Hírek

Lemaradozó magyar gazdaság

Visegrádi fejlődés: Lengyelország is lehagyta hazánkat az egy főre jutó GDP-ben - Magyarország immáron az utolsó helyen kullog az egy főre jutó GDP-t tekintve a visegrádi országok között. Szlovákia 2007-ben előzte meg hazánkat, Lengyelország az elmúlt évben.

A környező országok közül pedig éppen Románia jön a nyakunkra. A helyzet 2014-ben aligha javul: a hivatalos prognózisokban kétszázalékosra becsült gazdasági növekedéssel Magyarország legfeljebb csak tartani tudja a régiós ütemet, miközben az is kérdés, hogy a választásokat követően nem lesz-e szükség újabb költségvetési kiigazításra. Ez utóbbi ismételten negatívan hathat a bővülési – és így a felzárkózási – kilátásokra.

Az uniós csatlakozás egyik legfontosabb eleme volt, hogy az újonnan belépő tagállamok fokozatosan felzárkózhassanak a nyugati társadalmak termelési és életszínvonalához: a minden évben elkészítendő konvergenciajelentések elvben erről szólnak, nem a hiánycél eléréséről. Magyarország a belépéskor – tíz évvel ezelőtt – az uniós egy főre jutó átlag GDP 63 százalékát érte el, 2012-ben 67 százalékot.

A visegrádi államok közül tíz éve csak Csehország volt jobb helyzetben, 78 százalékról indultak (nem is jöttek sokkal feljebb), míg Szlovákia 57, Lengyelország pedig 51 százalékos szinttel következett a sorban. A lengyelek 2012-ben már a magyar szinten tartottak, szlovák szomszédaink pedig bőven e felett jártak: a visszaeső görögök előtt, 76 százalékon. A helyzeten az unortodox gazdaságpolitika tavalyi sikerei sem tudtak érdemben javítani: a régiós lemaradásunk nem csökkent./ Várkonyi Iván

Bővebben ...

Bartus László: Ez a rezsiharc lesz a végső

Nemzeti Magyar CsapatHa nem ismerném fel Orbán aláírását, azt gondolnám, valami tréfa az új rezsiharcos levél. Ezek három év alatt jutottak el oda, ahova minden valamire való diktatúra húsz-harminc év után: önmaguk paródiája lettek. Nincs szükségük Rejtő Jenőre, maguk megírják saját légióstörténeteiket. A Tanú csupán szatíra volt, amely ebben a formában soha nem történt meg. De ezeket nem kell stilizálni, itt nincs szükség karikatúrára, ezek élőben hozzák Virág elvtárs figuráját. A magyar valóság az Üzlet a korzón és Az én kis falum keveréke, de a mi Otikunk tipikusan magyar, ezért sokkal veszélyesebb. Röhejesek, de nem humorosak. Talán nem véletlen, hogy az Oscar-díjas Üzlet a korzón egyik rendezője, Jan Kadar (Kádár János), Budapesten született 1918-ban. Valamiért nagyon ismeri ezt a semmiben nem vétkes karaktert.

Az újabb fasiszta emlékmű (az ötmilliárdért épülő holokauszt-emlémű is az lesz) árnyékában született legújabb felhívás szerint “újra össze kell fognunk, hogy tovább tudjuk csökkenteni a rezsiköltségeket”. Azt hinné az ember, hogy egy házmester felhívását olvassa, amelyben arra kéri a lakókat, hogy este 8 után kapcsolják le a villanyt a folyosókon, spóroljanak az árammal. Ahhoz ugyanis semmi összefogásra nincs szükség, hogy egy diktatúra meghatározza a magáncégeknek, mennyit kérhetnek a szolgáltatásukért. Ehhez csak az kell, hogy Orbán gazda, a mi Otikunk, ezt parancsba adja, oszt jó napot. Csinál rá egy törvényt, ahogy szokta, és ellopja a másét, ahogy szokta. Ehhez neki eddig sem kellett összefogni senkivel, nem szorult segítségre, ha lopni kellett.

Bővebben ...

Tóta W.: Viszontköszöntő

Életörömmel megélt hazaszeretet? Ahhoz előbb kéne egy elnöki beszéd, amely hatályon kívül helyezi a nemzeti oldalt.

Rám csapott,
amiből eszméltem, nyelvem
származik s táplálkozni fog,

 

a közösség, amely e részeg
ölbecsaló anyatermészet
férfitársaként él, komor

 

munkahelyeken káromkodva,
vagy itt töpreng az éj nagy odva
mélyén: a nemzeti nyomor.
(J. A.: Hazám)

Tisztelt elnök úr, azzal tetszett köszönteni engem, hogy huszonöt éve egyetlen szót írtunk az új esztendő első lapjára, azt, hogy szabadság; ezzel szemben most ne ezt írjuk oda, mert gyerek kezébe nem való, hanem írjuk inkább azt: hazaszeretet.

Jól van, legyen ez a kifejtős kérdés; már a magam részéről elhamarkodottan felírtam ugyan megint, hogy szabadság, de akkor kiradírozom, föléírom, hogy hazaszeretet, csak hát átlátszik még rajta az előző szöveg, és most olyan hülyén néz ki, mintha választanom kellene, pedig nem akarok.

Bővebben ...

Süsü, az ártány

vdayAz ártány szép, nyelvújításkori kifejezés. A hajtányt hajtják, a cickány cick, az ártány meg árt, a disznaja, de nem is keveset. Elröhigcsélünk kollektívan a grazi két kórterem közötti sípályáról, ahol a mi Eddienk, a turul elbeszélgetett Michael Schumacherrel, aki nem hallott még Mubarak és társai, legutóbb például Erdogan török miniszterelnök nehéz sorsáról, oszt most aggódhatunk érte, szegényért.

Persze, ha komolyabban belegondolunk a dologba, akkor inkább sírni lehetne okunk, hiszen a nép kollektív bölcsességének nincsen párja, az pedig azt mondja, hogy nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Márpedig itt a szél évek óta egyenletesen fújdogál, a haraszt zörög, mi meg hallgatózunk csendesen, hogy akkor most mi is van? Érdekes ez a jelenség, olyan igazán magyaros dolog: amiről nem beszélünk, az nincs.

A Mi Reménységünkkel kapcsolatban két dologról nem lehet beszélni, ezekből az egyik a cigány származás, ami egyébként nem szégyen, hanem állapot, és mint ilyenről tulajdonképpen nem is lenne ok beszélni róla, ha nem lenne ez az idióta hárítás, amit előad itt a politika teljes vertikuma, szélsőjobbtól a balszélig. Tulajdonképpen büszkék is lehetnénk rá, hiszen olyan ő nekünk, mint Obama Amerikának, csak nem annyira tisztességes, habár még Obamáról is kiderülhet, hogy kiosztotta a prérit bérbe a haverjainak, kenyai sógornője megkapta a popcorn-koncessziót, Michelle Obama meg a fél Napa-völgyet, már csak, hogy ne ők nyerjék a legtöbbet, ugye.

Bővebben ...

Durva propaganda: a valóság sem számít Varga Mihálynak

A legkevésbé sem meglepő Varga Mihály, gazdasági miniszter kincstári optimizmusa a gazdaság állapotával kapcsolatban. Az azonban már igen, mennyire szabadon kezeli a kormánytag a valósággal való kapcsolatot

Varga Mihály a távirati irodának beszélt hosszan és néha igen furcsán a magyar gazdaság 2013-as eredményeiről és idei kilátásairól. A gazdaságpolitika legjelentősebb eredményei közé sorolta az államadósság csökkentését, a növekedési fordulatot, a foglalkoztatottság bővülését, illetve azt, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és visszafizette az IMF-től felvett hitelt is.

Vegyük sorra az eredményeket. Az államadósság csökkentéséről annyit: az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb kimutatásai szerint nagyjából 22,5 ezer milliárd forint a kincstár tartozása most, míg egy évvel korábban 20,6 ezer milliárd forint volt. Ilyen ütemben csökkent tehát az adósságállomány, majdnem 2000 milliárddal emelkedve. (Az IMF-hitelt valóban idő előtt fizette vissza a kabinet, ezzel hozzávetőleg fél évvel előzte meg a tranzakció lejártát, olcsóbb hitelt drágábban váltva ki. De utóbbi nem szempont, ha politikai tőkét kíván kovácsolni egy lépésből a kétharmad.)

A növekedési fordulatról korábban többször is írtunk, kifejtve: az 1 százalék körüli GDP-bővülés lényegében kizárólag a mezőgazdaság jobb teljesítményének köszönhető. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi, harmadik negyedévben kimutatott, 1,6 százalékos emelkedésből 1,4 százalékot az agrárszektor - az időjárásnak köszönhető - bővülése jelentett.

Bővebben ...

2014, a Nemzeti Rezsiharc Éve

Volt már elrugaszkodás és felemelkedés, és a rezsiharc is biztosan sikeres lesz. Idáig ugyanis minden sikeres volt, amihez a kormány hozzányúlt, nemcsak azért, mert megérdemeljük, hanem azért is, mert Magyarország jobban teljesít. Megszűnt a bűnözés, a magyar embereknek már szinte nem is kell adót fizetniük, a gazdaság nem győzi felszívni a beáramló tőkét. Az egymillió új munkahely is bőven meglesz, illetve, már meg is van, több is, mint amennyi kellene, egy emberre kettő, sőt, vannak régiók, ahol három új munkahely jut.

Ilyen körülmények között nincs mit csodálkozni azon, ha 2014-ben sok gyerek kapja majd a Rezsiharc nevet. Ehhez persze törvénymódosításra is szükség lesz, talán még az alaptörvényhez is hozzá kell nyúlni, de mindez nem nagy ár azért, hogy hat év múlva Kovács Rezsiharc, Szabó Rezsiharc, vagy éppen Kis és Nagy Rezsiharc nevű gyerekekkel népesüljenek be az akkori iskolák. Természetesen nemcsak újszülöttek viselhetik majd a Rezsiharc nevet, hanem, gyorsított eljárással, bármely Rózsa, Rózsi, vagy Rezső névre hallgató természeteses személy is élhet ezzel a lehetőséggel. (Sajtóértesülések szerint Hoffmann Rózsa lesz az első, akit ünnepélyes keretek között először keresztelnek át Rezsinek, igaz, más forrásaink úgy tudják, hogy erről még nem született döntés.)

A rezsiharc ugyanakkor önálló nemzetiség is lesz, saját nyelvvel és iskolákkal. Ez a nyelv kezdetben hasonlít majd a magyarra, de idővel, természetesen a fokozatosság elvét betartva és senkit sem kényszerítve, kialakul majd a rezsiharcosok másokétól eltérő nyelvezete./ fsp

Bővebben ...

Ötven megszorítás Orbánéktól, amitől rosszabbul élünk, mint négy éve

ovi_siboltMegosztjuk önökkel olvasóink gyűjtését az Orbán-kormány által 2010 óta bevezetett megszorításokról, a teljesség igénye nélkül. Ötven tétel került a listánkra. Ha kiegészítenék a felsorolást, tegyék meg mailben, hozzászólásban!

  • adójóváírás megszüntetése
  • béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható 18.000 Ft-ról 11.250, ill. 5000 Ft-ra)
  • cafeteria megadóztatása
  • munkavállalói járulékok emelése
  • 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
  • a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése
  • reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség
  • cégautóadó emelése
  • egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
  • kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal
  • ÁFA-emelés 25%-ról 27%-ra
  • illetékemelések
  • a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
  • az ingatlanadó de facto bevezetése (kommunális adó)
  • az ebek és lovak kötelező chipezése
  • a „chipsadó” bevezetése

Bővebben ...

Az év Pinokkió-díjasa nem más, mint Orbán Viktor

Rendszeres olvasóink számára ismerős lehet a Pinokkió-díj, amelyet hazugságon kapott politikusoknak osztunk ki rendszeresen, egy-egy nagyobb lélegzetvételű interjú vagy szónoklat után. Végignézve az idei díjazottakon, 2013-ban az év Pinokkió-díjasa egyértelműen a miniszterelnök lett. A mostani blogban visszatekintünk, miért érdemelte ki többször is az év folyamán exkluzív díjunkat.

A kormányfő már az év elején februárban magasra tette a lécet egyik szokásos péntek reggeli rádiós interjújában, amelyre végül évértékelő beszédében tette fel a koronát ugyanebben a hónapban. Ezt követte nyáron a Wall Street Journal-nek adott nyilatkozata, amellyel csak Matolcsy Györgyhöz mérhető magasságokba emelkedett. A tündérmese tehát folytatódott. A belföldön folytatott "Magyarország jobban teljesít" hadjárat ekkor már külföldet sem kímélte. A sort végül a Fidesz kongresszusán elmondott szeptember végi beszéde zárja.

2013. február Pinokkió-díjasa: Orbán Viktor

2013 februárjában megtudhattuk, hogy Magyarország miniszterelnöke még mindig egy olyan alternatív valóságban él, ahol minden rendben van, külső támogatásra nincs szükség, a gazdaság dübörög és az ország gazdasági vezetése példátlan sikereket tudott elérni. A mindent egy lapra feltevő kormány - a költségvetési hiánycél elérése - teljesen rossz struktúra mentén hajtotta végre a költségvetési kiigazítást, miközben egy olyan adórendszert hozott létre, amely aláásta a növekedést Magyarországon.

Bővebben ...

Akiből nem lett demokratikus szalonna

Kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna. A rendszerváltozás után néhány évvel mondta ezt Kövér László, akkor, amikor még a Fidesz magát liberális baloldali pártként határozta meg, és amikor az akkor még a Kövér által kiadóként jegyzett Magyar Narancs Cápaszem című gúnyos kiadvánnyal „köszöntötte” a katolikus egyházfő magyarországi látogatását. Az idősebbek és az egészen középkorúak még emlékeznek arra, hogy a Fidesz prominensei szívesen gúnyolódtak a vallással és a hívő emberekkel, az akkori kereszténydemokraták parlamenti felszólalásait nemegyszer viccesnek szánt beszólásokkal színesítették, és rendre felhangzott a csuhások és a térdre imához csatakiáltás.

Abban a kommunista kutyás történetben speciel igaza lett Kövér Lászlónak, mert sem belőle, sem azokból a társaiból, akik még ma is mellette vannak, tényleg nem lett demokratikus szalonna. Ugyanazok maradtak, akik mindig is voltak: suttyó fiúk, akiket akkoriban egyedül a futball, az ivászat és a csajozás érdekelt. Igaz, ma a futball helyett stadionokat építenek, az italozás házi pálinkafőzéssé, a csajozás vak komondorozássá nemesedett.

Kövér László érdemeit nem sorolnánk, legyen elég annyi, hogy dicsőséglistáját ezúttal egy újabb otrombasággal gyarapította. Sok más eszelősség mellett ugyanis azt mondta szombaton este az Echo tévében, hogy Gyurcsány Ferenc jelenléte egy gennyedző seb a demokrácia testén. Lehet, hogy az ünnepi áhítat váltotta ki belőle ezeket a keresztényi gondolatokat, nem tudhatjuk meg soha./ fsp

Bővebben ...