Hírek

Orbán köpönyege és a keleti szél

Ahogyan sokan megírták, Orbán Viktor az elmúlt években egészen elképesztő változáson ment keresztül. A nyugati világ és civilizáció harcos védelmezőjéből, a szabadság bajnokából szép lassan keleti despoták lelkes barátjává alakult át. Nyilván fura érzés azt látni, hogy az ország vezetője rendszeresen olyasmiket tesz, amelyek miatt korábban másokat hazaárulással vádolt. Fura érzés, de végső soron számít ez?

... A saját maga és híveinek olvasatában Orbán Viktor nem is elvtelen, hanem pragmatikus. Felismerve, hogy a világgazdaság súlypontja nyugatról keletre tevődik át, a magyar kormány nem tesz mást, mint másokat megelőzve alkalmazkodik a realitásokhoz. Persze, nyilván hülyeség, hogy a magyarokat immáron száz éve az ázsiai eredetükkel csúfolják, mint ahogy az is, hogy ezért mostanra bárki is irigykedne ránk. Hülyeség, de hát a kínaiak ezt szeretik hallani – ha pedig ez kell ahhoz, hogy a nagy stratégiai partnerség létrejöjjön, akkor semmibe nem kerül egy kicsit eszetlenül hízelegni. Mint ahogyan a baltást gyilkost is megérte kiadni, mert azóta is ez a hosszú távú azeri-magyar barátság alapja. Ez pedig nem csak bölcs, hanem egyenesen vizionárius (lásd “egész Európa tőlünk tanul”, “minket másol mindenki”, stb.) cselekedet, ami hazánknak óriási előnyöket fog jelenteni.

Két óriási probléma van azonban a fenti gondolatmenettel, és végső soron Orbán Viktor színeváltozásával. Egyrészt ez a fene nagy keleti szél-trend csak Budapestről nézve tűnik ilyen egyértelmű irányúnak. Mint a legtöbb nyugati intellektuális divat, ez is kb. tíz év késéssel érte el hazánkat. A “feltörekvő országok (Kína, Oroszország, India, Brazília) növekedése megállíthatatlan” című lemezről azóta kiderült, hogy igencsak hamisan szól.

Bővebben ...

„Álcivil fideszes talpnyalók” Nekimegy a CÖF-nek az MSZP

Napokon belül a Fidesz-közeli civil szervezetet támadó brosúrákkal árasztják el az országot a szocialisták. Csizmadia László, a CÖF alapítója valótlanság miatt beperli az MSZP-t.

Már kiosztották az MSZP aktivistáinak azt a brosúrát, melyben nekimennek a Békemenetet is szervező Civil Összefogás Fórumának, tudta meg az atv.hu.

A kiadvány szövege szerint „Magyarországnak elege van” az MSZP által „Civilbe Öltözött Fideszeseknek” nevezett szervezet hazugságaiból.

Bővebben ...

Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr!

– így kezdődik a Mazsihisz vezetőinek levele Orbán Viktorhoz, és a már elfeledett gerincére a napokban néhány évtized után hirtelen rálelő zsidó vallási szervezet mindvégig így is szólítja a kormány fejét. Én még soha az életben nem szólítottam senkit igen tiszteltnek, legfeljebb ha ironizálni próbáltam, pedig újságíróként gyakran írok levelet mindenféle nagyméltóságú urak és hölgyek által vezetett hivatalokba. De persze a megszólításnak nincs különösebb jelentősége, végül is ők írnak levelet neki, nem én, csak úgy szemet szúrt a dolog.

Akárhogy is próbálok visszaemlékezni, ebben a kormányzati ciklusban idehaza még senki nem talált úgy fogást a kormányon, mint most a zsidók. Az ellenzéket Orbánéknak soha, egy pillanatig nem kellett komolyan venni. A gazdaság legkülönbözőbb szereplőin, a földbérletre pályázó helyi gazdákon, trafikosokon, a magán-nyugdíjpénztári tagokon, tudományos testületeken, földrajzinév-bizottságokon, alkotmánybíróságon, civilszférán, művészeken, tanárokon, mérnökökön, és még ki tudja kiken lendületből, ellenállás nélkül gázolt át a kormánytöbbség, ha úri kedve épp úgy tartotta.

Mindezek után ez a mostani helyzet teljesen váratlanul állt elő. Valamikor 2013-ban valaki észrevehette, hogy már csak egy év, és 1944 óta pont 70 év telik el. A 70 az egy olyan klassz kerek szám, és a magyar kormány (amelyiknek kultúrországokban és jobb szalonokban mostanában, hogy is szokták ezt finoman megfogalmazni, hagy kívánnivalót maga után a megítélése) vagy Orbán Viktor hallótávolságán belül sugdosni kezdett, hogy az évforduló jó alkalom lehet, hogy a kormány demonstrálja az elkötelezettségét az ilyen izék, európai értékek? kisebbségek? zsidók? cigányok, melegek, hajléktalanok? ja nem, ők nem, de megvan: a múlttal való szembenézés vonatkozásában.../ Miklósi Gábor

Bővebben ...

Így vesztheti el a Fidesz a választást

Nehezen látható be, miért kellett a választási kampány elején megegyezni az oroszokkal, de még érthetetlenebb, hogy a kormány a botrányok ellenére miért ragaszkodik a német megszállás emlékművéhez. A holokauszttal kapcsolatos hibák megmutatják, hogyan lehetne nyert helyzetből elveszíteni egy választást.

A kommunikációs bénázás azért eddig nem volt jellemző a Fideszre. Akárhogy is kormányoztak, ebben a ciklusban magabiztosan elkerülték a szinte minden rendszerváltás utáni kormányt sújtó brutális népszerűségvesztést. Az most messzire vezetne, hogy miért, de tény: népszerűségük mélypontján, 2012 nyarán is csak megszorítani tudta őket az MSZP, megelőzni soha. 2013 politikai slágerével, a rezsicsökkentéssel pedig sikerült az elmúlt évben rendszeresen vagy húsz százalékot ráverni a szocialistákra.

Mindenki azt várja, hogy a befutó is legalább ilyen sima lesz. Nem csoda, hogy egyes közvélemény-kutatók már karácsony előtt behozhatatlan előnyről írtak, és a mostani elemzések is leginkább a „Miért fog simán nyerni a Fidesz?” kérdést boncolgatják.

Miért nem lehetett májusban szerződni Paksról?

Az lehet, hogy sima győzelem lesz, de az biztos, hogy az első szakasz nem Habony Árpád szája íze szerint alakult. Először is, itt van az ellenzék által már csak „paksi paktum”-nak nevezett Orbán–Putyin-hitelszerződés, aminek annyira kétes az üzenete, hogy még a jobboldalon is negatív visszhangot váltott ki.../ Tóth Gergely

Bővebben ...

TGM: Idióták

Kövér Lászlónak igaza van. Föltéve, hogy idióta az, akinek nincs pénze és hatalma. Akkor is neki van igaza, ha természetesen valamennyien tudjuk, hogy ő az idióta.

A Lehet Más a Politika képviselői szirénáztak, plakátokat mutattak föl az Országgyűlés szavazása előtt és közben. Az Országgyűlés többsége elfogadta a paksi atomerőmű bővítésének ismeretes tervét. Az LMP képviselőit kihajították az ülésről.

Az Országgyűlés elnöke, Kövér László idiótának nevezte a tiltakozókat.

Kövér házelnök nem is tudja, milyen mély kijelentést tett. Az „idióta” eredetileg – görögül –, mint közismert, „magánembert” jelent. A görög demokráciában az „idióta” az az ember volt, akinek csak a magánérdekei számítottak, csak a magánélete. Ezt a görög demokráciában meghökkentően abnormálisnak tekintették.

A kései modern polgári társadalom pontosan ezt várja el a honpolgároktól: viselkedjenek magánemberekként, számítsák ki a saját érdekeiket, s ezek függvényében alakítsák ki a politikai álláspontjukat. A sok magánember véletlenszerű, esetleges és időleges egyetértése vélhető magánérdeke tekintetében: ez határozza meg a politikai áramlatokat. A magánemberek – az uralkodó elmélet szerint – szemügyre veszik, melyik politikai-üzleti ajánlat áll a legközelebb vélt magánérdekükhöz, s ennek az ajánlatnak a hangoztatóira szavaznak. A pártok sikere a kereslet és a kínálat szabályai szerint alakul: az nyer, aki a legtöbb magánember szubjektíve fölfogott érdekének (a keresletnek) tesz eleget, látszólag vagy valóságosan. Ez az érdek nem mindig gazdasági természetű. Érdeknek tekinthető a biztonság, a köznyugalom, a méltányosság stb. óhajtása is. Ezeket nem eszmének (gondolatnak) tekintjük – a domináns elmélet szerint –, hanem érdeknek. Van, aki stabilitást akar, van, aki változást. Megszámolják, hányan vannak (miután az illetők a stabilitást vagy a változást, helyesen vagy tévesen valamelyik párttal azonosították), s így statisztikailag kiderül, mekkora kereslet találkozik mekkora kínálattal, s a végeredmény jelöli ki a győztest és a következő kormányzás karakterét.

Bővebben ...

Orbán: Ne mi nyerjük a legtöbbet...

Orbán vagyoni helyzete átláthatatlan. Most szólunk, ha egyszer lehetőségünk lesz rá, feltárjuk a Keresztapa meggazdagodásának teljes történetét és nyilvánosságra hozzuk, hogy miként lett a szegény egyetemistából az ország egyik leggazdagabb embere.

Addig álljon itt egy rövid előzetes:

1. Orbán Viktor vagyona csak igen kis részben fogható meg a közvetlen tulajdonában álló vagyontárgyak révén. Ezekről az Országgyűlésnek tett évenkénti vagyonnyilatkozata ad információt. Itt is nehézséget okoz, hogy az ő bevallásában (2014) csupán 3 ingatlan szerepel a saját tulajdonaként: a Bp. XII. kerületi ház felerészben, egy felcsúti belterületi föld (5035 m2) és egy felcsúti lakóház – míg a felesége nevén ennek a sokszorosa.
A XII. kerületi svábhegyi villát 2002-ben 75 millióért vásárolták, majd több tízmilliós költséggel felújították. Ez eredetileg két lakásból álló társasház volt, ám az átépítéssel egyetlen (Ferenczi Krisztina adata szerint tízszobás) villává alakították át, Orbán ennek ellenére még 2014-ben is „társasház”-ként jelöli a nyilatkozatában – hamisan. 2012-ig – ugyancsak hamisan – a 2002-es átépítés előtti 82 + 101 m2-es alapterületet vallotta be, s csak 2013-tól 233m2-t.
Lévai Anikó 2010-es vagyonnyilatkozata ismert csupán, abban 38 ingatlan szerepel. (Noha a törvény szerint a házastársnak is évente be kell nyújtania a nyilatkozatát, ez nem nyilvános: csak a Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság tagjai tekinthetnek bele, de ők is csak hivatalos vizsgálati eljárás során.)
A 2010-es adatok szerint a Lévai Anikó tulajdonát képező 38 ingatlanból 14 Szolnokon, egy pedig Parádon található (ezekhez öröklés útján jutott). 18 fekszik Felcsút, 2 a szomszédos Bicske határában, jórészt termőföldek: szántók, rétek, legelők. Ez mindösszesen 105, 5 hektár./ Gyurcsány Ferenc

Bővebben ...

Mazsihisz bojkott a holokauszt-emlékév kapcsán

Nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain egyelőre a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) - döntött a szervezet közgyűlése vasárnap.

"Jelen körülmények között a Mazsihisz távol tartja magát a Kormány Holokauszt 2014 emlékprogramjától" - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményükben. Azt írták: a Mazsihisz akkor tud részt venni a "Holokauszt 2014" kormányprogram folyamatában és abban az esetben fogja felhasználni a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat, ha a magyar kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán jelen határozatuk figyelembevételével változtat.

Hozzátették: szükségesnek tartják hangsúlyozni, hogy a zsidó hitközségek, mint minden évben 2014-ben is megtartják saját mártír megemlékezéseiket, amelyekre a Mazsihisz várja zsidó és nem zsidó barátait.

A Mazsihisz 76 igen és 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadott közgyűlési határozatában megállapítja, "a Magyar Holokauszt Emlékév kapcsán kialakult vitában a kormány oldaláról nem történt érdemi előrelépés, az elmúlt években negatív irányba fordult emlékezetpolitikai gyakorlat nem változott".

Úgy vélték, a megismert tervek nem veszik figyelembe a holokauszt borzalmaitól szenvedettek érveit és érzékenységét.

A közgyűlés kéri Magyarország miniszterelnökét, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, mert szerintük annak szimbolikája jelentős mértékben hozzájárul a nemzeti felelősség elhárításához, a szobor körül kialakult konfliktus pedig károkat okoz Magyarország nemzetközi megítélésének.

Bővebben ...

Jobban teljesít? A háztartások több szigorítást már nem tudnak elviselni

statSem a pénzügyi folyamatoknál, sem pedig a vállalati szféra teljesítményeinél nem megalapozott a kormányzati kommunikációval hirdetett optimizmus, a háztartási gazdálkodásban pedig nyilvánvalóan fenntarthatatlan intézkedések eredményezik a javulásként hangoztatott stagnálást - állítják szakértők.

Bár a magyar gazdaság teljesítménye 2013-ban már enyhén bővült, ez a növekedés erőtlen és 2014-ben is alacsony, csak 1-1,5% közötti lehet, úgy, hogy az első félévi erőteljesebb bővülést követően a másodikban újra lassulhat - vélekedik legfrissebb elemzésében a Policy Agenda. Az ipari termelés reális bővülését nem alapozták meg új beruházások, a mezőgazdaságban átlagos év várható, az építőiparban az uniós forrásokból eredő állami beruházásokon túl a lakásépítés talán még vissza is esik az előző évi nagyon alacsony mértékhez viszonyítva, a vállalati beruházások indítása pedig a kereslet még bizonytalan növekedése miatt marad el.

A minap napvilágot látott KSH-adat, amely szerint 4,4 százalékkal emelkedett az ipari kibocsátás tavaly decemberben 2012-höz képest, a bázishatás miatt ennyire szép. Tavalyelőtt, az utolsó negyedévben 2,7 százalékos volt a gazdaság visszaesése, az iparé megközelítette a 10 százalékot is. Ennek fényében a 2013-as adat azt jelzi: a 2011-es szintet sem éri el a gazdaság jelen pillanatban.

A kormányzati hiány leszorításának forrásai kimerülőnek látszanak, az MNB alapkamat folyamatos csökkentésével a forint árfolyama is jelentősen sérült, a bankrendszer jelentős mértékű túladóztatása nehézségeket jeleznek. Az áfabevételek a tervezettől kissé elmaradnak. Nem indulnak új tőkebefektetések - sőt változatlan a tőke kivonulása és a profitkivonás, amelyek továbbra is a bizalomvesztést mutatják./ trencséni

Bővebben ...

Nem várható javulás a "valódi" foglalkoztatásban

A felületes szemlélő számára igen meggyőző lehet a kép a magyar foglalkoztatási helyzetről, a fő számok ugyanis azt mutatják, történelmi csúcson van a foglalkoztatottak száma. Közelebbről nézve azonban már nem olyan rózsás a helyzet, a bővülés nagyjából 65 százalékát a közfoglalkoztatás magyarázza, a versenyszférában látható bővülés pedig aligha mondható stabilnak, az expanzió egy része az uniós pénzek lehívásához köthető, a feldolgozóipari létszámbővítés pedig az autóiparhoz kapcsolódik, azaz nem egy kiterjedt folyamatról van szó. Ráadásul a feldolgozóipar termelékenysége a 2008-as szinten van, ami azt jelzi, aligha van tér a létszámbővítésre, olvasható az OTP elemzésében.

Négymillió fölött, történelmi csúcson a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig 11% környékéről 9% körülire jött le. Az első ránézésre igen kedvező képet azonban nem csak a közfoglalkoztatás növekvő súlya és a külföldön dolgozók részbeni beszámítottsága árnyalja. Hosszú stagnálás után a versenyszférában is megmozdult valami, a harmadik és negyedik negyedévben már javulás volt látható, még ha jóval gyengébb is, mint azt a főszámok sugallnák. Azonban még ez a visszafogott javulás sem nevezhető stabil és kiterjedt kedvező folyamatnak.

A versenyszektor foglalkoztatásbővülése ugyanis nagyrészt az építőiparban és a feldolgozóiparban zajlott. Az építőipar valóban szép növekedést mutat az elmúlt hónapokban, ez azonban elsősorban az uniós pénzek rohamléptékű lehívásához köthető, a foglalkoztatottság bővülése tehát ebben a körben inkább átmenetinek mondható. A feldolgozóipari foglalkoztatásbővülés pedig az autóiparban és kapcsolódó ágazatokban zajlik, nem beszélhetünk széles körben tapasztalt javulásról - mutatnak rá az OTP elemzői.

Egyébként ha csak a versenyszférában dolgozókat nézzük, a mezőgazdaság és a külföldön dolgozók nélkül, akkor jól kirajzolódik, hogy még elég távol van a foglalkoztatottság a válság előtti szinttől.

Bővebben ...