hogy ez a válasz az elefánt és az egér esetét idézi, a hídon történt együttes áthaladásukat, amikor is az egér odabök az elefántnak: hallod, hogy dübörgünk, vazze?
Tréninget, kiképzést, informatikai segítséget is felajánlottak az amerikaiak a magyar adóhatóságnak az áfacsalás elleni küzdelemben azok után, hogy az amerikai cégek már két évvel ezelőtt jelezték aggodalmukat. A NAV azonban nem volt vevő ezekre az ötletekre – tudtuk meg piaci forrásokból. Információink szerint még a holland nagykövetség is megpróbált közbenjárni, merthogy a csalásokat elszenvedő egyik amerikai cég akkori vezetője holland állampolgár. Az elmúlt évek történéseinek fényében nem tűnik életszerűnek, hogy Orbán Viktornak oka volt a nagy meglepődésre. Az áfacsalás ügye jó apropó volt, hogy a Nyugattól eltávolodó Magyarországot Washington meggyomrozza.
A Fidesz szorgos képviselői itthon és az EP-ben is folyamatosan leleplezik hazánk sötétben bujkáló ellenségeit, de csak úgy papagáj-módra – tán hiányzik belőlük a fantázia, vagy egyszerűen nem olyan követelménynek kell megfelelniük, mint amilyet Gaál István Magasiskola című filmjének solymásza fogalmazott meg: „Nem szeretem, ha a madár gépiesen teljesíti a parancsot – tudjon rögtönözni is, persze, a parancs szellemében"…
Komoly fordulatot vett az Egyesült Államok és a magyar kormány között már régóta dúló diplomáciai háború: Washington legalább tíz, a budapesti kabinethez közel álló vezető tisztviselő és üzletember beutazását tiltotta meg az USA területére. … Rajkin híres Nyula találkozott a Tigrissel.
- Halló, Külügyminisztérium? André Goodfriend vagyok, az Amerikai Egyesült Államok ideiglenes magyarországi ügyvivője. Kapcsolná nekem John Kerry urat?