- Részletek
-
Készült: 2014. március 10. hétfő, 17:28
-
Találatok: 1701
Négy éve megváltásként várták, most viszont az egyik legrosszabb forgatókönyvként tartják számon a piaci szereplők a kétharmados fideszes kormányzást. A Portfolio.hu ezúttal is elkészítette a hagyományos választások előtti felmérését, amiből az is kiderül, hogy nincs igazán olyan, kormányzásra is esélyes alakulat, amitől sokat várnának a tőkepiaci elemzők.
Nagy fordulat
A Portfolio.hu négyévente hagyományosan elkészíti a piaci szereplők körében a választási kimenetekre vonatkozó felmérését. A kérdések minden esetben szinte teljesen ugyanazok, elsősorban a különböző választási kimenetek gazdasági, tőkepiaci következményeit mérjük fel. A kérdésekre adott válaszok a -3 és +3 közötti skálán helyezkednek el, 0 jelzi a változatlanságot, a pozitív tartomány pedig a kedvező irányú változást. (A felmérésben 20 hazai és külföldi tőkepiaci elemző, kereskedő, alapkezelő vett részt.)
Emlékeztetőül: négy évvel ezelőtt a piac megváltásként várta a kétharmados Fidesz-győzelmet. "Az MSZP nyolc éve alatt a magyar gazdaság leszakadt. Nem tudom, hogy a Fidesz képes lesz-e arra, hogy ezt a folyamatot megfordítsa, de jelenleg nem látok más esélyt erre, mint egy minél stabilabb (azaz minél nagyobb parlamenti többséggel bíró) Fidesz-kormány. Tudom, hogy ez azért zsákbamacska." - így foglalta össze 2010-ben a véleményét a Portfolio.hu által megkérdezett egyik piaci szereplő, és álláspontja akkor konszenzusosnak volt tekinthető. Mindez pontszámban úgy nézett ki akkor, hogy az említett (-3) - (+3)-as skálán arra a kérdésre, hogy "Összességében melyik lenne az ideális kimenetel gazdasági szempontból?" a Fidesz 2/3-ra adott válaszok konszenzusa +2,4 pont volt. Az egyszerű Fidesz-többség pontszáma +1,7 volt, egy MSZP-kormányt -1 pontra értékeltek a piaci szereplők.
Ehhez képest nagyot fordult a világ, amit értelmezhetünk úgy is, hogy a piac egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy sikerült volna a Fidesznek a magyar gazdaság leszakadásának megállítása. Hogy néz ez ki a pontokban? A 2/3-os Fidesz-többség -1,2 pontot kapott, ennél rosszabbra csak az instabil, kisebbségi Fidesz kormányt értékelte a piac. (A kérdés szó szerint ugyanaz volt, mint négy éve: "Összességében melyik lenne az ideális kimenetel gazdasági szempontból?")
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 09. vasárnap, 18:16
-
Találatok: 1601
Rengeteg dolog történik körülöttünk, de valahogy mégsem történik semmi. Mintha egy mocsárban vergődne az ország, mintha mázsás sárkoloncok húznának vissza meg lefelé - ilyen rossz morális állapotban Rákosi óta még soha nem voltunk.
A kormánypárt azt erőlteti, hogy Magyarország jobban teljesít, csak azt nem mondja meg, hogy mihez képest, mert ha a II. Világháború utáni Magyarországhoz mérjük, akkor eléggé elszomorító a kép.
A háború után 25 évvel, 1970-re ez az ország élhető lett, volt munka, volt étel, volt kulturális élet, színház-mozi-könyv elérhető áron, felépült vagy hétszázezer panellakás, kétmillió újdonat panelproli ismerkedhetett a fürdőszobával, a melós építgette a kis nyaralócskáját, ahol a hétvégeken elbogarászott a kertecskéjében, főzte a szomszédokkal, haverokkal rokonokkal a bográcsgulyást. Esténként a televízió előtt megihatta a két üveg sört, és lássuk be, általában azért oly kevés kell a boldogsághoz.
Igaz, diktatúra volt, de legalább nem egy ember hasznára, még ha ezt a mai huszonéves engesztelhetetlen bölcsek másként is gondolják. Volt társadalmi mobilitás, a lehetőségekhez képest magas szintű oktatás, egészségügyi ellátás, nyugdíj a parasztnak, virágzó falu. A mi nemzedékünk világháborúja a rendszerváltozás volt, azóta eltelt 25 év és nem is taglalnám, hogy ma mi a helyzet – hát akkor minél is teljesít jobban Magyarország?
Lehet, hogy az Orbándúlást megelőző időszak nem volt túl sikeres, de a nagy sikertelensége mellett azért folyamatosan növekedett az életszínvonal, a pénzügyi- gazdasági világválság két évétől eltekintve azonban az országot már úgy kapta meg népünk kegyéből vagy ostobaságából Orbán és bandája, hogy az Unión belül a legjobb kilátásokkal rendelkeztünk a gazdasági fejlődés tekintetében. Merthogy - bár építettünk nyolcszáz kilométer autópályát és építettünk – felújítottunk háromszáz iskolát, építettünk három hidat, kétszáz ipari parkot, kórházakat és rendelőintézeteket építettünk, bővítettünk százas nagyságrendben - a költségvetési hiányt emellett is sikerült normális mértékűre szorítani.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 09. vasárnap, 10:05
-
Találatok: 2134
Már a nyomdában van külső szerzőnk, Ferenczi Krisztina „Narancsbőr – Az Orbán-vagyonok nyomában” című új könyve, amelyben meglepő módon továbbra is az Orbán-vagyonok után nyomoz. Ízelítőként részletet közlünk a megjelenés alatt álló kötetből, amelyben Ferenczi szóra bírja Mészáros Lőrincet, a földmutyiról és a felcsúti stadionprojektről faggatja az elmúlt kormányzati ciklusban a száz leggazdagabb magyar közé emelkedett notabilitást.
A Mészáros Lőrinccel készített félórás videóinterjúm, ami az atlatszo.hu-nak készült, egyszeri és megismételhetetlen alkalom volt. Mészáros Lőrinctől azt kérdeztük: mi a titka? Mi a titka annak, hogy a Nemzeti Földalapkezelő legnagyobb botrányt kiváltó, a Fejér megyei állami földbérletekre meghirdetett pályázatán Mészáros családtagjai és a Búzakalász Kft. a dobogó második helyén végeztek? (Első helyen az egykori Csákvári Állami Gazdasághoz köthető személyek állnak. Harmadik helyen pedig Flier János végzett a családtagjaival. Ő az, aki a 12 állami gazdaság első Orbán-kormány alatti privatizációjánál a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság egyik negyvenszázalékos tulajdonosa lett.)
„− Mert nézze, egy pályázat és én önt régóta ismerem, írt már egy-két kedves – ezt nem pozitív előjellel mondom – cikket még az előző kormányzás alatt, de egyet mondok önnek, hogy tulajdonképpen egy pályázaton, aminek ugye egy győztese van, mert egy pályázati rendszernek, akármit teszünk, sajnos egy nyertese van...
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 08. szombat, 18:32
-
Találatok: 1706
A leggazdagabbakat kiszolgáló banki területről szóló nemrég megjelent átfogó tanulmány szerint az üzletág vagyongyarapodását az állami döntéshozatalhoz kapcsolódók biztosíthatnák. Már ha Magyarországon hagynák a több forrásból (ideértve az uniós támogatásokat és a növekedési hitelprogramot is) „kiszivattyúzott” pénzeket.
Ukrajnában a bukott elnök, Viktor Janukovics emberei a Dnyeperbe dobták az államfő vagyonát birtokló titkos külföldi céghálózattal kapcsolatos dokumentumokat. A felkelők által kihalászott papírokon most a sajtó csemegézik. Alighanem Magyarországon is lenne mit olvasgatnunk, ha egyszer a politikai elit legalább néhány tagjának hasonló ügyeiben vájkálhatnánk. A magyar gazdagok független szakértője, a Blochamps Capital régebben több figyelemre méltó megállapítást is tett ezzel kapcsolatban. Nemrég megjelent éves üzletági jelentésükben pedig az olvasható: „a következő 1-2 évben az állami megrendelésekhez, az állami döntéshozatalhoz érezhetően közeli vállalkozók néhány száz fős körének jelentős vagyongyarapodása után itthon maradó pénzeinek privátbanki piacra vonzása” lehet a szektor fejlődésének kulcsa.
Az elemzésben kitérnek arra is, hogy bár az uniós források vagy a jegybank növekedési hitelprogramja nem közvetlenül célozzák a felső- és felsőközéposztály egyéni megtakarításainak gyarapítását, mégis jól azonosíthatóak azok a csatornák, amelyek miatt ezeknek a forrásoknak egy része végül a bankok private banking, illetve prémium ügyfeleinél csapódik le. A gond pedig az, hogy az ilyen módon „kiszivattyúzott” pénz nagy része nem csak a gazdaság növekedését nem segíti, még befektetésként sem marad itthon.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 07. péntek, 18:37
-
Találatok: 1977
A nyolcvanas évek óta tökéletesen érdektelen számomra a magyar labdarúgás, ezért is figyeltem először érdeklődve, aztán egyre vidámabban, hogy jelenlegi miniszterelnökünk kiemelt figyelmet fordít a sportágnak, kollégistaként, ellenzéki vezetőként és vezérként egyaránt. Neki a foci nem szórakozás, hanem vallás, valószínűleg az egyetlen dolog, amiben tényleg hisz, itt nem játssza meg magát, nem hazudozik össze-vissza, hanem tényleg azt teszi, amit mond: teljes mellszélességgel kiáll a honi labdarúgás mellett, gyermekétkeztetés és lélegeztető-gépek helyett stadionokat épít (istenem, milyen nagyszerű érzés leírni egy ilyen demagóg baromságot), kijár a meccsekre, nyilatkozik, azaz ott van a frontvonalban, amikor dédelgetett kis kedvenceiről kiderül, hogy túlfizetett, béna amatőrök. Márpedig kiderül. Mindig. Ahányszor csak pályára lépnek, megalázzák őket, tök mindegy, hogy az ellenfél honnan érkezik, Albánia, Finnország, Izland is elver minket, néha egy-egy biztató döntetlen Málta ellen.
Minden egyes válogatott meccs a miniszterelnök személyes kudarca.
A magyarok nem érzékelik a külpolitikai elszigetelődést, nem szembesülnek azzal, hogy civilizált ország már nem áll velünk szóba, csak diktatúrák és a periféria, bár most egy kicsit biztos megzavarodtak a Fidesz hívei, hogy akkor Ukrajnában most mi is történik, de a köztévé segít nekik: a Nyugat által megtévesztett terroristák támadtak a békés rendőrökre. Nem hülyéskedek, tényleg ezt mondták.
A magyarok a gazdasághoz sem értenek, és hiába élnek sokkal rosszabbul, mint a 2008-as válság robbanásakor, azt hiszik, hogy a szomszéd biztos jobban él, elvégre az mégsem lehet, hogy a Fidesz hazudik. Ha Magyarország jobban teljesít, a rezsi csökken, akkor ő biztos csak végtelenül peches, amiért nem tudja kifizetni a parizert a nagyon magyar közértben. Rossz csillagállás, Brüsszel aknamunkája, bármi, egy hívőnek minden magyarázat megfelel, csak ne a szent pártot kelljen okolni. De mi van a magyar labdarúgó válogatottal?!
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 06. csütörtök, 20:56
-
Találatok: 3168
- Tavaly tavasszal szavazta meg a Fidesz a Ne-zavarj-épp-lopok törvényt. Az információszabadságról szóló törvény módosítását hívjuk így.
- Már akkor sejteni lehetett, hogy a cél egyes közérdekű információk eltitkolása az állampolgárok elől.
- Erre az új jogszabályra hivatkozott a bíróság, amikor Mészáros Lőrinc vagyonáról kérdeztünk.
- Hiába pereltünk, tárgyalás nélkül döntött úgy a bíróság, hogy a felcsúti polgármester jogosan rázta le magáról a kérdéseket.
Navracsics Tibor tavaly tavasszal még esküdözött, hogy az infótörvény módosítása nem akadályozza majd, hogy az állampolgárok közérdekű információkhoz jussanak Magyarországon.
A héten viszont kiderült, hogy a jogszabály mégis inkább a csöndben gazdagodó politikusokat védi, és megakadályozza, hogy az újságírók (és az állampolgárok) ellenőrizni tudják választott vezetőket.
Közpénzekből milliárdos
Hallottak már Orbán Viktor szülőfalujáról, Felcsútról? Hát persze, hogy hallottak.
Ez az az 1800 lelkes település, ahol 3,8 milliárd forintból épül 3500 férőhelyes focistadion a miniszterelnök házának szomszédjában.
Ezen a településen lett polgármester 2011-ben Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök barátja.
/ erdelyip
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 06. csütörtök, 00:21
-
Találatok: 2313
Ha úgy vesszük, igen visszafogott volt a kormánypárt, és annak élén maga Orbán Viktor. A kedves vezető megtehette volna, hogy közvetlenül a választások előtt adják át a miniszterelnök felcsúti farmján épült futballstadiont, de erre csak két héttel később, húsvét hétfőn kerül sor. Futballmérkőzéssel avatják az új létesítményt.
Április 21-én, húsvéthétfőn, a hagyományos Puskás-Suzuki Kupa döntőjével avatják fel a felcsúti Puskás Akadémia Pancho Arénát.
A klub hivatalos honlapjának beszámolója szerint az utánpótlástorna 19 órakor kezdődő fináléjára és az azt megelőző ünnepségre a belépés ingyenes, ugyanakkor mindenkinek, aki jegyhez szeretne jutni, előzetes regisztrálnia kell magát. A kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek a helyi lakosok, a környékbeliek, a Puskás Akadémia sportolói, nevelői, alkalmazottai, partnerei, s a stadion építői.
Az első ezer jegy gazdája a tavasz hátralévő három NB I-es hazai mérkőzését – a Videoton, a Debrecen és Győr ellenit – ingyen tekintheti meg.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 05. szerda, 13:47
-
Találatok: 1588
A Világgazdaság szerint rekordmagasságba emelkedett a háztartások készpénz- és lekötetlen betétállománya tavaly év végére. A szakértők úgy vélik: háztartások a különféle közterhek és a kamatcsökkentés miatt parkoltatják kamatmentesen a pénzüket, de közrejátszhatnak szezonális hatások is.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint tavaly év végén 2559,7 milliárd forintnyi készpénzt tartottak otthon az emberek, 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ez történelmi rekordnak számít, csakúgy, mint a folyószámlabetétek összege, ami az év végén 2333,9 milliárd forint volt, vagyis 18 százalékot nőtt egy év alatt. Év végén a lakosságnál lévő likvid pénzek összege már meghaladta a lekötött betétekét, amelyekből 4645 milliárd forintnyi maradt a háztartásoknál.
Szakértők szerint a készpénztartalékok gyors növekedése mögött a tranzakciós illeték bevezetése állhat.
A készpénz tartását támogatják az alacsony betéti kamatok is, amelyeket tavaly augusztus óta a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhel. Szerepe lehet annak is, hogy februártól mindenkinek biztosítani kell a havi fizetésének, de minimum 150 ezer forintnak megfelelő összeg erejéig az ingyenes készpénzfelvételt.
MTI / Világgazdaság / hvg.hu
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 04. kedd, 17:31
-
Találatok: 1716
Bőkezűen költött a ciklusban az Orbán-kormány vagyonvásárlásra. Az összeg a 2013-as GDP 2,2 százalékát – mintegy 657 milliárd forintot – teszi ki – derül ki egy friss összesítésből. Ennek a harmadát azonban elbukták a Mol-részvényeken.
A magyar állam a 2010 és 2013 közti időszakban vagyonvásárlásra a 2013-as (várható) GDP 2,2 százalékának megfelelő összeget költött, azaz 657,4 milliárd forintot – derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter válaszából, amelyet Scheiring Gábor, az Együt-PM országgyűlési képviselője kérdésére adott – írja a Napi.hu.
Az összesítés szerint a ciklusban a messze legnagyobb tulajdonszerzési akció a Mol Nyrt. 21,2 százalékos részvénypakettjének 2011. májusi megvásárlása volt. A 498,3 milliárd forintos ügylethez a parlament támogatására és a költségvetési törvény módosítására is szükség volt, a vétel ugyanis növelte az államháztartási hiányt. Az ügyletben azonban akad egy bökkenő. A kormánypárt a nyugdíjpénztári vagyon felszívásakor rendre azzal indokolta lépését, hogy a pénztárak tevékenysége káros, miután "eltőzsdézték" a rájuk bízott vagyont.
A jelek szerint ez a Mol-üzletről is elmondható. Az olajipari vállalat megvásárlása óta a vállalat részvényeinek árfolyama lényegében folyamatosan esik. Mivel a vásárlás idején az árfolyam 22 400 forintnál járt, tegnap viszont a papír csupán 12 800 forint körül mozgott, így az ügylet nyélbe ütése óta mintegy 214 milliárd forint, igaz, nem realizált árfolyamvesztéseget szenvedett el a magyar állam. (Ezt természetesen csökkenti az osztalékbevétel.)
Sokat vesztett az állam a Malév csődjén is az elmúlt négy évben. Még a Bajnai-kabinet döntött a magyar légitársaság megmentéséről 2010-ben, ami 27,5 milliárd forintba került. Aztán az Orbán-kormány is megpróbálta a magyar légicég tőkehiányát pótolni – a 15,5 milliárdos juttatás azonban kidobott pénznek bizonyult. A cég 2012 februárjában leállt, jöhetett a kármentés: az Aeroplex megvétele 4,2 milliárd forintba, a Malév GH Földi Kiszolgáló Zrt.-é pedig 800 millió forintba került.
Bővebben ...
